Közösségi-nemzeti identitás-alakítás a felsőoktatásban



Hasonló dokumentumok
Tárgyi tematika és félévi követelményrendszer

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók

IDENTITÁS (ÖN)AZONOSSÁG - TUDAT

Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanulási tanítási folyamatban. Vámos Ágnes (ELTE)

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár ( ) kb fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

Az egyetem mint szocializációs színtér


EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK

Szociálpszichológia I.

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók?

EGÉSZSÉGNAP június 12.

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A család mint érték értékteremtő család. Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus november 24.

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

III. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pszichológia. 2008/2009. I. félév

Pedagógia - gyógypedagógia

ÚTMUTATÓ SZAKMAI GYAKORLATOKHOZ TANÍTÓ SZAKOS HALLGATÓK, ISKOLAI SZAKVEZETŐK, GYAKORLATVEZETŐ OKTATÓK SZÁMÁRA

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja

AZ ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS ÉS PREVENCIÓS LEHETŐSÉGEI

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

PROKON EGYESÜLET AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK VISZONYA A NEMZETI KONZULTÁCIÓHOZ december 19.

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

Továbbképzési tájékoztató 2018.

A pszichológia mint foglalkozás

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

Család, nevelés, együttműködés Kutatás és képzés az ELTE Tanító- és Óvóképző Karon

Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet 2015/2016. tanév

Oktatói munka hallgatói véleményezése. Testnevelő tanárok

A kompetencia terület neve

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL


Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Miben fejlődne szívesen?

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP /2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

PROKON Kutató és Elemző Társaság. Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről

A PÁLYAORIENTÁCIÓ, ILLETVE A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS JELENTŐSÉGE ÉS MEGVALÓSULÁSA A KÖZNEVELÉSBEN

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

KÖVETELMÉNYEK. 2016/17. tanév 1. félév. Dr. Margitics Ferenc. főiskolai tanár. Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet

PROKON. Kutató és Elemző Társaság VASÁRNAPI BOLTZÁR: IDEOLÓGIAI KÉRDÉS

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje. Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem

MI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

FOGADUNK? VAGY BEFOGADUNK? Inkluzív nevelés a Pöttyös oviban

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Pályaorientációs program: a megfelelő szak- és szakmaválasztás támogatása

Beérkezett kérdőívek aránya csoportonként

ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért

A BAGázs-módszer A BAGázs Közhasznú Egyesület szakmai munkájának rövid bemutatása

Családi szocializáció és fejlődés

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve:

KÖVETELMÉNYEK félév. Vassné Dr Figula Erika főiskolai tanár

Útmutató szakmai gyakorlathoz

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

A tanári mesterképzés portfóliója

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak

KÖVETELMÉNYEK II. félév

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Átírás:

