KÖZÉP-EURÓPAI RÉGIÓK AZ EURÓPAI UNIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA KÖZÉP-EURÓPAI RÉGIÓK AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2300/2/2005. GYŐR 2005. június 30.

Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISSN 1786 9145 ISBN 963 215 818 0 IGAZGATÓ: NYITRAI JÓZSEF TÁJÉKOZTATÁSI OSZTÁLYVEZETŐ: DR. BÓDINÉ VAJDA GYÖRGYI KÉSZÍTETTE: DR. BÓDINÉ VAJDA GYÖRGYI KÁSA KATALIN A KIADVÁNY MEGVÁSÁROLHATÓ ÉS MEGRENDELHETŐ AZ IGAZGATÓSÁG CÍMÉN: 9024 GYŐR, BEM TÉR 19. Telefon: 96/502-400 Telefax: 96/427-033 AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSA, KÖZLÉSE ESETÉN KÉRJÜK A FORRÁS FELTÜNTETÉSÉT

TARTALOM Bevezetés...5 TÉRKÉPEK Az Európai Unió tagállamainak régiói (NUTS 2)...7 Az egy főre jutó GDP, 2001...8 Az egy főre jutó GDP az EU-25 átlagában, 2001...9 Magyarország, Ausztria, Cseh Köztársaság, Szlovákia és Lengyelország régiói (NUTS 2)...10 Népsűrűség, 2001...11 1000 lakosra jutó természetes szaporodás/fogyás, 2001...11 Munkanélküliségi ráta, 2003...12 Egy évnél hosszabb ideje munkanélküliek aránya, 2003...12 Foglalkoztatási arány, 2003...13 A 100 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma, 2002...13 100 hektár mezőgazdasági területre jutó szarvasmarha, 2003. december 1....14 100 hektár mezőgazdasági területre jutó sertés, 2003. december 1....14 1000 lakosra jutó kereskedelmi szállásférőhely, 2003...15 1000 lakosra jutó személygépkocsi, 2001...15 TÁBLÁZATOK Az EU-tagállamok régióinak száma és fejlettségi színvonala...17 Az EU-tagállamok régióinak főbb adatai...18 A bruttó hozzáadott érték megoszlása a gazdasági ágak főbb csoportjai szerint, 2002...25 Népesség, népmozgalom...26 Gazdasági aktivitás, 2003...27 A foglalkoztatottak száma és megoszlása, 2003...28 Egészségügy, 2002...29 A 100 000 lakosra jutó halálozások száma a főbb halálokok szerint, 1999-2001 évek átlaga...30 Kutatás-fejlesztés, 2002...31 Földterület művelési ág szerint, 2003...32 A szántóföldi növények termésmennyisége, 2003...33 A szántóföldi növények termésátlaga, 2003...34 Állatállomány, 2003. december 1...35 100 hektár mezőgazdasági területre jutó állatállomány, 2003. december 1...36 Kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, 2003...37 Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, 2003...38 Közlekedés, balesetek, 2001...39 Módszertani megjegyzések...40 3

MEGJEGYZÉSEK Az adatokat a NUTS 2003 területi osztályozási rendszer szerint közöljük. A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az adatok és a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen-adatoktól. Az egyes táblákra vonatkozó megjegyzések a táblák alján találhatóak. JELMAGYARÁZAT = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő... = Az adat nem ismeretes. 0; 0,0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. 4

BEVEZETÉS Az európai országokban a régiók létrejöttének és egyben jogosítványainak is számos formája ismert. Az első csoportot a szövetségi államok Németország, Belgium, Ausztria alkotják, ahol a tartományok a történelmi hagyományok következtében nagyfokú önállósággal rendelkeznek. A második csoportot a központi kormányzat kezdeményezésére létrehozott területi egységek regionalizáció jelentik. Az un. regionalizált államokban (Olaszország, Spanyolország) ezek a régiók meghatározott autonómiával rendelkeznek, jogköreik azonban korlátozottak. A decentralizált államokban (Franciaország, Portugália, Finnország, Svédország) számos közügyet telepítenek helyi, illetve regionális szintre, azonban ezeket a származtatott jogköröket vissza lehet vonni, illetve mérsékelni lehet. Míg az unitárius államokban (Nagy-Britannia, Görögország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Dánia) a helyi önkormányzatok széles körű feladatokat kapnak, de ennek ellenére teljes vagy korlátozott önállósággal rendelkező régiók nem találhatók. Az alulról felfelé irányuló régióalakítási kezdeményezések a 70-es években Nyugat-Európában bontakoztak ki először és számos esetben találkoztak a regionalizációs törekvésekkel (Spanyolország, Olaszország, Belgium), így ez a folyamat erősítette a kialakítandó régiókat. Magyarországon az 1998-as Területfejlesztési Koncepció jelölte ki a hét tervezési-statisztikai régiót. Az európai integrációt a regionalizáció (felülről-lefelé) és a regionalizmus (alulrólfelfelé) együttesen erősítette a 90-es évektől, amikor is fokozatosan megkezdődött a Régiók Európájának a formálódása. Ebben meghatározó tényező az Európai Unió regionális politikája. A tagországok, régiók közötti területi különbségek az uniós bővítés első szakaszában kerültek felszínre, melyek enyhítésére közösségi pénzügyi eszközökre volt szükség. Ezek igénybevételével kell ugyanis elősegíteni a strukturális és területi aránytalanságok mérséklését az Európai Unióban. Első megjelenési formája a Strukturális Alapok, mely több támogatási, fejlesztési forrást foglalt magában. Ezen később reformokat hajtottak végre, költségvetési időszakokat határoztak meg (1988-1993, 1994-1999, 2000-2006), melyekben előre kijelölték a célkitűzéseket, illetve az ezekhez rendelt támogatások összegét, a felhasználásuk módját. A Strukturális Alapokból a tagállami fejlesztési programokat támogatják. Az Unió regionális politikájában meghatározónak tekinthetők egyrészt a városrendszerek és hálózatok fejlesztése, az infrastruktúra és a tudásanyaghoz jutás biztosítása, a természeti és kulturális örökség fokozott védelme, ennek területi, regionális folyamatokba való integrálása, másrészt ezekkel is összefüggésben az európai szintű 5

transznacionális (nemzetek közötti) és multinacionális stratégiák kidolgozásának szorgalmazása. A 2000-2006. közötti időszakra a Strukturális Alapok korábbi hat célkitűzését a következő háromra csökkentette az EU: 1. a legelmaradottabb régiók támogatása, 2. gazdasági, társadalmi átalakulás alatt lévő, strukturális nehézségekkel küzdő régiók támogatása, 3. oktatás, képzés és foglalkoztatás politika modernizációjának a támogatása. Ennek a támogatáspolitikának szerves összetevői az un. Közösségi Kezdeményezések, melyek alapján pénzügyi eszközöket különítenek el elsősorban a nemzetek közötti programokra. A 2000-2006 közötti időszakban ezek az INTERREG (határokon átnyúló, interregionális együttműködés), URBAN (városok és városkörzetek gazdasági/szociális megújítása), LEADER (vidékfejlesztés) és EQUAL (a munkaerő-piaci diszkrimináció és hátrányos megkülönböztetés elleni, nemzetek/régiók közötti együttműködés). A Strukturális Alapok mellett a Kohéziós Alap támogatási rendszere is tovább működik. Ezen pénzügyi eszközök felhasználása megnövelte a régiós szintű statisztikai adatok előállításának és vizsgálatának szükségességét. Az Európai Unió központi statisztikai szervezete, az EUROSTAT által kidolgozott területi statisztikai egységrendszer, a NUTS (Nomenclatura des Unités Territoriales Statistiques) arra szolgál, hogy az eltérő fejlettségű területeket egységekbe sorolja, egységes szempontok alapján lehessen elemezni, majd támogatni őket. A NUTS2 szint a regionális politika, a Strukturális Alapok akcióterületének tekinthető, jelenleg 254 régiót takar. A 2004 májusában 25 tagúvá bővült Európai Unió területe több mint egyötöddel, népessége mintegy kéttizeddel növekedett. Lakosságszáma alapján Kína és India után Földünk harmadik legnépesebb közössége, a gazdasági fejlettség színvonala pedig a világon csak az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban magasabb. Ugyanakkor jelentős különbségek mutatkoznak a tagállamok között, de még szélsőségesebb az eltérés az unió 254 régióját nézve. Kiadványunkban összefoglaltuk az EU régióinak főbb mutatóit, részletesebben foglalkozunk a magyar régiókon kívül 4 tagállam: Ausztria, Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovákia régióinak főbb jellemzőivel. Összeállításunk tartalmazza az Európai Unió 25 tagállamának az átlagos mutatószámait is. Kötetünket ajánljuk mindazoknak a szakembereknek, akik pályázatokat készítenek, kutatásokat végeznek, továbbá azoknak is, akik a regionális folyamatok iránt érdeklődnek. 6

TÉRKÉPEK Az Európai Unió tagállamainak régiói (NUTS 2) 7

Egy főre jutó GDP, 2001 (vásárlóerő-paritáson, PPS) 12 000 és kevesebb 12 001 18 000 18 001 24 000 24 001 30 000 30 001 és több 8

Az egy főre jutó GDP az EU-25 átlagában, 2001 Magyarország Ausztria Észak-Magyarország Burgenland Közép-Magyarország Wien Belgium Ciprus Hoofdstedelijk Gewest Prov. Hainaut Cseh Köztársaság Dánia Severozápad Praha Egyesült Királyság Észtország Cornwall & Isles of Scilly Inner London Finnország Iate-Soumi Åland Franciaország Corse Île de France Görögország Dytiki Ellada Stereda Ellada Hollandia Írország Flevoland Border, Midland and Western Utrecht Southern and Eastern Lengyelország Lubelskie Mazowieckie legalacsonyabb Lettország átlag Litvánia legmagasabb Luxemburg Málta Németország Olaszország Dessau Calabria Hamburg Bolzano/Bozen Portugália Spanyolország Aço r es Extremadura Lisboa Madrid Svédország Nora Mellansverige Stockholm Szlovákia Szlovénia Východné Slovensko Bratislavský 0 50 100 150 200 250 300 % 9

