I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda

I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében 2010

Bevezetés Intézményünk kidolgozta Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Programját. A programot összehangoltuk a vonatkozó Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban foglaltakkal, továbbá az intézmény működését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, különös tekintettel az intézmény pedagógiai programjára és intézményi minőségirányítási programjára. A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv általános céljai a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek oktatási szegregációjának, az oktatási szolgáltatásokhoz történő egyenlőtlen hozzáférés csökkentése, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése, továbbtanulási arányuk növelése, valamint az esetleges diszkrimináció viszszaszorítása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Az intézmény rövid bemutatása: 2008. augusztus 4-től intézményünk jelentősen átalakult. Fenntartónk, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szedres Község Önkormányzatával Szekszárd-Szedres Közoktatási Intézményfenntartó Társulását létrehozva a korábbi gimnáziumi és szakközépiskolai feladatokat óvodai, általános iskolai és kollégiumi feladatokkal bővítette. Intézményünk I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda néven közös igazgatású többcélú intézmény, amelyben gimnázium, szakközépiskola, kollégium, általános iskola és óvoda működik. Az intézményegységek óvoda, összetett iskola és kollégium szakmai tekintetben önállóak, a székhelyen középiskolai, közvetlen szomszédságában kollégiumi feladatellátással. Szedres község területén az általános iskolai és óvodai tagintézmények működnek. A nevelésfilozófiájukban hasonló intézményegységek a 2008-2009. tanévben közös pedagógiai programot dolgoztak ki. A 2009-2010. tanévben a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben c. pályázat keretében a székhelyintézményben folytattuk-, a tagintézményekben pedig megkezdtük a kompetenciaalapú oktatás elterjesztését. A kompetencia alapú oktatás implementációjával, az innovatív oktatás-szervezési eljárások (tantárgytömbösített oktatás-szervezés, a projektmódszer alkalmazása, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, moduláris oktatás, témahét) módszertanának alkalmazásával az egyenlő hozzáférés javítását az egyes gyermek/tanulócsoportokban is célul tűztük ki. 2

1. Helyzetelemzés A helyzetelemzés feltárja az esélyegyenlőséget érintő problémákat, hiányosságokat. Ez szolgál kiindulópontul az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló beavatkozások, korrekciók és fejlesztések tervezéséhez. 1.1 A nevelési és oktatási intézmények tanulói összetételére, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata. A HH, HHH és SNI gyermekek aránya az egyes osztályokban, az intézményen belüli szegregáció vizsgálata Intézmény Gyermekek száma HH gyermekek száma HH gyermekek aránya % HHH gyermekek száma HHH gyermekek aránya % SNI gyermekek száma SNI gyermekek aránya % I. Béla Gimnázium 518 86 16,6 16 3,09 3 0,58 I. Béla Gimnázium 197 115 58,4 69 35,03 5 2,54 (Kollégium) I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája 184 78 42,39 39 21,2 23 12,5 I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj Amália Óvodája 66 21 31,82 10 15,15 0 0 Összesen 965 300 31,09 134 13,89 31 3,21

I. Béla Gimnázium Évfolyam Tanulólétszám az évfolyamon Tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv HH / HHH SNI HH / HHH SNI 9. 130 59 9/18 2 71 10/2 1 10. 103 33 0/3 70 9/0 11. 103 72 11/2 31 5/0 12. 133 133 9/0 13. 33 33 3/1 Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai csoport, tagozat Összesen Összesen Öszszes en HH / HH H Osztály évfolyama és betűjele Tanulólétszám az osztályban Százalékos arányok csoportonként Összesen HH HHH SNI HH (%) HHH (%) 9.A 35 7 1 20 3 9.B 31 6 1 19 3 9.C 24 2 8 9.D 35 4 11 9.E 23 3 20 13 87 10.A 36 4 1 2 11 3 10.B 37 3 1 8 3 10.D 36 7 1 1 19 3 11.A 36 4 1 11 3 11.B 33 3 1 9 3 11.D 35 2 2 6 6 12.A 35 6 0 17 12.B 34 5 2 15 6 12.D 31 5 16 13.D 35 5 14 A HH, HHH és az SNI gyermekek aránya a középiskolai osztályokban az országos gyakorlatnak megfelelően alacsony.

A 9. E osztályban magasabb a HH és HHH tanulók aránya, mert ez az osztály a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjához kapcsolódó előkészítő osztály. A Kollégiumi Program, s egyúttal az előkészítő osztály célja, hogy biztosítsa a lehetőséget a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve rászorulónak tekinthető tanulók számára, hogy a kerettantervet alkalmazó helyi tanterv és az ahhoz alkalmazott pedagógiai intézkedések révén elsajátíthassák azokat a készségeket, képességeket, amelyek segítségével eredményesen folytathatják és sikeresen befejezhetik középiskolai tanulmányaikat, valamint esélyt kapnak a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Célja továbbá, hogy megteremtse az egyéni különbségekre alapozott, differenciált nevelést-oktatást, és a részt vevő tanulók számára biztosítsa a komplex személyiségstruktúrának megfelelő optimális fejlesztést, figyelembe véve előzetes tudásukat, képességeiket, érdeklődésüket, igényeiket. I. Béla Gimnázium (Kollégium) Csoportonkénti eloszlás: Kollégiumi Százalékos arányok Tanulólétszám a csoportban csoport csoportonként Összesen HH HHH SNI HH (%) HHH (%) 1. cs. 23 23 20 1 100,0% 87,0% 2. cs. 26 16 6 1 61,5% 23,1% 3. cs. 25 16 11 1 64,0% 44,0% 4. cs. 26 13 7 1 50,0% 26,9% 5. cs. 26 5 3 0 19,2% 11,5% 6. cs. 23 11 5 0 47,8% 21,7% 7. cs. 23 19 13 1 82,6% 56,6% 8. cs. 25 12 4 0 48,0% 16,0% 5

