Lényegi jellemzők Liberalizáció mindenki ott és úgy veszi a villanyt, ahol, ahogy tudja, de sérülékeny (vulnerable) fogyasztók,



Hasonló dokumentumok
MVM Trade portfoliója 2009-ben

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Hogyan befolyásolja az új gázpiaci modell az árak alakulását? Farkas Zoltánné osztályvezető

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, szeptember :50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

PIACI MŰKÖDÉS A GÁZ- ÉS VILLAMOSENERGIA-IPARBAN

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Miből lesz a megfizethető energia?

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

USE ONLY EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI

Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók által választható árszabások és azok díjtételei

Neptun kód: Vizsga feladatok. Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból

Fenntartható és fenntarthatatlan elemek a hazai közműszektorra vonatkozó rezsicsökkentési politikában

A fenntartható energetika kérdései

Kereskedés a villamosenergia-piacon: a tréder egy napja

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály

A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról

Gyakorlati tapasztalat Demand Side Response Magyarországon. Matisz Ferenc

Erőműépítések tények és jelzések

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter

Villamospiac-nyitás a gyakorló mérnökök számára

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

09. Május 25 Budapest Készítette: Fazekasné Czakó Ilona

A lakossági villamosenergia-árak változásának okai Magyarországon ( )

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Európa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Olcsón jót? A évi költségfelülvizsgálat. feldolgozása egy elosztónál. Gurszky Zoltán ELMŰ Hálózati kft.

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

A MEGFIZETHETŐ ENERGIA

EURÓPAI ENERGIAUNIÓ MAGYAR ENERGIASTRATÉGIA. MESZ XXII. Országos Konferenciája, április , Székesfehérvár

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

Towards the optimal energy mix for Hungary október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

IEF szakmai fórum az ipar versenypozíciója 2011 végén Budapest, 2011 december 07

A magyar villamosenergiarendszer. szabályozása kilátások. Tihanyi Zoltán Rendszerirányítási igazgató MAVIR ZRt. MEE ElectroSalon május 20.

Megújuló energia piac hazai kilátásai

Erőművi technológiák összehasonlítása

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

Professzionális közösségi energia beszerzés az állami szektorban

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet alkalmazási köre

6. Az energiatermelés és ellátás és gazdaságtana 3.

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

Energiaköltségek csökkentése - földgázbeszerzés a szabadpiacon

Előtanulmányok: néhány konklúzió

Magyar joganyagok - 7/2016. (X. 13.) MEKH rendelet - a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díj 1. oldal

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása

2015. március 15. Február. Rendszerterhelés forrásai február. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés,

Nagyok és kicsik a termelésben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

A HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN

2018. április 19. Március. Rendszerterhelés forrásai március. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó

A nemzeti fejlesztési miniszter 4/2011. (I. 31.) NFM rendelete a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzésérõl

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

MAGYAR PIACNYITÁS. Általános helyzetkép Regionális helyzetkép MVM Rt. lehetőségek és kényszerek

SAJTÓREGGELI július 23.

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt október 28. Zarándy Tamás

Jövőnk és a nukleáris energia

A magyar építőipar számokban

Sajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet

Neptun kód: Vizsga feladatok. Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben

Az új gáztörvény alkalmazásának eddigi tapasztalatai. XVIII. Dunagáz Szakmai Napok. Visegrád, április 7.

A földgáz nagykereskedelem múltja és jövője

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Az energiapiac. Az EU közös villamos energiapiacának kialakítása (96/92/EC direktíva, jón. 20.)

Hálózatba kapcsolt és fenntartható városi mobilitás

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

A fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Liberalizált energiapiacok az Európai Unióban

Richter Csoport hó I-III. negyedévi jelentés november 6.

STRATÉGIA: Növekedésre programozva

Richter Csoport hó I. félévi jelentés július 31.

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak?

93/2004. (VII. 9.) GKM rendelet

Napelemre pályázunk -

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

«A» Energetikai gazdaságtan 2. nagy-zárthelyi MEGOLDÁS. Zárthelyi hallgatói értékelése Mennyiség 1:kevés 10:sok Teljesíthetőség 1:könnyű 10:nehéz

Átírás:

Energiapiacok 5. Közgazdasági alapok: költségszerkezet, határköltségek, természetes monopóliumok, dömpingár, költség optimumok, befagyott költségek rendszerhasználat.