Magyarország, Ausztria, Cseh Köztársaság, Szlovákia és Lengyelország régiói (NUTS 2) Pomorskie Warmińsko- Mazurskie Zachodniopomorkie Kujawsko- Pomorskie Podlaskie Lubuskie Wielkopolskie Mazowieckie Łódzkie Dolnośląskie Opolskie Świętokrzyskie Lubelskie Severozápad Śląskie Praha Severovýchod Střední Čechy Moravskoslezsko Małopolskie Podkarpackie Vorarlberg Tirol Salzburg Jihozápad Oberösterreich Kärnten Niederösterreich Wien Steiermark Střední Morava Jihovýchod Burgenland Západné Slovensko Bratislavský Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl Stredné Slovensko Közép- Magyarország Észak- Magyarország Východné Slovensko Észak-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld 10

Népsűrűség, 2001 (fő/km²) 90,0 és kevesebb 90,1 120,0 120,1 150,0 150,1 250,0 250,1 és magasabb 1000 lakosra jutó természetes szaporodás/fogyás, 2001-3,0 és alatta -2,9-1,0-0,9 0,0-0,1 2,0 2,1 és felette 11

Munkanélküliségi ráta, 2003 5,5 és kisebb 5,6 8,0 8,1 12,0 12,1 20,0 20,1 és nagyobb Egy évnél hosszabb ideje munkanélküliek aránya, 2003 20,0 és kisebb 20,1 36,0 36,1 50,0 50,1 58,5 58,6 és nagyobb 12

Foglalkoztatási arány, 2003 42,5 és kisebb 42,6 47,5 47,6 50,0 50,1 56,3 56,4 és nagyobb A 100 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma, 2002 700 és kevesebb 701 800 801 900 901 1 000 1 001 és több 13

100 hektár mezőgazdasági területre jutó szarvasmarha 2003. december 1. 10,0 és kevesebb 10,1 25,0 25,1 40,0 40,1 55,0 55,1 és több 100 hektár mezőgazdasági területre jutó sertés 2003. december 1. 40,0 és kevesebb 40,1 80,0 80,1 120,0 120,1 és több 14

1000 lakosra jutó kereskedelmi szállásférőhely, 2003 25,0 és kevesebb 25,1 50,0 50,1 75,0 75,1 100,0 100,1 és több 1000 lakosra jutó személygépkocsi, 2001 230 és kevesebb 230 290 291 350 351 500 501 és több 15

TÁBLÁZATOK Az EU-tagállamok régióinak száma és fejlettségi színvonala Ország A NUTS 2 szintű régiók száma 150 feletti A régiók száma a), ahol az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (PPS) számított értéke 125-150 110-124 100-109 90-99 76-89 50-75 36-49 35 és az alatti százaléka az EU-25 átlagának, 2001 EU-25 254 13 24 33 47 30 34 42 20 5 Ausztria 9 1 2 2 3 1 Belgium 11 1 1 2 2 1 4 Ciprus 1 1 Cseh Köztársaság 8 1 7 Dánia 1 1 Egyesült Királyság 37 2 3 9 6 8 8 1 Észtország 1 1 Finnország 5 1 1 1 1 1 Franciaország 26 1 2 9 8 2 Görögország 13 1 2 10 Hollandia 12 1 3 1 5 2 Írország 2 1 1 Lengyelország 16 1 10 5 Lettország 1 1 Litvánia 1 1 Luxemburg (Nagyhercegség) 1 1 Magyarország 7 1 2 4 Málta 1 1 Németország 41 3 5 4 13 4 4 8 Olaszország 21 1 6 5 1 1 3 4 Portugália 7 1 2 4 Spanyolország 19 5 1 2 5 4 Svédország 8 1 1 5 1 Szlovákia 4 1 3 Szlovénia 1 1 a) A négy francia tengerentúli megye, illetve a spanyol Ceuta és Melilla nélkül. 17

Az EU-tagállamok régióinak főbb adatai Ország, régió Terület, km² Január 1-jei népesség, 1000 fő Népsűrűség, fő/ km² Teljes munkanélküliségi ráta, % Fiatalok munkanélküliségi rátája, % Egy főre jutó GDP, PPS 2002 2001 2002 2001 Egy főre jutó GDP az EU-25 átlagában, % EU-25.. 453 024 a)b).. 8,9 17,9 21 288 100 EU-15 3 154 127 a) 378 354 a)b) 119,8 a) 7,8 15,1 23 338 110 Ausztria 83 859 8 139 95,8 4,0 6,2 26 142 123 Burgenland 3 966 279 69,8 4,2.. c) 17 570 83 Niederösterreich 19 173 1 554 80,6 3,5 5,7 21 298 100 Wien 415 1 606 3 736,6 7,2 11,1 36 407 171 Kärnten 9 533 562 58,7 2,7.. c) 22 203 104 Steiermark 16 388 1 203 72,2 3,8 5,8 22 185 104 Oberösterreich 11 980 1 386 114,9 3,1 5,1 24 960 117 Salzburg 7 155 520 72,0 2,8 5,4 28 515 134 Tirol 12 648 678 53,3 2,0.. c) 26 150 123 Vorarlberg 2 601 352 135,1 2,5.. c) 26 797 126 Belgium 30 518 10 310 337,1 7,5 17,7 24 968 117 Région de Bruxelles- Capitale/Brussels Hoofdstedelijk Gewest 161 978 6 018,6 14,5 32,9 50 749 238 Prov. Antwerpen 2 867 1 652 575,1 5,6 10,8 28 916 136 Prov. Limburg (B) 2 422 799 328,9 5,3 13,2 20 995 99 Prov. Oost-Vlaanderen 2 982 1 367 457,8 5,5 14,5 21 598 101 Prov. Vlaams Brabant 2 106 1 023 484,6 4,0 10,4 c) 26 267 123 Prov. Wet-Vlaanderen 3 134 1 132 360,9 3,8 9,0 23 226 109 Prov. Brabant Wallon 1 091 355 324,2 7,0.. c) 24 071 113 Prov. Hainaut 3 786 1 281 338,2 12,6 32,5 16 148 76 Pvor. Liège 3 862 1 024 264,6 10,8 22,0 18 745 88 Prov. Luxembourg (B) 4 440 250 56,2 6,5.. c) 17 480 82 Prov. Namur 3 666 448 121,9 9,4 27,4 17 557 82 Ciprus.. 706.. 3,3 7,7 18 281 86 Cseh Köztársaság 78 860 10 206 129,7 7,3 16,9 14 156 66 Praha 496 1 160 2 348,8 3,6 9,4 31 639 149 Střední Čechy 11 014 1 124 102,1 5,0 8,5 11 674 55 Jihozápad 17 616 1 174 66,7 4,9 8,9 12 879 60 Severozápad 8 650 1 123 130,0 11,4 26,2 11 186 53 Severovỳchod 12 440 1 484 119,5 5,4 13,1 11 862 56 Jihovỳchod 13 987 1 643 117,7 6,8 17,0 12 472 59 Střední Morava 9 103 1 232 135,6 8,8 21,4 11 235 53 Moravskoslezsko 5 554 1 266 228,4 13,4 29,1 11 817 56 Dánia 43 094 5 368 124,3 4,6 7,4 26 927 126 a) A négy francia tengerentúli megye Guadeloupe, Martinique, Guyane (Francia Guyana) és Réunion nélkül. b) A korábbi évekkel korlátozottan összehasonlítható adat. c) Nem megbízható vagy bizonytalan adat. 18

Az EU- tagállamok régióinak főbb adatai (folytatás) Ország, régió Terület, km² Január 1-jei népesség, 1000 fő Népsűrűség, fő/ km² Teljes munkanélküliségi ráta, % Fiatalok munkanélküliségi rátája, % Egy főre jutó GDP, PPS 2002 2001 2002 2001 Egy főre jutó GDP az EU-25 átlagában, % Egyesült Királyság 243 820 59 618 a) 241,3 5,1 12,0 24 535 115 Tees Valley & Durham 3 046 1 166 371,9 7,2 16,6 17 706 83 Northumberland and Tyne & Wear 5 566 1 422 248,6 6,4 12,4 19 482 92 Cumbria 6 824 493 71,5 5,1.. b) 18 422 87 Cheshire 2 331 985 422,0 4,2 11,8 27 392 129 Greater Manchester 1 286 2 583 1 930,8 5,6 12,2 23 879 112 Lanchashire 3 070 1 429 461,1 4,4 12,4 20 953 98 Merseyside 655 1 407 2 078,2 6,6 14,3 17 345 81 East Riding & North Lincolnshire 3 658 884 237,6 6,3 15,5 20 285 95 North Yorkshire 8 315 750 90,4 3,7.. b) 22 400 105 South Yorkshire 1 559 1 306 812,2 5,2 12,4 17 952 84 West Yorkshire 2 034 2 120 1 022,6 5,4 13,1 22 980 108 Derbyshire & Nottinghamshire 4 788 2 011 411,9 5,1 11,2 22 296 105 Leicestershire, Rutland & Northants 4 918 1 560 316,2 4,0 10,4 24 299 114 Lincolnshire 5 921 630 109,4 4,3.. b) 18 777 88 Hereforshire, Worcestershire & Warks 5 902 1 219 207,3 3,5 8,9 22 491 106 Shorpshire & Staffordshire 6 203 1 497 240,1 4,6 11,2 18 545 87 West Midlands 899 2 633 2 842,3 7,4 18,2 24 109 113 East Anglia 12 570 2 201 173,2 3,7 9,8 22 285 105 Bedforshire, Hertfordshire 2 875 1 608 557,0 3,5 8,4 28 536 134 Essex 3 675 1 621 439,8 4,0 10,0 20 520 96 Inner London 321 2 822 8 647,9 9,0 18,4 61 316 288 Outer London 1 263 4 477 3 496,2 5,3 11,6 23 905 112 Berkshire, Bucks & Oxfordshire 5 742 2 121 364,5 3,4 8,6 34 675 163 Surrey, East & West Sussex 5 461 2 599 467,9 3,8 7,8 26 437 124 Hampshire & Isle of Wight 4 174 1 785 426,1 3,5 9,9 23 970 113 Kent 3 735 1 591 423,3 4,2 9,8 21 020 99 Gloucestershire, Wiltshire & North Somerset 7 603 2 185 284,5 3,6 8,5 26 095 123 Dorset & Somerset 6 105 1 188 195,3 3,6 8,5 19 275 91 Cornwall & Isles of Scilly 3 559 496 141,1 4,2.. b) 13 852 65 Devon 6 703 1 078 160,6 4,2 10,6 19 850 93 West Wales & The Valleys 13 121 1 872 141,2 5,9 14,6 16 202 76 East Wales 7 647 1 072 137,3 5,1 13,0 24 832 117 North Eastern Scotland 7 335 438 68,6 3,6.. b) 31 791 149 Eastern Scotland 17 987 1 968 105,9 5,8 13,7 23 549 111 South Western Scotland 13 033 2 340 175,5 7,9 17,0 21 960 103 Highland & Islands 39 777 367 9,3 5,9.. b) 16 850 79 Northern Ireland 14 160 1 698 119,3 5,8 11,8 19 178 90 Észtország 45 228 1 361 30,2 10,3 17,6 9 015 42 a) Az Egyesült Királyság és régiói népességadata 2000. január 1-jei. b) Nem megbízható vagy bizonytalan adat. 19

