1/15 Befektetett eszközök Az alrendszer funkciói A befektetett eszközök analitikus nyilvántartása egyedileg vagy csoportosan történik, azaz egy kartonon egy darab vagy akár több ugyanolyan eszköz is lehet. Minden adat rögzíthető, melyet a számlakeret előír. Nyilvántarthatóak az immateriális javak, a tárgyi eszközök, az értékpapírok is az alrendszeren belül. a tárgyi eszközök tartozékainak nyilvántartása a szerszámok és a gyártóeszközök esetében dolgozói nyilvántartás vezethető az eszközmozgások (növekedések, csökkenések) könyvelése automatikus főkönyvi feladás 5 féle értékcsökkenési leírási mód értékcsökkenési leírás automatikus számítása, bizonylat-generálással együtt befektetett eszköz kartonok tételes forgalma, nyomtatása, megnevezés szerinti keresés listák készítése: eszközkivonat bizonylati napló mozgásnemenkénti forgalmak költséghelyet (tevékenységet) terhelő elszámolt écs. értékcsökkenések leírási módonként normától eltérő értékcsökkenések (adóalap növelő / csökkentő) leltárfelvételi ív nyomtatása fellelhetőség szerint A nyilvántartás jellemzői kartonrendszer a befektetett eszközök beazonosítása egy 6-jegyű kódszámmal történik ( 1-től 999999-ig) nevezhetjük kartonszámnak is alapértelmezés szerint egyedileg minden eszköznek külön kartont kell nyitni (külön kódszámot kell adni) általában egy kartonon 1 darab eszköz van az előzőtől eltérően lehetőség van csoportos nyilvántartásra is főleg szerszámok és berendezések esetében. Ilyenkor követelmény, hogy csak olyan eszközök kerülhetnek egy közös kartonra, melyek ugyanolyanok vagy hasonlóak, értékük egymáshoz közeli, azonos a főkönyvi számlaszámuk, értékcsökkenésük ugyanazt a tevékenységet terheli. Ha egy kartonon 2 vagy több eszköz van, abban az esetben a BRUTTÓ érték, az ÉRTÉKCSÖKKENÉS, és a NETTÓ érték az adott kartonon nyilvántartott összes darabra vonatkozik! (nem kell beszorozni a darabbal)
2/15 A befektetett eszközök menürendszere A főmenüben az alábbi menüpontok találhatóak: Adatrögzítés: Innen kezdeményezhetjük a bizonylatok rögzítését, illetve az Automatikus értékcsökkentés és annak törlését, valamint a Törzsadatok felvételét. Lapozás: Az eszközkartonok lapozása található itt. Láthatjuk az eszközök teljes növekedés és csökkenés forgalmát mely időszakra szűkíthető. Feladás: főkönyvi feladás. Listák: Itt kérhetőek le különböző feltételek alapján rendezett listák, amelyek a felhasználónak nyújt hasznos információkat. Beállítások: A modulra érvényes általános beállítások elvégzése. Speciális: Nem általános körben használt modulfunkciók. (Adatok exportálása EXCEL-be) A program használatba vétele A program használatba vételekor elsőként célszerű a beállítások menüpontjait az alábbi sorrendben elindítani: Paraméterek Eszközcsoportok Mozgásnemek Paraméterek beállítása: A Beállítások -> Paraméterek menü után a teljes ügyviteli rendszer paraméterei beállíthatóak, a felső sorban kattintsunk az Eszközök fülre, majd beállíthatjuk fejlesztési tartalék felhasználás, valamint a támogatások időbeni elhatárolása feloldása tartozik és követel számlaszámait. Természetesen, ha eszközállományunkat tárgyévben nem érintik ezek a változások, akkor nem kell kitölteni a számlaszámokat Kitöltés után az OK gombra kattintva érvényesítjük a változtatást, vagy a MÉGSEM gombbal elvetjük.
