Turizmus Vendéglátás Intézet Turizmus Intézeti tanszék Témakörök a záróvizsgára való felkészüléshez Turizmus-Vendéglátás alapszak Idegenforgalom és szálloda szakirány 1. A magyar turisztikai piac elemzése; (figyelemmel az EU és a világ turizmusának trendjeire, tendenciáira is) turisztikai piac fogalma, összetevői; környezeti rendszer és hatótényezők; döntési tényezők a turizmusban; a magyar turisztikai piac területi vonatkozásai területi (regionális, megyei, járási) KSH vendégforgalmi statisztikák; vendégforgalom területi megoszlása (belföldi, külföldi bontásban); szállodai kínálat (és kereskedelmi szálláshelyi) férőhelyek (vagy kapacitás), kereslet (vendégéjszakák), szerkezeti minőségi összetétel és az ott lebonyolódó vendégforgalom területi jellemzői; piaci pozíció és részarány gazdaságossági jellemzők (kihasználtság, realizált átlagárak, RevPar mutató, stb.) utazási irodák piaca, tevékenységi jellemzők, szervezett be- és kiutaztatás volumene; irodai profilok, piacszegmentáció telepítési hely kiválasztása jogi szabályozás (jogi környezet) - kiemelten fontos (kormány- és miniszteri rendeletek, határozatok) fejlesztések a magyar turisztikai fogadókapacitás terén szálloda vezetés külső környezetének hat kiemelt területe turizmus rendszerének belső környezete, turizmusban résztvevő szakmák és vállalkozások az EU piacának jellemzői keresleti és kínálati oldalról a gazdasági környezet alakulása, árfolyamok információs technológia fejlődésének hatása a szolgáltatókra és a fogyasztókra
a globalizáció hatásai a turisztikai keresletre, kínálatra a hazai turisztikai vonzerők elemzése és ezek kihasználtsága, leterheltsége, és a fenntarthatóság kritériumai hazai turisztikai termékek és ezek piacra vitele, fejlesztési lehetőségek a belföldi és a beutaztató turizmusban (kulturális, egészség, aktív, falusi, passzív sport, hivatás, stb.) a fesztiválok, témaparkok, tematikus utak kínálatának növelése, ezek hatása a keresletre turisztikai szolgáltatók minősítési rendszerei 2. A turizmus hazai irányítási rendszere, a vonatkozó jogszabályok tükrében Kiegészítés: Országgyűlés Gazdasági Bizottsága, Magyar Turisztikai Ügynökség Nemzeti Turisztikai Bizottság (jelenleg nem ülésezik) közigazgatási szint, (megyei, helyi) Regionális marketing irodák Önkormányzati tv. megyei önkormányzatokat érintő része eltérő területi szintek szerepe a turizmusban (régiók, megyék, járások, települési önkormányzatok). (vonatkozó jogszabályok) 8/2013. (II. 28.) NFM rendelet: a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól (mód: 1/2014. NFM r.) szakmai és civil szervezetek a turizmusban A turizmus desztináció menedzsment szervezetek szerepe A Tourinform irodák feladatai EDEN (European Destinations of Excellence / Kiváló Európai Desztinációk) Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció A 1156/2016. (III.31.) Korm. határozat a turizmussal kapcsolatos állami feladat és intézményrendszer átalakításához szükséges intézkedésekről A Korm. határozat többek között kimondja:
