Élőhelyvédelem Vizesélőhelyek védelme
Víziélőhelyek Olyan élőhelyek, amelyeknek a középvízállásra vonatkoztatott felületarányos átlagmélysége a 2 métert meghaladja és bennük makro vegetáció nem található. Hazai viszonylatban ide tartoznak: Nagy-, mély- és a sekélytavak Folyamok és a folyók egy része
Vizesélőhelyek (wetland) Olyan élőhelyek amelyek felületarányos átlagos vízmélysége középvízállás esetén a 2 métert nem haladja meg, az ennél mélyebb víztereknek pedig azon a részei, amelyeknek legalább egyharmadát makro-vegetáció borítja. Hazai viszonylatban ide tartoznak: Nádasok, gyékényesek Halastavak Holtágak Mocsarak Lápok Láperdők (lásd az erdei élőhelyek védelme című tanórán)
Vizesélőhelyeket általánosan veszélyeztető tényezők Vizek szennyezése Bármely vizesélőhelyről is legyen szó, általánosan fellépő veszélyeztető tényező a vizek szennyezése. A vízbe jutó kemikáliák, szennyvíz, illetve többlet tápanyagok mind a vizekhez kötődő életközösségek átalakulását, vagy pusztulását okozzák.
Vizesélőhelyeket általánosan veszélyeztető tényezők Vizek szennyezése A tápanyagok a vizes élőhelyek eutrofizációját gyorsítják fel, mely az eredeti növényközösségek gyökeres átalakulásához vezetnek, mely leggyakrabban az érzékeny fajok eltűnésében nyilvánul meg.
Vizesélőhelyeket általánosan veszélyeztető tényezők A vízháztartásban bekövetkező változások A vizesélőhelyek generális veszélyforrása az élőhelyek jellegét kialakító vízellátásban bekövetkező változások.
Vizesélőhelyeket általánosan veszélyeztető tényezők A vízháztartásban bekövetkező változások Leggyakrabban a vízhiányból adódó komoly problémákkal találkozunk. A vizesélőhelyeink egy részénél (pl. tőzegmohalápok) egy komolyabb vízvesztéssel járó kiszáradás visszafordíthatatlan átalakulásokhoz vezet. Egy adott vízmennyiséghez adaptálódott élőhelyen a jelentős többletvíz ugyancsak káros hatással lehet. A folyószabályozások és a lecsapolások által okozott élőhelyvédelmi problémákat lásd a bevezető tanóra anyagában!
Vizesélőhelyek pusztulása Világ 50% Európa és Észak-Amerika 56-65% Ázsia 27% Dél-Amerika 6% Afrika 2%
Vizesélőhelyek pusztulása Magyarország: Lápok: 97% Árterületek: 21248 km 2-637 km 2
gyes vizesélőhely-típusok speciális veszélyeztető tényezői A hínártársulásokat veszélyeztető tényezők Gyökerező hínártársulások esetén a szélsőséges vízszint ingadozás. A vízfolyásokhoz kötődő hínártársulások esetén a visszaduzzasztásból adódó feliszapolódás. Tápanyagok felhalmozódása (szennyvizek, halak túlzott etetése stb.) Növényevőhalak túlzott elszaporodása. Szélsőséges időjárási viszonyok (erős hullámverés, kiszáradás) Időszakos kiszáradás (bizonyos típusok esetén nem veszélyforrás!) Speciálisan a szikes hínártársulások esetén: a vizek mesterséges kiédesítése. Inváziós hínárfajok térhódítása
A hínártársulások védelmének lehetőségei Inváziós fajok irtása, betelepítésük szigorú szabályozása.
A hínártársulások védelmének lehetőségei Az ide tartozó élőhelyek regenerációja erősen függ attól, hogy van-e a vízgyűjtőn hasonló fajkészletű élőhely. Folyóvízhez kötődő pionír hínártársulások esetében az élőhelyek természetes dinamikájához szükségesek a víz romboló hatására kialakuló nyíltabb partoldalak, zátonyok stb. Bizonyos élőhelyek esetén (pl. a lápi hínártársulások) az élőhely ritkaságából adódóan igen rossz a regenerációs potenciál. A szikes élőhelyekhez kötődő hínártársulások esetén a mérsékelt legeltetés kedvezően hathat.
