Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?) Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Jövedelmi (GDP/fő) diszparitások a világban Stilizált tények: 1. Jelentős különbségek már a 20. század közepén is. 2. A polarizáció nem csökken, a világ gazdaságainak abszolút konvergenciája nem teljesül 3. Kialakulóban van a szegény és a gazdag országok tömbje (twin peaks) 4. A fejlettségi rangsorban elfoglalt helyezés perzisztens (az átjárás inkább a kivétel, mint a szabály) 5. Voltak, vannak és lesznek kivételek: növekedési csodák és katasztrófák Módszertani kitérő: - vásárlóerő-paritásos árfolyam (PPP): eppp = P P ahol P a belföldi-, P* pedig a külföldi árszínvonal - abszolút konvergencia: az egyes gazdaságok ugyanahhoz a jövedelmi színvonalhoz (GDP/fő) konvergálnak - feltételes konvergencia: az egyes gazdaságok a saját hosszú távú, egyensúlyi GDP/fő pályájukhoz konvergálnak Múlt és jelenbeli tendenciák A vásárlóerő-paritáson mért GDP/foglalkoztatott az USA- hoz képest 1
Az abszolút konvergencia hiánya a világban (Forrás: Barro, R.J. Sala-i-Martin, X. (1992): Convergence. Journal of Political Economy) Abszolút konvergencia az OECD országokban (Forrás: Barro, R.J. Sala-i-Martin, X. (1992): Convergence. Journal of Political Economy) A twin-peaks jelenség 2
Növekedési csodák Növekedési katasztrófák A gazdasági fejlődés versus gazdasági növekedés Gazdasági fejlődés = gazdasági növekedés & a nemzetgazdaság minőségi ismérvei Minőségi ismérvek: - Szegénység - Jövedelmi egyenlőtlenségek - Környezeti terhelés - Oktatás hozzáférhetősége - Társadalmi kohézió mértéke stb. Egy-egy definíció: A gazdasági fejlődés az a folyamat, amely során az egy főre jutó nemzeti jövedelem hosszú távon és fenntartható módon gyarapodik, és e növekedésnek a társdalom széles rétegei a haszonélvezői Benczes I. A fejlődés az emberek jólétének javulásáról szól. Az életszínvonal emelkedése és az oktatás, egészségügy javulása, valamint az esélyegyenlőség mind lényeges komponensei a gazdasági fejlődésnek. A politikai és polgári jogok biztosítása egy szélesebb fejlődési cél. A gazdasági növekedés lényeges eszköze ugyan a fejlődésre való képességnek, de önmagában egy fölöttéb tökéletlen helyettesítője a haladásnak. World Development Report 1991 3
Szegénység Szegénységi mutatók (Worldbank): - abszolút szegénység (poverty headcount ratio at 1.25/2 $ a day) - relatív szegénység (poverty headcount ratio at national poverty line) - szegénységi szakadék (poverty gap) A szegénység mértéke világszinten ~1,4 milliárd ember él kevesebb, mint napi 1,25 dollárból ~1 milliárd ember nem jut ivóvízhez ~2,6 milliárd ember nem jut egészségügyi ellátáshoz A szegénység mértéke az egyes országokban 1. Országok, ahol az abszolút szegénységben (1,25$/nap) élők aránya 40 %-nál magasabb: Angola, Közép-Afrikai Közt., Niger, Ruanda stb. 2. Az abszolút szegénységben élők aránya és a vásárlóerő-paritáson mért GDP/fő között negatív kapcsolat, de szélsőséges esetek előfordulnak pl. Dél-Afrika (2009): abszolút szegénységben élők aránya: 13.8% GDP/fő vásárló erőparitáson: 5697 $ Abszolút szegénység (Forrás: http://data.worldbank.org/) A napi 1.25 dollárból (PPP) kevesebből élők népességen belüli részaránya (forrás: http://data.worldbank.org/) 4
Jövedelmi egyenlőtlenségek Mutatók: Kuznets-hányados, Lorenz-görbe, Gini-koefficiens 100% Nemzeti Jövedelem 20% 70% 0% Népesség 100% A gazdasági növekedés és a jövedelem-eloszlás kapcsolata: - a közép-osztály jelentősége - Kuznets fordított U-hipotézise A B Gini=A/(A+B) Forrás: Worldbank (http://databank. worldbank.org) GINI index (*100) részesedés az összes jövedelemből Lorenzgörbe Kuznetshányados leggazdagabb legszegényebb 20% 20% Ausztria 29,2 37,8 8,6 4,4 2000 Brazília 54,5 58,5 3,2 18,3 2008 Dél-Afrika 67,4 72,2 2,5 29,5 2006 Finnország 26,9 36,7 9,6 3,8 2000 Görögország 34,3 41,5 6,7 6,2 2000 Magyarorsz. 31,2 39,9 8,4 4,8 2007 Mexikó 51,7 56,2 3,8 14,8 2008 Németország 28,3 36,9 8,5 4,3 2000 Norvégia 25,8 37,2 9,6 3,9 2000 Oroszország 42,3 48,9 6,0 8,1 2008 Szlovénia 31,2 39,4 8,2 4,8 2004 USA 40,8 45,8 5,4 8,4 2000 Év Human Development Index (UNDP, www.hdr.undp.org) Az index komponensei: 1. GNI/fő (vásárlóerő-paritáson), 2. Várható élettartam 3. Iskolázottság (felnőtt lakosság iskolázottsága, gyermekek várható iskolázottsága) Az index értéke: 0 HDI 1 - Mutató a gazdasági növekedés és a fejlődés közötti kapcsolat szorosságára: GNI/fő (PPP) helyezés HDI helyezés 5
A HDI rangsor 2010 UNDP GNI/fő (PPP) helyezés HDI helyezés GNI/fő h. HDI h. Lichtenstein 1 6-5 Quatar 2 38-36 Norway 3 1 2 United Arab Em. 4 32-28 Kuwait 5 47-42 Luxembourg 6 24-18 Brunei Darussalam 7 37-30 Singapore 8 27-19 United States 9 4 5 Hong Kong 10 21-11 Netherlands 11 7 4 Switzerland 12 13-1 Australia 13 2 11 Canada 14 8 6 Andorra 15 30-15 6