- a turizmussal és a vendéglátással kapcsolatos állami feladatoknak a nemzeti fejlesztési miniszter feladatkörébe telepítését, ideértve a Magyar Turizmus Zrt. feletti tulajdonosi jogok gyakorlását. - Magyar Turisztikai Ügynökség létrehozása: az egységes állami turizmusszakmai, rendezvénykoodinációs, turisztikai termékfejlesztési, valamint vendéglátással kapcsolatos feladatok ellátása érdekében - A turisztikai állami feladatok, valamint a Magyar Turisztikai Ügynökség tevékenységének koordinálására Kormánybiztos kerül kinevezésre. A Kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök a nemzeti fejlesztési miniszter útján irányítja. A Kormánybiztos tevékenységének segítésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban szervezeti egység nem kerül létrehozásra, a kormánybiztos tevékenységének támogatása a Magyar Turisztikai Ügynökség szervezeti keretei között kerül biztosításra. Röviden összefoglalva: A korábbi turizmusirányítási feladatokat és a Magyar Turizmus Zrt. munkáját is a Magyar Turisztikai Ügynökség fogja ellátni. 3. Az idegenforgalom gazdasági, társadalmi jelentősége, a világ turizmusa számokban, tendenciák - Magyarország földrajzának jellemzői (nemzetközi áramlási irányok, központi fekvés, vonzerők, stb. - a hazai vendégforgalom fontosabb adatai (statisztika) - a belföldi turizmus (életminőség vizsgálata) és a nemzetközi turizmus - a turizmus nemzetgazdasági szerepe, ennek változása Magyarországon - nemzetközi turisztikai bevételek és kiadások, hozzájárulás nemzetgazdaságunk bevételeihez (fizetési mérleg), adózási szempontok - fajlagos költés és költésszerkezet alakulása - Manilai és Hágai Nyilatkozat a turizmusról - fenntartható fejlődés és feltételei, ökológiai hatások, ökoturizmus - szociológiai hatások (szegregáció, irritáció, elzárkózás, vendégbarátság, stb.) - kulturális hatás - jövőbeli szállodai szolgáltatások, elvárások - Turizmus Szatellit Számla értelmezése
4. A turizmus vállalkozásainak tulajdonosi és üzemeltetési jogi formái. Tulajdonosi és üzemeltetési konstrukció a szállodaiparban a vezetők folyamatos, naprakész tájékoztatásának szükségessége, a statisztika lényege, főbb elemei, döntés előkészítés üzleti stratégiához, üzleti tervhez, fejlesztéshez, stb. az utazási vállalkozások típusai, alapítási, működési feltételei utazási vállalkozások típusai a tevékenységi kör szerint, konkurencia a hazai piacon szállodaipar szereplői üzemeltetési konstrukciók: bérlet lízing management timesharing névhasználati szerződés a magyar turisztikai vállalkozások tulajdonosi struktúrájának jellemzői szállodaipar vállalkozásainak jogi formái: Rt., Kft. stb. szállodaipar fejlődése; főbb trendek 239/2009. Korm. r. a szálláshely szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről. Szálláshelyi minősítési rendszerek/ eljárások nemzetközi szállodaláncok magyarországi működése, jelentőségük a turizmus hazai piacának sajátosságai 5. Hazai utazási irodák piacának jellemzői a piacra lépés feltételei, a működés engedélyezése, nyilvántartásba vétel (vonatkozó jogszabályok, 2005. évi CLXIV tv. a Kereskedelemről, 213/1996. Korm. r. az utazásszervező és közvetítő tevékenységről) - Bejegyzés: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (www.mkeh.gov.hu) helyett 2017. jan. 1-től Budapest Főváros Kormányhivatala Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelezési Főosztály és Közraktárfelügyeleti Osztály o bejegyzett irodák területi megoszlás Idegenforgalmi