A kollégiumban az egyes csoportokat összehasonlítva mind a HH tanulók mind a HHH tanulók arányát tekintve igen nagy különbségek vannak. Van olyan csoport, amelyikben minden tanuló hátrányos helyzetű és a HHH tanulók aránya is 87%. Azokban a kollégiumi csoportokban, amelyek tanulói részt vesznek a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában, a program sajátosságai következtében nagyon magas a HH és a HHH tanulók aránya. A kollégium nevelőtanárai az Arany János Kollégiumi Program keretében részt vettek önfejlesztő tréningeken és a programiroda által szervezett nem akkreditált képzéseken (érzékenyítés, konfliktuskezelés, egyéni fejlesztési tervek készítése, egyéni fejlesztés), hogy a HH és HHH tanulók kollégiumi nevelésének specifikumait kezelni tudják. A kollégium sikeresen dolgozik a HHH tanulók integrációja érdekében életre hívott Programban, amely az Oktatási Miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint épül fel. Megvalósítását mentor segíti, ill. felügyeli. A kollégium élő kapcsolatot tart fenn a többi, AJKP-ben részt vevő kollégiummal, aktív tagja az általuk létrehozott egyesületnek. Céljuk a Programban részt vevő tanulók sikeres érettségi vizsgához juttatása, ill. a sikeres életvitelhez szükséges kompetenciák fejlesztése. Nem rendelkeznek az SNI tanuló habilitációs és rehabilitációs foglalkozásaihoz képzett főállású pedagógussal, de szolgáltatásként igénybe vesszük pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus segítségét. Ezt a szolgáltatást 2008 őszén kezdték felépíteni, amelynek keretében egyéni fejlesztési tervek elkészítésében, mérésben segítenek, ezt követi majd a fejlesztési folyamat. Az alapító okiratban szerepel a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus, ill. nem organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő középiskolai és kollégiumi tanulók integrált nevelése. A kollégiumi tanulók iskolák szerinti megoszlása: Iskola neve létszám I. Béla Gimnázium 56 fő Garay János Gimnázium 8 fő Kolping Katolikus Szakképző Iskola 53 fő TMÖ Szent László Egységes Középiskolája 55 fő Esély Szolg. és Szakképző Iskola 8 fő Csapó D. Mezőgazdasági Szakképző 15 fő Kodolányi János Középiskola 1 fő PTE Illyés Gyula Gyakorlóiskola 1 fő Összesen: 197 fő Évfolyam Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Általános iskola 6 Összesen

Felz. évf. - - 1-1 8. - - - 1 1 9. 38 20 7-65 10. 10 19 9-38 11. 5 24 19-48 12. 9 17 6-32 13. 1 2 7-10 14. - 2 - - 2 Összesen: 63 84 49 1 197 A kollégiumi SNI-s tanulók közül 2 fő a Kolping szakképző iskolában, 2 fő az I. Béla Gimnáziumban, és 1 fő a Szent László Szakképző Iskolában tanul. A kollégiumi nevelőtanárok és a pedagógiai felügyelők egy része több diplomával/pedagógus szakvizsgával rendelkezik, ismereteiket az oktatónevelő munka területeit érintő továbbképzéseken egészítik A pedagógusok módszertani képzettségét tekintve a képzésen részt vettek aránya magas. A HH, HHH, valamint az SNI gyermekek eredményes együttnevelése, oktatási sikerességük biztosítása érdekében mindenképp fontos a korszerű pedagógiai módszertanok beépítése a mindennapi oktatásba. ki. Képzések: kooperatív technikák, IPR módszerek alkalmazását támogató képzés, IKT oktatásban történő alkalmazását segítő képzés, informatikai alapozó képzés, új tanulásszervezési eljárások(projekt,témahét,tevékenységközpontú pedagógiák, mérés és értékelés, hatékony tanuló megismerési technikák, professzionális tanári kommunikáció, változásmenedzsment, pályaépítés és szociális kompetencia oktatócsomag bevezetését segítő képzések, SNI gyermekek együttnevelésére felkészítő képzés stb). A kollégium nevelőtanárai közül 2 fő részt vett a TÁMOP 2.2.2 keretein belül a pályaorientációs tanácsadó képzésen. Az SNI tanulók együttnevelése a kollégiumban megoldott, fejlesztőpedagógus végez fejlesztőfoglalkozást 7

I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája Osztály évfolyama és betűjele Összesen HH HHH SNI HH % HHH % Normál (általános) tanterv 1. 17 1 2 2 5,8% 11,7% X 27,7 2. 18 5 3 1 % 16,6% X 3. 17 7 5 2 41,1 % 29,4% X 4. 25 7 2 3 28% 8 % X 5. 18 1 7 3 5,5% 38,8% X 6. 25 5 7 6 20% 28 % X 7. 25 5 2 7 20% 8 % X 8. 19 6 2 0 31,5 % 10,5% X Az I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája tagintézményben kirívóan magas, az országos átlagot messze meghaladó mértékű az 3., illetve a 8. évfolyamon belül a HH tanulók aránya 41,1%, illetve 31,5%), továbbá a 5. évfolyamon belül a HHH tanulók aránya (38,8%) Hasonlóan a 6. és az 7. évfolyamon belül nagyon magas (24%) illetve28%) az SNI tanulók aránya. Szerepel az alapító okiratban az integrált nevelés, oktatás: enyhe fokban értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, megismerő funkciók organikus ill. nem organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége esetén. Szerepel az alapdokumentumokban (helyi tantervben) külön tantárgyi programmal is. Képzett gyógypedagógus (2 fő), logopédus,(1fő) tart számukra fejlesztő foglalkozásokat. A tárgyi feltételek minden SNI -s tanulóhoz illeszkednek, a teljes körű egyenlő esélyű hozzáférés megoldott, akadálymentes közlekedési lehetőség ideiglenesen megoldott. Összességében az általános iskolában magas a HH/HHH (42,39 % / 21,20%), valamint az SNI (12,5%) tanulók aránya. Az intézményben évfolyamonként 1 osztály működik, szelekciós mechanizmus nem fedezhető fel. A falu mellett működő kastélyterápiás otthon szenvedélybeteg gyerekei a szedresi iskola tanulói, közül többen SNI-sek. Ez is oka annak, hogy az SNI tanulók aránya meghaladja az országos átlagot (12,5%), 8

I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj Amália Óvodája Csoport Létszá m HH gyermekek száma HH gyermekek aránya % HHH gyermekek száma HHH gyermekek aránya % SNI gyermekek száma SNI gyermekek Aránya % Vegyes óvodai csoportokban a HH, HHH gyermekek eloszlása egyenletes. Beazonosított SNI gyermek nincs az óvodában. 1.2 A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. Az oktatás hatékonyságának, a tanulók iskolai eredményességének vizsgálata, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra nem jellemző a lemorzsolódás. Évfolyamismétlők száma és aránya (fő és %) Micimackó 7 21 33,33 3 14,29 0 0 Mókus 22 8 36,36 4 18,18 0 0 Napocska 6 23 26,09 3 13,04 0 0 Összesen 21 66 31,8% 10 15,15 0 0 Intézmény I. Béla Gimnázium I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj 2005/2006 Össz/HH/H HH 2006/200 7 Össz/HH/ HHH 2007/2008 Össz/HH/H HH 2008/2009 Össz/HH/HH H 2009/2010 Össz/HH/H HH 3/0/0 6/2/0 3/0/0 3/0/0 1/0/0 3/n.a 3/n.a 5/n.a 2/n.a 6/n.a 3,2% 9