3/15 Eszközcsoportok felvétele Az alrendszer használatba vételekor meg kell nyitnunk az eszközcsoportokat a főkönyvi könyvelésben részletezett eszközszámláknak megfelelően. Az eszközcsoportok megnyitását a Beállítások-Eszközcsoportok menü kiválasztásával kezdeményezzük, majd az adatbeviteli ablakban a következő lehetőségünk van: új eszközcsoport felvétele, nyit az ablakban egy új üres sort módosíthatjuk a korábban felvett eszközcsoport adatait eszközcsoportot törölhetünk érvényesíthetjük a változtatásokat kinyomtathatjuk az eszközcsoportokat Eszközcsoportok felvételekor kitöltendő mezők: Fők.szla az eszközcsoport főkönyvi számlaszáma Megnev. a csoport neve ÉCS.fők.szla elszámolt értékcsökkenés főkönyvi számlaszáma TFÉCS.fők.szla terven felüli értékcsökkenés főkönyvi számlaszáma ÉH. fők.szla értékhelyesbítés főkönyvi számlaszáma A rendszer sajátossága, hogy egy eszközcsoporton belül, valamennyi eszköz változása mozgásnemenként ugyanazt a kontírozást kapja, mely beállítható egyrészt az eszközcsoportoknál kitöltendő számlaszámok megadásával, másrészt a mozgásnemeknél beírt főkönyvi számlaszámokkal.
4/15 Mozgásnemek Az eszközök mozgásai lehetnek növekedések vagy csökkenések, attól függően, hogy a mennyiség és a bruttó érték, vagy az értékcsökkenés összege növekszik-e vagy csökken. A mozgásnemeket a Beállítások menüben tarthatjuk karban. Itt kell új mozgásnemeket felvenni, és meghatározni a kontírozás módját is. A mozgásnemek egy betűjellel vannak azonosítva: a növekedések jelei NAGYBETŰK, a csökkenéseké pedig kisbetűk. A mozgásnem felvételekor a következő adatokat kell megadni: Jel - a mozgásnemet azonosító betűjel Megnevezés - a mozgásnem teljes neve Röviden - rövid név, mely az eszközkarton lapozásakor jelenik meg Főkönyv - főkönyvi feladás számlaszáma Darab - X esetén darabváltozással jár, aláhúzás jel esetén nincs darabváltozás Bruttó - X esetén bruttó érték változással jár, aláhúzás jel esetén nincs bruttó érték változás Écs - X esetén értékcsökkenés változással jár, aláhúzás jel esetén nincs écs változás TFÉcs - X esetén terven felüli écs változással jár, aláhúzás jel esetén nincs terven felüli écs. ÁTÉcs - X esetén adótörvény szerinti változással jár, aláhúzás jel esetén nincs adótörvény écs. Támog - X esetén támogatás változással jár, aláhúzás jel esetén nincs támogatás változás Sorszámozás - A=automatikus/E=előző+1/N=nem adja a sorszámot/kitöltetlen=legnagyobb+1 A rendszer által generált és kötötten használt, a felviteli táblában szürke színű mozgásnemek esetében csak a főkönyvi számla módosítható, melyre a főkönyvi feladás történik. E értékcsökkenés elszámolása F terven felüli értékcsökkenés N nyitó növekedés n nyitó csökkenés A nyitó növekedés és csökkenés mozgásnemek a korábbi évek forgalmát képezik, így a tárgyévi
