Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések a munkavállalók védelmében a jó munkahely a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu
További információk: www.tamop248.hu www.facebook.com/jomunkahely www.youtube.com Jó munkahely (csatorna) A TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 azonosító számú, A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése című kiemelt projekt tájékoztató kiadványa az Európai Unió támogatásával jött létre. A munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések célja, hogy védjék a munkavállalók jogait, és elősegítsék a jogszabályi feltételeknek megfelelő foglalkoztatás elterjedését, valamint az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés megvalósulását. Éppen ezért a munkavállalóknak nincs félnivalójuk a hatósági ellenőrzésektől, hiszen azok nem ellenük, hanem értük vannak. A munkavédelmi hatóság az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósulását ellenőrzi, valamint munkabaleseteket, foglalkozási megbetegedéseket és fokozott expozíciós eseteket vizsgál ki, a munkaügyi hatóság pedig a jogszerű foglalkoztatás megvalósulását vizsgálja (például a munkabérre, bérpótlékokra, munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok betartását, vagy azt, hogy a munkavállalókat bejelentette-e munkáltatójuk). A hatósági ellenőrzésekre általánosan igaz, hogy jellemzően nem kérelemre történnek, hanem meghatározott szempontok alapján a hatóság dönt arról, hogy mely munkáltatókat ellenőrzi. Az adott évre elfogadott ellenőrzési terv meghatározza azt is, hogy bizonyos gazdasági ágazatokat milyen arányban kell ellenőrizni. Ugyanakkor a munkavállalók is fordulhatnak panaszukkal vagy közérdekű bejelentésükkel a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi vagy munkaügyi hatósághoz. Fontos tudni, hogy éppen a hatékonyság érdekében a hatóság előzetes bejelentés nélkül végzi a helyszíni ellenőrzéseket. Az ellenőrzést végző kormánytisztviselőknek a vizsgálat megkezdésekor igazolniuk kell magukat, és ismertetniük kell látogatásuk célját, az ellenőrzés várható menetét. Az ellenőrzések célja a jogkövetés ösztönzése, nem pedig a pénzbírságok kiszabása, így ha a munkáltató nem követ el súlyos szabálytalanságot, akkor első esetben legtöbbször csak figyelmeztetésben részesül, vagy a jogszerű körülmények megvalósítására kötelezi a hatóság. 2 3
A kormánytisztviselők a helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet készítenek, amelyet a munkáltató képviselője vagy annak távollétében egyéb tanúk, például a munkavállalók is aláírhatnak. A jegyzőkönyveknek tartalmaznia kell az eljáró közigazgatási szerv megnevezését, a jegyzőkönyvkészítés helyét és idejét, azt, hogy milyen eljárási cselekményről készült (például: ügyfél meghallgatása), az ügy tárgyát, a vizsgált munkáltató megnevezését, elérhetőségét, a meghallgatott személyek nevét, azonosításukhoz szükséges adatokat, azt, hogy milyen ügyben, milyen minőségben hallgatták meg őket, továbbá a meghallgatott elérhetőségét. Szerepelnie kell benne a jogokra és a kötelezettségekre való figyelmeztetésnek, továbbá meg kell nevezni az esetlegesen lefoglalt vagy lemásolt dokumentumokat is. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell minden, a hatósági ellenőrzés során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményt, és a hatóság esetleges azonnali intézkedését is. A leírtakat a meghallgatottnak mindig át kell adni elolvasásra, vagy kérésre fel kell olvasni, és az aláírás során ennek megtörténtét is tanúsítani kell. A viszszaolvasás után a meghallgatott kérheti a jegyzőkönyv pontosítását, kiegészítését, az elkészült jegyzőkönyvről pedig másolatot kérhet. Az ellenőrzés során a munkavállalókat legtöbbször tanúként hallgatja meg a hatóság. A kormánytisztviselő a meghallgatás kezdetén ismerteti a tanú jogait, kötelezettségeit, de amennyiben ez nem világos a munkavállaló számára, érdemes visszakérdeznie. A nyilatkozatról felvett jegyzőkönyvet aláírás előtt nagyon fontos elolvasni, és ha a tanú valamilyen eltérést tapasztal a jegyzőkönyv és az általa elmondottak között, javítást kérhet, amelyet a kormánytisztviselő köteles felvezetni a jegyzőkönyvre. A hatóságnak tájékoztatni kell a munkáltatót jogairól, kötelezettségeiről, mulasztása lehetséges következményeiről. Az ügyfél az ellenőrzés során szóban és írásban is tehet észrevételt, valamint panaszt is, ha véleménye szerint az ellenőrzés nem volt jogszerű, vagy jelentős mértékben akadályozta a munkavégzést. Joga van arra is, hogy az eljárás során keletkezett iratokba betekintsen, amely alól csak a bejelentő, illetve az adatai zárt kezelését kérő tanú természetes személyazonosító adatait tartalmazó dokumentumrészletek jelentenek kivételt. A munkáltató így megismerheti a rá vonatkozó döntést megalapozó tényeket, körülményeket, bizonyítékokat, ezért ezeket a hatóság köteles döntése indokolásában feltárni. Az elsőfokú határozatok ellen fellebbezni lehet, a másodfokú hatóság döntése ellen a jogszabály bírósági felülvizsgálati lehetőséget biztosít az ügyfél részére. 4 5
A munkáltatónak azonban nem csak jogai vannak, hanem kötelezettségei is. Ügyfélként jogai gyakorlása során jóhiszeműen kell eljárnia, nem tévesztheti meg a hatóságot és nem késleltetheti az eljárást. Az eljárás rosszhiszemű akadályozásáért akár eljárási bírságot is kiszabhatnak rá. A hatóság leggyakrabban a munkavállalók érdekében tesz intézkedéseket. A munkavállalók életét, egészségét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztető szabálytalanság esetén a hiányosság megszüntetéséig fel is függesztheti a kifogásolt tevékenységet, valamint munkaeszköz, egyéni védőeszköz, veszélyes anyag használatát, és eltilthatja a munkavállalót a kifogásolt munkavégzéstől. A hatóság jogosult továbbá a balesetet munkabalesetnek minősíteni, illetve elrendelni a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását. Munkaügyi problémák esetén kötelezhetik a munkáltatót, hogy a feltárt hiányosságokat bizonyos időn belül szüntessék meg, például hogy a munkáltató jelentse be a munkavállalóját az adóhatóság felé. Súlyos munkaügyi probléma feltárásakor, például ha jogellenesen gyermeket dolgoztatnak, a hatóság megtilthatja a további foglalkoztatást. 6 7
Európai Szociális Alap