PANNON TENYÉSZTÉSI PROGRAM A KAPOSVÁRI EGYETEMEN

Hasonló dokumentumok
A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók

A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM. Anyai vonal. Pannon fehér. Nagytestű vonal

AZ ÚJSZÜLÖTT NYULAK TESTTÖMEGE A LÉTSZÁMOKTÓL ÉS A MÉHEN BELÜLI ELHELYEZKEDÉSÜKTŐL FÜGGŐEN UNILATERÁLISAN OVARIEKTOMIZÁLT ANYANYULAKBAN

-Vese körüli zsír tömege (g) (12) ,68 2,18

A BREEDPLAN-t a nagy húsmarhatenyésztı országok széles körben használják Magyarország

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS GYOVAI PETRA KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR

AZ ÉLETKOR ÉS A TESTSÚLY HATÁSA A HÚS KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Zika nyúlfajta üzemi teljesítményvizsgálatának eredménye

A KÜLÖNBÖZŐ GENETIKAI HÁTTERŰ NORMÁL SZŐRŰ ÉS ANGÓRA NYULAK NÖVEKEDÉSI ÉS VÁGÁSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA.

AZ ANYAI ÉS AZ APAI GENOTÍPUS HATÁSA A NORMÁL SZŐRŰ ÉS ANGÓRA NYULAK, VALAMINT EGYSZERES KERESZTEZÉSEIK SZAPORASÁGÁRA. eiben@sunserv.katki.

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

A CSOPORTNAGYSÁG HATÁSA A MÉLYALMON NEVELT NYULAK TERMELÉSÉRE.

A SZOPÓSNYULAK KÉT ANYÁVAL TÖRTÉNŐ NEVELÉSE A 21. NAPON ELVÁLASZTOTT, DÉLUTÁNTÓL REGGELIG SZABADON SZOPTATÓ PÓTANYÁVAL

A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN

VILÁGÍTÁSI PROGRAM (16V:8S ILLETVE 12V:6S) HATÁSA AZ ANYANYULAK TERMELÉSÉRE BEVEZETÉS

A NYULAK TÚLÉLÉSÉRE HATÓ NÉHÁNY TÉNYEZŐ VIZSGÁLATA (Előzetes eredmények)

A SZÜLETÉSI SÚLY ÉS AZ ALOMLÉTSZÁM HATÁSA A NYULAK ELHULLÁSÁRA ÉS NÖVEKEDÉSÉRE. Pálos Judit - Szendrő Zsolt - Lévai András

TAKARMÁNYOZÁSSAL ÉS HÚSMINİSÉGGEL KAPCSOLATOS KUTATÁSI EREDMÉNYEK A KAPOSVÁRI EGYETEMEN ( )

SZOPTATÓ ANYANYULAK TESTÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA CT-VEL. Legnaro, Italy BEVEZETÉS

AZ IDŐBEN KORLÁTOZOTT TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A NÖVENDÉKNYULAK TERMELÉSÉRE

24. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 2012.

ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

XXI. századi lehetőségek a húsmarhatenyésztésben. Dr. Komlósi István egyetemi tanár Debreceni Egyetem

A VÁLASZTÁSI ÉLETKOR, A KETRECMÉRET ÉS A TELEPÍTÉSI SŰRŰSÉG HATÁSA A HÍZÓNYULAK TERMELÉSÉRE. eiben@sunserv.katki.hu

Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)

A MAGZATI-, A SZOPÓS - ÉS A NÖVENDÉKKORI TÁPLÁLÓANYAG- ELLÁTOTTSÁG, VALAMINT A TENYÉSZTÉSBEVÉTELI KOR HATÁSA AZ ANYANYULAK TERMELÉSÉRE

A KÖZVETLEN FIALÁS UTÁNI MESTERSÉGES TERMÉKENYÍTÉS EREDMÉNYESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ NÉHÁNY TÉNYEZŐ VIZSGÁLATA

A GENOTÍPUS ÉS A TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A NÖVENDÉK NYULAK VÁGÁSI TULAJDONSÁGAIRA. Szendro@mail.atk.u-kaposvar.hu

Michiel Vandaele Technical specialist Swine Trouw Nutrition. Life start sets life performance

KVANTITATÍV GENETIKAI VIZSGÁLATOK MULTIPARA ÁLLATFAJOKBAN

A NYULAK TARTÁSÁVAL, VISELKEDÉSÉVEL ÉS JÓLLÉTÉVEL KAPCSOLATOS KUTATÁSI EREDMÉNYEK A KAPOSVÁRI EGYETEMEN ( )

AZ ANYANYULAK TERMELÉSE A FELNEVELÉS ALATTI KÜLÖNBÖZŐ TAKARMÁNYKORLÁTOZÁSTÓL FÜGGŐEN

A TAKARMÁNYOK FEHÉRJE TARTALMÁNAK ÉS AMINOSAV ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA A TOJÓHIBRIDEK TELJESÍTMÉNYÉRE

VILÁGÍTÁSI PROGRAM (16V:8S ILLETVE 12V:6S) HATÁSA AZ ANYANYULAK SZOPTATÁSI VISELKEDÉSÉRE

Hortobágyi fehér pecsenyelúd üzemi teljesítményvizsgálatának eredményei

Tenyésztési eljárások a szarvasmarha-tenyésztésben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

KAPOSVÁRI EGYETEM. Sertés- és Kisállattenyésztési Tanszék

SZAPORASÁGGAL ÉS NEVELŐKÉPESSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ TULAJDONSÁGOK VIZSGÁLATA CSINCSILLÁN (Chinchilla laniger) Lanszki József, Jauk Edit és Bognár Zoltán

A TELEPÍTÉSI SŰRŰSÉG, A PADOZAT ÉS A TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A NÖVENDÉKNYULAK TERMELÉSÉRE.

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A GLUTATION-PEROXIDAZ AKTIVITÁS ÉS A VÁGÁSI TULAJDONSÁGOK KÖZÖTTI KAPCSOLAT NYÚLBAN

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM

KVANTITATÍV GENETIKAI VIZSGÁLATOK MULTIPARA ÁLLATFAJOKBAN

Correlation & Linear Regression in SPSS

NÖVENDÉKNYULAK TESTÖSSZETÉTELÉNEK BECSLÉSE TOBEC MÓDSZERREL

ELTÉRŐ TARTÁSMÓDOK ÉS TÁPOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA NÖVENDÉK CSINCSILLÁKON (Chinchilla lanigera) Lanszki J. és Horváth P.

LIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

AZ ELTÉRŐ FELNEVELÉSI MÓDOK HATÁSA A NÖVENDÉK- ÉS TENYÉSZANYÁK TESTSÚLYÁNAK ALAKULÁSÁRA

A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL

FAJTATISZTA FEHÉR-KÉK BELGA SZARVASMARHA POPULÁCIÓK VIZSGÁLATA

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

A versenyteljesítmény alapú szelekció lehetőségei a telivér- és ügetőtenyésztésben

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet. Correlation & Linear. Petra Petrovics.

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére

Felhasznált irodalom

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Correlation & Linear Regression in SPSS

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

A NYULAK KOMPUTER TOMOGRÁFIÁS VIZSGÁLATÁNAK ALAPJAI. Romvári R. - Milisits G. - Szendrő Zs.

A NAPI KÉTSZERI SZOPTATÁS HATÁSA A SZOPÓS ÉS A NÖVENDÉKNYULAK TERMELÉSÉRE. Merelbeke, Belgium gyarmati@atk.kaposvar.pate.

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ZSÉDELY ESZTER

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

NYÚLHÚS ZSÍRTARTALMÁNAK BECSLÉSE KÖZELI INFRAVÖRÖS SPEKTROSZKÓPIÁVAL

Tejtermelési adatok vizsgálata egy hazai magyartarka tenyészetben Analysis of milk production data in a Hungarian Simmental Cattle farm

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS

MAGYAR JUHTENYÉSZTŐK ÉS KECSKETENYÉSZTŐK SZÖVETSÉGE

A HÁZINYÚL TESTÖSSZETÉTELÉNEK VIZSGÁLATA TOBEC MÓDSZERREL 1. ANYANYULAK

AZ ANYANYULAK TERMELÉSÉVEL KAPCSOLATOS KUTATÁSI EREDMÉNYEK A KAPOSVÁRI EGYETEMEN ( )

Teljesítmény modellek alkalmazása a brojlerek táplálóanyag szükségletének meghatározására

BROJLER. Teljesítmény mutatók. An Aviagen Brand

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

BROJLER. Teljesítménymutatók. An Aviagen Brand

Biometria gyakorló feladatok BsC hallgatók számára

A VEMHESSÉG IDEJE ALATT BEKÖVETKEZŐ TESTÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSOK NYOMONKÖVETÉSE ANYANYULAKBAN KOMPUTERES RÖNTGEN TOMOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Modern Fizika Labor Fizika BSC

HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE*

ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE

Az egyetlen automatizált állományelemző program.

