A tantárgy címe A magyar politikai rendszer 1. A tantárgy típusa Előadás A tantárgy kódja BBNPO20800 Óraszám 30 Oktatott félévek száma: 2 Kreditek száma 4 Oktató: Pócza Kálmán (pocza.kalman@btk.ppke.hu) A TANTÁRGY LEÍRÁSA I. FÉLÉV Sorszám Témakör Óraszám 1. Politikai tradíciók 2 2. Politikai kultúra és politikai gondolkodás 2 3. Az alkotmányos és kormányzati rendszer I. (1989-2010) 2 4. Az alkotmányos és kormányzati rendszer II. (2010-2015) 2 5. A kormány 2 6. Zárthelyi dolgozat 7. A parlament 2 8. Az államfő és az Alkotmánybíróság 2 9. A választási rendszer és a választások 2 10. A pártrendszer 2 11. A választók 2 12. Zárthelyi dolgozat I. Kötelező irodalom: 1. Körösényi-Török-Tóth: A magyar politikai rendszer, Osiris Kiadó, Budapest, 2007 (http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_a_magyar_politika i_rendszer/adatok.html) A következő fejezetek: I. Politikai tradíciók és a rendszerváltás alapkérdései (17-29 (!).o.) III. Politikai kultúra és politikai gondolkodás (59-88.o.) IV. Az alkotmányos és kormányzati rendszer I. (89-104.o.) V. A kormány (104-141.o.) VI. A parlament (141-169.o.) VII. és VII. Az államfő és az Alkotmánybíróság (169-196.o.) X. A választási rendszer és a választások (212-227.o.) XII. A pártrendszer (251-270.o) XV. A választók (304-319.o.) XVII. A magyar demokrácia természete (339-353.o.) 2. Körösényi András (szerk.): A magyar politika rendszer negyedszázad után, Budapest: Osiris Kiadó, 2015. A következő fejezetek: 4. fejezet: Alkotmányozás és Alaptörvény (85-108.o.) 5. fejezet: A kormány működési és szervezeti rendje (1990-2014) (109-134.o.) 6. fejezet: Az Országgyűlés (135-158.o.) 7. fejezet: Az Alkotmánybíróság (159-182.o.) 8. fejezet: Az államfő (183-202.o.) 10. fejezet: Választási rendszer (231-248.o.) 11. fejezet: Pártok és pártrendszer (273 (!)-278.o.) 12. fejezet: A választók (279-306.o.) 1
3. Az alábbi cikkek: a. Soós Gábor: Kétblokkrendszer Magyarországon, in: Boda Zsolt - Körösényi András (szerk.): Van irány? Trendek a magyar politikában, Budapest: Új Mandátum Kiadó, 14-40.o (http://politologia.tk.mta.hu/uploads/files/archived/1948_i_01_soosgabor_ketb lokkrendszer_magyarorszagon.pdf) b. Tóth Csaba Török Gábor: Az új pártrendszer, in: Kolosi Tamás Tóth István György (szerk.): Társadalmi Riport, Budapest: TÁRKI, 2014, 511-531.o. (http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b343.pdf) c. Enyedi Zsolt Fábián Zoltán Tardos Róbert: Pártok és szavazók, 2002-2014, in: Kolosi Tamás Tóth István György (szerk.): Társadalmi Riport, Budapest: TÁRKI, 2014, 532-545.o. (http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b344.pdf) II. A kurzus teljesítésnek feltétele: Nemzetközi tanulmányok, politológus és politológia minor szakos hallgatóknak: 1. Két zárthelyi dolgozat megírása a félév első illetve második felére vonatkozó vizsgakérdésekből. Mindkét zárthelyi dolgozatot legalább elégséges osztályzattal kell abszolválni (Pótlási lehetőség: az első zh a második zh időpontjában; második zh a vizsga időpontjában) 2. Írásbeli vizsga: a. Fogalommagyarázat: 35 pont (7 x 5 pont) b. Rövid vizsgakérdés: 5 pont (1x5 pont) c. Vizsgakérdés: 20 pont (2x10 pont) d. Hosszú esszékérdés: 40 pont (1x40 pont) Elégséges: 60 %-tól. Minden más hallgatónak 1. Írásbeli vizsga a. Hosszú esszékérdés: 40 pont Elégséges: 60 %-tól. II. A kurzus értékelése: Nemzetközi tanulmányok, politológus és politológia minor szakos hallgatóknak: A két zárthelyi dolgozat 25-25 %-ban, illetve az írásbeli vizsga 50%-ban. Minden más hallgatónak Az írásbeli vizsga eredménye. 2
