A magyar politikai rendszer 10/14/12. A parlament

Átírás

1 A parlament 1

2 2 Főbb témakörök 1. A parlament funkciói 2. Az államhatalmi ágak elválasztása és a parlament két ideáltípusa 3. A magyar parlamentről általában 4. Törvényhozási és határozathozatali eljárás 5. Az intézményi szereplők: kormány, házelnök, plénum, bizottságok 6. A politikai szereplők: kormányoldal és ellenzék 7. A kormány parlamenti felelőssége: a bizalmatlansági és a bizalmi szavazás 8. A kormány feletti parlamenti kontroll nem szankcionális eszközei

3 A parlament funkciói l törvényhozás l végrehajtás ellenőrzése l kormányalakítás l képviseleti l politikai nyilvánosság l legitimációs l stb. 3

4 Parlamenti típusok Vitaparlament Munkaparlament vitatkozó parlament törvénygyártó parlament általános politikai vita, kormány-ellenzék részletekbe menő szakmai vita a törvényekről, kormány-parlament plenáris ülés specializált bizottságok nyilvánosság szakszerűség politikai alternatíva nyújtása, legitimáció (kormányprogram vitatása) kormány és közigazgatás ellenőrzése brit alsóház USA Kongresszus, Bundestag 4 ellenzék funkciói: ellenzék funkciói: képviseleti, politikai nyilvánosság, a kormány ellenőrzése befolyásolás, a kormány ellenőrzése kormánypárt funkciói: kormánypárt funkciói: kormánytámogatás, trvhozás, -szentesítés kormánytámogatás, befolyásolás (módosítás) parlament funkciói: parlament funkciói: legitimáció törvényhozás (módosítás) parlament fő strukturáló elve: parlament fő strukturáló elve: kormány/ellenzék kormány/ellenzék parlament/kormány

5 19. (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. 5 (3) E jogkörében az Országgyűlés a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát; b) törvényeket alkot; c) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét; d) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását; e) dönt a Kormány programjáról; f) megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket; g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről; h) hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre; i) az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki; j) az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról; k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt; l) a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes; dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról; m) közkegyelmet gyakorol; n) külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti (meghosszabbítja) a megelőző védelmi helyzetet, és felhatalmazza a Kormányt a szükséges intézkedések megtételére.

6 ALAPTÖRVÉNYBEN: AZ ÁLLAM Az Országgyűlés 1. cikk (1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; b) törvényeket alkot; c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását; d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére; e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét; f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről; g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet; h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről; i) különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz; j) közkegyelmet gyakorol; k) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. 6

7 Négy év l Egykamarás l 4 évente, áprilisban vagy májusban választják (3) Az országgyűlési képviselők általános választását az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. 7

8 Feloszlatható, de... ALAPTÖRVÉNY 8 3. cikk (1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést a választást követő harminc napon belüli időpontra a köztársasági elnök hívja össze. (2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását. (3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. (4) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőinek véleményét. (5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés meg nem választja a miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3 ) bekezdés b) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés a központi költségvetést nem fogadja el. (6) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani.

9 Ülésezés (rendes, rendkívüli, elnapolás) 22. (1) Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig. (2) Az Országgyűlés alakuló ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze; egyébként az Országgyűlés ülésszakának és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. (3) A köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. (4) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb harminc napra - elnapolhatja. (5) Az elnapolás tartama alatt az Országgyűlés elnöke a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra - köteles az Országgyűlést összehívni. 9 - Alaptörvényből ez kimaradt sarkalatos törvényben Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvény határozza meg.