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

PUBLIKÁCIÓS LISTA ÉS IDÉZETTSÉGI JEGYZÉK (DR. MILISITS GÁBOR)

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során

Általános állattenyésztés

BROJLER Teljesítménymutatók

Átírás:

PANNON TENYÉSZTÉSI PROGRAM A KAPOSVÁRI EGYETEMEN MATICS ZS. 1, NAGY I. 1, GERENCSÉR ZS. 1, RADNAI I. 1, GYOVAI P. 1, DONKÓ T. 1, DALLE ZOTTE A. 2, SZENDRİ ZS. 1 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 7400, Kaposvár, Guba S. u. 40. 2 Department of Animal Medicine, Production and Health, University of Padova, Agripolis, 35020 Legnaro (PD), Olaszország E-mail: szendro.zsolt@ke.hu ABSTRACT: Pannon Breeding Program in rabbit at Kaposvár University. In this study the rabbit breeding program conducted at the Kaposvár University is extensively discussed. Population history and management, creation and of the different synthetic lines, evolution of their selection criteria, estimation of the genetic parameters and selection response are the main described elements. The program (called Pannon rabbit breeding program) is operated with one maternal line and two paternal lines. At present the maternal line is selected for number of kits born alive while the two paternal lines are pre-selected for litter weight (Pannon White) and average daily gain (Pannon terminal line), respectively then they both selected for thigh muscle volume (based on computer tomography measurements). All these traits are evaluated by BLUP methodology. According to the genetic parameter estimations the heritability of the reproductive traits (number of kits born alive and litter weight) were low (0.05-0.17 and 0.08-0.17). Average daily gain and thigh muscle volume were only moderately heritable (0.21-0.27 and 0.19-0.25) while heritability estimates of the carcass traits (dressing out percentage and hind part ratio) were high (0.47-0.48 and 0.59). Computer tomography based traits showed favourable moderately high and high positive genetic correlations with the carcass traits (dressing out percentage: 0.47 and hind part ratio: 0.59). On the contrary an unfavourable high negative correlation was estimated between thigh muscle volume and litter weight (-0.37-0.70). The selection responses obtained for all analysed traits were within the range published by the relevant literature. The successfulness of the CT based selection for improving meat production was justified by different methods (crossing experiment, divergent selection, estimated genetic trends). Besides the slow increase of the inbreeding level of the Pannon White breed also proves the effectiveness of the circular mating scheme used in all three rabbit breeds of the program. Keywords: rabbit, breeding program, selection response, heritability, genetic correlations, divergent selection BEVEZETÉS A hústermelésre szelektált nyúlállományok anyai vonalaiban a szaporaság növelése, míg az apai vonalakban a súlygyarapodás javítása a cél. (Baselga, 2004; Gareau és mtsai, 2004; Khalil és Al-Saef, 2008). A vágási kitermelés javítása nem szerepel a szelekciós kritériumok között. A Kaposvári Egyetemen mőködı CT (computer tomográf) berendezés lehetıséget biztosít arra, hogy a növendék nyulakat vágási tulajdonságokra szelektáljuk. 1992 és 2003 között a tenyészállatok kiválogatása az úgynevezett L-érték (a hosszú hátizom metszési felszine) alapján történt. 2004-tıl az L-értéket felváltotta a CT-vel becsült combizom-térfogat, mint szelekciós kritérium. Jelen szakirodalmi áttekintésben a Pannon Fehér, a Pannon Ka és a Pannon nagytestő populációkban a szaporasági, a termelési és a vágási tulajdonságokra folytatott szelekciós programok eredményeit foglaltuk össze. A Kaposvári Egyetemen nemesített három fajtát az alábbiak jellemzik: P = Pannon Fehér nyúl: szelekciója 1992 óta átlagos napi súlygyarapodásra (majd e helyett a 21 napos alomsúly) és CT-vel becsült combizom térfogat növelésére történik; kifejlett kori testsúlya: 4,3-4,8 kg. A CT vizsgálat során nyert adatok alapján 1992 és 2003 között a 107

tenyészállatok kiválogatása az úgynevezett L-érték alapján történt, melyet 2004-tıl a CT-vel becsült combizom-térfogat, mint szelekciós kritérium váltott fel. M = Pannon Ka (anyai vonal): Az 1999-ben létrehozott vonalat alomnagyságra szelektáljuk BLUP módszer segítségével; kifejlettkori testsúlya: 4,0-4,5 kg. L = Pannon nagytestő (befejezı apai vonal) szelekciója az átlagos napi súlygyarapodásra és CT-vel becsült combizom térfogat növelésére történik 2005 óta; kifejlettkori testsúly: 4,8-5,4 kg A szelekció elsı lépéseként a növendék nyulak súlygyarapodását 5 és 10 hetes kor között mérjük, ezt követıen a legjobb súlygyarapodású egyedeket vizsgáljuk CT-vel, 10,5 hetes korban. A CT vizsgálat során egyszerre 3 nyulat rögzítünk egy speciálisan erre a célra kialakított mőanyag tartóban. A vizsgálat altatás nélkül történik, amelyet 8 órás takarmánymegvonás elız meg. Az L-érték becslése meghatározott anatómiai pontokon; vagyis a 2. és 3., valamint a 4. és 5. ágyékcsigolya metszési síkjában mért hosszú hátizom keresztmetszetének felszíni átlaga alapján történt. A combizom térfogat becslése során 11-12 tíz mm-es szeletvastagsággal készült CT felvételt veszünk figyelembe. A CT felvételek nyújtotta információkat (a mért keresztmetszeti felszineket) összegezve becsülhetı a combizomtérfogat. Annak érdekében, hogy elkerüljék a rokon egyedek párosítását és a beltenyésztettség növekedését, az állományt négy rokon-csoportra osztottuk és körkörös párosítási rendszert vezettünk be. Az 1-es alpopulációba tartozó bakkal termékenyítjük a 2-es alpopulációba tartozó anyát. A 2-es alpopulációba tartozó bakkal a 3-as alpopuláció anyáit termékenyítjük és így tovább. Az ivadékok az apa csportjának számát kapják. Ivadékvizsgálat Mielıtt elkezdtük a szelekciós munkát a Kaposvári Egyetemen (a jogelıdnél a Pannon Agrártudományi Egyetemen) ivadékvizsgálatot végeztünk az átlagos napi súlygyarapodás és a vágási kitermelés javítása céljából. Körülbelül 100 új-zélandi fehér anyát termékenyítettünk a környei Agrár Kombinát bakjaival. Egy bakkal kb. 10 anyát inszemináltunk. Az átlagos napi súlygyarapodást 5 és 10 hetes kor között mértük, és bakonként kb. 20 ivadékot vágtunk le a vágási kitermelés megállapítására. Az ivadékok teljesítménye alapján rangsoroltuk a bakokat. Ezzel egy idıben néhány kisebb nyúltartó telepet (tenyészetet) is vizsgáltunk. Az új-zélandi fehér anyákat a kisebb tenyészetek bakjaival is termékenyítettük és a bakok teljesítménye (súlygyarapodás és vágási kitermelés) alapján rangsoroltuk a tenyészeteket. Szelekció és annak eredményei Néhány év múlva befejeztük az ivadékvizsgálatot és egy saját nyúlfajta kialakításán kezdtünk dolgozni. A Pannon fehér (P) egy szintetikus nyúlfajta, amely olyan új-zélandi fehér és kaliforniai fehér anyáktól származik, melyeket a környei telep legjobb bakjaival és a legjobb kistenyészetek bakjaival termékenyítettünk. Tíz keresztezési kombinációt összehasonlítva kiválasztottuk azt a legjobb három kombinációt, melyek egy új fajta, a Pannon fehér alapjául szolgáltak. A szelekciós munka az átlagos napi súlygyarapodás növlését célozta anélkül, hogy a szaporaság csökkenne. A legjobb súlygyarapodású nı- és hímivarú egyedek közül a 10 vagy 9 csecsbimbóval rendelkezıket válogattuk ki. 108