5/15 feladásban nem szerepelhetnek, ezért főkönyvi számlaszámot sem kell kitölteni. A főkönyvi feladás számlaszáma mozgásnemenként minden eszközcsoportra azonos, abban az esetben, ha valamely eszközcsoport feladását eltérően szeretnénk vezérelni, úgy a speciális kontírozás nyomógombra kattintva beállíthatunk eszközcsoportonként és mozgásnemenként az általánostól eltérő speciális kontírozást Ha a speciális mező nincs kitöltve, akkor az eszközcsoportra a mozgásnemnél elsődlegesen beállított főkönyvi számlaszám vonatkozik. Törzsadatok felvétele Az értékcsökkentésnek a következő módjait választhatjuk: - nincs leírás % lineáris( időarányos) a abszolút összegű d degresszív leírás (évek száma összege) Értékcsökkenés nemcsak havonta, vagy negyedévente lehetséges, hanem bármikor. Ilyenkor a
6/15 számítás alapja az előző leírás, illetve az aktiválás óta eltelt napok száma. A program automatikusan számolja az értékcsökkentést. A tárgyidőszak mindig az előző értékcsökkenés és jelenlegi értékcsökkenés között eltelt időt jelenti. Ha a tárgyidőszakon belül változott a bruttó érték, akkor a program szakaszosan számolja ki az értékcsökkenést. Ez így szükségszerű, mert a számítás alapja maga a bruttó érték. Példák Az időarányos leírás ( példa ) 1999.01.01 nyitó : 3 db fúrógép évi 50 %-os leírás (az 1999-es év : 365 nap) DB BRUTTÓ ÉCS. NETTÓ 3 db 240000 Ft 120000 Ft 120000 Ft 1999.04.18 fúrógép aktiválás : 1 db 90000 Ft DB BRUTTÓ ÉCS. NETTÓ 4 db 330000 Ft 120000 Ft 210000 Ft 1999.05.01 1 db fúrógép selejtezés először el kell számolni 04.30-ig az értékcsökkenést 1999.01.01-04.17-ig 107 nap: 240000Ft * 50% / 100 * 107nap/365nap 1999.04.18-04.30-ig 13 nap: 330000Ft * 50% / 100 * 13nap/365nap 35178 Ft 5877 Ft 41055 Ft DB BRUTTÓ ÉCS. NETTÓ 4 db 330000 Ft 161055 Ft 168945 Ft 1 db fúrógép értéke arányosítással: BR: 330000/4= 82500 Ft ÉCS: 161055/4= 40264 Ft az 1 db fúrógép kivezetése után (a selejtezési bizonylat lekönyvelése): DB BRUTTÓ ÉCS. NETTÓ 3 db 247500 Ft 120791 Ft 126709 Ft Degresszív leírási mód (példa) Egy számítógépet 1997.03.01-én aktiválva 5 év alatt szeretnénk 0-ra írni, most 1999-ben az eszköz a 3. évében van: évek száma összege : 1+2+3+4+5 = 15 évben 5 * 1/15 = 33 % évben 4 * 1/15 = 27 % évben 3 * 1/15 = 20 % évben 2 * 1/15 = 13 % évben 1 * 1/15 = 7 % 1999-ben, a 3. évben 20 %-os leírási kulcsot használ a gép. Ettől kezdve a számítás módja megegyezik az előző példában leírtakkal.
7/15 Abszolút összegű leírás ( példa ) Szekrénysor 1 db 80000 Ft bruttó értékű évente 11000 Ft-ot szeretnék leírni belőle. Így 7 évig 11000 Ft-ot, a 8. évben a maradék 3000 Ft-ot írja le a gép. A program a tárgyévi első értékcsökkentés alkalmával leírja a 11000 Ft-ot. Tudnivalók az értékcsökkenés-számítással kapcsolatban : az écs. a megadott nap 24. órájára vonatkozik, így például ha ápr.18-at adom meg az értékcsökkentés napjául, akkor a gép a szakaszolásba beleveszi a 04.18-i keltezésű növekedéseket, illetve csökkenéseket. az utolsó értékcsökkenés dátuma elé a program nem enged könyvelni, sem pedig javítani, ha mégis jelentkezik ilyen igény, akkor törölni kell az érintett karton értékcsökkenését. a tárgyévben kiszámított értékcsökkenés törölhető (Adatrögzítés -> Écs törlése), majd újraszámítható. a törlés az egész évi écs-re vonatkozik, de csak a feladatlan écs-t törli a gép. a leírás módja és mértéke csak akkor változtatható meg, ha az adott évben még nincs leírása az adott eszköznek átállás egy következő évi könyvelésre csak akkor kezdhető meg, ha minden kartonon tárgyév dec.31-ig el van számolva az