Témakörök Villamosenergia-termelés költségei, árazása Állandó költségek kapacitásdíj Változó költségek, energiadíj Indítási költségek kezelése Kihasználási tényező Költség görbe (screening curve + átlag költség kihasználás függő) Erőmű típusok (alap, menetrendtartó, csúcs, ) Esettanulmány: egységek, árak Határ költség (egyedi hoki bot, folyamatos, lépcsős,, jobb, bal oldali), hiány profit Piacra lépés rövid távú (SRMC), hosszú távú (LRMC) határköltség Esettanulmány: optimális összetétel, összetétel költségekre, árakra gyakorolt hatására Árszabályozás alapelvei Esettanulmány: közüzemi, szociális tarifa

Lényegi jellemzők Liberalizáció mindenki ott és úgy veszi a villanyt, ahol, ahogy tudja, de sérülékeny (vulnerable) fogyasztók, megfizethető (affordable) áron egyetemes szolgáltatásban részesítendők Ellátásbiztonság a fogyasztó ügyességétől, pénztárcájától függ Állami felelőség közvetett, politikai csak szabályozás piaci kudarcok kezelése válsághelyzetek kezelése Árszabályozás MEH hatósági árak csak természetes monopóliumokra árellenőrzés (megállítás) egyetemes szolgáltatásra MEH jogosítványainak erősítése

Árelemek Értéklánc Tüzelőanyag, CO 2 kvóta: liberalizált, verseny/jegyrendszer Villamos energia: liberalizált, regionális verseny (kereslet-kínálat), aukció, transzparens, (+ kötelező) itthon vagy külföldön kerül piacra Átvitel: Elosztás: hatósági árszabályozás hatósági árszabályozás 4 Fogyasztói kiszolgálás: liberalizált, társasági, egyedi, nem transzparens döntés

Költség elemek, határköltség Termeléstől függő üzemeltetési költségek változó tüzelőanyag költség segédanyagok (víz, vegyszer, stb.) költsége maradvány (hamu, gipsz, stb.) elhelyezés költsége változó karbantartási költség CO 2 ért. lehetőség Fix költségek (tőkeköltség nélkül) fix tüzelőanyag költség (ha van) fix karbantartási költség személyzeti költség más fix költségek (biztosítás, bérletek, stb.) változó költség rövid távú határköltség (SRMC) közép távú határköltség (MTMC) teljes költség (LRMC) Tőke költség Indítási költségek? Határköltség = megtakarítás egységnyi kisebb termelésből (? vagy) egységnyi többlet termelés költsége!

Költségelemek ( /MWh) Átlagos költség erőműtípusokra (ING Bank, 2005) 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Kőszén Földgáz Lignit Atom Szél Erőmű amortizáció Nukleáris alap Fix O&M költségek Változó O&M költségek Tüzelőanyag beszerzés Tüzelőanyag szállítás Karbon kibocsátási engedély Üzemanyag beszerzés Reprocesszálás Működési adó Üzemi nyereség ING, The Generation Game, 2005 September

Costs ( /MWh) Átlagos költség erőműtípusokra (2008. vége) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Nuclear min. Nuclear max. Coal min. Coal max. CCGT min. CCGT max. Lignit Wind Capital costs Depreciation Fixed O&M Variable O&M Gas fixed costs costs Fuel costs Carbon em. cost Demolition

Atomerőmű min. Atomerőmű max. Kőszén min. Kőszén átl. Kőszén max. Kombi min. Kombi átl. Kombi max. Lignit Szélerőmű Átlagos ár (Euro/MWh) Átlagos költség erőműtípusokra (2008. vége) 100 90 80 70 Leszerelési költség Változó költség Állandó költség 60 50 40 30 20 10 0

Átlagos költség erőműtípusokra (Role of Electricity, 2007) Fix, változó költségek ( c/kwh) Kőszén erőmű, 2005 Kőszén erőmű, 2030 Kőszén erőmű, 2030, CCS Kőszén erőmű, 2050, CCS Lignit erőmű, 2005 Lignit erőmű, 2030 Lignit erőmű, 2030, CCS Lignit erőmű, 2050, CCS IGCC erőmű, 2005 IGCC erőmű, 2030 IGCC erőmű, 2030, CCS IGCC erőmű, 2050, CCS Oxyfuel eljárás, 2030 Oxyfuel eljárás, 2050 NGCC erőmű, 2005 NGCC erőmű, 2030 NGCC erőmű, 2030, CCS NGCC erőmű, 2050, CCS Atomerőmű, PWR/BWR, 2005 Atomerőmű, PWR/BWR, 2030 Atomerőmű, PWR/BWR, 2050 Gyors szaporító reaktor, 2005 Gyors szaporító reaktor, 2030 Gyors szaporító reaktor, 2050 Nagy hőmérsékletű reaktor, 2005 Nagy hőmérsékletű reaktor, 2030 Nagy hőmérsékletű reaktor, 2050 Biomassza, 2005 Biomassza, 2030 Szélerőmű, 2005, off shore Szélerőmű, 2030, off shore 9 8 Változó költség Fix költség 7 6 5 4 3 2 1 0

