Gazdasági és jogi ismeretek 10. o
A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai 22 óra
A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai Makrogazdasági fogalmak, gazdasági folyamatok. A makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák jellemzői A makrogazdaság piacai Az állam feladatadatai, az állam gazdasági szerepe Monetáris és fiskális politika Az államháztartás rendszere A központi költségvetés szerkezete, főbb bevételi forrásai és kiadásai
Makrogazdasági fogalmak, gazdasági folyamatok. Közgazdaságtan: társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik. Mikroökonómia: az egymástól elkülönült piaci szereplők (emberek, háztartások, vállalatok) racionálisnak feltételezett döntéseit vizsgálja. Makroökonómia: összevont mutatók (pl. nemzeti jövedelem, foglalkoztatottság, infláció) segítségével a gazdaság egészének teljesítményét, állapotát, fejlődési tendenciáit elemzi.
Makrogazdasági fogalmak, gazdasági folyamatok. A termelésben felhasznált javak (erőforrások v. inputok) Munka (L): az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználhat. Ellenértéke a munkabér. Természeti tényezők (A) a földterület, erdők, vizek, bányakincsek stb., melyek eredeti, természetes formában alkalmasak a termelési folyamatban történő felhasználásra. Ára bérleti formában való felhasználás esetén a bérleti díj. Tőkejavak (K): a termelésben alkalmazott mesterséges eszközök, gépek, épületeké felszerelések, alkatrészek stb. (együttesen reáljavak), valamint az ezek feletti rendelkezést képviselő pénz és értékpapír. Ellenértéke a kamat.
Szűkösség A közgazdaságtan egyik feladata a szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás a társadalom szükségletei korlátlanok az erőforrások szűkösek.
A makrogazdaság alapfogalmai Kibocsátás(Q): a makrogazdaságban 1 év alatt létrehozott áruk és szolgáltatások összessége Jövedelem (Y): a realizált kibocsátás. (a végtermékek összértéke) Forrása alapján: munka-, tőkejövedelem Bruttó v. nettójövedelem Fogyasztás (C): jövedelemnek az a része, amit szükségleteket kielégítő árukra és szolgáltatásokra költöttek. Megtakarítás (S) az el nem költött jövedelem. Felhalmozás: javaknak a termékek előállításához szükséges eszközök bővítése érdekében történő felhasználása. formája: beruházás + készletfelhalmozás. Beruházás: az elhasznált tárgyi eszközök pótlása (forrása az amortizáció), vagy a jövőbeni célok eléréséhez szükséges bővítése (forrása a nyereség) A nettó beruházás (I) tulajdonképpen a bővítő beruházást jelenti. Nettó beruházás = bruttó beruházás pótlás Árszínvonal (P) a makrogazdaság termékárainak termékmennyiséggel súlyozott átlaga. Megmutatja, mennyibe kerül a kibocsátás. A pénz vásárlóereje az árszínvonal reciproka. (1/P)
A makrogazdaság szereplői háztartási szektor vállalati szektor állami szektor fő cél: a szükségletek minél teljesebb kielégítése, feladata, hogy fogyasztási cikkeket keres és munkát ad el gazdasági egységek összessége, amelyek értékesítés céljából árukat termelnek., költségeiket pénzbevételeikből fedezik; céljuk: profitszerzés. (pl. vállalat, szövetkezetek, bankok, biztosítók) nemzetgazdasági feladatokat ellátó intézmények, amelyek nem a piacon keresztül elégítenek ki szükségleteket, és kiadásaikat adókból és egyéb állami bevételeikből fedezik. vállalati + háztartási = magánszektor magánszektor+ állami szektor = belföldi szektor külföld szektor: nemzetgazdaság külső kapcsolatai: áru- és pénzkapcsolatok
Háztartási szféra Vállalati szféra Állami szféra Külföld Bevétel bér (W h ) transzfer(tr h ) jövedelem (Y) transzfer (Tr v ) adók (Th+Tv) import (IM) Kiadás fogyasztás (C) adó (T h ) megtakarítás (S h ) bér (W) adó (Tv) megtakarítás (S v ) transzferek (Tr h +Tr v ) kormányzati vásárlás (G) állami megtakarítás (S G ) export (X) megtakarítás (S k ) Egyensúly C+Th+S h =W+ Tr W+Tv+S v =Y+Tr T rh +T rv +G+S G =T h + T v IM=X+S k
A makrogazdasági körforgás sémája a piacok figyelembe vételével
A makrogazdaság piacai A makrogazdaságtanban is sokféle piac létezik. Megkülönböztetésük alapja lehet a résztvevők területi köre szerint. Eszerint létezik pl.: világpiac, európai piac, magyar piac stb Valamint feloszthatjuk a piacokat a piaci csere tárgya szerint, pl.: munkapiac, pénzpiac, Kiemelten fogunk foglalkozni négy önálló piaccal, amelyek a makroökonómiai elemzések legfontosabb alapját szolgálják: árupiac, munkapiac, tőkepiac és pénzpiac.
