A mûanyag csomagolóanyag gyártás helyzete Magyarországon 2008-ban 1. Nemzetközi kitekintés A 2008. második félévében kezdõdõ gazdasági válság a csomagolási piacon is éreztette a hatását, bár sokkal kisebb mértékben, mint egyéb területeken, pl. az autóiparban. Az elemzõk szerint, Nyugat-Európában a csomagolási piac már 2007-ben telítõdött. Ezzel ellentétben sok kelet-európai piacon tapasztalható dinamikus növekedés még 2006 2007-ben, amelynek hajtóerejei az alacsonyabb munkabérköltségek, az emelkedõ fogyasztás és az újabb EU csatlakozások voltak. A legnagyobb a német piac, de Olaszországban és a Benelux államokban nagyobb az egy fõre jutó mûanyag csomagolóanyag menynyiség, ezek az országok persze jelentõs exportõrök, különösen a fóliák és a PET elõformák területén. Az öszszességében 127 milliárd USD értékû (2004) európai csomagolási ipar regionális megoszlását szemlélteti az 1. ábra. 2006-ban 128 milliárd USD, 2008-ban pedig 130 milliárd USD volt a csomagolások összértéke a GLOBAL PACKAGING ALLIANCE adatai szerint. A 2. és 3. ábrán a csomagolóanyag megoszlást anyagonként és felhasználási területenként mutatjuk be a 1. ábra. Európai csomagolási ipar megoszlása régiónként 2. ábra. Európai csomagolások megoszlása anyagok szerint 3. ábra. Európai csomagolási szektorok BUZÁSI LAJOSNÉ * fõmunkatárs GLOBAL PACKAGING ALLIANCE 2009. októberi adatai alapján. Az egyes mûanyag csomagolási szegmensek között vannak olyanok, amelyek erõteljesebben fejlõdnek a többinél, az egyes régiókban különbözõ mértékben, ezek pl. a biaxiálisan orientált polipropilén (BOPP) fóliák, a vékonyfalú csomagolások és a záróelemek. A világon 2008-ban 5,1 millió tonna BOPP fóliát gyártottak, ez 4,3-kal több volt az elõzõ évinél. Ezen belül Európában 3,1-os csökkenést könyvelhettek el a 781 000 tonna BOPP fólia elõállításával. Ugyanakkor a PCI FILMS CONSULTING 2009. szeptemberében kiadott elõrejelzése optimista a jövõ tekintetében. Évente 6-os növekedést várnak az elkövetkezõ négy évben, amelynek eredményeként 2013-ra a világ BOPP piaca 6,75 millió tonnára növekszik. A legnagyobb növekedés az ázsia csendes-óceáni térségben, Kínában és Indiában lesz, ahol a 8,3-os évenkénti bõvülés sem elképzelhetetlen. Jelenleg Közép- és Kelet-Ázsia régiójában, azon belül is Dél-Koreában, Japánban és Kínában mûködnek a legnagyobb BOPP fóliagyártók és alkalmazók is, 46- os részesedést biztosítva a világ felhasználásából és a gyártókapacitásból. A nyugat-európai BOPP fólia keresletre kismértékû, 1,4-os növekedést jeleznek a PCI FILMS CONSULTING szakértõi az eljövendõ négy évre. A legnagyobb gyártók, mint az EXXONMOBIL, a TREOFAN és a VIFAN nem fektetnek be erre a piacra a lassuló fejlõdés miatt. Ígéretesnek látják az elemzõk és a befektetõk Kelet-Európát, ahol véleményük szerint akár 6,1- os is lehet a növekedés mértéke a következõ években. Különösen kedvezõ lehetõségeket kínál a BOPP fólia gyártására Ukrajna és Oroszország, csakúgy mint Szaúd- Mûanyagipari stratégia * Magyar Mûanyagipari Szövetség 2009. 46. évfolyam, 11. szám 405
