Nyugat-Dunántúl helyzete a közép-európai régiók összehasonlításában

Átírás

1 2009/61 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal III. évfolyam 61. szám május 14. Nyugat-Dunántúl helyzete a közép-európai régiók összehasonlításában A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Terület, népesség 2 Bruttó hazai termék 3 Mezõgazdaság 4 Turizmus 5 Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság 5 Kutatás-fejlesztés, oktatás 6 Közlekedés, balesetek Bevezetõ A régió egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzõket magában foglaló és ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egység. A régiók létrejöhetnek gazdasági vagy politikai okból is, ez utóbbi esetben állami feladatok dekoncentrálására, vagy decentralizálására, a különbözõ közigazgatási feladatok ellátására határolnak el területeket. A kulturális értékek azonossága, azok alkotóelemeinek fenntartása szintén meghatározója lehet egy-egy területi egységnek, emellett a fejlesztés érdekében is kialakíthatnak régiókat, amelyek sajátosságaik következtében egységes programokat, intézkedéseket igényelnek. Az Európai Unió statisztikai szervezete az EUROSTAT által kidolgozott területi statisztikai egységrendszer a NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) lehetõvé teszi az egymástól eltérõ tulajdonsággal rendelkezõ és különbözõ célból létrejött európai területek egységes szempontok alapján történõ összehasonlítását. A NUTS rendszer a regionális politika alapját képezi, és jelenleg 27 tagállam 271 régióját foglalja magában. Az EU-hoz csatlakozni szándékozó országok szintén kialakítják saját regionális beosztásukat, melynek révén már a belépésüket megelõzõ néhány évrõl is rendelkezhetünk információkkal. Kiadványunkban Magyarország mellett hét közép-európai ország Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia térségeinek fõbb jellemzõit hasonlítottuk össze az EUROSTAT regionális adatbázisának felhasználásával. Terület, népesség A vizsgált nyolc közép-európai ország közülük hét az Európai Unió tagja, Horvátország még nem együttesen 933 ezer km 2 -en terül el, mely ötödakkora, mint az EU 27 teljes területe. A nyolc országban összesen 57 régiót alakítottak ki, a legtöbbet a legnagyobb kiterjedésû Lengyelországban, szám szerint 16-ot, ezzel szemben Szlovéniában csupán két NUTS 2 szintû területi egység található. A térségben Lengyelország és Románia kivételével kisebb népességû országok helyezkednek el, így egy régióban az EU-ra összességében jellemzõnél valamivel kevesebben, átlagosan 1,8 millióan éltek az elmúlt év elején. A nyolc ország régióiban együttesen 100,3 millióan éltek január 1-jén, amely az Európai Unió népességének több mint ötödét jelentette. A térség két legnépesebb régiója a Lengyelországban található Mazowieckie és Slaskie, melyek lakossága együttesen közel akkora mint Magyarországé, a legkisebb NUTS 2 szintû területi egységet pedig a régiónkkal szomszédos Burgenland képviseli, ahol 281 ezren éltek az elmúlt évben. Nyugat-Dunántúl ugyanekkor valamivel kevesebb mint egymillió fõt számlált, amely a vizsgált országok népességének egy százalékát jelentette. Ezzel régiónk a kilencedik legkisebb térség a területen. Hasonló nagyságú térségekkel Magyarországon, a szomszédos Szlovéniában és Lengyelország keleti részén találkozhatunk. A népsûrûség kisebb az Európai Unió, valamint a vizsgált nyolc országra jellemzõnél is január 1-jén a Nyugat-Dunántúlon egy km 2 -en átlagosan 88 fõ élt, mely az EU tagállamok értékénél 24-gyel, a közép-európai országokénál 19-cel kevesebb. A térség régióinak sorában így Nyugat-Dunántúl a 22. legritkábban lakott területet képviselte. Ennél számottevõen nagyobb népsûrûség elsõsorban a lengyel, a cseh, valamint a fõvárosokat is magukban foglaló régiókat jellemezte, a ritkábban lakott területek közé pedig az ausztriaiak, valamit a horvátországiak zöme tartozott. Népsûrûség, fõ/km ábra

