PSZE SZAKMAI NAP EURÓRA VÁRVA Szarka Imre Budapest, 2009.05.21.
Tartalom Az EU kialakulásának lépései a kezdetektől Az EU közelmúltja és jelene Az euró története Felkészülés az átállásra
Az EU kialakulásának lépései a kezdetektől (1.) 1950. május 9. Robert Schuman francia külügyminiszter az együttműködés elmélyítésére irányuló tervet terjeszt elő. Ennek nyomán ünnepeljük minden május 9-én az Európa-napot.
Az EU kialakulásának lépései a kezdetektől (2.) 1945-1959 Béke Európában az együttműködés kezdetei 1950. Párizsi szerződés; Schumann-terv, Európai Szén- és Acélközösség (A hatok: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország) Hidegháború, 1956, Szputnyik1 a fegyverkezési versenyben 1957. Római szerződés; Európai Gazdasági Közösség (EGK, közös piac) 1960-1969 A hatvanas évek a gazdasági fellendülés időszaka Töretlen gazdasági növekedés, kereskedelmi vám megszűnik, közös szabályozás az élelmiszer-termelésre Ifjúsági kultúra, 68-as nemzedék 1970-1979 Bővülő közösség a csatlakozók első köre 1973. Kilencek (Dánia, Írország, Nagy-Britannia), Arab-izraeli háború, energiaválság, gazdasági nehézségek 1974. Portugáliában, Spanyolországban is megbukik a jobboldali diktatúra, előtérbe kerül az elmaradott területek célzott fejlesztése Európai Parlament szerepe az uniós ügyekben nő, 1979. Európai parlamenti képviselők első közvetlen választása
Az EU kialakulásának lépései a kezdetektől (3.) 1980-1989 Európa átalakulóban a berlini fal leomlása 1980. Lengyel sztrájk, Szolidaritás szakszervezet 1981. Tizedik tag: Görögország, 1986: belép Spanyolország és Portugália, Egységes Európai Okmány az egységes piacról 1989. Megnyílik az út Németország újraegyesítésére 1990-1999 Határok nélküli Európa 1990. A háromszakaszos megvalósulási terv mentén a Gazdasági Monetáris Unió (GMU) indul 1993. Maastrichti Szerződés, megvalósul az egységes piac és a négy szabadság: áruk, szolgáltatások, személyek és tőke szabad áramlása 1995. Újabb tagok: Ausztria, Finnország, Svédország, Schengeni megállapodás 1999. GMU harmadik szakaszába lép, Amszterdami Szerződés, új közös ügy: biztonság és védelem Környezetvédelem előtérbe kerül, egyszerűbb személyforgalom (útlevél nélkül), tanulás külföldön uniós támogatással, mobiltelefon, internet
Az EU kialakulásának lépései a kezdetektől (4.) 2000- A további bővülés évtizede 2001. szeptember 11., terrorizmus elleni háború, nemzetközi bűnözés elleni harc 2002. január 1-től indul az EURO, létrejön az euróövezet 2004. Tíz újabb tag (köztük Magyarország), Koppenhágai kritériumok (demokratikus jogállamiság, fejlett piacgazdaság) új cél: Európai alkotmány Újabb stimulus: az évtized végére növekvő gazdasági nehézségek, belső növekedés lelassulása, infláció, a világgazdasági helyzet változásai, viták és útkeresés
Az EU közelmúltja és jelene (1.) EU-27 tagállamok: Ausztria, Belgium, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia + 2 új tag: Bulgária és Románia. Összterület: 4 325 675 km² Népesség (2007): 496 200 000 (EU-27) Népsűrűség (2007): 115 fő/km² Három tagjelölt ország: Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Törökország.
Az EU közelmúltja és jelene (2.) Egy főre jutó GDP (PPP) 2006.
