Affektív kórképek,, szuicidium szorongásos zavarok, pszichoreaktiv kórképek, étkezési zavarok, szexuális zavarok dr.czenner Zsuzsa

Affektív kórképek ké k Depresszió Bipoláris zavarok (mániás depresszió)

A mindennapi élettel gyakran együtt járó rosszkedv, szomorúság Jól körülhatárolt helyzetre vonatkozik Pszichológiailag i il motivált (beleérezhető) A probléma megoldódásával elmúlik Jól körülírt panaszok A vegetatívum (alvás, étvágy, szex, emésztés, menses stb.) valamint a pszichés ihé és motoros működés nem károsodott

Depresszió Deprimere : lenyomni Hippokratesz : melankolia ( melaina chole, fekete epe )

Ad depresszió iófőbb tünetei t 1. Vezető tünet a depresszív hangulat amely a kedvetlenségtől, a mély, vitális lehangoltságig terjedhet az öröm, az érdeklődés elvesztése

William Styron : A látható tó sötétség é Azoknak, akik bejárták a depresszió sötétlő erdejét, és megismerték érthetetlen kínjait, a szakadékból való visszatérés olyan, mint a költő felemelkedése lk aki fokról fokra botladozik elő a pokol fekete mélységéből s végül kiér a világos világra

Ad depresszió iófőbb tünetei t 2. gondolkodás meglassult csökkent koncentráció, figyelemzavar csökkent önértékelés és önbizalom döntésképtelenség önvádlások, bűnösségi gondolatok téveseszmék öngyilkossági gondolatok, kísérlet Érzelem nélküliség é érzése é szorongás, reménytelenség pszichomotoros gátoltság vagy agitáltság aktivitás csökkenés szomatikus panaszok változatosak étvágytalanság fáradtság alvászavar

A depressziók szindromatológiai osztályozása á Enyhe depressziós epizód Közepes depressziós epizód Súlyos depressziós epizód Súlyos depresszió pszichotikus tünetekkel ( téves eszmék, hallucinációk) Atípusos depresszió Schizoaffektív pszichózis depressziós típusa Disztímia ( neurotikus depresszió )

Életszakaszokhoz kh kötött depressziók 1. Gyermek és serdülőkori depresszió : iskolafóbia iskolafóbia, beilleszkedési nehézségek, tanulmányi eredmények hanyatlása, elkóborlások

Életszakaszokhoz kh kötött depressziók 2. Szülést követő depresszió : pár napos lehangoltság többször előfordulhat, súlyos esetekben kifejezett depresszió bontakozik ki, pszichotikus tünetekkel

Életszakaszokhoz kh kötött depressziók 3. Premenstruális diszfória: Menstruációt megelőző időszakban ( luteális fázis ) : lehangoltság, szorongás, érzelmi labilitás ( nők 210 2-10 %-ban fordul elő ) Involucios depresszió : 50-5555 év körül lép fel gyakran hipochondriás, szomatikus tünetek vannak előtérben

Életszakaszokhoz kh kötött depressziók 4. Idős kori depresszió A depresszió az életkor előre haladtával gyakoribbá válik, sokszor organikus komponensei is vannak

Depresszió: etiológia i Genetikai Neurokémiai Pszichológiai tényezők neuroanatómiai tényezők tényezők

Depresszió epidemiológia Prevalencia Súlyos depr. Disztimia élettartam : 15.1 1 % 4.5 45% kezdet 20-as évek eleje szezonalitás női túlsúly (2x) (Szádóczky és mtsai, 2000)

A depresszió terápiája A terápiás célkitűzés 3 iránya: - tünetcsoportok kezelése - relapszusok megelőzése - kognitív vulnerabilitas csökkentése Farmakoterápia: antidepresszívumok, fázisprofilaktikumok Pszichoterápiák

A gyász szakaszai ( Lindemann 1964 ): A sokk fázisa: a halálhír vételével kezdődik, bénultság, néhány óráig legfeljebb két napig tart A kontrollált fázis: : temetéssel kapcsolatos teendők, ellenőrzött viselkedés A regresszív fázis: az elhunythoz kapcsolódó ambivalens érzések, érzelmi visszahúzódás Adaptív fázis: újbóli odafordulás d a környezethez, ethe az elveszett személy belső világba történő valósághű beépítése A gyász állapot többnyire spontán oldódik Diagnosztikai nehézség: : szövődményes gyász elkülönítése a depressziós zavaroktól

