Kommentárok és hivatalos szövegek

Átírás

1 HU A kohéziós politika Kommentárok és hivatalos szövegek Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Kohéziós Alap Európai területi együttműködési csoport Az előcsatlakozási segítségnyújtási eszköz Kézikönyv január

2 A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*): (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat. Sem az Európai Bizottság, sem a Bizottság nevében eljáró személyek nem felelősek a következő információk felhasználásáért. A jelen kiadványban hangoztatott vélemények a szerző sajátjai, és nem tükrözik szükségszerűen az Európai Bizottság álláspontját. Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az interneten. Az információk az Europa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: ( A kiadvány végén talál egy bibliográfiai listát. Luxemburg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2007 ISBN Európai Bizottság, 2007 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Belgiumban Címlapfotó: a Caddsdown Business elektromos készülékek sugárzási szintjének ellenőrzése Support Centre az egyesült királyságbeli Devonban, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában végrehajtott projekt Európai Bizottság, Regionalis Politikai Főigazgatóság/ Mike St Maur Sheil A 15., 17., 19., 21., 22., 23., 38. és 137. oldalon található térképek: EuroGeographics Association for the administrative boundaries EuroGeographics Association for the administrative boundaries

3 A kohéziós politika Kommentárok és hivatalos szövegek Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Kohéziós Alap Európai Területi Együttműködési Csoport Előcsatlakozási Segítségnyújtási Eszköz

4

5 Előszó Az Európai Unió véleményem szerint teljes joggal büszke lehet a kohézió előmozdítását célzó politikájára, mely új lehetőségeket teremt, és csökkenti a régiók közti jövedelemkülönbségeket. Természetesen az Európai Unió elsősorban a kevésbé fejlett régiókban történő új befektetéseket támogatja, melyek e segítség nélkül nem valósulhatnának meg, de nem feledkezik meg a többi, lehetőségek hiányával küzdő régióról sem, és támogatást kíván nyújtani a világméretűvé vált gazdaság nyomán egyre erősödő konkurrenciával szembeni érvényesülésükhöz. Ezek a rendeletek közös keretet kínálnak a kohéziós politika megvalósításához. Hét éven át maradnak érvényben, azaz 2013-ig, a hosszú távú stratégiai megközelítésnek megfelelően, mely e politika egyik alapelvét képezi. Az új törvényi szabályozás több reformot is tartalmaz a os időszakhoz képest. A kohéziós politika modernebbé vált, új szerkezetet kapott, mely a közösségi prioritások meghatározásakor méginkább középpontba állítja a stratégiai megközelítés jelentőségét, követve az Unió által ben elindított növekedés és a foglalkoztatás stratégiáját. Valójában a következő évek során az európai kohéziós politika lesz az Unió fő eszköze a gazdaság modernizálására. A kohéziós politika ezt a stratégiai megközelítést a felelősségi körök decentralizációjával párosítja, így a döntés a tagállamokban és a régiókban, a terepen dolgozók kezébe kerül, akik kellő tapasztalattal és szaktudással rendelkeznek: ez a megvalósítás sikerének a garanciája. Miután a Bizottság megállapodott a követendő általános stratégiáról, gyakran a régióknak kell meghozniuk a kulcsdöntéseket olyan kérdésekben, mint a projektek kiválasztása és lebonyolítása. Fontos intézkedések történtek a törvényhozás ésszerűsítése és a kohéziós programok lebonyolítási szabályainak egyszerűsítése érdekében. A kohéziós politika működése így egyszerűbbé és hatékonyabbá válik majd. Ezen intézkedések közül megemlíthetjük a finanszírozási eszközök számának hatról háromra való csökkenését, egy új alapelv: az arányosság bevezetését, mely az adminisztratív terhek enyhítését vonja maga után, a közösségi szabályok helyett a nemzeti támogathatósági szabályok életbe lépését, és a tagállamok és régiók felé intézett felhívást az átláthatóság növelésére és a kommunikáció megerősítésére. Végül meg kell említeni az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és más pénzügyi szervezetek által kezdeményezett három programot, mely segítséget fog nyújtani a tagállamok és a régiók részére az alapok egészséges és hatékony kezeléséhez, illetve a pénzügyi tervezés eszközeinek jobb kihasználásához. A JASPERS a tagállamokat a nagy projektek előkészítésében fogja segíteni. A JEREMIE a közép- és kisvállalkozások fejlesztéséhez szükséges finanszírozási forrásokhoz való hozzáféréshez ad támogatást. A JESSICA a fenntartható beruházásokat fogja előmozdítani a városi térségekben. Az új rendelkezések koherens keretet biztosítanak ahhoz, hogy a kohéziós politika további konkrét eredményeket mutathasson fel. A tagállamok, az Európai Parlament és a Bizottság minden tőlük telhetőt megtettek ezeknek a biztos alapoknak a létrehozásáért, melyet egy évi 50 milliárd eurós beruházási keret támaszt alá. E közös referenciakeret alapján igyekszünk a lehető legjobban kihasználni a forrásainkat, hogy az európai polgároknak új jövőt kovácsolhassunk. Danuta Hübner a regionális politikáért felelős európai biztos 3