FOGALMAK 1. magyar államiság tradíciója 2. magyar alkotmányos gondolkodás tradíciója 3. Magyarország geopolitikai determináltsága 4. magyar függetlenségi tradíció 5. korlátozott parlamentarizmus Magyarországon 6. domináns pártrendszer Magyarországon 7. politikai demobilizáció Magyarországon 8. a politikai kultúra elemei 9. liberális jogállami radikalizmus Magyarországon 10. guvernamentális politikafelfogás Magyarországon 11. depolitizált-technokrata politikafelfogás Magyarországon 12. konszenzusorinetált demokráciafelfogás Magyarországon 13. radikális demokráciafelfogás Magyarországon 14. állammal kapcsolatos attitűdök Magyarországon 15. kettős értékrend Magyarországon 16. bizalmi szavazás 17. bizalmatlansági indítvány 18. konstruktív bizalmatlansági indítvány 19. parlamentáris kormányzat 20. kormány és parlament viszonyának dualizmusa 21. hatalommegosztás és vétójog Magyarországon 22. kétharmados törvények 23. alkotmányos legitimitásdeficit Magyarországon 24. miniszter, államtitkár, helyettes-államtitkár, közigazgatási államtitkár 25. kancellárdemokrácia 26. kabinetelv, reszortelv, miniszterelnöki elv 27. negatív parlamentarizmus 28. Miniszterelnöki Hivatal 29. a parlament funkciói 30. plénum, állandó és ad hoc bizottságok a parlamentben, Házbizottság 31. pártfrakciók funkciói és frakciófegyelem 32. képviselői szerepfelfogások 33. vitaparlament és munkaparlament 34. politikai vitanap, napirend előtti felszólalás, interpelláció, azonnali kérdés 35. államfői jogkörök Magyarországon 36. államfői szerepfelfogás és karrierút 37. alkotmánybírósági absztrakt/konkrét és előzetes/utólagos normakontroll 38. láthatatlan alkotmány 39. alkotmánybírósági aktivizmus és átpolitizáltság 40. európai és amerikai alkotmánybírósági modell 41. a politikai eljogiasítása, a jog átpolitizálódása 42. többségi, arányos és vegyes választási rendszer 43. egyéni választókerület, országos lista, területi lista, töredékszavazat Magyarországon 44. egyfordulós és kétfordulós választási rendszer Magyarországon 45. egymandátumos és többmandátumos választókerület 46. választási/bejutási küszöb, érvényességi és eredményességi küszöb, inkumbencia 47. a pártok funkciói 48. politikai törésvonalak és blokkosodás Magyarországon 49. a pártrendszer koncentrációja és stabilizációja 50. pártfinanszírozás 51. választói illékonyság és gondolatmankó 52. a választói magatartás elmélete 53. fakultatív/kötelező és véleménynyilvánító/ügydöntő népszavazás 54. ombudsman, Állami Számvevőszék, Magyar Nemzeti Bank 55. Költségvetési Tanács, Országos Választási Bizottság 56. kommunista nómenklatúra és elitváltás 57. prezidencializálódás és perszonalizáció 3