István Általános Iskolája Az intézményben az évfolyamismétlők aránya évek óta alacsony, az országos átlag alatt van. Magántanulók száma és aránya (fő és %) Intézmény 2005/20 06 Össz./H H/HHH I. Béla Gimnázium 2006/2007 Össz./HH/ HHH 2007/2008 Össz./HH/H HH 2008/2009 Össz./HH/H HH 2009/201 0 Össz./HH /HHH 4/0/0 5/0/0 6/0/0 0 3 I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája 4/n.a 5/n.a 3/n.a 5/n.a 7/n.a 3,8% A I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolájában a magántanulók aránya magas, vélhetően országos átlag fölötti. A falu mellett működik egy kastélyterápiás otthon, ahol a szenvedélybeteg gyerekeket kezelik. Ezek a gyerekek nem járnak folyamatosan iskolába, több okból is./ Pl. Kezelés miatt nem hagyhatják el az intézetet. 10

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma és aránya (fő és %) Intézmény 2005/200 6 Össz./HH/ HHH I. Béla Gimnázium I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája 2006/2007 Össz./HH/H HH 2007/20 08 Össz./HH /HHH 2008/2009 Össz./HH/H HH 2009/20 10 Össz./H H/HHH 0 0 0 0 1 1 1 1 0 3 1,6% Kompetencia mérések eredményei Matematika 6. évfolyam Országos átlag I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája 2003 2004 2006 2007 2008 500 505 493 500 499 Összes Összes Össz/HH/HHH Össz/HH/HHH Össz/HH/HH H 408 508 380/n.a/359 500/n.a/n.a 601/n.a/57 6 Matematika 8. évfolyam Országos átlag I. Béla Gimnázium 2003 2004 2006 2007 2008 Összes 500 494 491 497 Összes Össz/HH/HHH Össz/HH/HHH 459 507/485/485 551/n.a/503 Össz/HH/H HH 575/n.a/54 1 11

Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája Szövegértés 6. évfolyam Országos átlag I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája 2003 2004 2006 2007 2008 500 509 512 516 519 Össz/HH/HHH Össz/HH/H HH 419 454 Össz/HH/ HHH 442/n.a/4 15 Össz/H H/HHH 516/n. a/n.a Össz/HH/ HHH 602/n.a/ 582 Szövegértés 8.évfolyam Országos átlag I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája 2003 2004 2006 2007 2008 Összes 500 497 497 506 Összes Össz/HH/HHH Össz/HH/HHH 414 458 571 Össz/HH/H HH 504/n.a/47 3 A szedresi általános iskola átlaga a 8. évfolyamon mind matematika alkalmazásából, mind olvasás-szövegértésből évről évre folyamatosan javult, és 2007-ben már jelentősen (51, illetve 71 ponttal) az országos átlag felett volt. A 6. évfolyam átlaga évről évre jelentősen ingadozik. 2006-ban - kü- 12

lönösen matematikából - jelentősen (matematikából 120 ponttal) elmaradt az országos átlagtól. A családiháttér-index (és így a hozzáadott pedagógiai érték nagysága) 2006 óta áll rendelkezésre. (Korábban a szülők kis százaléka töltötte ki az önkéntes háttérkérdőívet, így az első évekből információ arról, hogy az elért átlagpontszámoknál jobb eredmény volt-e várható a szülői háttér alapján Szedresen. (Amikor egy településen a családi hátér index a 2 és + 2 közti skálán a 0,00 körül van, akkor az átlagos szülői háttér alapján az országos átlag körüli (azaz 500 ponthoz közeli) érték várható el az országos kompetenciamérésnél.) A családiháttér-index azt mutatja, hogy a tanulást kevéssé támogató szülői háttér van Szedresen. 2006-ban a szedresi iskola 8. osztályosai a szülői háttér alapján elvárhatónál lényegesen (matematikából például 63 ponttal) jobban teljesítettek. 2007-ben matematikából 48 ponttal jobban, szövegértésből 48 ponttal gyengébben teljesítettek annál, mint ami a szülői háttér alapján elvárható. Az iskola munkájának megítélése lényegesen megbízhatóbb, ha rendszeresen sikerül meggyőzni a szülőket a kérdőív kitöltésének jelentőségéről. A 6. évfolyamon Szedresen 2006-ban és 2007-ben egyaránt pozitív (+20 pont körüli) a hozzáadott pedagógiai érték matematikából is, szövegértésből is. A szedresi iskola feldolgozta az Oktatási Hivataltól központilag kapott szoftver segítségével a 2006. évi és a 2007. évi 6. és 8. osztályos kompetenciamérés eredményeit is, így kaptak egy komoly önértékelési és tanulófejlesztési lehetőséget. Matematika 10. évfolyam Országos átlag I. Béla Gimnázium 2003 2004 2006 2007 2008 Össz/HH/ Össz/HH/ Össz/HH/ Össz/HH/H Össz/HH/HHH HHH HHH HHH HH 500 497 499 499 490 556 580 563 603 547/546/4 76 Szövegértés 10. évfolyam Országos átlag I. Béla Gimnázium 2003 2004 2006 2007 2008 Össz/HH/HH Össz/HH/HH Össz/HH/H Össz/H Össz/H H H HH H/HHH H/HHH 500 499 501 506 497 564 580 580 599 574/55 2/482 13

Az I. Béla Gimnázium átlaga a 10. évfolyamon mind matematika alkalmazásából, mind olvasás-szövegértésből évről évre javuló tendenciát mutat, és jelentősen (2007-ben már 103, illetve 99 ponttal) az országos átlag felett volt. Azon kevés intézmény közé tartoznak, amelyekben a családiháttér-index (és így a hozzáadott pedagógiai érték nagysága) minden évben rendelkezésre áll, mert a szülők kitöltötték az önkéntes háttérkérdőívet, így van minden évben információ arról, hogy az elért átlagpontszámoknál jobb eredmény várható-e el a szülői háttér alapján a gimnáziumban. (Amikor egy településen a családiháttér-index a 2 és + 2 közti skálán a 0,00 körül van, akkor az átlagos szülői háttér alapján az országos átlag körüli (azaz 500 ponthoz közeli) érték várható el az országos kompetenciamérésnél.) A családiháttér-index az azt mutatja, hogy a tanulást jelentősen támogató szülői háttér van a gimnáziumban. Továbbá az is igaz, hogy nemcsak az iskolai átlagpontszámok nagyon magasak, de a gimnázium 10. osztályosai a szülői háttér alapján elvárhatónál is minden évben lényegesen (matematikából például 33-51 ponttal, olvasás-szövegértésből 27,5-36 ponttal) jobban teljesítettek. A magas átlagpontszám és a jelentős pozitív hozzáadott érték együtt igazán kiemelkedő, elismerésre méltó és ritka intézményi teljesítmény. Összefoglalás: Az I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola átlaga a 10. évfolyamon mind matematika alkalmazásából, mind olvasás-szövegértésből évről évre javuló tendenciát mutat, és jelentősen (2007-ben már 103, illetve 99 ponttal) az országos átlag felett volt. Azonban nemcsak az iskolai átlagpontszámok nagyon magasak, de a gimnázium 10. osztályosai a szülői háttér alapján elvárhatónál is minden évben lényegesen (matematikából például 33-51 ponttal, olvasás-szövegértésből 27,5-36 ponttal) jobban teljesítettek. A magas átlagpontszám és a jelentős pozitív hozzáadott érték együtt igazán kiemelkedő, elismerésre méltó és ritka intézményi teljesítmény. A szedresi általános iskola átlaga országos kompetenciaméréseknél a 8. évfolyamon mind matematika alkalmazásából, mind olvasás-szövegértésből évről évre folyamatosan javul, és 2007-ben már jelentősen (51, illetve 71 ponttal) az országos átlag felett volt. A 6. évfolyam átlaga évről évre jelentősen ingadozik. 2006-ban - különösen matematikából - jelentősen (matematikából 120 ponttal) elmaradt az országos átlagtól. Az országos kompetenciaméréseknél a szedresi iskola a szülői háttér alapján elvárhatóhoz képest az utóbbi években általában lényegesen jobban teljesített. 14