2 2 Nyugat-Dunántúl helyzete a közép-európai régiók összehasonlításában Statisztikai tükör 2009/61 Az évtizedek óta kedvezõtlen demográfiai folyamatok hatására a térségek korstruktúrájának tekintetében Nyugat-Dunántúl az öregedõ népességûek közé tartozik január 1-jén a népesség 14,1%-a volt 15 évesnél fiatalabb, melynél mindössze öt régióban (a közép-európában a legidõsebb korösszetétellel rendelkezõ Burgenlandban, valamint Praha, Bucuresti- Ilfov, Bratislavský és Vzhodna Slovenija térségében) kisebb a hányaduk. Az idõskorúak, azaz a 65 évesek és idõsebbek a nyugat-dunántúli lakosság 16,2%-át képviselték, amelyhez hasonló arányokat a magyarországi, a horvátországi és a szlovéniai régiók mutattak, az osztrák térségeket ennél számottevõen nagyobb, míg a cseh, a lengyel, a román és a szlovákiai területeket az áltagosnál kisebb idõskorú hányad jellemezte. Ez utóbbi régiókkal összehasonlítva a Nyugat-Dunántúlon valamelyest alacsonyabb a évesek, azaz a munkaerõpiaci potenciál jelentõs részét adó korcsoportok részesedése, mely az elmúlt év elején nem érte el a héttizedet. Az eltartottsági ráták is kedvezõtlen helyzetet mutatnak, a gyermekkorúak évesekre vetített száma a 15. legkisebb, az idõskorúaké ezzel szemben a 17. legnagyobb volt az 57 régió sorában. Az öregedési index így a 11. legmagasabb volt, száz gyermekkorúra ugyanis 115 idõskorú jutott év elején a Nyugat-Dunántúlon. Ennél kedvezõtlenebb mutatóval az Ausztria keleti felén található, illetve a szlovéniai régiók, valamint Praha, Bucuresti-Ilfov, Jadrasnka Hrvatska és Dél-Alföld rendelkeztek, emellett Wien és Közép-Magyarország régiókban volt hasonló az érték. A korösszetételben megfigyelhetõ különbségek a születéskor várható átlagos élettartam eltéréseiben is nyomon követhetõk. A nyolc ország adatait összehasonlítva látható, hogy a férfiak és a nõk egyedül Romániában számíthatnak rövidebb élettartamra a magyarországinál. A népesség korösszetétele, január 1. (a szomszédos régiókkal és a nyolc ország átlagával összehasonlítva) Nyugat-Dunántúl Burgenland Západné Slovensko Sjeverozapadna Hrvatska Vzhodna Slovenija 8 ország átlaga 2. ábra 0% 20% 40% 60% 80% 100% 0-14 éves éves 65-X éves A természetes népmozgalmi folyamatokat hosszabb idõszakra visszatekintve a születésszámot meghaladó halálozások jellemzik a Nyugat-Dunántúlon és a közép-európai országokban is és 2007 között régiónkban ezer lakosra évi átlagban 8,7 élveszületés jutott, amelynél a 12,8 ezrelékes halálozási mutató számottevõen magasabb, azaz a népesség folyamatosan csökken. A nyolc ország által közrefogott térség együttesét is a természetes fogyás jellemezte az ezredfordulót követõ idõszakban, növekedés mindössze 15 régióban következett be, melyek Ausztria és Szlovénia nyugati, Szlovákia és Románia keleti részén, valamint Lengyelország északnyugati és dél-keleti területein helyezkednek el. Az összehasonlítás azonban Nyugat-Dunántúl rendkívül kedvezõtlen demográfiai helyzetét mutatja, a születési ráta a régiók között a kilencedik legkisebb, miközben az ezer lakosra jutó halálozások számának éves átlaga a nyolcadik legmagasabb volt az elmúlt nyolc évben. A természetes népességfogyást a régiók zömében a vándorlás pozitív egyenlege ellensúlyozni tudta. A Nyugat-Dunántúlon a belföldi és a nemzetközi bevándorlás hatására kismértékben ugyan, de növekedett a népesség száma 2000 és 2007 között. Ezzel szemben számottevõ elvándorlás jellemezte Csehország és Magyarország keleti térségeit, Lengyelország határmenti vidékeit, valamint Románia teljes területét. A leggyakoribb halálokok tekintetében szintén jelentõs különbség mérhetõ a térség régiói között. Bár Nyugat-Dunántúl magyarországi viszonylatban az egyik legjobb mutatókkal rendelkezett, a nyolc ország régiói között a legkedvezõtlenebb helyeket foglalta el. A évek átlaga alapján vizsgálva a daganatos betegségek okozta halálozások százezer lakosra vetített száma a nyolcadik legmagasabb volt a régiók körében, a keringési rendszer betegségei, valamint az emésztõrendszer betegségeinek mutatói pedig a 17., illetve a hatodik legrosszabb helyzetrõl tanúskodtak. A három betegség összehasonlításában a daganatok okozta halálozások gyakorisága a Csehország észak-nyugati részén fekvõ Severozápad, valamint a magyarországi régiókban volt magasabb, a keringési rendszer betegségeinél pedig a