o a szervezett turizmus mutatószámai a KSH statisztikák alapján o külföldi érdekeltségek gazdasági kamarák szakmai szövetségek (hazai és nemzetközi) Kiegészítés: A 213/1996 (XII.23.) Korm. rendelet módosult. Módosítás: 140/2015. (VI.9.) Korm. r.rendelet. Hatálybalépés: 2015. szept. 2. A tevékenységért felelős személy vonatkozásában eltörölte az utazásszervező szakmai minősítő vizsgát, így a vizsga alóli felmentés 10 év szakmai gyakorlat kritériumát is. A jogszabály tételesen felsorolja, hogy a tevékenységért felelős személyre vonatkozóan mely képesítések fogadhatóak el. Valamint azt is részletezi, hogy az egyes képesítésekhez milyen időtartalmú utazásszervező/ közvetítő korábbi tevékenység igazolása szükséges. Ez lehet 3, 5 vagy 7 év. ( Pld.: utazásszervezői tevékenység nyilvántartásba vételéhez turizmusvendéglátás közgazdász szakképzettség esetén: legalább 3 év utazásszervezői munkakörben vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján utazásszervezői feladatok ellátásával eltöltött szakmai gyakorlat kell. De pld. felsőfokú végzettség esetén ez a gyakorlati idő: 5 év, vagy idegenforgalmi menedzser szakképesítés esetén a gyakorlati idő: 7 év.) A tevékenységért felelős személyt minimum heti 20 órában kell foglalkoztatni, csak egy utazási vállalkozásnál láthatja el ezt a tevékenységet. A nyelvvizsga követelmény: felsőfokú nyelvvizsgára változott. 6. Az utazási irodák tevékenysége az utazási vállalkozások alapítása (szakmai szempontok, jogszabályok) GANTT diagram értelmezése alapvető és nem alapvető üzletágak és ezek összefüggései utazásszervezés folyamata ügynöki munka rendezvényszervezés egyes tevékenységekhez szükséges feltételek, szakképesítések nemzetközi vasúti jegykiadás (MÁV előírások) repülőjegyek értékesítése (IATA - előírások)
pénzváltás 2003. évi CXXXIII tv., 297/2001. (XII. 27.) Korm. r mindháromnál megfelelő tanfolyam elvégzése és vizsga letétele, technikai, tárgyi feltételek idegenvezetés vonatkozó jogszabályok (33/2009. ÖM. r. ) magánszálláshelyek közvetítése üzleti utaztatás sajátosságai 7. Szerződések az utazási irodáknál az árualap megteremtése céljából (együttműködési, eseti, kontingens, bérleti, bizományosi) az árualap értékesítése érdekében (megbízásos vagy ügynöki, bizományosi) az utassal kötött utazási szerződés a 281/2008. Korm. Rendelet a garanciális szerződések hatása az utazási vállalkozás gazdálkodására 8. Utasvédelem a szervezett turizmusban Az utazásszervezők és közvetítők bejegyzésének szabályozása, vonatkozó rendeletek. (Lásd. 5.pont is) az utazási szerződés kötelező írásba foglalása- 281/2008. Korm. rendelet vagyoni biztosíték különböző biztosítások alkalmazása (útlemondási biztosítás, utasbiztosítás, repülőjegy biztosítása) Fogyasztóvédelmi törvény (1997. évi CLV tv.) utaspanaszok kezelése Változás: a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2016. dec. 31-én megszűnt. Általános jogutódja: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ( A fogyasztók jan. 1-től panaszaikkal elsősorban a területileg illetékes járási hivatalokhoz fordulhatnak). 9. Jövedelmezőségi és üzletpolitikai szempontok érvényesítése, az árképzés és áralkalmazás (Kalkuláció és utókalkuláció) Szállodáknál: - marketingterv szerepe a szállodai gazdálkodásban - az árképzés elméleti és gyakorlati szempontjai, kínálati ár kialakításának folyamata
- Yield management - értékesítési szempontok, értékesítési csatornák, árszegmentáció - disztribúció és szobafoglalás - package árak, áralkalmazás, speciális árak - szállodai vendéglátás jellemzői, a jövedelemtermelő képességgel összefüggésben - szállodai vendéglátás árképzése - A vendéglátás ÁFA változásai!!!!! Utazási vállalkozásoknál: az utazási vállalkozások kalkulációs tevékenységének menete. A kiajánlási ár megállapítása (forint, deviza) a kalkulált árrés mértékének megállapítása, az árrés összetevői az elő- és utókalkuláció közötti különbség okai, az utókalkuláció szükségességének