Ország, régió Az EU- tagállamok régióinak főbb adatai (folytatás) Terület, km² Január 1-jei népesség, 1000 fő Népsűrűség, fő/ km² Teljes munkanélküliségi ráta, % Fiatalok munkanélküliségi rátája, % Egy főre jutó GDP, PPS 2002 2001 2002 2001 Egy főre jutó GDP az EU-25 átlagában, % Finnország 304 529 5 195 17,0 9,1 21,0 24 317 114 Itae-Soumi 70 294 677 9,7 13,3 29,3 17 703 83 Etelae-Soumi a) 40 853.. 62,1 7,1 17,5 28 428 134 Laensi-Soumi a) 58 276.. 22,6 9,5 21,6 21 303 100 Pohjois-Soumi a) 133 580.. 4,7 13,4 27,1 20 825 98 Ǻland 1 527 26 17,0.. b).. b) 33 115 156 Franciaország 543 965 c) 59 038 c)d) 108,8 c) 9,2 19,8 24 466 115 Île de France 12 012 11 025 920,4 8,1 15,0 38 452 181 Champagne-Ardenne 25 606 1 343 52,3 9,3 27,0 22 442 105 Picardie 19 399 1 838 96,2 8,5 20,6 19 634 92 Haute-Normandie 12 317 1 792 145,0 10,1 22,2 23 022 108 Centre 39 151 2 459 62,7 8,6 16,0 21 799 102 Basse-Normandie 17 589 1 432 81,4 7,9 15,9 b) 20 351 96 Bourgogne 31 582 1 613 51,0 6,9 16,7 22 301 105 Nord-Pas-de-Calais 12 414 4 014 323,3 13,4 29,4 19 387 91 Lorraine 23 547 2 314 98,3 7,8 19,9 20 001 94 Alsace 8 280 1 762 212,8 6,7 13,4 24 724 116 Franche-Comté 16 202 1 123 69,4 8,3 21,8 21 754 102 Pays de la Loire 32 082 3 267 102,2 7,7 14,6 21 815 102 Bretagne 27 208 2 938 108,4 6,7 16,0 21 068 99 Poitou-Charentes 25 810 1 655 64,2 8,0 17,0 19 994 94 Aquitaine 41 308 2 942 71,6 9,2 18,8 22 058 104 Midi-Pyrénées 45 348 2 585 57,4 8,1 17,6 21 314 100 Limousin 16 942 711 41,9 6,4 19,2 b) 20 091 94 Rhône-Alpes 43 698 5 718 131,4 6,9 17,0 24 887 117 Auvergne 26 013 1 311 50,4 6,9 13,6 b) 20 564 97 Languedoc-Roussillon 27 376 2 336 86,2 13,1 31,3 18 742 88 Provence-Alpes-Côte d Azur 31 400 4 569 146,6 11,4 21,4 22 318 105 Corse 8 680 262 30,4 13,2 b).. b) 18 662 88 Guadeloupe 1 705 430 253,6 26,0 57,8.... Martinique 1 128 386 343,3 22,9 55,2 b).... Guyane 83 934 167 2,0 24,4.. b).... Réunion 2 520 729 291,6 29,3 48,6.... Görögország 131 626 10 930 e) 83,1 10,0 26,5 15 682 74 Anatoliki Makedonia, Thraki 14 158 599 42,3 10,4 24,5 12 478 59 Kentriki Makedonia 18 811 1 877 100,0 11,5 29,4 15 665 74 Dytiki Makedonia 9 452 294 31,1 14,7 36,8 16 053 75 Thessalia 14 037 742 52,8 10,6 32,4 14 067 66 Ipeiros 9 204 336 36,5 10,6 36,4b) 12 618 59 Ionia Nisia 2 307 210 91,1 9,0..b) 14 000 66 Dytiki Ellada 11 351 723 63,7 10,5 32,6 12 308 58 Sterea Ellada 15 550 559 35,9 9,8 28,8 22 163 104 Peloponnisos 15 491 599 38,6 7,3 26,0 14 930 70 Attiki 3 808 3 899 1 025,0 9,2 22,5 16 625 78 Voreio Aigaio 3 836 202 52,7 9,2..b) 14 487 68 Notio Aigaio 5 286 295 56,1 14,2 30,6 17 865 84 Kriti 8 336 594 71,4 7,7 24,3 15 038 71 a) A NUTS 2003 rendszerében új/megváltozott régió. b) Nem megbízható vagy bizonytalan adat. c) A négy francia tengerentúli megye Guadeloupe, Martinique, Guyane (Francia Guyana) és Réunion nélkül. d) Franciaország és régiói ideiglenes népességadata 2001. január 1-jei. e) Görögország és régiói népességadata 2001. január 1-jei. 20

Az EU- tagállamok régióinak főbb adatai (folytatás) Ország, régió Terület, km² Január 1-jei népesség, 1000 fő Népsűrűség, fő/ km² Teljes munkanélküliségi ráta, % Fiatalok munkanélküliségi rátája, % Egy főre jutó GDP, PPS 2002 2001 2002 2001 Egy főre jutó GDP az EU-25 átlagában, % Hollandia 33 873 16 105 473,7 2,8 5,0 26 456 124 Groningen 2 340 570 242,9 4,2 8,3 a) 31 103 146 Friesland 3 358 636 188,6 3,2 6,7 a) 21 914 103 Drenthe 2 649 479 179,9 3,1 6,6 a) 20 912 98 Overijssel 3 337 1 094 326,7 2,9 4,8 22 450 105 Gelderland 4 983 1 949 389,7 2,4 4,0 22 755 107 Flevoland 1 421 342 236,0 3,7 7,4 a) 19 243 90 Utrecht 1 363 1 140 824,2 2,2 4,3 a) 33 353 157 Noord-Holland 2 657 2 559 956,9 2,6 3,9 30 956 145 Zuid-Holland 2 867 3 424 1 197,0 2,9 5,4 27 669 130 Zeeland 1 806 377 208,3 2,3 a).. a) 22 278 105 Noord-Brabant 4 929 2 391 483,5 2,4 4,3 26 039 122 Limburg (NL) 2 164 1 143 528,3 3,3 6,6 22 999 108 Írország 70 273 b) 3 883 54,6 4,5 8,4 27 476 129 Border, Midland and Western 33 276 b) 1 027 30,4 5,6 10,1 20 577 97 Southern and Eastern 36 997 b) 2 855 76,4 4,1 7,7 29 945 141 Lengyelország 312 685 38 632 123,6 19,9 42,5 9 644 45 Łódzkie 18 219 2 633 144,8 20,3 42,1 8 704 41 Mazowieckie 35 598 5 079 142,6 17,0 36,9 15 033 71 Małopolskie 15 144 3 241 213,8 16,2 37,5 8 333 39 Śląskie 12 294 4 830 393,7 20,1 42,0 10 526 49 Lubelskie 25 114 2 228 88,8 16,6 37,8 6 758 32 Podkarpackie 17 926 2 131 118,8 18,2 45,7 6 884 32 Świętokrzyskie 11 672 1 320 113,2 18,8 48,7 7 370 35 Podlaskie 20 180 1 220 60,5 16,8 37,9 7 308 34 Wielkopolskie 29 826 3 366 112,8 18,2 38,0 10 243 48 Zachodniopomorskie 22 902 1 734 75,7 26,0 54,6 9 562 45 Lubuskie 13 984 1 024 73,3 26,3 50,1 8 568 40 Dolnośląskie 19 948 2 970 148,9 26,1 50,2 9 808 46 Opolskie 9 412 1 081 115,0 19,7 45,3 7 831 37 Kujawsko-Pomorskie 17 970 2 102 116,9 21,5 43,2 8 718 41 Warmińsko-Mazurskie 24 203 1 469 60,7 25,9 52,2 6 981 33 Pomorskie 18 293 2 204 120,4 21,5 45,1 9 580 45 Lettország 64 589 2 346 36,5 12,1 c) 20,8 c) 7 790 37 Litvánia 65 300 3 476 53,3 13,7 c) 23,0 c) 8 690 41 Luxemburg nagyhercegség 2 586 444 170,9 2,6 7,0 a) 45 310 213 a) Nem megbízható vagy bizonytalan adat. b) Belvizekkel együtt. c) A korábbi évekkel korlátozottan összehasonlítható adat. 21