Az anya csecsbimbószáma korrelációban van néhány szaporasági tulajdonsággal (Szendrı és Kampits, 1985). 121 nıivarú kaliforniai vonalból származó, valamint 105 és 75 új-zélandi vonalból származó nıivarú egyed csecsbimbó számát győjtöttük össze. A három állomány anyáinak sorrendben 40, 48 és 67 %-a rendelkezett 8 csecsbimbóval, 28, 29 és 23 %-nak 9 csecsbimbója volt, míg 10 csecsbimbóval 29, 19 és 11 % rendelkezett. A 8, 9 és 10 csecsbimbóval rendelkezı anyák átlagos alomlétszáma sorrendben 8,10; 8,35 és 8,82. A 10 csecsbimbóval rendelkezı anyák 10-20%-kal több fiókát neveltek, mint a 8 csecsbimbóval rendelkzık. Tehát, ha a csecsbimbó számra szelektálunk, akkor nı a születéskori és választási alomlétszám, és csökken a szoptatás alatti elhullás. A tulajdonság elınye, hogy mindkét ivaron már újszülött korban megszámolható. Így nagyon korán kapunk információt az állatok szaporaságáról. A legtöbb szaporodási tulajdonsággal ellentétben, a csecsbimbószám jól öröklıdik. Különbözı keresztezési kombinációkból származó ivadékok csecsbimbó számának öröklıdését vizsgáltuk 233 párosításból származó 1852 új-zélandi fehér újszülött nyúlon (Szendrı és mtsai, 1991). A 8 csecsbimbóval rendelkezı szülıktıl született fiókák 0,1 %-a 7, 68 %-a 8, 25 %-a 9, míg 7 %-a 10 csecsbimbóval rendelkezett. A 10 csecsbimbós szülıktıl született fiókák 14 %-a 8, 32 %-a 9, 53 %-a 10 és 1 %-a 11 csecsbimbóval rendelkezett. Egy másik vizsgálatban (Szendrı és mtsai, 1992) szintén a szülık és ivadékaik csecsbimbó számát győjtöttük össze. A vizsgálatban 612 termékenyítésbıl született 4693 új-zélandi fehér nyúl és 284 termékenyítésbıl származó 2336 kaliforniai fajtájú nyúl vett részt. A 8 csecsbimbóval rendelkezı új-zélandi fehér és kaliforniai fehér szülık párosításából megszületett fiókáknak 6 és 18 %-a 10 csecsbimbóval rendelkezett. Ha mindkét szülıknek 10 csecsbimbója volt, akkor a két fajtában a fiókák 40 és 57 %-án számoltak 10 csecsbimbót (1. ábra; Szendrı és mtsai, 1992). A vizsgálatok alapján kijelenthetjük, hogy a csecsbimbószámra végzett szelekció hatékony. 40 Fiókák 10 csecsbimbóval (Progenies with 10 teats), % 30 20 10 0 8 9 10 8 Anyák csecsbimbó száma (Teat number on does) 9 10 Bakok csecsbimbó száma (Teat number on bucks) 1. ábra: A szülık csecsbimbók számának hatása a 10 csecsbimbóval rendelkezı fiókák arányára (Figure 1: Effect of teat number ot the parents on percentage of progenies with 10 teats) A Pannon fehér szelekciós programját, és annak eredményeit, 1997-ben publikáltuk (Szendrı és mtsai, 1997). 1988 és 1996 között az átlagos napi súlygyarapodásra és csecsbimbószámra szelektált állományban, a súlygyarapodásban évente 1,3-1,4 g/nap javulást sikerült elérni. E 109

mellett nagyobb lett a 10 hetes és a kifejlett kori testsúly, nıtt az alomlétszám és a 21 napos alomsúly. 1992-ben és 1996-ban a 10 hetes kori testsúly sorrendben 2,13 és 2,31 kg, az alomlétszám 8,04 és 8,55, a 21 napos alomsúly 2,38 és 2,56 kg, a 3 hetes nyulak egyedi testsúlya 335 és 370 g volt. A rendelkezésre álló adatbázis alapján genetikai paraméterbecslést is végeztünk (Gareau és mtsai, 2000). Az átlagos napi súlygyarapodás, a 10 hetes testsúly és az alomlétszám örökölhetıségi értéke sorrendben 0,25; 0,20 és 0,06 volt. A súlygyarapodás és a 10 hetes súly szoros korrelációban vannak egymással. Az alomlétszám és a növekedési tulajdonságok közötti korreláció gyenge pozitív. Kedvezı genetikai trendet becsültünk a súlygyarapodás (+0,64 g/nap/év) és a 10 hetes kori testsúly (+18,5 g/év) esetében. Idıközben elkezdıdött a vágási tulajdonságok CT adatok alapján történı javítására folytatott szelekció. Elsı lépéseként megbecsültük a karkasz tulajdonságok és a CT-vel becsült paraméterek közti korrelációkat. 12-13 hetes, 2800±50 g súlyú nyulakat vizsgáltunk CT-vel (nyulanként 14 CT-n felvett vagy képzett paraméter), majd levágtuk ıket (nyulanként 36 vágási tulajdonság). A legszorosabb fenotípusos korrelációt az L-érték és a vágási kietrmelés, valamint a karkasz középsı része között becsültük (sorrendben: r=0,53-0,65 és 0,67-0,71; Szendrı és mtsai, 1992). A csecsbimbószám alapján végzett szelekció befejezıdött, a szelekciós kritérium a súlygyarapodás (1. lépés) és az L érték lett (2. lépés). Elıször csak a hímivart szelektáltuk CT vizsgálatok alapján, majd 2001-tıl már mindkét ivaron felvettük a CT adatokat. Szendrı és mtsai (2004) írták le a CT adatokra épülı szelekciót. Elsı lépésben 5 és 10 hetes kor között mérjük az állatok napi súlygyarapodást. A legjobb súlygyarapodású egyedeket 10,5 hetes korban vizsgáljuk meg CT-vel. A CT vizsgálat során egyszerre 3 nyulat - altatás nélkül - egy speciálisan erre a célra kialakított mőanyag tartóban rögzítenek. Topogramot (hagyományos röntgen felvételt) készítünk, amelyen bejelölhetık azok a pontos anatómiai pontok (2. és 3., valamint a 4. és 5. ágyékcsigolya találkozásánál), ahol a CT felvételeket elkészítjük. Ezeken a felvételeken manuálisan körberajzoljuk a hosszú hátizmot, és megkapjuk a metszési felszín nagyságát. A 42,1 g/nap átlagos napi súlygyarapodású állományból (n=12.871) kiválasztottuk az átlagon felüli súlygyarapodású egyedeket (nıivarban: 45,0 g/nap /34%/, hímivarban: 47,6 g/nap /20%/), majd vizsgáljuk ıket CT-vel. Lineáris regressziós egyenletet dolgoztunk ki a testsúly és az L-érték között. A regressziós egyenes fölött legtávolabb elhelyezkedı egyedeket választottuk ki tenyészállatnak (nıivarból: 40%, hímivarból: 21%). A továbbtenyésztésre kiválasztott állatok L-értéke a nı- és hímivarban 1 illetve 1,8 cm 2 -el felülmúlta a populáció átlagát. Az alappopulációt tekintve a nıivarból 14%, a hímivarból 4% került kiválasztásra, mint tenyészállat. 2004-ben a CT-vel becsült szelekciós kritérium az L-érték helyett a combizom-térfogat lett elıször a Pannon fehér, majd (rögtön a szelekció elkezdésétıl) a Pannon nagytestő nyulaknál. A Pannon fehér állományban a szelekció elsı lépése a súlygyarapodás helyett a 21 napos alomsúly lett. Az egyedek tenyészértékét BLUP módszerrel, a két szülı átlaga alapján becsüljük. A Pannon nagytestő növendéknyulak szelekciója szintén két lépésbıl áll. Az elsı válogatás az 5 és 10 hetes életkor között mért egyedi súlygyarapodás alapján történik, míg a második válogatást a CT-vel becsült combizom-térfogat alapján végezzük. Az alomtestvérek közül a legjobb súlygyarapodású egyedeket (30-40%) választjuk ki, majd 10,5 hetes korban CT-vel vizsgáljuk ıket. A nagytestő vonalban a szelekciós nyomás megegyezik a Pannon fehér fajtában leírtakkal. 110

Genetikai becslések Örökölhetıség A szaporodási tulajdonságokra vonatkozó becsült örökölhetıségi értékeket az 1. táblázatban foglaltuk össze. Az alomlétszám örökölhetıségi értékei (születéskor, összes megszületett, élve született) legtöbbször alacsonyak voltak, csak néhány esetben kaptunk nagyobb értéket (0,05-0,31). A Pannon fehér fajtában alacsonyabb örökölhetıségi értéket becsültünk, mint a Pannon Ka állományban. Ennek oka az lehet, hogy a Pannon fehér szelekciója hosszabb ideje folyik, ezért homogénebb lehet, mint az anyai vonal. A teljes adatbázis alapján becsült értékek alacsonyabbak, mint mikor az egyes fialásokra külön-külön végeztünk becslést: a legnagyobb értéket a 3. fialáskor kaptuk. Más szerzık is hasonló h 2 értékeket (0,09-0,20) közöltek az összes megszületett nyulak számára (Rostagni és mtsai, 2000; Garcia és Baselga, 2002a,b; Piles és mtsai, 2006; Mantovani és mtsai, 2008). Az élve született alomlétszám h 2 éréke mindig kisebb, mint az összes megszületett nyúl alapján becsült h 2 érték. Ezt más kutatók is megfigyelték (Rastogi és mtsai, 2000; Moura és mtsai, 2001; Garcia és Baselga, 2002a,b; Piles és mtsai, 2006; Mantovani és mtsai, 2008; Lenoir és Garreau, 2009), akik 0,05 és 0,17 közötti h 2 -et kaptak. A 21 napos alomsúly örökölhetıségi értéke mérsékelten alacsony, a fialások sorszámától függıen 0,08-0,17 közötti. Más szerzık is hasonló, 0,02 és 0,17 közötti h 2 értéket publikáltak (Ayyat és mtsai, 1995; Lukefahr és Hamilton, 1997; Rastogi és mtsai, 2000; Moura és mtsai, 2001). A termelési, a vágási és a CT-vel becsült tulajdonságokra vonatkozó örökölhetıségi értékeket a 2. táblázatban foglaltuk össze. A 10 hetes kori testsúly és az átlagos napi súlygyarapodás h 2 értékei közepesek (0,20-0,3). Ezek az értékek hasonlóak ahhoz, melyeket Lukefahr és mtsai (1996), Gómez és mtsai (1998) és Garcia és Baselga (2002) kaptak, ugyanakkor ezeknél magasabb h 2 -et becsült Moura és mtsai (1997) és Larzul és mtsai (2005). A becsült h 2 értékek közti különbség azzal magyarázható, hogy az egyes szerzık a súlygyarapodást különbözı életkor-tartományban mérték. A vágási kitermelés örökölhetıségi értéke méréskelten magas (0,47-0,48), melyek Lukefahr és mtsai (1996) és Varewyck és mtsai (1986) által közölt eredményhez hasonlóak. Az elıbb említett szerzıkkel ellentétben, mások (Ferraz és mtsai, 1992; Lukefahr és mtsai, 1992b, 1993; Krogmeier és mtsai, 1994) alacsony h 2 értéket becsültek. A hátulsó rész aránya esetében magas h 2 értéket (0,59) kaptunk. Ezen tulajdonság esetében nem találtunk más szerzık által közölt összehasonlítható eredményt. Az L-érték örökölhetısége közepes (0,33), de magasabb, mint a combizom-térfogaté (0,19-0,25). Mivel csak a Kaposvári Egyetemen folyik CT-re alapozott szelekció, nem áll rendelkezésre összehasonlítható irodalmi adat. Mivel a hosszú hátizom és a combizom esetében a hústérfogatot CT-n felvett adatok alapján becsüljük, ezért ezek örökölhetıségi értéke kisebb, mint a vágási kitermelésé. 111

