A Moszkva tér története és felújítása

A Moszkva tér története és felújítása TDK dolgozat Készítették: Szatmári Zoltán és Váncsa Ildikó IV. évf. műszaki informatikus hallgatók Konzulens: Dr. Palasik Mária egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Innovációmenedzsment és Technikatörténet Tanszék 1

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3 1.1. Budapest és a Moszkva tér............................... 3 1.2. A tér életét meghatározó tömegközlekedés....................... 3 2. A tér történelme 5 2.1. A régmúlt........................................ 5 2.2. A gödör........................................ 5 2.3. Pocsolyakorcsolyától a sportközpontig......................... 5 2.4. A II. Világháború.................................... 6 2.5. 1956........................................... 6 2.6. A Szent János kórház.................................. 6 2.7. Postapalota....................................... 7 2.8. Névváltozások...................................... 9 3. Amiről ma a tér híres: a villamos-ringlispil 10 3.1. A lóvasúttól a villamosig................................ 10 3.2. Az első végállomások - átszálló központ........................ 10 3.3. Teniszpályán villamosvégállomás.......................... 12 3.4. A metró megérkezése.................................. 14 3.5. A 90-es évektől napjainkig............................... 14 3.6. Mai közlekedési lehetőségek.............................. 14 3.6.1. Éjszakai járatok................................. 15 4. A hatos, az ötvennyolcas 16 4.1. A körúti villamosok - a négyes-hatos......................... 16 4.2. A zugligeti és hűvösvölgyi vonalak - az 58-as járat.................. 16 4.3. A várbusz - turistalátványosság............................. 17 5. Aktuális állapotok, fejlesztések 18 5.1. A tér mai kinézete, avagy Anyajegy a város arcán.................. 18 5.1.1. Az itt álló épületek............................... 18 5.1.2. A környező utcák................................ 19 5.1.3. Az itt megforduló emberek - Emberpiac................... 19 5.2. Bevásárlóközpontok................................... 20 5.3. Kultúrális lehetőségek................................. 20 5.4. Amiről eddig nem beszéltünk.............................. 20 5.5. A legújabb, a teret is érintő fejlesztések........................ 22 6. A zöld domb, avagy a tér átépítésének hosszabb távú tervei 23 6.1. Zajterhelés........................................ 24 6.2. Növényzet........................................ 24 6.3. Légszennyezés..................................... 27 6.4. Forgalmi rend...................................... 28 7. Összefoglalás 31 2

1. Bevezetés 1.1. Budapest és a Moszkva tér Budapest Európa legszebb fővárosai közé tartozik. Számunkra talán a legszebb. Számos látnivaló, nevezetesség, híres utca, tér megtalálható itt, amit a turisták gyakorta látogatnak. Tereink általában szépen karbantartottak, igazi látványossággal szolgálnak, ellenben történetileg nem nyújtanak, vagy egyszerűen semmi érdekesség nem rejlik mögöttük. A Moszkva tér teljesen más! Ő nem szép, ellenben kifejezetten hosszú, érdekes történelemmel bír. Nem is beszélve arról, hogy közlekedésileg is fontos szerepet tölt be a város életében. A Bécsi kapu lábánál fekve már a középkorban itt haladt keresztül az országút, ma pedig a budai körút egyik meghatározó pontja a tér. A tér mai kinézete nem összeegyeztethető egy modern nagyváros gondolatával. Körülnézve Európában, nem sok helyen találkozunk ilyen jelenséggel. Nem kérdés tehát, hogy a tér felújítása, közlekedési funkcióinak átgondolása nem tűr halasztást. Hol egykoron sportpályák, zöld területek helyezkedtek el, ma csupán beton, tömeg és villamosok tucatjainak látványa tárul a szemünk elé. A jövőben európai színvonalú, modern közlekedési csomóponttal rendelkező, ámde zölddel bővelkedő területté kell váljon a mai Moszkva tér. A kerületi önkormányzat kezdeményezésére, fővárosi és állami támogatottságot kapott a projekt. Nem kis önerőből és komoly uniós forrásokból a jövőben megújulhat a tér. Az utóbbi években készült tervek közül két jelentőset lehet kiemelni. Az egyik javaslat a tér beépítéséről beszél, míg egy a civilek és környezetvédők által támogatott ötlet a zöld domb elnevezést kapta. Ennek a lényege a század közepén elhordott várhegy lábának feltöltése és zöld területté alakítása. A domb alatti szinten helyezkedne el egy olyan korszerű átszálló csomópont, ami optimális megoldást nyújtana a forgalom lebonyolítására, míg a felszín parkosítva lenne. De vajon a teret használó mindennapi ember számára melyik tervezet lenne megfelelő? Melyik terv, milyen előnyökkel és hátrányokkal bír és miért nem történt még meg a 30 éve tervezett felújítás? Látványkép - 1950 1 1.2. A tér életét meghatározó tömegközlekedés Budapest tömegközlekedése európai színvonalú, ha ezt nem is vesszük mindig észre. Amint meg kell neveznünk nagyobb közlekedési csomópontokat, akkor a Móricz Zsigmond körtér, Bosnyák tér, Őrs Vezér tere mellett a Moszkva tér is kötelezően szerepel a sorban. A fővárosi közlekedés gerincét a metróvonalak, a körúti villamosok és 7-es buszok vonala alkotja. Ez utóbbit hívatott felváltani az épülő 4-es metró. 1 Forrás: http://hampage.hu/kozlekedes/moszkvater.html 3