Arábia, az UAE, Egyiptom, Nigéria, Kína, India, Indonézia és Thaiföld. A vékonyfalú csomagolóanyagokhoz 2008-ban összesen több mint 2,5 millió tonna hõre lágyuló mûanyagot használtak fel Európában. Ehhez a szegmenshez tartoznak a joghurtos poharak, a vajas és a margarinos dobozok, a húsos és a gyümölcsös tálcák, a bliszter csomagolások, valamint a hasonló tárolók. Nem számítják ide a CD, DVD csomagolásokat és a fúvott termékeket sem. E terület legnagyobb hányadát, 23-os mértékben a tejtermékek, a leggyorsabban növekvõ alkalmazást pedig a gyorsfagyasztott készételek csomagolása jelenti, évente 6-os növekedéssel. Komoly fejlõdési lehetõséget kínál a szélesszájú üvegedények és konzervdobozok egyre terjedõ helyettesítése mûanyagokkal. Dinamikusan fejlesztették a mikrohullámú sütõben is használható PP típusokat, valamint a PET piacon is jó eredményeket értek el reciklált PET (rpet) alkalmazásával. Európában a vékonyfalú csomagolások legnagyobb gyártói a HUHTA- MAKI, a KLÖCKNER, a PENTAPLAST, a LINPAC, az RPC- CSOPORT és a VERIPLAST, ezek 2008-ban a termelés egynegyedét adták. A záróelemek gyártásához több mint 1 millió tonna mûanyagot használtak fel 2008-ban, ami 217 milliárd fedelet, kupakot és dugót jelent. 2007-hez viszonyítva ez az érték 6-kal nagyobb, s 2012-re elérheti a 260 milliárd darabot. A felhasznált anyagok 55-a PP volt, 44- a pedig PE és EVA, a fennmaradó 1 PS, SAN, ABS, PC és POM. A német MÛANYAG-FELDOLGOZÓK SZÖVETSÉGE, a GKV (GESAMTVERBAND KUNSTSTOFFVERARBEITENDE INDUST- RIE) adatai szerint, 2008-ban nem növekedett a mûanyag-felhasználás 2007-hez viszonyítva, azaz ismét 12,9 millió tonnát dolgoztak fel. E mennyiség mintegy egyharmadát csomagolószerek elõállítására fordították (4. ábra). Az egyes felhasználási területekre vonatkozó adatok az 1. táblázatban találhatók. A német mûanyag csomagolóágazat 2007-hez viszonyítva 3-os mennyiségi és 6-os értékbeli növekedést ért el 2008-ban. Területek 1. táblázat. Mûanyag-felhasználás Németországban 2007 2008-ban Mennyiség millió t Változás Forgalom Mrd euró Változás 2007 2008 2007 2008 összes mûanyagfeldolgozás 12,9 12,9 ±0 53,0 54,0 +2,0 Ebbõl Csomagolás 4,0 4,1 +3,0 13,1 13,9 +6,0 Építõipar 3,2 3,2 ±0,0 11,1 11,4 +2,5 Jármû-, E + E- és gépipar 2,6 2,5 3,0 12,7 12,3 3,5 Egyéb ágazatok 3,1 3,1 ±0,0 16,1 16,4 +2,4 4. ábra. Németország mûanyag-felhasználása alkalmazási területek szerint 2008-ban 2. Magyarország mûanyag csomagolóanyag ipara A világ felhasználási szerkezetével hasonló módon, a hazai csomagolóanyagok között 2008-ban értékben mintegy 32-os részaránnyal szerepelnek a mûanyagok, ezzel a második helyen állnak a papír mögött. A 2. táblázat mutatja az egyes csomagolóanyagfajták közötti arányokat 2005 és 2008 között értékesítés, felhasználás, valamint export-import tekintetében. A nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan, hazánkban is évrõl évre nõ a mûanyag csomagolószerek forgalma, felhasználása, exportja, és sajnos importja is. Az 5. ábrán a forgalmazott mennyiségeket mutatjuk be 2000 és 2008 között. 5. ábra. Mûanyag csomagolóeszközök mennyiségi forgalma 2000 és 2008 között Hazánkban is a csomagolás jelenti a legnagyobb részt a mûanyag-felhasználáson belül. Annak ellenére, hogy az export, import és a felhasználás is növekedett mind mennyiségben, mind értékben, a gyártott mennyiség 21 ktonnával csökkent, így a részarány is 2007-hez képest kissé elmaradt, 35-ra változott 2008-ban. A feldolgozott termékek felhasználás szerinti besorolását az információt szolgáltató vállalatok adatai alapján végeztük el. A mûanyag-felhasználásban jelentõs még az építõipari és az E + E ágazat, növekszik az autóipari alkatrészek és a háztartási cikkek részesedése, a további szegmensek részaránya viszonylag kisebb (6. ábra). 406 2009. 46. évfolyam, 11. szám