Átlagos költség megújulókra (EU Bizottság) Biogáz erőmű Szilárd biomassza együttüzelése Szilárd biomassza erőmű Biohulladék erőmű Geotermikus erőmű Nagy vízerőmű Kis vízerőmű Termikus naperőmű Árapály-, hullámerőmű Onshore szélerőmű Offshore szélerőmű 0 10 20 30 40 50 60 Hosszútávú határköltség 15 év visszafizetési idővel (Ft/kWh)

fajlagos beruházási költség, USD'2005/kWe Erőmű-technológiák fajlagos költsége, 1. 3500 3000 2500 szuperkritikus szén szuperkritikus szén + CCS IGCC + CCS CCGT CCGT + CCS nagy vízerőmű 2000 1500 1000 500 0 2000 2010 2020 2030 2040 2050 Forrás: European Commission: World Energy Technology Outlook 2050, Brüsszel, 2006.11.29. p.25. Dr. Stróbl Alajos

fajlagos beruházási költség, USD'2005/kWe Erőmű-technológiák fajlagos költsége, 2. 12000 10000 8000 atom (3. nemzedék, EPR) atom (4. nemzedék) szél a szárazföldön szél a tengeren naperőmű decentralizált PV hidrogén tüzelőanyag-elem biomassza (elgázosítással) 6000 4000 2000 0 2000 2010 2020 2030 2040 2050 Forrás: European Commission: World Energy Technology Outlook 2050, Brüsszel, 2006.11.29. p.25. Dr. Stróbl Alajos

Éves költség (Ft/év) Költség görbék 250000 200000 150000 100000 50000 Lignit Atom Földgáz 0 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 Kihasználási óraszám (h/év)

Átlagos árak (2008.) GÁZ SZÉN ATOM 20 /tco 2 300 USD/1000 m 3 70 USD/mt 14

Kapacitásköltségek megtérülése G3 G2 G1 T1 T2 T3 EC3*T3 EC2*T2 EC1 CC3 EC1*T1 C CC 2 CC1 EC2 EC3 C=CC3+EC3*(T1+T2+T3)=CC1+EC1*T1+EC2*T2+EC3*T3

Termelő, kereskedő piacra lépése Versenypiacon új üzemeltetési, befektetési filozófia érvényesül: az erőmű, kereskedő csak akkor lép piacra, ha a pici ár (PA) az erőmű rövidtávú határköltségénél (ED) nagyobb, az állandó költségek megtérülését a teljes értékesített energiamennyiségre vonatkozó PA-ED különbség biztosíthatja, mivel PA változik, az állandó költségek fedezetére felhasználható árbevétel is folyamatosan változik, és a költségek megtérülése nem garantált, mivel új erőműveknél a hitelszolgálat a már régóta működő, esetenként teljesen leirt erőművekhez viszonyítva lényeges többletköltségeket jelent, megtérülés csak akkor várható, ha a hatásfokjavulásból adódó energiahordozó költségcsökkenés kompenzálja az állandó költségek növekedését.

Scale of economics INTEGRÁCIÓ Termelési költségek? RD (vannak unikális lehetőségek?) Tüzelőanyag alternatíva AD RD BD P h ED Technológia, géptípus, hatásfok (korszellem, kapcsolt termelés lehetősége) Gépnagyság Mindenki azonos feltételrendszerben Finanszírozási konstrukció működik. Beruházás lebonyolítása (engedélyezés, politikai klíma) Üzemeltetés (karbantartás) Azonos feltételek nem adnak Belső kockázatkezelés lehetősége érdemi különbséget, így Hálózati csatlakoztatás kereskedelmi lehetőségeket. Szabályozási eltérés nemkívánatos BD gazdasági alapú eltérésekkel Olcsó helyi tüzelőanyag járhat! ED Csak különleges termelési Olcsó hozzáférés a világpiachoz feltételek, eltérő fogyasztási Kihasználás (folyamatos üzem, szokások teremtenek kereskedési terhelés, be/kidolgozás lehetősége) lehetőségeket. Értéklánc visszaépítése!

Határköltség ( /MWh) Optimális erőmű kialakítás 90 85 85-90 80-85 75-80 80 75 70 70-75 65-70 60-65 55-60 65 60 60 55 40 0,46 0,47 0,48 0,49 0,5 0,51 0,52 0,53 0,54 0,55 0,56 0,57 0,58 20 Határköltség hatásfok

Ár Piacra lépés P piaci átlagár C(q) = α 0f + α 1f *q + α 2f *q 2 működési költség Akkor lép piacra, ha a nyereség nem negatív: q f = (P - α 1f ) / 2α 2f Π f = P*q f - C(q) = (P - α 1f ) 2 / 4α 2f - α 0f 70 60 50 Nyereség P Piaci ár 40 30 q f 20 10 0 Átlagköltség (Euro/MWh) Határköltség (Euro/MWh) Mennyiség Jun Ishii: From Investor-owned Utility To Independent Power Producer, CSEM WP 108, UCEI, November 2002

Piacra lépés, árak Liberalizáció árakat kereslet-kínálat egyensúlya határozza meg. Igények (kereslet) elsősorban az időjárás hatására, kínálat elsősorban váratlan kiesések hatására sztochasztikusan változnak az árak volatilisak. Költségek Kis igény SRMC fix+változó LRMC LRAC változó Nagy igény Kereskedők profitmaximálásra törekszenek, nincs jótékonykodás! Kereslet, kínálat

Piaci árak jelentősen csökkentek

Spark spread (fix költség hányad) Felix Lerch: Grundlagen des Strom- und CO 2 -Marktes und aktuelle Entwicklung (VGB 6/2006 S 39. Bild 8.)

