Élőhelyvédelem. Vizesélőhelyek védelme

Átírás

1 Élőhelyvédelem Vizesélőhelyek védelme

2 Víziélőhelyek Olyan élőhelyek, amelyeknek a középvízállásra vonatkoztatott felületarányos átlagmélysége a 2 métert meghaladja és bennük makro vegetáció nem található. Hazai viszonylatban ide tartoznak: Nagy-, mély- és a sekélytavak Folyamok és a folyók egy része

3 Vizesélőhelyek (wetland) Olyan élőhelyek amelyek felületarányos átlagos vízmélysége középvízállás esetén a 2 m-t nem haladja meg, az ennél mélyebb víztereknek pedig azok a részei, amelyeknek legalább egyharmadát makro-vegetáció borítja.

4 Vizesélőhelyek (wetland) Hazánkban ide tartoznak: Hínárnövényzet Nádasok, gyékényesek Mocsarak Lápok Láperdők (lásd az erdei élőhelyek védelme című tanórán!) Halastavak Holtágak Mesterséges vizesélőhelyek

5 Vizesélőhelyeket általánosan veszélyeztető tényezők Vizek szennyezése Bármely vizesélőhelyről is legyen szó, általánosan fellépő veszélyeztető tényező a vizek szennyezése. A vízbe jutó kemikáliák, szennyvíz, illetve többlet tápanyagok mind a vizekhez kötődő életközösségek átalakulását, vagy pusztulását okozzák.

6 Vizesélőhelyeket általánosan veszélyeztető tényezők Vizek szennyezése A tápanyagok a vizes élőhelyek eutrofizációját gyorsítják fel, mely az eredeti növényközösségek gyökeres átalakulásához vezetnek, mely leggyakrabban az érzékeny fajok eltűnésében nyilvánul meg.

7 Vizesélőhelyeket általánosan veszélyeztető tényezők A vízháztartásban bekövetkező változások A vizesélőhelyek generális veszélyforrása az élőhelyek jellegét kialakító vízellátásban bekövetkező változások.

8 Vizesélőhelyeket általánosan veszélyeztető tényezők A vízháztartásban bekövetkező változások Leggyakrabban a vízhiányból adódó komoly problémákkal találkozunk. A vizesélőhelyeink egy részénél (pl. tőzegmohalápok) egy komolyabb vízvesztéssel járó kiszáradás visszafordíthatatlan átalakulásokhoz vezet. Egy adott vízmennyiséghez adaptálódott élőhelyen a jelentős többletvíz ugyancsak káros hatással lehet. A folyószabályozások és a lecsapolások által okozott élőhelyvédelmi problémákat lásd a bevezető tanóra anyagában!

9 Vizesélőhelyek pusztulása Lápok: 97% Árterületek: km km 2

10 Hínárnövényzet A hínárnövényzetet veszélyeztető tényezők Gyökerező hínártársulások esetén a szélsőséges vízszint ingadozás. A vízfolyásokhoz kötődő hínártársulások esetén a visszaduzzasztásból adódó feliszapolódás. Tápanyagok felhalmozódása (szennyvizek, halak túlzott etetése stb.) Növényevőhalak túlzott elszaporodása. Szélsőséges időjárási viszonyok (erős hullámverés, kiszáradás) Időszakos kiszáradás (bizonyos típusok esetén nem veszélyforrás!) Speciálisan a szikes hínártársulások esetén: a vizek mesterséges kiédesítése. Inváziós hínárfajok térhódítása

11 Hínárnövényzet A hínárnövényzet védelmének lehetőségei Inváziós fajok irtása, betelepítésük szigorú szabályozása.

12 Hínárnövényzet A hínárnövényzet védelmének lehetőségei Az ide tartozó élőhelyek regenerációja erősen függ attól, hogy van-e a vízgyűjtőn hasonló fajkészletű élőhely. Folyóvízhez kötődő pionír hínártársulások esetében az élőhelyek természetes dinamikájához szükségesek a víz romboló hatására kialakuló nyíltabb partoldalak, zátonyok stb. Bizonyos élőhelyek esetén (pl. a lápi hínártársulások) az élőhely, illetve az azt alkotó fajok ritkaságából adódóan igen rossz a regenerációs potenciál.

13 Nádasok és gyékényesek A nádasok és gyékényesek természetvédelmi helyzete Európában erősen visszaszorult élőhelyek, így ritkaságuk miatt kiemelt jelentőségűek. Hazánkban kiemelkedően sok nádas van, így megőrzésükben komoly felelősség hárul ránk. A nádasok meglehetősen homogén, de igen érzékeny élőhelyek. Egy természetes nádasban sok ritka, veszélyeztetett növényfaj él, melyek általában érzékenyen reagálnak a negatív külső hatásokra. A nádasokhoz rendkívül gazdag élővilág kötődik és egyben igen jelentős gazdasági értéket is képviselnek.