2. táblázat Magyar csomagolóeszköz forgalom 2005 2008 között, millió Ft Felhasználási Ebbõl Csomagolóeszköz Év Értékesítés Felhasználás részarány, export import az összesbõl, 2005 115 121 15 433 42 856 142 544 43,7 Papír 2006 131 519 17 920 48 262 161 861 42,3 2007 147 610 20 276 47 305 174 639 44,1 2008 145 406 23 634 44 842 166 614 40,3 2005 99 467 49 019 43 564 94 012 28,8 Mûanyag 2006 124 589 49 018 46 880 122 451 32,0 2007 142 679 61 893 51 518 132 304 30,3 2008 157 404 64 309 53 164 146 259 31,4 2005 42 905 15 259 37 300 64 946 19,9 Fém 2006 41 152 17 886 42 957 66 223 18,3 2007 44 746 26 534 53 087 71 299 17,7 2008 43 722 19 930 51 257 75 049 18,1 2005 8 572 2 856 7 933 13 649 4,2 Üveg 2006 8 045 3 576 9 260 13 729 3,6 2007 9 429 3 658 8 584 14 355 3,6 2008 8 561 3 966 10 519 15 114 3,7 2005 14 319 8 537 5 349 11 131 3,4 Fa 2006 12 397 9 516 6 513 9 394 2,5 2007 12 941 11 516 9 106 10 531 2,6 2008 16 764 14 009 8 076 10 831 2,6 2005 280 384 91 104 137 002 326 282 Összesen 2006 317 775 109 570 153 872 362 077 2007 357 405 123 877 169 600 403 128 2008 371 857 125 848 167 858 413 867 Forrás: Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség 2007-hez képest 4,4 -kal növekedett a kissûrûségû polietilén és jelentõsebb arányban a PC felhasználása az összes csomagolószer gyártásában, a többi anyagé csökkent. Ez nem biztos, hogy tendencia, az adatszolgáltatók szerkezetének kisebb változása is okozhatja, bár az idei adatok elõrejelzése nyomán trendnek tekinthetõk a változások. 6. ábra. A hazai mûanyag-felhasználás ágazatonként 2008-ban A csomagolási célú felhasználás az egyes mûanyagféleségeknél széles határok között változik, a PET-nek meghatározó a szerepe, a poliolefinek nagyobb, míg a többi mûanyag típus kisebb hányadot képvisel. 2008-ban összesen 265 kt mûanyagból készült ilyen termék, szemben a 2007. évi 286 ktonnával (3. táblázat). 2.1. Kissûrûségû polietilén A 2008-ban évi 79,5 kt-ra növekedett csomagolási célú PE-LD felhasználás az elsõ helyet jelenti a mûanyagok között. A termékek döntõ többsége fólia volt, az egyszerû natúrtól a többrétegûig, de zsugor- és nyújtható fóliák is szerepelnek a választékban. A gyártók nagy része konfekcionálással és nyomtatással is foglalkozik, de számos olyan van, amely vásárolt fólia konfekcionálására szakosodott. A hazai gyártású kissûrûségû polietilén 3. táblázat. Mûanyagok csomagolástechnikai felhasználása 2008-ban PVC-U PVC-P PE-LD PE-HD PP PS PET Összes felhasználás, kt 72,6 71,7 146,9 66,9 158,5 65,7 51,9 Csomagolási célú felhasználás, kt 9,2 0,9 79,5 32,8 73,4 13,0 50,5 Részarány, 12,7 1,3 54,1 49,0 46,3 19,8 97,3 Az egyes mûanyag típusok csomagolásban elfoglalt részaránya, 3,5 0,3 30,0 12,4 27,7 4,9 19,1 2009. 46. évfolyam, 11. szám 407