R=(PA-ED)*8760* -RD Fajlagos költség/nyereség (R) [Euro/MW, y] Energiadíj (ED) Rendelkezésre állási díj (RD) Piaci (napi) ár (PA) [Euro/MWh] Kapacitás lekötés, mint opciós ügylet 40 35 St. Peters peak load napi ár eloszlása Na pi á r (Euro/MWh) 30 25 20 15 10 Kihasználási tényező Értékesítési időtartam 8760 [h/h] 5 0 Értékesítési időtartam (d*h/d) 1 10 19 28 37 46 55 64 73 82 91 100 109 118 127 Kereskedési napok száma (d)

EEX OTC éves átlagár ( /MWh) EEX OTC árak 110 100 98,83 90 80 79,66 70 70,08 73,08 76,29 60 50 50,93 52,65 54,55 40 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Baseload (2005/2006) Peakload (2005/2006) Baseload (2006/2007) Peakload (2006/2007) Baseload (2007/2008) Peakload (2007/2008) Baseload (2008/2009 jan-jún.) Peakload (2008/2009 jan-jún.) Évek

Futures árak ( /MWh) EEX futures árak 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 Zsinór Csúcs Völgy hétvégével Völgy munkanapon 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Zsinór és csúcsenergia ársáv ( /MWh) Várható hazai árak 100 90 80 70 60 50 40 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Év

(Ft/kWh) Költségek (2007. tél) 30 25 Összes költség Változó költség 20 15 10 5 0 0 1000 2000 3000 4000 5000 Teljesítőképesség (MW)

Fogyasztás (MW) Piacra lépési ár (2007. tél) 6000 6000 5000 5000 4000 4000 3000 2000 1000 0 Optimális eset, üzemzavarok, karbantartások, kötelező átvétel nélkül! MVM portfolió (hatósági árak) + import Minimum is nagyobb mint a közüzemi átlagár. 0:00 6:00 12:00 18:00 0:00 Idő 3000 2000 1000 0 Piacralépési ár (Ft/kWh) MVM átlagár 0 5 10 15 20 25 Még hozzáadódik az újra teherelosztás ~2 Ft/kWh költsége!

Fogyasztás (MW) Piacra lépési ár (2007. nyár) 6000 6000 5000 5000 4000 4000 3000 2000 Optimális eset, üzemzavarok, karbantartások nélkül! 3000 2000 1000 1000 0 0:00 6:00 12:00 18:00 0:00 Idő 0 Piacralépési ár (Ft/kWh) 0 5 10 15 20 25 Még hozzáadódik az újra teherelosztás ~2 Ft/kWh költsége!

Generation (MW) Surplus costs ( /MWh) Generation (MW) Újra teherelosztás többletköltségei 4500 4000 G 3500 C BL 3000 G E 2500 F 2000 1500 0:15 6:15 12:15 18:15 Time (h) B A 3 2 Working day Saturday Holyday 4500 4000 H I 1 3500 G C BL 0 0:00 6:00 12:00 18:00 Time (h) 0:00 3000 G E 2500 F B 2000 A 1500 0:15 6:15 12:15 18:15 Time (h) 30

(Ft/kWh) Költségek (2007. tél) 25 Változó költség 20 Átlagos költség Átlagos költség részleges kihasználással 15 10 5 0 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 Teljesítőképesség (MW) 31

Összes költség (Mrd Ft/év) Költség, átlagár portfólióban 1. 400 350 IMPORT Igény 300 250 200 150 100 Árcsökkenés Költségcsökkenés Rendszer szabályozhatósága, Import kapacitás 50 0 0 5000 10000 15000 20000 25000 30000 35000 40000 Fogyasztás (GWh)

Összes költség (Mrd Ft/év) Költség, átlagár, portfólióban 2. 400 350 IMPORT Igény 300 250 200 150 100 Árnövekedés Költségcsökkenés Rendszer szabályozhatósága, Import kapacitás 50 0 0 5000 10000 15000 20000 25000 30000 35000 40000 Fogyasztás (GWh)

Összes költség (Mrd Ft/év) Költség, átlagár, portfólióban 3. 400 350 300 250 Költségelőny, költségcsökkenés nélkül A piac jobban optimalizál, mint a profitmaximalizáló monopolista!? IMPORT, AUKCIÓ Igény Költségcsökkenés 200 150 100 50 0 Árnövekedés 0 5000 10000 15000 20000 25000 30000 35000 40000 Fogyasztás (GWh) Rendszer szabályozhatósága, Import kapacitás Nem optimum, drágább!