Európában erősen visszaszorult élőhelyek, így ritkaságuk miatt kiemelt jelentőségűek. Hazánkban kiemelkedően sok nádas van, így megőrzésükben komoly felelősség hárul ránk. A nádasok meglehetősen homogén, de igen érzékeny élőhelyek. Nádasok Egy természetes nádas sok ritka, veszélyeztetett növényfajnak nyújt otthont, melyek jellemzően érzékenyen reagálnak a negatív külső hatásokra.
Nádasok Érdemes hangsúlyozni, hogy a nád kevésbé érzékeny növényfaj, mely igen jól tűri a bolygatást, a vágást stb.. Vagyis amikor egy nádas homogénné válásáról beszélünk, akkor az alatt a fent említett érzékeny fajok eltűnését, az avas nád kialakulásának lehetetlenné tételét értjük. A nádasok kedvező állapotának fennmaradása alapvetően a kedvező vízellátottságon múlik.
gyes vizesélőhely-típusok speciális veszélyeztető tényezői A nádasokat veszélyeztető tényezők A nádasok esetében az intenzív nádgazdálkodás említhető, mint erős homogenizáló tényező. Az intenzív nádgazdálkodás során a nádat nagyméretű gépekkel vágják. A nádvágásra téli hónapokban, kellő vastagságú jégen, vagy átfagyott talajviszonyok mellett kerülhet sor. Ha a nem kellően átfagyott talajra engedik rá a nádvágó gépet, igen komoly termőhelyi károkat okozhatnak. Jellemző veszélyforrás a vízfolyások, illetve állóvizek parti zónájában kialakult nádasok, illetve gyékényesek kisebb-nagyobb területeken történő mechanikai irtása horgászállások vagy stégek kialakítása céljából.
gyes vizesélőhely-típusok speciális veszélyeztető tényezői A nádasokat veszélyeztető tényezők Hasonló probléma vízfolyások, tavak partjainak kiépítése. Pusztuló nádasokra jellemző a babásodás, amikor a nyílt víz felé megbomlik a nádas egysége, és kisebb foltok (babák) alakulnak ki. A nádasok pusztulását okozza a gyors elárasztás. (Ezt esetenként, ha a nádas visszaszorítása a cél, akkor természetvédelmi céllal is ki lehet használni!)
A nádasok védelmének lehetőségei A jó állapotú, természetes nádasok nem igénylik az emberi beavatkozást. A szakszerűen, megfelelő körülmények között végzett nádaratás nem eredményezi az élőhely degradációját. (A nádhoz kötődő, elsősorban gerinctelen állatvilág azonban erősen megsínyli a beavatkozást.) A cél egy mozaikos szerkezetű nádas élőhely kialakítása, ill. fenntartása.
Fontos a megfelelő tarlómagasság megtartása. A túl alacsony tarló esetén a nád könnyen kipusztulhat. A nád aratását, ill. égetését február 15-e után nem szabad végezni, mivel ekkor már lehetnek fészket rakó madárfajok. A nádasok égetése csak elkerülhetetlen esetben fogadható el. Szabályozható vízszint esetén (pl. halastavak) kerülni kell a nádasok hosszú ideig történő kiszárítását. A mozaikosság kialakítása, ill. fenntartása. Kerülni kell a nádas feldarabolódását eredményező létesítmények kialakítását. Kíméletes, a legkisebb taposási kárral járó aratógépek alkalmazása. Az aratást jégen, ill. fagyott talajon kell elvégezni. Vizesélőhelyek védelme A nádasok védelmének lehetőségei A nádasok kezelése, ill. a nádasokkal való gazdálkodás során az alábbiakra kell figyelemmel lenni:
Mocsárnövényzet A mocsári élőhelyek közé sorolt különböző társulások közös jellemzője, hogy a tavi, vízparti szukcesszió egy kori stádiumát jelentik. Ebből következik, hogy természetes körülmények között is gyorsan változnak, ill. átalakulnak nádasokká vagy sásosokká.