VIZSGAKÉRDÉSEK Jelmagyarázat: Dőlt betű: rövid vizsgakérdés (5 pont) Normál betű: vizsgakérdés (10 pont) Kövér betű: hosszú esszékérdés (40 pont) 1. POLITIKAI TRADÍCIÓK 1. Ismertesse a magyar politika hosszú távú tradícióit! 2. Ismertesse a magyar politika 1848 és 1944 közötti korszakának tradícióit! 3. Ismertesse az 1944 utáni rövid demokratikus kísérlet illetve a kommunista korszak tradícióit! 4. Jellemezze a demokratikus átmenetet és a rendszerváltás örökségét! 2. POLITIKAI KULTÚRA ÉS POLITIKAI GONDOLKODÁS 5. Definiálja a politikai kultúrát! 6. Ismertesse a magyar politikai kultúra kommunista időszakból megörökölt jellemzőit! 7. Ismertesse a magyar politikai kultúra dimenzióit! 8. Milyen értékek és attitűdök jellemzik a magyar politikai kultúrát? Mi jellemzi összefoglalóan a magyar politikai kultúrát? 9. Jellemezze a klasszikus eszmeáramlatok helyzetét a rendszerváltás utáni Magyarországon! 10. Jellemezze a magyar politikai gondolkodás következő szemléletmódjait! a. liberális jogállami radikalizmus Magyarországon b. guvernamentális politikafelfogás Magyarországon c. depolitizált-technokrata politikafelfogás Magyarországon d. konszenzusorinetált demokráciafelfogás Magyarországon e. radikális demokráciafelfogás Magyarországon 3. Az ALKOTMÁNYOS ÉS KORMÁNYZATI RENDSZER I. (1989-2010) 11. Milyen alkotmányos és kormányzati tradíciók jellemezték a rendszerváltás utáni Magyarországot? 12. Melyek az európai parlamentáris kormányzat főbb jellemzői? 13. Ismertesse milyen folyamat révén jött létre a rendszerváltás során létrejött új alkotmány és kormányzati rendszer! 14. Írja le a rendszerváltás utáni új alkotmány fő vonásait! 15. Milyen különbségek és hasonlóságok fedeztetők fel a magyar és a klasszikus parlamentarizmus között? 16. Miért beszélhetünk alkotmányos legitimitásdeficitről a rendszerváltás után? Miként viszonyultak a politikai szereplők az új alkotmányhoz? 4. AZ ALKOTMÁNYOS ÉS KORMÁNYZATI RENDSZER II. (2010-2015) 17. Ismertesse a magyarországi alkotmányozás fő korszakait! 18. Vesse össze az 1989/1990-es és a 2010/2011 alkotmányozási folyamatokat! Miben különbözött és miben hasonlított a két alkotmányozási folyamat? 19. Vesse össze az 1989/1990-ben létrejött Alkotmányt és a 2010/2011-ben elfogadott Alaptörvényt tartalmi szempontból! 4
20. Létrejött-e új rezsim a 2010-es választásokat követően? Ismertesse Körösényi András véleményét! 5. A KORMÁNY 21. Ismertesse a kormány belső közjogi struktúráját! 22. Ismertesse milyen karrierutak jellemezték a magyar miniszterelnököket a rendszerváltás után! 23. Mi jellemzi a miniszteri rekrutáció módját? 24. Miként befolyásolja a miniszterelnök és a miniszter mozgásterét saját pártjának támogatása és a koalíciós kényszer? 25. Ismertesse a politikai és a közigazgatás viszonyának három klasszikus modelljét! 26. Ismertesse, milyen módon tudja irányítani a kormányzat a közigazgatást! 27. Ismertesse a kormányzati döntéshozatali folyamat lehetséges módjait! 6. ZÁRTHELYI DOLGOZAT 7. A PARLAMENT 28. Milyen funkciói lehetnek a parlamenteknek? 29. Milyen két ideáltípusa van a parlamenteknek és azok milyen viszonyban vannak a parlamenti funkciókkal? 30. Milyen módon tett eleget a magyar országgyűlés a törvényhozási funkciójának 1990 és 2014 között? 31. Ismertesse a parlament ellenőrzési funkciójának szankcionális és nem szankcionális eszközeit! Definiálja ezeket az eszközöket! 