Továbbtanulás 2007/2008 I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája Gimnázium % Szakközépiskola Össz/HH/HHH % Szakiskola Össz/HH/HHH % össz HH HHH össz HH HHH össz HH HHH 8 0 0 40 43 43 52 47 47 2008/2009 I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája Gimnázium % Szakközépiskola % Szakiskola % össz HH HHH össz HH HHH össz HH HHH 8 0 0 46 86 75 46 14 25 2009/2010 I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola % % össz HH HHH össz HH HHH össz HH HHH 23 0 0 27 25 n.a 50 47 n.a A szedresi általános iskolában a továbbtanulási arányok az országos átlagtól jelentősen elmaradnak. Nagyon alacsony az érettségit adó - ezen belül különösen alacsony a gimnáziumba - felvett tanulók aránya. Bár a 2009/2010-es tanév során 23% végzős diák gimnáziumban tanul tovább. Az általános iskola, évek óta működteti intézményében az IPR-t. Ennek köszönhetően a HH/HHH tanulók jelentős aránya 50-85%-a választja az 15

Összlétszámon belül HH tanulók közül HHH tanulók közül Összlétszámon belül HH tanulók közül HHH tanulók közül Összlétszámon belül HH tanulók közül HHH tanulók közül Összlétszámon belül HH tanulók közül HHH tanulók közül érettségit adó képzést: a gyermekek itt a szakközépiskolákat részesítik előnyben. A HH/HHH gyermekek érettségit adó képzésben való továbbtanulási aránya 2008/2009-ben magasabb, mint az iskolai átlag. 1.3 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvételi adatainak vizsgálata az intézmény nyújtotta programokban. Célja: annak megállapítása, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók milyen mértékben veszik igénybe az intézmény nyújtotta szolgáltatásokat; sikeres-e részvételük biztosítása, bevonásuk az intézmény által biztosított programokba; hozzásegíti-e az intézmény a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket a számukra kínált támogatások eléréséhez, igénybevételéhez. Iskolán kívüli segítő programokban való részvételi arány: Az I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája tagintézményben Létszám 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 Programok Alapfokú művészetoktatás - - - - - - - - - - - - Kisebbségi program 40 n.a. n.a. 88 n.a. n.a. 182 64 40 177 62 39 Napközi 106 n.a. n.a. 139 n.a. n.a. 99 32 21 111 51 29 Szakkör 104 n.a. n.a. 104 n.a. n.a. 141 60 35 155 59 34 Iskolai nyári tábor 46 n.a. n.a. 37 n.a. n.a. 39 n.a. n.a. 40 20 15 Erdei iskola - - - - - - - - - - - - 16

Összlétszámon belül HH tanulók közül HHH tanulók közül Összlétszámon belül HH tanulók közül HHH tanulók közül 2009/2010 2010/2011 Programok Alapfokú művészetoktatás - - - - - - Kisebbségi program 184 78 39. 164 77 30 Napközi 116 56. 29 114 59 26 Szakkör 175 74 29 Iskolai nyári tábor - - - Erdei iskola - - - - - - Az I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája tagintézmény a tanórán kívüli programok gazdag választékát kínálja a tanulóknak, akik szép számban élnek is lehetőségekkel. Minden tanuló részt vesz kisebbségi programokon, roma etnikai programban, amely a roma kisebbség kultúrájának megismerésére irányul. Segítő programokban való részvétel Útravaló program Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Program Az elmúlt években egy-egy tanévben a szedresi általános iskola 8-19 tanulója, az I. Béla Gimnázium 6-22 tanulója vett részt az Útravaló ösztöndíjprogramban, és évente 1-2 tanulójuk az Arany János Tehetséggondozó Programban, növekvő számú (2, 4, illetve 6) tanuló az Arany János Kollégiumi Programban. 17

I. Béla Gimnázium Létszám 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 Programok Összlétszámon belül HHtanulók körében (fő) HH aránya (%) HHHtanulók körében (fő) HHH aránya (%) Összlétszámon belül HHtanulók körében (fő) HH aránya (%) HHHtanulók körében (fő) HHH aránya (%) Összlétszámon belül HHtanulók körében (fő) HH aránya (%) HHHtanulók körében (fő) HHH aránya (%) Összl étszámon belül HHtanulók körében (fő) HH aránya (%) HHHtanulók körében (fő) HH aránya (%) Útravaló Program 8 8 100 8 100 12 12 100 12 100 8 8 100 8 6 6 100 6 600 Arany János Program 2 2 100 0 0 2 2 100 1 50 1 1 100 1 31 31 100 9 900 18

1.4 Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata Célja: annak megállapítása, hogy az intézményben rendelkezésre állnak-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei. I. Béla Gimnázium az eszközt / létesítményt használó eszköz/létesítmény darab gyermekek, tanulók száma HH / HHH gyermekek, tanulók száma sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba - nyelvi labor 1 518 56/26 3 Szükségtanterem - - - - számítástechnikai szaktanterem 4 518 56/26 3 számítógép (min. P4 szintű) 142 518 56/26 3 ebből internet hozzáféréssel 142 518 56/26 3 Tornaterem 1 518 56/26 3 Infrastruktúra (darabszám): Feladatellátá si hely (megnevezése) építés vagy legutóbbi felújítás éve logopédiai foglalkoz -tató, egyéni fejlesztő szoba nyel vi labor szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintű) tornaterem vízöblítéses WC étkező vagy ebédlő Kadarka u. 25-27. 1997 - - - 6 169 1 16 1 A táblázatokból kiderül, hogy intézményünkben rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei. 19