Közösségi-nemzeti identitás-alakítás a felsőoktatásban Szebeni Rita Eszterházy Károly Főiskola, Eger rszebeni@ektf.hu Az identitás-alakulás szempontjából kitüntetett, és szenzitív periódus az ifjúkor, ami egybeesik a felsőoktatási tanulmányok idejével. A 2010-s években tanulmányokat folytató fiatalok iskolai előéletéből vagy hiányzik, vagy deficites a közösségben szerzett élmény, a nemzethez tartozás élménye, mint egyik lényeges identitás-elem. A személyiség egységét, koherenciáját, és érettségét valamennyi identitás-elem együttesen határozza meg, és amennyiben a biológiai, ideológiai, szakmai, vagy nemzeti identitás nem kidolgozott, akkor annak a személyek életvezetésében következményei lesznek. Ennek egyik megnyilvánulási formája, hogy a felsőoktatásban tanulók jövőtervezése esetleges, elköteleződésük bizonytalan, referencia pontok nem segítik a felnőtt életre való felkészülést. Az oktatói munkában tapasztalható, hogy a hallgatóknak nincsenek tudatos, és átgondolt céljaik, sem lakóhelyválasztásban, sem szakmaválasztásban, csak irracionalitásokkal terhelt jövőképek konstatálhatók. ( Majd tanulok még valamit Majd külföldre megyek pár évre stb.) Ez a jelenség két szempontból sem elhanyagolható: egyik a jelenség társadalmi vetülete, másik pedig a személyes, pszichológiai szintje. A mentális értelembe vett érett személyiség, csak stabil én-képpel, önazonossággal, és célokkal azonosítható. A posztmodern társadalom jellemzőjeként leírt egzisztenciális választás hoz, protektív felnőtt környezet nélkül nem esélyes eljutniuk a fiataloknak. Sodródás, és kedvezőtlen életútbeli forgatókönyvek lehetnek a következményei. A kognitív szociálpszichológia, az identitást, eleve a csoporttagságból vezeti le. Elmélet háttér A késő modernitásnak jellemzője, hogy a tradicionális társadalmi rendek típusai felbomlottak, és a hagyományos jelentésrendszerek átalakultak (Giddens, 1990). Fellazultak azok a kapcsolatok, amelyek az embereket, mint személyeket összekötik rítusok, hagyományok, segítségével a társadalmi intézményekkel. Ily módon a személyes identitás kialakítása, fenntartása, modern kori feladat. Giddens (1990) rámutatott arra is, hogy korunkra a személyes, vagy szelf-identitásalakulás jellemző. Az egyének személyes narratívumokat építenek fel, ezzel mintegy megértik önmagukat, és ellenőrzést gyakorolnak saját életük, és jövőjük felett. Így a szerző életfelfogásában az életstílus nem más, mint adott identitásnarratívumnak a formája. Szerinte ugyanis minél inkább csökken a tradíciók szerepe abban, hogy biztos és szilárd szelfet, én-identitást kínáljon fel, annál inkább rákényszerülnek az emberek arra, hogy életstílust alakítsanak ki. Le Rider (1990) szerint, a századforduló identitásválságából eredeztethető az az elgondolás, hogy az identitás nem más, mint sajátos élettörténeti konstrukció. A pszichoanalízis identitás-felvetéseiben az Én és a Másik kettős játéka a központi elem, és az identifikáció fogalma. Erikson, túllépve Freudon, nem pszichoszexuális 107

kontextusban vizsgálja az identitás - kérdést, hanem pszichoszociálisban. A hangsúly itt az Én folytonosságára, külső belső egyensúlyára esik. Témánk szempontjából a szociális identitás-elméleti felfogás a legrelevánsabb. Ez az elmélet azt feltételezi, hogy a személyeknek szükségletük az, hogy önértékelésüket, és önbecsülésüket a csoport hovatartozás révén elégítsék ki (László, 1999). Ha elfogadjuk, hogy a saját csoport fontos szerepű a szociális identitás kialakulásában, akkor fontos számukra az a nézetrendszer, (tágabb értelemben valóságkonstrukció) amit saját csoportjukkal közösen dolgoznak ki a személyek. Egy személy egyidejűleg számos csoporthoz tartozik, tehát több típusú identitással rendelkezik. Ezek közül az egyik legfontosabb a nemzethez való tartozás, a nemzeti identitás, mely lehetővé teszi az individum számára, hogy megkülönböztesse magát és társadalmi nagycsoportját másoktól; ezáltal az idegent az ismerőstől. Ha valakinek a foglalkozása, neme, vagy más csoporttagsága igen fontos, akkor az az identitásának részévé válik. Amikor úgy tekintünk magunkra, mint egy csoport tagjára, akkor valójában önkategórizációt végzünk. Néhány csoporttagság csak alkalmilag kerül előtérbe, de a nemhez, és az etnikai csoporthoz tartozás egész életre szól. A nemzeti identitás kialakulása A nemzeti identitás nem velünk születik, ennek érzése azonban már kora gyermekkorban kialakul, s éppen ezért is nehéz elnyomni, megmásítani azt. Szocializáció során a gyermek megpróbál úgy cselekedni, ahogyan azt nemzetének normái és értékei megkívánják. Csepeli György (2002) a nemzeti szocializáció három szakaszát írja le: az elsőben a 6 és 7 év közötti gyermek csupán szűkebb környezetét, lakhelyét és családját ismeri; a másodikban - 8-9 év környékén már olyan kognitív elemeket is tudatosít, amilyen például az anyanyelv vagy a nemzetiség; végül pedig a harmadik szakaszban 10-11 éves korában a haza és a nemzet fogalmát is megérti. A gyermekek először családjuk körében találkoznak a nemzeti identitás fogalmával, és csak később válik az iskola szocializációs színtérré. Az, hogy egy család milyen mértékben adja át utódainak ezeket az érzéseket, az összefügg a család társadalmi státusával, a megélt hovatartozás - érzésükkel. Ha elfogadjuk, hogy a személyek szociális identitásában a saját csoportjaik fontos szerepet játszanak, akkor annak a nézetrendszernek, világkonstrukciónak, amelyet a fiatalok ezekben a csoportokban kidolgoznak, szintén fontosságot tulajdoníthatunk, és egyben elemzés tárgyává tehetjük. Voltak törekvések a szociális identitáselmélet, és a szociális reprezentáció elmélet összekapcsolására. Ebben a törekvésben nehezítő tényező, hogy az egyéni identitásdinamikát kell a csoportközi viszonyok dinamikájával összevetni. Mégis elmondható, hogy a két elmélet integrálása arra vonatkozik, hogy az egyéni társas viselkedésre, és az azt megalapozó kognitív folyamatokra vonatkozó szociálpszichológiai modelleket valóságos társadalmi térbe viszik. Valamennyi elméleti felfogásban közös elem, hogy az ÉN fenntartásában és fejlődésében a Másik szerepe elengedhetetlen. A személyek Mások megerősítéseit használják arra, hogy saját önmeghatározásukat megalkossák. A fontos Másikat hordozó struktúrák a helyzeti identitások, a sémák, az énkép-minták. Jelentős 108