6 Bevezetés Tartalomjegyzék Általános információk...9 Kommentárok Célkitűzések és általános szabályok Konvergencia célkitűzés Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés Európai területi együttműködés célkitűzés Finanszírozási források A támogatás alapelvei Stratégiai megközelítés Stratégiai iránymutatások Nemzeti stratégiai referenciakeret Stratégiai nyomon követés Programtervezés Hatékonyság Irányítás, monitoring és ellenőrzés Pénzügyi irányítás...36 Általános rendelkezések...39 Európai Regionális Fejlesztési Alap...95 Kommentárok...96 Az ERFA szabályzata...97 Európai Szociális Alap Kommentárok Az ESZA szabályzata

7 4 5 6 Kohéziós Alap Kommentárok A Kohéziós Alap szabályzata Európai Területi Együttműködési Csoport Kommentárok Az EGTC szabályzata Előcsatlakozási Segítségnyújtási Eszköz Kommentárok Az IPA szabályzata Elérhetőségek

8 Bevezetés Az Európai Unió kohéziós politikája, mely 1986 óta a szerződések részét képezi, a különböző régiók fejlődése közti különbségek csökkentését tűzte ki céljául, a gazdasági és szociális kohézió erősítésének érdekében. A tíz új tagállam felvételével 2004-ben, majd Románia és Bulgária csatlakozásával 2007-ben, ez a harmonizációs folyamat megerősítésre szorult. Az alapok eddigi főbb kedvezményezettjeivel szemben elvárás lett az új partnerek gazdasági fejlődéséhez való hozzájárulás. Ugyanakkor az Unió egészének szembe kell néznie mindazon kihívásokkal, amelyek a globalizáció következtében felgyorsuló gazdasági átalakulásokból, a kereskedelem nyitottabbá válásából, a technológiai forradalom hatásaiból, a gazdaság és az ismeretek fejlődéséből, az egyre öregedő népességből és a bevándorlás növekedéséből adódnak. Hogy ezekre a különböző kihívásokra hathatós válasz születhessen, egy új törvényi keret vált szükségessé. A as időszakra ez a következő elemeket foglalja magában( 1 )( 2 ): általános rendelkezések. Meghatározza az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA) és a Kohéziós Alapra vonatkozó közös szabályokat. Az Unió, a tagállamok és a régiók közti kohéziós politika újjászervezése három új prioritással rendelkező célkitűzés mentén történt: ezek a konvergencia, a regionális versenyképesség és foglalkoztatás, valamint az európai területi együttműködés; mindegyikhez egy finanszírozási forrás lett rendelve [Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap és az Előcsatlakozási Segítségnyújtási Eszköz (IPA)( 3 )]; egy új rendelkezés a kooperációs programok végrehajtásához határokon átnyúló hatóságot hoz létre. Fokozottan stratégiai megközelítésű politika Az új szabályozás főbb hozományai a közösségi stratégiai iránymutatások és a nemzeti stratégiai referenciakeret, amelyek az új politikának stratégiai dimenziót biztosítanak. A tagállamok és a régiók feladata a közösségi prioritások nemzeti prioritásokba való lebontása, azok sajátosságainak megőrzése mellett. A pénzügyi segítség egyébként sokkal kevésbé elaprózott és az Európai Unió növekedési és munkahelyteremtési stratégiája (az úgynevezett lisszaboni stratégia) köré csoportosul. A főbb prioritások a következők: a technológiai kutatás és fejlesztés, az innováció és a vállalkozói szellem előmozdítása, az információs társadalom, a közlekedés, az energia, a környezetvédelem és a humán tőkébe való beruházás, a foglalkoztatáspolitika és az üzleti vállalkozások és dolgozók alkalmazkodóképességének növelése. Az Európai Bizottság a programtervek segítségével bizonyos értelemben garantálja e stratégia megvalósulását. Biztosítja, hogy a befektetések az említett prioritások köré csoportosuljanak. ( 1 ) Ez a könyv tekintettel van az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 3. és 4. mellékletének módosítására (mely Románia és Bulgária csatlakozásának következménye), ami az Európai Unió Hivatalos Lapjának i L 27. számában és i L 239. számában jelent meg. ( 2 ) A Bizottság egyik rendelete határozza meg ezen szabályozások alkalmazását. Ez a rendelet nem található meg ebben a könyvben, hanem a következő helyen: 1828/2006/EK tanácsi rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjának i L 45. számában jelent meg. ( 3 ) Az Előcsatlakozási Segítségnyújtási Eszköz a teljesség miatt kerül bemutatásra, még ha csak egy része tartozik is a regionális politika hatáskörébe. 6