Kollégium Egy épületben 8 lakószinten 58 lakószobával, nyolc tanulószobával rendelkezünk. A tanulók elhelyezése 3 vagy 4 férőhelyes lakószobákban történik. Szociális helységeink emeletenként és nemenként a szabványok szerinti elosztásban és mennyiségben rendelkezésre állnak. Mosásra alkalmas helyiség a szükséges berendezésekkel (mosógép, centrifuga) a megfelelő biztonsági előírások mellett emeletenként biztosítva van. A földszinti teakonyhában lehetőség van az ételek melegítésére és a kulturált étkezés. A könyvtárhasználat a kollégium társalgójában a tanulók igényeihez igazodva megoldott. A működéshez szükséges egyéb helyiségek: rádióstúdió, számítógépes terem/mérőszoba a szükséges bútorzattal és technikai eszközökkel, konditerem, aerobik-terem, tanári szoba, kollégiumvezetői, Arany János Kollégiumi Program programvezetői, és gondnoki iroda, porta, a nevelők számára 8 db külön vizesblokkal ellátott nevelői szoba, raktárak. A szervezési és biztonsági okokból elengedhetetlen belső és külső kommunikációs rendszerekkel rendelkezünk.(riasztó, telefonok, rádióstúdió). A kollégium műszaki állapota elfogadható, azonban sok területen felújításra szorul, gyakori a meghibásodás a fűtési rendszernél és a szennyvízelvezetés csőrendszerében. A 2010/2011. tanév végén két szinten a lakószobák bútorzatát felújítottuk és két számítógépes terem került kialakításra. Az intézmény nagyrészt rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek szükségesek a kollégiumi tevékenységek (kulturális, sport, szakkör és egyéb szabadidős tevékenységek) szervezéséhez. Törekszünk az eszközállomány folyamatos bővítésére, kihasználjuk a pályázati lehetőségeket, amelyek eddig is nagymértékben segítettek a feltételek javításában. A foglalkozásokon info-kommunikációs technológiát, (IKT.) eszközöket alkalmazunk, az internet-elérhetőség biztosított. Fejlesztési igények: 20

A kollégium szociális helyiségeinek mosdó-zuhanyzó, WC korszerűsítése, a csatornarendszer cseréje, A villamosvezetékek és a világítás korszerűsítése, A nyílászárók javítása, cseréje, Az intézmény fűtési, hűtési és használati melegvíz - ellátó rendszerének korszerűsítése, A gondnoki iroda és a porta hőszigetelése, A hálószobák, a tanulószobák és a társalgó elavult bútorzatának a cseréje, A lakószobák bejárati ajtóinak cseréje, korszerű, biztonságos zárak felszerelése, A kollégium helyiségeinek felújítása, festése, A számítógéppark felújítása, cseréje, számítógépterem kialakítása internet-hozzáféréssel, A könyvtár kialakítása, a könyvállomány fejlesztése kompetenciaalapú tankönyvekkel, oktatási segédanyagokkal, felszerelése korszerű számítógéppel és nyomtatóval, internet-elérhetőséggel, Biztonsági kamerák elhelyezése a folyosókon, Füstjelző rendszer beépítése, A kollégium külső környezetének (sportpálya felé vezető terület) rendbetétele, tereprendezése és balesetvédelmi szempontból is megfelelő burkolattal ellátása. 21

I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája építés Feladatell átási hely (megnevezése) legutóbbi felújítás éve I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája 1972 1992 logopédiai foglalk oztató, egyéni fejlesztő szoba 2 40/184 5 Nyelvi labor számítógép (min. P4 szintű)/gyere k 1 gépre jutó gyerek tornaterem vízöblítéses WC étkező vag y ebé dlő számítás technika terem 1 1 X X 1 Humánerőforrás I. Béla Gimnázium A szakos ellátottság 100 %-os. A pedagógusok magas arányban képzettek, valamint a HHH gyermekek sikeres integrációját támogató képzéseket is végeztek. Intézmény Módszertani terület A képzéseken részt vett pedagógusok aránya I. Béla Gimnázium IPR képzés 20 fő, Differenciált tanulásszervezése 1 fő, kooperatív tanulás 5 fő, projektpedagógia 9 fő, drámapedagógia 1 fő, kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása 6 fő, új tanulásszervezési eljárások 7 fő, tevékenységközpontú pedagógiák 1 fő, tanórai differenciálás 1 fő, hatékony tanuló megismerés 1 fő, 100% 22

tanári kommunikáció 1 fő, SNI képzés 2 fő, informatikai alapozó 2 fő, IKT alkalmazása 7 fő, változásmenedzsment 3 fő egyéb képzés 11 fő. I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája építés Feladatell átási hely (megnevezése) legutóbbi felújítás éve I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája 1972 1992 logopédiai foglal koztató, egyé ni fejlesztő szoba 2 számítógép (min. P4 szintű)/gye rek 1 gépre jutó gyerek 40/184 5 tornater em Nyelvi labor vízöblítéses WC étkező vagy ebédl ő számítás technika terem 1 1 X X 1 Szakos ellátottságban hiány mutatkozik ének szak terén. A pedagógusok módszertani képzettségét tekintve a képzésen részt vettek aránya magas. A HH, HHH, valamint az SNI gyermekek eredményes együttnevelése, oktatási sikerességük biztosítása érdekében mindenképp fontos a korszerű pedagógiai módszertanok beépítése a mindennapi oktatásba. Intézmény Módszertani terület A képzéseken részt vett óvodapedagógusok aránya I. Béla Gim- Hatékony együttnevelés, 100% 23

názium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája IPR képzés 16 fő, Differenciált tanulásszervezés 3 fő, Kooperatív tanulás 3 fő, projektpedagógia 6 fő, egyéb képzés 27 fő, A szedresi általános iskola pedagógusai az elmúlt három évben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen vettek részt (legalább 30 órás képzés): Módszertani terület Résztvevő főállású pedagógusok Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés 16 Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés 3 Kooperatív tanulás 3 Projektpedagógia 2 Professzionális tanári kommunikáció 2 A tanulás tanulása 3 Tanórai differenciálás 1 IPR módszertani képzés (multikulturális tartalmak és interkulturális nevelés 10 SNI együttnevelési tréning 2 Tevékenységközpontú pedagógiák 2 Mérés-értékelés 1 Tanulói digitális kompetenciák fejlesztését elősegítő továbbképzés 7 Óvoda-iskola átmenetet biztosító továbbképzés 2 Idegen nyelvi kompetenciák 2 Matematika oktatási programcsomag alkalmazását elősegítő képzés 2 Szövegértés-szövegalkotás oktatási programcsomag alkalmazását elősegítő képzés Újszerű tanulásszervezési eljárások 7 A TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0119-s számú pályázat elnyerésével lehetőség adódott a sokszínű módszertani képzések elvégzésére. Óvodai intézmények Valamennyi óvodapedagógus szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik. 24