A Moszkva tér ezen szempontból központi helyen fekszik. Itt helyezkedik el a 4-es és 6-os villamosok végállomása és keresztülhalad az M2 is. Szoros villamoskapcsolata van Buda másik forgalmas terével, a Móricz Zsigmond körtérrel is a 6, 18 és 61-es villamosokon keresztül. A téren buszvégállommás is helyet kapott, így az ide befutó járatokkal az északi és észak-nyugati peremterületek felől érkező utasok itt szállnak át a városközpont fele vezető útjukon. A turisták szempontjából is jelentős szereppel bír, hiszen innen indulnak azon járatok, melyek felvisznek a Budai hegyekbe. Nem volt ez mindig így. A tér helyén egykor téglagyár, sportlétesítmények és piac is állt. Ma betonon, tömegen és villamosokon kívül nem sok mindent tudunk itt megfigyelni. Lássuk ennek a ma nem oly megnyerő térnek az annál színesebb, érdekesebb történetét! Látványterv 2 2 Forrás: MŰ-HELY Rt. Moszkva tér Műleírási tanulmány 4

2. A tér történelme Ide, a király vadászkastélyához lovagolt ki a török császár 1526. szeptember 7-én a füstben fuldokló, égő Budáról. Két nap múlva a hadjárati naplóba megint feljegyezték: a szultán kíséretével a király vadászó helyére lovagolt. Ezt a majdani második kerületet a török történetíró paradicsomi gyönyörűségűnek látta. 3 [1] A második kerület ad otthont ma a Moszkva térnek, a budapesti tömegközlekedés egyik gócpontjának. Az egykor fűvel és fákkal borított és néhány úttal ellátott terület mára betonrengeteggé nőtte ki magát. Ennek az átalakulásnak a rövid történetéről lesz szó ebben a fejezetben. 2.1. A régmúlt A középkorban a hely, amelyen a tér ma fekszik nem tartozott a lakott területek közé, kívül esett a városfalon. A fal Margit körút felé eső szakaszának egy része ma is felszíni műemlékként áll a Széna téren, hisz a térre nyílt egykor az egyik városkapu. A terület azonban nem maradt parlagon, mivel egy már korábban is használt kereskedelni útvonal a Fillér utca mentén haladt és több középkori út is keresztezte itt egymást. A tér környékén számos régészeti leletet tártak fel, ilyen például egy római kori női téglasír, melyet a Fillér utca és a Káplár utca sarkánál találtak a XX. század első felében. 2.2. A gödör A török hódoltságot követően agyagbánya és téglaégető létesült a téren Buda újjáépítését elősegítve. A téglagyár a Christen család birtokában volt. Az agyagbánya 1686-tól megközelítőleg az 1870-80-as évekig működött. A terület jelentősen mélyült ebben az időben, a gúnynevét pedig a bánya által kialakított mélyedésről kapta. Ez az időszak jelentős a tér és környékének mai arculatát tekintve. A korszakban alakult ki a környező utcahálózat nyomvonala. Számos a teret körülvevő utca középkori eredetű. Ilyenek például a Retek utca, a Szilágyi Erzsébet fasor vagy a Vérmező utca. A felsorolás itt ugyan véget ér, de még koránt sem teljes. 2.3. Pocsolyakorcsolyától a sportközpontig A tér idővel visszakerült a Főváros tulajdonába. Lassan egyre több ember látogatott ki a térre, méghozzá sportolási célból. A gödrökben felgyülemlett és megfagyott víz ugyanis remek korcsolyázási lehetőséggel szolgált az odalátogatóknak. Több, mint száz évvel ezelőtt, 1895-98 között a 8-10 méter mély gödröket feltöltötték, arra törekedve, hogy minél jobban megfeleljenek a sportolási és szabadidős tevékenységek számára. Elsősorban korcsolyapályák létesültek. A tér népszerűsége megnövekedett, amikor a 125 éve alakult BBTE 4 kezdte el bérelni a területet. 5 Jelentős fejlesztéseket vittek véghez. Időközben a vizet leeresztve fokozatosan elkezdtek áttérni a nyári sportokra, ilyen volt péládul a tenisz. Emellett azonban megalakult a Budai Korcsolyázó Egylet is. Az egyre nagyobb látogatottságnak köszönhetően jelentős fejlesztésbe kezdtek. Az Egylet bérleti szerződését 1911-ben 40 évvel meghosszabbították. Ezt követően tervbe került egy új, korszerű, kétszintes klubház megépítése. A kiírt tervpályázatra 22 pályamű érkezett be, majd a nyertes végül Sándy Gyula lett. A klubház vasbetonházas szerkezetként meg is épült. Az épületben helyezték el a választmányi, az elnöki, az igazgatói és az orvosi szobákat, a pénztárt, a bővíthető nagytermeket (melyeket összejövetelek és táncmulatságok megtartására használtak), a melegedő- és 3 Antall Péter : A II. kerület: a természet és a történelem ölelkezésében 4 Budapesti-Budai Torna Egyesület 5 Nyáron teniszpályák, télen pedig korcsolyapályák várták a sportolni vágyókat. 5