Az EU- tagállamok régióinak főbb adatai (folytatás) Ország, régió Terület, km² Január 1-jei népesség, 1000 fő Népsűrűség, fő/ km² Teljes munkanélküliségi ráta, % Fiatalok munkanélküliségi rátája, % Egy főre jutó GDP, PPS 2002 2001 2002 2001 Egy főre jutó GDP az EU-25 átlagában, % Magyarország 93 029 10 175 109,5 5,8 12,7 12 018 56 Közép-Magyarország 6 919 2 829 409,0 4,0 8,9 19 057 90 Közép-Dunántúl 11 236 1 121 99,7 5,0 10,7 11 315 53 Nyugat-Dunántúl 11 209 1 003 89,5 4,0 8,9 12692 60 Dél-Dunántúl 14 169 993 70,3 7,9 15,9 8 855 42 Észak-Magyarország 13 429 1 297 96,8 8,9 19,9 7 808 37 Észak-Alföld 17 729 1 559 88,1 7,8 15,0 7 953 37 Dél-Alföld 18 339 1 373 75,1 6,2 14,2 8 498 40 Málta.. 395.. 6,9 15,3 16 221 76 Németország 357 020 82 440 230,6 8,7 9,9 23 456 110 Stuttgart 10 558 3 964 374,2 4,5 6,0 29 332 138 Karlsruhe 6 919 2 701 389,1 5,1 6,9 27 057 127 Freiburg 9 357 2 157 229,4 4,3 5,7 a) 23 216 109 Tübingen 8 918 1 779 198,7 4,4 5,0 a) 24 131 113 Oberbayern 17 529 4 138 234,6 3,8 4,1 34 539 162 Niederbayern 10 330 1 185 114,3 5,0 7,0 a) 21 875 103 Oberpfalz 9 692 1 086 111,7 5,4 5,9 a) 23 366 110 Oberfranken 7 230 1 114 154,0 7,4 8,1 a) 22 595 106 Mittelfranken 7 245 1 698 233,8 6,0 6,0 a) 27 498 129 Unterfranken 8 529 1341 156,9 5,5 6,7 a) 22 695 107 Schwaben 9 992 1 767 176,1 4,4 5,2 a) 23 395 110 Berlin 891 3 388 3 798,0 15,9 20,1 20 985 99 Brandenburg-Nordost b) 15 499.. 75,9 17,8.. 14 563 68 Bradenburg-Südwest b) 13 978.. 101,5 16,2.. 16 553 78 Bremen 404 660 1 633,5 10,2 16,6 a) 31 703 149 Hamburg 755 1 726 2 278,4 8,3 9,6 39 862 187 Darmstadt 7 445 3 747 502,7 5,6 7,4 33 229 156 Giessen 5 381 1 065 197,7 5,9 8,1 a) 21 274 100 Kassel 8 289 1 266 152,8 7,3 10,0 a) 22 397 105 Mecklenburg-Vorpommern 23 172 1 760 76,3 19,0 16,0 15 386 72 Braunschweig 8 098 1 667 205,9 9,2 11,0 a) 23 139 109 Hannover 9 046 2 164 238,9 7,4 9,1 22 796 107 Lüneburg 15 506 1 683 108,2 6,7 10,8 17 566 83 Weser-Ems 14 965 2 442 162,7 6,9 8,5 20 928 98 Düsseldorf 5 290 5 255 993,2 7,6 9,5 26 663 125 Köln 7 365 4 310 583,2 6,7 8,5 25 071 118 Münster 6 905 2 620 378,7 7,2 9,1 19 303 91 Detmold 6 518 2 063 315,9 7,5 10,5 22 805 107 Arnsberg 8 002 3 803 475,3 8,3 9,0 21 544 101 Koblenz 8 072 1 525 188,5 5,9 8,8 a) 19 607 92 Trier 4 923 513 104,1 4,7 3,9 a) 18 886 89 Rheinhessen-Pfalz 6 852 2 011 292,9 5,9 8,3 22 611 106 Saarland 2 570 1 066 415,3 7,6 10,7 a) 21 650 102 Chemnitz 6 097 1 603 264,5 17,0 12,7 14 928 70 Dresden 7 931 1 696 214,9 17,0 17,6 15 975 75 Leipzig 4 386 1 086 248,1 18,8 16,8 16 482 77 Dessau 4 280 534 125,8 20,6 18,0 a) 14 038 66 Halle 4 430 852 193,6 21,2 17,6 15 942 75 Magdeburg 11 737 1 195 102,4 16,7 12,5 15 326 72 Schleswig-Holstein 15 765 2 804 177,4 7,8 10,8 21 514 101 Thüringen 16 172 2 411 149,7 15,0 12,1 15 460 73 a) Nem megbízható vagy bizonytalan adat. A NUTS 2003 rendszerében új/megváltozott régió. 22

Az EU- tagállamok régióinak főbb adatai (folytatás) Ország, régió Terület, km² Január 1-jei népesség, 1000 fő Népsűrűség, fő/ km² Teljes munkanélküliségi ráta, % Fiatalok munkanélküliségi rátája, % Egy főre jutó GDP, PPS 2002 2001 2002 2001 Egy főre jutó GDP az EU-25 átlagában, % Olaszország 301 333 57 844a) 192,2 9,0 27,2 23 352 110 Piemonte 25 400 4 290 168,9 5,1 15,5 26 852 126 Valle d Aosta/Vallée d Aoste 3 263 121 37,0 3,6b)..b) 28 905 136 Liguria 5 418 1 621 298,7 6,3 23,0 25 231 119 Lombardia 23 863 9 122 383,4 3,8 11,4 30 614 144 Bolzano/Bozen c) 7 400.. 63,1 1,9..b) 33 448 157 Trento c) 6 207.. 77,3 3,4..b) 28 684 135 Veneto 18 391 4 541 247,7 3,4 7,6 27 015 127 Friuli-Venezia Giulia 7 855 1 189 151,5 3,7 9,4 26 249 123 Emilia-Romagna 22 123 4 009 181,8 3,3 9,0 29 442 138 Toscana 22 987 3 548 154,6 4,8 16,2 25 906 122 Umbria 8 456 840 99,7 5,7 16,5 22 835 107 Marche 9 695 1 469 152,0 4,4 10,5 23 483 110 Lazio 17 208 5 302 309,2 8,6 32,0 25 978 122 Abruzzo 10 798 1 281 118,8 6,2 20,1 19 590 92 Molise 4 438 327 73,6 12,6 34,3 18 216 86 Campania 13 593 5 782 425,4 21,1 59,5 15 193 71 Puglia 19372 4 087 211,0 14,0 37,8 15 163 71 Basilicata 9 994 605 60,4 15,3 43,4 16 436 77 Calabria 15 080 2 043 135,3 24,6 58,2 14 484 68 Sicilia 25 703 5 077 197,3 20,1 51,2 15 229 72 Sardegna 24 090 1 648 68,3 18,5 48,3 17 726 83 Portugália 91 906 10 336d) 112,1 5,0 11,6 16 481 77 Norte 21 278 3 658 171,4 4,9 10,1 13 273 62 Algarve 4 989 399 79,0 5,2 14,4b) 16 881 79 Centro (P) c) 28 757.. 83,6 3,1 10,5 13 494 63 Lisboa c) 2 575.. 1 011,8 6,8 15,2 24 504 115 Alentejo c) 31 199.. 24,6 7,5 14,8 14 148 66 Açores 2 330 237 102,0 2,6 7,9b) 13 001 61 Madeira 779 244 313,7 2,5 5,3b) 18 256 86 Spanyolország 504 790 40 409 79,8 11,4 22,2 19 669 92 Galicia 29 434 2 729 92,6 12,2 24,6 15 527 73 Asturias 10 565 1 050 99,5 9,8 23,1 16 900 79 Cantabria 5 298 530 100,0 10,1 23,4 19 305 91 País Vasco 7 261 2 070 284,9 9,4 22,1 24 553 115 Navarra 10 421 542 51,9 5,6 12,9b) 24 794 116 La Rioja 5 034 268 53,1 6,9..b) 22 631 106 Aragón 47 650 1 167 24,5 5,5 13,8 21 138 99 Madrid 7 995 5 246 652,6 7,1 15,0 26 246 123 Castilla y León 94 193 2 462 26,2 10,4 24,3 18 211 86 Castilla-La Mancha 79 230 1 726 21,7 9,4 17,4 15 676 74 Extremadura 41 602 1 080 25,9 19,2 31,7 12 491 59 Cataluña 31 930 6 240 194,8 9,6 19,5 23 520 110 Comunidad Valenciana 23 305 4 117 175,7 10,3 20,1 18 935 89 Illes Balears 5 014 819 161,6 7,3 14,9 24 614 116 Andalucía 87 268 7 315 83,5 19,6 31,5 14 737 69 Murcia 11 317 1 147 100,7 11,3 22,2 16 632 78 Ceuta c) 19.. 3 952,2..b)..b).... Melilla c) 12.. 5 554,1..b)..b).... Canarias 7 242 1 758 239,8 11,1 19,8 18 473 87 a) Olaszország és régiói népességadata 2001. január 1-jei. b) Nem megbízható vagy bizonytalan adat. c) A NUTS 2003 rendszerében új/megváltozott régió. d) Portugália és régiói ideiglenes népességadata az Eurostat becslése. 23