Intézmény Módszertani terület A képzéseken részt vett óvodapedagógusok aránya I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj Amália Óvodája IPR képzés 6 fő, egyéb képzés 5fő. 100% A képzettségi arány magas. Az intézmény 2007/2008 óta rendszeresen pályázik és részesül támogatásban az IPR működtetésére TÁMOP 3.1.4, melynek keretében bevezetésre került a kompetencia-alapú oktatás. Informatikai eszközökre kiírt pályázaton nyert támogatást. 2008-ban továbbképzési pályázat: 3 kolléga vett részt ingyenes továbbképzésen. 1.5 Az intézmény pedagógiai programjának, oktatási, nevelési gyakorlatának vizsgálata. Célja: Annak megállapítása, hogy az intézmény milyen mértékben alkalmaz korszerű, inklúzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat? Intézményünk Pedagógiai Programjában megfogalmazza az alapelveket, mely szerint a tanulók oktatása, nevelése folyik: A tanulókat igényes, de teljesíthető követelményeket támasztva olyan színvonalú tudáshoz ismeretekhez és készségekhez kívánjuk juttatni, amelyek alkalmassá teszik őket a középiskolai, egyetemi, főiskolai vagy más felsőfokú továbbtanulásra. Mindezt családias légkörben, az éppen szükséges korlátok között, a diákok erőfeszítésére számítva, felesleges stressz nélkül kívánjuk elérni. A tantárgyi teljesítmény mellett a harmonikusan fejlődő személyiség egyaránt fontos érték számunkra. A következő alapelveket tartjuk elsődlegesnek, melyek áthatják az iskolai élet minden területét: Gyermekközpontú tevékenységrendszer: személyiségfejlesztés, közösségek erősítése, 25

esélyegyenlőség előmozdítása, tehetséggondozás. Együttműködés a pedagógiai folyamatban résztvevő partnerek között: demokratizmus, jogok és kötelességek összhangja, kölcsönös megbecsülés és tolerancia, szolidaritás, az egyén tisztelete, lelkiismereti szabadság, egymás testi és lelki egészségének védelme, az iskola egészséges és tiszta környezetének fenntartása, folyamatos és érdemi kommunikáció, az iskola jó hírnevének védelme. Értékközvetítés: a Nemzeti Alaptanterv szerinti kulcskompetenciák fejlesztésén alapuló, alkalmazható tudás; korszerű, sokoldalú általános műveltség, a nemzeti és a helyi hagyományok tisztelete, az európai és az egyetemes kultúra megbecsülése, a globális és helyi problémák iránti érzékenység, az egészséges és környezettudatos életvitel igénye. az innovációra való igény, a kooperációra épülő közösségi magatartás. Az alapelveknek megfelelően iskolánk értékeinek tartjuk a sokoldalú tanulói támogatást a kompetencia alapú képzést, közösségi tehetséggondozást, az esélyegyenlőség előmozdítását, az infokommunikációs technikák kiemelkedő alkalmazását a partnerközpontú működést, családiasságot, a pedagógiai innovációk iránti fogékonyságot az irántunk megnyilvánuló keresettséget. Oktató-nevelő tevékenységünk az alábbi feltételeken alapul: Befogadó, és az egyéni fejlődést biztosító nevelés-oktatás eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmazunk. Pedagógiai munkánkban hangsúlyos a kompetencia alapú nevelésoktatás tartalmainak és módszereinek alkalmazása. Munkakultúránkat nyitott nevelési-oktatási környezet jellemzi: a szülőkkel, a civil szervezetekkel, és a helyi társadalommal kiépített partnerkapcsolataink erősek. A vezetés és a tantestület egyaránt elkötelezett a közoktatási intézmények közötti hálózati tanulás folyamatának erősítésében. Folyamatos önfejlesztésre törekszünk, önértékelési rendszert működtetünk, vállaljuk a külső értékelésben való konstruktív részvételt. Kidolgozott külső-belső szakmai kapcsolati formákkal rendelkezünk. 26

Szervezeti kultúránkra, pedagógiai gyakorlatunkra jellemző a teammunka és a pedagógusok közötti aktív együttműködés. Az IKT eszközöket és módszereket a pedagógiai programban foglaltak szerint alkalmazzuk, használjuk az iskolai adminisztrációs és ügyviteli szoftvert. A fenntartó támogatja pedagógiai törekvéseinket, jó gyakorlataink másokkal való megosztását. Mindezek minőségi fenntartása az iskola jövője szempontjából stratégiai fontosságú, hosszú távú feladatok. A kulcskompetenciák fejlesztését célzó kompetencia alapú oktatás megkezdett pedagógiai gyakorlatát folytatjuk. Az oktatásban hangsúlyos az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése, hiszen ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. A kompetencia alapú oktatás a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást helyezi a középpontba. Az ezt megvalósító oktatási programcsomagok az ismeretszerzés és képességfejlesztés egyensúlyán alapuló oktatást, fejlesztést valósítanak meg. Intézményünkben a programcsomagok tartalmi és módszertani elemeit valamint a kétszintű érettségi vizsgakövetelményeket hatékonyan és eredményesen ötvöző pedagógiai tevékenységek általános gyakorlattá váltak. A középiskolai és általános iskolai nevelésben és oktatásban kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a tudás alapvető tényezőit és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával szilárdítsuk és mélyítsük. Intézményünkben szövegértési és szövegalkotási képességek, anyanyelvi kommunikáció; a matematikai, logikai képességek; az idegen nyelvi kompetenciák, a természettudományos-műszaki kompetenciák, a digitális kompetenciák és az életpálya-építési kompetenciák (kezdeményezőképesség-vállalkozói kompetenciák; esztétikai és művészeti kifejezőképesség) differenciált tudástartalomra épülő fejlesztését, kompetencia alapú oktatást valósítunk meg. A tudás alkalmazásának képessége, a problémák megoldásában mutatkozó kreativitás a vizsgakövetelményekben megfogalmazódó elvárás a kétszintű érettségin. Ezért ez a szemlélet hatja át az iskolai hétköznapokat. Az iskola vállalja a személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztését. Pedagógiai kutatások igazolják, hogy az értelmi képességek fejlesztésében a kooperatív és kompetitív (versenyszerű) módszerek egyaránt eredményesek lehetnek. A szociális kompetenciák kialakítását azonban a kooperatív módszerek jobban szolgálják. Az új tanulásszervezési eljárásokat, az interaktív és reflektív tanulás lehetőségeit alkalmazzuk egyre szélesebb körben, és lehetőség szerint visszaszorítjuk a frontális osztálymunka kizárólagosságára épülő tanári gyakorlatot. A kompetitív tanulás módszerei elsősorban az egyéni tehetséggondozás 27