gyes vizesélőhely-típusok speciális veszélyeztető tényezői A mocsarakat veszélyeztető tényezők A mocsarakat az általános veszélyforrásokon túl elsősorban a szukcesszió fenyegeti. Átalakulásukra akkor lehet számítani, ha a szukcessziót gátló tényezők (akár természetes, akár mesterséges) megszűnnek.
gyes vizesélőhely-típusok speciális veszélyeztető tényezői A zsombéksásosokat veszélyeztető tényezők Jellemző probléma a vízhiány. A kiszáradt zsombékosok, különösebb külső behatások nélkül is gyorsan gyomosodni kezdenek. A zsombékosok kaszálása a zsombékos szerkezetet megszüntetheti. Gyakori veszélyeztető tényező az élőhely feltörése. Fenntartásuk (ha az élőhely állapota beavatkozást igényel) extenzív marhalegeltetéssel oldható meg.
gyes vizesélőhely-típusok speciális veszélyeztető tényezői A tarackos sásosokat veszélyeztető tényezők A vízhiányra kevésbé érzékenyek, szélsőségesebb vízingadozásokat is elviselnek. Kezelés nélkül jellemzően cserjésednek. Ha van propagulum forrás, akkor viszonylag gyorsan regenerálódnak.
Lápok A lápokat veszélyeztető tényezők Magyarország területének egykor több mint 1%-a volt láp. Mára egykori lápjaink 97%-a megsemmisült elsősorban a lecsapolások miatt. Nagy lápvidékeink, az Ecsedi-láp, a Sárrét, a Rétköz és a Hanság a 19. és 20. század vízrendezési munkálatai során pusztultak el. 1915-ben a Hanság tőzeges területeit még 23 350 ha-ra becsülték, amelyből 1975-re csak 3500 maradt meg; ugyanez az Ecsedi láp esetében 1915-ben 16 977 ha, míg 1975-ben 0 ha.
gyes vizesélőhely-típusok speciális veszélyeztető tényezői A lápokat veszélyeztető tényezők A második világháborút követően a mezőgazdaság erőltetett fejlesztése még azokat a lápterületeinket is felemésztette, amelyek töredékesen ugyan, de túlélték a vízrendezések káros következményeit. Ennek során váltak tőzeges területeink hatalmas támogatással például kukoricaföldekké. Amit nem szántottak fel, azt intenzíven kaszálták, legeltették. A lápterületek drasztikus csökkenését eredményezte a tőzegvagyon kitermelése is.
gyes vizesélőhely-típusok speciális veszélyeztető tényezői A lápokat veszélyeztető tényezők A lápok esetében érdemes említeni a karsztvíz kiemelések okozta károkat. A művelet során a karsztvízbetörés által veszélyeztetett mélyművelésű bányákból nagymértékű karsztvíz kitermelésbe kezdtek. Ennek hatására, elsősorban a Dunántúli-középhegység hegységperemi forrásainak vízhozama lecsökkent, esetenként elapadt, és az ezekhez kötődő élőhelyek összezsugorodtak vagy teljesen meg is semmisültek.
gyes vizesélőhely-típusok speciális veszélyeztető tényezői A tőzegmohalápokat (dagadólápokat) és a tőzegmohás átmeneti lápokat veszélyeztető tényezők Az ide sorolható élőhelyek hazánkban mintegy 25 kisebb foltban lelhetőek már csak fel az Észak-Alföldön, az Északi- és a Dunántúliközéphegységben valamint a Nyugat-Dunántúlon. A korábban vízrendezéssel érintett állományaikban ma jellemzően inváziós növényfajok (Solidago gigantea) állományai élnek. Drasztikus leromláshoz vezethet a vízhiány. (Ennek orvoslására korábban próbáltak vízutánpótlást végezni, de kiderült, hogy a víz kémiai összetételének kiemelkedő szerepe van!)
gyes vizesélőhely-típusok speciális veszélyeztető tényezői A tőzegmohalápokat (dagadólápokat) és a tőzegmohás átmeneti lápokat veszélyeztető tényezők Komoly gond az élőhelyen a fás szárú fajok felszaporodása, mivel igen jelentős mértékben párologtatnak. Az élőhelyek regenerációs potenciálja viszonylag jó abban az esetben ha a vízháztartás kedvező irányba változik és van propagulumforrás ahonnan regenerálódhat.