1. táblázat: A szaporodási tulajdonságok becsült örökölhetıségi értékei Table 1: Estimates of heritability for reproductive traits Tulajdonság (Traits) Fajta (Breed) Elemszám (No of records) Örökölhetıség (Heritability) Hivatkozás (References) Alomméret (Litter size) születéskor (at birth) P 4042 0,06 Gareau et al. (1996) összes született, 1. fialás (born total, parity 1) P 4278 0,12 Nagy et al. (2011c) 2. fialás (parity 2) P 3371 0,12 Nagy et al. (2011c) 3. fialás (parity 3) P 2685 0,19 Nagy et al. (2011c) 4. fialás (parity 4) P 2153 0,11 Nagy et al. (2011c) összes született (born total) P 18398 0,06-0,10 Nagy et al. (2013b) összes született, 1 fialás (born total, parity 1) M 1174 0,19 Nagy et al. (2011c) 2. fialás (parity 2) M 823 0,23 Nagy et al. (2011c) 3. fialás (parity 3) M 743 0,31 Nagy et al. (2011c) 4. fialás (parity 4) M 643 0,24 Nagy et al. (2011c) élve született, 1. fialás (born alive, parity 1) P 4278 0,14 Nagy et al. (2011c) 2. fialás (parity 2) P 3371 0,14 Nagy et al. (2011c) 3. fialás (parity 3) P 2685 0,17 Nagy et al. (2011c) 4. fialás (parity 4) P 2153 0,12 Nagy et al. (2011c) élve született (born alive) P 18398 0,06-0,09 Nagy et al. (2013b) élve született (born alive) M 2576 0,05 Gyovai et al. (2009) élve született, 1. fialás (born alive, parity 1) M 1174 0,13 Nagy et al. (2011c) 2. fialás (parity 2) M 823 0,09 Nagy et al. (2011c) 3. fialás (parity 3) M 743 0,26 Nagy et al. (2011c) 4. fialás (parity 4) M 643 0,18 Nagy et al. (2011c) holtan született (kits born dead) P 18398 0,02 Nagy et al. (2013b) 21 napos alomsúly (Litter weight at 21 d) P 4804 0,08 Nagy et al. (2011b) 1. fialás (Parity 1) P 4804 0,14 Nagy et al. (2011b) 2. fialás (Parity 2) P 4804 0,10 Nagy et al. (2011b) 3. fialás (Parity 3) P 4804 0,08 Nagy et al. (2011b) 4. fialás (Parity 4) P 4804 0,16 Nagy et al. (2011b) 1. fialás (Parity 1) P 3144 0,14 Gyovai et al. (2012) 2. fialás (Parity 2) P 2589 0,13 Gyovai et al. (2012) 3. fialás (Parity 3) P 2163 0,10 Gyovai et al. (2012) 4. fialás (Parity 4) P 1746 0,17 Gyovai et al. (2012) 112

2. táblázat: A termelési, karkasz és CT-vel becsült tulajdonságok becsült örökölhetıségi értékei Table 2: Estimates of heritability for production, carcass and CT measured traits Fajta (Breed) Elemszám (No of records) Örökölhetıség (Heritability) Hivatkozás (References) 10 hetes kori testsúly (Body weight at 10 wk) P 28325 0,20 Gareau et al. (1996) P 40487 0,26 Nagy et al. (2006a) Súlygyarapodás (Body weight gain) P 27552 0,25 Gareau et al. (1996) P 40487 0,27 Nagy et al. (2006a) P 28686 0,24-0,25 Nagy et al. (2006b) P 19751 0,27 Gyovai et al. (2008) P 33557 0,24-0,28 Nagy et al. (2008) P 29435 0,30 Nagy et al. (2010c) P 47242 0,28 Nagy et al. (2011c) P 55342 0,21 Gyovai et al. (2012) L 22098 0,23 Nagy et al. (2013a) Vágási kitermelés (Dressing out percentage) P 559 0,47-0,48 Nagy et al. (2006b) L-érték (hosszú hátizom kerszesztmetszeti felszínének átlaga) (L-value (cross-sectional area of m. longissimus dorsi)) P 2889 0,33 Nagy et al. (2006b) TMV (combizom-térfogat) (TMV (tigh muscle volume)) P 2602 0,21 Gyovai et al. (2008) P 4434 0,19 Nagy et al. (2010c) P 3878 0,20 Gyovai et al. (2012) L 3724 0,25 Nagy et al. (2013a) Hátulsó rész aránya % (Hind part %) P 557 0,59 Nagy et al. (2010c) Szelekciós elırehaladás A különbözı tulajdonságokban elért szelekciós elırehaladásra kapott értékeket a 3. táblázatban foglaltuk össze. Az összes- és élve született fióka számban kicsi az éves genetikai elırehaladás (0,03-0,04) az anyai vonalban, és elhanyagolható (0,01) a Pannon fehér fajtában. A Pannon fehéret nem szelektálják az alomlétszám növelésére, ezért ebben a tulajdonságban az elırehaladás nagyon kicsi. Moura és mtsai (2001) és Santacreu és mtsai (2005) hasonlóan kis éves elırehaladást becsültek (0,03-0,05 fióka/év), ugyanakkor Garreau és mtsai (2005), Garcia és Baselga (2002a,b) és Lenoir és Garreau (2009) gyorsabb elırehaladásról számoltak be (0,12 fióka/év). A fenti genetikai elırehaladással számolva, 10 generáció alatt az anyai vonalban csak 0,3-0,4 fiókával nı az alomlétszám. Az alomlétszámban becsült lassú genetikai elırehaladás oka a tulajdonság alacsony h 2 értéke lehet. Átlagos napi súlygyarapodás esetében 0,6-1,0 g/év genetikai elırehaladást becsültünk a Pannon fehér állományban, és 1,5 g/éves elırehaladást a nagytestő vonalban. Becslések szerint a 10 hetes kori testsúly évente 18 g-mal nı a Pannon fehér fajtában. A Pannon fehér átlagos napi súlygyarapodásának becsült éves elırehaladása kisebb volt a szelekció elsı 5 113

évében, mint az utána következı hosszabb periódusban (2008-ig), a nagytestő vonalban pedig nagyobb volt, mint a Pannon fehérben. A Pannon nagytestő nyulak átlagos napi súlygyarapodása 18%-kal nagyobb, mint a Pannon fehér nyulaké (Szendrı és mtsai, 2009). Ez lehet az egyik magyarázata a két állomány súlygyarapodásában becsült genetikai elırehaladás közti különbségnek. Ugyanakkor a nagytestő populáció még heterogénebb is, mint a Pannon fehér. Más szerzık (Estany és mtsai, 1992; Moura és mtsai, 1997; Piles és Blasco, 2003) hasonló éves genetikai elırehaladásról számoltak be (0,45-1,23 g/nap). A combizom-térfogat éves genetikai elırehaladása nagyobb volt a Pannon nagytestő nyulakban (5,8 cm 3 ), mint a Pannon fehérben (4,0 cm 3 ). A nagyobb testtömeg, hátulsó rész és combizom-térfogat mellett a Pannon nagytestő fajtában becsült örökölhetıségi étékek is nagyobbak voltak, mint a Pannon fehérnél, ami szintén magyarázza a gyorsabb genetikai elırehaladást. 3. táblázat: A különbözı tulajdonságokban elért szelekciós elırehaladás (becsült éves genetikai elırehaladás) Table 3: Selection response (estimated annual genetic gain per year) in different traits Tulajdonság (Traits) Fajta (Breed) Éves növekedés (Gain per year) Hivatkozás (References) Szaporaság (Prolificacy) Összesen született fiókák száma, db (LS total born, kits) P 0,008 Nagy et al. (2011c) Összesen született fiókák száma, db (LS total born, kits M 0,03 Nagy et al. (2011c) Élve született fiókák száma, db (LS born alive, kits) P 0,01 Nagy et al. (2011c) Élve született fiókák száma, db (LS born alive, kits) M 0,04 Gyovai et al. (2009) Élve született fiókák száma, db (LS born alive, kits) M 0,03 Nagy et al. (2011c) Növekedési tulajdonságok (Growth traits) Átlagso napi súlygyarapodás g/nap (ADG, g/d) P 0,64 Gareau et al. (1996) Átlagso napi súlygyarapodás g/nap (ADG, g/d) P 1,05 Gyovai et al. (2008) Átlagso napi súlygyarapodás g/nap (ADG, g/d) L 1,49 Nagy et al. (2013b) 10 hetes kori testsúly, g (BW at 10 wk, g) P 18,5 Gareau et al. (1996) Karkasz tulajdonságok (Carcass trait) Combizom-térfogat, cm 3 (TMV, cm 3 ) P 4,01 Gyovai et al. (2008) Combizom-térfogat, cm 3 (TMV, cm 3 ) L 5,84 Nagy et al. (2013b) Genetikai korreláció A tulajdonságok közt becsült genetikai korrelációkat a 4. táblázatban foglaltuk össze. Az egymást követı fialásokra vonatkozó, összes- és élve született nyulak száma közti genetikai 114