Árupiac Az árupiac egy nemzetgazdaságban a termékek és szolgáltatások összes keresletét és kínálatát, valamint az azok közötti kapcsolatot jelenti. Az árupiacon a kínálatot a vállalatok és a külföldiek teremtik meg, míg a keresletbe beletartozik az összes gazdasági szektor (háztartások, vállalatok, állam, külföld). A háztartások fogyasztási cikkeket vásárolnak, a vállalatok tőkejavakat, az állam olyan termékeket, amelyek a közösségi fogyasztáshoz szükségesek, a külföld pedig bármilyen termékcsoportot, amely megfelel céljainak.
Munkapiac A munkapiac a munka, mint termelési tényező cseréjét közvetíti. A keresletet ezen a piacon a vállalatok jelentik. A kínálatot pedig a háztartások biztosítják. A piaci adásvétel során a munkavállalók munkabérért cserébe, a munkaadók által meghatározott munka elvégzésére kötelezik magukat. Munkakínálat, a munkavállaló döntése a munka (szükséglet kielégítés) és a szabadidő között. Alacsonyabb jövedelem esetén, nő a munkakínálat. A munkakereslet a munka határterméke, a pótlólagosan felhasznált egységnyi munka mekkora termelésnövekedést produkál?
Tőkepiac A tőkepiac magában foglalja a tőkejavak adásvételét, valamint az ezek megvásárlásához szükséges pénztőke megszerzésének piacait is. A tőkejavak piacán a termelési eszközök (áruk és szolgáltatások) adásvétele történik, ami sokban hasonlít a fogyasztási cikkek piacához, egy lényeges eltéréssel: a hasznosság helyett a várható profit a vásárlás indítéka. A pénztőke piacon a vállalkozáshoz szükséges pénz adásvétele történik. Ennek formája lehet pénz v. értékpapír.
Pénzpiac Nominális pénzkínálatnak nevezzük azt a pénzmennyiséget, amelyet a bankrendszer a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsát. Pénzkeresletnek nevezzük azt a pénzmennyiséget, amelyet a gazdasági szereplők tranzakciós, óvatossági és spekulációs megfontolásokból szándékoznak tartani.