csatolótermet. A helyiségeket gázradiátorokkal szerelték fel, az emeletsorok és a sportpálya világítótesteit központi kapcsolótábláról működtették. Az építmény kivitelezése Schőmer Ferenc építőmester, a vasbetonmunkák szakszerű elkészítése Biehm János érdeme volt. 6 [3] Továbbá létesült a téren még egy 400m-es futópálya, valamint egy korcsolyapálya. A tér alsó részét nem betonozták le, teret engedve ezzel a különféle nyári sportoknak. A teret a második világháború előtt rendezték át. Ennek fő oka volt a tömegközlekedés egyre nagyobb ütemű fejlődése. A térre egyre több villamos futott be, így kezdett kialakulni a tér közlekedési csomópont jellege. A BBTE-t a Pasaréti útra helyezték át. A világháborút követően a sportegyesületet megszűntették. A Pasaréti úti pályát és létesítményeit a Vasas kapta meg. 2.4. A II. Világháború A II. világháborúban a pusztítás a Széll Kálmán teret és a közvetlen szomszédságában fekvő Széna teret sem kímélte. Nem egy véres harcnak voltak színterei! Budapest szerepét Hitler jelentősnek ítélte meg abban az időben, amikor az oroszok elérték az országot és ezen álláspontja mellől akkor sem tágított, mikor a magyar-német erők már nem tudták tartani a várost az orosz túlerővel szemben. Ennek következtében Budapest a védők kitörése után kerülhetett orosz kézre, amely rengeteg magyar és német áldozatot követelt. A német vezetés végül Hitler parancsaival ellentétesen cselekedve rohant és küldte embereit a halálba. A kitörés tervezett kiindulópontja a Széll Kálmán tér volt. A tervek felborultak, azonban a tér így is számos ember - legyen az katona vagy civil - menekülési útvonalának kiindulópontjául szolgált és még több ember élete ért itt véget. 2.5. 1956 A II. világháborúval azonban nem zárultak még le a véres események, ugyanis elérkezett 1956. A forradalom idején a Széna tér képezte az egyik legjelentősebb ellenálló csoport állomáshelyét. Itt főleg fiatalok, tanulók alkották a frontot. Kapcsolatban álltak még néhány szomszédos ellenálló csoporttal is, például a várbeliekkel, vagy a pasarétiekkel. A Margit híd budai hídfője szolgált kiindulópontul, majd ezt követően szervezték meg a Széna térre az ellenállást október 26-án és 27- én. Barikádok felállítására is sor került, ehhez a Déli pályaudvarról toltak át vagonokat. A csoport azonban nem kapott teljes támogatást, a Bem laktanya tisztjei rá akarták bírni őket a tér feladására és a fegyverletételre, sikertelenül. A szovjet csapatok el is foglalták a teret október 28-án hajnalban, azonban nem maradt sokáig a kezükön. Végül november 4-én vonultak be a szovjet tankok, ekkor a teret már 1400-an próbálták megtartani, de sikertelenül. Néhány kisebb csoport ezt követően máshol még folytatta a harcot. Miután a forradalmat visszaszorították a Széna téren harcolók jó része külföldön keresett menedéket. Akik nem mentek el, azok közül tizennégyet kivégeztek, sokakat pedig börtönbe zártak. 2.6. A Szent János kórház A kórház a Moszkva tér szomszédságában üzemelt több, mint háromszáz éven át, egészen 1898- ig. Az Új Szent János kórházat 1898. augusztus 3-án, ünnepélyes keretek közt nyitották meg a mai helyén 7. A régi kórház a mai Mártirok útja és Hattyú utca szögletében helyezkedett el. A kezdetekkor a kórházak, mint szegényházak üzemeltek, tehetősebb emberek adományaiból tartották fenn magukat. Nem volt ez másképp a Szent János kórházzal sem. A kórház és szegényház fogalma összemosódott és ez nem változott egészen az orvostudomány jelentősebb fejlődéséig. A kórház eleinte főleg fertőző 6 Moszkva tér - helytörténeti kiadvány 7 A kórház jelenlegi címe 1125 Budapest, Diós árok 1-3. A kórház részben anyagi okok miatt költözött ide, mivel területen levő szőlőtőkék elpusztulását követően a telek ára jelentősen esett. A Moszkva térről a 18-as és 56-os villamos visz most oda, illetve számtalan busznak van ott megállóhelye 6

