Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar IKV0101 Magyarország kultúrája a XXI. század elején Dr. Agárdi Péter egyetemi tanár Szövegértés és olvasáskultúra a PISA vizsgálat tükrében Somfai Krisztina Levelezős informatikus-könyvtáros 1/2
Bevezető A PISA felmérés kimutatta, hogy Magyarországon sajnos gond van a szövegértéssel. Ebből fakadóan úgy gondolom, hogy az olvasáskultúránk is szorosan összefügg ezzel a problémával. Az alábbiakban szeretnék egy vázlatos összefoglalót készíteni magáról a felmérésről és annak következményeiről, valamint ebből fakadóan a mai társadalmunk olvasáskultúráját elemezve és kapcsolva a szövegértés problémájához. PISA 2000 A 2000-ben elvégzett vizsgálat elsődleges célja annak feltárása volt, hogy, mennyire felkészültek a felmérésben részt vevő országokban a tizenöt évesek arra, hogy megállják helyüket a mindennapi életben. A PISA- mérés előzménye az OECD IALS vizsgálata, amely a felnőtt írásbeliség állapotát mérte fel a fejlett országokban. Zárójelben jegyzem meg, hogy ennek a mérésnek az eredményei azt mutatják, hogy Magyarország felnőtt lakosságának több mint negyven százaléka nem rendelkezik a mindennapi életben elvárható írásbeli képességekkel. A PISA- mérésben Magyarország, úgymond, rossz helyezést ért el a nemzetek sorában, mivel beigazolódott, hogy a magyar diákok az iskolában megszerzett ismereteik alkalmazása terén rosszabbak, mint a fejlett gazdasággal rendelkező országokban élő társaik. Ez a mérés volt az első, amely nem az iskola által közvetített ismeretek birtoklásának szintjét tette vizsgálat tárgyává, hanem a mindennapi életben való boldogulás szempontjai szerint kísérelte meg értékelni a 15 éves tanulók tudását, problémamegoldó képességeit. A vizsgálatról Az olvasás-szövegértés terület vizsgálata során a tanulóknak különböző szövegekhez kapcsolódó feladatokat kellett megoldaniuk. A műveletek a konkrét információ visszakeresésétől a szöveg értelmének átfogó megértésén át a szöveg tartalmára és formájára is kiterjedt. A felhasznált szövegek között
nem csak prózarészletek, hanem különböző dokumentumfajták: listák, nyomtatványok, grafikonok és diagramok is szerepeltek. A matematikatudás terén több kompetenciaszint körvonalazása kezdve a matematikai gondolkodáson át az átfogó problémamegoldásig számos alkalmazási területet feltérképezett. A természettudományos műveltség fogalma magába foglalja az alapvető tudományos koncepciók ismeretét, hiszen ezek segítenek világunk megismerésében, ezek tükrében hozzuk döntéseinket. A természeti jelenségek meghatározása mellett tartalmazza a tudományos következtetések levonását és ezek megfogalmazásának képességét is. Az eredményekben különösen gyengék az olvasás és szövegértésben voltak a magyar diákok.(32 ország közül a 22. helyen szerepeltek) A vizsgálat eredménye kimutatta, hogy melyek azok a szociológiai tényezők, amelyektől a legjobban függ az olvasás, szövegértés teljesítmény. Az eredmény azt mutatta, hogy minden országban jelentős eltérés mutatkozik a tanulók olvasás- megértési képességeinek szintje között az alábbi mutatók mentén: szülők iskolázottsága az iskola típusa az iskola településének helye, urbanizáció az alapozó szakasz hossza a tanuló iskola, tanulás iránti szeretete Ezek közül a három legerősebben differenciáló tényező a szülők szociokultúrája, az alapozó szakasz hossza és az iskola, tanulás iránti szeretet. A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy Magyarországon a szülői szociális háttér bír legerősebb hatással a teljesítményre. Ez azt jelenti, hogy a tanulói teljesítmények közötti különbségek leginkább aszerint mutatkoznak, hogy az adott tanuló milyen társadalmi réteghez, csoporthoz tartozik, azaz nálunk az iskola a legkevésbé tudja kompenzálni a társadalmi egyenlőtlenségeket. Sőt az adatok elemzése azt mutatja, hogy az iskola némiképp felerősíti a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó különbségeket.