10 Alkotmány, házszabály, parlamenti trv Alaptörvény: (7) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat Az Országgyûlés 36/2012. (IV. 19.) OGY határozata a Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról április: Az Országgyűlésről szóló évi XXXVI. Törvény 10

11 Ország Képviselők Lakosság Hány emberre jut egy képviselő? Első kamara Második kamara Összesen Csak első kamara Mindkét kamara USA Németország Ausztrália Kanada Hollandia Spanyolország Lengyelország Franciaország Olaszország Belgium Portugália Nagy-Britannia Csehország Ausztria Magyarország

12 Törvénygyár? l 2010: 150 (43+107) l 2011: 215 ( ) törvény 12

13 Három elv mentén tagolt l politikailag a pártfrakciók l funkcionálisan a parlamenti bizottságok tagolják l működésében pedig a döntéshozatali eljárás hierarchiája strukturálja 13

14 Törvényhozási és határozathozatali eljárás a parlamenti döntéshozatal során a parlament 1. az általános szabályokat tartalmazó törvényjavaslatokról, 2. az Országgyűlés belső ügyrendjére, eljárási rendjére és a képviselőkre vonatkozó ún. országgyűlési határozati javaslatokról 3. és jogszabályt nem teremtő politikai jellegű indítványokról tárgyal 14