9 Nagyobb bizalom a tagállamok felé Általánosságban a tagállamoknak nagyobb mozgásterük lesz az operatív programok lebonyolításában. A finanszírozásra való jogosultság szabályai ezentúl nem közösségi, hanem nemzeti szinten dőlnek el. De az igazi nagy változás az ellenőrzési szabályok terén van. Ha a tagállam kezdetektől fogja bizonyítani tudja, hogy az ellenőrzési rendszere megbízható, a Bizottsággal szembeni kötelezettségei csökkennek, és a Bizottság a nemzeti ellenőrző szerv által kiadott igazolást veszi figyelembe. A kohéziós politikát egyszerűsítő szabályozás Az új szabályozás megkönnyíti a Bizottság munkáját azzal, hogy a közösségi szinten a valódi hozzáadott értéket képviselő stratégiai megközelítést helyezi a középpontba. Ez az egyszerűsítési törekvés jelenik meg például az alapok és a programtervek szakaszai számának csökkenésében. A Kohéziós Alapra és a strukturális alapokra vonatkozó szabályokat harmonizálták. Másrészt a földrajzi jogosultsági szabályok változásával az Unió egész területe és összes polgára élvezheti ezentúl a kohéziós politika előnyeit. A kohéziós politika a as időszakra 347 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik (folyó árakon): ez az európai költségvetés több, mint egyharmadát képviseli. De nem csupán pénzügyi segítségről van szó. A tét helyi, regionális és nemzeti szinten a versenyképesség és a növekedési képesség javítása. A gazdaságok versenyképessége az összes európai területnek hasznára válik, a konvergenciarégiókat is ideértve, mindenki nyer rajta. Egy szolidáris Európa egyúttal mindenképp egy dinamikus, produktív és újító Európa. Rendszeresen frissített információkat talál az Inforegio honlapján: 7

10

11 1ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

12 1. Célkitűzések és általános szabályok A strukturális alapok régi célkitűzéseit mint ahogy a os időszak közösségi kezdeményezéseit is új felépítés váltja fel, mely a kohéziós politikát átláthatóbbá teszi. A kohéziós politika felépítése Célok Közösségi kezdeményezések Kohéziós Alap Pénzügyi eszközök Célok Pénzügyi eszközök 1. célkitűzés fejlődésben elmaradott régiók ERFA ESZA EMOGA Garanciarészleg EMOGA Orientációs Részleg HOPE Konvergencia ERFA ESZA Kohéziós Alap Kohéziós Alap Kohéziós Alap 2. célkitűzés gazdaságilag és szociálisan átalakuló térségek 3. célkitűzés képzési és munkahely-teremtési rendszerek ERFA ESZA ESZA Regionális versenyképesség és foglalkoztatás ERFA ESZA Interreg III URBAN II (*) ERFA ERFA Európai területi együttműködés ERFA EQUAL (*) ESZA Leader + EMOGA Orientációs Részleg Vidékfejlesztés és a halászati szektor az 1. célkitűzésen felüli szerkezetátalakítása EMOGA - Garanciarészleg HOPE 4 cél 4 közösségi kezdeményezés Kohéziós Alap 6 eszköz 3 cél 3 eszköz * 2007 és 2013 között az Urban II és az Equal programok a konvergencia és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzések részét fogják képezni. 10