14 Nádasok és gyékényesek A nádasok és gyékényesek természetvédelmi helyzete Érdemes hangsúlyozni, hogy a nád kevésbé érzékeny növényfaj, mely igen jól tűri a bolygatást, a vágást stb.. Vagyis amikor egy nádas homogénné válásáról beszélünk, akkor azt a fent említett érzékeny fajok eltűnésére, illetve az avas nád kialakulásának lehetetlenné tételére értjük. A nádasok kedvező állapotának fennmaradása alapvetően a megfelelő vízellátottságon múlik.

15 Nádasok és gyékényesek A nádasok és gyékényesek természetvédelmi helyzete Fontos megjegyezni, hogy szárazföldi körülmények között, a nád ún. terresztris alakja is létrehozhat nádasokat, melyek jellemzően fajszegények, és általában fajgazdag, fontos élőhelyek helyén alakulnak ki. Természetvédelmi szempontból jellemzően ezek visszaszorítása a cél.

16 Nádasok és gyékényesek A nádasokat és gyékényeseket veszélyeztető tényezők A nádasok esetében az intenzív nádgazdálkodás említhető, mint erős homogenizáló tényező. Az intenzív nádgazdálkodás során a nádat nagyméretű gépekkel vágják. A nádvágásra téli hónapokban, kellő vastagságú jégen, vagy átfagyott talajviszonyok mellett kerülhet sor. Ha a nem kellően átfagyott talajra engedik rá a nádvágó gépet, igen komoly termőhelyi károkat okozhatnak. Jellemző veszélyforrás a vízfolyások, illetve állóvizek parti zónájában kialakult nádasok, illetve gyékényesek kisebb-nagyobb területeken történő mechanikai irtása horgászállások vagy stégek kialakítása céljából.

17 Nádasok és gyékényesek A nádasokat és gyékényeseket veszélyeztető tényezők Hasonló probléma vízfolyások, tavak partjainak kiépítése. Pusztuló nádasokra jellemző a babásodás, amikor a nyílt víz felé megbomlik a nádas egysége, és kisebb foltok (babák) alakulnak ki. A nádasok pusztulását okozza a gyors elárasztás is. (Ezt esetenként, ha a nádas visszaszorítása a cél, akkor természetvédelmi céllal is ki lehet használni!)

18 Nádasok és gyékényesek A nádasok és gyékényesek védelmének lehetőségei A jó állapotú, természetes nádasok nem igénylik az emberi beavatkozást. A szakszerűen, megfelelő körülmények között végzett nádaratás nem eredményezi az élőhely degradációját. (A nádhoz kötődő, elsősorban gerinctelen állatvilág azonban erősen megsínyli.) A cél egy mozaikos szerkezetű nádas élőhely kialakítása, ill. fenntartása.

19 Nádasok és gyékényesek A nádasok és gyékényesek védelmének lehetőségei A nádasok kezelése, ill. a velük való gazdálkodás során az alábbiakra kell figyelemmel lenni: A megfelelő tarlómagasság. (Ha alacsony, a nád könnyen kipusztulhat.) A nád aratását, ill. égetését február 15-e után nem szabad végezni, mivel ekkor már lehetnek fészket rakó madárfajok. Szabályozható vízszint esetén (pl. halastavak) kerülni kell a nádasok hosszú ideig történő kiszárítását. A mozaikosság kialakítása, ill. fenntartása. Kerülni kell a nádas feldarabolódását eredményező létesítmények kialakítását. Kíméletes, a legkisebb taposási kárral járó aratógépek alkalmazása. Az aratást jégen, ill. fagyott talajon kell elvégezni.

20 Nádasok és gyékényesek A nádasok és gyékényesek védelmének lehetőségei A nádasok kezelése, ill. a velük való gazdálkodás során az alábbiakra kell figyelemmel lenni: A nádasokban gyakran előforduló gyékényes foltok kímélete. A fészkelés miatt törekedni kell a többéves foltok meghagyására is. A nádasok égetése csak indokolt esetben és csak szabályozott körülmények között fogadható el (bár jelenleg tilos).

21 Mocsárnövényzet A mocsári élőhelyek közé sorolt különböző társulások közös jellemzője, hogy a tavi, vízparti szukcesszió egy korai stádiumát jelentik. Ebből következik, hogy természetes körülmények között is gyorsan változnak, ill. átalakulnak nádasokká vagy sásosokká.