Mániás tünetcsoport t t 1. Emelkedett hangulat ( ingerlékenység, agresszivitás) Figyelem hyperprosexiás ( a beteg minden apró részlet megragadja, de semmi sem köti le.) A gondolkodás az asszociációk felgyorsulnak

Mániás tünetcsoport t t 2. Az én tudat kibővül, ( egodiastole ) önmagát felértékeli, téveseszmék léphetnek fel (feltalálói, megalomán, vallási ) Fokozott beszédkésztetés Fokozott aktivitás Kritikai készség csökkenése, a szociális normákat figyelmen kívül hagyja, etikai, ritkán jogi normákat sért (szerencsejáték, veszélyes üzletek és befektetések, fokozott szexualitás.)

Hipománia A mániával szemben enyhébb állapot: a diagnosztikai kritériumok a mániáétól áé abban különböznek, hogy az állapot nem okoz lényeges károsodást a munkaképességben és szociális alkalmazkodásban, illetve nem vezet hospitalizációhoz

Bipoláris affekív zavarok ( mániás depressziós zavar ) A hangulati élet és az aktivitás változásával járó epizódok, amelyek egyrészt a hangulat emelkedését, az aktivitás fokozódását ( hipománia, mánia ) vagy ennek az ellenkezőjét a hangulat esését, a lelki energiák, az aktivitás csökkenését jelentik Érzelmi hullámvasút Prevalencia ( nemzetközi ) : 0,8-1.5 %

Bipoláris i I. zavar Mind a depressziós, mind a mániás zavarok legalább közepes súlyosságban fordulnak elő. Ezek egymást követő ciklusokban jelentkeznek, és általában a beteget azonos minőségű és súlyosságú tünetek t jellemzik. A fázisok között a beteg tünetmentes lehet. A két állapot szünet nélkül követheti egymást. Kevert epizódok amikor a depressziós és a mániás állapot egyazon napon fordul elő.

Bipoláris i II. zavar Hipomán epizódok váltakoznak k súlyos depressziós időszakokkal.

Ciklotimia i A bipoláris zavar enyhe formája, a hangulat tartós, de enyhe zavarai, amely hol a depresszió, hol a hipománia irányába változik. Tartós stabil periódusok lehetnek. A hangulatváltozások többnyire minden ok nélkül következnek k be. a beteg életvitele egyenetlen, szociális kapcsolatai bizonytalanok ( drog, alkoholfogyasztás )

Öngyilkosság problémája Öngyilkosság Öngyilkosság: : az egyén szándékosan keresi a pusztulást, vagyis az öngyilkosság olyan akaratlagosan, közvetlenül és tudatosan elkövetett cselekmény, amely az egyén saját életének kioltásához vezet ( Edwin Shneidman definiciója, 1993 ) Az élettörténetbe ágyazott krízisállapot, melyből az egyén kiutat csak önmaga elpusztításában lát.

Emile Durkheim (1897): Az öngyilkosság részben társadalmi jelenség, e az egyén és a társadalom integrációs zavarának egyik tünete!

Ringel féle preszuicidális szindróma (1949) A személyiség jellegzetes beszűkülése Nagyfokban gátolt és saját személye ellen fordított agresszió Élénk öngyilkossági fantáziák

Ringel féle preszuicidális idáli szindróma Beszűkülés ű többféle értelemben jelenik meg: a gondolkodás merev, sematikus, érzelmi beszűkülés, emberi kapcsolatok leértékelődése, izoláció vagy függőség Agresszív indulat: a beteg frusztrálható, nagy indulati feszültség a pszichológiai gátló folyamatok miatt nem tud megjelenni, önmaga ellen fordul Fokozott fantáziáiban érzékletes képekben jelennek meg problémái, körvonalazódik az öngyilkosság kivitelezése

Cry for help (Edwin Shneidman) Az öngyilkos nem meghalni szeretne elsősorban, hanem másképp élni!