során és a 11-12. évfolyamon kaphatnak szerepet, az együttműködésen alapuló tanulásszervezési eljárások mellett alkalmazva. A módszertani megújulás mellett a hatékony, önálló tanulás, a tanulási motiváció növelésére törekszünk a hagyományosan iskolai helyszínen folyó tanulási tevékenységben és annak iskolán kívüli környezetre való kiterjesztésével, ehhez a modern kommunikáció valamennyi eszközét mozgósítva. Az infokommunikációs technológiák (IKT) alkalmazását támogatjuk és folyamatos növekedését kívánjuk elérni. Ahhoz, hogy a ma diákjai a holnap sikeres felnőttjei legyenek, fontos őket megtanítani tanulni, megtanítani az eszközök megfelelő használatára, az információtechnológia szolgálatukba állítására. Az infokommunikáció meglévő eszközei rugalmas és integrált környezetet biztosítanak ahhoz, hogy fokozzák az iskolai teljesítményeket. A jövőben is tanár és diák személyes kapcsolatára fog épülni a nevelési-oktatási folyamat, de az informatika olyan lehetőségeket kínál, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Három nagy területre bontottuk az informatikai eszközökkel behálózott iskolai világot: Diák és tanár közös tanulási-tanítási tevékenysége A személyiség egyik legfontosabb összetevője, hogy miként viszonyul környezetéhez. A környezetünkhöz információk útján kapcsolódunk. Ahhoz, hogy az információkhoz való hozzájutás, ill. azok kezelésének képessége fejlődjék, meg kell tanulnunk a lehető leghatékonyabban kommunikálni környezetünkkel. A modern kommunikáció egyik legfontosabb eszköze ma az informatika. Ennek a versenyképes tudás birtokába kell juttatnunk tanítványainkat. Ezért fejlesztjük tehát az informatikai tudást, a digitális kompetenciákat. Az oktatásban hangsúlyos szerepet kapnak azok az elemek, amelyek ezt a tartalmat közvetítik. Az informatika szerepének növelése érdekében minden gimnáziumi osztályban a 2004-2005-ös tanévtől emelt óraszámban tanítjuk az informatika tantárgyat. A gimnáziumban jelenleg közel 300 számítógép, köztük több, mint 30 tanári és közel 90 tanulói notebook szolgálja az informatikai oktatást. Ez lehetővé teszi, hogy a tanulás szerves részeként kezeljük a számítógépet és az Internetet. Ez gyakorlatilag minden tantárgynál lehetőséget biztosít az egyéni tanulási utak bejárásához, az egyénhez szabott követelmények megvalósításához is. Törekszünk arra, hogy a számítógép legyen a pedagógus és a tanulók közötti kommunikáció egyik eszköze. Ezzel egyúttal irányítani tudjuk az informatikai tudás megszerzését, valamint a megszerzett tudás alkalmazását. Az iskolai honlapról kívülről is elérhető e-learning rendszert működtetünk. A közeljövőben ennek használatát általánossá, a mindennapi pedagógiai gyakorlat részévé tesszük. A gimnáziumban a hordozható laptopok és projektorok használata mára már szinte minden tantárgynál általánossá vált. A tanórákon e nagy gyakorisággal alkalmazunk digitális anyagokat szemléltetés, vázlatkészítés, gyakoroltatás céljából, jól kihasználjuk a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) nyújtotta lehetőségeket. Mára már a tanórák legalább 30 %-ában IKT esz- 28

közöket alkalmazunk. Célunk, hogy a digitális tananyagok interaktív használata az e-learning rendszer és a tanulói laptopok, valamint az interaktív táblák és szavazórendszer alkalmazásával is beépüljön a tanulási tevékenységbe. Az on-line digitális számonkérés módszerét már rendszeresen alkalmazzuk, ennek általánossá válása terén azonban még kell fejlődnünk. A fejlesztési folyamatot akkor tekintjük eredményesnek, ha tanáraink legalább havi egy alkalommal IKT-val támogatott mérést-értékelést alkalmaznak. Egyéni tanulói laptopokkal támogatott kompetencia alapú képzés jó gyakorlatának folytatása Intézményünk vállalta a tanulói laptop-program alkalmazását a kompetencia alapú képzésben. Erre jó alapot ad számunkra, hogy gyakorlatunk van a tanulói laptopok tanórai használatában A kompetencia alapú oktatás eszközrendszerét a gimnázium egyik kilencedik és tizedik osztályában olyan tanulási környezetben alkalmazzuk, ahol a tanulók rendelkeznek saját laptoppal. A tanulói laptopokkal támogatott kompetencia alapú képzésben digitális tananyag használatával a tanórai folyamatok megváltoznak. A hagyományos módszerekkel közvetített ismeretek helyett a kooperatív módszerek alkalmazása válik hangsúlyossá. A digitális kompetencia, az információszerzés- és kezelés képessége folyamatosan fejlődik, eszköz-jellegű kompetenciává érik. Az előzetes ismeretek mozgósításához, az új ismeretek elsajátításához, a visszacsatolás- ellenőrzés-értékelés alkalmazásához szükséges eszközrendszer kibővül. A tanulási folyamat átalakul, a tanulók számára a szokásos ismeretszerzési keretek kinyílnak, a releváns információk szűrési képessége is fejlődik. Jelentősen támaszkodhatunk az önálló tanulásra, a tanulók a tárgyalt tananyaghoz tartozó, interneten elérhető információkhoz közvetlenül hozzájutnak, kérésre előzetesen kereshetnek tananyaghoz illeszkedő ismeretanyagot, ill. információt. Ennek megosztása is leegyszerűsödik, ha mindenki rendelkezik megfelelő eszközzel és internethozzáféréssel.a tanulói laptopok lehetővé teszik a papír alapú tankönyvek helyettesítését a digitális tananyagokkal. Az egyéni laptopokat a digitális tananyagok által irányított rendszerben a tanulók a tanórai környezetben és az önálló tanulás során is használják. Másrészt intézményünkben a MOODLE e-learning rendszer alkalmazásával közvetíthetőek azok a tartalmak, melyek segítik a tananyag megértését (tanórai feldolgozások elérhetőségének biztosítása); lehetővé teszik a tanulók tudásának mérését az ismeretelsajátítás különböző fázisaiban (tesztek alkalmazása az előzetes ismeretek feltárására és az ismeretek elsajátítása szintjének mérésére, ill. számonkérésre); segíti az önálló tanulás irányítását és az egyéni tanulási utak bejárását; az otthoni felkészüléshez szükséges tartalmak közvetítését. A korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásában kiemelkedő szerepet kapnak a tanulói laptopok: a projektek, a témahetek, a moduláris okta- 29