A PISA- vizsgálat utáni tapasztalatok A PISA- mérés után számos országban mind az oktatáspolitika, mind a pedagógiai szakemberek hozzáláttak a szükséges cselekvési programok meghatározásához. Az elemzés tapasztalatai alapján azok az országok értek el jó eredményt, amelyekben: hosszabb az alapozó szakasz az olvasásmegértési, elemi számolási képesség fejlesztése felzárkóztatás kíséri a tanórai fejlesztést differenciált tanórán kivüli fejlesztés, felzárkóztatás kíséri az iskolai tevékenységben jelentős a projektmódszer, a sokféle probléma megoldását jelentő feladat aránya pozitív a tanulók tanulási, iskolába járás iránti magatartása A magyar közoktatás ezekben, a peremfeltételekben egyelőre alulmarad. Egy készülő oktatási reformnak ezeket, a szempontokat mindenképpen érdemes figyelembe venni és a középtávú fejlesztési programban érvényesíteni. A PISA vizsgálat legnagyobb tanulsága, hogy azok az országok tudnak gyakorlatias tudást közvetíteni, amelyekben sikerült olyanná tenni az iskola világát, amely megfelel a különböző társadalmi rétegekbe tartozó gyerekek sajátos igényeinek. Olvasáskultúránkról Az olvasáskultúra nyilvánvalóan nem csupán kognítiv kérdés: beletartoznak olyan nem ismert szempontok is, mint az olvasói magatartás és gyakorlat. A köztük lévő összefüggés egyértelmű: minél jobb olvasó valaki, annál többet olvas, mert erre van motiválva, ennek eredményeként viszont nagyobb szókincsre és jártasságra is szert tesz. Mindezek tükrében ha vizsgáljuk az olvasói magatartás alakulására vonatkozó trendeket, azt látjuk, hogy az olvasók száma nem lett kevesebb napjainkra, inkább az olvasás mennyisége csökkent. Tehát vannak, akik többet olvasnak, mint régen, és elég sokan vannak, akik kevesebbet vagy egyáltalán nem olvasnak. Az
olvasás gyakorisága csökkent, és főleg a kiolvasott könyvek száma lett kevesebb. Régen mindent a szépirodalom pótolt, addig mára a szépirodalom iránti érdeklődés mérséklődött. A szépirodalmon belül pedig az úgynevezett szórakoztató, mondjuk inkább így, felszínesen szórakozató irodalom a keresett. A kortárs és a klasszikus irodalom művei fokozatosan visszaszorultak. A lakosság nagy része jobbára csak magazinokat, legfeljebb újságokat olvas. Az olvasási profilok kialakításában egyébként elsősorban olyan háttérkörülmények játszanak szerepet, mint az olvasó neme (a nők többet olvasnak) a családi szocializáció és kulturális jellemző, az otthoni könyvek száma, a könyvkölcsönzések gyakorisága stb. Az olvasási technikánk, szövegértésünk is valamilyen módon felületesebbé, felszínesebbé vált. Az olvasáskultúrában is mutatkozik stílusbeli, verbális és kommunikációs lazaság, s ez a jövő olvasáskultúrájára nézve is veszélyeket rejthet magába. Úgy gondolom ebben nagy szerepe van az internet elterjedésének. Az internetnek ott látom a veszélyét, hogy az emberek nem szelektálnak, nem válogatnak az internet adta információhalmazban. Ahogy a tévé is azokban a társadalmi közegekben rombolt, amelyekben nem volt egy belső értékrend, vagy legalábbis nem értelmiségi mérték szerint alakult ki. Új világ köszöntött ránk, amely az olvasáskultúrában is új korszakot hozott. Számolnunk kell azzal, hogy a szépirodalom jelentős pozíciókat veszített a társadalmi életben. Számolnunk kell azzal is, hogy a szépirodalmon belül tovább nő a felületesebb, a világdivatnak megfelelő olvasmányok népszerűsége, és csökken a hagyományos érték, a klasszikusok, és általában a magyar irodalom szerepe. Vagyis a vizuális kultúrában korábban jelentkező globalizációs jelenségek immár egyre nagyobb tért hódítanak az olvasáskultúrában is.
Felhasznált Irodalom Gereben Ferenc: Olvasáskultúránk az ezredfordulón.= Tiszatáj 2002. 2. sz. 61-72. p. Gyenes Edina: Olvasási szokások. Bp., Magyar Művelődési Intézet- MTA Szociológiai Kutatóintézet, 2005. január. /Találkozások a kultúrával 5./ Mihály Ildikó: Még egyszer a PISA 2000-ről= Új Pedagógiai Szemle 2003. 7. sz. 192-200. p. Ónody- Molnár Dóra: Negyvenöt percem van, nem ítélkezni a gyerekekről : Eltérő vélemények a PISA- tesztről= Népszabadság 2007. december 6. Ónody- Molnár Dóra: A szegények rontják a PISA- átlagot: Az oktatásnak is van etnikai arca- Nem zavarja meg a felzárkóztatást a Robin Hood- effektus = Népszabadság 2007. december 8. Ónody- Molnár Dóra: PISA- felmérés: lecke felnőtteknek: A magyar diák nehezen boldogul a tudásával- A bajok a felső tagozatban kezdődnek.= Népszabadság 2007. december 5. Vári Péter (szerk.): PISA- vizsgálat 2000.