csomagolóanyagok választéka és esztétikai megjelenése korszerû, de választék és egyéb okokból jelentõs az import is. A 392010 vámtarifa számon az elmúlt 6 évben bonyolított külkereskedelmi adatokat a 4. táblázatban mutatjuk be. 2002 kivételével az egyenleg negatív, vagyis a behozott mennyiség mindig meghaladta a kivitelt, 2006-ban az import igen magas, 20-ot meghaladó módon volt nagyobb a 2005. évi adatnál, így a negatív egyenleg több mint másfélszerese a 2005. évinek. A folyamat nem állt meg, és 2008-ban, ugyanúgy mint 2007-ben az import tovább növekedett, több mint kétszerese volt az exportnak. 2008-ban az exportált mennyiség háromnegyede kissûrûségû polietilén, döntõ többségében nem nyomtatott vékony fólia. Az import fóliában is ez a minõség a meghatározó, gyakorlatilag nyújtható, valamint nyomtatott és nyomtatás nélküli vékony fólia. Az import nagyon koncentrált, a polietilén fólia több mint háromnegyede (81,6) öt országból (Ausztria, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország) származik, de a teljes import kisebbik fele, 42,4-a Németországból, a többi ország közel egyenlõ arányban, 10 10-ban részesedik. Az export lényegesen szétszórtabb és más irányú, Románia, Lengyelország és Horvátország a legjelentõsebbek. A kissûrûségû polietilén fóliák nagy hányadát konfekcionáltan, hordtáskák, zsákok, zacskók formájában használják fel. Az adatbázisunkban szereplõ cégek adataiból összesen mintegy 17 kt konfekcionálás ismert számunkra. A konfekcionált termékekbõl is jelentõs a külkereskedelmi forgalom, hazánk tartósan nettó importõr, 2008- ban kismértékben növekedett ugyan az export, de jóval erõsebben nõtt az import, így tovább romlott az egyenleg (5. táblázat). A korábbi években jelentõs volt a távol-keleti import, mely alacsony áron, 4. táblázat. Polietilén fóliák külkereskedelme 2002 és 2008 között Export, t 19 472 17 855 19 723 20 928 21 594 19 958 20 931 Import, t 17 196 19 981 22 784 31 290 38 310 40 174 42 289 Egyenleg, t 2 276 2 126 3 061 10 362 16 716 20 216 21 358 5. táblázat. Polietilén zsákok, zacskók külkereskedelmi forgalma 2002 2008 között Export, t 5974 5975 6010 6 380 6 419 6 531 7 684 Import, t 7833 9696 8123 11 699 15 235 19 597 24 740 Egyenleg, t 1859 3721 2113 5 319 8 816 13 066 17 056 esetenként alig haladta meg az alapanyag belföldi beszerzési árát. A 2008. évi vámstatisztikák már nem tartalmaznak jelentõs távol-keleti importot, de ez nem jelenti ennek egyértelmû megszûnését. EU tagságunkkal változott a rendszer, nem a tényleges származási hely szerepel, hanem a beszállító ország. Ha egy áru valamely EU országba már belépett, a továbbiakban már az szerepel a vámstatisztikákban. A 2008. évi polietilén zsák, zacskó importunkban meghatározó beszállító egyébként Lengyelország volt, a teljes mennyiség 40,4-a onnan érkezett. 2.2. Nagysûrûségû polietilén A csomagolóanyagként felhasznált 32,8 kt PE-HD az alábbiak szerint oszlott meg az egyes feldolgozási technológiák szerint: fólia 34,3, üreges test 38,6, kupak 10,9, láda és rekesz 16,2. Ez közel azonos az elõzõ évivel, viszont csökkent a kupakok részaránya. Az üreges testek gyártása változatlanul elmarad a nyugat-európai arányoktól, a háztartási kemikáliák, tejtermékek és gyümölcslevek csomagolásánál az új anyag, a PET gyorsabban terjedt el. A kupak az egyik legjelentõsebb exportcikke a hazai mûanyag-feldolgozó iparnak. Meghatározó a szerepe néhány multinacionális vállalat magyarországi üzemének, de további cégek is részesednek a jelentõs és bõvülõ exportból. Több olyan nemzetközi cég is van, mely magyarországi termelõ üzemébõl látja el elsõsorban a kelet-európai piacokat. Az export mennyisége ugyan kissé csökkent 2008-ban, de továbbra is lényegesen meghaladja az importét, így jelentõs export többlet mutatkozik a cikkcsoport külkereskedelmi forgalmában (6. táblázat). 