22 Mocsárnövényzet A mocsarakat veszélyeztető tényezők A mocsarakat az általános veszélyforrásokon túl elsősorban a szukcesszió fenyegeti. Átalakulásukra akkor lehet számítani, ha a szukcessziót gátló tényezők (akár természetes, akár mesterséges) megszűnnek.

23 Mocsárnövényzet A zsombéksásosokat veszélyeztető tényezők Jellemző probléma a vízhiány. A kiszáradt zsombékosok gyorsan gyomosodni kezdenek. A zsombékosok kaszálása a zsombékos szerkezetet megszüntetheti. Gyakori veszélyeztető tényező az élőhely feltörése. Vizesélőhelyek védelme Fenntartásuk (ha az élőhely állapota beavatkozást igényel) extenzív marhalegeltetéssel oldható meg.

24 Mocsárnövényzet A tarackos sásosokat veszélyeztető tényezők A vízhiányra kevésbé érzékenyek, szélsőségesebb vízingadozásokat is elviselnek. Kezelés nélkül jellemzően cserjésednek. Ha van propagulum forrás, akkor viszonylag gyorsan regenerálódnak.

25 Lápok A lápokat veszélyeztető tényezők Magyarország területének egykor több mint 1%-a volt láp. Mára egykori lápjaink 97%-a megsemmisült elsősorban a lecsapolások miatt. Nagy lápvidékeink, az Ecsedi-láp, a Sárrét, a Rétköz és a Hanság a 19. és 20. század vízrendezési munkálatai során pusztultak el ben a Hanság tőzeges területeit még ha-ra becsülték, amelyből 1975-re csak 3500 maradt meg; ugyanez az Ecsedi láp esetében 1915-ben ha, míg 1975-ben 0 ha.

26 Lápok A lápokat veszélyeztető tényezők A második világháborút követően a mezőgazdaság erőltetett fejlesztése még azokat a lápterületeinket is felemésztette, amelyek töredékesen ugyan, de túlélték a vízrendezések káros következményeit. Ennek során váltak tőzeges területeink hatalmas támogatással például kukoricaföldekké. Amit nem szántottak fel, azt intenzíven kaszálták, legeltették. A lápterületek drasztikus csökkenését eredményezte a tőzegvagyon kitermelése is.

27 Lápok A lápokat veszélyeztető tényezők A lápok esetében érdemes említeni a karsztvíz kiemelések okozta károkat. A művelet során a karsztvízbetörés által veszélyeztetett mélyművelésű bányákból nagymértékű karsztvíz kitermelésbe kezdtek. Ennek hatására, elsősorban a Dunántúli-középhegység hegységperemi forrásainak vízhozama lecsökkent, esetenként elapadt, és az ezekhez kötődő élőhelyek összezsugorodtak vagy teljesen meg is semmisültek.

28 Lápok A tőzegmohalápokat (dagadólápokat) és a tőzegmohás átmeneti lápokat veszélyeztető tényezők Az ide sorolható élőhelyek hazánkban mintegy 25 kisebb foltban lelhetőek már csak fel az Észak-Alföldön, az Északi- és a Dunántúliközéphegységben valamint a Nyugat-Dunántúlon. A korábban vízrendezéssel érintett állományaikban ma jellemzően inváziós növényfajok (Solidago gigantea) állományai élnek. Drasztikus leromláshoz vezethet a vízhiány. (Ennek orvoslására korábban próbáltak vízutánpótlást végezni, de kiderült, hogy a víz kémiai összetételének kiemelkedő szerepe van!)

29 Lápok A tőzegmohalápokat (dagadólápokat) és a tőzegmohás átmeneti lápokat veszélyeztető tényezők Komoly gond az élőhelyen a fás szárú fajok felszaporodása, mivel igen jelentős mértékben párologtatnak. Az élőhelyek regenerációs potenciálja viszonylag jó abban az esetben, ha a vízháztartás kedvező irányba változik és van propagulum forrás ahonnan regenerálódhat.

30 Lápok A forráslápokat (forrásgyepeket)veszélyeztető tényezők Érzékenyen reagálnak a klimatikus változásból adódó szélsőségekre (pl. vízhozam szélsőségek). Kis kiterjedésük miatt a környező élőhelyek állapota alapvetően határozzák meg a forráslápok állapotát. Kifejezetten a forráslápokat károsítják az egyébként jó szándékú forrásfoglalások. A művelet során a forrás vizét feltáró és összegyűjtő műtárgyat hoznak létre, mellyel pont azt az esetenként néhány tíz négyzetméteres élőhelyet semmisítik meg, mely a forrás természetes felszínre bukkanásának hatására alakult ki.