betegeket látott el, akiknek otthoni kezelésére nem volt mód. Később alakultak ki az egyes gyógyító egységek. A XVIII. században a kórház vélhetően 12 ággyal üzemelt. 1739-ben kitört ismét a pestis járvány, mely nagyon sok áldozatot követelt többek közt Budán is. Ekkor emeltek egy kisebb kápolnát a kórház telkének sarkára. Ezt követően 1777-ben Mária Terézia rendeletére a Nagyszombati Egyetemet Budára helyezték. Ennek jelentősége abban is rejlett, hogy az orvostanoncok a kórházban tanulhatták a gyógyítás mesterségét. A kórháznak ekkortájt nem volt saját orvosa. A kórház épületének állapota a XVIII. század végére jelentősen leromlott. 1799-ben a helytartótanács új kórház épület tervezésére kérte fel a várost. Az alapkövet 1819. október l6-án József nádor és neje Mária Dorottya helyezte el. 1820. szeptember 14-re, 11 hónap alatt átalakították a kórházat, amelyet polgári városi kórházként emlegettek. 1821-ben 173 beteg kezeléséről szólnak a feljegyzések, amelyből 100 gyógyultan távozott. A kórház továbbra is Budai Városi Kórház néven ismert. A Szent János kórház elnevezésről először 1840-ben készült feljegyzés. Mire az 1848-49-es szabadságharc elérkezett a kórház már saját műtővel rendelkezett. 1872-től a városegyesítést követően a kórház saját igazgatót kapott. Hamarosan a befogadóképessége is nőtt, mivel kitört a kolerajárvány, melynek következtében az ágylétszám 100-ról 200-ra nőtt, a betegeket 20 kórteremben 6 orvos látta el. Hamarosan azonban Buda lakossága olyan mértékben kezdett el nőni, hogy szükségét látták egy új, korszerűbb és nagyobb kórház létesítésének. Ezt azonban már nem ezen a helyen képzelték el. Az új kórház hamar átvette a régi szerepét. A régi épület a második világháborúig szegényházként működött tovább, de a Vár ostroma alatt rommá lőtték az épületet. Ma egy emléktábla és az épület egyik falának maradványai emlékeztetnek az egykoron itt üzemelő kórházra. 2.7. Postapalota Az első világháborút követően a Postának sok jelentős épülete veszett el. Ez megemelte a már régóta tervezett központi, igazgatósági épületre való igény jelentőségét. Továbbá egyre nagyobb szükség mutatkozott egy távbeszélő központ kialakítására is Budán. A tervezésre pályázatot írtak ki, többek között azzal a céllal, hogy az akkortájt munkanélküli építészeknek munkát adjanak. Ezt alátámasztva 147 pályázat érkezett be. Ezek közül egy műegyetemi tanár, Sándy Gyula műépítész munkája nyert. A kivitelezés során is követték az alapelveket és megpróbáltak minél több belföldi vállalatot és munkaerőt bevonni az építkezésbe. 7

A Postapalota épülete 8 A munkálatokra jellemző volt a takarékosság, mivel külföldi hitelekből tudták fedezni a költségeket. Ennek megfelelően csupán két képzőművészeti alkotás díszítette az épületet. Az országcímert angyallal ábrázoló mozaikot Nádler Róbert műegyetemi tanár készítette, a Várfok utcai épületsarok szobrászati kiképzésére pedig Bory Jenő Földgömb című alkotása szolgált. Ezen alkotások ma már nem láthatóak, mivel a második világháború során megsemmisültek. Az átadás 9 A Krisztina távbeszélő központ is itt kapott kezdetben helyet, a főközpontba 1928. április 28-án 2440, május 12-én 2550 (összesen 4990) előfizetőt kapcsoltak be. 8 Forrás: www.postamuzeum.hu 9 Forrás: www.postamuzeum.hu 8

A gépterem 10 Az épület jelentős sérüléseket szenvedett a második világháború során. A távbeszélő központ szinte teljesen megsemmisült. Az épületet hamar helyreállították. Néhány éve felújították és ma is postai teendőket lát el. A távbeszélő központ már nem itt található, de az épület így is szép, érdekes és hasznos pontja a térnek. 2.8. Névváltozások A tér első hivatalos nevét 1929. április 4-én kapta, ekkor vált belőle Széll Kálmán tér. 11 A mai végleges nevét pedig 1951. november 9-én nyerte el. A tér nevével azonban nem mindenki elégedett. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség 2002-ben a néhai miniszterelnökről, Antall Józsefről szerette volna elnevezni a teret. Akkor aláírásgyűjtést szerveztek. Most az 1956-os forradalom évfordulójának alkalmával a magát röviden X-nek nevező szervezet újra a tér átnevezéséért küzd, internetes szavazás segítségével. Hat alternatíva közül lehet választani, köztük a jelenlegi név megtartása is szerepel. Továbbá lehetőség nyílik a korábban már felvetett Antall József tér, valamint az Ötvenhatosok tere, az Ifjú mártírok tere, Mindszenty József tér és a régi Széll Kálmán tér elnevezés megszavazására. A szervezet elképzeléseinek egyik különlegessége, hogy amennyiben a tér megtartaná a jelenlegi nevét, akkor azt cirill betűkkel is ki kellene írni az utcanévtáblára. 10 Forrás: www.postamuzeum.hu 11 A köznyelvben Széllkalefnek, majd szimplán Kalefnek becézték. 9