6. táblázat. Fedél, kupak külkereskedelmi forgalma 2002 2008 között Export, t 22 784 26 114 29 690 30 390 34 097 35 686 33 765 Import, t 6 714 7 309 6 973 7 134 8 089 8 173 7 761 Egyenleg, t 16 070 18 805 22 717 23 256 26 008 27 513 26 004 7. táblázat. Doboz, láda külkereskedelmi forgalma 2002 2008 között Import, t 13 914 14 265 15 252 12 845 9 823 10 429 12 460 Export, t 5 378 5 423 6 826 10 194 13 510 12 022 11 108 Egyenleg, t 8 536 8 842 8 426 2 651 3 687 1 593 1 352 408 2009. 46. évfolyam, 11. szám
A láda, rekesz igen összetett termékcsoport, méret és forma szerint is igen sokféle van forgalomban, ugyanakkor jelentõs reklámhordozó is, elsõsorban a sör, bor, üdítõitalok és tejtermékek forgalmazásánál szembetûnõ ez a funkció, a rekeszgyártóknál komoly piaci tényezõt jelent. 2008-ban sajnos kedvezõtlenül alakult a cikkcsoport külkereskedelmi forgalma. Jelentõsen növekedett az import, az export pedig 2007-hez képest kissé alacsonyabb volt, így visszacsúsztunk a 2006 elõtti negatív egyenlegû évek szintjére (7. táblázat). 2.3. Polipropilén A polipropilén a csomagolóanyag gyártásban a második legnagyobb mennyiségben felhasznált mûanyag. Az összesen 73,4 ktonnát igen változatos formában dolgozzák fel, a teljes mennyiség több mint fele fólia, változatlanul meghatározó a TAGHLEEF INDUSTRIES (RADICI) KFT. BOPP gyártása. Közel egynegyede fröccsöntött csomagolóanyag, elsõsorban kupak, de jelentõs a vödör mennyisége is. Számottevõ még a flakongyártás, valamint a mélyhúzással vagy gyors fröccsöntéssel gyártott, tejipari és hidegkonyhai termékek csomagolására használatos poharak, dobozok száma. A polipropilén csomagolóanyagok közül egyértelmûen csak a fóliák külkereskedelme számszerûsíthetõ, a 2004. évi gyors növekedés után az export kissé visszaesett, de 2007-hez képest az import is nagymértékben csökkent, így az egyenleg továbbra is jelentõs aktívumot mutat (8. táblázat). 2.4. Poli(etilén-tereftalát) PET felhasználásunk gyakorlatilag csomagolóanyag felhasználást jelent, ezen belül is meghatározók az üreges testek, vagyis a különbözõ méretû flakonok. A felhasználás növekedése összhangban a nemzetközi tendenciákkal rendkívül dinamikus volt az elmúlt években. 2008-ban kissé visszaesett a felhasználás, de még ezzel az 50,5 kt PET mennyiség az összes mûanyag-felhasználásból is 6,8-ot tett ki, és jól közelíti a nyugateurópai számokat. A feldolgozás oldaláról nézve jelentõs az üdítõitalos- és ásványvizes palackok elõformáinak fröccsöntése, amelyekbõl az esetek többségében a palackozók telephelyén fúvással állítják elõ a tényleges csomagolóanyagot. Kisebb arányú a granulátumból egy lépcsõben történõ gyártás, de ez is terjedõben van Magyarországon. A palackok felhasználásának jellemzõ területe hazánkban is a különféle szénsavas üdítõitalok, ásványvizek csomagolása, megjelent már a sör is PET palackban, ugyanakkor számos folyékony élelmiszer és egyéb termék (pl. háztartás-vegyipari) forgalmazásánál is használatos. Még mindig hiányzik a választékból a szélesszájú edények gyártása. Már megjelent a hazai gyártású PET fólia is, elsõsorban mélyhúzott csomagoló anyagként, többnyire mûszaki cikkek, esetenként élelmiszeripari termékek csomagolására. 