13 2007 és 2013 között a kohéziós alap független működése megszűnik, de a konvergencia célkitűzés részét fogja képezni. a három alapra ugyanazok a programtervezési és lebonyolítási szabályok vonatkoznak. a három új célkitűzés magában foglalja a régi 1., 2. és 3. célkitűzés feladatait, ahogy a három régi közösségi kezdeményezés feladatait is: interreg iii, Equal és Urban ii. az interreg iii folytatódik, és beleolvad az európai területi együttműködés célkitűzésbe. az Urban ii és az Equal programok a konvergencia és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzések részét képezik. a leader + programot és az Európai mezőgazdasági orientációs és Garanciaalapot az Európai mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap váltja fel, és a Halászati orientációs és Pénzügyi Eszköz Európai Halászati alappá alakul. az Európai mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap és az Európai Halászati alap ezentúl saját legális jogalappal rendelkezik, és nem képezi részét a kohéziós politikának. ÁltalÁnos információk referenciák Általános rendelkezések: 3. és 4. cikk 11

14

15 1.1. Konvergencia célkitűzés A konvergencia célkitűzés arra irányul, hogy ösztönözze a növekedést és a foglalkoztatást a kevésbé fejlett régiókban. Külön hangsúlyt helyez az innovációra és a tudásalapú társadalomra, a gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodóképességre, a környezetvédelemre és a közigazgatás hatékonyságára. Az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap finanszírozzák, és a legkevésbé fejlett tagállamokat és régiókat célozza meg. Támogatásra jogosultság a konvergencia célkitűzés keretében ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK NUTS 2 szintű régiók, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az uniós átlag 75%-át Nincs változás 1. célkitűzés Átmeneti támogatás azon térségi régiók számára, melyek támogatásra jogosultak voltak az es időszakban a régiós célkitűzések keretében, de a os időszakban már nem jogosultak arra az 1. célkitűzés keretében (fokozatos kivonás) Fokozatosan csökkenő átmeneti támogatás 2013-ig azon régiók számára, melyek jogosultak lennének a konvergencia célkitűzés keretében adható támogatásra, ha a támogatási küszöb az EU-15 átlag GDP-jének 75%-a lenne az EU-25-é helyett Megfelel a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében adható átmeneti támogatásnak (l. 18. oldal) Konvergencia Kohéziós Alap Azon tagállamok, ahol a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90%-át Nincs változás Fokozatosan csökkenő átmeneti támogatás azon tagállamok számára, melyek jogosultak lennének a Kohéziós Alap támogatására, ha a támogatási küszöb az EU-15 átlag GNI-jének 90%-a lenne az EU-25-é helyett. A konvergencia célkitűzés keretében támogatásra jogosult térségek körébe beletartoznak azok a régiók, amelyek a regionális kritériumoknak megfelelnek (egy főre jutó GDP < az uniós átlag 75%-a l o.) és azok a tagállamok is, melyek nemzeti szinten jogosultak a Kohéziós Alap támogatására (GNI < az uniós átlag 90%-a l o.). REFERENCIÁK Általános rendelkezések: 3 5. cikk, 8. cikk 13