Az EU közelmúltja és jelene (3.) Unión belül jelentős különbségek az egy főre jutó GDP-ben Hogyan növekedett a tíz utóbb csatlakozó ország az 5 év alatt?* A GDP 22,5 %-kal nőtt (változatlan árakon számolva) Az átlag mögött nagy eltérések, Szlovákia: 35,8 % Magyarország: 9,9 % A globális gazdasági válság hatására a növekedésük jelentősen lassul És hogyan növekedtek a régiek ugyanezen időszakban? A GDP átlagosan 8,3 %-kal nőtt Németországban 7,7 %-kal Mik az EU-s kilátások a közeljövőre?** EU szinten 2009-ben a GDP 1,8 %-os csökkenése, 2010-ben 0,5 %-os növekedése várható A válságot enyhíthetik: állami kiadások és állami beruházások De: Jelentős államháztartási és foglalkoztatási hatásokkal kell számolni Forrás: *Német statisztikai hivatal, 2009. április, ** europa.hu Press Releas, 2009. január
Az euró története (1.) Gazdasági Monetáris Unió (GMU) Célja a tagállamok gazdaságának erősítése révén az európai polgárok jólétének a növelése Önállóságukat jelentős részben megőrző nemzetállamok alkotják Működnek nemzetek feletti intézmények is, de ezek korlátozott döntési jogokkal rendelkeznek Fokozatosan fejlődő, erősödő integráció jellemzi az uniót Legfontosabb tartalmi meghatározója a közös valuta (euro) használata, a tagállamok évenkénti stabilitási program szerint működnek ERM (Exchange Rate Mechanism): Az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa Az a tagállam térhet át az euro használatára, amelyik teljesíti az előfeltételeket, ezzel bizonyítva a valutaunióra való érettséget A saját valutát használó országok, ún. eltéréssel csatlakozott országok, évenkénti konvergenciaprogram mentén készülnek az euró bevezetésére
Az euró története (2.) Euróövezet (eurozone) Jelenleg 15 tagország, legújabb tag: Szlovákia 2009. január 1-től Előnyök Stabil valuta Alacsony infláció Alacsony kamatlábak Az árak átláthatósága A valutaváltással járó költségek kiiktatása Integráltabb pénzügyi piacok Jobban teljesítő gazdaság Rendezettebb államháztartás A nemzetközi kereskedelem könnyebben lebonyolítható Az európai identitás kézzel fogható jele
Az euró története (3.) Előfeltételek - Maastrichti kritériumok Árstabilitás Kamatok konvergenciája Árfolyamok stabilitása Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók Magyarország az euró előszobájában A túlzott hiány eljárás hatálya alá tartozik Évente kétszer (áprilisig, novemberig) tájékoztatót ad a költségvetési folyamatokról (költségvetési egyenleg, államadósság, nominális GD stb.) Évente kétszer készít konvergencia programot (áprilisban, novemberben) MNB önálló monetáris politikát folytat az elsődleges célja, az árstabilitás elérésére, az inflációs célt a kormány és a Monetáris tanács közös, konszenzusos döntése alapján jelölik ki Törekszik az ERM 2 árfolyamrendszerhez történő csatlakozásra
Az euró története (4.) Új külső körülmények, új tervek és lehetőségek Kelet-nyugati megosztottság (Az Európai Unió történelmi jelentőségű keleti bővítése gazdasági és politikai siker is volt egyben. A mostani világgazdasági válság hatására ez a tendencia megtorpanhat, sőt kihívást jelenthet a blokk egységére nézve is) (Európai Bizottság, 2009. február) Az IMF és az EU belement a magasabb hiányba (A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU engedélyezte, hogy a magyar kormány idén immár másodszor felemelje, bőven 3 százalék fölé vigye a 2009-es költségvetési hiánycélt. Az új 2009-es hiánycél a GDP 3,9 százaléka. (Sajtótájékoztató, Simor, 2009. május 18.) Eltérő forgatókönyvek a forint búcsújáról (A közép-európai országoknak minél előbb be kell vezetniük az eurót, vagy pedig a maastrichti kritériumok teljesítése a lényeg?) (origo.hu, 2009. április)