15 A magyar politikai rendszer 15 TÖRVÉNYALKOTÁS FOLYAMATA Egységes javaslat ""#$%&'(%) "#$%&'&#()*'+( ( *+,-./ /5627,8,/1,60+,6,9:/;1<6</8=6, 1<;>9>/>=?1<@<6A<BCD76,B=E""#$%&'F%)*&G HB3568>BC6A<BCD762++I9< J1,-6I98:BCK%.=++*&G,-$'./#+#.0*(&%1-,2(,3/4.152(3/#$.005 %"#*(6*$3''#.0( )+05(3/#$.005 %"#*(,"7)*#&% ( ""#$%LM%)*NG ",,+:-8=/<1,A<BCD762O,++09,+=7<1I16A=;066/>?P'B,-0B A<1Q1R/Q9? //:??<1MB,-0BA<1Q1E 8+'./3$(+('./05#3/3$+'6+( )"'&%/ %% ""#$%LM%)*NG ",,+=7<1I16A=;066/>?, './05#3/3$+'6+9)"'&%'(&%:'+#;'<+,;6+(<&05$,1<?+I;<1<AA= -1<B>9=/Q1:/<B6&<&%&1'*% ""#$%L(%)*FG JA=;066/>?3IB6,;.%'+%.13#( )*'./+()+%=(+%,+%4+##.0921% ""#$%&'F%)*PG JA=;066/>?:96:+<1=:/>11>/6 S0?1,1,'.430+'3''(4=>3#;'=( <+)+#%+'3,9219:/;1<6</8=6>6 <1 +:/;56,7>B1>/>A,B%J A=;066/>?4:?BCD76@,6A< 4230/5627,8,/1,606% ""#$%&'N%)*&G J;T9/;>??C 1:/3IB6,/"#$%&'&#()*'./+(63?#.'.#921% ""#$%LM%)*(G*KG ",,+:-8=/<1./0-0968<;<6 7< 8,?CSQ??<61<B+:-8=/<1 &' +:-8=/<1 6>40?,6>/>8,1+:9=" #$%&$'()*''+,-.%-*%/0,)-,).11,) ",;@/#$.005 %"#(8+'./3$, './05#3/3$+'6+()"'&%/ %% ""#$%&'F%)*NG J6*$3''#.0()"%&4"15&$*, +,-./01232:/,A=;066/>?= 4=>3#;'=(<+)+#%+'3,+'(,*&0"#$;' (+<.1%.#.6+1% U,?,=/BCD76@,6A<4230/562 7,8,/1,606% ""#$%&'V%)*&GO*FG J;>92/;,8,;>/4<?+<;3:/< <1 6659>/A,BE1<?+:/ AA,BB,+,;Q1:/B,-B,+,4<?BC=6>/,<1 66 FN29>8,1O,4<1CQ1:/B,- B,-=9<B37:B/;<9<-<1,;,3066 6I98:BC7,8,/1,6;>92/;,8,;>/,E 4230/5627,8,/1,606BCD76@,6A<% J$./=#$+)+$.#(&% ''*(4=>3#;'=( <+)+#%+'06,;<1BI+,; J1+064>BCQ?C=A=;066/>?B,+,37,+=% ""#$%&'K%) A$+)+$.#(+(4=>3#;'=(<+)+#%+'3,/=%( J1,-6I98:BCK%.=++*PG ( J,-$'./#+#.0*(&%1-,(+%.;/<+I6B,-0BA<1Q1% J1,-6I98:BCK%.=++*PG JU,?C,9WI;1IBCA<B,*8*/>&'*% J1,-6I98:BCK%.=++*(G ""#$%&&'%) ",+(,-$'./#+#.0*(&%1-,, 6I98:BBC<18,?C,BB,+ 8,1,4<1C9<B3<1+<;:/:8<1B<4 :96<?C<62*',+3),4/5#6*%708 9:--;<=>$-$+&*''+$#:%/:?.@A6,) %$1*)/",6I98:BC6,1>59>/<1 66 :/;9<8:6<1<=B<++I;1:/:8<1&,1+,1044,14&0B31'3%.#/+( %"#1&,% D$(&05&#(8.$#$+6.%5*(/&1>&%,&$"#&,/ %(#$=%=(@EFG( 8+'./3$+'(*608>AA=,+A,BX""#$%G ""#$%LM%) J@>;<1BI+,*+><+(,;=11<6:+</6*$3''#.0H3,I1+,%( ""#$%&'&%) J%'+%.13#()*'+( *4230/5627,8,/1,60+,61<@<6A<BCD76,B=,;>16,1>B0/8=6, 1<;>9>/>=?E""#$&'F%)*&G J1,-6I98:BCK%.=++*NG ",+(,-$'./#+#.0*(&%1-,, 6I98:BC68,?C,BB,+8,1,4<1C 9<B3<1+<;:/:6,; J1,-6I98:BBC<1<11<B6:6</B<+ 6,967,2*',+BCD8,+ 3),4/5#6*%7089:--;E='+$#:%/:?.@A6,)%$1*)/"O,6I98:BC6+$( D%+7'-/)"115&%()+%=( -##$8+10<.1+,()*$#0.%+'./+,;(D%,3'4.156;/=#.01+,( 4&0,C%>*G J1,-6I98:BCK%.=++*FG J;@EFR,/5#6*%7 -$+&$1*%7$+?$F,G.#1A%7F:))$/6$,+BCD8$)%5-$+A#H'+,6,+A'$) //",;<1S0?,30666I98:BC6,; D%+7'-/)"115&%()+%=( -##$8+10<.1+,()*$#0.%+'./+ 4&0,C%>8&'*,; D%,3'4.156;/=#.01+,% ",,6I98:BC8,1,4<1C9<B3<1+<;:/<+%+7'-/)"159&%%&1'"'&#1&,(15*%).1;'3'',@>;<1BI+S<1@587,,;J1+064>BCQ?C=A=;066/>?06:/,+=7<1I16A=;066/>?064230/5627,8,/1,6<1 6<97</;6:/:9<*""#$%&&&%)G J1,-6I98:BCK%.=++*PGO""#$%&'M%)*&G J;@/#$.005 %"#(&%1-,&(+%.;/<+I6B,-0BA<1Q1% ""#$%&'V%)*NGO*(GY&'K%)*MG K./=)*'+(9(H"/)"15&#($./=#$+)+$.#(&% ''*(4=>3#;'=(<+)+#%+'(&#&'"1I( K./=#$+)+$.#(

16 Változások az alaptörvényben 1. Előzetes normakontrol: Az Országgyűlés a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak. 2. Határidők: l Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. (eddig normál 15, sürgősség 5 nap) l Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. (eddig: nem volt határidő) l Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül határoz. 16