korreláció szoros. A leggyengébb genetikai korreláció az elsı és negyedik fialás összes született (0,64) és élve született fiókák száma (0,56) közt becsültük, a legszorosabbat pedig a harmadik és negyedik fialás között találtuk (összes: 0,93 és élve született: 0,96). Piles és mtsai (2006) az egymást követı fialások között vizsgálták az összes született és élve született fiókák száma közötti kapcsolatot, és az egyik vonalban nagyon szoros (0,8 fölötti) korrelációt becsültek, de a másik két vonalban már gyengébb (összes született: 0,53-0,84, élve született: 0,39-0,82) genetikai korrelációról számoltak be. A különbözı fialások 21 napos alomsúlya között szoros genetikai korrelációt (0,47-0,89) becsültünk. Hasonló értékeket kaptunk, mint az alomlétszám esetében. 4. táblázat: Vizsgált tulajdonságok közt becsült genetikai korreláció Table 4: Genetic correlation estimates between the examined traits Tulajdonság (Traits) Fajta (Breed) r g (r g ) Hivatkozás (References) Összesen született fiókák száma (LS born total) 1. fialás 2. fialás (parity 1 parity 2) P 0,89 Nagy et al. (2011c) 1. fialás 3. fialás (parity 1 parity 3) P 0,68 Nagy et al. (2011c) 1. fialás 4. fialás (parity 1 parity 4) P 0,64 Nagy et al. (2011c) 2. fialás 3. fialás (parity 2 parity 3) P 0,91 Nagy et al. (2011c) 2. fialás 4. fialás (parity 2 parity 4) P 0,91 Nagy et al. (2011c) 3. fialás 4. fialás (parity 3 parity 4) P 0,93 Nagy et al. (2011c) Élve született fiókák száma (LS born alive) 1. fialás 2. fialás (parity 1 parity 2) P 0,90 Nagy et al. (2011c) 1. fialás 3. fialás (parity 1 parity 3) P 0,68 Nagy et al. (2011c) 1. fialás 4. fialás (parity 1 parity 4) P 0,56 Nagy et al. (2011c) 2. fialás 3. fialás (parity 2 parity 3) P 0,91 Nagy et al. (2011c) 2. fialás 4. fialás (parity 2 parity 4) P 0,86 Nagy et al. (2011c) 3. fialás 4. fialás (parity 3 parity 4) P 0,96 Nagy et al. (2011c) Születéskori alomlétszám átlagos napi súlygyarapodás (LS at birth ADG) P 0,06-0,18 Gareau et al. (1996) Születéskori alomlétszám 10 hetes kori testsúly (LS at birth BW at 10 wk) P 0,07-0,09 Gareau et al. (1996) 21 napos alomsúly (LW at 21d) 1. fialás 2. fialás (parity 1 parity 2) P 0,84 Gyovai et al. (2012) 1. fialás 3. fialás (parity 1 parity 3) P 0,54 Gyovai et al. (2012) 1. fialás 4. fialás (parity 1 parity 4) P 0,47 Gyovai et al. (2012) 2. fialás 3. fialás (parity 2 parity 3) P 0,84 Gyovai et al. (2012) 2. fialás 4. fialás (parity 2 parity 4) P 0,79 Gyovai et al. (2012) 3. fialás 4. fialás (parity 3 parity 4) P 0,89 Gyovai et al. (2012) 21 napos alomsúly az 1. fialáskor átlagos napi súlygyarapodás (LW at 21d parity 1 ADG) P 0,28 Gyovai et al. (2012) 21 napos alomsúly az 2. fialáskor átlagos napi súlygyarapodás (LW at 21d parity 2 ADG) P 0,36 Gyovai et al. (2012) 21 napos alomsúly az 3. fialáskor átlagos napi súlygyarapodás (LW at 21d parity 3 ADG) P 0,36 Gyovai et al. (2012) 21 napos alomsúly az 4. fialáskor átlagos napi súlygyarapodás (LW at 21d parity 4 ADG) P 0,11 Gyovai et al. (2012) 21 napos alomsúly az 1. fialáskor combizomtérfogat (LW at 21d parity 1 TMV) P -0,37 Gyovai et al. (2012) 21 napos alomsúly az 2. fialáskor combizom- P -0,37 Gyovai et al. (2012) 115

térfogat (LW at 21d parity 2 TMV) 21 napos alomsúly az 3. fialáskor combizomtérfogat (LW at 21d parity 3 TMV) 21 napos alomsúly az 4. fialáskor combizomtérfogat (LW at 21d parity 4 TMV) 5 hetes kori testsúly 10 hetes kori testsúly (BW at 5 wk BW at 10 wk) 5 hetes kori testsúly - átlagos napi súlygyarapodás (BW at 5 wk ADG) átlagos napi súlygyarapodás 10 hetes kori testsúly (ADG BW at 10 wk) átlagos napi súlygyarapodás 10 hetes kori testsúly (ADG - BW at 10 wk) átlagos napi súlygyarapodás vágási kitermelés (ADG DoP) átlagos napi súlygyarapodás L-érték (ADG L-value) átlagos napi súlygyarapodás - combizom-térfogat (ADG TMV) átlagos napi súlygyarapodás - combizom-térfogat (ADG TMV átlagos napi súlygyarapodás hátulsó rész aránya, % (ADG hind part %) L-érték - vágási kitermelés (L-value - DoP) combizom-térfogat hátulsó rész aránya, % (TMV-hind part %) P -0,53 Gyovai et al. (2012) P -0,70 Gyovai et al. (2012) P 0,54 Nagy et al. (2006a) P -0,19 Nagy et al. (2006a) P 0,72-0,74 Gareau et al. (1996) P 0,76 Nagy et al. (2006a) P -0,32 Nagy et al. (2006b) P -0,21 Nagy et al. (2006b) P 0,14 Gyovai et al. (2008) P 0,06 Nagy et al. (2010c) P -0,08 Nagy et al. (2010c) P 0,47 Nagy et al. (2006b) P 0,59 Nagy et al. (2010c) Az alomlétszám és az átlagos napi súlygyarapodás vagy a 10 hetes kori testtömeg közötti genetikai korreláció gyenge (0,06-0,18), megegyezik Gomez és mtsai (1998) által becsült genetikai korrelációkkal. Rochambeau és mtsai (1989) azonban negatív genetikai korrelációt állapítottak meg. Camacho és Baselga (1990) kedvezı genetikai korrelációról számoltak be két növekedésre szelektált apai vonalban, ugyanakkor ennek ellenkezıjét tapasztalták alomlétszámra szelektált anyai vonalakban. A szerzık magyarázata szerint a vizsgált tulajdonságok közt - a két vonalban - tapasztalt ellentétes kapcsolat az anyai hatásal van kapcsolatban. Vizsgálataink szerint a 21 napos alomlétszám és az átlagos napi súlygyarapodás közti genetikai korreláció pozitív és közepesen alacsony vagy közepes szorosságú (0,11-0,36). Camacho és Baselga (1990) pozitív genetikai korrelációról (0,13-0,20) számoltak be a választáskori alomlétszám és az átlagos napi súlygyarapodás között. Ezzel ellentétes trendeket közöltek Gómez és mtsai (1998), akik negatív genetikai korrelációt (-0,16) találtak a két tulajdonság között. A 21 napos alomsúly és a combizom-térfogat közötti korreláció negativ és közepes erısségő az elsı és a második fialáskor (-0,37 és -0,37), de a harmadik és negyedik fialáskor a két tulajdonság között már szorosabb, negatív a kapcsolat (-0,53 és -0,70). Szendrı és mtsai (2010) különbözı genotípusokat összehasonlítva megállapították, hogy a CT-vel szelektált Pannon fehér fajtában kevesebb vesekörüli zsír van, melybıl arra következtetnek, hogy a CT adatokra alapozott szelekció csökkenti a szervezet tartalékait. Ez egy nemkívánatos eredmény. A jelenségnek negatív hatása lehet a Pannon fehér anyákra, hiszen a szervezet energia-tartalékainak csökkenése a szaporasági teljesítmény csökkenéséhez vezet (Fortun- 116