Az EU- tagállamok régióinak főbb adatai (folytatás) Ország, régió Terület, km² Január 1-jei népesség, 1000 fő Népsűrűség, fő/ km² Teljes munkanélküliségi ráta, % Fiatalok munkanélküliségi rátája, % Egy főre jutó GDP, PPS Egy főre jutó GDP az EU-25 átlagában, % 2002 2001 2002 2001 Svédország 410 934 8 909 21,6 5,1 12,8 24 789 116 Stockholm 6 490 1 839 282,1 4,0 11,5 33 841 159 Östra Mellansverige 38 432 1 497 38,9 5,2 13,6 21 272 100 Sydsverige 13 968 1 287 91,9 6,2 15,2 22 958 108 Norra Mellansverige 63 971 829 13,0 6,3 13,7 20 857 98 Mellersta Norrland 71 122 374 5,3 5,9 13,7 a) 23 068 108 Övre Norrland 154 312 510 3,3 6,1 13,1 21 631 102 Småland med öarna 33 244 797 24,0 3,9 9,6 22 372 105 Västsverige 29 396 1 778 60,3 4,9 12,9 23 933 112 Szlovákia 49 035 5 379 109,7 18,7 37,7 10 433 49 Bratislavský 2 053 599 291,8 8,7 18,4 23 782 112 Západné Slovensko 14 993 1 868 124,7 17,5 35,5 9 551 45 Stredné Slovensko 16 243 1 354 83,4 21,4 40,6 8 620 40 Východné Slovensko 15 746 1 558 98,9 22,2 44,4 7 936 37 Szlovénia 20 273 1 994 98,3 6,3 16,5 15 843 74 a) Nem megbízható vagy bizonytalan adat. 24

MAGYARORSZÁG, AUSZTRIA, CSEH KÖZTÁRSASÁG, SZLOVÁKIA ÉS LENGYELORSZÁG RÉGIÓI A bruttó hozzáadott érték megoszlása a gazdasági ágak főbb csoportjai szerint, 2002 Ország, régiók Ipar Építőipar Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Szolgáltatások (százalék) Ágazatok összesen A, B C, D, E F G P A P EU-25 a) 2,2 22,5 5,5 69,8 100,0 Magyarország 3,7 24,9 5,3 66,1 100,0 Közép-Magyarország 0,9 18,0 5,0 76,1 100,0 Közép-Dunántúl 4,3 37,8 5,6 52,3 100,0 Nyugat-Dunántúl 4,2 37,1 5,4 53,4 100,0 Dél-Dunántúl 7,5 23,7 6,7 62,1 100,0 Észak-Magyarország 4,2 33,0 5,6 57,3 100,0 Észak-Alföld 7,1 26,5 5,3 61,1 100,0 Dél-Alföld 9,0 23,8 5,5 61,7 100,0 Ausztria 2,0 22,9 7,4 67,6 100,0 Burgenland 5,8 20,4 9,8 64,0 100,0 Niederösterreich 4,1 27,2 8,5 60,3 100,0 Wien 0,2 12,0 5,1 82,7 100,0 Kärnten 3,2 23,7 8,9 64,1 100,0 Steiermark 3,1 28,5 7,9 60,5 100,0 Oberösterreich 2,4 33,0 8,9 55,7 100,0 Salzburg 1,3 20,2 7,3 71,3 100,0 Tirol 1,4 20,6 7,8 70,1 100,0 Vorarlberg 0,9 32,9 7,7 58,5 100,0 Cseh Köztársaság 3,1 31,2 6,6 59,0 100,0 Praha 0,1 11,0 5,5 83,4 100,0 Střední Čechy 4,7 39,5 5,9 49,9 100,0 Jihozápad 6,0 36,9 7,2 50,0 100,0 Severozápad 2,1 38,9 7,3 51,7 100,0 Severovỳchod 4,0 40,0 6,8 49,2 100,0 Jihovỳchod 5,2 33,3 7,6 53,8 100,0 Střední Morava 4,2 39,3 7,5 48,9 100,0 Moravskoslezsko 1,9 41,6 6,7 49,8 100,0 Szlovákia 4,5 26,0 5,3 64,3 100,0 Bratislavský 0,9 17,3 3,4 78,5 100,0 Západné Slovensko 6,1 35,4 5,6 52,9 100,0 Stredné Slovensko 5,7 25,7 6,7 61,9 100,0 Východné Slovensko 5,2 23,1 5,8 65,9 100,0 Lengyelország 3,1 23,6 6,2 67,2 100,0 Łódzkie 2,9 25,8 5,4 65,9 100,0 Mazowieckie 2,6 19,0 5,4 73,1 100,0 Małopolskie 2,0 21,7 7,1 69,2 100,0 Ślaskie 1,0 31,6 6,4 61,1 100,0 Lubelskie 5,0 17,5 6,1 71,4 100,0 Podkarpackie 2,6 25,9 6,1 65,5 100,0 Świętokrzyskie 5,1 22,5 7,8 64,6 100,0 Podlaskie 6,0 18,7 6,1 69,2 100,0 Wielkopolskie 5,2 26,0 6,7 62,2 100,0 Zachodniopomorkie 3,8 17,5 6,3 72,4 100,0 Lubuskie 3,2 23,7 5,7 67,5 100,0 Dolnośląskie 2,6 25,9 6,5 65,1 100,0 Opolskie 4,7 26,2 6,6 62,5 100,0 Kujawsko-Pomorskie 5,0 23,8 6,1 65,2 100,0 Warmińsko-Mazurskie 4,3 21,2 5,7 68,7 100,0 Pomorskie 2,3 23,5 6,8 67,4 100,0 a) 2000-ben. 25

Népesség, népmozgalom 26 Ország, régió Népesség száma, ezer fő 2003. január 1. Népesség korösszetétele, % -14 15-64 65-1000 lakosra jutó halálozás élveszületés természetes szaporodás/ fogyás 2001-ben EU-25 454,6 16,5 67,2 16,3.... 0,6 Magyarország 10 142,4 16,1 68,5 15,4 9,5 13,0-3,5 Közép-Magyarország 2 824,8 14,5 69,4 16,1 9,1 13,1-4,0 Közép-Dunántúl 1 113,7 16,3 69,5 14,2 9,0 11,9-2,9 Nyugat-Dunántúl 1 004,3 15,3 69,3 15,3 8,7 12,4-3,7 Dél-Dunántúl 989,4 16,0 68,5 15,5 9,1 13,2-4,1 Észak-Magyarország 1 289,0 17,4 67,1 15,5 10,2 13,5-3,3 Észak-Alföld 1 554,2 18,3 67,5 14,1 10,8 12,5-1,7 Dél-Alföld 1 367,1 16,1 67,8 16,1 9,0 13,5-4,5 Ausztria 8 067,3 16,6 67,9 15,5 9,3 9,2 0,1 Burgenland 277,4 14,9 66,7 18,4 7,9 10,1-2,2 Niederösterreich 1 554,0 16,7 67,0 16,2 8,8 9,8-1,0 Wien 1 553,7 14,7 69,6 15,7 9,4 10,5-1,1 Kärnten 557,8 16,4 67,1 16,5 8,9 9,0-0,1 Steiermark 1 183,7 15,8 67,5 16,7 8,3 9,5-1,2 Oberösterreich 1 384,5 17,8 67,2 15,0 9,7 8,4 1,3 Salzburg 518,4 17,5 69,0 13,6 10,0 7,9 2,1 Tirol 682,6 17,8 68,6 13,6 10,1 7,5 2,6 Vorarlberg 355,1 19,0 68,3 12,7 11,4 7,0 4,4 Cseh Köztársaság 10 203,3 15,6 70,5 13,9 8,9 10,5-1,6 Praha 1 161,9 13,0 71,1 16,0 8,3 11,3-3,0 Střední Čechy 1 128,7 15,5 70,3 14,2 8,9 11,2-2,3 Jihozápad 1 174,5 15,6 70,4 14,0 8,8 10,5-1,7 Severozápad 1 123,9 16,4 71,4 12,2 9,6 10,7-1,1 Severovỳchod 1 482,3 16,1 70,0 13,9 9,0 10,2-1,2 Jihovỳchod 1 639,4 15,7 70,0 14,3 8,6 10,2-1,6 Střední Morava 1 229,9 15,8 70,4 13,8 8,8 10,2-1,4 Moravskoslezsko 1 262,7 16,3 71,1 12,5 8,9 10,3-1,4 Szlovákia a) 5 379,0 18,7 69,9 11,4 9,5 9,7-0,2 Bratislavský 599,0 15,1 72,9 12,0 7,7 9,3-1,6 Západné Slovensko 1 868,1 17,4 70,6 12,0 8,2 10,1-1,9 Stredné Slovensko 1 353,8 19,1 69,5 11,4 9,6 10,1-0,5 Východné Slovensko 1 558,0 21,4 68,2 10,4 11,7 8,9 2,8 Lengyelország 38 218,5 17,8 69,4 12,8 9,5 9,4 0,1 Łódzkie 2 607,4 16,2 69,2 14,7 8,6 11,9-3,3 Mazowieckie 5 128,6 16,9 68,9 14,2 9,3 10,1-0,8 Małopolskie 3 237,2 19,0 68,2 12,8 10,4 8,8 1,6 Ślaskie 4 731,5 16,2 71,6 12,2 8,4 9,5-1,1 Lubelskie 2 197,0 18,7 67,4 13,9 10,1 10,2-0,1 Podkarpackie 2 105,0 20,3 67,4 12,4 10,4 8,5 1,9 Świętokrzyskie 1 295,9 17,8 67,7 14,4 9,4 10,2-0,8 Podlaskie 1 207,7 18,9 67,1 14,0 9,5 9,5 0,0 Wielkopolskie 3 355,3 18,7 69,8 11,6 10,3 9,2 1,1 Zachodniopomorkie 1 697,7 17,7 70,7 11,6 9,5 8,4 1,1 Lubuskie 1 008,2 18,2 70,5 11,3 9,8 8,4 1,4 Dolnośląskie 2 904,7 16,3 70,7 13,0 8,6 9,3-0,7 Opolskie 1 061,0 17,1 70,4 12,5 8,2 8,4-0,2 Kujawsko-Pomorskie 2 069,2 18,5 69,7 11,9 10,0 9,1 0,9 Warmińsko-Mazurskie 1 428,4 19,6 69,3 11,0 10,5 8,2 2,3 Pomorskie 2 183,6 18,8 69,9 11,3 10,6 8,1 2,5 a) Szlovákia és régiói adatai 2002-ben.