értékcsökkenés. az értékcsökkenés mozgásnemet a program generálja, tehát eleve benne van a mozgásnemek között. Jele: E a terven felüli értékcsökkenés külön mozgásnem, ezt is generálja a gép, de a terven felüli écs-t nem számolja automatikusan, hanem ezt külön rögzíteni kell az adatbevitelnél. Jele: F az értékcsökkenés növekedés mozgásnem, mert az értékcsökkenés növekszik! Piaci érték kitöltésével az eszköz nyilvántartási értékét a tényleges piaci értékhez igazíthatjuk mely alapján értékhelyesbítést könyvel a program, amennyiben a Feladás- Értékhelyesbítés menüt elindítjuk. Adatbevitel A rögzítést a mozgásnem kiválasztásával kell kezdeni. A képernyőn megjelenő listából
8/15 választhatunk mozgásnemet. A nagybetűsek a bevételi, a kisbetűsek a kiadási mozgásnemeket tartalmazzák. Az egyes mozgásnemek megnevezése mögött megjelenik a mozgásnem jele is. A téglalapban a [ ][ ] nyilakkal mozoghatunk. Ha megvan a megfelelő mozgásnem, akkor az [Enter] lenyomásával indíthatjuk a rögzítést. A bizonylatok közötti mozgást és azok karbantartását, a már ismertetett navigátorgombok segítségével kezdeményezhetjük. Új bizonylat felvitelekor először a bizonylatszámot kell megadni. Ha olyat adunk meg, ami már létezik, akkor megjelenik az a bizonylat. Ha a bizonylat már létezik és feladás előtti, akkor már nem rögzíthetünk hozzá. Ha még nem létezik, akkor megadhatjuk a bizonylat keltét. Ezután jön az eszközkód megadása. Ha nem tudjuk pontosan a kódot, akkor a segítőbillentyű lenyomásával segítséget kapunk és választhatunk az eszköztörzsből. Ugyanezt a segítséget kapjuk akkor is, ha rossz kódot ütöttünk be. Ha olyan anyagot akarunk rögzíteni, amely még nem létezik, nem kell kilépni a rögzítésből, hanem az nyomógomb segítségével felvehetjük a kívánt eszközt, majd innen kilépve ez a kód megjelenik a bizonylaton a megnevezéssel együtt. Ha nem az aktuális dátumig van elszámolva az értékcsökkenés, akkor erre figyelmeztet a program. Utána kéri a darabszámot, a megfelelő bruttó értéket és az értékcsökkenést. Ha a mozgásnem beállításánál csak a bruttó értékhez adtunk meg kontírozást, akkor a program csak a darabot és a bruttó értéket kéri a bizonylaton. Ha csak az écs kontírozása van beállítva, akkor csak az écs.-t kéri a gép. Egy bizonylatra tetszőleges számú sort vihetünk fel. Lapozás Ezzel a funkcióval eszközeink mozgásait tekinthetjük át szemléletes módon az év bármely időszakára vonatkozóan. A megjelenő képernyő három részre van tagolva. A felső részben láthatók az eszköz adatai: kód; megnevezés; helyszín; leírási mód; leírási kulcs; évek száma; abszolút összeg; létesítés; aktiválás; utolsó leírás; eszköz fők.szla; értékcsökkenés fők.szla; beruházásai fők.szla; tevékenység. A középső tartomány fejlécében megjelenik tájékoztató adatként az éppen vizsgált időszak, alatta pedig a tételes forgalom, mint egy-egy sor, a következő adatokkal: mozgás megnevezése (rövidítés); bizonylat száma; bizonylat kelte; darab; bruttó érték; értékcsökkenés; nettó érték; teljesítmény. A mozgások első sora mindig egy nyitó érték (a tárgyidőszak első napjára kiszámított érték), utolsó sora pedig egy záró érték (a tárgyidőszak utolsó napján elért érték).