magyarországi területek mellett elsõsorban a romániai, valamint a szlovák térségek helyzete volt kedvezõtlenebb. Az emésztõrendszer betegségei pedig a hazai mellett a Románia keleti területein fordultak elõ gyakrabban. Bruttó hazai termék 2006-ban az Európai Unió folyó áron számított bruttó hazai terméke milliárd eurót tett ki, melyhez a tagállamok és térségek nagyságukból, gazdasági erejükbõl adódóan jelentõsen különbözõ mértékben járultak hozzá. Ekkor Nyugat-Dunántúlon a GDP értéke millió euró volt, mely a régió kis méretéhez igazodva az EU-27 teljesítményének 0,1%-át adta. A vizsgált nyolc közép-európai ország együttes produktuma 940 milliárd eurót tett ki 2006-ban, melybõl Lengyelország és Ausztria részesedett a legnagyobb arányban (hányaduk közel azonos volt), együttesen 56,3%-kal. A folyó áron számított GDP mértéke is e két országban található régiókban volt a legmagasabb, Wien térsége 7,3%-ot, Mazowieckie pedig 6,3%-ot képviselt a nyolc ország összes teljesítményében. Az Európai Unió bõvülésével a tagállamok közötti különbségek is növekedtek. Míg 2003-ban az egy fõre jutó GDP vásárlóerõ-paritáson számított értéke alapján a legjobban (Inner London) és a legkevésbé fejlett (a portugáliai Norte) térség között 5,4-szeres eltérés mutatkozott, 2006-ban a 271 térség rangsorában elsõ helyen álló Inner London mutatója 13,7-szerese volt a legutolsó Nord-Est Románia értékének. Európán belül a korábban a szocialista blokkhoz tartozó tagállamok régiói relatíve fejletlenebbek, és felzárkózásuk is lassú vagy nem érzékelhetõ. A vásárlóerõ-paritáson számított GDP egy fõre jutó értéke 71 régióban nem érte el a közösségi átlag 75%-át, közülük 48 az elmúlt öt évben csatlakozott országokban található. A magyar térségek helyzete az ezredfordulót követõ idõszakban e tekintetben jelentõsen nem változott, a központi kivételével az utolsó években inkább kismértékû lemaradást mutat. A hét régió közül egyedül a fõvárost is magában foglaló Közép-Magyarország található az Európai Unió NUTS 2 szintû térségeinek középmezõnyében, a többi az utolsó negyedben helyezkedik el, igaz itt a kedvezõbb helyeken ban az egy fõre jutó GDP vásárlóerõ-paritáson számított értéke a Nyugat-Dunántúlon az EU-27 átlagának 63,8%-át tette ki, mellyel a magyar térségek között a második legkedvezõbb, az európaiak körében viszont csak a 223. helyen állt a rangsorban. A régió teljesítménye között folyamatosan növekedett, ennek ellenére nem közeledett a fejlettebb területekéhez.

3 Statisztikai tükör 2009/61 Nyugat-Dunántúl helyzete a közép-európai régiók összehasonlításában 3 A vizsgált nyolc ország 57 régiója közül Nyugat-Dunántúl az egy fõre jutó GDP alapján tekintett fejlettségi rangsorban a középsõ harmad elején, a 23. helyen helyezkedett el. Teljesítménye elsõsorban az ausztriai, a cseh és az egyes országok fõvárosait is magában foglaló területekétõl maradt el. Helyzete az ezredfordulót követõ idõszakban kissé romlott, amikor is négy csehországi és egy romániai régió is megelõzte a rangsorban. 3. ábra Az egy fõre jutó GDP értéke (PPS) a Nyugat-Dunántúlon, illetve az elsõ és az utolsó tíz közép-európai régióban, 2006 Wien (Ausztria) Praha (Csehország) Bratislavsky (Szlovákia) Salzburg (Ausztria) Tirol (Ausztria) Vorarlberg (Ausztria) Oberösterreich (Ausztria) Steiermark (Ausztria) Kärnten (Ausztria) Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Podlaskie (Lengyelország) Centru (Románia) Sredisnja Istocna (Horváthország) Nord-Vest (Románia) Podkarpackie (Lengyelország) Lubuskie (Lengyelország) Sud-Est (Románia) Sud-Muntenia (Románia) Sud-Vest Oltenia (Románia) Nord-Est (Románia) A bruttó hozzáadott érték ágazatok szerinti összetételében az iparnak az átlagosnál jóval nagyobb súlya van a Nyugat-Dunántúlon, 2006-ban a teljesítmény négytizedét adta. A közép-európai országok térségei között ennél valamelyest nagyobb hányad négy régióban a szintén magyarországi Közép-Dunántúlon, a cseh Severozápad és Moravskoslezsko térségében, valamint a szlovákiai Západné Slovensko területén figyelhetõ meg. Az ipar átlagosnál nagyobb részesedése következtében a bruttó hozzáadott érték a fejlett