A magyar politikai rendszer 10/8/12. A kormány

Átírás

1 A kormány 1

2 A kormányokról általában az egész politikai intézményrendszer és az állami döntéshozatal központi szereplője több mint végrehajtás nehéz lenne az állami tevékenységnek olyan területét kiragadni, amelynek az ellátásáért a kormány hacsak az alkotmány más állami szerv hatáskörébe nem utalja ne tartozna felelősségge (Sári) 2

3 A kormány belső közjogi struktúrája magyar kormány az alkotmány szerint a miniszterelnökből és a miniszterekből áll politikai értelemben tagjai az államtitkárok is kormány belső struktúráját három elv határozza meg: 1. miniszterelnöki 2. kabinet 3. reszort 3

4 1. A miniszterelnöki elv: a kormányfő kiemelkedése közepesen erős kormányfői hatalom kormányfői hatalom fokozatosan erősödött 1. konstruktív bizalmatlansági indítvány 2. az egyes miniszterekkel szemben a parlamenti bizalmatlansági indítványnak a hiánya 3. a parlament először a miniszterelnök személyéről és egyben az általa beterjesztett kormányprogramról szavaz; a megválasztott kormányfő csak ez után választja meg kormányának tagjait 4. diszkrecionális jog a miniszterek kiválasztása 4

5 2. A kabinet-elv: a kormány mint testület a kormány ügyrendje a kormányülés normális menetében történő döntéshozatalra testületi tanácskozást és állásfoglalást, többségi szavazás révén történő döntéshozatalt ír elő DE: ritka a pozitív szavazás (1999: költségvetésről 2 tartózkodás, 2 nem) 5

6 3. A miniszteri önállóság: a reszortelv a minisztériumot irányító miniszternek törvényesen körülhatárolt feladatköre, reszortja van önálló hatásköre és ebből következő politikai felelőssége van egyes miniszterek gyakran inkább a tárca/az ágazat kormányon belüli képviselői, mint az egységes kormánypolitika végrehajtói 6

7 Közjog: igen Politika: olykor Magyarországon közjogilag az első elem emelkedik ki miniszterelnöki típusú kormány az alkotmányjogi irodalomban a kormány és azon belül a kormányfő tényleges hatalmát és működési módját azonban csak a politikai elemek áttekintése nyomán érthetjük meg nagymértékben függ a pártrendszer típusától, a kormány és a parlamenti frakciójának viszonyától, a kormánytagok karrierútjától, a kormány koalíciós jellegétől, illetve a koalíció működési módjától 7

8 A kormányalakítás (3) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. (4) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. (5) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai a Kormány megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek. 8

9 A kormányalakítás Cikk (3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. (4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép. (5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát, a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg; b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg. (6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg. (7) A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. (8) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. (9) A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz. 9 ÚJ: nincs kormányprogram + határidők

10 A kormányalakítás közjogilag a miniszterelnököt Magyarországon a köztársasági elnök javaslatára a parlament választja meg, de nem a parlament választja ki kormányfő személyének kiválasztása a választásokon nyertes, legtöbb parlamenti mandátummal bíró párton belüli vezetői szelekció eredménye 10

11 A kormányalakítás 11

12 A megszűnés /A. A Kormány megbízatása megszűnik: a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával, b) a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával, c) a miniszterelnök halálával, d) a miniszterelnök választójogának elvesztésével, e) a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, illetőleg f) ha a 39/A. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ.

13 A megszűnés cikk (1) A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik. (2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával; b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ; c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki; d) lemondásával; e) halálával; f) összeférhetetlenség kimondásával; g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn. (4) A miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról és az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.

14 A bizalmatlanság és a bizalom /A. (1) A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. (2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani. (3) A Kormány - a miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben előírt határidők szerint. (4) A Kormány - a miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. (5) Ha az Országgyűlés a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani.

15 A bizalmatlanság és a bizalom cikk (1) Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével bizalmatlansági indítványt nyújthat be. (2) Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. (3) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt. (4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja. (5) Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnöknek a (3) és (4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétől számított három nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg.