Szimuláció, költségek Szimulációs eredmények (változó - növekmény - költséggel, újra teherelosztással) Szimulációs eredmények (piaci lehetőségeket kihasználó ajánlati árakon alapuló változó - növekmény - költséggel, újra teherelosztással)

Licit ár (Ft/MWh) Árverés Licitálás kiinduló áron kezdődik, túlkínálat esetén az árszínt fokozatos emelésével a kereslet kínálati mennyiségre csökkenéséig folytatódik. Egyedi vevőnek nincs hatása az eladó árára! Záró ár 21000 20000 19000 Eladónál nincs visszaélési, befolyásolási lehetőség! 18000 17000 Kevés vevő kartelt alkothat! 16000 Kiinduló ár 15000 0 50 100 150 200 250 300 350 Mennyiség (MW) Munkanapi zsinór termék

Licit ár (Ft/MWh) Árverés (zsinór termék) Amennyiben az előre megállapított számú áremelési lehetőség elfogy és túl kereslet van, pro ráta (utolsó licit mennyiségekkel arányos) leosztást kell alkalmazni. Záró ár 17000 16500 16000 Eladónál nincs visszaélési, befolyásolási lehetőség! 15500 15000 14500 Kiinduló ár 15% tűrés 14000 0 500 1000 1500 2000 2500 Mennyiség (MW) Kevés vevő kartelt alkothat! További transzparens értékesítési lehetőségek: hirdetőtábla, HUPEX (tőzsde)

Piaci ár manipulálhatósága 1.

Piaci ár manipulálhatósága 2. A pool-ban az egyes termelők határköltsége és az ebből adódó ajánlati függvény alapján a piaci ár alakulása a következő egyenlettel írható le: m 1 Q P Q ck c j 1 c j * j k Xj ahol P villamos energia pillanatnyi ára adott időintervallumban Q igény az adott időintervallumban k a marginális egység sorszáma terhelési sorrendben n a piaci szereplők száma c k Q igény mellett a marginális egység növekmény költsége j azon egységek sorszáma a terhelési sorrendben, amelyek a marginális egység után következnek, de várhatóan a 24 órás időtartam alatt fognak terhelést kapni c j a j sorszámú egység változó költsége m a 24 óra alatt várhatóan terhelést kapó legdrágább egység sorszáma X j a j. egységig terhelt valamennyi egység összes kapacitása Feltételek: a piaci szereplők azonos méretűek és azonos beszerzési görbéik vannak, az igénytől nem függ az ajánlati ár, a cégek pontos információkkal rendelkeznek egymás termelési költségeiről, a cégek egyformán pontosan tudják becsülni a villamos energia igényt n 1

Piaci ár manipulálhatósága 2a.

Rendszerhasználati díjcsomag A rendszerhasználati díjcsomag keretein belül kell megfizetni: Átviteli-hálózathoz történö hozzáférésért Átviteli-rendszerirányítási díj (működés, átviteli hálózattal kapcsolatos költségek, átviteli veszteség, kapcsolt, megújuló kompenzáció, átállási költség (0,823/1,732 Ft/kWh) rendszerszintű szolgáltatások díja (0,712 Ft/kWh) Elosztói hálózathoz történö hozzáférésért elosztói alapdíj elosztói teljesítménydíj* elosztói forgalmi díj elosztói meddő energia díj* elosztói veszteség díj elosztói menetrend kiegyenlítési díj *kivétel kisfeszültségű kis- és vezérelt vezérelt fogyasztók

Elosztóhálózati díjelemek

Földgáz szolgáltatási díjelemek

Földgázhálózat rendszerhasználati díjelemek 1.

Földgázhálózat rendszerhasználati díjelemek 2.

Földgázhálózat rendszerhasználati díjelemek 3.

Földgázhálózat rendszerhasználati díjelemek 4.

Árelem (Ft/kWh) Átlagos költségek változása 26 24 Energia díj KÁP Rendszerszintű szolg. díja Elosztói díj Átállási díjelem Rendszerirányítási díj Átviteli dij Szénfillér 0,247 22 20 0,291 5,773 18 5,292 5,182 0,000 1,074 0,672 16 4,872 2,070 14 12 0,683 0,719 0,834 0,221 0,237 0,968 0,701 0,700 0,300 0,149 0,968 0,631 1,129 1,238 0,800 10 8 14,177 6 11,114 11,975 11,227 4 2 0 2004 2005 2006. Jan. 2007. Febr.

NFTD1 NFTD2 NFAD KFTD1 KFTD2 KFAD KifTD1 KifTD2 KifAD1 KifAD2 HaAD HaV HaAlk Rendszerhasználati dijak (Ft/kWh) Árváltozás Átlagos rendszerhasználati díjak 18 36% 16 14 2006. Jan. 2007. Febr. Árváltozás 32% 28% 12 24% 10 20% 8 16% 6 12% 4 8% 2 4% 0 0%

Ár (Ft/kWh) Átlagos költségstruktúra (2005) 27 26 25 24 Elosztói díj Átviteli dij Rendszerszintű szolgáltatások díja Rendszerirányítási díj KÁP díjelem Átállási díjelem Energia díj 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 NFTD1 NFTD2 NFAD KFTD1 KFTD2 KFAD Kif TD1 Kif TD2 Kif AD1 Kif AD2 HaAD HaV HaAlk