gazdaságokban kiemelkedõ hányadát adó szolgáltatások szerepe régiónkban kisebb, 2006-ban alig haladta meg az 50%-ot. Ehhez hasonló arányokat az erõteljesebben iparosodott régiónkban, valamint a számottevõbb mezõgazdasági tevékenységet folytató jellemzõen romániai, illetve a horvátországi Stedicna Istocna térségekben figyelhetünk meg. Magyarország a nyolc ország közül az egyik legjobb adottságokkal rendelkezik, melyet a mûvelésbe bevont terület nagysága és aránya is jelez ben összesen 5,8 millió hektárt a szántó, a konyhakert, a szõlõ és gyümölcsös, valamint a gyep teljes területének együttese mûveltek hazánkban, ezen belül a Nyugat-Dunántúlon 616,7 ezer hektárt. A mezõgazdasági terület így a régió teljes kiterjedésének 54,8%-át tette ki, mely a 17. legmagasabb hányadot képviselte a közép-európai térségek között. E tekintetben a nyolc ország együttesében Dél-Alföldé a vezetõ szerep, ahol a régió területének több mint héttizedét hasznosították mezõgazdasági céllal, de Észak-Alföldön is mintegy 70%-os arány figyelhetõ meg. Ezzel szemben a jellemzõen a fõvárosokat is magukba foglaló térségekben, valamint a hegyvidéki területeken az átlagosnál számottevõen kisebb arányban mûvelik a földeket. A száz lakosra jutó mezõgazdasági terület nagyságát tekintve is látható Nyugat-Dunántúl kedvezõ helyzete, a mutató nagysága 2007-ben 62 hektárt tett ki, melynek révén a térség a középeurópai régiók sorában az elsõ negyedbe tartozott. A mûvelt területen belül mindegyik vizsgált országban a szántó képviseli a legnagyobb részt, a Nyugat-Dunántúlon 2007-ben a mezõgazdasági terület négyötödét, összesen 505,7 ezer hektárt hasznosítottak ilyen módon, így aránya a 12. legmagasabb volt a közép-európai régiók sorában. A szántóföldi növénytermesztés súlya jellemzõen a kedvezõbb földrajzi adottságokkal rendelkezõ síkvidéki területeken volt magasabb a vizsgált országokban. Szõlõmûvelés a mezõgazdasági terület kevesebb mint egy százalékán folyt a közép-európai országok együttesében, térségenként azonban számottevõek a különbségek ben a Nyugat-Dunántúlon 7,6 ezer hektáron termeltek szõlõt, mely a terület 1,2%-át képviselte. Emellett a klimatikus viszonyokhoz igazodva az átlagosnál nagyobb arányban Magyarországon, Szlovéniában, a szomszédos Ausztria keleti területein (Burgenland, Wien és Niederösterreich), a szlovák fõváros környékén, a Csehországi Jihovýchod térségében, valamint Románia Kárpátokon túli vidékein helyezkednek el. A mezõgazdasági terület aránya, 2007 % 4. ábra 29,9 30,0 39,9 40,0 49,9 50,0 59,9 60,0 Mezõgazdaság A mezõgazdaság súlyát a bruttó hozzáadott érték elõállításában a természeti környezet, valamint a gazdaságszerkezet befolyásolja. A Nyugat- Dunántúlon 2006-ban az ágazat a hozzáadott érték 4,8%-át produkálta, mely arány a közép-európai országok régiói között közepesnek tekinthetõ. A kedvezõ termõhelyi feltételek ellenére alacsony részesedés itt elsõsorban az ipar átlagosnál nagyobb szerepével indokolható. Az országok mezõgazdasági teljesítményét, a termelt növényfajták összetételét, minõségét földrajzi jellemzõjük alapvetõen befolyásolja.

4 4 Nyugat-Dunántúl helyzete a közép-európai régiók összehasonlításában Statisztikai tükör 2009/61 A közép-európai országok által felölelt terület változatos földrajzi jellemzõit az erdõsültség alakulásán is nyomon követhetjük. Az erdõvel borított területek nagysága és aránya jelentõs eltéréseket mutat. Magyarországon az átlagosnál relatíve kisebb területet foglalnak el, összességében az ország egyötödét fedik le. Ezen belül Nyugat-Dunántúl területének egynegyedét borítják erdõk, azonban a többi magyarországi régióhoz hasonlóan még ez is elmarad a közép-európai átlagtól. Arányaiban kiemelkedõ mértékben erdõsült Szlovénia, ahol az ország területének közel kétharmadát foglalták el, de kiterjedésük Szlovákia keleti régióiban, valamint az ausztriai Steiermark és Kärnten tartományokban is megközelítette vagy meghaladta az 50%-ot. Az átlagot jelentõ 30,6%-nál számottevõen kisebb arányok a fõvárosok körzeteiben, valamint az elsõsorban mezõgazdasági termelésben hasznosított sík vidékeken jellemzõek. Magyarországi