16 A konvergencia célkitűzés keretében támogatásra jogosult régiók Bulgária: az egész terület Cseh Köztársaság: Střední Čechy, Jihozápad, Severozápad, Severovýchod, Jihovýchod, Střední Morava, Moravskoslezsko Németország: Brandenburg-Nordost, Mecklenburg-Vorpommern, Chemnitz, Dresden, Dessau, Magdeburg, Thüringen Észtország: az egész terület Görögország: Anatoliki Makedónia, Thraki, Thesszália, Ipeirosz, Ionia Niszia, Dytiki Elláda, Peloponnészosz, Voreio Aigaio, Kriti Spanyolország: Galicia, Castilla-La Mancha, Extremadura, Andalucía Franciaország: Guadeloupe, Martinique, Guyane, Réunion Olaszország: Campania, Puglia, Calabria, Sicilia Lettország: az egész terület Litvánia: az egész terület Magyarország: Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld Málta: az egész sziget Lengyelország: az egész terület Portugália: Norte, Centro, Alentejo, Região Autónoma dos Açores Románia: az egész terület Szlovénia: az egész terület Szlovákia: Západné Slovensko, Stredné Slovensko, Východné Slovensko Egyesült Királyság: Cornwall and Isles of Scilly, West Wales and the Valleys A konvergencia célkitűzés keretében átmeneti támogatásra jogosult régiók (fokozatos kivonás) Belgium: Province du Hainaut Németország: Brandenburg-Südwest, Lüneburg, Leipzig, Halle Görögország: Kentriki Makedonia, Dytiki Makedonia, Attiki Spanyolország: Principado de Asturias, Región de Murcia, Ciudad Autónoma de Ceuta, Ciudad Autónoma de Melilla Olaszország: Basilicata Ausztria: Burgenland Portugália: Algarve Egyesült Királyság: Highlands and Islands 14 REFERENCIÁK A Bizottság 2006/595/EK számú határozata

17 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Konvergencia ERFA és ESZA 3 FHJ P ( * től 2013-ig A konvergencia célkitűzés keretében támogatásra jogosult régiók A konvergencia célkitűzés keretében átmeneti támogatásra jogosult régiók (fokozatos kivonás) 15

18 A Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult országok Bulgária Cseh Köztársaság Észtország Görögország Ciprus Lettország Litvánia Magyarország Málta Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia A Kohéziós Alapból való átmeneti finanszírozásra jogosult országok Spanyolország 16 REFERENCIÁK A Bizottság 2006/596/EK számú határozata

19 Konvergencia Kohéziós Alap ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 2007-től 2013-ig A Kohéziós Alapra jogosult tagállamok A Kohéziós Alapból átmeneti támogatásra jogosult tagállamok 17

20 1.2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés az Európai Unió minden olyan térségére vonatkozik, mely nem jogosult támogatásra a konvergencia célkitűzés keretében. A célja az, hogy a gazdasági és társadalmi változásokra felkészülve növelje a régiók versenyképességét és vonzerejét, illetve a foglalkoztatási rátáját. Az ERFA és az ESZA finanszírozza. Támogatásra való jogosultság a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében célkitűzés: ipari, vidéki, városi vagy halászati térségek, melyek megfelelnek egy bizonyos számú kritériumnak. Maximum az uniós népesség 18%-a 3-as számú célkitűzés: minden régió, amire nem vonatkozik az 1. célkitűzés Minden olyan régió, mely nem esik a konvergencia célkitűzés vagy az átmeneti támogatás hatáskörébe (NUTS 1 vagy NUTS 2 régiók a tagállamoktól függően) A régi 1-es célkitűzés alapján átmeneti támogatás (úgynevezett fokozatos kivonás ) Átmeneti támogatás a NUTS 2 régiók számára, melyek az 1. célkitűzés hatálya alá estek, de ahol a GDP meghaladja az EU-15 GDP-átlagának 75%-át (úgynevezett fokozatos bevezetés ), l. az alábbi listát A regionális versenyképesség és foglalkoztatás vonatkozásában a régi 2. célkitűzés gyakorlatával ellentétben megszűnnek az uniós térségek, (vidéki térségek, városi térségek stb.) Ezentúl egy koherens stratégia kidolgozását részesítjük előnyben, mely az egész régióra vonatkozik, a régi mikroterületi felosztással (községek, kerületek szintjével) szemben. A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében támogatásra jogosult régiók Minden olyan európai uniós régió, mely nem jogosult támogatásra a konvergencia célkitűzés keretében vagy átmeneti támogatásra a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében ( fokozatos bevezetés ), jogosult a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében történő támogatásra. 18 A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében átmeneti támogatásra jogosult régiók (fokozatos bevezetés) Írország: Border, Midland and Western Görögország: Sterea Ellada, Notio Aigaio Spanyolország: Castilla y León, Comunidad Valenciana, Canarias Olaszország: Sardegna Ciprus: az egész terület Magyarország: Közép-Magyarország Portugália: Região Autónoma da Madeira Finnország: Itä-Suomi Egyesült Királyság: Merseyside, South Yorkshire REFERENCIÁK Általános rendelkezések: 3 6. cikk, 8. cikk A Bizottság 2006/597/EK számú határozata