Ország, régió Aktív népesség száma, ezer fő Gazdasági aktivitás, 2003 Aktivitási ráta, % Foglalkoztatási arány, % Munkanélküliek száma, ezer fő Ebből: egy évnél hosszabb ideje munkanélküliek aránya, % Munkanélküliségi ráta, % EU-25 212 607,5 56,5 51,4 19 331,8 45,0 9,1 Magyarország 4 166,4 49,8 46,8 244,5 41,1 5,9 Közép-Magyarország 1 256,3 52,8 50,6 50,7 46,3 4,0 Közép-Dunántúl 498,9 54,3 51,8 22,9 30,6 4,6 Nyugat-Dunántúl 446,4 53,4 50,9 20,5 34,4 4,6 Dél-Dunántúl 388,7 47,6 43,8 30,8 44,8 7,9 Észak-Magyarország 484,3 46,2 41,7 47,0 46,1 9,7 Észak-Alföld 572,7 45,9 42,8 38,7 35,9 6,8 Dél-Alföld 519,1 46,3 43,2 34,0 40,0 6,5 Ausztria 3 901,2 59,3 56,8 165,3 28,7 4,2 Burgenland 132,7 57,1 54,7 5,7 29,0 4,3 Niederösterreich 746,8 59,0 57,0 26,2 27,2 3,5 Wien 774,5 59,6 55,0 59,9 39,3 7,7 Kärnten 252,0 54,9 53,0 8,4 15,9 3,3 Steiermark 559,8 57,4 55,1 21,9 28,3 3,9 Oberösterreich 678,0 61,4 59,4 22,1 20,2 3,3 Salzburg 258,4 62,0 60,6 5,9 17,5 2,3 Tirol 329,5 60,4 58,9 8,3 9,8 2,5 Vorarlberg 169,5 60,7 58,2 6,8 18,0 4,0 Cseh Köztársaság 5 099,5 59,3 54,6 398,4 48,8 7,8 Praha 631,8 62,4 59,8 26,4 39,7 4,2 Střední Čechy 570,6 59,9 56,8 29,7 45,7 5,2 Jihozápad 588,8 59,4 56,3 31,0 39,7 5,3 Severozápad 558,5 59,5 52,9 62,5 56,1 11,2 Severovỳchod 735,1 59,2 55,3 48,1 38,5 6,5 Jihovỳchod 801,6 58,0 53,8 57,8 45,1 7,2 Střední Morava 602,3 58,3 53,2 52,1 48,8 8,7 Moravskoslezsko 610,9 57,9 49,3 90,7 58,3 14,8 Szlovákia 2 621,9 60,2 49,7 460,2 65,2 17,6 Bratislavský 330,8 63,8 59,3 23,3 46,9 7,1 Západné Slovensko 915,6 59,7 50,2 145,4 66,3 15,9 Stredné Slovensko 653,5 60,1 47,7 134,2 63,4 20,5 Východné Slovensko 722,0 59,5 46,6 157,3 68,4 21,8 Lengyelország 16 939,8 54,7 44,0 3 323,1 56,0 19,6 Łódzkie 1 341,4 55,1 44,3 263,8 61,2 19,7 Mazowieckie 2 245,4 57,2 47,9 366,0 62,9 16,3 Małopolskie 1 477,9 56,6 46,4 265,5 60,5 18,0 Ślaskie 1 921,5 50,6 40,3 389,0 60,2 20,2 Lubelskie 1 068,7 57,3 48,2 171,1 49,4 16,0 Podkarpackie 933,3 56,0 46,1 165,3 61,7 17,7 Świętokrzyskie 597,0 51,7 41,8 114,3 57,5 19,1 Podlaskie 521,0 55,6 45,7 92,5 62,8 17,8 Wielkopolskie 1 569,9 57,3 47,5 268,6 42,6 17,1 Zachodniopomorkie 733,2 52,9 39,4 186,9 52,8 25,5 Lubuskie 472,1 53,4 40,4 115,6 43,5 24,5 Dolnośląskie 1 210,2 53,0 39,2 315,1 53,5 26,0 Opolskie 391,1 50,6 41,4 71,4 53,1 18,3 Kujawsko-Pomorskie 991,7 55,6 43,5 216,4 55,7 21,8 Warmińsko-Mazurskie 604,2 53,9 41,0 144,6 67,4 23,9 Pomorskie 861,1 53,9 42,9 176,9 42,0 20,5 27

A foglalkoztatottak száma és megoszlása, 2003 Ország, régió részmunkadőben Foglalkoztatottak száma, ezer fő mezőgazdaság Ebből: ipar építőipar szolgáltatás ágazat(ok)ban foglalkoztatottak aránya, % EU-25 193 177,8 16,9 5,2 25,5 a).. 69,2 Magyarország 3 921,9 4,0 5,3 25,7 7,7 61,3 Közép-Magyarország 1 205,6 3,7 1,6 18,2 7,8 72,4 Közép-Dunántúl 476,0 3,4 4,6 33,9 8,3 53,2 Nyugat-Dunántúl 426,0 3,2 4,7 34,3 6,9 54,1 Dél-Dunántúl 358,0 4,8 9,1 24,4 7,1 59,4 Észak-Magyarország 437,2 3,9 4,5 28,3 8,0 59,2 Észak-Alföld 534,0 4,5 7,8 27,0 7,5 57,7 Dél-Alföld 485,2 4,9 11,3 25,9 7,9 55,0 Ausztria 3 735,9 19,0 5,5 20,5 8,2 65,7 Burgenland 127,1 16,9 5,3 17,9 12,6 64,3 Niederösterreich 720,6 18,7 8,0 20,9 8,7 62,4 Wien 714,6 16,6 1,0 12,4 6,2 80,4 Kärnten 243,6 15,5 7,1 21,0 8,9 62,9 Steiermark 537,9 18,5 8,6 23,0 9,8 58,6 Oberösterreich 655,8 22,2 6,4 27,3 7,9 58,4 Salzburg 252,5 21,2 4,5 17,4 6,8 71,3 Tirol 321,2 20,3 4,5 17,4 8,5 69,6 Vorarlberg 162,6 19,7 2,4 30,4 8,8 58,3 Cseh Köztársaság 4 701,1 5,0 4,5 30,3 9,3 55,8 Praha 605,4 7,1 0,4 12,3 9,3 78,1 Střední Čechy 540,9 4,0 5,4 28,1 9,2 57,3 Jihozápad 557,8 5,1 6,2 31,9 9,3 52,6 Severozápad 496,0 3,1 3,3 30,4 10,6 55,7 Severovỳchod 687,0 5,1 5,3 34,9 9,2 50,6 Jihovỳchod 743,8 5,1 6,5 31,6 9,4 52,6 Střední Morava 550,1 4,9 5,3 37,1 9,2 48,4 Moravskoslezsko 520,2 4,8 3,1 36,8 8,6 51,6 Szlovákia 2 161,7 2,4 5,8 29,3 9,0 55,9 Bratislavský 307,5 3,6 1,5 17,5 7,1 73,9 Západné Slovensko 770,1 2,3 6,8 34,2 9,0 50,0 Stredné Slovensko 519,3 2,8 6,9 29,7 9,2 54,1 Východné Slovensko 564,8 1,5 5,7 28,8 9,8 55,6 Lengyelország 13 616,8 10,5 18,4 22,7 5,9 53,0 Łódzkie 1 077,7 9,9 19,6 25,9 4,3 50,2 Mazowieckie 1 879,3 9,3 18,0 15,5 5,6 61,0 Małopolskie 1 212,4 15,6 23,5 19,9 7,4 49,2 Ślaskie 1 532,5 8,5 3,6 33,8 6,3 56,2 Lubelskie 897,6 18,5 37,5 15,0 3,9 43,6 Podkarpackie 768,0 14,2 30,3 21,8 5,2 42,6 Świętokrzyskie 482,8 5,4 29,6 17,8 7,7 45,0 Podlaskie 428,5 12,9 35,0 15,7 3,7 45,6 Wielkopolskie 1 301,3 9,9 18,2 26,2 6,2 49,4 Zachodniopomorkie 546,3 5,9 10,5 21,1 7,3 61,1 Lubuskie 356,5 11,2 10,6 24,5 4,9 60,0 Dolnośląskie 895,1 7,7 10,2 25,7 7,1 57,0 Opolskie 319,7 10,2 16,0 24,8 6,7 52,5 Kujawsko-Pomorskie 775,3 9,3 17,9 24,8 5,2 52,2 Warmińsko-Mazurskie 459,6 7,7 17,3 20,8 5,7 56,2 Pomorskie 684,3 9,0 9,3 24,0 7,0 59,6 a) Ipar és építőipar együtt. 28