2.5. Polisztirol A 2008-ban feldolgozott polisztirolnak 20-a csomagolóanyag. A 13 kt polisztirolt alapvetõen két formában használják fel, mintegy felét hõformázott pohárként és tálkaként, elsõsorban a tejiparban, egyharmadát különbözõ formahabként fõleg kényes mûszaki cikkek hûtõszekrény, elektronikai cikkek stb. csomagolásához. A fennmaradó kisebb hányad különbözõ apróbb cikkek, pl. gyógyszerek csomagolására alkalmas fiolák. Ha kis mennyiségben is, de megjelentek már a hazai gyártású, 2,5 liternél kisebb térfogatú PS flakonok. 2.6. Kemény és lágy PVC Jellemzõen nem csomagolási célra használatos termékek, és itt jelentkezik leginkább az eltérés a hazai gyártás és felhasználás között (9. táblázat). A kemény PVC fólia tartósan jó exportcikknek bizonyult, elsõsorban gyógyszeripari és egyéb bliszter csomagolásokhoz. A fóliák jó záróképessége, feldolgozhatósága és ára versenyképessé teszi továbbra is az alternatív megoldásokkal szemben. A hazai gyártású lágy PVC csomagolóanyag gyakorlatilag az ONGROPACK KFT. nyújtható fóliája. 2.7. Egyéb mûanyagok Az egyéb mûanyagok önálló csomagolóanyagként gyakorlatilag nem használatosak, összességében a teljes felhasznált mennyiségnek csak 0,6-át teszik ki, fõleg fóliák és flakonok zárórétegeként, vagy egyéb módosító, illetve kiegészítõ anyagaként szerepelnek. 8. táblázat. PP fólia külkereskedelmi forgalma 2002 2008 között Export, t 19 240 21 659 33 418 30 849 30 809 29 153 27 766 Import, t 10 076 11 410 11 844 11 286 13 657 10 903 7 606 Egyenleg, t 9 164 10 249 21 574 19 563 17 152 18 250 20 160 9. táblázat. Kemény PVC fólia külkereskedelmi forgalma 2002 2008 között Export, t 10 888 13 517 16 638 17 560 18 836 18 807 17 887 Import, t 2 149 2 149 1 975 2 278 2 567 2 205 2 155 Egyenleg, t 8 739 11 368 14 663 15 282 16 269 16 602 15 732 2009. 46. évfolyam, 11. szám 409
A csomagolóanyagok kb. 50-át élelmiszerekhez használják fel, ezeknek minden esetben meg kell felelniük a vonatkozó magyar és EU elõírásoknak. A szabályozások ismertek a hazai csomagolóanyag-gyártók elõtt, és be is tartják azokat. 3. Magyarország extruder és fröccsöntõ gép állománya Tekintettel arra, hogy a fóliák és üreges testek gyártása extruziós úton történik, ezért közleményünkben a 2008. évi adatok alapján bemutatjuk a mûanyagfeldolgozáshoz használt extruderek számát, méretét és korát (10. táblázat). Bár fröccsöntéssel nagyon kis mennyiségû csomagolóanyag készül, a teljesség kedvéért a fröccsöntõ gépekre vonatkozó legújabb adatokat is közzé teszszük (11. táblázat). 