16 Ügyvezetés /B. Ha a Kormány megbízatása megszűnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt megilletik; nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. 39/C. (1) Ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával vagy a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával szűnt meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja a hatáskörét, de új miniszter kinevezésére, illetőleg miniszter felmentésére javaslatot nem tehet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján halaszthatatlan esetben alkothat. (2) Ha a miniszterelnök megbízatása halála, választójogának elvesztése, illetőleg összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnik meg, az új miniszterelnök megválasztásáig az a miniszter gyakorolja - az (1) bekezdésben írt korlátozásokkal - a miniszterelnök hatáskörét, akit a miniszterelnök a helyettesítésére kijelölt; ha pedig több miniszter lett kijelölve, az első helyen kijelölt miniszter.

17 Ügyvezetés cikk (1) A Kormány a megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. (2) Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére azonban javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. (3) Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-helyettes vagy több miniszterelnök-helyettes esetén az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja. (4) A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig vagy az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat. 17

18 Kormányok Magyarországon (1990-) Kormány Pártösszetétel (alakuláskor) Hivatali idő Antall-kormány MDF-KDNP-FKGP május december 12. Boross-kormány MDF-KDNP-EKGP december július 15. Horn-kormány MSZP-SZDSZ július július 7. Orbán-kormány Fidesz-FKGP-MDF július május 27. Medgyessy-kormány MSZP-SZDSZ május szeptember 29. Gyurcsány-kormány MSZP-SZDSZ szeptember június Gyurcsány-kormány MSZP-SZDSZ június április 14. Bajnai-kormány MSZP-(SZDSZ) április május Orbán-kormány Fidesz-KDNP május

19 Kormányfők kiválasztása 1990: Antall az MDF miniszterelnök-jelöltje 1993: Borosst két ellenjelölttel szemben választotta meg az MDF országos választmánya + frakciója 1994: Horn listavezető, de nem hivatalos miniszterelnök-jelölt 1998: Orbán a Fidesz miniszterelnök-jelöltje 2002: Medgyessy az MSZP miniszterelnök-jelöltje 2004: Gyurcsányt egy ellenjelölttel szemben választotta meg az MSZP kongresszusa 2006: Gyurcsány az MSZP miniszterelnök-jelöltje 2009: Bajnai egy hetes casting végén lesz jelölt 2010: Orbán a Fidesz miniszterelnök-jelöltje 19

20 Miniszterelnökök karrierútja párt kor párttag képviselő karrierút Antall MDF 58 igen p.elnök igen 1990 előtt: bölcsész, múzeumigazgató, pártonkívüli Boross MDF 65 igen nem 1990 előtt: középvezető, pártonkívüli Horn MSZP 62 igen p.elnök igen 1990 előtt: Szovjetunióban tanult, 1956-ban karhatalmista, majd pártfunkcionáriusi karrier, KB-tag, 1989-ben külügyminiszter Orbán Fidesz 35 igen p.elnök igen 1990 előtt: Bibó szakkollégista, a rendszerváltás egyik vezéralakja Medgyessy MSZP 60 nem igen 1990 előtt: párttag, szt tiszt, minisztériumi karrier, 1987-től pénzügyminiszter, között miniszterelnökhelyettes után: karrier a magánszférában, ill között pénzügyminiszter 20 Gyurcsány MSZP 43 igen nem : KISZ KB, 1989: DEMISZ alelnök : vállalkozó, : sportminiszter

21 Miniszterek rekrutációja, szelekciója, karrierútja miniszterelnök diszkrecionális joga politikai lojalitás politikai elv alapján történő rekrutáció vs. szakértői kormány pártok érdeke vs. miniszterelnöki érdek 21