Lamothe, 2006). Ezért változtattuk meg a Pannon fehér elsı szelekciós kritériumát, és néhány éve már az átlagos napi súlygyarapodás helyett a 21 napos alomsúly alapján választjuk ki a CT vizsgálatra szánt állatokat. A napi átlagos súlygyarapodás és a vágási kitermelés, L-érték vagy hátulsó rész aránya közötti genetikai korreláció közepes vagy gyenge (sorrendben: -0,32; -0,21 és -0,08), ugyanakkor gyenge és pozitív kapcsolatot találtunk a napi átlagos súlygyarapodás és combizom-térfogat között (0,06-0,14). A negatív korreláció elvileg kedvezıtlen, ha a szelekció elsı kritériuma a súlygyarapodás, a második pedig a vágási tulajdonság. 2004-tıl viszont CT-vel már a combizom-térfogatot becsüljük, és ebben az esetben a két lépésben végrehajtott szelekció (elıször súlygyarapodás, majd combizom-térfogat alapján) már egymással pozitív kapcsolatban levı tulajdonságokra épül. Közepesen erıs genetikai korrelációt becsültünk az L-érték és a vágási kitermelés között (0,47). A két tulajdonság közötti kedvezı genetikai kapcsolat felismerése jelentıs eredmény volt, mert ez bizonyítja a vágási kitermelésre történı CT alapú indirekt szelekció eredményességét. Eddig még nem vizsgáltuk a combizom-térfogat és a vágási kitermelés közötti genetikai kapcsolatot. Mérsékelten szoros, kedvezı genetikai korreláció (0,59) van a CT-vel becsült combizomtérfogat és a hátulsó rész aránya között, vagyis a CT adatokra épülı szelekcióval eredményesen növelhetı a hátulsó lábakon levı hús mennyisége. Kétirányú szelekció Az egyik kétirányú szelekciós kisérletben az L-értékre történı szelekció hatását vizsgáltuk (Szendrı és mtsai, 1996). A CT felvételek segítségével, 10 hetes korban becsült L-érték alapján kiválogattuk az 5 legjobb (+) és az 5 leggyengébb ( ) bakot. Ezt követıen véletlenszerően kiválasztott anyákat termékenyítettünk a kiválogatott bakok spermájával. Második lépésként a legjobb 5 baktól született ivadékok közül is kiválasztottuk az 5 legjobb (++) bakot. Az 5. táblázat azoknak a - és ++ bakoknak a vágási tulajdonságait mutatja, melyek ugyanazon a napon születtek és ugyanabban a súlyban történt a vágásuk. Látható, hogy a CT alapú szelekció 1,8%-kal javította a vágási kitermelést, növelte a karkasz középsı és hátulsó részének súlyát (5,1 és 2,7%-kal) és csökkenti a bır és a belsı szervek súlyát (4,1 és 6,1%-kal). Megállapíthatjuk, hogy az L-értére folytatott szelekció hatékony módszere a nyulak vágási tulajdonságainak javítására, és közvetett módon csökkenti a bır és az emésztı rendszer testsúlyhoz viszonyított arányát. A combizom-térfogatra folytatott CT alapú szelekció hatását a növendéknyulak termelési és vágási tulajdonságaira szintén kétirányú szelekcióval vizsgáltuk (Szendrı és mtsai, 2012). Pannon fehér nyulak közül két generáción keresztül (mindkét ivarban) a legnagyobb (++) és a legkisebb (--) combizom-térfogatú egyedeket. A kiválogatott nyulak ivadékainak (harmadik generáció) vizsgáltuk a termelési és vágási tulajdonságait (6. táblázat). A kétirányú szelekciónak nem volt hatása az átlagos napi súlygyarapodásra és a 10 hetes kori testsúlyra. Ugyanakkor a ++ csoportban csökkent a takarmányfogyasztása és jobb let a takarmányértékesítés, mint a - - csoportban. A pozitív irányba szelektát nyulakban nagyobb volt a CT-vel becsült combizom-térfogat (336 vs. 309 cm 3 ), mint a - - nyulaké. A testsúlyhoz viszonyított teljes béltraktus aránya a ++ nyulakban volt kevesebb (18,1% vs. 16,7%). A referencia karkaszhoz viszonyítva, a ++ nyulak csoportjában nagyobb volt a hátulsó rész aránya és a kisebb a vesekörüli zsír aránya. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a CT alapú szelekcióval hatékonyan lehet növelni a combhús mennyiségét. Ezzel egyidıben csökken a zsírdepók mennyisége és javul a takarmány-értékesítés. 117

5. táblázat: Az L-értékre folytatott kétirányú szelekciós hatása a karkasz tulajdonságokra (hímivar szelekciója) (Szendrı és mtsai, 1996) Table 5: Effect of divergent selection for L-value on carcass traits (only the males were selected) (Szendrı et al., 1996) Tulajdonság (Traits) Negatív irányba szelektált (M sel) Pozitív irányba szelektált (PP sel) P - érték (P value) L-érték, cm 2 (L-value, cm 2 ) 19,6 20,8 0,05 Vágási kitermelés, % 62,3 64,1 0,05 (Dressing out percentage, %) A karkasz elülsı része, g 397 395 NS (Fore part of carcass, g) A karkasz középsı része, g 430 452 0,05 (Mid part of carcass, g) A karkasz hátulsó része, g 513 527 0,05 (Hind part of carcass, g) Bır súlya, g (Skin weight, g) 386 370 0,05 Belsıség súlya, g (Gastrointestinal tract weight, g) 379 356 0,05 6. táblázat: A combizom-térfogatra folytatott kétirányú szelekció hatása a termelési teljesítményre és a karkasz tulajdonságokra a 3. generációban (Szendrı és mtsai, 2012) Table 6: Effect of divergen selection for volume of thigh muscle on productive performance and catcass traits in the third generation (Szendrı et al., 2012) Tulajdonság (Traits) Takarmány felvétel (5 és 10 hetes kor között) g/nap (Feed intake (5-10w), g/d) Súlygyarapodás (5 és 10 hetes kor között) g/nap (Body weight gain (5-10w), g/d) Takarmány értékesítés aránya (Feed conversion ratio) Vágási kitermelés, % (Dressing out percentage, %) A referencia karkasz elülsı része, % (Fore part to reference carcass, %) A referencia karkasz középsı része, % (Mid part to reference carcass, %) A referencia karkasz hátulsó része, % (Hind part to reference carcass, %) Vesekörüli zsír a referencia karkaszban, % (Perirenal fat to reference carcass, %) Negatív irányba szelektált (Minus selected) Pozitív irányba szelektált (Plus selected) Szigifikancia szint (Sig.) 138 128 0,002 44,7 45,7 0,461 3,01 2,81 <0,001 60,4 61,5 0,396 30,1 29,4 0,066 30,3 30,0 0,335 36,3 38,2 0,015 2,40 1,90 0,005 Beltenyésztettség A Pannon fehér fajtában (Nagy és mtsai, 2010a) a bak és annak hímivarú ivadékai közötti generációs intervallum a leghosszabb (1,4 év), melynek oka az, hogy az anyák rövidebb ideig 118