31 Lápok A forráslápokat (forrásgyepeket)veszélyeztető tényezők Agrár területekről származó szennyezés, tápanyag feldúsulás. Taposás, vaddisznók dagonyázása. Turisták taposása, szennyezése. Intenzív erdő, illetve gyepgazdálkodás, gépek taposása. Környező élőhelyek drasztikus változása (pl. tarvágás)

32 Lápok Ingó- és úszólápokat veszélyeztető tényezők A nádasok, illetve a lápi élőhelyek speciális esete. Nagyon fontos az élőhely vízellátottsága, illetve vízminősége. Jellemzően minél alacsonyabb a ph, minél inkább tápanyagszegény és minél vastagabb a kialakult tőzegréteg, annál jobb természetességű az élőhely.

33 Lápok Ingó- és úszólápokat veszélyeztető tényezők Kiemelt veszélyforrás a gépi nádaratás, még ha jégen is történik, akkor is feldarabolódást okozhat. A tartósan túl alacsony vízszint, melynek hatására az aljzattal érintkező nád rizómák legyökerezhetnek, és ez által az élőhely rögzül. A vízszint újbóli emelkedésekor elönti az élőhely "talajszintjét", vagyis az teljesen átalakul. (Ismert olyan példa is, mikor az ismét megemelkedő vízszint felszakította az ingó- vagy úszólápot, és az újból úszni kezdett.) A területen megjelenő rekettyefűz egyedek a degradációt, átalakulást jelzik.

34 Különleges vizesélőhelyek (szikes tavak) A szikes tavak természetvédelmi helyzete Az eurázsiai szikes tavak a Kárpát-medencében érik el elterjedésük Nyi határát. Szikeseink pannon endemikus és kiemelt jelen-tőségű Natura 2000 jelölő élőhely voltára, továbbá az európai madárvonulásban betöltött kiemelkedő szerepükre való tekintettel természetvédelmünk kiemelt figyelmet érdemlő objektumai.

35 Különleges vizesélőhelyek (szikes tavak) A szikes tavakat veszélyeztető tényezők Az ember tájátalakító tevékenységének eredményeként hazánk szikes tavainak száma a XX. század végére drasztikusan (86%-al) lecsökkent. A szikes tavak legnagyobb részét lecsapolták, vagy a megváltozott hidrológiai viszonyok miatt azok végleg kiszáradtak. A melyebb szikes tavakat gyakran halastavakká, horgásztavakká alakították, mely jellemzően úgy valósult meg, hogy csatornákon keresztül vízpótló rendszert építettek ki, melyek a szikes tóba annak vizétől teljesen eltérő kémiájú vizet vezetnek. Ennek eredményeként a szikes tó kiédesül. A sekélyebb szikes tavakat gyakran rizsföldekké alakították.

36 Különleges vizesélőhelyek (szikes tavak) A szikes tavak védelmének lehetőségei Hazánkban minden szikes tó ex lege módon védett. A szikes tavakba vezetett csatornák felszámolása (pl.: Kelemen-Szék, Böddi-Szék).

37 Különleges vizesélőhelyek (holtágak) A holtágak természetvédelmi helyzete A hazai holtágak (függetlenül a kialakulásuk módjától) általában természeti értékekben igen gazdagok, így védelmük és megfelelő kezelésük kiemelt természetvédelmi feladat. A legértékesebbeket szentély típusú holtágaknak nevezzük.

38 Különleges vizesélőhelyek (holtágak) A holtágakat veszélyeztető tényezők A holtágak többségének ma már nincsen közvetlen kapcsolata a folyóvízzel, így az évenkénti 1-2 alkalommal bekövetkező átöblítés elmarad, melynek eredményeként az élőhelyek feliszapolódnak, feltöltődnek (átlagosan évi 2 cm-t) Partjaik beépítése. Vizeik szennyezése (szennyvíz, mezőgazdasági kemikáliák)

39 Különleges vizesélőhelyek (holtágak) A holtágak természetvédelmi helyzete Természetes úton, új holtágak kialakulása elenyésző mértékben figyelhető meg. Tulajdoni viszonyaik gyakran bonyolultak, a tulajdonos és a kezelő gyakran nem ugyan az.