Magyarország öngyilkossági adatai 1. Év 1920-19751975 között 10 évenként 1920 24.5 1930 31,5 1950 22,2 1960 25,0 1970 38,5 1980 44,9 100 ezer főre

Magyarország öngyilkossági adatai 2. 1980-2006 között 5 évenként és 2009-ben Év Összesen 100 ezer főre Férfi Nő 1980 4809 44.9 3344 1465 1985 4725 44,4 3447 1278 1990 4133 39,8 2980 1153 1995 3369 32,6 2478 891 2000 3269 32,0 2463 806 2005 2621 26,0 2028 593 2006 2460 24,4 1861 599 2009 2461 24,55 1902 559

Az öngyilkosságot elkövetettek kor szerinti eloszlása 2009-ben (KSH adatai ) összesen férfi 10-14 7 3 4 nő 15-19 19 43 35 8 20-2424 87 76 11 25-2929 80 66 14 30-34 34 150 122 28 35-3939 167 135 32 40-4444 206 172 34 45-4949 282 227 55 50-5454 309 239 70 55-5959 304 238 66 60-6464 187 134 53 65-6969 185 139 46 70-7474 148 101 47 75-7979 118 89 29 80-89 187 129 62

Magyarország öngyilkossági adatai 3. Világviszonylatban a 80-as évek első felében világelsők voltunk a 100.000 000 főre jutó öngyilkosság tekintetében (1983 :4911 ember halálát jelentette )!! Hazánkban az öngyilkosságok g aránya más országokkal összehasonlítva továbbra is magas. Jelenleg négy szovjet utódállam:litvánia Fehéroroszország, Oroszország és Kazahsztán áll előttünk Öngyilkossági kísérletek száma a férfiaknál 3-5x, nőknél 13-14x 14x több

Öngyilkossági i kockázat ká 1. Az öngyilkosságot elkövetők mintegy háromnegyede férfi A nők száma lassabban, de stabilabban csökken, Az öngyilkosságok arányszáma idős korban a legmagasabb Magas a 45-55 55 év közötti életszakaszban is. Fiatalkorúak körében nő Mentális betegségek: depresszió (bipoláris zavar) szorongásos zavarok, szkizofrénia stb. Súlyos szomatikus betegségek g Családi állapot : egyedülállók

Öngyilkossági i kockázat ká 2. Kultúra, vallás : római katolikusok között alacsonyabb mint a protestáns, vagy zsidó vallásúak között Rosszabb szociális helyzetűeknél magasabb Alkoholizmus Migráció Foglalkozási csoportok Pl. orvosok Előzetesen szuicid minta a családban Magyarországon K-Ny D-É irányban csökken

Ad depresszió aktív részvétel, TÁRSADALMI beilleszkedés INTEGRÁCIÓ szerep, státusz CRY FOR HELP ANOMIA, BEOLVADÁS AUTOAGRESSZIÓ ELSŐ ÉS MÁSODIK STÁTUSGAZDASÁG ÜTKÖZÉSE SZEMÉLYISÉG SUICIDIUM SZEMÉLYES ÉLETTÖRTÉNET BESZŰKÜLÉS DEPRESSZIÓ KRÍZIS szomato-pszichés pszicho-szomatikus folyamat folyamat BIOLÓGIAI FOLYAMATOK 9. ábra: Fontosabb dinamikus ik TÉNYEZŐCSOPORTOK az öngyilkosság kialakulásában. Pethő Bertalan

Lelki krízis ( Caplan 1964 ) Kénytelen veszélyeztető körülményekkel szembenézni, amelyek biológiai, pszichológiai és szociális egzisztencia területén té alakulhat lh ki Ezek vagy ezek fenyegető közelsége mindennél fontosabb problémává válik A veszélyeket az adott időben ő sem elkerülni sem megoldani nem tudja az adott személyre jellemző szokványos problémamegoldó eszközökkel illetve mobilizálható energiával

A lelki lki krízis kimenetele lehet : Erők mozgósítása révén megoldás Adaptáció, kompromisszum Ineffektiv megoldás ( pszichés zavarok, alkohol, narkománia ) Összeomlás (szuicidium, pszichotikus állapot ) A krízis megoldása a személyiség érését, kiteljesedését is szolgálhatja!!