21 3 F HJ P ( * től 2013-ig Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében támogatásra jogosult államok Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében átmeneti támogatásra jogosult államok (fokozatos bevezetés) 19 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Regionális versenyképesség és foglalkoztatás (ERFA és ESZA)

22 1.3. Európai területi együttműködés célkitűzés Az európai területi együttműködés célja a határokon átnyúló, a transznacionális és a régiók közti együttműködés előmozdítása. Kiegészíti a másik két célkitűzést, mivel a támogatásra jogosult régiók a konvergencia vagy a regionális versenyképesség és foglalkoztatás címén is támogatottak lehetnek. Az ERFA finanszírozza. Célja a különböző országok hatóságai részére a közös megoldások elősegítése a városi, vidéki vagy tengerparti fejlesztéseknél, a gazdasági kapcsolatok előmozdításában, valamint a kis- és középvállalkozások (KKV-k) hálózatépítésénél. Az egyűttműködés a kutatás, a fejlesztés, az információs társadalom, a környezetvédelem, kockázatmegelőzés és az integrált vízgazdálkodás kérdései köré csoportosul. Jogosultság: A határokon átnyúló együttműködésre: jogosult minden a NUTS 3 szintű, belső és egyes külső szárazföldi határok mentén, illetve a tengeri határok mentén fekvő, egymástól legfeljebb 150 km távolságra található régió. (E régiók listáját a Bizottság október 31-i (*) döntésében tette közzé, l. az erre vonatkozó térképet a 21. oldalon). A transznacionális együttműködésre: minden régió jogosult, de a Bizottság, a tagállamokkal történt egyeztetés után, tizenhárom együttműködési térséget határozott meg. (E térségeket a október 31-i (*) döntésében jelölte ki, l. az erre vonatkozó térképet a 22. és 23. oldalon). Az interregionális együttműködésre, hálózatépítésre, tapasztalatcserére: minden európai régió jogosult. A területi együttműködés helyzete megváltozik, önálló célkitűzés szintjére emelték, mely láthatóbbá teszi, és szilárdabb törvényi alapokat biztosít. Az Európai Unión kívüli országokkal való együttműködést ezentúl nem a strukturális alapok támogatják, hanem két új szervezet: az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz és az Előcsatlakozási Segítségnyújtási Eszköz. Csak az olyan, nem európai uniós tagállamokkal folytatott együttműködés tartozik az európai területi együttműködés hatáskörébe, amelyek nem részesülnek az Európai Unió pénzügyi támogatásában (Liechtenstein, Norvégia, Svájc stb.). A tengeri együttműködést illetően a határokon átnyúló kooperáció földrajzilag nagyobb területre terjed ki, mint a régi Interreg III. Egész Európa jogosult továbbra is a régiók közti együttműködésre, de egyetlen program vonatkozik az egész Unióra (eltérően az Interreg III C négy programjától). A hálózatépítést és a tapasztalatcserét három különböző program támogatja a huszonhét tagállamban : Interact: a kooperációs programokat lebonyolító szervezeteket támogatja Urbact: városok tematikus hálózata és ORATE: területszervezési megfigyelőközpont 20 REFERENCIÁK Általános rendelkezések: 3 7. cikk (*) A Bizottság 2006/769/EK számú határozata

23 Általános információk Határokon átnyúló együttműködés (ERFA) 2 E GI O ') től 2013-ig A határokon való együttműködésre jogosult régiók 21