maradnak termelésben (110%-os évi anyapótlás), mint a bakok, ezért az anyák produktív élettartama nem éri el az egy évet. A 2007-es referencia populáció pedigrételjessége 90% feletti, egészen a 9. generációig, mely a populáció ismert generációs ekvivalenseinek átlagosan nagy számát eredményezi. A beltenyésztettségi együttható folyamatosan nıtt, a legnagyobb 1,29%-os éves növekedést 2005 és 2006 között érte el. A beltenyésztettségi együtthatóval ellentétben az átlagos rokonsági fok az elmúlt 4 évben stagnált (5,4%). A beltenyésztettséghez legjobban hozzájáruló 10, illetve 30 alapító ıs a populáció beltenyésztettségének 42 és 73%-át adta. A 2007-es referencia populáció effektív populációmérete 37 és 91 között változott, a számítási módtól függıen. A vizsgálati periódus elsı néhány évében (1993-1995) drasztikus csökkenés következett be az alapító ısök és a nemalapító ısök effektív létszámában. Az alapító ısök genom ekvivalens értékét kivéve, az összes többi mutató értéke megfelezıdött1993 és 1995 között. Néhány évvel késıbb (2008-2009-ben) a populáció átlagos beltenyésztettségi szintje 6,3%, teljes generációs ekvivalense 12,1% (Nagy és mtsai, 2011b). Az utóbbi szám rendkívül nagy, csak néhány lófajta pedigréje hasonló (Curik és mtsai, 2003). A Pannon fehér fajtában alkalmazott körkörös párosítási rendszer tehát hatékonynak bizonyult a beltenyésztettségi ráta és a genetikai variancia elvesztésének arányát nézve. A kapott eredmények alátámasztják a folyamatos ellenırzés szükségességét, a felhalmozódó genetikai terheltségek és a genetikai variancia csökkenése miatt. Az anya- és az alom növekvı beltenyésztettsége néhány tulajdonságban beltenyésztéses leromlást okozott. Az anya beltenyésztési együtthatójának 10%-os növekedése szignifikánsan növeli a halva született nyulak számát, míg az alom növekvı beltenyésztési együtthatója statisztikailag igazolhatóan csökkenti az összes (-0,34) és az élve született nyulak számát (-0,41; Nagy és mtsai, 2013b). Ezek az eredmények ellentétesek Moura és mtsai (2000) által közöltekkel. Ragab és Baselga (2010), akik csoporthatásként kezelték a beltenyésztettséget, szintén negatív hatásról számoltak be az összes és az élve született nyulak számában, négy vonalban, hasonló beltenyésztettségi szinten. Az anya 10%-os beltenyésztettségi együtthatójának növekedése enyhe pozitív hatással van az alomsúlyra (0,028 kg), de ez statisztikailag nem volt igazolható. Ez az eredmény arra enged következtetni, hogy a beltenyésztettségnek nincs hatása az alomsúlyra. Ez szokatlan a szaporodási tulajdonságok esetében, mert azokra általában hatással van a beltenyésztettség (Curik és mtsai, 2003). Moura és mtsai (2000) ugyanakkor az alomsúly csökkenésérıl (0,21 kg) számoltak be, a beltenyésztettségi együttható 10%-os növekedése esetén. A becsült beltenyésztéses leromlás (a beltenyésztettségi együttható 10%-os növekedése esetén) 0,57g volt a napi átlagos súlygyarapodásban. A combizom-térfogat esetében azonban nem volt hatása a beltenyésztettségnek. Ferraz és mtsai (1991b) 5 és 130 g közötti beltenyésztéses leromlást tapasztaltak (a beltenyésztési együttható 10%-os növekedése esetén) az 5 és a 10 hetes kori testsúlyban. Mivel a Pannon fehér populációban a beltenyésztetsség szintje alacsony, ezért annak a jövıben se várható jelentıs termelésre gyakorolt hatása. Keresztezési kombinációk és fajtaösszehasonlító vizsgálatok Egyik kísérletben (Metzger és mtsai, 2006) a Hyplus hibrid (HH, Hyplus PS59 bakok és Hyplus PS19 anyák ivadékai), a Pannon fehér (PP, P bakok és P anyák ivadékai) és ezek keresztezett egyedeinek (PH: P bak és H anya ivadékai; HP: H bak és P anya ivadékai) súlygyarapodását, vágási és húsminıségi tulajdonságait hasonlítottuk össze. A Pannon fehér tenyésznyulakat akkor napi átlagos súlygyarapodás és L-érték alapján választottuk ki, a H anyákat szaporaságra, a H bakokat pedig súlygyarapodásra szelektálták. A HP genotípusnak 119

volt a lagnagyobb, míg a PP genotípusnak a legkisebb a súlygyarapodása (sorrendben 38,9 és 36,6 g/nap). A P fajtának javító hatása volt a vágási kitermelésre (PP: 58,0%; PH: 58,7%; HP: 57,7% és HH: 57,6%) és a hosszú hátizom súlyára (PP: 152 g; PH: 143 g; HP: 137 g és HH: 136 g). A karkasz zsírtartalma a H bakok ivadékaiban volt alacsonyabb (sorrendben: 1,15; 1,16; 0,89 és 0,85% a PP, PH, HP HH genotípusokban). Statisztikailag igazolható különbséget találtunk a P és a H apai vonal keresztezésébıl született nyulak húsmintái között a hátulsó láb nedvesség- és zsírtartalmában (nedvességtartalom: PP: 75,5% és HH: 76,1%, zsírtartalom: PP: 2,38% és HH: 1,46%). A következı vizsgálatban olyan nyulak vágási tulajdonságait hasonlítottuk össze, amelyeknél ugyanazt az anyanyúl állományt súlygyarapodásra szelektált hibrid (H) vagy P bakkal termékenyítettük. Egyidıben három kísérletet állítottunk be. Az elsı kísérletben P anyákat P és H bakokkal termékenyítettünk (PP és HP). A 2. kísérletben: H anyákat P, H és Zika apai vonal (Z) bakjaitól származó ondóval inszemináltuk (PH, HH és ZH). A 3. kísérlatben: egy anyai vonalat (M) P és Z bakokkal kereszteztünk (PM és ZM). A hibrid bakok mindegyik kísérletben növelték a növendéknyulak testsúlyát (1. kísérlet: PP és HP: 2644 és 2758 g; 2. kísérlet: PH, HH és ZH: 2611, 2671 és 2890 g; 3. kísérlet: PM és ZM: 2534 és 2677 g). Vágási tulajdonságokban a P bakok javító hatását figyeltük meg: a vágási kitermelés az 1. kísérletben 0,5%-kal nagyobb a PP nyulakban, mint HP nyulak csoportjában (60,6 és 60,1%); a 2. kísérletben 1%-kal volt nagyobb a PH és ZH nyulakban, mint a HH genotípusban (PH, ZH és HH-ban: 59,6; 59,7 és 58,7%), és a 3. kísérletben 1,5%-kal volt nagyobb a PM nyulaknál, mint a ZM genotípusú állotoknál (61,0 és 59,5%). A referencia karkaszhoz viszonyított hosszú hátizom aránya is nagyobb a P bakoktól származó nyulakban (2. kísérlet: PH: 11,2; HH: 10,8; ZH: 10,5%; 3. kísérlet: PM: 11,5; ZM: 10,6%), míg az 1. kísérletben a különbség nem volt szignifikáns. Az anyai és az apai genotípus hatását is vizsgáltuk (Szendrı és mtsai,2010). Pannon fehér (P) és Pannon Ka (M) anyákat P, M, Pannon nagytestő (L) és hibrid apai vonalú (H) bakok spermájával termékenyítettünk. Az M és P genotípus kifejlett kori testnagysága közepes, az L és H genotípusoké nagy. Csak a P és L nyulakat szelektáltuk CT vizsgálatok alapján vágási tulajdonságokra. A legfontosabb termelési és vágási tulajdonságokban elért eredményeket a 7. táblázatban foglaltuk össze. A P anyák ivadékainak napi átlagos súlygyarapodása (5,7%-kal), a takarmány-értékesítése (6,2%-kal) volt jobb, mint az M anyák ivadékaié. A hőtött karkasz és az egyes testrészek súlya szintén a P anyák ivadékaiban volt nagyobb (8. táblázat). Bár a vágási kitermelésben nem volt különbség, de a P csoportban a hátulsó rész, az M anyáktól származókban az elülsı rész referencia karkaszhoz viszonyított aránya volt nagyobb. Az apai genotípus hatását vizsgálva, a növendéknyulak testsúlya és súlygyarapodása a H és L baktól származó nyulakban volt a legnagyobb, és az M bakok ivadékaiban a legkisebb. A 11 hetes kori testsúlyban a következı sorrend alakult ki: H>L>P>M. Hasonló különbségeket találtunk súlygyarapodásban és takarmány-fogyasztásban. A hőtött karkasz és az egyes testrészek súlya nagyobb volt a H bakok ivadékaiban és kisebbek az M csoportban. Vágási kitermelésben nem kaptunk szignifikáns eltérést. Az elülsı rész aránya az L és H apától származó nyulakban volt nagyobb, a középsı rész arányában viszont nem volt különbség. A hátulsó rész referencia karkaszhoz viszonyított aránya a P ivadékban volt a legnagyobb, az L csoportban pedig a legkisebb. Megállaptható, hogy a növendéknyulak termelési tulajdonságait az apa kifejlett kori testsúlya, de a vágási tulajdonságokat viszont elsıdlegesen a CT-alapú szelekció befolyásolja. 120

7. táblázat: Az anya és a bak genotípusának hatása a növendék nyulak termelési teljesítményére (Szendrı és mtsai, 2010) Table 7: Effect of the dam s and sire s genotypes on the productive performance of growing rabbits (Szendrı et al., 2010) Életkor, hét (Age, wk) Anya genotípusa (Genotypes of dams 1 ) Bak genotípusa (Genotypes of sires 1 ) M P M P L H A genotípus hatása (Effect of genotypes) Anya (Dams) Bak (Sires) Testsúly, g (Body weight, g) 11 2,696 2,747 2,585 a 2,678 ab 2,793 bc 2,918 c 0,074 <0,001 Súlygyarapodás g/nap (Weight gain, g/d) 5-11. 42,4 44,8 41,2 a 42,9 ab 44,8 b 47,6 c <0,001 <0,001 Takarmányfelvétel, g/nap (Feed intake, g/d) 5-11. 127 127 118 a 125 ab 129 bc 135 c 0,865 <0,001 Takarmányértékesítés (Feed conversion ratio) 5-11. 3,00 2,83 2,86 ab 2,91 ab 2,88 ab 2,84 b <0,001 0,019 Vágási kitermelés, % (Dressing out percentage, %) Meleg karkasz 60,7 60,0 0,069 0,271 (Hot carcass) 60,3 60,7 60,5 60,8 A referencia karkasz részeinek aránya, % (Percentage of reference carcass weight, %) Elülsı rész (Fore part) 26,5 26,2 26,1 ab 26,0 a 26,5 bc 26,4 abc 0,025 <0,001 Középsı rész (Mid part) 34,3 34,2 34,4 34,2 34,2 34,1 0,409 0,330 Hátulsó rész (Hind part) 37,2 37,7 37,4 ab 38,0 c 37,2 ab 37,5 bc <0,001 <0,001 Vesekörüli zsír (Perirenal fat) 2,01 1,87 2,00 1,79 2,06 1,94 0,113 0,176 1 M = Anyai vonal (Maternal line), P = Pannon fehér (Pannon White), L = Apai vonal (Large line), H = Hycole befejezı vonala (Terminal line of Hycole), a, b, c = Adott sorban (bakok genotípusának hatása) a nem azonos betővel jelölt középértékek szignifikáns eltérést jeleznek (P < 0.05) (within a row (for the effect of sires genotype), means without a common superscript letter differ (P < 0.05)) 121