22 A kormánytagok összetétele a tagok képviselői mandátuma és párttagsága szerint (A kormányok "átpolitizáltáságának" mértéke) Antall Boross Horn Orbán Medgyessy Gyurcsány kormánytagok képviselő (8) % 67 % 61 % 100 % 53 % 69 % 59 % (44%) - párttag % 78 % 83 % 85 % 53 % 62,5 % 61%

23 23

24 Kormányfő, pártelnök, frakcióvezető brit miniszterelnök egyben pártjának elnöke, s a kormánypárt parlamenti frakcióvezetője mindig a miniszterelnök által kinevezett, hivatalosan is kormánytag politikus német kancellár általában pártjának elnöke, a parlamenti frakcióvezetőt azonban maga a képviselőcsoport választja Mo: közelebb a német modellhez DE: pártelnöki és miniszterelnöki poszt szétválására is akad példa 24 Horn: szétválasztás ötlete a belső harcokban Orbán: prezidencializálódást segíti

25 Pártháttér: erőforrás és korlát pártháttér szerepe egy többségi kormányt vagy egy minisztert az ellenzék nem tud megbuktatni: erre csak a kormánypártok képesek Medgyessy miért nem volt pártvezető? 1. vákuum 2. sikerpolitikus kívülről 3. perszonalizáció, mediatizáció 25

26 A koalíciós kormány közjognak már semmilyen szerepe nincsen: itt már politikai törvények működnek koalíció: korlátozza a kormányfő hatalmát bár olykor segítheti is saját pártjával szemben sokpárti koalíció: a miniszterelnököt közösen választják Mo: eddig mindig egyértelmű volt, hogy ki adja a kormányfőt 26

27 Kormányok közös jellemzői (1) a legtöbb kormány koalíciós kormány (2) mindegyik kormányalakítással megbízott politikus a politikai palettán legközelebb elhelyezkedő párttal, illetve pártokkal kötött koalíciót, azaz a kormányalakítások jól magyarázhatóak a koalíciós-elméletek politikaorientált modelljében; (3) az első három parlamenti választás után a parlamenti többséghez szükségesnél szélesebb kormánykoalíciók jöttek létre 27

28 Zsarolási potenciál 28 nem a mandátumszámmal vagy a kormánytöbbséghez való aritmetikai nélkülözhetetlenséggel arányos, hanem a parlament politikai összetételétől és szerkezetétől, valamint az illető pártnak az abban elfoglalt pozíciójától függ elsősorban zsarolási potenciál parlamenti aritmetikától való függetlenségének legszemléletesebb példáját az 1994-es szocialistaszabaddemokrata koalíciós tárgyalások adják

29 Pártok Mandátum % Tárca % Antall-kormány MDF FKGP KDNP Párton kívüli Koalíció Horn-kormány 29 A tárcaelosztás MSZP SZDSZ Koalíció Orbán-kormány FMPP , ,5 FKGP 48 22,5 3 21,5 MDF Koalíció Medgyessy-kormány MSZP SZDSZ Koalíció

30 A tárcaelosztás szempontjai tárcapreferencia: egyes pártok sajátos igényei kormánytagok szelekciója: pártok határoznak vagy a kormányfő? tárcairányítás: egypárti (Orbán, Medgyessy, Gyurcsány) vagy megosztott (Horn, Antall) 30

31 A kormányfő erőforrásai a kormányfő patronázshatalma: a kormányátalakítás (Antall 18, Horn 12, Orbán 11 miniszter csere) 2. a kormány szerkezetének és létszámának meghatározása, a feladatkörök elosztása 3. a miniszterelnök személyes stábja és tanácsadói 4. a miniszterelnök személyisége, politikusi karaktere, vezetési stílusa 5. közjogi-politikai feltételek és a kormányfői szerep

32 Változások 1990 után a miniszterelnök kormányból való kiemelkedése fokozatosan erősödött míg az Antall-Boross-kormány inkább kabinettípusú kormány, a Horn-kormány inkább miniszterelnöki-kormány, az Orbán- Medgyessy-Gyurcsány-kormányok több vonatkozásban is az "elnöki kormányzás" jegyeit mutatták 32