9/15 Növekedés esetén a darabszám, a bruttó és az értékcsökkenés pozitív, csökkenésnél negatív. Ha egy sor végén 'X' jelet látunk, akkor az azt jelenti, hogy az adott tétel már fel van adva a főkönyvre. Az ablakban található navigátorgombok kiegészülnek néhány nyomógombbal. nyomógomb segítségével közvetlenül egy adott eszköz kódszámára kereshetünk. nyomógombnál kezdeményezhetjük az időintervallum módosítását. Listák Bizonylati napló A lerögzített bizonylatokról ajánlatos mindig naplót nyomtatni, és azt egyeztetni az eredeti bizonylatokkal. Csak hibátlan bizonylatokat szabad feladni a főkönyvre! A kérdéses mozgásnem kiválasztása után meg kell adni a bizonylatsorszámot és az időintervallumot tól-ig határok között. Eszközkivonat Először meg kell adnunk az időszakot és azt, hogy mely eszköztől mely eszközig terjedjen a listázás. Szűrőfeltételeket adhatunk meg az eszköz főkönyvi számlára és a tevékenységre vonatkozóan. A lista főkönyvi számlák szerinti bontásban részletesen kimutatja a befektetett
10/15 eszközök nyitó, illetve időszak végi záró állományát: darabot, bruttó értéket, értékcsökkenést és nettó értéket. Mozgásnemenkénti forgalom Ezzel a funkcióval mozgásnemenként gyűjtött és összesített listát készíthetünk a rögzített bizonylatok alapján. Először meg kell adnunk az időszakot, majd azt, hogy mely eszköztől mely eszközig terjedjen a listázás. Écs. leírási módonként Az összes értékcsökkenést kaphatjuk meg leírási módonként és ezeken belül eszközönként részletezve. A listafeltételek összeállításakor meg kell adnunk egy időintervallumot. Szűkíthetjük a kigyűjtést egy eszköz főkönyvi számlaszám megadásával.
11/15 Társasági adóalap növelő/csökkentő tételek Ez a lista azon eszközök értékcsökkenéséről készít kimutatást, melyek beállított értékcsökkenése eltér az APEH által elfogadott leírási normától. A gyorsabb écs. leírás adóalap növelő, a lassúbb pedig adóalap csökkentő. A listázás előtt meg kell adnunk egy időpontot, amely időpontra kiszámítja a program a különbséget. Itt arra kell vigyázni, hogy a megadott időpontra legyen ténylegesen elszámolt écs. A program az értékcsökkenés számításakor a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel párhuzamosan kiszámolja és lerögzíti az adótörvény szerint elszámolható értékcsökkenést is, így eszközönként kilistázható a bruttó érték, maradvány érték, a számviteli törvény szerinti leírási mód, tárgyévi értékcsökkenés, halmozott értékcsökkenés, nettó érték párhuzamba állítva az adótörvény szerinti leírás megfelelő adataival Adótörvény normáitól eltérő écs. Ez a lista végeredményét tekintve megegyezik az előző listával, azonban kevésbé részletes, mivel eszközönként csak a tárgyévben elszámolt értékcsökkenés társasági adóalap növelő és csökkentő adatait és a különbözetüket hozza.
12/15 Piaci érték lista A lista kódszám szerint kiírja a megnevezést, egy megadott időpontban érvényes darabszámot, a bruttó értéket, az elszámolt értékcsökkenést, a nettó értéket, a törzsadatoknál bejegyzett maradványértéket, valamint ugyancsak a törzsadatoknál felvihető piaci értéket. Leltárfelvételi ív A befektetett eszközökről kódsorrendben lehet lekérni ezt a listát. A lista készítésekor meg kell adnunk a leltár-fordulónapot, a kódtartományt és azt a főkönyvi számlaszámot, amely eszközökre le akarjuk kérni a leltárfelvételi ívet. Feladás A feladás számítása, nyomtatása Először győződjünk meg arról, hogy a mozgásnemeknél jól vannak-e beállítva a kontírozások. Az első művelet a feladás számítása és utána lehet nyomtatni. A nyomtatás a kész feladásokról szól. A program megkérdezi, hogy milyen dátummal bezárólag adja fel a bizonylatokat. Utána minden bizonylatot felad, amely még nem volt feladva, és a kelte korábbi vagy azonos, mint a beadott dátum! A főkönyvre a bizonylaton szereplő hónap utolsó napjával kerül át a feladás. Akár minden nap készíthetünk feladást, bár célszerű havonta.