3. Amiről ma a tér híres: a villamos-ringlispil Ma mindenkinek a szemében a tér neve a tömegközlekedéssel fonódik össze, de nem volt ez mindig így! Alig 60 éve vált ilyen jellegű tömegközlekedési csomóponttá, korábban a békés sportpályák hangulata övezte. A korai járatok mind elkerülték, vagy elhaladtak mellette, de a tér nem számított meghatározónak a Budai oldalon. 3.1. A lóvasúttól a villamosig A terület a XIX. század második felében már rendelkezett tömegközlekedési kapcsolatokkal. Elsőként a Zugligetbe és Budakeszire tartó omnibuszok haladtak át a téren. Nem sokkal később, 1869- ben, pedig az újonan épített zugligeti lóvasút nyomvonala is érintette a teret, miközben az egyre felkapottabbá váló kirándulóhelyre szállította az utasokat. A turisztikai forgalomra épült vasút hatalmas hétvégi forgalmat tudhatott magáénak, így nem is csoda, hogy a fenntartó BKVT 12 1896-ban villamosította a vonalat. Ezen járatok lettek az elsők a terület tömegközlekedésében. A kezdeti vonalakon ma már nem azok a járatok közlekednek, de a vonalak, irányok a tér mai állapotában is meghatározóak, sőt mondhatjuk, hogy teljes mértékben meg is maradtak. Ez természetesen köszönhető a tér földrajzi és a város adottságainak is. A századfordulóra lassan, de biztosan kezdtek felgyorsulni az események a tér körül. 1898. július 2-án a belső-budai körúti villamos is befutott a térre, hiszen ekkor indult meg a Déli Pályaudvar és Szilágyi Erzsébet fasor közötti villamosközelekedés. Ezen villamosok akkoriban nem a ma is ismert nyomvonalon, az alagúton át érkeztek, hanem a Postapalota előtt elhaladva a Krisztina körúton közelítették meg a területet. A tér déli részén ekkoriban még sportpályák voltak, a közlekedés kizárólag az északi szegletbe szorult. Egy évvel később, 1899-ben megindult a hűvösvölgyi szárnyvonal is. Ez a vonal azóta is fennáll, sőt kellően népszerű a budapestiek körében. Nem beszélünk itt másról, mint a mai 56-os villamosokról! 1912-ben készült el a Krisztina körutat és Margit körutat összekötő sínpálya, akkoriban még csak ipari, vasúti forgalomra szánva. Ez a szakasz része lett a Jobbparti körvasút 13 néven elhíresült ipari vonalnak, melyen a Grünwald és Társa Szeszgyár illetve a Déli pályaudvar között közlekedtek teherszállító szerelvények. 3.2. Az első végállomások - átszálló központ Az 1910-es évek második felében kapott a tér végállomás szerepet. Ekkoriban a BKVT úgy döntött, hogy a Zugligetbe és a Hűvösvölgybe közlekedő járatok innen indulnak, nem pedig az egész várost bejárva haladnak tovább a külső területek felé. Ennek érdekében megépült az első hurokvágány a téren, amin az akkoriban még csupán egy vezetőállással bíró villamosok meg tudtak fordulni. Ezzel kialakult az átszállóközpont jellege a helynek, ami a mai napig töretlen. 12 Budai Közúti Vaspálya Társaság 13 http://hampage.hu/kozlekedes/gazgyar/index.html#jobbpartikorvasut 10

A hurokvágány 14 Járatok érkeztek a Krisztina körút felől, a Szilágyi Erzsébet fasor felől és a Margit körút felől is. Ekkor a Margit körút a Bem József térrel volt kapcsolatban, és innen haladtak tovább a villamosok a Margit híd vagy pedig a rakpart irányába, nem pedig a mai nyomvonalon. A járatok közül kiemelhetőek az akkoriban körjáratban közlekedő 33-35-ös villamosjáratok, melyek a Városliget, Erzsébet híd, Bem József tér, Margit körút felől érkezve a Krisztina körút, Attila út nyomvonalon haladtak tovább. A zugligeti 81-es (58) és a hűvösvölgyi 83-as (56) pedig a téren fordult vissza. 1910-es életkép 15 A huszas évek végén, bár még csak átmenő forgalomban, de itt közlekedett már a négyes villamos is. A Boráros térről indulva, a Nagykörút, Margit híd, Bem József téren át a Margit körút felől érkezett és a Szilágyi Erzsébet fasoron távozott és az új Szent János kórházig közlekedett. Áthaladt a téren a 49-es járat is, mely akkoriban még a hosszú vonalán közlekedett. A Kelenföldi Pályaudvarról indulva a mai vonalon végighaladva a Bajcsi-Zsilinszki út, Nyugati Pályaudvar, Nagykörút felől érkezve haladt a Déli Pályaudvar felé. Hasonlóan érdekes, hogy akkoriban még közlekedett egy 44-es járat az Állatkert, Erzsébet híd, Szépilona vonalon, illetve egy 61-es járat a Népliget, Üllői út, Kiskörút, Nyugati pályaudvar, Margit körút, új Szent János kórház viszonylatban. Egy mai budapesti polgárnak ezen járatok már furcsának hatnak, hiszen mai viszonylatban a BKV törekszik rövidebb, célirányos járatokat létrehozni és inkább átszállással megoldani a városon való áthaladást. Ekkoriban a fővárosi tömegközlekedés nagy részéért a BSzKRt 16 volt a felelős. A BKV csak 1969-ben alakult meg. A BSzKRt építészeti stílusa egészen a 70-es évekbeli metróépítésig megfigyelhető a téren. 14 Forrás: http://hampage.hu/kozlekedes/moszkvater.html 15 Forrás: http://hampage.hu/kozlekedes/moszkvater.html 16 Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság 11