17 Kivételes sürgős 17 Korábban: sürgős (4/5) ezt módosították 2012-ben: l Ha a jelen lévő képviselők kétharmada ezzel egyetért, a törvényjavaslatot kivételes eljárásban lehet tárgyalni. A kivételes eljárás egy gyorsabb és egyszerűbb törvényhozási eljárás. A lényege, hogy az érdemi törvényhozási eljárás, a módosító javaslatok megvitatása nem a plenáris ülésen, hanem egy kijelölt bizottság ülésén zajlik le. Miután a bizottság döntött a hozzá benyújtott módosító javaslatok támogatásáról, az Országgyűlés egy rövid vitát követően (amelyben minden frakcióból csak egy képviselő szólalhat fel) nyomban dönt a módosító javaslatok elfogadásáról. l A kivételes sürgős eljárás révén az Országgyűlés nagyon rövid idő alatt fogadhat el törvényt. Az eljárás elrendelésének napján sor kerül a vitára, és a következő nap akár a zárószavazásra is. Ilyen eljárásra azonban ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal kerülhet sor. Nem kérhető kivételes sürgős eljárás az Alaptörvény és a sarkalatos törvények megalkotására és módosítására.

18 Az intézményi szereplők 1. a kormány és a házelnök 2. plénum 3. bizottságok 18

19 A kormány és a házelnök l a házelnök a kormány érdekeinek érvényesítője l a kormány határozza meg a parlament törvényhozási napirendjét l az önálló indítványok (törvény- és határozati javaslatok) közel fele és az elfogadott indítványok mintegy kétharmada a kormánytól származik 19

20 Házbizottság (1) A Házbizottság elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai az Országgyűlés alelnökei és minden képviselőcsoport vezetője. (2) A Házbizottságban csak a képviselőcsoport vezetője - akadályoztatása esetén megbízottja - rendelkezik szavazati joggal. 26. (1) A Házbizottság ülését az Országgyűlés elnöke hívja össze és vezeti. Az Országgyűlés ülésének ideje alatt az elnök összehívhatja a Házbizottság ülését. (2) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri. (3) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a 23. a), f), g), m) pontjáról az Országgyűlés, egyéb esetekben az Országgyűlés elnöke dönt. (4) A Házbizottság üléséről szó szerinti jegyzőkönyv készül. Egyebekben a Házbizottság működési rendjét - a Házszabály rendelkezéseit figyelembe véve - maga határozza meg.

21 A benyújtott és az elfogadott (törvény- és határozati) javaslatok megoszlása beterjesztők szerint Kormány Államfő Bizottság Kormánypárti képviselő Ellenzéki képviselő Összesen szám % szám % szám % szám* % szám Benyújtott Elfogadott Sikerszázalék szám % szám % szám % szám % szám % szám Benyújtott Elfogadott Sikerszázalék szám % szám % szám % szám % szám % szám Benyújtott Elfogadott Sikerszázalék ,2-21

22 A benyújtott és az elfogadott törvényjavaslatok megoszlása beterjesztők szerint Kormány Államfő Bizottság Kormánypárti képviselő Ellenzéki képviselő Összesen szám % szám % szám % szám % szám % szám Benyújtott Elfogadott Sikerszázalék szám % szám % szám % szám % szám % szám Benyújtott Elfogadott ,4 464 Sikerszázalék

23 A plénum l biztosítja a parlament politikai nyilvánosságot jelentő szerepét l a politikai közfigyelem középpontjában áll l önálló szerepköre ritka: inkább szentesítő szerepe l többnyire más intézményekben, a kormányülésen, a frakciókban vagy a bizottságokban meghozott döntések legitimálása folyik itt 23

24 Bizottságok l l erős bizottsági rendszer, parlamenti képviselők négyötöde tagja valamelyik bizottságnak nem annyira döntéshozó, mind inkább politikai befolyásoló szerepükben a legerősebbek 1. állandó 2. albizottság 3. eseti / ideiglenes vizsgáló