13/15 Feladás részletezése A főkönyvre feladásra került év elejétől ápr.30-ig az 551-es főkönyvi számlára a MUHELY tevékenység költségére 20000 Ft. Szeretnénk tudni, mely bizonylatokból jön össze ez az összeg. A következőket adjuk meg: a kérdéses fők.számla : 551 - a tevékenység : MUHELY az időintervallum : 1999.01.01-1999.04.30 A feladás törlése Törli a főkönyvről a megadott dátum utáni eszközfeladást. Erre a műveletre akkor lehet szükség, amikor egy tévesen lerögzített bizonylatról csak akkor derül ki, hogy rossz, amikor már a főkönyvre is fel lett adva. A feladás törlése után azokat a bizonylatokat, amelyek a megadott dátum utáni keltezésűek, a program úgy tekinti, hogy nincsenek feladva. Így a következő feladással újra a főkönyvre kerülhetnek. Fejlesztési tartalék felhasználása beruházásokhoz 1.) A fejlesztési tartalék képzése adózási szempontból nagyon előnyös. Egy nyereséges vállalkozás több éven keresztül gyűjti az anyagiakat egy nagyobb beruházásra, azaz fejlesztési alapot képez (az adótörvény szerinti mértékig). Ennek könyvelése a korábbi évek főkönyveiben vegyes bizonylaton történhet, például a következő kontírozással: T: 413- K: 414- A vállalkozás a társasági adóalapját csökkentheti a tárgyévben képzett fejlesztési tartalék összegével. Ennek ellentételezéseként azonban az új eszköz értékcsökkenéséből a jövőben ennyivel kevesebb számolható el az adótörvény szerint. Ez úgy is felfogható, hogy az adótörvény lehetőséget biztosít arra, hogy a jövőben megvásárolandó eszköz értékcsökkenéséből előre hozzunk a korábbi évekre bizonyos összeget. 2.) Tárgyévben megtörténik a beruházás. A befektetett eszközök programban a következő műveleteket végezzük el: - Nyilvántartásba vesszük az eszközt, azaz egy új kódszámmal kartont nyitunk (Adatrögzítés Eszközök adatainak felvétele). A megjegyzéshez többek között beírhatjuk (nem kötelező), hogy ezen eszköz beruházása során milyen összegű fejlesztési tartalékot használtunk fel. - Lerögzítjük az aktiválási" bizonylatot (Adatrögzítés Bizonylatok rögzítése). Beírjuk a darabszámot (általában : 1 ), a bruttó értéket (áfa nélküli bekerülési érték), és az adótörvény szerinti écs. rovatba a felhasznált fejlesztési tartalék összegét. Ez az összeg elérheti a bruttó érték nagyságát is. - Az adótörvény szerinti écs. rovat csak akkor látható, ha előzőleg a mozgásnemek felvételénél (Beállítások? Mozgásnemek) az aktiválás mozgásnemnél megadtuk, hogy az, az adótörvény szerinti écs. változással is járhat (ATÉcs.= X"). - Ha azt is szeretnénk, hogy a fejlesztési tartalék felhasználását a program a főkönyvi feladás során automatikusan lekönyvelje, akkor az eszközök paramétereinek beállításánál (Beállítások -> Paraméterek) adjuk meg ennek kontírozását: T: 414- K: 413-. Ha a
14/15 tartozik és a követel számla is üresen marad, akkor a program nem foglalkozik a fejlesztési tartalék feladásával, ebben az esetben ezt vegyes bizonylaton kell rendezni. 3.) Az előző pontban ismertetett műveletek hatása az lesz, hogy az eszköz adótörvény szerinti nettó értéke hamarabb 0-ra íródik", mint normál esetben, hiszen már az aktiválás során elszámoltunk" egy, a fejlesztési tartaléknak megfelelő összeget értékcsökkenésként. Azokban az években, melyekben az adótörvény szerint már nem számolható el több écs. (mert már leíródott), de még van számviteli törvény szerinti écs., akkor az az écs. már mind adóalapot fog növelni, mert vele szemben nem lesz csökkentő tétel. Itt lesz a korábbi évek kedvezménye ellentételezve. Támogatások beruházásokhoz A megoldandó probléma lényege, hogy a beruházáshoz kapott nagy összegű támogatást időben el kell határolni, hogy ne növelje meg irreálisan annak az évnek az árbevételét, melyben a támogatást a vállalkozás megkapta. Az