Ár ( /MWh) Átlagos költségek (politikai, egyéb hatások) 70 60 50 40 30 20 10 0 1990/91 1992/93 1994/95 1996/97 1998/99 2000601 2002/03 Nagykereskedelmi ár Kiskereskedelmi ár (ipar) Kiskereskedelmi ár (háztartás)

Energia költség szerkezete Beszerzési költségszerkezet, 2007. Import 11% Állandó költség 43% Szénhidrogén 34% Lignit+szén 9% Nukleáris fűtőelem 3%

Fogyasztói ár költségszerkezete (2007) Elosztói díj 23% Szénfillér 1% Szolgáltatási díj 2% Átviteli dij 4% Rendszerszintű szolg. díja 3% Rendszerirányítási díj 0% KÁP 8% Átállási díjelem 3% Energia díj 56% Áralakulás (2008-): Energia: ~40% Regionális ár x Forint árfolyam + ~60% Költség Egyéb: ~Infláció Költség: ~73% Infláció + ~19% Gázár x Forint árf.+ ~8% Forint árf.

Befagyott költségek

Az árszabályozás területei Hatósági árszabályozás Átvitel Elosztás Rendszerirányítás Versenyalapú árak Villamosenergia-termelés Nagykereskedelem Kiskereskedelem (viszonteladás) Versenyalapú megközelítés is lehetséges Rendszerszintű szolgáltatások Mérés, elszámolás Dr. Konstantin Petrov: Price Control in the Power Sector, KEMA Consulting, November 2002, Geneva Switzerland

A szétválasztott iparág árszabályozásának alapkérdései Jövedelmi követelmények meghatározása Milyen költségkategóriákat kell figyelembe venni? Tarifa tervezés Milyen tarifakomponenseket kell alkalmazni és melyek a költség allokációs szabályok? Fizetési kötelezettség meghatározása Ki fizet és hogyan?

Alapkérdések Árazási módszerek Referencia értékek (pl. határköltség) figyelembevétele Részletes költségelemzés módszere Tőkeköltséghez kapcsolódó kérdések Vagyonérték meghatározása Vagyon élettartamának meghatározása Vagyon megtérülésének meghatározása Költség allokáció Időtartam meghatározása Helyi megkülönböztetés Tarifa struktúra meghatározása (tarifa megállapítás)

Árképzési alapelvek Diszkriminációmentesség - mindenkinek azonos tarifa Kiszámíthatóság - egyértelmű áralkalmazási szabályok Okozati jogosság - rendszeridegen költségek, keresztfinanszirozás kizárása Átláthatóság - egyszerű, világos

Költség allokációs kérdések Az integrált villamos társaságok, mint monopolista szolgáltatók kereszt finanszírozhatják a versenypiaci tevékenységeiket és ezzel jogtalan előnyhöz juthatnak. Eredmény: megnövekedett költségek és nagyobb árak a szabályozott szektorban. Ennek elkerülésére a következő szabályozói megfontolásokat kell gondosan elemezni: A kevert és közös költségek elkülönítése Keresztfinanszírozás Árdiszkrimináció és allokálási hatékonyság A költség allokáció/tarifa megállapítás és a hatósági árszabályozás közötti kapcsolatok Hatósági alapadat gyűjtés meghatározása

Keresztfinanszírozás A szabályozónak meg kell akadályozni a szabályozott és a nem szabályozott szolgáltatások közötti keresztfinanszírozást. A szabályozónak meg kell előznie a hálózati üzletágak rossz ösztönzését, ennek érdekében: Az allokált költségeknek nem szabad alacsonyabbnak lenni, mint a meglévő eszközök használatával elkerülhető költségeknek. Az allokált költségeknek nem szabad magasabbnak lenni, mint a független megvalósítás költségeinek.

Átvitel (1) Átvitel árelemei Csatlakozási költségek Hálózathasználati költségek Hálózati veszteségek költségek Szűk keresztmetszetek kezelésének költségei Működési költségek fedezete Átviteli árazás alapelvei Átviteli szolgáltatások Ponttól-pontig (átadás-átvételi hely) szolgáltatás Átviteli ár tervezése (költség allokációs szempontok) Átlagos díj (postabélyeg) Helyfüggő árazás Időfüggő árazás Átviteli ár tervezése (költség kalkulációs szempontok) Határköltség Átlagos költség

Árellenőrzés lehetőségei Több árszabályozási modell létezik (az elsőt kivéve a hatékonyság javítására is ösztönöznek): Megtérülés (ROR) szabályozása Ársapka (Price Cap) szabályozás Jövedelem sapka szabályozás Teljesítmény (performance) alapú szabályozás

Árszabályozás hatásainak összehasonlítása (1) Megtérülés szabályozása A jövedelem/ár szorosan követi a költségeket A rendszeres szabályozói felülvizsgálat megelőz bármilyen lényeges eltérést az aktuális költségek és az aktuális jövedelem között Ársapka szabályozás (1+RPI X) Elválasztja a költségeket a jövedelemtől, illetve az ártól Megengedi a társaságoknak az átmeneti jövedelem rövid idejű visszatartását Kérdések Hogyan kell meghatározni a hatékonysági célokat? Hogyan kell tervezni a hatékonyság javulásának figyelembevételét?