A BSzKRt-jellegű beállók 17 Ha körülnéztünk volna, akkor a téret még ekkoriban is a sportpályák uralták. A tömegközlekedési kapcsolatok mind a tér északi csücskében helyezkedtek el, vagy pedig a tér peremén végighaladva hagyták el azt. 3.3. Teniszpályán villamosvégállomás Az idő múlásával a tér külseje folyamatosan megváltozott. A tér felett szép lassan a közlekedés átvette a hatalmat. A sportlétesítményeket elnyomva, lassan az egész teret betöltötte. 1938-ban épült meg az alagút, akkoriban még csak hadi célokra, csak vasúti közlekedésre, hiszen a felsővezetéket sem építették ki. 1940-ben a BSzKRt kezdett nagyszabású beruházást a téren, melynek keretében megépült a nagy tömegközlekedési csomópont. Térkép a század közepéről 18 A 81 és 83-as járatok hurka köré megépítették a nagy hurokvágányt, melyben az összes ideérkező villamos meg tudott fordulni. Szintén ekkor épült meg a Várfok utcához vezető vasbeton gyalogos felüljáró. 1941-ben lett átadva a tömegközlekedési csomópont a téren, ezzel szűnt meg végleg a Krisztina körút és Szilágyi Erzsébet fasor közti villamosközlekedés. 17 Forrás: http://hampage.hu/kozlekedes/moszkvater.html 18 Forrás: http://hampage.hu/kozlekedes/moszkvater.html 12

Bárhonnan - bárhova 19 A Világháborús harcok után a tér rendje hamar helyreállt, és a korábbi állapotban üzemelt tovább. A tér neve 1951-ben változott Moszkva térré. Az 50-es évek elején már itt járt a hatos villamos, igaz csak a Boráros térig közlekedett. Megindultak a mai 59 és 61-es járatok elődei is. A 60-as években megkapták a mai számozásukat az 56 és 58-as vonalak és a hatos immáron a Móricz Zsigmond körtérig közlekedett. Ekkoriban már szép számmal közlekedtek buszok is a városban. Ebből a tér sem maradhatott ki. A nyugati csücsökben és a Várfok utcában helyezkedtek el a buszmegállók, akárcsak manapság. 19 Forrás: http://hampage.hu/kozlekedes/moszkvater.html 13

1970-es életkép, buszmegállók 20 3.4. A metró megérkezése A 70-es évek elején érkezett el a tér történetének egyik fordulópontja, mikor 72-ben megnyílt a metró ezen szakasza. Az itt elhelyezkedő villamosvégállomásokhoz még egy, városi viszonylatban fontos vonal csatlakozott, ezzel is erősítve a tér átmenő forgalmát. A metró megépítése sajnos elnyomott néhány villamosvonalat. A járatok eleinte ritkított időközzel közlekedtek, majd meg is szűntek, lévén párhuzamosak voltak a metróval 21. Érdekesség továbbá, hogy a tér közepén álló otromba metróépület felhúzásakor semmilyen építési engedéllyel nem rendelkeztek. A metrófeljáró épülete azonban a mai napig ott áll, eltakarhatatlan vonásaival rontja a tér amúgy sem kellemes összképét. 3.5. A 90-es évektől napjainkig A legutolsó átalakítás a tér villamos forgalmának életében a kilencvenes évek elején történt. Idáig a szép hosszú szerelvényekkel közlekedő 4-es és a 6-os körbejárta a teret, de ekkor végleg megszűntették a nagy hurokvágányt. Nem volt rá szükség, hiszen már korszerű kétirányú szerelvények közlekedtek a téren. A 4-es és 6-os fejvégállomást kapott, ugyanúgy, mint az 59-es és 61-es. A 18- as villamos a hegy lábánál halad tovább, míg az 56-os pedig sokak szerint feleslegesen kapott egy kisebb hurkot. 3.6. Mai közlekedési lehetőségek Ezzel az átépítéssel szépen el is értünk az aktuális helyzethez. Ez is immár 15 éve változatlan, több tízezren megfordunak itt naponta és használják annak hibáival és előnyeivel együtt a teret. Az 20 Forrás: http://hampage.hu/kozlekedes/moszkvater.html 21 Két járat szűnt meg a metró elindítását követően. Az egyik a 44-es volt, amely a Moszkva tér - Rákospatak útvonalon közlekedett, a másik pedig a 63-as, amely a Nagyvárad tér - Szent János kórház vonalon haladt. 14