elhatárolt támogatásból arányosan mindig fel kell oldani annyit, amennyivel az adott eszköz megnövelte a vállalkozás költségeit, illetve ráfordításait. - Nyilvántartásba vesszük az eszközt, azaz egy új kódszámmal kartont nyitunk (Adatrögzítés Eszközök adatainak felvétele). A megjegyzéshez többek között beírhatjuk (nem kötelező), hogy ezen eszköz beruházásához milyen összegű támogatást kapott a vállalkozás. - Lerögzítjük az aktiválási bizonylatot (Adatrögzítés? Bizonylatok rögzítése). Beírjuk a darabszámot (általában : 1 ), a bruttó értéket (áfa nélküli bekerülési érték + a le nem vonható áfa, mely a támogatásra jutó áfa), és a támogatás rovatba a kapott támogatás összegét. - A támogatás rovat csak akkor látható, ha előzőleg a mozgásnemek felvételénél (Beállítások Mozgásnemek) az aktiválás mozgásnemnél megadtuk, hogy az, támogatás-változással is járhat (Támog.= X ). Ha néhány év múlva lesz olyan eszközünk, melynek beruházása során támogatást vettünk igénybe, és el akarjuk adni vagy le akarjuk selejtezni, akkor az értékesítés és a selejtezés mozgásoknál is be kell ikszelni a támogatás rovatot, hogy ki lehessen vezetni a támogatás összegét is. - Ha azt is szeretnénk, hogy az elhatárolt támogatás feloldását a program a főkönyvi feladás során automatikusan lekönyvelje, akkor az eszközök paramétereinek beállításánál (Beállítások Paraméterek) adjuk meg ennek kontírozását: T: 48- K: 96-. Ha a tartozik és a követel számla is üresen marad, akkor a program nem foglalkozik ennek feladásával. 3.) A program az Eszközök tételes forgalmá -nál minden egyes eszköznél külön oszlopban mutatja, hogy hogyan állunk az eszközre kapott támogatás elhatárolásával. Álljon itt egy rövid példa a támogatásból vásárolt eszközre: Az eszköz vételára 50 millió Ft, ebből 40 millió az adóalap, 10 millió az áfa. A vállalkozás kapott az államtól 20 millió Ft támogatást. A saját erő = adóalap támogatás, azaz 20 millió Ft, tehát a saját erő ebben a példában megegyezik a támogatással. Ebből adódik, hogy az áfa összegét meg kell felezni, egyik része a vissza nem igényelhető rész, azaz 5 millió Ft, mely az eszköz bruttó értékét növeli.
15/15 Az aktiválás során : Darab: 1 Bruttó érték: 45 millió Ft Támogatás: 20 millió Ft Ennek automatikus feladása: Bruttó T: 13- K: 16-45 millió Ft Támog. T: 96- K: 48-20 millió Ft A vállalkozás az eszközt 10 évig tervezi használni, évi 10% lesz a leírás mértéke. Maradványértékként 5 millió Ft-ot állapítanak meg. 1. évben écs. számítása: ÉCS = Kulcs/100*(Bruttó-Maradvány) = 10/100 * (45-5) = 4 millió Ft támogatás feloldása: TÁM = ÉCS. * Támog / Bruttó = 4 * 20 / 45 = 1,777 millió Ft Ennek automatikus feladása: ÉCS. T: 57- K: 13-4 millió Ft TÁM. T: 48- K: 96-1,777 millió Ft Az 10. év végére a nettó érték a maradványértékre, azaz 5 millióra csökken. A még fel nem oldott támogatás összege: 20 10 * 1.777 = 2,222 millió Ft Ennek aránya a maradványértékhez: 2,222 / 5 = 0,4444 Ez megfelel a támogatás és a bruttó arányának: 20 / 45 = 0,4444 A támogatás teljes összege csak a kivezetés során kerül feloldásra. Tehát a támogatás feloldása az értékcsökkenés elszámolásakor, azzal egyenes arányban történik meg. (a támogatás és a bruttó érték arányában) Sajnos előfordul, hogy a támogatást csak a beruházás befejezése illetve az eszköz használatba vétele, sőt már néhány havi értékcsökkenés elszámolása után kapja meg a vállalkozás. Ilyen esetekben az történik, hogy az eszköz az idő előrehaladtával szép lassan leíródik, de a támogatás feloldása nem fejeződik be teljesen. Ennek oka, hogy az első néhány havi értékcsökkenés mellett még nem volt támogatás-feloldás. Ezt a helyzetet orvosolhatjuk úgy, hogy az adott eszközre nem számolunk el écs-t, majd csak a támogatás aktiválása után.