25 Bizottság neve A magyar politikai rendszer Alkotmány- és igazságügyi bizottság X5 X2 X X X2 Alkotmányelőkészítő X**** Egészségügyi bizottság X X Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság X X X X X17 Európai integrációs ügyek bizottsága X6** X X X X15 Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság X X X X Gazdasági bizottság X X X X X11 Honvédelmi bizottság X X X X X18 Idegenforgalmi bizottság X X Ifjúsági és sport bizottság X X Informatikai és távközlési bizottság X*** X Költségvetési és pénzügyi bizottság X7 X X X X13 Környezetvédelmi bizottság X X X X X Kulturális és sajtó bizottság X X X X X Külügyi bizottság X X X X X16 Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság X X X X X Mezőgazdasági bizottság X** X X X X Nemzetbiztonsági bizottság X X X X X Oktatási és tudományos bizottság X8** X3 X X X Önkormányzati bizottság X9 X4 X4 X X14 Rendészeti bizottság X Sport és turisztikai bizottság X Számvevőszéki bizottság X** X X X Szociális és családügyi bizottság X10 X1 X1 X X12 Társadalmi szervezetek bizottsága X* X****** X X Területfejlesztési bizottság X X Ügyrendi bizottság X X X 25 Választási és mandátumvizsgáló bizottság Összesen X*****

26 Nyikos László (Jobbik) Sneider Tamás (Jobbik) Jávor Benedek (LMP) Gúr Nándor (MSZP) Simon Gábor (MSZP) Molnár Zsolt (MSZP) 26

27 Vizsgálóbizottság 27 l l l Új szabályok: Az Országgyûlés az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével összhangban bármely, az Országgyûlés ellenõrzési feladatkörében felmerülõ, közérdekû, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. Nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelõsség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevõszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés elõkészítésének szakaszában van. Nem terjedhet ki a vizsgálat továbbá olyan ügy megvizsgálására, amely folyamatban lévõ büntetõ-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya. A vizsgálóbizottságot létre kell hozni,ha azt a képviselõk legalább egyötöde indítványozza, és az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállnak.

28 A parlamentben működő vizsgálóbizottságok Ciklus Vizsgálóbizottságok száma

29 Vizsgálóbizottságok 2010 után 29

30 A politikai szereplők: kormányoldal és ellenzék 30 l képviselők: frakciófegyelem l fragmentáció és a fluktuáció fokozatosan csökkent a parlamentben; az első ciklusban 91, a másodikban 49, a harmadikban már csak 24 képviselő lépett ki a frakciójából l kormány és kormánypártok viszonya: a kormány számára a parlamentben a politikai mozgásterét behatároló korlátot elsősorban nem az ellenzék, hanem saját parlamenti bázisa jelenti l ellenzék: vétójog (kétharmados törvények), vitaparlamenti műfajok