évek folyamán a tér közlekedése folyamatosan bővült, a város lakossága szintúgy gyarapodott. A tér tömegvonzó erejét elveszítette, hiszen korábban kórház és piac volt itt. Ma csupán transzferként használja rengeteg ember. Nem is szabad csodálkozni, hiszen Budapest legfontosabb tömegközlekedési nyomvonalai találkoznak itt. A körúti villamosok, a metró, a budai körúton közlekedő 61-es villamos, a budai rakparton járó 18-as, és a külsőbb területek felé igyekvő villamosok az 56-os és 59-es is nagyrészt innen indulnak. A Déli Pályaudvar közelsége már az 50-es években meghatározta a környéken a forgalmat és még most is szoros szálak fűzik a térhez. A Déli Pályaudvar felé három, négy villamos és a metró is közlekedik. A turisták és kirándulók számára a tér átszállójellege szintén megmaradt. Hiszen innen indul a hűvösvölgyi vonal, ami elvisz a fogaskerekűhöz, illetve a Várbusz is, ami egy egyszerű feljutási lehetőség a Várba. 3.6.1. Éjszakai járatok Érdemes egy-két szót szólni az éjszakai viszonylatokról is. Manapság ha éjszakai járatokról beszélünk, akkor az mindenképpen buszt jelent, de ez nem volt mindig így. Pont a Moszkva térről indult a 49É jelzésű villamos, ami 1996-ig közlekedett Budapest éjszakai utcáin. A villamos normál viszonylata a mai, Kelenföld - Deák Ferenc tér, de éjszakánként a Kelenföld - Moszkva tér nyomvonalon haladt át. Az átalakítások után már csak a 6É jelzésű busz maradt, ami éjszakánként a körúton haladt és érintette a teret. 2 éve azonban újabb reformok következtek be a város éjszakai vonalain, és létrejöttek a 900-as buszok. A legfontosabb járat a 906, ami a 6É-t hivatott felváltani, de a térről ma már több irányba indulnak éjszakai buszok. 15

4. A hatos, az ötvennyolcas A város története folyamán a villamosok és buszok fontos szerepet töltenek be az emberek életében. A szép kis sárga vonatokat nincs olyan ember, aki ne szeretné. Ragaszkodhatunk egy típushoz, de akár egy szép történettel bíró vonalhoz is. Ezért lehetséges az, hogy némely, hajdanán vagy akár még ma is közlekedő járathoz szép emlékek, történetek, legendák fűződnek. Kiemelném a tér történetének ilyen jelentőséggel bíró, a feledés homályába nem merülő járatait és azok rövid történetét! 4.1. A körúti villamosok - a négyes-hatos Budapest talán leghíresebb villamosai a körúti villamosok. Az utazóközönség, csak úgy emlegeti őket, hogy a négyes-hatos, vagy a hatos. Sokan nem is tudják, hogy Európa legforgalmasabb villamosvonaláról van szó. Naponta több tízezer embert szállít mindkét irányba. Ez a vonal egyike az első villamosvonalaknak a városban. Kezdetben még egy rövid szakaszán járt csak a hatos de az évek folyamán a pálya hosszabbodott, bővült, majd nemsokára már Budára is átnyúlt, mind a Margit-hídon, mind pedig az újonan épült Petőfi-hídon. A teret érintő villamosok eleinte csak a Boráros térig közlekedtek, majd pedig a hatos végállomása átkerült a Móricz Zsigmond körtérre. Ezzel egyidőben egy 6A jelzésű villamos is közlekedett, ami a Petőfi-híd budai hídfőjénél fordult vissza útjáról 22. A 90-es évek elejére ez is megszűnt, és a négyes és a hatos villamosok a ma is ismert viszonylataikon közlekednek. A körúti villamosok, mint fentebb szó volt róla, ma a város legfontosabb vonalát adják. Az egykori UV szerelvény a hatos vonalán 23 4.2. A zugligeti és hűvösvölgyi vonalak - az 58-as járat A vonal története 1869-ben kezdődött egy lóvasúttal, mely a Zugligeti kirándulóhelyre szállította a budapesti polgárokat. A századfordulón villamosították, majd meghoszabbították és ezzel kialakult a végleges vonal. A zugligeti vonal eleinte 43-as jelzéssel futott, majd 81-esre keresztelték és végül a sokak által ismert és nem felejtett 58-as villamos közlekedett rajta. A villamos 1976 óta már nem közlekedik, de az itt élők azóta is siratják a sárga kocsikat. Most a 158-as busz jár arrafele. Az idő vasfoga felemésztette a síneket. 22 A villamos a hídnál található körvágányon fordult vissza. Ennek a huroknak ma már nyoma sem látható a hídfőnél. 23 Forrás: http://veke.hu 16