indoklása. általános árrés-elemzés, az árrés alakulására ható tényezők utazási csomag Szervezett utazások árának megállapítása Előkalkuláció célja az egy főre jutó kiajánlási ár (beutazás) vagy részvételi díj (belföld, kiutazás) megállapítása csoportáraknál osztószám alkalmazása autóbuszos utaknál alternatív díjszabás ÁFA felszámítása (változások!) Utókalkuláció célja az út eredményességének megállapítása, a kitermelt árrés kiszámítása mindig a teljes csoport összes ráfordítását tartalmazza 10. A költséggazdálkodás kérdései, összehasonlító elemzés Szállodáknál: költség fogalma költség csoportosítása
költséggazdálkodás vezetői döntései költségek megjelenési formái szállodai költségviselők fedezeti pont számítása költség standardok szakmai költségek nagysága, jellemző költségszintek anyagfelhasználás és árrés hatékonyság összefüggései Utazási vállalkozásoknál: Az utazási vállalkozások költségszerkezete. Az ésszerű költségtakarékosság lehetőségei. Költséghatékonyság mérése, a mutatók tartalma. a bér- és létszámgazdálkodás lényege, szerepe bérezési formák, bérrendszerek a bér részei, az egyes tételek hatása a tevékenység hatékonyságára 11. Az eredmény-kimutatás formája és a jövedelmezőség elemzésének kérdései Szállodáknál: szállodai eredmény-kimutatás céljai, formái szállodai tevékenységek eredmény-kimutatása árbevétel és költségek bontása, tartalma eredményszintek és értékelésük, döntési szintek jövedelmezőségi mutatók jövedelemgazdálkodás vezetői döntései Utazási vállalkozásoknál: az eredmény-kimutatás típusai a számviteli törvény előírásai szerint, tartalmi különbségek az eredmény alakulásának speciális - számviteli összegző adatokon túlmenő - részletezése az utazási vállalkozások tevékenységének elemzéséhez (árbevétel, alvállalkozói ráfordítások, árrés részletes kimutatása) jövedelmezőségi elemzés, hatékonysági mutatók lényege, tartalma
12. A szállodai vállalkozások céljai, üzleti filozófia, tervezés és stratégia a gazdálkodási tevékenység legfontosabb területeinek ismertetése szállodai vezetés filozófiája szállodák céljainak csoportosítása profit maximalizálás hosszú és rövid távú tervezés stratégiai tervezés tervezés folyamata tervezési elemzési, statisztikai módszerek, szekunder források 13. Szállodai beruházás, rekonstrukció szállodai fejlesztés fogalma beruházás - rekonstrukció szolgáltatásfejlesztés beruházás (elkerülhetetlen, üzemeltetési, stratégiai, fejlesztési) megvalósíthatósági tanulmány tartalma szükséges megtérülési számítások 14. Szállodai erőforrások, élőmunka- és vagyongazdálkodás kérdései. Szállodák szervezeti felépítése, szállodai vagyon és élőmunka meghatározása (- igényesség) (A témakör az utazási vállalkozásokra analóg értelmezendő) létszámigény és összetétel a szállodákban létszámigényt befolyásoló tényezők bér szerkezete és ösztönzés élőmunka költség tartalma, nagyságát meghatározó tényezők termelékenység (mutatószámok) élőmunka gazdálkodás elemzése, tervezése oktatás, továbbképzés, tréningek kis és nagy szállodák szervezeti felépítésének összehasonlítása, elemzése erőforrások hatékony működtetése a vezetés, management feladatai szállodai tevékenység vagyon igénye vagyon és eszközgazdálkodás