A neurózisokról ól általában láb Kraepelin: XIX.sz.vége: elhatárolja a pszichózisoktól Hisztéria: Briquet, Charcot ( XIX sz. vége ) ( hysteron : anyaméh ) Neuraszténia: Beard 1869 ( kimerüléses neurózis ) Pszichaszténia: Janet 1909 ( szorongás, fóbia, kényszeresség ) Freud: dinamikus modell: tudattalanban lévő erők (ösztönkésztetések) é és az egyén küzdelme ezek korlátok között tartására a társadalom elvárásainak megfelelően. Ennek sikertelen formái a neurózisok Tanuláselmélet (behaviorismus): hibás tanulási folyamatok (szocializáció) - újratanulás

Az új osztályozási á rendszerek A neurózis kategóriáját a felgyülemlett nagymennyiségű ismeretanyag szétfeszítette A fogalom, illetve a neurózis diagnózis alatt alatt egyre kevesebben értettek azonos o betegséget g Sok a komorbiditás, egy beteg zavara egy kategóriával nem írható le Hosszmetszetben az új kategóriák változnak, egymásba átalakulnak, ugyanaz a lelki mechanizmus különböző tüneteket hoz létre ugyanannál a személynél is. Önálló új kategóriák jelennek meg, ( DSM, BNO ) melyek nélkülözik a sokszor megbélyegző ő diagnózisokat i és a gyógyszerpiac számára fogyasztói piacot jelentenek.

A neurotikus magatartászavarok közös vonásai nem az idegrendszer szervi elváltozásaira vezethető vissza nincs egyéb szervi eltérés sem nem elmebetegség Változó intenzitású szenvedés Örömképesség elvesztése, boldogtalanság Betegségként g vagy más én idegen állapotként jelenik meg a realitásérzék megtartottsága mellett. Sajátos személyiségszerkezet talaján bontakozik ki (genetika, szocializáció kognitív vulnerabilitás) Sajátos információ-feldolgozási feldolgozási stílus Diszfunkcionális attitüdök Progrediáló zavar, mely a környezettel való patológiás egyensúlyi állapotba torkollik - betegségkarrier

Neurotikus magatartászavarok tá Szorongásos zavarok Pszichoreaktiv zavarok Hisztériacsoport

Szorongásos zavarok A szorongás többnyire valamilyen közelebbről meg nem határozott tárggyal vagy személlyel kapcsolatos fenyegető veszély érzése miatt keletkezik, (Szabadon lebegő szorongás ) önmagában élettani jelzés (vészjelző), enyhe mértékben lehet facilitáló, súlyosabb fokban debilizáló zavar: ha diszfunkcionálissá válik

Félelem Félelem tárgyiasult ( tematizált ) szorongás, nem minden esetben káros, A kóros félelem bénitólag hat, elfedi a valós veszélyt

Kóros szorongás:lelki szenvedés ( ango angere : szorítani ) A szorongás összetevői : Kognitív, verbális : negatív élménymód, é bejósolhatatlanság, kontrollálhatatlanságtól való rettegés Viselkedéses -motoros : viselkedéses repertoár beszűkül : pszichomotoros gátoltság vagy agitáció (nyugtalanság ) Vegetatív-fiziológiai

Szorongás szomatikus tünetei t : Légszomj Gombócérzés Mellkasi fájdalom Szájszárazság Anorexia Hasi fájdalom Motoros nyugtalanság Tremor Gyengeség Szédülés Izzadás Gyakori vizelési inger Tenziós fejfájás

Szorongásos és depresszív kogniciók közti különbség A szorongásban a negatív ítéletek specifikusak, nem vonatkoznak az élet minden területére, szemben a depresszióval a hol a negatív ítéletek kiterjedtek általánosak és kizárólagosak A szorongó beteg jövőre irányultsága megtartott, a depressziós feladja. A szorongó beteg a depresszióssal ssal szemben saját hibáit korrigálhatónak tartja, nem tartja magát bűnösnek. A szorongó beteg a jövőre irányultan anticipálja, hogy valami rossz fog történni, a depressziós a múltba tekint, úgy gondolja valami rosszat tett. A szorongó beteg azokat a helyeket és helyzeteket kerüli amelyre szorongása vonatkozik,, a depressziós feladja a napi rutin végzését is. A sikertelenség anticipációja : a depressziós a jövőbeli esemény sikertelenségét é úgy tartja mintha már meg is történt volna. A szorongó tart a sikertelenségtől de az esemény számára a jövőben van.