Árszabályozás hatásainak összehasonlítása (2) Megtérülés szabályozása Garantált jövedelmi arány Tervezhető Transzparens, ugyanakkor Nincs ösztönzés a költség csökkentésre Indokolatlan tevékenységekre, befektetésekre vezethet Hatékonyság ösztönző szabályozás Ösztönzi a költségek csökkentését Nagyobb a fogyasztók védelme, ugyanakkor Nagy a kockázata rövidtávon igen nagy profitok elérésének A szolgáltatás minősége romolhat (az elvárt szolgáltatás minőségének kiegészítő szabályozása szükséges) Kevésbé transzparens

Induló árak meghatározása, ár kiigazítások Az árszabályozás része az induló árak megállapítása és az árak rendszeres kiigazítása: P t =P o * korrekciós tényező Kezdeti ármegállapítása Nagyvonalú költség + Szigorú költség + Standard költség Standard hatékony költség Verseny alapú Ár kiigazítás Éves felülvizsgálat Teljesítmény alapú tarifa kiigazítás Indexálás

Árszabályozás elemei A hatékonyság alapú árszabályozás létrehozása a szabályozó diszkrecionális jogán több elem figyelembevételét igényli: Kezdeti árak meghatározása Vagyonértékelés Vagyonalapú jövedelem Üzemeltetési és karbantartási költségek Szabályozási módszer meghatározása Inflációs tényező meghatározása Hatékonyságnövekedési elem (X) meghatározása Mennyiségi korrekciós tényező Haszon megosztás Hálózati veszteségek/rendszerszintű szolgáltatások

Benchmark lehetőségek szerepe Kezdeti ármegállapítás (milyen költségek vannak, illetve milyen költségek lehetnek) Nagyvonalú költség + Gentleman s Agreement a költségek alacsony szinten tartásáról Szigorú költség + Hatósági költségfelülvizsgálat Standard költség Összehasonlítás (benchmarking) az átlagos standard költségek meghatározására Standard hatékony költség Összehasonlítás (benchmarking) a hatékony iparági modellel a költségek optimalizálására Verseny alapú Versenyalapú ösztönzés a költségek csökkentésére A standard költség módszereknél az összehasonlítás lényeges a hatékony szabályozás és hatékonyságmérés elérésére

Összehasonlítás (benchmarking) Benchmarking Mindenre kiterjedő Tényleges költségeket összehasonlító módszerek Nem paraméteres, adatelemzés (DEA) Ökonometrikus (Stochasztikus, SFA, vagy determinisztikus COLS) Indexálás alapú módszerek A teljes tevékenység tényezős elemzése Részleges (csak egy-egy területre terjed ki)

Árszabályozás kérdései Politikai és ipari befolyás hatása, szabályozó függetlensége, megfizethető tarifák, keresztfinanszírozás Árszabályozás és a szektor jövedelmi elvárásainak elismerése Egységes végfelhasználói árak iránti igény A kizárólagos vásárló és a szabad hozzáférés modell típusok közötti átmeneti folyamat kezelése (PPA és befagyott költség kérdések) Árszabályozás és hatékonyság ösztönzés kialakítása (ár/jövedelemsapka?, profit megosztás szabályozása?) A megengedett megtérülés meghatározása (WACC, a költségek és a jövedelem/árak függetlenítése, az átmeneti többletprofitok kezelése)

Árszabályozás Hatósági árszabályozás (régi modell) Milyen következményekkel jár, ha végfelhasználói árakat politikailag ellenőrzik? Milyen következményekkel jár, ha a termelési költségek a piaci árak felett vannak? Termelési költség Rendszerszintű szolgáltatások költsége Átvitel hálózat üzemeltetés költsége Piacműködtetés költsége (nagykereskedelem) Rendszerüzemeltetési költség Elosztó hálózat üzemeltetés költsége Viszonteladói költség (kiskereskedelem, szolgáltatás) Hatósági árszabályozás piacnyitás esetén (új modell) Rendszerszintű szolgáltatások költsége (részben piaci alapon) Átvitel hálózat üzemeltetés költsége Piacműködtetés költsége (nagykereskedelem) Rendszerüzemeltetési költség Elosztó hálózat üzemeltetés költsége

Szabályozási folyamat Szabályozás körébe tartozó kérdések meghatározása (külön szabályozandó szolgáltatások, üzleti tevékenységek elkülönítése) Döntési színvonal meghatározása (jogszabályi előírások figyelembevételével) Adatigény meghatározása Döntés előkészítési és döntési folyamat tervezése Részletes elemzés Munkafolyamatok elemzése (időigény és a szükséges források meghatározása) Munkafolyamat és akcióterv kidolgozása