viszonylatban ugyan a régió a nagyobb állatállományú vidékek közé tartozik, a nyolc ország együttesét vizsgálva azonban eltérõ a kép. A száz hektár mezõgazdasági területre jutó két leggyakoribb állatfaj, a szarvasmarhák és sertések száma a 16., illetve a 19. legkisebb volt az 57 térség sorában. A szarvasmarha- és ezen belül a tejhasznú tehéntartásnak is a nyugat-dunántúlinál számottevõen nagyobb szerepe van a fõváros kivételével Ausztriában, Szlovéniában, Csehország nyugati és Románia északi régióiban, valamint Lengyelország középsõ és keleti területein. A sertésnevelés elsõsorban Lengyelországban és Szlovéniában bír nagyobb jelentõséggel a nyugat-dunántúlinál, de Csehország és Ausztria néhány régiójában is jóval magasabb a száz hektárra jutó állatállomány nagysága. Turizmus A nyugat-dunántúli természeti környezet kedvezõ feltételeket nyújt a turizmus számára. Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton, valamint gyógyvizei, kulturális rendezvényei számos turistát vonzanak a térségbe, melynek révén kiemelkedõ szerepet tölt be hazánk idegenforgalmában. Ezt az ágazat gazdaságban betöltött átlagosnál nagyobb szerepe is igazolja ben összesen 537 kereskedelmi szálláshelyen 47,5 ezer férõhely várta a turistákat a régióban, mely abszolút számban mérve mindössze 1,4%-át képviselte a nyolc ország teljes kínálatának, lakosságra vetítve azonban a 15. legnagyobb értéket jelentette a térségek sorában. Közép- Európában kiemelkedõen nagy kínálattal Horvátország tengerparti régiója, valamint Ausztria hegyvidéki területei rendelkeznek. A rendelkezésre álló férõhelyek számán túl azok minõségi összetételében is jelentõsek a különbségek. Az eltéréseket a turisztikai kínálat jellege és a hagyományok is befolyásolják. A Nyugat-Dunántúlon a szálláshelyek hattizede szállodában vagy panzióban található. Arányuk a román térségekben, Ausztria régióinak többségében, valamint a fõvárosok, illetve az azokat körülvevõ területeken volt magasabb a vizsgált nyolc országban. Az említett kiemelkedõ szálláshelykínálattal rendelkezõ régiók közül az Ausztriaiakban a szállodák mellett az átlagosnál nagyobb szerepe az üdülõházaknak van, míg Horvátországban a turizmus jellegébõl adódóan az egyéb szálláshelyek aránya a kiemelkedõ ben a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek mintegy 3,9 millió vendégéjszakát realizáltak, mely abszolút számban mérve a 23. legnagyobb a nyolc ország régióinak sorában, és az együttes forgalom 1,3%-át képviselte. A térségben a legnépszerûbb turisztikai célpontnak a Horvátországi tengerpart és az ausztriai Tirol bizonyult, itt a vendégek 36,1 millió, illetve 32,7 millió éjszakára foglaltak szállást. Az egyes régiók között az idegenforgalmi kínálattól függõen az átlagos tartózkodási idõ tekintetében jelentõsek a különbségek. A tengerparti és a hegyvidéki területeken a vendégek az átlagosnál hosszabb idõt töltöttek, közülük is a lengyel Zachodniopomorkie területén idõztek a legtovább, 5,7 napig. A Nyugat- Dunántúlon egy turista 3,2 éjszakán át maradt a kereskedelmi szálláshelyeken, mely a régiók sorában az átlagosak közé tartozott. Az átlagos tartózkodási idõ, ábra 2,4 2,0 2,9 3,0 3,4 3,5 3,9 4,0 5. ábra Az ezer lakosra jutó kereskedelmi szállásférõhelyek száma, ,9 10,0 29,9 30,0 49,9 50,0 69,9 70,0 Régiónkban a vendégforgalomból a hazai és a külföldi turisták közel felefele arányban részesedtek. Ehhez hasonló összetétel a Szlovákiai térségekben, a Közép-Dunántúlon, valamint Bucuresti-Ilfovban, Vzhodna Slovenijaban, Sjeverozapadna Hrvatskaban figyelhetõ meg. Ezzel szemben Magyarország Dunától keletre esõ területei, a lengyelországi és a romániai térségek, Burgenland, valamint a Csehországi régiók a fõváros és a nyugati határ mentén fekvõ Severozápad kivételével idegenforgalma túlnyomórészt a hazai kereslet kielégítésére épült. A külföldi turizmus dominanciája - ahol a külföldi vendégéjszakák aránya meghaladta a héttizedet a közép-európai térségben elsõsorban Ausztria nyugati régióiban (Salzburg, Tirol, Vorarlberg), a cseh, a magyar és az osztrák fõvárosban, valamint Horvátország tengerparti vidékén volt jellemzõ.