gyes vizesélőhely-típusok speciális veszélyeztető tényezői A forráslápokat (forrásgyepeket)veszélyeztető tényezők Érzékenyen reagálnak a klimatikus változásból adódó szélsőségekre (pl. vízhozam szélsőségek). Kis kiterjedésük miatt a környező élőhelyek állapota alapvetően határozzák meg a forráslápok állapotát. Kifejezetten a forráslápokat károsítják az egyébként jó szándékú forrásfoglalások. A művelet során a forrás vizét feltáró és összegyűjtő műtárgyat hoznak létre, mellyel pont azt az esetenként néhány tíz négyzetméteres élőhelyet semmisítik meg, mely a forrás természetes felszínre bukkanásának hatására alakult ki.
gyes vizesélőhely-típusok speciális veszélyeztető tényezői A forráslápokat (forrásgyepeket)veszélyeztető tényezők Agrár területekről származó szennyezés, tápanyag feldúsulás. Taposás, vaddisznók dagonyázása. Turisták taposása, szennyezése. Intenzív erdő, illetve gyepgazdálkodás, gépek taposása. Környező élőhelyek drasztikus változása (pl. tarvágás)
gyes vizesélőhely-típusok speciális veszélyeztető tényezői Ingó- és úszólápokat veszélyeztető tényezők A nádasok, illetve a lápi élőhelyek speciális esete. Nagyon fontos az élőhely vízellátottsága, illetve vízminősége. Jellemzően minél alacsonyabb a ph, és minél inkább tápanyagszegén az élőhely, annál jobb természetességű. Minél vastagabb a kialakult tőzegréteg, annál jobb természetességű az élőhely.
gyes vizesélőhely-típusok speciális veszélyeztető tényezői Ingó- és úszólápokat veszélyeztető tényezők Kiemelt veszélyforrás a gépi nádaratás, még ha jégen is történik, akkor is feldarabolódást okozhat. A tartósan túl alacsony vízszint, melynek hatására az aljzattal érintkező nád rizómák legyökerezhetnek, és ez által az élőhely rögzül. A vízszint újbóli emelkedésekor elönti az élőhely "talajszintjét", vagyis az teljesen átalakul. (Ismert olyan példa is, mikor az ismét megemelkedő vízszint felszakította az ingó- vagy úszólápot, és az újból úszni kezdett.) A területen megjelenő rekettyefűz egyedek a degradációt, átalakulást jelzik.
gyes vizesélőhely-típusok speciális veszélyeztető tényezői Különleges vizes élőhelyek Szikes tavak Hazánk szikes tavainak száma az elmúlt 50 évben bekövetkezett hidrológiai változások hatására jelentősen csökkent. Szikeseink pannon endemikus és kiemelt jelentőségű Natura 2000 jelölő élőhely voltára, továbbá az európai madárvonulásban betöltött kiemelkedő szerepükre való tekintettel természetvédelmünk kiemelt figyelmet érdemlő objektumai.
gyes vizesélőhely-típusok speciális veszélyeztető tényezői Különleges vizes élőhelyek Holtágak A hazai holtágak (függetlenül a kialakulásuk módjától) általában természeti értékekben igen gazdagok, így védelmük és megfelelő kezelésük kiemelt természetvédelmi feladat. A holtágak többségének ma már nincsen közvetlen kapcsolata a folyó-vízzel, így az évenkénti 1-2 alkalommal bekövetkező átöblítés elmarad, melynek eredményeként az élőhelyek feliszapolódnak, feltöltődnek (átlagosan évi 2 cm-t) A legértékesebbeket szentély típusú holtágaknak nevezzük. Tulajdoni viszonyaik gyakran bonyolultak, a tulajdonos és a kezelő gyakran nem ugyan az.