32. Milyen módon tett eleget a magyar országgyűlés az ellenőrzési és nyilvánosságteremtő funkciójának 1990 és 2014 között? 33. Milyen módon tett eleget a magyar országgyűlés a választási funkciójának 1990 és 2014 között? 34. Ismertesse a parlament képviseleti funkcióinak jellemzőit! a magyar országgyűlés a képviseleti funkciójának 1990 és 2014 között? 35. Ismertesse a törvényhozás intézményi szereplőit! 36. Milyen mechanizmussal határozza meg a kormány a parlament törvényhozási napirendjét? 37. Ismertesse és jellemezze a törvényhozás politikai szereplőit! 38. Ismertesse és hasonlítsa össze a törvényhozási folyamat egyes lépéseit az 2014 előtti illetve utáni időszak törvényhozása tekintetében! 39. Melyek a törvényhozási folyamat magyar sajátosságai? 8A. AZ ÁLLAMFŐ 40. Ismertesse a szakirodalomnak az államfői pozíció erősségére vonatkozó megállapításait! 41. Ismertesse a rendszerváltás idején az államfői pozíció körül lezajlott vitákat és azok végeredményét! 42. Ismertesse a köztársasági elnök alkotmányos jogköreit és azt, hogy miként éltek a magyar államfők ezekkel a jogkörökkel! 43. Ismertesse az 1990 utáni köztársasági elnöki választásokat! 44. Ismertesse az államfők politikai szerepét és súlyát 1990 és 2014 között! 8B. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 45. Definiálja, mit jelent az alkotmánybíráskodás? 46. Miként jött létre az Alkotmánybíróság a rendszerváltás idején? 47. Milyen nemzetközi trendek jellemzik az alkotmánybíráskodást és az alkotmánybíráskodásra vonatkozó szakirodalmat? 48. Mi jellemezte a bírói szupremácia időszakát és milyen korlátjai és politikai ellensúlyai lehetnek a bírói szupremáciának? 5
49. Ismertesse azokat az alkotmánymódosításokat, amelyek a bírói szupremácia hanyatlásához vezettek 2010 és 2014 között! 50. Ismertesse az Alkotmánybíróság szervezetét, hatáskörét és értelmezési gyakorlatát illető, 2010 utáni döntő változásokat! 9. A VÁLASZTÁSI RENDSZER ÉS A VÁLASZTÁSOK 51. Ismertesse az 1990-2010 közötti választási rendszert! 52. Ismertesse az 1990-es választási rendszer politikai következményeit és hatásait! 53. Ismertesse a 2010 utáni új választási rendszert! 54. Ismertesse a 2010 utáni új választási rendszert érintő vitákat és kritikákat! 55. Ismertesse a 2010 utáni új választási rendszer politikai hatását a gyakorlatban! 10. A PÁRTRENDSZER 56. Ismertesse a magyar pártrendszer változásának szakaszai és jellemzői 1990 és 2014 között! 57. Hogyan alakult és mely tényezők magyarázzák a kétblokkrendszer kialakulását és viszonylagos stabilitását Magyarországon? 58. Melyek a centrális (domináns) pártrendszer fogalmi ismérvei? 59. Ismertesse a bal- és jobboldal jellemzőit a magyar politikában 2010 előtt és 2010 után! 60. Ismertesse a 2010 utáni magyar baloldal válságának jellemzőit! 11. A VÁLASZTÓK 61. Ismertesse a választó magatartás elméleteit! 62. Ismertesse a magyar választói magatartás 1990 és 2014 közötti jellegzetességeit! 63. Ismertesse a pártok szavazótáborának jellemzőit 1990 és 2002 között! 64. Ismertesse a pártok szavazótáborának jellegzetességeit a nem, az életkor, a családi állapot, a vallás, a régió, a társadalmi státusz valamint az ideológiai orientáció szempontjából! 12. ZÁRTHELYI DOLGOZAT 6