Szorongásos zavarok kialakulása k lá Örökletes hajlam Környezeti tényezők : Biológiai i i hatások Külső tényezők :drog,alkohol betegségek, traumák Belső tényezők: betegségek, traumák : Pszichológiai hatások Korai stressz : gyermekkori Késői stressz : életesemények

Szorongásos zavarok felosztása Fóbiás szorongásos zavarok : Agorafóbia ( fobosz: menekülés, félelem ) Szociális fóbia Meghatározott körülírt fóbiák Pánik zavar Generalizált szorongás Obszessziv-kompulziv zavar ( kényszerbetegség ) Akut stressz reakció Poszt-traumatikus traumatikus stressz zavar

Agorafóbia Nemcsak a nyílt tértől való félelmet jelenti, otthon elhagyása, üzletbe belépés, é nyilvános, tömeges helyek, vonaton, buszon, repülőn utazás, stb. ( agora: görög ö városokban piactér,vásártér, á a népgyűlés helyszíne)

Szociális fóbia Generalizált: a szorongás és elkerülő viselkedés minden emberi kapcsolatban és szociális helyzetben etben fellép. Körülírt ( nem generalizált ) a szorongás és elkerülő viselkedés csak egyes helyzetekre vonatkozik LEGGYAKORIBB SZORONGÁSOS ZAVAR! Szociális izolációhoz vezethet!

A pánik szindróma A pánik szó a görög Pán pásztoristen nevéből ered: az ő hangja váltja ki a "páni félelmet", mely bár ijesztő, de valójában ártalmatlan. tl Maga a pánikroham lényegében egy időben jól körülhatárolható tó intenzív szorongásos állapot, melynek többnyire határozott kezdete és vége van, és körülbelül 10-30 perces lefolyást mutat.

A pánik-szindróma i tünetei t 1. Kognitiv tünetek t : készenléti állapot dekoncentráltság á halálfélelem félelem l a megőrüléstől ő önkontroll vesztéstől Affektív tünetek szorongás másodlagosan kialakuló depresszió

A pánik szindróma tünetei 2. Szomatikus tünetek mellkasi fájdalom, szédülés vagy bizonytalanságérzés, hányinger vagy bármilyen hasi diszkomfort érzés, heves szívdobogásérzés, remegés vagy reszketés, izzadás, fulladásérzés vagy légszomj, torokgombóc érzése hidegrázás vagy hevülés Derealizáció (a külvilág eltávolodásának az érzése), Derealizáció Deperszonalizáció Deperszonalizáció (az én tudat átmeneti megváltozott érzése),

Pánik zavar ( agorafóbiával, vagy anélkül ) Súlyos szorongásos rohamok visszatérő, váratlan pánikrohamok nem szűkíthető le konkrét helyre bejósolhatatlan tartós aggódás újabb rohamoktól Anticipátoros szorongás!

Generalizált szorongásos zavar (GAD) : a szorongás folyamatos,nem korlátozódik és nem váltódik ki meghatározott helyzetekben: Aggodalom, szorongással teli várakozás Hipervigilancia i il i idegesség, felhúzottság, koncentráció zavarok, alvászavar, izomfeszültség, Motoros feszültség remegés,reszketés, reszketés fáradékonyság, Vegetativ ti hiperaktivitás itá fulladás érzés, palpitáció, izzadás, vizelési inger,

Obszessziv-kompulziv zavar (OCD,, kényszerbetegség ) 1. Obszesszió:Kényszergondolat, képzet, késztetés: szorongást kelt Kompulzió : Kényszercselekvés, rituálé : szorongást old

Kényszerbetegség é Obszessziók Kompulziók Akarattól független Obszesszióra adott válasz Visszatérő Visszatérő Szorongást keltő Célja: a szor. csökkentése Én idegen Túlzott mértékű v. értelmetlen

Leggyakoribb kényszergondolatok (obszessziók ) és kényszercselekvések k é k (kompulziók) Obszessziók Kompulziók kontaminációs tisztálkodási á (félelem a fertőzéstől,piszoktól) agresszív ellenőrzési ő szexuális mentális rituálék patológiás kételkedés ismétlési i rituálék (újraolvasás, lépegetés ) vallásos imádkozási á rituálék szimmetria, rend számolási

Kényszertünetek gyakorisága (%) Obszessziók Kontaminációs (45%) Agresszív (42 %) Szomatikus (36 %) Szimmetria (31 %) Szexuális (26 %) Vegyes (60 %) Kompulziók Tisztálkodás (50 %) Ellenőrzés (63 %) Számolás (36 %) Ismétlések (28 %) Rendezgetés (28 %) Gyűjtögetés (18 %) Vegyes (48 %) Rasmussen, Eisen, (1989)

Kényszerbetegség é : epidemiológia i i Élettartam prevalencia % Kezdet (év) USA 2.5 26,2 Kanada 3,0 30,6 Németország 2,0 30,6 Magyarország 2,8 27,4