Holtágak védelmének lehetőségei A holtágak kezelésénél az elérendő célok: Biztosítani kell, hogy a természeti értékekben leggazdagabb holtágak esetében azok megőrzése legyen a legfontosabb és egyedüli cél. Minden más emberi tevékenységet ennek a célnak kell alárendelni. A többi holtágon is gondoskodni kell arról, hogy csak olyan tevékenységet lehessen folytatni, amely nem veszélyezteti azok természeti értékeit. Ahol ez még lehetséges, műszaki beavatkozással biztosítani kell friss víz időnkénti vagy rendszeres bevezetését, a holtágak átöblítése érdekében. Folytatni kell a leromlott állapotú holtágak rehabilitációját. Kategorikusan tiltani kell, hogy a hullámtereken állandó építmények létesülhessenek. A meglévő épületek esetében mielőbb gondoskodni kell a zárt rendszerű szennyvízhálózat kiépítéséről és rendszeres ürítéséről.
Holtágak védelmének lehetőségei A holtágak kezelésénél az elérendő célok: Amennyiben a holtágak közvetlen közelében szántóművelés folyik, akkor ezeken a területeken kell megkezdeni a művelési ág változtatását a műtrágya bemosódás mielőbbi megszüntetése érdekében. Meg kell szüntetni a holtágakba történő mezőgazdasági és más eredetű szennyvízbevezetést.
Halastavak Az alföldi területeinkre jellemző nagyarányú vízrendezések miatt kialakult vízhiányos tájban a mesterségesen kialakított halastavak sok jótékony hatással bírnak. Bár a halastavak csak az ország 0,3%-át foglalják el, de természetvédelmi jelentőségük igen nagy. Természetvédelmi szempontból elsődleges jelentőségük mint vízimadár élőhelyeknek van.
gyes vizesélőhely-típusok speciális veszélyeztető tényezői Halastavak Nádas szegélyek irtása. A tavak kaszálása és az eutrofizáció: A tavak kaszálása bizonyos madárfajok potenciális fészkelő helyeit teszik tönkre, viszont az eutrofizácíió gátlásának nélkülözhetetlen módja. Tóleeresztés, tófeltöltés. Védett madarak pusztítása, riasztása (bizonyos fajok esetében engedélyezett!). Medermeszezés (a leeresztett tavak fenekét kezelik így a visszamaradó szemét vagy gyom halak irtására.
A halastavak védelmének lehetőségei Lehetőség szerint a nádasok, hinarasok minél nagyobb kiterjedésben történő megőrzése. Lehetőség szerint őshonos halfajok telepítése történjen (az amur kerülendő). A tókaszálás ne érintse a védett fajok alkotta hinarasokat. A tavak leeresztésénél és feltöltésénél tekintettel kell lenni a fészkelő madarakra. A tavak meszezése mindenképpen kerülendő.
gyes vizesélőhely-típusok speciális veszélyeztető tényezői Különleges vizes élőhelyek Kubikok A múlt században megkezdett folyószabályozás során épített gátakhoz a szükséges anyagot a helyszínen termelték ki. Az egykori anyagnyerő helyeket nevezzük kubikgödröknek. Ezek legtöbbször a gátak közvetlen közelében a hullámtéri oldalon találhatók, és árhullámok idején megtelnek vízzel. A mélyebbek vize állandó, a sekélyebbeké pedig kiszáradó. Rendkívül változatos élőhelyek, melyekhez gazdag hal-, kétéltű fauna és madárvilág tartozik, de jelentős a gerinctelen állatviláguk is.
gyes vizesélőhely-típusok speciális veszélyeztető tényezői Különleges vizes élőhelyek Kubikok Mivel a gáthoz közel helyezkednek el, a gát állékonyságának biztosítása érdekében a közelmúltban viszonylag sokat betemettek. Gyakran csatornákkal kötik össze őket és vizüket levezetik, így fizikai értelemben fennmaradnak ugyan, de biológiai értelemben nem tudják funkcióikat betölteni. A legtöbb esetben a kubikok között húzódó földsávon, az ún. kubikgerendákon és körülöttük is botoló füzekből álló kubikerdők találhatók.
gyes vizesélőhely-típusok speciális veszélyeztető tényezői Különleges vizes élőhelyek Kubikok Biztosítani kell a szabályozott vízgazdálkodás lehetőségét, a jelenlegi halcsapdák részbeni átalakítását Ahol szükséges, meg kell teremteni vízutánpótlásuk lehetőségét.
Ajánlott irodalom Vizesélőhelyek védelme
Ajánlott irodalom Vizesélőhelyek védelme