tényező az is, hogy a személyek stabilitásra való törekvése evidencia, így az az információkeresés is, ami Énjükkel kapcsolatos. Ezért ennek biztosítására is társas/közösségi mező jelenléte szükséges. Az Énről való ismeretek többszörös énképaspektusok formájában reprezentálódnak. Nagyobb énkép komplexitás azt jelenti, hogy az Én több, egymástól elkülönülő kognitív énkép-aspektussal bír. Linville (2003) kimutatta, hogy a komplex énprezentáció mérsékli a stresszkeltő hatásokat, így mentálhigiénés faktor is. Ezért lényeges, hogy a csoport által kialakított, és fenntartott szociális reprezentáció erősítse a tagok közös identitásélményét, és járuljon hozzá az énkép komplexitáshoz. Munkánkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen értelmet adnak a felsőoktatásban tanuló fiatalok a saját életüknek, milyen konstrukciók jellemzőek saját belső világukra, és ebben a csoporthoz, nemzethez való tartozás kerül fókuszba. A kutatási program közvetlen célja, hogy olyan felsőoktatási képzési program kidolgozásához szolgáltasson adatokat, amely a diszciplináris ismeretek mellett, beépíthető a hallgatók képzési portfóliájába. Cél még, hogy a közösségi nemzeti elköteleződéshez szükséges konstruktumokat felépítse. A vizsgálat bemutatása Az alább bemutatott vizsgálat, a téma szempontjából előkutatásnak tekinthető. Az előméréssel az volt a célunk hogy az általunk kidolgozott mérőeljárást teszteljük, és a nyert adatokat a vizsgálni kívánt jelenséggel összehasonlítsuk, és a kutatás további részéhez támpontokat kapjunk. Módszer: attitűd-vizsgálat saját fejlesztésű skálával, valamint egy háttérkérdőív. Az elővizsgálatban 66 fő vett részt, (19-25 év) valamennyien az Eszterházy Károly Főiskola hallgatói, akik különböző szakon, és különböző képzési szinten vannak jelen. A kérdőívek kitöltése önkéntes jellegű és anonim volt. Az adatokat SPSS statisztikai elemző rendszer, segítségével dolgoztuk fel. Az alábbi táblázat bemutatja a minta összetételét, a háttérkérdőív adatai alapján (1. ábra). 1. ábra. A minta bemutatása (N=66) A válaszadók megoszlása Nők 57 Férfiak 9 Szociálpedagógus 32 Csecsenő és kisgyermeknevelő 18 Pedagógiai mester 9 Ifjúságsegítő 7 Falu 37 Kisváros 18 Nagyváros 11 Magyar 62 Roma 4 Szülei tartják el 38 Szülei részben támogatják 20 Teljesen önellátó 8 Vér szerinti szülők nevelik 54 Nevelőszülők nevelik 1 Egyik szülő neveli 9 Egyéb 2 109