Kényszerbetegség etiológiája Genetikai Neuroanatomiai, neurokémiai Autoimmun folyamatok tényezők Pszichológiai Szociokulturális

Aké kényszerbetegség é terápiája PSZICHOEDUKÁCIÓ GYÓGYSZERES TERÁPIA PSZICHOTERÁPIA Viselkedésterápia Kognitív terápia Családterápia

Pszichoreaktív állapotok 1. Akut stressz zavar Súlyos, rendkívüli fizikai vagy mentális stresszre kialakuló átmeneti zavar (pl. harci események, természeti katasztrófák, t megerőszakolás, ő baleset, szeretett tt személy hirtelen halála) A kezdeti sokk után a tünetek változékonyak: szorongás, depresszió, kétségbeesés, harag, gátoltság, fokozott aktivitás tünetei keverednek egymással gyorsan váltakozva A tünetek a stressz hatást követően igen rövid időn belül jelentkeznek, gyorsan csökkennek néhány nap, 1 hét alatt megszűnnek.

Pszichoreaktív állapotok 2. Posttraumás stressz szindróma ( PTSD ) Szokatlanul súlyos stressz után néhány héttel vagy hónappal jelentkezik A tünetek: Tolakodó visszaemlékezés; ijesztő álmok; az esemény visszatérésének élménye (flash back ) Intenzív fiziológiai stressz, Emocionális kiürültség Elkerülő viselkedés Magas komorbiditás Gyakori agresszív, esetleg kriminális i viselkedés, alkohol l vagy drog abuzusok Fokozott öngyilkossági g veszély

Poszttraumás stressz szindróma (PTSD) - komorbiditás depresszióval és más szorongásos kórképekkel 1,2 A PTSD betegek 48-49%-a szenved depresszióban 1 48-49 % Depresszi ó 7-13 % depresszióban 1 Pánik- n 1 betegség A PTSD betegek 15-17%-a 17% szenved generalizált 15-17 % szorongásos zavarban GAD (GAD) 2 A PTSD betegek 13%-a szenved kényszerberegségbe é b n (OCD) 2 PTSD 28 % Szociális fóbia 13 % OCD A PTSD betegek 7-13%-a szenved pánikbetegségbe A PTSD betegek 28%-a szenved szociális fóbiában 1 Irodalom: 1. Kessler RC et al. Arch Gen Psychiatry 1995; 52:1048-1060 2. McFarlane AC. Papay P. J Nerv Ment Dis 1992; 180:498-504

Hisztériacsoport: Szomatoform zavarok Disszociatív zavarok A hisztériás tünetekre jellemző: teátrálisak áli dramatikusak k megjelenítenek valamit Közlés értékük van, a környezetnek szólnak, A konverzió mechanizmusa szerepet játszik testi betegséget utánoznak Hosszú betegségkarrierek alakulnak ki Akö környezet számára á súlyos terhet tj jelentenek

Szomatoform zavarok 1. Közös jellemző: olyan szomatikus panaszok, melyeknek nincs kimutatható fiziológiai magyarázata, organikus háttere Szomatizációs zavar: 30 év előtt indul, idült lefolyású szerteágazó testi tünetek, extrovertált, teátrális á magatartás, környezet feletti befolyás megszerzése és megtartása a tünetekkel. Nőknél 10x gyakoribb. Konverziós zavar : Egyértelmű kapcsolat található a tünetek és valamely életesemény között ( Elsődleges betegségelőny : kimenekül az adott élethelyzetből, másodlagos : környezet odafordulása ). Gyakran bénulások, érzékszervi kiesések, rohamok

Szomatoform zavarok2. Hipochondria : Szüntelen aggódás egy vagy több súlyos betegségtől től ( képzelt ltb beteg ) Diszmorfiás testséma zavar : saját test torz voltának élménye amely magatartását, életét alapvetően befolyásolja

Szomatoform zavarok 3. Fájdalom szindrómák Leggyakoribb: hátfájás, fejfájás A tünetcsoport többnyire valamely meglévő, sokszor minimális szervi elváltozásra rakódik rá. Az objektív eltérés mértéke és a fájdalom viselkedés súlyossága nem felel meg egymásnak

Krónikus fájdalom szindróma nem a betegség kísérője, hanem a betegség maga, nem vezethető le az akut fájdalom krónikussá válásából, bio- pszicho- ih szociális folyamat amelyben a beteg minden mást alárendel életében kezelése: pszichiátriai, pszichoterápiás ellátást is bevonó team munka lehet eredményes!