Infláció Fogalma: inflációról akkor beszélünk, amikor az általános árszínvonal tartósan nő. Az árak nőnek a pénz értéktelenedik. Infláció fajtái. Kúszó infláció, amikor az árak kismértékben nőnek Vágtató infláció, az infláció évi 2 vagy 3 jegyű Hiperinfláció, a pénz elértéktelenedik Infláció fékezhető: a kereslet csökkentésével(bérek csökkentése, állami kiadások csökkentése, kamatláb emelése..) A forgalomban lévő pénzmennyiség csökkentésével (pl adók növelése) Kínálatot élénkíti (támogatja a termelést)
Munkapiac Nominálbér: a munka ára, amit a munkavállaló a munkájáért kap Reálbér: az a termékmennyiség, amit a megkapott munkabérért meg tud vásárolni. Munkanélküliség: Munkanélküli az a személy, akinek az adott időszakban nincs munkahelye, nincs keresete. Munkanélküliségi ráta=munkanélküliek száma/aktív népesség Munkanélküliség típusai Átmeneti (idénymunka) Ciklikus (a makrogazdasági kibocsátástól függ) Strukturális (nem abban a szakmában keresnek, mint kínálnak pl.szakképzetlen)
Az állam gazdasági szerepe Az állam rendeltetése, hogy szervezetei segítségével vezesse a társadalom közös ügyeit, törvényeivel biztosítsa a rendet. F E L 1. Állam általános feladatai: az ország érdekeinek védelme, külső biztonsága a belső rend és igazságosság fenntartása a gazdasági és társadalmi élet intézményi és jogi hátterének biztosítása 2. Közjavak előállítása és a fejlett infrastruktúra kiépítése Közjavak: amelynek fogyasztásából nem zárható ki senki, a piac nem érdekelt azok előállításában (pl.: a rend, a biztonság, az alapvető műveltség, egészség). Az infrastruktúra a termelés feltételeit biztosító eszközök összessége pl.: sztráda, egyetem, híd. A D A T A 3. A gazdaság jogi szabályozása Az állam megszövegezett akarata, amely a gazdasági működés területét szabályozza A munkapiacot a Munka Törvénykönyve, A pénzpiacot a Hitelintézeti törvény, Értékpapírtörvény Árupiacot a Polgári törvénykönyv Vállalkozásokat a Társasági törvény, Számviteli törvény 4. A jövedelmek újraelosztása elsődleges elosztás: a jövedelmeknek az újratermelési folyamatban történő elosztása másodlagos elosztás vagy újraelosztás: a jövedelmeknek az állam általi elosztása az adók és támogatáson rendszerén keresztül (Ahol több van onnan elvesz és ad oda ahol kevesebb.) 5. A gazdaság fejlődésének biztosítása, piac befolyásolása infláció csökkentése munkanélküliség mérséklése
Államháztartás, Központi költségvetés Államháztartás az állami közfeladatok ellátására szolgáló rendszer. Alrendszerei Központi költségvetés Elkülönített pénzalapok Társadalombiztosítás Helyi önkormányzati költségvetés Állami költségvetés Központi költségvetés egy pénzügyi terv, amely adott időszakra megtervezi az állami feladatok ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat. Bevételek adó, vám, illeték, bírság, privatizáció Központi költségvetés Kiadások támogatások (agrár, vállalkozás, lakás, export..) szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális kiadások központi állami szervek működtetése állami beruházások,-vállalatok külső és belső védelem, rendfenntartás államadósság Egyenleg lehet: egyensúly, szuficit, deficit
Adórendszer Adó az állam által kivetett, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli befizetési kötelezettség Adórendszer az ország egy időben alkalmazott adónemek összessége, valamint az adóügyekkel foglalkozó intézmények rendszere. Adók csoportosítása Jövedelemhez kötött Fogyasztáshoz kötött Egyéb, helyi adók Szja 2011-ben 16% társasági adó 10% 500mFt-ig e fölött 19% osztalékadó 16% kamatadó 16% Áfa 27%, 18%, 5%, 0 jövedéki adó, fogyasztási adó gépjárműadó ingatlanadó
Helyi önkormányzatok Helyi önkormányzatok a helyi közösségi feladatokat szervezik és finanszírozzák, a települések fejlesztéséért felelősek. Feladatok: alapfokú oktatás, egészségügyi és szociális alapellátás, közutak, közművek, közvilágítás Elláthat még az önkormányzat: helyi lakásállomány kezelését, társadalmi, tudományos és művészeti tevékenység támogatását Bevétele: Kiadása: Szervezete:
Pénzügyi szféra A mai pénz hitelpénz, nincs saját belső értéke, nem áll mögötte arany. A bankok teremtik hitelezéssel, a bankszálán történő jóváírással. A pénzügyi szféra részterületei: jegybank kereskedelmi bankok egyéb pénzügyi szolgáltatók Jegybank (MNB) a bankok bankja a kétszintű bankrendszerben feladata: őrzi és kezeli az állam pénztartalékait kezeli az állam bevételeit és kiadásait vezeti a kereskedelmi bankok számláit, ellenőrzi azok működését bankjegykibocsátás a nemzeti valuta stabilitásának biztosítása devizapolitika érvényesítése pénzügyi szabályozás
Pénzügyi politika Olyan állami intézkedések összessége, amelynek fő célja az áru- és pénzmennyiség makroszintű összehangolása. A monetáris politika elsődlegesen a pénz kínálatán és keresletén keresztül próbálja a pénzügyi egyensúlyt biztosítani. A fiskális politika a központosított jövedelmek elosztását és újraelosztását jelenti.