5 Statisztikai tükör 2009/61 Nyugat-Dunántúl helyzete a közép-európai régiók összehasonlításában 5 Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság A magyarországi aktivitási arány nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható, mely a hazai viszonylatban kedvezõ mutatóval rendelkezõ Nyugat-Dunántúlról is megállapítható ben a 15 éves és idõsebb népesség 54,0%-a volt jelen a munkaerõpiacon, mely a 23. legkisebb értéket jelentette az 57 régió sorában. A térség helyzete jellemzõen a magyarországi, a lengyelországi, a romániai és a horvát régiókénál kedvezõbb, ezzel szemben a szomszédos Ausztriában és Szlovákiában, valamint Csehországban minden területen magasabb volt a mutató értéke. A relatíve alacsony aktivitási ráta mögött közepesnek tekinthetõ 51,3%-os foglalkoztatási arány és az átlagosnál valamelyest kedvezõbb 5,0%-os munkanélküliségi ráta húzódik meg. Elõbbi mutató révén a régió a középmezõnybe, utóbbit tekintve pedig a kedvezõbb elsõ harmad végére sorolható. Az álláskeresõk elhelyezkedési esélyeit jelzi az egy éven túl munkanélküliek aránya. Hányaduk erõteljesen szóródott a közép-európai térségek között, a legkedvezõbb helyzetben a Tiroli munkanélküliek voltak 2007-ben, mindössze 13,2%-uk volt több mint egy éve állástalan, ugyanekkor Východné Slovensko térségében a mutató közel négyötödös volt. A Nyugat-Dunántúlon az egy éven túli munkanélküliek aránya 44,4%-ot tett ki, mely a 21. legalacsonyabb értéket jelentette az 57 közép-európai régió sorában. Közülük a legalább 12 hónapja állástalanok aránya Szlovákia és Csehország keleti, Lengyelország dél-keleti és északkeleti térségeiben, valamint Horvátország a turizmus élénkítõ hatását nem élvezõ régióiban volt a legmagasabb. Aktivitási arány 2007, % a) 7. ábra 52,9 53,0 54,9 55,0 57,9 58,0 59,9 60,0 A térség gazdaságában az ipar jelentõs súllyal bír, és nagy hagyományokkal rendelkezik, melyet a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti összetétele is jelez. Az ágazat itt ugyanis a munkavállalók több mint háromtizedének biztosított kereseti lehetõséget 2007-ben, mely arány a vizsgált közép-európai térségek között a kilencedik legmagasabb volt. Ennél számottevõen erõteljesebb ipari hányadot csupán Románia középsõ területén, valamint Csehországban figyelhetünk meg. A nyolc ország között legfejlettebb gazdasággal rendelkezõ Ausztriát jellemzi a szolgáltatásban alkalmazásban állók legnagyobb hányada, mely minden régiójában meghaladta a hattizedet. Nyugat-Dunántúl 56,0%-os mutatója a vizsgált térségek között közepesnek tekinthetõ, melyet az ipar már említett átlagosnál nagyobb súlya eredményez. A mezõgazdaság a kedvezõ termõhelyi adottságok ellenére a munkavállalók mindössze 4,3%-ának biztosított kereseti lehetõséget 2007-ben. A régióval határos és hasonló természetföldrajzi jellemzõkkel bíró Burgenlandban ez az arány 6,7%-ot, a Szlovákiai Západné Slovenskoban pedig 5,0%-ot tett ki. A nyolc országot felölelõ területen belül a mezõgazdaság foglalkoztatási szerepe a fõvárost is magában foglaló központi területtõl eltekintve Romániában és Lengyelország túlnyomó részén kiemelkedõ, 11 és 49% között szóródott az ágazatban dolgozók aránya. A részmunkaidõs foglalkoztatás tekintetében is jelentõs különbségek figyelhetõk meg a térségek között ben a nyugat-dunántúli munkavállalók 3,1%-át alkalmazták részmunkaidõben, mely a hetedik legkisebb értéket jelentette a nyolc ország régióinak sorában. Ehhez hasonlóan alacsony részarány elsõsorban a szlovákiai, illetve a román fõvárost és az azt övezõ területet jellemezte, valamint a csehországi Severozápad térségét, illetve hazánkban Közép-Magyarországot és Közép-Dunántúlt. Ezzel szemben a részmunkaidõs foglalkoztatás nyugati szomszédunkban kiemelkedõen magas, ugyanis aránya minden ausztriai régióban meghaladta az egyötödöt. Kutatás-fejlesztés, oktatás Gazdasági fejlettsége ellenére régiónkban keveset fordítanak kutatás-fejlesztésre, mely részben a fõváros koncentráló erejébõl, részben a felsõoktatás képzési struktúrájából ered ben a Nyugat-Dunántúlon összesen 35,7 millió eurót, a területen megtermelt GDP mindössze 0,31%-át költötték újításokra, mely az EU-27 átlagának (1,82%) kevesebb mint ötödét jelentette. A nyolc ország által lefedett területen GDP arányosan és abszolút számban mérve is Wien térségben költötték a legtöbbet fejlesztésekre, az összesen 2,4 milliárd eurónyi összeg a GDP 3,35%-át képviselte. A térségben ezen kívül hét régióban haladta meg a ráfordítások aránya az EU átlagát, közülük négy Ausztriában, kettõ Csehországban, egy pedig Szlovéniában található. A K+F-re fordított kiadások forrásai országonként és régiónként jelentõsen különböznek. Magyarországon, így a Nyugat-Dunántúlon is az átlagosnál jóval nagyobb szerepe van a felsõoktatásnak és az állami költségvetésnek a fejlesztések finanszírozásában, együttes részesedésük itt 58,3%-ot tett A K+F kiadások a GDP százalékában a) 8. ábra a) Szlovéniában az országos átlag adatai. a) Horvátországban az országos átlag adatai. 0,30 0,31 0,60 0,61 0,90 0,91 1,20 1,21