4. A mûanyag csomagolóanyag gyártás jövõje 10. táblázat. A magyar extruder kapacitás 2008-ban, darab Csigaátmérõ, mm <40 40 79 80 99 >100 Összesen Részarány, Termék szerint Fólia és lemez 44 224 55 64 387 34,6 Csõ és profil 45 193 45 20 303 27,1 Üreges test 39 129 23 18 209 18,7 Granulálásra 3 22 18 18 61 5,4 Egyéb 21 56 21 61 159 14,2 Összesen 152 624 162 181 1119 100,0 Kor szerint 1995 elõtt gyártott gépek 81 333 102 91 607 54,2 1996 2001 közötti 39 126 29 32 226 20,2 2002 2007 közötti 29 147 26 46 248 22,2 2008-ban beszerzett gépek 3 18 5 12 38 3,4 Összesen 152 624 162 181 1119 100,0 13,6 55,7 14,5 116,2 100,0 Forrás: MMSZ 11. táblázat. A magyar fröccsöntõ kapacitás 2008-ban, darab Löketteljesítmény, g <500 500 1000 1000 5000 >5000 Összesen Részarány, Mûanyag szerint Hõre lágyulókhoz 2561 539 466 69 3635 98,0 Hõre keményedõkhöz 45 11 19 75 2,0 Kor szerint 1995 elõtt gyártott gépek 916 212 132 14 1274 34,3 1996 2001 közötti 645 153 162 12 972 26,2 2002 2007 közötti 856 149 147 35 1187 32 2008-ban beszerzett gépek 189 36 44 8 277 7,5 Összesen 2606 550 485 69 3710 100,0 70,2 14,8 13,1 1,9 100,0 Forrás: MMSZ A 2008-ra tervezett beruházások megvalósultak, illetve folyamatban vannak. Peremartonban felavatták a CHEMARK TERMELÕ ÉS KERESKEDÕ KFT., valamint az amerikai CHESAPEAKE által alapított vegyesvállalat, a CHESA- PEAKE PLASTICS KFT. 5,3 millió eurós (1,2 milliárd Ft) beruházással létrehozott csomagolóanyag gyárát, melyek folyamatosan termelnek. A 35 40 fõt foglalkoztató üzemben növényvédõ szerek és speciális vegyszerek tárolására alkalmas csomagolásokat állítanak elõ. Az egység kezdetben a világ vezetõ növényvédõszer gyártó vállalatai számára, a hatóanyagokból készterméket elõállító CHEMARK részére készít csomagolóanyagokat. 2008-ban a forgalom a kis kiszerelésû növényvédõ szerek piacának szûkülése ellenére a tervek szerint alakult. Az üzem kapacitása lehetõvé teszi, hogy a jövõben a régióba is szállítsanak. 2010-re már 8 10 millió eurós forgalommal számolnak. A 40 milliárd forintos beruházású tejsavgyár tervezése Balatonfûzfõn, a NITROKÉMIA ZRT. területén, kissé lelassult, de a tervek szerint halad. A 2012-re felépülõ üzem évi 100 ezer tonna nem étkezési búza felhasználásával 20 ezer tonna politejsav gyártására lesz képes, amelybõl eldobható csomagolóanyagok készülhetnek. A beruházók 8 éves megtérüléssel számolnak, és évi 23 milliárd forintos árbevételt várnak. A kukoricakeményítõbõl kiinduló politejsav (PLA) polimerbõl fóliák, palackok készíthetõk. Átlátszóságuk és hagyományos berendezéseken való feldolgozhatóságuk megnyitotta a lehetõséget a PET palackok helyette- 410 2009. 46. évfolyam, 11. szám
7. ábra. Optikai elven mûködõ mûanyag hulladékválogató berendezés sítésére. A PLA és a PET palackok alkalmazástechnikai tulajdonságai között azonban lényeges különbségek vannak, elsõsorban a hõállóság és a gázzárás tekintetében. Ezért a PET palackok széleskörû felhasználását a mai PLA palackok nem veszélyeztetik. A PLA bomlásához emelt hõmérséklet, kb. 50 60 C és magas páratartalom szükséges. Ideális körülmények között a PLA palackok vagy fóliák 45 75 nap alatt bomlanak le. További bõvítéseket terveznek 100 millió forintos zöldmezõs beruházással, a magyar tõke felhasználásával felépült UNIQELLE KFT. ásványvíz palackozó üzemében Vasszilvágyon. Az üzem induló kapacitása évi 18 millió palack, néhány éven belül a termelést évi 30 millió palackra kívánják növelni. Tervezett árbevételük évi mintegy 100 millió forint. Egyelõre 7 embert foglalkoztatnak, a termelés növekedésével 