jövedelmezőségi gazdálkodás vezetői döntései szállodák sajátos eszköz igénye: az ingatlanból fakadó sajátosságok, szállásértékesítés, vendéglátó tevékenység, gyógyászat, egyéb tevékenység egyes szállodatípusok vezetési és gazdálkodási sajátosságai (pl. gyógy, wellness, kastély, üdülő, konferencia, /termék, értékesítés, vezetés, vendégigény) 15. Pénzgazdálkodás pénzgazdálkodás területei, likviditás (fogalma, mutatók), pénzügyi terv felépítése elemzései: - likviditás elemzése - pénzügyi tervezés direkt, indirekt módszerek - bevételek és kiadások, szállodai specifikációk - szállodai és utazási vállalkozások pénzgazdálkodásának összehasonlító elemzése 16. A marketing koncepció kialakítása és megvalósítása marketing koncepció célja, tartalma helyzetelemzés előrejelzés vállalati célok vállalati stratégia marketing célok marketing stratégia (termékpolitika, árpolitika, értékesítési csatorna-politika, marketingkommunikációs politika) célpiaci marketing és kínálatfejlesztés 17. A marketing mix alkalmazása az idegenforgalmi vállalkozásoknál - az idegenforgalmi marketing sajátosságai, termékpolitika, árpolitika, értékesítési csatorna-politika marketingkommunikációs politika a turizmus vállalkozásainál
alkalmazás/példa: egyes szállodatípusokra vagy utazási vállalkozások által összeállított idegenforgalmi termékek marketingje, annak értékesítési csatornái 18. A marketingkommunikációs mix alkalmazása a turisztikai vállalkozásoknál marketingkommunikációs mix tartalma a reklám, a PR (külső PR, belső PR, célcsoportok, a PR eszközei) az értékesítés-ösztönzés a személyes eladás szponzorálás termékelhelyezés direkt marketing 19. Az emberi erőforrás menedzsment feladatai és funkciói szervezettervezés munkaerő-ellátás munkaerő kiválasztás teljesítményértékelés személyzetfejlesztés ösztönzés munkaügyi kapcsolatok tartása stratégiai, végrehajtási, interaktív vonatkozások különbség a szervezet, a szerep, a tevékenység, a tervezés, a gazdálkodás, az ellenőrzés, a munkaügyi kapcsolatok tekintetében (SEEM modell) 20. A kisvállalkozások jellemzői és szerepük a hazai idegenforgalomban kisvállalkozások szerepe a piacgazdaságban/turizmusban vállalkozói tulajdonságok a kisvállalkozásokról alkotott kép Magyarországon jogi megfontolások a kisvállalkozások piacra jutási nehézségei
a kis- és középvállalkozások támogatása, vállalkozásösztönzés idegenforgalmi kis- és középvállalkozások átalakulási nehézségei és fejlődési perspektívái 21. Az idegenforgalmi kisvállalkozások sajátos gazdálkodási jellemzői az üzleti tervezés szerepe a kisvállalkozásban a tervezés jelentősége a befektető, a menedzsment és a bank számára az üzleti tervezés információ-szükséglete a vállalkozás kockázatának vizsgálata a tervezés során turisztikai vállalkozások szabályozási környezete költségcsoportosítások, költséggazdálkodás kisvállalkozások hitelfinanszírozása a turisztikai kisvállalkozások működésének sajátosságai, gazdálkodása 22. A rendezvényszervezés, mint idegenforgalmi üzletág, jelentősége, szervezési sajátosságai rendezvényturizmus gazdasági és társadalmi jelentősége, hazai helyzete piaci jellemzők rendezvények csoportosítása és azok jellemzői a rendezvénypiac szegmentálása a PCO szerepe a rendezvényszervezés a turizmus szintézise marketing szerződések forgatókönyv kalkuláció a rendezvényszervezés tárgyi és személyi feltételrendszere a vendéglátó tevékenység sajátosságai a konferenciaturizmusban a kongresszusi turizmus hazai intézményrendszere és helyszínei (MARESZ, Magyar Turisztikai Ügynökség Kongresszusi feladatokért felelős igazgatóság Budapest Congress & World Trade Center / Kongresszusi Központ/
HUNGEXPO Művészetek Palotája,, stb.) szállodai fejlesztések jelentősebb helyszínek Budapesten és vidéken, várható fejlesztések