6 6 Nyugat-Dunántúl helyzete a közép-európai régiók összehasonlításában Statisztikai tükör 2009/61 ki 2006-ban. Hasonló arányok a Lengyelországi, valamint Csehország egy-két régióját jellemezték, ezzel szemben Ausztriában és a cseh régiók zömében az átlagosnál és a nyugat-dunántúlinál is lényegesen nagyobb szerepet vállalnak a vállalkozások a fejlesztések támogatásában ban a nyugat-dunántúli kutató-fejlesztõ helyeken en dolgoztak, mely abszolút számban mérve és arányaiban is a kedvezõtlen harmadba sorolható a közép-európai régiók sorában. A kutató-fejlesztõ létszám a foglalkoztatottak 0,61%-át képviselte, melynél alacsonyabb arányt jellemzõen Romániában és Lengyelországban mértek. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódóan érdemes megvizsgálni az ún. hightechnológiát alkalmazó ágazatok foglalkoztatását. A Nyugat-Dunántúlon a legtöbb munkavállalónak az ipar biztosít kereseti lehetõséget az alkalmazottak háromtizede itt dolgozott 2007-ben ezzel szemben a szolgáltatások szerepe kisebb az áltagosnál. Régiónkban így a magas színvonalú technológiát alkalmazó ágazatok közül az ipar jelentõsége jóval nagyobb, a munkavállalók 4,3%-át foglalkoztatták ezen vállalkozások, amely nemcsak a közép-európai országok, hanem az EU-27 régiói között is kimagaslónak számít, ennél nagyobb arányt ugyanis egyedül a szintén hazai Közép-Dunántúlon mértek 2007-ben. Az Európai Tanács 2000 márciusában Lisszabonban megrendezett ülésén elfogadták az Európai Unió stratégiai céljait, melyek szerint az EU-nak 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú társadalmává kell válnia. Ebben a folyamatban kulcsszerepet szántak az oktatásnak, az élethosszig tartó tanulásnak. Az oktatásban tanulók létszámáról Horvátország és Szlovénia kivételével hat országra vonatkozóan rendelkezünk adatokkal ban a Nyugat-Dunántúlon óvodai nevelésben és az iskolai oktatás különbözõ szintjein összesen 208,3 ezren vettek részt. Ezer lakosra jutó számukat (208) a térség korösszetétele mellett az intézmények elhelyezkedése, a felsõfokú képzési központok jelenléte határozta meg. A kedvezõtlen korösszetételt tekintve nem meglepõ, hogy a mutató értéke a 17. legalacsonyabb volt a közép-európai térségek sorában. Az iskolai oktatás hosszabb-rövidebb óvodai nevelés elõzheti meg, mely egyúttal felkészít a következõ képzési szintbe történõ belépésre. Magyarországon az általános iskola megkezdése elõtt minimum egy évig kötelezõ óvodába járatni a gyermekeket. E szabályozást is tükrözi, hogy a közép-európai térségek között magas az ezer lakosra jutó óvodások száma. A nyugat-dunántúlinál jellemzõen csak a további hat magyarországi és a romániai régiók mutatói voltak nagyobbak. A vizsgált országok térségei között az eltérõ demográfiai összetétel mellett a különbözõ oktatási rendszerek következtében is jelentõsek a különbségek. A Nyugat-Dunántúlon a gyermekkorú népesség alacsony számából eredõen lakosságra vetítve az alapfokú oktatásban résztvevõk száma az egyik legkisebb a közép-európai térségek között. Itt 2006-ban ezer lakosra 84 általános iskolai tanuló jutott, a hatodik legkevesebb a régiók között. A középfokú képzésben résztvevõ diákok számának tekintetében az elõbbinél jóval kiegyenlítettebb a kép, a régiók között Nyugat-Dunántúl a középmezõnyben helyezkedik el. A felsõoktatásban és doktori képzésben résztvevõ tanulók számát már alapvetõen az intézmények területi eloszlása határozza meg, így nem meglepõ, hogy az ezer lakosra jutó hallgatók száma a fõvárosokban a legnagyobb. A vizsgált országok között Romániát jellemzi a legjobban a fõváros centrikus felsõoktatás, itt ezer lakosonként 132 hallgatót regisztráltak, míg Bécsben 82-t. A nyugatdunántúli felsõoktatás az 1990-es évtizedben dinamikusan fejlõdött, ennek ellenére az ezer lakosra jutó hallgatók száma (34) a közép-európai térségek középmezõnyébe sorolható. A fõvárosok térségei mellett ennél nagyobb mutatóval jellemzõen a lengyelországi régiók rendelkeztek 2006-ban. Közlekedés, balesetek A közlekedésben közúton a leggyorsabb összeköttetést az autópálya-hálózat biztosítja. Nemcsak a személyforgalom lebonyolításában, hanem az áruszállításban is kiemelt szerepe van. Az elmúlt években a korábbi szocialista blokkhoz tartozó országokban