1071/2007. (IX.12.) kormányhatározat Előterjesztő: PM, MNB Oka: a felkészülést legalább 4 évvel a bevezetés időpontja előtt kell megkezdeni a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében Tartalma A gyakorlati felkészülés megkezdése (céldátum nélkül) Nemzeti Euró Koordinációs Bizottság (NEB) létrehozása (javaslattevő, véleményező, tanácsadó testület) Feladata: a Nemzeti Átállási Terv (NÁT) elkészítése Társelnökök: o Veres János pénzügyminiszter o Simor András az MNB elnöke
A NEB albizottságai A NEB hét szakmai albizottságot hozott létre Pénzügyi szektor albizottság (PSZAB) Nem-pénzügyi vállalati szektor albizottság Közszféra albizottság Fogyasztóvédelem albizottság Jogi albizottság Információ-technológiai rendszerek albizottság Kommunikációs stratégia albizottság
A Posta részvétele az albizottságokban Posta két albizottságba kapott meghívást Pénzügyi szektor albizottság o Tag: Szivi László o Helyettes: Szarka Imre Kommunikációs albizottság o Tag: dr. Szász Katalin o Helyettes: Tomecskó Tamás
A NÁT A NEB előterjesztése alapján a Kormány tárgyalja és fogadja el A legfontosabb stratégiai kérdések eldöntésre kerülnek A kezelendő kérdések, várható problémás területek meghatározásra kerülnek Néhány kérdésben részletes megoldás is körvonalazódhat Minden évben felülvizsgálásra kerül Az albizottságok a témákat egyre mélyebben kibontják, évről-évre részletesebb lesz a terv, ami követelményeket támaszt, illetve irányt mutat a gazdasági szervezetek, az intézmények és a lakosság számára a felkészüléshez
Általános célok az Euró bevezetésével kapcsolatban A euró bevezetésnek lényegi inflációs hatás nélkül, az inflációs érzület maximális csökkentésére való törekvés mellett kell megtörténnie. Nemzetgazdasági szinten, optimális költségszinten célszerű végrehajtani az átállást, oly módon, hogy az hozzájáruljon a hazai pénzügyi szektor versenyképességének növeléséhez. Törekedni kell arra, hogy az euró átállás biztonságosan, jól szervezetten, és zökkenőmentesen történjék meg. A nemzeti fizetőeszközt felváltó euro bevezetése összességében az euró övezethez való tartozás valamennyi előnyének tudatosítása és hiteles kommunikációja fogyasztóbarát módon az euróba vetett hazai közbizalom erősödésével menjen végbe.
Az euró bevezetésére történő postai felkészülés A Nemzeti Euró Koordinációs Bizottság ajánlása Az euró bevezetését övező szakmapolitikai ellentétek Tudatosítani kell, hogy az átállást a piac szereplői finanszírozzák, ehhez a forrásokat meg kell teremteni A Posta üzleti/gazdasági érdeke Az időben késedelmes reagálás a szállítói piac pozíciójának erősödését és az árak növekedését eredményezheti. A Posta nemzeti fizetési forgalomban betöltött speciális szerepe A feladat összetettsége, több évet igénylő előkészítő és a megvalósítás időszükséglete Meg kell teremteni az euró bevezetésre történő felkészülés forrásait
Felkészülés a postai gyakorlatban A felkészülés alapvetően az euróhoz kapcsolódó technikaitechnológia szabványok postai gyakorlatba ültetését jelenti. A program domináns szereplője az informatika, amely a nemzeti szinten hozandó döntésektől függetlenül megkezdheti a felkészülést Az egyes szakmai területek a normál üzletmenetbe építetten koordináció mellett önállóan/függetlenül is kifejthetik a felkészülési tevékenységüket Az átállás nemzetközi (Európai) gyakorlati megvalósításai és az egyéb szabványok a hazai megoldások kockázatát jelentősen csökkentik. Pénzügyi szabványok Átállási forgatókönyvek Tapasztalatszerzés lehetősége Más tagországok támogatási szándéka (Franciaország)
Köszönöm a figyelmet!