Az előkutatásból nyert adatok A vizsgálat megerősített minket abban, hogy a nemzeti- közösségi identitás kérdésében van dolgunk a vizsgált korosztállyal. Figyelemfelkeltő azoknak az aránya akik nem válaszoltak a kérdésre, - ez a mintánk csaknem egyharmada (n=66), - vagyis ezt a tényt definiálhatjuk úgy, hogy van, de nem merik felvállalni előítéleteiket. Akik pedig vállalják előítéletes gondolataikat, köztük még e csekély számú mintán is jól látszik az a társadalmilag készen kapott előítélet, ami a magyar társadalmat jellemzi a roma kérdésben. 1. ábra: Az előítéletes magatartás Nem kívánt csoport Nem kívánt csoport Arabok Személyes múltbéli kapcsolatra épülő válsztás, pl. osztálytársak Agresszív csoportok Romák Nincs 1 2 2 6 36 Nem válaszolt 19 0 10 20 Válaszadók száma Adatotokat kaptunk a hallgatók közösséghez tartozásról való gondolkodásukról is. Fontosnak tartják a különböző iskolai, szabadidős, online- közösségekhez tartozást, de a tagságuk ezen csoportokban már eltérő. Azon közösségek melyek tagsága formálisan megszervezet (iskola) jóval nagyobb számban elérhető számukra, azon közösségek pedig amely egyéni választáson, saját erőfeszítésen múlnak már jóval kevesebbek számára elérhető. (szabadidős csoportok) Végül néhány adat a nemzeti identitás kérdésében. A minta 89, 8% fogadja el, hogy magyar, 75%-a szereti is, és 40.9% válaszolt úgy, hogy nehéz lenne itt hagynia az országot. 37,8 %-a könnyen megtenné ezt, 21,3% nem tudja eldönteni. A válaszadók 83,3% vállalna külföldön munkát, 40.9% keresi is ennek a lehetőségét. A számok tükrében elmondható, hogy bár egy erős érzelmi viszonyulás kimutatható a mintában résztvevő hallgatók körében, de ennek ellenére is a minta nagy százaléka vállalna munkát külföldön és sokan keresik is ennek a lehetőségét. 30 40 110

Összegzés Az előkutatás adatai alapján elmondható, hogy érdemes további kutatásokat folytatni a témában, mivel az előfeltevések beigazolódni látszanak. A fiatalok életéből hiányoznak az olyan támogató közösségi tagságok, melyek elengedhetetlenek a mentális homeosztázis szempontjából. A fiatalok egy része tanulmányai befejezése után külföldi munkavállalásban, külföldi életvitelben gondolkodik. A hallgatók egy részénél előítéletes magatartás figyelhető meg. Fontosnak tartjuk, hogy mint képző intézmény-, akik kapcsolatban vagyunk az érintett korosztállyal - a fenti jelenségekkel foglalkozzunk, és segítsük őket a közösségi élmények megszerzésében, valamint az előítéletek leküzdésében. Ennek érdekében ismereteket nyújtsuk a hallgatóknak az eltérő szocializációból adódó sajátosságok kezelésére, hiszen ezzel is szakmai kompetenciájukat, társadalmi integrációjukat erősítjük (Hanák, 2012). A vizsgálat további menete Az elemszám növelésével adat-bővítés. A minta életkori eloszlásának növelése. A közösségszervezés módszertanának érvényesítése az oktatói munkában. A tanár szakos hallgatók témához illeszkedő kompetenciáinak fejlesztése. Életút-tervezési program kidolgozása a célkorosztályra. Előítéletek csökkentése. Irodalomjegyzék CSEPELI György (2002). A nagyvilágon e kívül Nemzeti tudat és érzésvilág Magyarországon 1970-2002. Budapest: Jószöveg Műhely. ERŐS Ferenc (2001). Az identitás labirintusai. Narratív konstrukciók és identitás-stratégiák. Budapest: Janus; Osiris. GIDDENS, Anthony (1990). The Consequences of Modernity. Cambridge: Polity Press. HANÁK Zsuzsanna (2012). A pedagógus családdal végzett munkájának szerepe a romák társadalmi integrációjában. Társadalmi Együttélés, 1 (3), 1-10. LÁSZLÓ János (1999). Társas tudás, elbeszélés, identitás. Budapest: Scientia Humana; Kairosz. LE RIDER, Jacques (1990). Modernité viennoise et srises de l identité. Paris: PUF. LINVELLE, Patricia W. (2003). Az énkép-komplexitás mint kognitív védelem a stresszel összefüggő betegségekkel és depresszióval szemben. In V. Komlósi Annamária, & Nagy János (szerk.): Énelméletek Személyiség és Egészség. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 111