50 70 fõt akarnak munkába állítani. Már folyamatosan dolgozik az olasz SERIOPLAST mûanyagflakon gyárának magyar leányvállalata a Nyírbátori Ipari Parkban. Az Európában piacvezetõk közé tartozó olaszországi nagyvállalkozás 6 hektáros területet vásárolt az önkormányzati tulajdonban lévõ ipari parkban, és az elsõ ütemben 6000 négyzetméteres üzemcsarnokot épít. Az 50 munkahellyel rendelkezõ cég jelenleg az UNILEVER háztartás-vegyipari cég termékeinek csomagolására alkalmas flakonokat gyárt, a késõbbiekben további két hasonló méretû gyártóhely létrehozását tervezik. Korábban beszámoltunk a PET palackok mennyiségének rohamos növekedésérõl, ezzel együtt szükségessé vált, hogy gyûjtésük és reciklálásuk is korszerû módon fejlõdjön. A szelektív gyûjtés országszerte egyre szélesebben terjed, és a lakosság is egyre inkább használja. Magyarországon ma összesen mintegy 5,5 millió lakosnak több mint 5000 gyûjtõszigeten van lehetõsége leadni a hulladékot. A fõvárosban 2003 decemberében vette kezdetét a szelektív hulladékgyûjtési rendszer kiépítése, és 2008 végén a lakosság már mintegy 900 szelektív hulladékgyûjtõ szigeten gyûjthette anyaga szerint különválogatva a csomagolási hulladékokat. Ezért a Magyarországon évente mintegy 1,2 milliárd darab PET palack, amely a fogyasztók kosaraiba kerül, onnan pedig jó esetben a szelektív gyûjtõk edényeibe, rosszabb esetben pedig a kukákba, gondoskodásra szorul. Ezeket az értékes másodnyersanyagot jelentõ PET palackokat a FE-GROUP INVEST ZRT. által Budapesten felavatott, Magyarországon elsõ, optikai elven mûködõ, ultramodern mûanyaghulladék válogatójában különítik el a többi mûanyagfajtától (7. ábra). A korszerû válogatómû 400 millió forintos beruházással jött létre, amelybõl 50 millió forintot uniós pályázaton nyert el a vállalat. A gyûjtõszigetek számának növekedésével a begyûjtött mûanyaghulladék mennyisége 2008-ban 3808 tonnára emelkedett. Az új szelektálóval a jelenlegi kétszeresére, 7200 tonnára nõ az összes budapesti mûanyaghulladékot kezelõ FE-GROUP ZRT. válogató kapacitása. A berendezés 95-os pontossággal válogatja szét a különbözõ mûanyagfajtákat, amelyekbõl így könnyebben lesz kiválasztható a több mint 90 értékes másodnyersanyagot képezõ PET hulladék. Pályázati úton kapott támogatásokkal több mûanyag csomagolóanyagot gyártó cég, így a PANNUNION CSOMA- GOLÓANYAG NYRT. és a PANNON-EFFEKT KFT. is. Utóbbi vállalkozás két új nagy kapacitású fröccsöntõ gépet vásárolt Debrecenben, míg Szombathelyen a koextrudált 5 7 rétegû fóliák gyártását fejlesztették. 5. Összefoglalás A csomagolástechnika a mûanyag-felhasználás fontos és egyre fejlõdõ területe Magyarországon is. Jelentõs tényezõ a mûanyag-feldolgozásban és a mûanyag termékek külkereskedelmi forgalmában egyaránt. A feldolgozott mûanyagok közel 40-a csomagolóanyag. A nemrégiben átadott hazai csomagolóipari üzemek és a nemzetközi trendek alapján úgy ítéljük meg, hogy a csomagolóanyag-gyártás továbbra is a hazai mûanyag-feldolgozás perspektivikus területe. HASZNÁLT GÉPEK ELADÓK (gyártási év: 2002) Fólia extruder YAOTA HL-50E Flexo nyomdagép 4 színes YAOTA FF-4080 BF Konfekcionáló gép YAOTA A06-800 További információ: Dr. Marjai Attila, (06-1) 457-8048 2009. 46. évfolyam, 11. szám 411