8. táblázat: Szaporodási, karkasz és húsminıségi tulajdonságok a Pannon Ka, Pannon fehér, és a Pannon nagytestő növendék nyulainál (Szendrı és mtsai, 2009a,b; Dalle Zotte és mtsai, 2009) Table 8: Productive, carcass and meat quality traits of Pannon Ka, Pannon White and Pannon Large growing rabbits (Szendrı et al., 2009a,b; Dalle Zotte et al., 2009) Tulajdonság (Traits) Pannon Ka (Pannon Ka) Pannon fehér (Pannon White) Pannon nagytestő (Pannon Large) Szignifikancia szint (Sig.) Súlygyarapodás, g/nap 44,6 46,2 54,6 <0,001 (Body weight gain, g/d) 11 hetes kori testsúl, g (Body weight at 11 wk, g) Takarmányértékeítés 2,95 2,81 2,93 0,257 (Feed conversion ratio) Vágási kitermelés 60,2a 61,3b 61,1b 0,031 (Dressing out percentage) Elülsı rész aránya, % 26,0b 25,7a 26,9b <0,001 (Fore part, %) Középsı rész aránya, % 34,5 34,2 33,9 0,111 (Mid part, %) Hátulsó rész aránya, % 37,3a 38,2b 37,2a <0,001 (Hind part, %) PUFA (PUFA) 24,9a 31,9b 27,8ab 0,022 Omega-3 (Omega-3) 2,00 2,54 2,23 0,92 2458 2667 2949 <0,001 KÖVETKEZTETÉSEK Az alomlétszám örökölhetısége gyenge, a genetikai elırehaladás lassú, ezért ebben a tulajdonságban csak hosszabb távon várható érdemi javulás. Súlygyarapodásban az irodalmi adatokkal megegyezı h 2 értéket kaptunk és hasonló genetikai javulást értünk el. Ez az eredmény azért is értékes, mert mi súlygyarapodás mellett a CT adatok alapján becsült vágási tulajdonságokra is szelektálunk. A CT segítségével becsült vágási tulajdonságokban gyengébb örökölhetıségi értékeket kaptunk, mint a vágási kitermelés és a hátulsó rész aránya esetében. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy a jövıben keresni kell a CT becslés javításának lehetıségét, mivel ezzel gyorsítható lenne a szelekciós elırehaladás. Ennek ellenére az L-értékre és a combizom-térfogatra folytatott szelekció jelenleg is eredményes (a legfontosabb vágási tulajdonságokkal kedvezı, genetikai korrelációt kaptunk). A szelekció korábbi szakaszában a CT adatok alapján (L-érték) történı kiválasztás miatt csökkent a 21 napos alomsúly, ami a zsírdepók csökkenésével magyarázható. A szelekciós kritériumok megváltoztatásával, elsı lépésben súlygyarapodás helyett alomsúly alapján történı kiválasztás eredményeként a fenti kedvezıtlen folyamatot sikerült megállítani. A CT adatokra alapozott szelekció sikerességét genetikai paraméterek becslésével, mindenekelıtt a szelekciós elırehaladással, divergens szelekcióval és keresztezési kísérletekkel egyaránt bizonyítani tudtuk. Ökonómiai számításokkal kimutattuk, hogy a CT-re alapozott szelekciónak, a legértékesebb húsrészek növelésének, a vágóhíd szempontjából komoly gazdasági haszna van. 122

Köszönetnyilvánítás: A kutatást a TECH_08_A3/2-2008-0384 project (OM-00198/2008), a TÉT (OMFB-00358/2008) pályázat, a GOP-1.3.1. projekt (Innovatív technológiafejlesztés az Olívia Kft-nél), a Padova University research funds (Progetti di Ricerca di Ateneo 2011, CPDA117509/11) támogatta. IRODALOMJEGYZÉK AYYAT M.S., MARAI I.F.M., EL-SAYIAD G.H.A. 1995. Genetic and non-genetic factors affecting milk production and preweaning litter traits of New Zealand White does under Egyptian conditions. World Rabbit Sci. 3, 119 124. BASELGA M. 2004. Genetic improvement of meat rabbits. Programmes and diffusion. 8th World Rabbit Congress, September 7-10, Puebla, Mexico, 1-13. CAMACHO J., BASELGA M. 1990: Estimation des corrélations génétiques entre caractères de reproduction et de croissance à travers la réponse à la sélection. 5èmes Journ. Rech. Cunicole, Comm. 66. CURIK I., ZECHNER P., SÖLKNER J., ACHMANN R., BODÓ I., DOVC P., KOVAR T., MARTI E., BREM G. 2003. Inbreeding, microsatellite heterozygosity, and morphological traits in Lipizzan horses. J. Hered., 94, 125-132. DALLE ZOTTE A., FORNASIER B., MATICS ZS., GERENCSÉR ZS, SZENDRİ ZS. 2009. Effect of adult weight and CT-based selection on rabbit meat quality. Ital. J. Anim. Sci., 8, 243-245. ESTANY J., CAMACHO J., BASELGA M., BLASCO A. 1992. Selection response of growth rate in rabbits for meat production. Genet. Sel. Evol., 24, 527-537. FERRAZ J.B.S., JOHNSON R.K., VAN VLECK L.D. 1992a. Estimation of genetic trends and genetic parameters for reproductive and growth traits of rabbits raised in subtropics with animal models. J. Appl. Rabbit Res. 15, 131 142. FERRAZ J.B.S., JOHNSON R.K., VAN VLECK D. 1992b. Use of animal models to estimate the effects of inbreeding on growth and carcass traits of rabbits. J. Appl. Rabbit Res., 15, 143-157. FERRAZ J.B.S., ELER J.P., MORETTI A.S., GHION E., MASOTTI N. 1993. Effects of inbreeding on growth and slaughter traits of rabbits. Braz. J. Vet. Res., 30, 55-63. FORTUN-LAMOTHE, L. 2006. Energy balance and reproductive performance in rabbit does. Anim. Reprod. Sci., 93, 1 15. GARCIA M.L., BASELGA M. 2002a. Estimation of genetic response to selection in litter size of rabbits using a cryopreserved control population. Livest. Prod. Sci., 74, 45-53. GARCIA M.L., BASELGA M. 2002b. Genetic response to selection for reproductive performance in a maternal line of rabbits. World Rabbit Sci., 10, 71-76. GARREAU H., SZENDRİ ZS., LARZUL C., DE ROCHAMBEAU H. 2000. Genetic parameters and genetic trends of growth and litter size traits in the White Pannon breed. Proc. 8th World Rabbit Congress, Valencia,. GARREAU H., DUZERT R., TUDELA F., BAILLOT C., RUESCHE J., GRAUBY G., LILLE-LARROUCAU C., DE ROCHAMBEAU H. 2005. Gestation et selection de la souche INRA 1777: Resultats de trois generations de selection. In: Proc 12emes Journees de la Recherche Cunicule, 29-30 novembre, Paris, France GARREAU H., PILES M., LARZUL C.,, BASELGA M., ROCHAMBEAU H. DE 2004. Selection of maternal lines: last results and prospects. 8th World Rabbit Congress, September 7-10, Puebla, Mexico, 14-25. GÓMEZ E.A., RAFEL O., RAMON J. 1998. Genetic relationships between growth and litter size traits at first parity in a specialized dam line in rabbits. In: Proc. 6 th World Congr. Genet. Appl. Livest. Prod., Armidale, Australia Vol 25. pp. 552-555. GYOVAI P., NAGY I., GERENCSÉR ZS., METZGER SZ., RADNAI I., SZENDRİ ZS. 2008. Genetic parameters and trends of the thigh muscle volume in Pannon White rabbits. Proc. 9th World Rabbit Congress, Verona, 115-119. GYOVAI P., NAGY I., RADNAI I., BÍRÓNÉ NÉMETH E., SZENDRİ ZS. 2009. Heritability and genetic trends of number of kits born alive in a synthetic maternal rabbit line. Ital.J.Anim.Sci., 8, 110-112. GYOVAI P., NAGY I., GERENCSÉR ZS., MATICS ZS., RADNAI I., DONKÓ T., BOKOR Á., FARKAS J., SZENDRİ ZS. 2012. Genetic parameters for litter weight, average daily gain and thigh musclevolume measured by in vivo Computer Tomography technique in Pannon White rabbits. Livest. Sci., 144, 119 123. KHALIL M.H., AL-SAEF A. 2008. Methods, criteria, techniques and genetic responses for rabbit selection: a review. 9th World Rabbit Congress, June 10-13, Verona, Italy, 1-22. KROGMEIER D., DZAPO V., MAO I.L. 1994. Additive genetic and maternal effects on postweaning 123