Monetáris politika egy gazdaságpolitikai tevékenység, melynek során a monetáris hatóság (Monetáris Tanács) befolyásolja a rövidtávú kamatkondíciókat, és ezáltal átmenetileg hatást gyakorol az makrogazdasági keresletre is. A legtöbb országban a központi bank, vagy más néven jegybank a monetáris politikáért felelős állami intézmény. A monetáris politika legfontosabb eszköze az irányadó kamatláb szintjének meghatározása. 2014 júniustól az alapkamat: 2,3%. Jegybanki alapkamat mechanizmusa jegybanki alapkamat nő, akkor a kereskedelmi bankok hitelkamata is nő, így kevesebb hitelt vesznek fel és ez a gazdaság fejlődését hátráltatja jegybanki alapkamat nő, akkor a kereskedelmi bankok betéti kamatlába is nő, ezért érdemes a bankoknál betétet elhelyezni, így csökken a forgalomban levő pénz mennyisége és a gazdaság fejlődése lelassul
Monetáris beavatkozás lehetséges eszközei Tartalékolási előírások: tartalékráta meghatározása, kötelezően tartalékolt összeg %-os meghatározása Kamatszabályozás: alapkamat meghatározása Refinanszírozás : a jegybank különböző lejáratú hitelekkel látja el az üzleti bankokat, annak érdekében, hogy ezeket a pénzeket az üzleti bankok kihelyezzék a gazdasági szereplők részére. Értékpapír(nyíltpiaci) műveletek: nagy mennyiségű értékpapírnak az adás vétele a jegybank és a hitelintézetek közt. Árfolyam-politika: kötött devizagazdálkodású országokban van szerepe
Árfolyampolitika külföldi pénznem Ft-ra szóló árfolyam jegyzése, illetve, a Ft külföldi pénznemre szóló árfolyam jegyzése. Árfolyam megállapítása: az euro árfolyama alapján történik. Árfolyampolitika alkalmazása árfolyam leértékelése: export növelő, import fékező hatású árfolyam felértékelése: import ösztönző, export korlátozó hatású Mercédesz ára nő/csökken ha a ft felértékelődik. Mikor érdemesebb exportálni: ha a forint leértékelődik, vagy ha felértékelődik?
Fiskális politika, más néven költségvetési politika, a gazdaságpolitika egyik eszköze, melyet rendszerint az *állam] gyakorol. Részét képezi az adóztatás, a közkiadások és az államadósság tervezése és kezelése. A fiskális gazdaságpolitika alapvető célja, a munkanélküliség megfelelő szinten tartása. Eszközei: Recesszióban: adók csökkentése, újabb állami projektek indítása. Fellendülés esetén: adók emelése, közkiadások csökkentése.
Projektfeladat Gazd és jogi ismeretek 10 c Téma: Államháztartás Válassz ki egy magyarországi települést (egyeztess az osztálytársaiddal, lehetőleg eltérő település legyen). Vizsgáld meg az önkormányzatnak milyen adóbevételei, esetleg egyéb bevételei vannak. Rajzold le az önkormányzat szervezeti struktúráját, nevesítsd a polgármestert, jegyzőt. Írd le milyen állandó feladatokat és milyen fejlesztéseket végeztek az elmúlt évben. Tegyél javaslatot további fejlesztésekre! Leadandó: Az önkormányzat bemutatása, néhány fotóval. Elemzés az önkormányzat munkájáról egy kívülálló szemével.