Afájd fájdalom Ingere: bármely olyan intenzitású inger, amely szöveti károsodást okozhat. Lehet: : nyomás, hőmérséklet, elektromos áram, ingerlő vegyi anyag hatásukra a bőrben kémiai anyagok szabadulnak fel, melyek magas küszöbbel rendelkező receptorokat ingerelnek

A fájdalom minősége Fázisos fájdalom : sérülést azonnal követi, általában rövid, gyorsan nő és csökken, szaggatott Tónusos fájdalom sérülés után jelentkezik, általában láb hosszan tartó és állandó mértékű ékű Pl. daganatos betegségeknél, égési sérülésnél, kezelése sokszor csak morfiummal lehetséges. Azok akik fájdalom csökkentésére kapnak morfiumot nem válnak függővé! A két fájdalmat különböző idegpályák közvetítik az agyban

Fájdalom észlelése lé háromféle aktivitás összjátéka : A szenzoros információ regisztrációja, melyet a fájdalmas inger karaktere határoz meg Emocionális és motivációs válasz az ingerre amely a limbikus rendszerben generálódik A fájdalom jelenlegi és múltbeli tapasztalatok alapján létrejövő interpretációja amely a neokortikális régióban történik

A fájdalom kapu elmélete (Melzack) A fájdalom érzése a bőrben lévő receptorok aktiválódnak k + a gerincvelőben nyitva kell legyen az idegi kapu, hogy a fájdalmat továbbengedje az agy felé A kaput az agyból lefelé küldött jelek zárják => a fájdalom észlelt lt erősségét ő ét a mentális állapot is befolyásolja!!

A fájdalom intenzitását és minőségét befolyásoló, közvetlen ingeren kívüli tényezők: a személy attitűdje, aktuális lelki állapota, figyelem ( odafordulás, elterelés ) a helyzet értékelése korábbi tapasztalatok, t t tanulás szocio-kulturális tényezők

Kultúra India egyes területein horoghinta szertartás: A kiválasztott férfi szerepe, hogy az év egy adott időszakában néhány faluban megáldja a gyermekeket és a termést. A horgot a bőr ő és az izmok alá fúrják, annálfogva lógatják fel egy szekérre

Disszociatív zavarok 1. ( klasszikus hisztéria ) Disszociáció: az egyén számára elviselhetetlen mentális tartalmak, traumák leválnak a tudat többi részéről, a tudaton kívül rekednek, de nem válnak tudattalanná.

Disszociatív i zavarok 2. Általános jellemzők: hirtelen kezdet, hirtelen ér véget, a magatartás dezorganizálódása, összefüggő mentális folyamatok kiesése (emlékek, érzések, cselekvések), az én azonosságának részleges vagy egészleges megszűnése, pszichogén eredet, súlyossága a pszichózisra emlékeztet pszichogén pszichózis

Disszociatív i zavarok 3. Tünetileg elkülöníthetők: Disszociatív amnézia: meglévő elsősorban személyes emlékek kiesése trauma hatására (lokális, generalizált, szelektív) Disszociatív fuga. (Pszichogén elkóborlás) elutazik, elkóborol, identitásában bizonytalan, esetleg, új identitást vesz fel. Normál életére való emlékét elveszíti. Elmúltával a fúga alatt történtekre amnéziás.

Disszociativ i zavarok 4. Disszociatív identitás zavar. Egy személyben két vagy több személyiségállapot létezése önálló, saját és viszonylag tartós észlelési, viszonyulási és gondolkodásrendszerrel (Babits: Gólyakalifa!) Deperszonalizációs zavar: : az egyén önmagát megváltozottnak idegennek érzi, mintha elszakadna, saját testi vagy mentális folyamataitól, mintha külső szemlélője lenne.

Evészavarok Anorexia nervosa 1. Jelentős fokú súlyveszteség (legalább 15 %, testtömeg index: testsúly/testmagasság2, BMI 17,5 kg/m2 alatt) mely extrém diéta következménye Félelem az elhízástól,, még extrém soványan is A kornak, testmagasságnak megfelelő testsúly elutasítása Testképzavar: : lefogyva is kövérnek látják magukat Amenorrhoea, nemi szerep problémák Gyakori hiperaktivitás, társkapcsolatok hiánya Aszkétikus, restriktív formánál csak diéta és hiperaktivitás, míg a purgáló, bulimiás formánál önhánytatás, hashajtó is.