24 Transznacionális együttműködési térségek Északi periféria Balti-tenger Északnyugat-Európa Északi-tenger Atlanti-óceán partja Délnyugat-Európa 22

25 Alpesi térség Kelet-Közép-Európa ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Mediterrán térség Délkelet-Európa Azores-Madeira-Kanári-szigetek (Makronéz szigetvilág) Indiai-óceán térsége Karibi térség Az Európai Unión kívüli együttműködési térségek határai csak jelzésértékűek és nem véglegesek 23

26 1.4. Finanszírozási források Célkitűzések szerinti eloszlás A finanszírozási keret 308,041 milliárd euró (2004-es árakon) vagy 347,410 euró (folyó árakon): 81,5% a konvergencia célkitűzésre; 16% a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzésre; 2,5% az európai területi együttműködés célkitűzésre. Fokozatos bevezetés: 3,4% Regionális versenyképesség és foglalkoztatás: 12,6% Kohéziós Alap: 20% Határokon átnyúló együttműködés: 1,8% Transznacionális együttműködés: 0,5% Interregionális együttműködés/hálózatok: 0,1% PEACE-program: 0,1% ( 1 ) Fokozatos kivonás: 4% Olyan régiók, ahol az egy főre jutó GDP alacsonyabb az EU-átlag 75%-ánál: 57,5% Folyó árak (millió euró) Európai területi együttműködés Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Fokozatos bevezetés Fokozatos kivonás Konvergencia Kohéziós Alap BE BG CZ DK DE EE IE EL ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK ( 1 ) A PEACE program célja az észak-írországi békefolyamat megszilárdítása. 24

27 Tagállamonkénti eloszlás A Bizottság tagállamok szerinti éves indikatív bontást készít a következők figyelembevételével: támogatásra jogosult népesség, nemzeti és regionális prosperitás és munkanélküliségi ráta. Tagállamok szerinti indikatív eloszlás (folyó árakon, milliárd euróban) Kohéziós Alap Konvergencia Konvergencia Fokozatos kivonás Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Fokozatos bevezetés Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Európai területi együttműködés Összesen Belgium Bulgária Cseh Köztársaság Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság Interregionális együttműködés/ hálózatok Technikai 868 segítségnyújtás Összesen Megjegyzés: Mivel a számok kerekítve vannak, lehetséges, hogy az összegek nem felelnek meg. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 25

28

29 2. A támogatás alapelvei A három célkitűzés esetén a támogatás alapelvei ugyanazok mint a os időszakban, mégpedig: kiegészítő jelleg, összhang, koordináció, megfelelés és addicionalitás. Új alapelvek is bevezetésre kerültek: az arányosság, férfiak és nők közötti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma, a fenntartható fejlődés és az alapok csoportosítása a lisszaboni prioritások köré. Ezek az elvek egyaránt vonatkoznak mindhárom célkitűzésre. Az addicionalitás elve: a konvergencia célkitűzés által érintett régiók esetében a Bizottság és a tagállam megvizsgálja a közkiadások szintjét. A strukturális alapok nem helyettesíthetik a tagállamok strukturális közkiadásait. Az új programtervi időszakra egy pénzügyi korrekciós mechanizmust hoztak létre, ami ezen alapelv be nem tartása esetén lép életbe, és ami nem létezett 2000 és 2006 között. Az alapoknak ezentúl az Európai Unió prioritásait kell megcélozniuk, a versenyképesség és a munkahelyteremtés területén (ahogy ezt az Általános rendelkezések 4. cikke meghatározza). A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy a konvergencia célkitűzéshez tartozó kiadásoknak legalább 60%-át, és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzéshez tartozó kiadások legalább 75%-át ezen prioritásokra fordítják. Az arányosság elve: ez az újonnan bevezetett elv a tagállamok kötelezettségeinek szabályozását jelenti egy operatív program költségeinek függvényében. Ez a szabály a következőkre vonatkozik: az indikátorok kiválasztása egy program értékeléséhez, az értékelési, lebonyolítási és beszámolókészítési kötelezettségek (ahogy ezt a cikke előírja); az ellenőrzés: ha a program nem haladja meg a 750 millió eurót és ha a Bizottság hozzájárulása nem több a közkiadások 40%-ánál, a tagállamnak kevesebb kötelezettsége van. Az ellenőrzési hatóság nem köteles ellenőrzési stratégiát bemutatni a Bizottságnak (74. cikk). A partnerség alapelvét kiterjesztették, mégpedig minden, kritériumoknak megfelelő civil szervezetre, környezetvédelmi partnerekre, nem kormányzati szervezetekre és a nők és férfiak egyenlőségéért küzdő szervezetekre, amelyek rész vehetnek a strukturális alapok felhasználásáról szóló tárgyalásokban. Nemcsak a lebonyolításban, hanem a programtervezés minden fázisában jelen vannak (a program elindítása, követése és értékelése). ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Az alapok kiadásai az Unió prioritásaira irányulnak. Ez a lisszaboni irányzék új elem a szabályozásban. Az addicionalitás elve másképpen kerül alkalmazásra. A partnerség elvét kiterjesztették. Az arányosság új alapelv. REFERENCIÁK Általános rendelkezések: cikk és 74. cikk 27