4.3. A várbusz - turistalátványosság Az 58-as villamos ma 24 Ha a várost turistaszemmel nézzük, akkor a budai Vár az egyik legfontosabb látnivaló. A kis takaros busz Várbusz jelzéssel a Moszkva térről indulva felvezet a Várba, érintve annak minden fontosabb pontját, így a turisták és kirándulók számára ideális lehetőség. 24 Saját fénykép 17

5. Aktuális állapotok, fejlesztések 5.1. A tér mai kinézete, avagy Anyajegy a város arcán A Moszkva tér a Nagykörút mentén fekszik, ezzel szerepe eléggé fontossá válik. Tekintettel arra, hogy a Budai Nagykörút mentén a nagyvárosias zárt kialakítás nem jött létre és sok helyen a beépítés a jövőben sem lesz lehetséges, vagy nem célszerű, így a fejlesztés három csomópontra öszpontosul. Ezen csomópontok a Móricz Zsigmond körtér/skála Áruház környezete, a Mom térsége, valamint a Moszkva tér/széna tér térsége. A Moszkva térnek minden adottsága megvan, ami egy városrész központ kialakulásához kell, eddig ez a folyamat mégsem zajlott le. Holott a tér számos fő közlekedési út csomópontját alkotja. Ilyenek például a Margit körút, a Krisztina körút, valamint a Szilágyi Erzsébet fasor. A tér ma mint tömegközlekedési csomópont ismert. Többek között a 2-es metró, a BKV, számos busz és villamos járata található itt és emellett a VOLÁNBUSZ számos járatának végállomásául is szolgál. Ezen felül kereskedelmi és szórakoztató bevásárlóközpont létesült a tér közvetlen szomszédságában. 5.1.1. Az itt álló épületek A tér maga egy nagyon jellegzetes épületnek ad otthont, amely a Legyező elnevezést kapta, a legyezőre hasonlító tetőszerkezete révén. Ebben az épületben található a metrófeljáró, valamint néhány butik és egy nemrég kialakított látványpékség. A téren található még néhány bódé, legfőképp büfé jelleggel. A tér környezetét tekintve elmondható, hogy, ha valaki építész szemmel nézi, eléggé kevert képet mutat, amellyel kiemelkedik a budapesti kavalkádból. Az építészeti egységesség hiányát még tovább fokozza a hegyvidékies és sík területek keveredése. A különböző építészeti stílusok közül fellelhető itt többek között az eklektikus és szecessziós stílus is. Az eklektikára a különböző stílusok kevertsége a jellemző. Azonban nem csak azok hangulatát tükrözi, a megjelenő formák teljesen korhűek, tökéletes másolatra törekszenek. A XIX. század is megjelenik benne. A faragott kő helyett például a vakolattal játszanak. A stílust továbbá a téralakítás is elárulja. Egy eklektikus épület 25 A szecesszióra már más a jellemző. Maga a szó elvonulást jelent, azaz a stílus megpróbál szakítani a hagyományokkal. Előtérbe kerülnek a díszítőelemek, azonban nem a korábbi stílusok mintájára. Használják például a növénymotívumokat, de nem törekszenek a növényzet hű ábrázolására, inkább csak ihletet merítenek belőlük a hajlított, íves vonalakhoz. Az építészeket jellemezte, hogy minden 25 Forrás: MŰ-HELY Rt: Moszkva tér Műleírás 18

áron újat akartak hozni. A magyar építészetre például sokszor volt jellemzo, hogy a népmu vészeti motívumokból merített ihletet. Egy szecessziós épület 26 5.1.2. A környezo utcák A fent említett stílusok közül a mai utcaképben legfo képp az eklektika a meghatározó. A telekszerkezet szinte teljes egészében az 1870-es években megalkotott szabályozást tükrözi. A teret körülvevo tömbök ekkor szabályozott telkei a késo bbiekben egységes zártsoros jelleggel épültek be. Ám elmondható a teret határoló utcaképro l, hogy ennek az egységes beépítésnek az ellenére is elég jelento s különbségeket mutat. Erre egy nagyon jó példát adnak a Retek utca mentén található tömbök. Hiába a közel azonos telekszélesség, ennek ellenére a háztömbök eltéro homlokzatmagassága, a homlokzatok eltéro megformálása következtében egy szinte vibráló utcakép jött létre. Utcakép, vibráló homlokzatokkal 27 5.1.3. Az itt megforduló emberek - Emberpiac A téren rengeteg ember megfordul nap, mint nap. Sokan itt laknak és mégtöbben csak átutazóban járnak erre. A tér a tömegközlekedési jellegnek köszönheto en nagyon nagy forgalomnak ad otthont. A reggeli és délutáni csúcsok itt is fellelheto ek, amikor az emberek munkába indulnak, avagy onnan mennek éppen haza. Hasonlóan sokan fordulnak meg itt a bevásárlóközpontok és a Millenáris Központ révén is. 26 27 Forrás: MU -HELY Rt: Moszkva tér Mu leírás Forrás: MU -HELY Rt: Moszkva tér Mu leírás 19