Anorexia nervosa 2. Gyakoriság: : adolescens lányok kb.1%-a, fiúk 0,1% Kezdet: : általában 13-1818 éves korban Háttér: : pszichoszexuális fejlődés retardációja, saját test iránti i ambivalens beállítódás, nemi szerep elutasítása, zavart, ambivalens viszony a korai tárgykapcsolatban Lefolyás: : átmeneti krónikus (kb.40%) Utóbbinál gyakori testi szövődmények, 10% mortalitas

Bulimia nervosa Falásrohamok 2000-5000 kcal bevitele Kontrollvesztés élménye a falásroham alatt Roham után önhánytatás, hashajtó, vízhajtó alkalmazása az elhízás megelőzésére Nagyfokú félelem az elhízástól, a tömegkommunikáció által közvetített szépségideál fixációja Falásrohamok után szégyen, bűntudat Nemi szerep és saját attraktivitas problémái, testképzavar Gyakran nárcisztikus feszültségek, ürességérzés, önértékelési ék problémák Kezdet: 17-25 év, 18-35 éves nők közt 1-4 %

Binge eating disorder d A falásrohamokhoz nem társul rendszeres kompenzáló viselkedés!

Ot Ortorexia nervosa Az ételek jelentős részét száműzi : biotermékek, vitaminok, kapszulák ásványvizek, Naponta több órát tölt az étkezés tervezgetésével Élettere beszűkül, társadalmilag izolálódik

Izomdiszmorfia (inverz anorexia nervosa) Szenvedélyszerű testépítés Szorongással járó testi ti elégedetlenség, é testképzavar Napi rendszerességgel órákat töltenek testépítéssel, hiánya jelentős szorongással jár Anabolikus szteroidok gyakori használata Férfiaknál írták le 1993-ban ban, de testépítő nők között is találtak

Az evészavarok terápiája á Ha szükséges a belgyógyászati állapot rendezése Tünetileg eg anxiolitikumok o antidepresszivumok Pszichoterápia ( tünet és probléma centrikus )

Étkezési zavarok etiológiája iáj Genetikai tényezők Biológiai tényezők Pszichológiai tényezők Szociokulturális tényezők

A szexuális magatartás tá zavarai A magatartás egészén é belül viszonylag autonóm alrendszer. Szexuális funkció zavarai: ffi 20%, nők 30% Okok: nemi fejlődés korai szakaszaiban neurotizáció, nem megfelelő lő gondoskodás, dá nevelés hiányosságai, partnerkapcsolati problémák, másik nemmel, szexualitással kapcsolatos attitűd, szorongás, kedvezőtlen külső körülmények, terhességtől való félelem, pszichiátriai betegség v. annak gyógyszerelése

Szexuális funkciók zavarai A nemi vágy v. késztetés é zavarai: csökkenés, averzió, fokozódás (nimfománia, szatiriázis, drogok) Az izgalmi fázis zavarai: : impotencia, erekció- gyengeség, lubricatio elégtelensége Orgazmuszavarok: : ejaculatio praecox, retarda, vaginizmus Az oldódási fázis (relaxáció) zavarai: altesti fájdalmak, glans fájdalom Kezelés: biológiai, pszichoterápiák,szexuál terápiák (Masters és Johnson )

Szexuális orientáció zavarai (parafiliák) Általános jellemzők: Speciális fantáziák fellépése, ezekhez társuló szex.izgalom A cselekmény végrehajtása, kielégülés, oldódás Többnyire menekülés a helyről, nyomok eltüntetése A cselekmény sokszor az impulzus kontroll zavaraihoz hasonlóan a szenvedély erejével érvényesül.

Parafiliák típusai 1. Exhibicionizmus Fetisizmus i ( többnyire női ruhadarabokat használ E kielégülésre ) Voyeurizmus ( mások szexuális élete, intim pillanatai elégíti ki) Pedofília Szadizmus Mazochizmus Frotteurizmus (zsúfolt járműveken nőkhöz való dörgölődzés)

Pszichoszexuális identitás zavarai Transzvesztitizmus: tipikusan férfiakra jellemző, időnként szinte kényszerszerűen női ruhákba öltöznek de önmagukat férfinak tartják Transzszexualizmus: az egyén biológiai nemével ellentétes pszichoszexuális azonosságtudat

Köszönöm a figyelmet!