30 3. Stratégiai megközelítés 3.1. Stratégiai iránymutatások A Bizottság a tagállamokkal való előzetes egyeztetés után az Uniónak kohéziós stratégiai iránymutatásokat javasolt. Ezeket az Európai Unió Tanácsa október 6-án (*) hivatalosan is elfogadta. A jövőben minden tagállam egy, a stratégiai iránymutatásokkal koherens nemzeti stratégiai referenciakeretet terjeszt elő, mely referenciaként szolgál az alapok programterveihez. Ezentúl tehát a döntéshozás és a megvalósítás három szintje jobban kapcsolódik egymáshoz: az uniós szint, a nemzeti szint, és a programok megvalósításának szintje Nemzeti stratégiai referenciakeret A programtervek kidolgozásában a nemzeti stratégiai referenciakeret új eszköz, amelyet a as időszakban kezdenek alkalmazni. Nem az alapkezelés eszköze mint a közösségi támogatási keretterv volt az elmúlt időszakokban, hanem főként a politikai prioritásokat határozza meg, a végrehajtás kulcselemeivel együtt. A nemzeti stratégiai referenciakeret a konvergencia célkitűzésre, és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzésre vonatkozik. Amennyiben egy tagállam úgy határoz, alkalmazható az európai területi együttműködés célkitűzésre is. A nemzeti stratégiai referencia keretet a tagállamok a partnerekkel történt konzultáció és a Bizottsággal való egyeztetés alapján készítik el. A nemzeti stratégiai referenciakeretnek a következő főbb elemeket kell tartalmaznia: az előkészítésében közreműködött partnerek és résztvevők listája (11. cikk); a társadalmi-gazdasági helyzet elemzése, a lehetőségek és a gyengeségek elemzése a terület egészére vonatkozóan, az európai és a világgazdaság tendenciáinak figyelembevételével; a választott stratégia leírása, a konvergencia és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzésekhez tartozó operatív programok listája, indikatív éves allokációk alaponkénti és programonkénti bontásban; annak leírása, hogy a nemzeti stratégiai referenciakeret miként járul hozzá a lisszaboni prioritások (ahogy az a 9.3. cikkben olvasható) teljesítéséhez; a konvergencia célkitűzés régiói esetében: az EMVA-val (Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap) és az EHA-val (Európai Halászati Alap) való koordinációra vonatkozó információk; az addicionalitás elve betartásának előzetes vizsgálatához szükséges információk; a tagállam igazgatási hatékonyságának megerősítése céljából tervezett intézkedései. Ütemezési terv: Az egyes tagállamok a közösségi stratégiai iránymutatások EU Tanácsa általi elfogadását követő öt hónapon belül továbbítják a nemzeti stratégiai referenciakeretet a Bizottságnak. A Bizottság ennek kézhezvételétől számított 3 hónapon belül megteszi az általa megfelelőnek ítélt észrevételeket. 28 REFERENCIÁK Általános rendelkezések: cikk (*) a Bizottság 2006/702/EK számú határozata