31 Képviselőcsoport : A képviselõcsoport megalakítása és mûködése 13. (1) Képviselõcsoport alakítására a képviselõk elõzõ általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerzõ, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselõk jogosultak. A képviselõk elõzõ általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerzõ pártokhoz, illetve azok jogutódjához tartozó képviselõk közös vagy önálló képviselõcsoport alakítására jogosultak. (2) Az ugyanazon párthoz tartozó képviselõk csak egy képviselõcsoportot alakíthatnak. (3) E alkalmazásában azt a képviselõt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki a) párt tagja, vagy b) párt jelöltjeként indult a választáson, vagy c) olyan független, illetve függetlenné vált képviselõ, akinek csatlakozását a képviselõcsoport elfogadta. 14. (1) Képviselõcsoportot legalább tizenkét képviselõ alakíthat. (2) Képviselõcsoportot alkothatnak az ugyanazon párthoz tartozó képviselõk akkor is, ha számuk az (1) bekezdésben meghatározott számot nem éri el, de pártjuk országos pártlistáról mandátumot szerzett, feltéve, hogy a párt országos listájáról mandátumot szerzett valamennyi képviselõ ehhez a képviselõcsoporthoz csatlakozik. (3) A képviselõ csak egy képviselõcsoportnak lehet tagja. (4) A képviselõ a képviselõcsoportból kiléphet. A képviselõcsoport a tagját kizárhatja. (5) Ha valamely képviselõ képviselõcsoport-tagsága megszûnik függetlenül a tagság megszûnésének módjától függetlenné válik. A függetlenné vált képviselõ a képviselõcsoporttagság megszûnését követõ hat hónap elteltével bármely képviselõcsoporthoz csatlakozhat. 15. A képviselõcsoport a tagjai sorából vezetõt választ, valamint vezetõhelyetteseket és más tisztségviselõt választhat. A képviselõcsoport vezetõjének akadályoztatása esetén a képviselõcsoport vezetõjének helyettese a képviselõcsoport-vezetõ jogait gyakorolja.

32 A parlament pártösszetételének változásai 32

33 33

34 Szavazás l Nyílt: az Alkotmányban, törvényben vagy a Házszabályban meghatározott kivételekkel minden kérdésben (kézfelemlelés, gépi) l Név szerinti: legalább egy képviselőcsoport kérésére (a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát) l Titkos: Alkotmányban, más törvényben vagy a Házszabályban meghatározott esetekben 34

35 35 Tárgykör Feles törvények Döntések (legfőbb ügyész korábban, PSZÁF elnöke, ogy elnöke és alelnökei stb.) Miniszterelnök megválasztása Konstruktív bizalmatlanság Egyes döntések Kétharmados törvények Házszabály Döntések (mentelmi jog felfüggesztése, összeférhetetlenség stb.) Alkotmány Címer, zászló Döntések (hadiállapot-békekötés, zárt ülés elrendelése, Ab tagok, ÁSZ, LB stb.) Kivételes eljárás korábban Házszabálytól való eltérés Szükséges többség Jelen lévő képviselők többsége Összes képviselő többsége Jelen lévő képviselők kétharmada Összes képviselő kétharmada Jelen lévő képviselők négyötöde

36 A kormány parlamenti felelőssége l bizalmatlansági indítvány: konstruktív bizalmatlansági indítvány l bizalmi szavazás: a parlament feletti kormánydominancia eszköze (fegyelmezés) 36

37 A kormány feletti parlamenti kontroll nem szankcionális eszközei l kérdések (azonnali, szóbeli, írásbeli) l interpellációk l parlament plenáris ülésén folyó általános politikai vita (napirend előtti és utáni, politikai vitanap) l vizsgálóbizottságok l Állami Számvevőszék és az állampolgári jogok országgyűlési biztosai l a kormány, az egyes miniszterek valamint a parlament által választott közjogi vezetők jelentési kötelezettsége, illetve parlamenti beszámoltatása 37

38 Kit lehet? Alaptörvény: 7. cikk (1) Az országgyűlési képviselő kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. (2) Az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. (3) Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza ig: legfőbb ügyész is interpellálható volt. 38