Összefoglalás Az árszabályozás ösztönző formái a társaságokat a költségek csökkentésére és a hatékonyság javítására ösztönzik Minden szolgáltatásra, tevékenységre szükséges az árrendszer (szabályozás) megtervezése A hatékonyság javítására ösztönző árszabályozásnak a szolgáltatás minőség garanciális szabályozásával arányosan összhangban kell lenni Az átmeneti folyamatokat minden árrendszer, árszabályozás változtatásnál meg kell tervezni, és alkalmazni kell, különös tekintettel a jövedelmi elvárásokra, befagyott költségekre, stb. Az árszabályozás szabályozási stratégiája és terve alapfeltétele a sikeres szabályozásnak

Esettanulmány Közüzemi tarifa Szociális tarifa

Napkelte (Óra) Napnyugta (Óra) Napkelte-napnyugta Óra átállítás 13 21 12 20 11 19 10 18 9 17 8 16 7 15 6 14 5 Napkelte Napnyugta 13 4 12 01.jan 02.ápr 02.júl 01.okt 31.dec Napok

Zónaidőrendszer Téli időszak (okt.1.-márc.31.) Hétfőtől-péntekig Csúcsidőszak Magas tarifa időszak Alacsony tarifa időszak Szombatokon Csúcsidőszak Magas tarifa időszak Alacsony tarifa időszak Vasár- és ünnepnapokon Csúcsidőszak Alacsony tarifa időszak Nyári időszak (ápr.1.-szept.30.) Hétfőtől-péntekig Csúcsidőszak I. Csúcsidőszak II. Magas tarifa időszak Alacsony tarifa időszak Szombatokon Csúcsidőszak I. Csúcsidőszak II. Magas tarifa időszak Alacsony tarifa időszak Vasár- és ünnepnapokon Csúcsidőszak Alacsony tarifa időszak 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 Hazai 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 Hétfőtől-péntekig Csúcsidőszak Nappal Völgyidőszak Szombatokon, vasár- és Csúcsidőszak ünnepnapokon Nappal Völgyidőszak

Javasolt zónaidő és díjelem rendszer

0 250 500 1000 2000 4500 9000 25000 felett Megoszlás (%) inimális fogyasztás? Háztartási fogyasztás (2002. évi szerkezet) 100 90 80 70 60 Db. % Göngy. % Fogy. % Göngy. % 50 40 30 20 10 0 Fogyasztói sáv

Sűrűség, eloszlás (%) Háztartási fogyasztás 140% 120% 100% 80% 60% 40% Fogyasztói súlyfüggvény Fogyasztók eloszlása Fogyasztási súlyfüggvény Fogyasztás eloszlása Költségarány 20% 0% 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 Átlagos fogyasztás (kwh/év)

Egyetemes szolgáltatási termékcsomagok

Háztartási fogyasztói energiagazdálkodás Residental advanced energy management (RAEM) Good Cents Select brand Havi díj (USD/hó) 8,07 Standard áramdíj (USD/MWh) 57 Havi díj (részvétel esetén) (USD/hó) 4,53 Árkategória Ár (USD/MWh)* Fogyasztás változás (1992/93) (%) Alacsony 35 12,5 11 Közepes 46-3,9-5,9 Magas 93-22 -21,8 Kritikus 290-38,8-44,6 *Energía díj, ECCR, PPCC és ECRC rendszerhasználati díjak A kritikus időszakban megtakarítottak 1433 kwh-t évente, a csúcsidőszaki teljesítmény igény 2 kw-tal csökkent nyári időszakban, fogyasztóként. A csökkenés 1992-ben nyáron 37 %, télen 49 %, 1993-ban nyáron 42, télen 61 % volt közelítőleg. Forrás: Residential Customers Embrace The Power to Choose (Transmission & Distribution World, February 2001) Dan Merilatt, David Eggart, Lisa Sourtherland, Gulf Power Co.

EU 25 Bulgária Litvánia Görögország Lettország Észtország Horvátország Románia Magyarország Csehország Málta Szlovénia Finnország Lengyelország Spanyolország Egyesült Királyság Franciaország Portugália Szlovákia Ciprus Ausztria Belgium Írország Svédország Luxemburg Norvégia Németország Olaszország Hollandia Dánia ( /100 kwh) Háztartási árak 2006. 25 20 ÁFA Egyéb Alapár 15 10 5 0 Forrás: Eurostat

Villamos energia árak (2009. I., háztartások) /100 kwh Forrás: Eurostat

Villamos energia árak (2009. I., ipar) Forrás: Eurostat

Energia költsége (cent/kwh) Teljes ár százalékában (%) Fővárosok ársorrendje (2009. vége) 1. 12 11 Energia költsége Teljes ár százalékában 80 70 10 60 9 50 8 40 7 30 6 20 5 10 4 0 Dublin Forrás: E-Control Róma London Luxemburg city Amszterdam Liszabon Bécs Átlag Madrid Brüsszel Athén Budapest Berlin Stockholm Helsinki Párizs Koppenhága

Ár, adókkal (cent/kwh) Fővárosok ársorrendje 2. 35 30 25 20 15 10 5 0 Koppenhága Berlin Luxemburg city Brüsszel Bécs Amszterdam Dublin Róma Madrid Budapest Liszabon Stockholm London Párizs Helsinki Athén Forrás: E-Control