táshoz szükséges tartalmak közvetítésében, a tanulói önálló munkák elkészítésében nélkülözhetetlen, praktikus eszközként alkalmazhatóak. A tanulói laptopokkal segített kompetencia alapú oktatás alapja intézményünkben a Sulinova által kifejlesztett oktatási programcsomagok elektronikus változatának alkalmazása. A papír-alapú munkatankönyvek, munkafüzetek nem mindegyike elérhető a középiskolák számára, ill. a programcsomagok által közvetített tartalom fenntartható elérése nem minden tanuló számára biztosított.teljes tanórai lefedettséggel az elektronikus tanagyagot matematikából tudjuk alkalmazni - a laptopok segítségével- az emelt szintű és az emelt óraszámú matematika csoportjainkban, jelenleg a kilencedik és a tizedik évfolyamon. Magyar nyelv és irodalom integrált tantárgyunk keretében az emelt szintű képzésben alkalmazzuk. Az I. Béla Gimnáziumban minden tanuló emelt óraszámban tanulja az informatikát. A tanulók az informatika órákon sajátítják el a fájlkezelés alapvető műveleteit, az infokommunikációhoz szükséges ismereteket. A többi tantárgyban erre építünk: az informatika órákon elsajátított IKT eszköz-tudást mozgósítjuk más tárgyak keretében. Így a digitális kompetencia fejlődése szorosan kötődik a többi kulcskompetencia fejlődéséhez. A tanórákon megfigyelhető a tanulók egymástól tanulása, a horizontális tanulás gyakorlata. Matematikából az órák folyamatában a tananyag elérésén túl ábrák átvételéhez, kiegészítő rajzok készítéséhez használjuk, felelet-választós teszteket alkalmazunk ill. WEB2 alkalmazásokkal, SDT- tananyagokkal formáljuk a gondolkodás képességeit. A gyakorláshoz és az új ismeretek feldolgozásához is előzetes feladatokat tudunk adni, melyre a tanulók valóság közeli vagy valóságos példákat, modelleket keresnek. Olyan problémák felvetésére van lehetőség, melyre az internet segítségével találnak megoldásokat. Magyar nyelv és irodalom tárgyunk keretében vannak tanulók, akik a számítógépen készítik el az órai jegyzeteket, kiegészítve a pedagógus által rendelkezésre bocsátott tananyagot. A MOODLE-rendszerrel elérhetővé tesszük a tanórai feldolgozást segítő tartalmakat, a tanári prezentációkat, a korábbi évek tematikusan rendezett érettségi feladatait, közzétesszük az órai "alkotásokat", házi feladatokat tűzünk ki és követjük ennek elérését. Művészetek tantárgycsoportunk keretében a tanulók a pedagógustól közösségi portálon kapják a feladatokat és a megfelelő eszközök alkalmazásával reagálnak arra. A projektmunkák elkészítéséhez rendelkezésükre áll a szükséges informatikai eszköztár. A tanulói laptopok jelentősen megkönnyítik számunkra a tanulókkal való kommunikációt, mivel a ma diákjai sokkal szívesebben fordulnak az elektronikus tartalmak irányába, mint a papír alapon közvetített információkhoz. Tanár és diák lehetőségei ezzel kölcsönösen kitágulnak. Mivel a tanulók számára "személyi használatba" adtuk a laptopokat, az otthoni tanulás lehetőségei is megváltoztak, sok esetben nemcsak a diák, hanem az egész család számára. Ezzel a család tanuláshoz való viszonyulása is pozitívan változik, a kompetenciák fejlődése követhetővé válik, az iskolai folyamatok aktív részese a szülő. 30

A tanuló laptopokkal támogatott kompetencia alapú oktatás a szociális háttértől függetlenül biztosít egyenlő hozzáférést a minőségi oktatás- neveléshez. A hozzánk érkező gyerekek családjában már általában van számítógép, de az internet-hozzáférés esetleges, nem egyenlő mértékű. A tanulói laptopok segítik az információkhoz való hozzáférés egyenlő esélyének előmozdítását. Jelenleg 87 tanulónk számára tudjuk biztosítani a laptoppal támogatott tanulás lehetőségét, a kompetencia alapú programcsomagokat alkalmazó csoportjainkban minden 9-10. évfolyamos diákunk számára. A papír alapú tankönyvek megvásárlása a bevont tantárgyak vonatkozásában feleslegessé vált, megkönnyítve ezzel a szülők iskoláztatási terheit. A könyvtári tankönyv-készletünk elosztása is megváltozott: a tankönyvekhez ingyenesen hozzájutó tanulóink száma kibővült, mivel a laptopok "kiváltották" a nyomtatott taneszközöket. A rendelkezésre bocsátott eszközök nem csak tanulóinkat segítik közvetlenül, hanem testvéreiket, szüleiket is azoknak a feladatoknak a megoldásában, amelyhez számítógépre van szükség. A számítógépek alkalmazása a mindennapi pedagógiai gyakorlatban az információszerzés-és kezelés képességét nagymértékben fejleszti, egyenlő esélyeket biztosítva a digitális kompetenciák optimális fejlődéséhez. Erre tanulóink versenyképessége, felsőoktatási környezetben, ill. munkaerőpiacon való sikeressége biztosításához ma nagy szükség van. A laptopokra épített kompetencia alapú oktatás egyenletesen fejleszti a tanulók jövőbeli sikerességét megalapozó kulcskompetenciáit. A személyiség fejlődésére pozitívan hat, mivel az információkezelés képességének hatékony és eredményes fejlődésével a környezet ingereire a tanulók gyorsabban, céltudatosabban reagálnak. Tanulási képességeik az önálló ismeretszerzés lehetőségének támogatásával, az egyéni tanulási utak bejárásával rendszerszinten fejleszthetőek. Gimnáziumunk a bevezetett tanulói laptop-használattal ötvözni kívánja az iskolai környezetben és az otthoni környezetben folyó tanulást. A tanulók rendelkezésére bocsátott (személyi használatba adott) laptopok ennek kiváló eszközei. Egyenlő hozzáférést biztosít egyéni, iskolai és otthoni környezetben azokhoz a digitális tartalmakhoz, melyek a kulcskompetenciák fejlődését eredményezik. A tanulói laptopokkal támogatott kompetencia alapú képzésben is szükség van az újszerű megoldásokra, hiszen egyéni eszközhasználat mellett alkalmazzuk a kooperatív technikákat a tananyag feldolgozásában. Kompetencia alapú nevelés az általános iskolában a képességek kibontakoztatására A kompetencia alapú oktatás alapelvei: Gyermekközpontúság Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás 31

Tudás és képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képesség- és személyiségfejlesztés Új típusú tanári attitűd Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Fokozatosság és folyamatosság Valóságos tanulási környezet Multikulturális tartalmak Interkulturális nevelés Tevékenységi formák: Kooperatív tanulás Differenciált foglalkozás/tanulásszervezés Projekt módszer alkalmazása Problémaalapú oktatás RJL modell szerinti óraszervezés Egyéb tanulási technikák alkalmazása Drámapedagógia Tanulni tanulás Tanulói differenciálás heterogén csoportban Szövegértő olvasás fejlesztése, olvasási problémák kezelése Kooperatív módszertanra épülő együttműködés csoportban Hatékony tanuló megismerési technikák Értékelés: Csoport értékelés beemelése Kooperatív munka értékelése Ellenőrzés, értékelés módjai: Otthoni munka Kísérlet Iskolai rendezvények szervezése, azokon való részvétel Önértékelés Társak értékelése Kompetencia alapú oktatásban alkalmazott módszertani elemek: Játék Projekt módszer Problémaközpontú tanítás Cselekvésből kiinduló gondolkodás Felfedeztetős tanulás Megértésen alapuló fejlesztés Alkalmazásképes tudás A kompetencia alapú iskolai oktatás során az alábbi feladatokat valósítjuk meg: 32