39 Napirenden kívüli felszólalás 51. (1) A napirenden nem szereplő, országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben az ülés első - többnapos ülés esetén első két - napján a napirendi pontok tárgyalása előtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a képviselőcsoport nevében annak vezetője (2012: vagy általa felkért tagja) legfeljebb öt percben felszólalásra jogosult. A felszólalási szándékot az ülés megnyitása előtt legalább egy órával írásban be kell jelenteni az elnöknek. Az elnök a felszólalási szándékról - a felszólalni kívánó által megjelölt tárgy és ok közlésével együtt - tájékoztatja a Kormányt. (2) A köztársasági elnök, a miniszterelnök és a Kormány tagjai rendkívüli ügyben napirenden kívül felszólalhatnak. A felszólalási szándékot - amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik - az ülés megnyitása előtt legalább egy órával be kell jelenteni az elnöknek. A felszólalási szándék bejelentésével egyidejűleg közölni kell a felszólalás tárgyát és okát. Az elnök a felszólalási szándékról valamennyi képviselőcsoport vezetőjét tájékoztatja. A köztársasági elnök és a miniszterelnök felszólalásának, valamint ehhez a képviselőcsoport-vezetők hozzászólásának időkeretét a Házbizottság állapítja meg. A Kormány tagjai legfeljebb ötperces felszólalásra jogosultak. Ebben az esetben észrevétel céljából az, aki személyében érintett, továbbá a képviselőcsoport vezetője kétperces hozzászólásra kérhet szót. 39 (4) Rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után - az (1) bekezdésben meghatározott módon, de legfeljebb öt percben - bármely képviselő felszólalásra jelentkezhet. (5) Az (1) és (4) bekezdés szerinti felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a Kormány képviselője ötperces, valamint az, aki személyében érintett, kétperces hozzászólásra kérhet szót.

40 Interpelláció 40 l l l l l csak azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet az ülésnapot legalább négy nappal megelőző munkanapon déli 12 óráig benyújtottak. három perc időtartam alatt terjeszthető elő. A válaszra négy perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Ettől eltérni csak az interpellált egyetértésével lehet. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt. Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációt a hatáskörrel rendelkező bizottságnak kell kiadni. Az interpelláció tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követően a következő ülésén napirendre tűzi, és a bizottság javaslata alapján döntést hoz.

41 Azonnali kérdés 41 l l l l Az azonnali kérdések órájának napján legkésőbb az ülésnap megnyitását megelőzően egy órával bármely képviselőcsoport vezetője a tárgy feltüntetésével kérheti, hogy az általa megjelölt képviselő kérdést tehessen fel. Az azonnali kérdések órájában az Alkotmány szerint válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni. A válaszadásra kötelezett halaszthatatlan közfeladata ellátása esetén előzetesen tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, és megjelöli a helyette válaszadásra feljogosított személyt. Ha a miniszterelnök vagy a miniszter nem személyesen válaszol, a képviselő személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni. A kérdés elmondására és a válaszadásra két-két perc áll rendelkezésre. A képviselőnek és a megkérdezettnek egyperces viszontválaszra van joga. Az utolsó szó joga a megkérdezettet illeti meg.

42 Kérdés l csak az a kérdés tárgyalható, amelyet az ülésnapot megelőző munkanapon déli 12 óráig benyújtottak l a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre l kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz 42

43 Politikai vita 43 l A Kormány vagy a képviselők legalább egyötödének írásbeli indítványára - az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben - az Országgyűlés vitát tart. Ilyen indítványt kizárólag a rendes ülésszakon lehet benyújtani és tárgyalni. Minden képviselő ülésszakonként legfeljebb két politikai vita tartására irányuló indítványt támogathat. l az indítvány benyújtásától számított tizennégy napon túl és huszonnyolc napon belül tartja meg. l politikai vita tárgyalására időkeretet kell szabni; az időkeret négy óránál kevesebb nem lehet. A politikai vita a Kormány nyilatkozatával kezdődik, és a Kormány viszontválaszával zárul.

44 44

45 Interpellációk Azonnali kérdések 45

46 Politikai viták 46

47 Összefoglalás 47 l törvényhozást a kormány dominálja l bizottságok mellett különösen az ellenzék a parlamenti kisebbség szerepe emelkedik ki a nemzetközi összehasonlításban is jelentős vétójogával l inkább törvénygyár típusú parlament l fontos a politikai nyilvánosságot teremtő funkciója (vitaparlament) 1994-es módosítás l gyenge elfogadottság politikai kultúra l kormány és ellenzék dualizmusa alapján érthető meg (nem a hatalmi ágak közötti)