40 Különleges vizesélőhelyek (holtágak) A holtágak védelmének lehetőségei Biztosítani kell, hogy a természeti értékekben leggazdagabb holtágak esetében azok megőrzése legyen a legfontosabb és egyedüli cél. Minden más emberi tevékenységet ennek a célnak kell alárendelni. A többi holtágon is gondoskodni kell arról, hogy csak olyan tevékenységet lehessen folytatni, amely nem veszélyezteti azok természeti értékeit. Ahol ez még lehetséges, műszaki beavatkozással biztosítani kell friss víz időnkénti vagy rendszeres bevezetését, a holtágak átöblítése érdekében. Ahol a feliszapolódás okoz problémát, ott gondoskodni kell a kotrásról. (Megjegyzendő, hogy ez költséges és csak átmeneti megoldás.)

41 Különleges vizesélőhelyek (holtágak) A holtágak védelmének lehetőségei Kategorikusan tiltani kell, hogy a hullámtereken állandó építmények létesülhessenek. A meglévő épületek esetében mielőbb gondoskodni kell a zárt rendszerű szennyvízhálózat kiépítéséről és rendszeres ürítéséről.

42 Különleges vizesélőhelyek (holtágak) A holtágak védelmének lehetőségei Amennyiben a holtágak közvetlen közelében szántóművelés folyik, akkor ezeken a területeken művelési ág változtatást kell kezdeményezni a műtrágya bemosódás mielőbbi megszüntetése érdekében. Meg kell szüntetni a holtágakba történő mezőgazdasági és más eredetű szennyvízbevezetést.

43 Különleges vizesélőhelyek (halastavak) A halastavak természetvédelmi helyzete Az alföldi területeinkre jellemző nagyarányú vízrendezések miatt kialakult vízhiányos tájban a mesterségesen kialakított halastavak sok jótékony hatással bírnak. Bár a halastavak csak az ország 0,3%-át foglalják el, de természetvédelmi jelentőségük igen nagy. Természetvédelmi szempontból elsődleges jelentőségük mint vízimadár élőhelyeknek van.

44 Különleges vizesélőhelyek (halastavak) Halastavakat veszélyeztető tényezők Nádas szegélyek irtása. A tavak kaszálása és az eutrofizáció: A tavak kaszálása bizonyos madárfajok potenciális fészkelő helyeit teszik tönkre, viszont az eutrofizácíió gátlásának nélkülözhetetlen módja. Tóleeresztés, tófeltöltés. Védett madarak pusztítása, riasztása (bizonyos fajok esetében engedélyezett!). Medermeszezés (a leeresztett tavak fenekét kezelik így a visszamaradó szemét vagy gyom halak irtására.

45 Különleges vizesélőhelyek (halastavak) Halastavak védelmének lehetőségei Lehetőség szerint a nádasok, hinarasok minél nagyobb kiterjedésben történő megőrzése. Lehetőség szerint őshonos halfajok telepítése történjen (az amur kerülendő). A tókaszálás ne érintse a védett fajok alkotta hinarasokat. A tavak leeresztésénél és feltöltésénél tekintettel kell lenni a fészkelő madarakra. A tavak meszezése mindenképpen kerülendő.

46 Különleges vizesélőhelyek (kubikok) A kubikok természetvédelmi helyzete A múlt században megkezdett folyószabályozás során épített gátakhoz a szükséges anyagot a helyszínen termelték ki. Az egykori anyagnyerő helyeket nevezzük kubikgödröknek. Ezek legtöbbször a gátak közvetlen közelében a hullámtéri oldalon találhatók, és árhullámok idején megtelnek vízzel. A mélyebbek vize állandó, a sekélyebbeké pedig kiszáradó. Rendkívül változatos élőhelyek, melyekhez gazdag hal-, kétéltű fauna és madárvilág tartozik, de jelentős a gerinctelen állatviláguk is. A legtöbb esetben a kubikok között húzódó földsávon, az ún. kubikgerendákon és körülöttük is botoló füzekből álló kubikerdők találhatók.

47 Különleges vizesélőhelyek (kubikok) A kubikokat veszélyeztető tényezők Mivel a gáthoz közel helyezkednek el, a gát állékonyságának biztosítása érdekében a közelmúltban viszonylag sokat betemettek. Gyakran csatornákkal kötik össze őket és vizüket levezetik, így fizikai értelemben fennmaradnak ugyan, de biológiai értelemben nem tudják funkcióikat betölteni.

48 Különleges vizesélőhelyek (kubikok) A kubikok védelmének lehetőségei Biztosítani kell a szabályozott vízgazdálkodás lehetőségét, a jelenlegi halcsapdák részbeni átalakítását Ahol szükséges, meg kell teremteni vízutánpótlásuk lehetőségét.

49 Ajánlott irodalom Vizesélőhelyek védelme

50 Ajánlott irodalom Vizesélőhelyek védelme

51 Ajánlott irodalom Vizesélőhelyek védelme