Egészségügy, 2002 Ország, régiók Kórházi ágyak száma 100 000 lakosra jutó kórházi ágy Orvosok száma Fogorvosok száma 100 000 lakosra Nővérek, szülésznők száma EU-25.. 639,1.. 56,6 a).. Magyarország 80 340 792,1 366,5.. 499,3 Közép-Magyarország 26 549 939,9...... Közép-Dunántúl 7 770 697,7 240,3.. 428,4 Nyugat-Dunántúl 8 054 801,9 288,2.. 487,4 Dél-Dunántúl 7 370 744,9 360,4.. 524,9 Észak-Magyarország 9 546 740,6 238,5.. 488,8 Észak-Alföld 11 166 718,5 297,4.. 462,3 Dél-Alföld 9 885 723,1 323,7.. 523,5 Ausztria 67 997 835,4 328,2 48,6 588,8 Burgenland 1 649 590,9 237,2 30,1 369,1 Niederösterreich 10 267 660,8 299,7 41,1 436,0 Wien 18 732 1 166,6 478,8 69,4 872,7 Kärnten 5 092 906,0 296,4 43,6 576,1 Steiermark 10 369 862,1 315,9 46,0 508,8 Oberösterreich 10 251 739,7 261,2 36,9 548,4 Salzburg 4 712 905,7 321,6 51,3 618,3 Tirol 4 697 693,2 310,5 57,3 636,5 Vorarlberg 2 228 632,3 239,0 43,7 460,9 Cseh Köztársaság 112 992 1 107,1 387,5 65,6 906,4 Praha 12 925 1 114,1 723,0 103,0 1 345,0 Střední Čechy 9 595 853,7 306,9 48,0 719,0 Jihozápad 11 853 1 009,5 374,4 70,7 878,3 Severozápad 20 471 1 822,6 322,9 51,8 859,8 Severovỳchod 14 863 1 001,6 350,4 61,1 829,6 Jihovỳchod 15 024 914,5 365,0 65,3 891,9 Střední Morava 15 389 1 248,7 335,6 68,1 849,9 Moravskoslezsko 12 872 1 016,8 343,9 57,8 902,0 Szlovákia 40 714 756,9 332,5 43,6 692,8 Bratislavský 6 777 1 131,3 704,3 76,3 1 109,8 Západné Slovensko 11 224 600,8 250,5 37,6 559,1 Stredné Slovensko 9 666 714,0 302,0 39,5 692,3 Východné Slovensko 13 047 837,0 314,4 41,7 693,3 Lengyelország 274 240 709,9 228,0 27,9 481,2 Łódzkie 16 103 611,6 258,5 35,6 477,7 Mazowieckie 32 567 641,2 269,5 34,3 492,0 Małopolskie 24 075 742,8 230,8 37,5 489,1 Ślaskie 36 314 751,8 272,6 33,4 547,0 Lubelskie 15 767 707,8 239,1 35,5 546,2 Podkarpackie 13 949 654,5 178,6 18,6 468,2 Świętokrzyskie 9 641 730,6 199,7 21,4 505,0 Podlaskie 8 296 680,1 252,1 23,4 505,9 Wielkopolskie 19 085 567,0 197,3 17,3 391,9 Zachodniopomorkie 18 192 1 048,9 213,6 31,0 432,2 Lubuskie 6 920 675,5 166,8 15,1 445,4 Dolnośląskie 27 492 925,6 231,6 27,7 543,2 Opolskie 6 792 628,6 173,3 12,8 422,4 Kujawsko-Pomorskie 17 408 828,3 181,7 20,3 458,4 Warmińsko-Mazurskie 8 448 575,0 154,0 14,6 406,9 Pomorskie 13 191 598,4 235,8 28,8 431,5 a) 2001-ben. 29

A 100 000 lakosra jutó halálozások száma a főbb halálokok szerint 1999-2001 évek átlaga Ország, régiók Daganat Ebből: légcső, hörgő, emlő tüdő rosszindulatú daganata Keringési rendszer betegségei Emésztőrendszer megbetegedései EU-15 a) 255,7 51,4 19,8 403,9 43,6 Magyarország 334,8 83,7 23,3 690,1 98,4 Közép-Magyarország 361,5 89,5 28,7 688,3 106,8 Közép-Dunántúl 311,5 74,3 22,7 613,9 103,7 Nyugat-Dunántúl 313,6 70,5 20,9 684,2 94,3 Dél-Dunántúl 336,9 84,1 19,7 700,5 97,0 Észak-Magyarország 337,5 86,2 22,3 719,1 105,8 Észak-Alföld 323,7 89,3 20,3 656,5 87,1 Dél-Alföld 321,8 80,3 21,3 763,7 86,6 Ausztria 234,6 42,1 19,9 495,6 41,4 Burgenland 263,3 42,8 19,5 554,8 46,4 Niederösterreich 248,5 39,7 21,1 543,7 43,1 Wien 260,0 51,5 25,7 595,3 48,8 Kärnten 246,1 50,7 16,6 454,4 42,3 Steiermark 246,0 41,3 19,5 507,9 42,3 Oberösterreich 212,0 36,5 17,7 446,6 40,5 Salzburg 200,0 35,6 16,0 404,7 36,5 Tirol 199,2 38,7 17,2 378,7 27,3 Vorarlberg 184,7 35,0 15,4 354,6 28,1 Cseh Köztársaság 277,2 57,8 18,8 571,2 41,9 Praha 306,7 63,4 23,6 611,8 44,9 Střední Čechy 296,1 64,1 19,8 631,7 40,5 Jihozápad 293,8 60,4 19,3 551,2 36,4 Severozápad 289,5 73,2 19,2 537,7 45,5 Severovỳchod 262,1 52,7 17,2 565,8 36,4 Jihovỳchod 263,5 49,3 18,9 589,0 38,5 Střední Morava 254,1 49,6 16,9 557,4 46,8 Moravskoslezsko 264,7 56,2 16,2 525,6 48,3 Szlovákia 221,1 44,3 15,1 533,1 48,6 Bratislavský.......... Západné Slovensko.......... Stredné Slovensko.......... Východné Slovensko.......... Lengyelország b) 228,4 57,8 12,5 448,1 38,0 Łódzkie 261,3 64,7 13,2 572,9 52,0 Mazowieckie 246,5 64,3 13,8 459,5 43,6 Małopolskie 217,3 51,7 12,0 457,6 31,9 Ślaskie 236,4 58,0 13,8 475,9 44,8 Lubelskie 213,3 54,4 10,9 509,7 38,5 Podkarpackie 183,9 43,9 9,9 465,2 26,4 Świętokrzyskie 227,0 57,6 12,5 509,3 35,4 Podlaskie 217,6 53,1 11,6 414,5 34,2 Wielkopolskie 227,2 52,3 14,2 436,5 36,3 Zachodniopomorkie 227,6 64,2 11,6 393,7 34,2 Lubuskie 218,6 56,9 10,1 358,9 35,5 Dolnośląskie 238,6 62,6 12,3 451,9 41,1 Opolskie 215,7 53,2 11,9 454,3 32,2 Kujawsko-Pomorskie 241,0 64,9 14,1 441,6 34,4 Warmińsko-Mazurskie 218,7 62,8 10,3 299,0 33,9 Pomorskie 238,2 61,0 13,3 363,6 34,1 a) 1998-2000 évek átlaga. b) Lengyelország és régiói adatai: 2000-2002 évek átlaga. 30

Kutatás-fejlesztés, 2002 Ebből állami költségvetés Ország, régió Kiadások összesen, millió euró vállalkozások által finanszírozott aránya, % felsőoktatás Kiadások a GDP %-ában Összes dolgozó létszáma, fő EU-25 186 034,8 64,6 13,1 21,6 1,93 2 754 259 Magyarország 705,8 35,5 32,9 25,2 1,02 48 727 Közép-Magyarország 459,7 40,9 41,1 18,0 1,46 27 921 Közép-Dunántúl 44,1 44,5 17,7 37,8 0,66 2 615 Nyugat-Dunántúl 21,3 46,1 16,3 37,6 0,30 2 310 Dél-Dunántúl 24,9 9,5 12,2 78,2 0,51 3 138 Észak-Magyarország 14,6 32,3 10,1 57,6 0,26 2 422 Észak-Alföld 45,7 35,0 13,1 51,9 0,67 4 370 Dél-Alföld 49,5 20,3 42,4 37,3 0,77 5 951 Ausztria............ Burgenland............ Niederösterreich............ Wien............ Kärnten............ Steiermark............ Oberösterreich............ Salzburg............ Tirol............ Vorarlberg............ Cseh Köztársaság 959,4 61,1 23,0 15,6 1,22 53 695 Praha 330,8 34,1 43,9 21,4 1,64 21 567 Střední Čechy 247,2 90,9 9,0 0,0 3,49 4 738 Jihozápad 54,4 50,5 16,7 32,5 0,67 4 072 Severozápad 17,4 89,7 2,4 7,7 0,25 1 099 Severovỳchod 79,4 84,0 2,2 13,7 0,83 5 359 Jihovỳchod 115,8 46,0 26,8 27,1 1,04 9 866 Střední Morava 68,6 73,8 13,2 12,9 0,94 3 649 Moravskoslezsko 45,8 75,7 3,6 20,0 0,56 3 345 Szlovákia 148,3 64,3 26,6 9,1 0,58 21 025 Bratislavský 62,0 41,4 47,9 10,7 0,93 9 883 Západné Slovensko 45,4 87,2 9,4 3,4 0,56 4 266 Stredné Slovensko 23,1 89,1 5,3 5,7 0,43 3 328 Východné Slovensko 17,8 53,4 23,9 22,6 0,32 3 548 Lengyelország 1 188,0 21,4 44,9 33,5 0,59 122 987 Łódzkie 77,4 16,2 28,0 55,5 0,62 7 801 Mazowieckie 517,0 11,2 70,9 17,6 1,25 33 486 Małopolskie 128,7 26,3 23,7 49,8 0,87 17 232 Ślaskie 88,8 27,6 34,9 36,7 0,32 11 237 Lubelskie 35,9 28,1 30,7 41,2 0,44 6 565 Podkarpackie 30,9 84,5 0,3 15,1 0,39 2 944 Świętokrzyskie 3,7 46,1 11,4 42,5 0,07 1 255 Podlaskie 9,9 2,6 24,5 72,9 0,20 2 251 Wielkopolskie 84,2 16,7 45,5 37,8 0,46 11 847 Zachodniopomorkie 23,5 45,1 0,2 54,6 0,26 3 440 Lubuskie 6,6 15,8 6,7 77,5 0,14 1 279 Dolnośląskie 71,7 23,2 15,9 60,9 0,45 9 057 Opolskie 7,8 9,3 57,0 33,8 0,17 1 553 Kujawsko-Pomorskie 28,6 50,7 0,9 48,4 0,29 4 822 Warmińsko-Mazurskie 14,6 26,1 22,7 51,2 0,26 2 256 Pomorskie 58,9 43,6 18,8 36,2 0,51 5 962 31