jelentõs fejlesztések történtek, így 2007-ben már közel km hálózat biztosította a gyorsforgalmi közlekedést a vizsgált nyolc ország együttesében. Az államok és azok régiói között azonban számottevõ különbségek figyelhetõk meg. Abszolút számban mérve a leghosszabb autópálya-hálózattal a térség negyedik legnagyobb területû országa, Ausztria ezen belül is Niederösterreich térség rendelkezik, míg a két legnagyobb országban, Lengyelországban és Romániában a legrövidebb a kiemelt utak hossza. Területre vetítve is jól láthatóak ezek a különbségek. Nyugat-Dunántúlon 96 km autópálya húzódott 2007-ben (elsõsorban kelet-nyugati irányban biztosítva összeköttetést a régió északi részén), amely tízezer km?-re vetítve 84,7 km-t tett ki, a 23. legnagyobb értéket a közép-európai régiók sorában. Ennél lényegesen nagyobb mutatóval az osztrák, a horvát, a szlovén régiók, valamint Csehország, Románia és Szlovákia fõváros közeli területei, illetve Magyarországon Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl rendelkezett. Ezzel szemben az autópályák hiánya jellemezte Lengyelország keleti felét, valamint Románia nagy részét. A személygépkocsi állomány nagysága jelzi a lakosság gazdasági helyzetét, életkörülményeit, fogyasztási szokásait is ben a Nyugat-Dunántúlon ezer lakosra 312 személygépkocsi jutott, amely a 17. legkevesebb a közép-európai térségek sorában. Ennél nagyobb jármûsûrûség négy ország Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovénia régióit, valamint Horvátország két térségét jellemezte, Szlovákiában és hazánkban pedig a fõváros környékén volt magasabb a mutató értéke. A nyugatdunántúlinál lényegesen kevesebb autót használtak viszont Vest régió kivételével Romániában, a fõváros térségérõl eltekintve Szlovákiában, illetve Magyarország Dunától keletre fekvõ területein. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma 9. ábra

7 Statisztikai tükör 2009/61 Nyugat-Dunántúl helyzete a közép-európai régiók összehasonlításában 7 A baleseti helyzet a gépjármûállományhoz nagyságához viszonyítva kedvezõtlen, 2007-ben a Nyugat-Dunántúlon százezer lakosra 313 közlekedési balesetben megsérült vagy meghalt személy jutott, a 19. legtöbb a közép-európai térségek sorában. A relatíve nagy mutató a régiónkra jellemzõ jelentõs kelet-nyugati irányú átmenõ forgalommal is indokolható. A balesetek kimenetele azokkal a régiókkal összehasonlítva, ahol nagyobb a jármûsûrûség, és baleset is gyakrabban fordul elõ, kedvezõtlenebb helyzetrõl tanúskodik, több a halálos sérüléssel járók száma és aránya ben nyugat-dunántúli közutakon történt balesetekben érintett személyek 4,9%-a veszítette életét, amely ugyan a közép-európai térségek között közepesnek mondható, azonban az osztrák, a cseh, a horvát és a szlovén régiók mindegyikében ennél kisebb hányadot mértek. A súlyosabb kimenetelû balesetek gyakoribb elõfordulása Romániában ezen belül is legnagyobb arányban Sud-Munteniában, ahol minden harmadik sérült személy meghalt a közúti közlekedési balesetekben és Lengyelország észak-keleti területein a jellemzõ. Az Európai Unió tagállamainak régiói (NUTS 2) 10. ábra

8 8 Nyugat-Dunántúl helyzete a közép-európai régiók összehasonlításában Statisztikai tükör 2009/61 Az egy fõre jutó GDP a régiókban, 2006 (vásárlóerõ-paritáson, PPS) 11. ábra

9 Statisztikai tükör 2009/61 Nyugat-Dunántúl helyzete a közép-európai régiók összehasonlításában 9 Az egy fõre jutó GDP (PPS) az EU-27 átlagának százalékában, ábra Ausztria Belgium Burgenland Wien Hainaut Hoofdstedelijk Gewest Bulgária Ciprus Severozapaden Yugozapaden Csehország Střední Morava Praha Dánia Sjaelland Hovedstaden Észtország Finnország Itä-Soumi Áland Franciaország Guyane Île de France Görögország Dytiki Ellada Attiki Hollandia Írország Flevoland Border, Midlands and Western Groningen Southern and Eastern Lengyelország Lubelskie Mazowieckie Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Észak-Alföld Közép-Magyarország Málta Nagy-Britannia Németország West Wales and The Valleys Brandenburg-Nordost Hamburg Inner London Olaszország Campania Bolzano-Bozen Portugália Románia Nord-Est Norte Lisboa Bucuresti-Ilfov Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Extremadura Östra Mellansverige Východné Slovensko Vzhodna Slovenija Comunidad de Madrid Stockholm Bratislavský kraj Zahodna Slovenija % legalacsonyabb átlag legmagasabb

10 10 Nyugat-Dunántúl helyzete a közép-európai régiók összehasonlításában Statisztikai tükör 2009/61 További információk adatok, (linkek): Táblázatok Módszertan Elérhetõségek: katalin.kasa@ksh.hu Telefon: tajekoztatas.gyor@ksh.hu KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!