Ország, régió Földterület művelési ág szerint, 2003 Mezőgazdasági terület összesen ebből (ezer hektár) szántó kert szőlő gyep erdő EU-25 a) 168 714,8 100 981,9.. 3 661,2.... Magyarország 5 864,7 4 515,5 96,0 93,3 1 061,6 1 775,1 Közép-Magyarország 393,2 301,8 12,1 6,7 60,2 151,2 Közép-Dunántúl 643,9 502,9 12,5 11,7 112,5 219,4 Nyugat-Dunántúl 646,8 508,6 9,9 7,3 113,8 285,7 Dél-Dunántúl 841,5 700,4 10,0 12,3 112,7 311,5 Észak-Magyarország 751,8 500,0 18,2 21,4 199,0 377,5 Észak-Alföld 1 267,0 973,6 14,6 4,1 236,0 202,7 Dél-Alföld 1 320,5 1 028,3 18,6 29,8 227,5 226,9 Ausztriab) 3 373,6 1 379,0 6,6 51,2 1 917,4 3 260,3 Burgenland 193,6 153,0 0,5 15,4 23,3 88,2 Niederösterreich 938,5 697,2 2,2 31,4 204,5 672,5 Wien 8,7 5,8 0,1 0,6 2,0 12,9 Kärnten 326,2 65,3 0,4 0,0 259,7 446,3 Steiermark 490,2 144,8 0,9 3,7 330,8 852,3 Oberösterreich 565,0 292,5 2,1 0,0 267,1 421,6 Salzburg 301,5 6,4 0,2 0,0 294,8 268,4 Tirol 434,3 11,2 0,2 0,0 422,7 434,9 Vorarlberg 115,6 2,9 0,0 0,0 112,6 63,3 Cseh Köztársaság 3 668,4 2 755,0 4,7 12,8 875,0 2 644,2 Praha 10,7 10,2 0,0 0,0 0,3 4,9 Střední Čechy 590,1 527,6 1,1 0,2 57,6 304,9 Jihozápad 770,3 512,6 0,7 0,0 255,0 673,6 Severozápad 319,8 211,3 0,4 0,2 104,9 302,3 Severovỳchod 583,8 418,1 0,9 0,0 161,2 419,6 Jihovỳchod 755,9 630,7 0,7 11,9 107,1 406,6 Střední Morava 411,7 300,7 0,6 0,5 107,3 336,2 Moravskoslezsko 226,1 143,8 0,3 0,0 81,6 196,1 Szlovákia 2 236,0 1 379,0 34,0 17,0 795,0 2 003,0 Bratislavský 86,0 73,0 2,0 3,0 7,0 75,0 Západné Slovensko 871,0 732,0 18,0 10,0 104,0 382,0 Stredné Slovensko 601,0 218,0 7,0 2,0 373,0 839,0 Východné Slovensko 678,0 356,0 7,0 2,0 311,0 707,0 Lengyelország 16 169,4 12 650,5 52,9.. 3 268,5 9 100,5 Łódzkie 1 090,5 892,6 2,2.. 165,8 374,9 Mazowieckie 2 019,2 1 482,1 3,9.. 457,7 796,1 Małopolskie 749,0 486,5 6,6.. 249,1 443,5 Ślaskie 483,1 369,9 3,8.. 110,4 397,7 Lubelskie 1 432,8 1 156,2 6,2.. 233,7 565,8 Podkarpackie 750,0 541,3 8,2.. 202,9 659,3 Świętokrzyskie 653,7 494,2 1,9.. 133,3 326,2 Podlaskie 1 038,5 701,4 0,8.. 333,9 604,7 Wielkopolskie 1 766,1 1 500,4 5,8.. 249,3 769,2 Zachodniopomorkie 1 073,4 874,7 1,0.. 194,1 814,3 Lubuskie 478,3 365,0 1,0.. 111,2 695,2 Dolnośląskie 1 057,1 873,7 0,9.. 176,3 586,9 Opolskie 545,3 485,5 1,6.. 59,0 253,8 Kujawsko-Pomorskie 1 043,6 928,6 2,9.. 106,5 411,3 Warmińsko-Mazurskie 1 176,9 845,0 3,9.. 329,5 733,5 Pomorskie 811,9 653,4 2,2.. 155,9 668,1 a) 2001-ben. b) Ausztria és régiói adatai 2002-ben. 32

A szántóföldi növények termésmennyisége, 2003 Ország, régió Gabonafélék összesen Búza a) Árpa b) Kukorica Burgonya Cukorrépa (ezer tonna) Napraforgó EU-25 c) 262 695,6 125 035,4 58 665,0.. 79 006,6.... Magyarország 8 758,4 2 941,2 810,3 4 532,1 582,4 1 812,4 992,0 Közép-Magyarország 306,2 111,8 28,2 131,2 118,6 90,1 54,2 Közép-Dunántúl 1 030,9 366,9 83,5 527,4 33,3 127,3 111,7 Nyugat-Dunántúl 1 170,5 373,6 205,3 512,1 94,2 363,8 55,1 Dél-Dunántúl 2 075,7 562,9 144,4 1 296,7 40,7 151,7 100,9 Észak-Magyarország 649,1 272,7 119,1 217,3 61,2 81,6 166,1 Észak-Alföld 1 789,8 523,9 78,4 1 087,9 103,6 690,4 249,0 Dél-Alföld 1 736,2 729,4 151,4 759,5 130,8 307,5 255,0 Ausztria d) 4 757,3 1 434,2 861,4 1 955,6 684,3 3 043,4 58,5 Burgenland 436,7 178,5 54,3 179,2 12,0 307,8 7,9 Niederösterreich 2 101,5 878,1 465,8 514,7 585,3 2 297,5 48,8 Wien 14,0 7,6 2,5 2,2 0,6 23,0 0,1 Kärnten 253,7 14,6 39,3 171,5 8,8 1,1 0,6 Steiermark 793,0 48,9 67,5 644,1 15,8 18,2 0,4 Oberösterreich 1 145,6 304,1 227,9 442,3 44,6 395,8 0,8 Salzburg 7,0 1,1 2,3 0,8 3,5 0,0 0,0 Tirol 4,8 1,0 1,5 0,5 12,7 0,0 0,0 Vorarlberg 0,9 0,2 0,2 0,4 1,0 0,0 0,0 Cseh Köztársaság 5 762,4 2 637,9 2 068,7 476,4 682,5 3 495,1 114,5 Praha 25,0 15,6 8,3 0,1 0,4 21,9 0,6 Střední Čechy 1 142,2 604,3 376,0 71,8 133,6 876,4 27,3 Jihozápad 967,2 439,4 333,7 47,1 127,7 0,0 1,7 Severozápad 450,7 259,5 145,1 11,7 21,7 208,8 13,2 Severovỳchod 830,1 413,8 247,2 55,9 70,9 747,5 8,9 Jihovỳchod 1 368,3 548,2 538,4 163,0 282,1 433,4 54,8 Střední Morava 687,0 227,2 319,0 99,7 26,6 902,4 7,5 Moravskoslezsko 291,9 129,9 101,0 27,1 19,5 304,7 0,5 Szlovákia 2 490,0 931,0 804,0 601,0 392,0 1 172,0 252,0 Bratislavský 135,0 51,0 35,0 37,0 21,0 64,0 14,0 Západné Slovensko 1 650,0 643,0 520,0 442,0 91,0 985,0 166,0 Stredné Slovensko 265,0 97,0 74,0 45,0 124,0 41,0 20,0 Východné Slovensko 440,0 140,0 175,0 77,0 156,0 82,0 52,0 Lengyelország 23 390,8 7 858,2 2 831,5 1 883,7 13 731,5 11 739,5 1,3 Łódzkie 1 395,1 245,3 105,2 60,0 1 345,9 432,2 0,2 Mazowieckie 2 531,1 428,6 135,7 106,2 2 071,4 767,2 0,0 Małopolskie 764,1 315,1 140,0 68,1 1 096,9 87,6 0,0 Ślaskie 770,1 215,5 121,6 106,1 526,1 121,0 0,0 Lubelskie 2 316,4 851,0 370,2 87,5 1 233,9 1 883,1 0,0 Podkarpackie 752,4 333,1 63,9 65,7 1 167,3 281,1 0,0 Świętokrzyskie 710,0 235,1 163,6 9,4 762,0 407,2 0,0 Podlaskie 1 212,7 142,9 63,5 27,5 841,8 245,5 0,0 Wielkopolskie 3 030,0 710,8 399,7 269,2 1 304,6 2 033,3 0,1 Zachodniopomorkie 1 263,0 603,9 176,7 37,5 493,5 500,6 0,0 Lubuskie 395,5 106,7 51,2 62,0 197,4 74,6 0,4 Dolnośląskie 2 051,5 1 034,6 211,3 516,3 617,6 1 002,3 0,4 Opolskie 1 406,4 624,3 231,1 282,7 259,4 838,2 0,0 Kujawsko-Pomorskie 2 019,6 718,5 310,4 147,2 683,0 2 206,8 0,0 Warmińsko-Mazurskie 1 544,1 698,3 140,7 30,0 466,1 223,7 0,0 Pomorskie 1 228,8 594,4 146,7 8,3 664,5 635,3 0,0 a) Durumbúzával és tönköllyel együtt. b) Őszi és tavaszi árpa együtt. c) 2000-ben. d) Ausztria és régiói adatai 2002-ben. 33