A MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODÁJA 2010 MÓDOSÍTOTT HELYI NEVELÉSI PROGRAM 255/2009.(XI.20.) Kiadott Kormány rendelet szerint.
Tartalomjegyzék: Bevezető... 2 Az óvoda helye, szerepe a város életében... 3 Az intézmény adatai... 4 1. Az intézmény általános jellemzői... 5 1.1.Az óvoda alaptevékenysége... 5 2. Az óvoda alapelvei, cél-, feladat-, feltétel és kapcsolatrendszere... 7 2.1 A Helyi Óvodai Program (HOP) cél- és feladatrendszere... 7 2.2.Az óvoda funkciója... 8 2.3. Személyi és tárgyi feltételek az intézmény telephely óvodáiban... 9 3. Óvodánk feladatai a közoktatási törvény és az alapító okiratból adódóan... 13 3.1 Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenysége... 13 4. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása... 16 4.1.A foglalkoztatási forma a napirendben... 19 4.1.1. Sérülés specifikus fejlesztés elvei feladatai az óvodai élet során... 20 4.1.1.1. Enyhe fokban testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek... 20 4.1.1.2. Enyhe fokban látásfogyatékos, gyengén látó gyermek... 20 4.1.1.3. Enyhe fokban hallássérült nagyothalló gyermek... 22 4.1.1.4. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek... 23 4.1.1.5. A beszédfogyatékos, súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek... 24 5.Az etnikumhoz tartozó és a migráns gyermekek nevelése... 25 6. Az intézmény kapcsolatrendszere... 26 6.1. A közvetlen partnereinkkel való kapcsolattartás... 26 6.1.1. Óvoda - család... 26 6. 1.2.Az óvoda és az iskola... 28 6.1.3.. Az óvoda és a fenntartó... 28 6.1.4 Az óvodák közötti kapcsolattartás... 29
7. A József Attila Általános Művelődési Központ 1-es számú óvodájának Nevelési gyakorlata... 30 7.1 Bemutatkozunk... 31 7.2 Gyermekképünk... 31 7.3 Alapelveink, céljaink, feladataink... 33 7.4. Tárgyi feltételek:... 35 7.5. Nevelési rendszerünk, rendszerábra... 36 7.5. 1.A nevelés keretei... 36 7.5.1.1. Esztétikai nevelés... 36 7.5.1.2. Az egészséges életmódra nevelés... 38 7.5.1.3. Érzelmi nevelés és szocializáció... 42 7.5.2 Tevékenységformák... 45 7.5.2.1 Mozgás... 52 7.5.2.2 A külső világ tevékeny megismerése... 55 7.5.2.3 Vers - mese... 59 7.5.2.4 Ének - zene - énekes játékok... 62 7.5.2.5 Rajzolás, mintázás, kézimunka... 66 7.5.2.6 Munka... 69 8. József Attila Általános Művelődési Központ 2-es számú óvodájának nevelési gyakorlata... 72 Gyermekképünk, óvodaképünk... 73 Rendszerábra... 75 8.1. Nevelési gyakorlatunk alapelvei, célja, feladata... 76 8.1.1.Nevelési gyakorlatunk alapelvei... 76 8.1.2.Nevelési gyakorlatunk célja, feladata... 76 8.1.2.1. A nevelés keretei... 79 8.2. Tevékenységek kerete... 86 8.2.1 Hetirend... 86 8.2.2 Napirend... 87
8.2.3 Néphagyomány-ápolás, népszokások... 88 8. 3 Nevelésünk tevékenységformái... 91 8.3.1 Játék... 91 8.3.2 Játékba integrált tanulás... 96 8.3.3 Ének, énekes játékok, zenehallgatás... 102 8.3.4 Rajzolás, mintázás, kézi munka... 105 8.3.5 A mozgás, mozgásos játékok... 109 8.3.6 A külső világ tevékeny megszerettetése, megismerése... 112 8.3.7 Munkajellegű tevékenységek... 116 8.4 Kapcsolataink... 118 8.4.1 Az óvoda és a család... 118 8.4.2 Az óvoda és az iskola... 119 8.4.3 Az óvoda és a közművelődési intézmények... 119 8.4.4 Az óvoda szakmai kapcsolatai... 120 9. József Attila Általános Művelődési Központ 3-as számú óvodájának nevelési gyakorlata... 121 9.1 Az óvoda bemutatkozása - Küldetésnyilatkozata... 122 9.1.1 Gyermekképünk; Óvodaképünk... 123 9.2 Nevelési gyakorlatunk modellje... 126 9.3 Nevelési gyakorlatunk célja, feladata... 128 9.4 Nevelési gyakorlatunk specifikumai, sajátosságai... 130 9.3.1 Individualizálva szocializálunk... 130 9.3.2 Az individualizálás lehetőségei a játékban... 131 9.3.3 Érzelmi nevelés, a szocializáció biztosítása... 132 9.3.4 Tevékenységközpontok rendszere... 134 9.4 A család bevonása az óvodai életbe... 154 9.4.1 A család bevonásának alapszabályai... 155 9.4.2 Családgondozás, szociális munka... 156
9.4.3 Együttműködésünk, külső kapcsolataink... 157 9.5 Felhasznált irodalom... 161
A József Attila Általános Művelődési Központ Óvoda Nevelési Programjának módosítását készítették 2010-ben: Kozma F. 17. sz. 1-es (Központi) óvoda: Ruisz Gy. u.2. sz. 2-es (Újtelepi) óvoda: Csokonai u. 1.sz. 3-as (Cuki-Ovi) óvoda: Nagy Jánosné Tóth Gyuláné Imre Miklósné Szarkáné Kondacs Gabriella Varga Ákosné Balogh Lajosné Borosné Kardos Csilla Borbély Katalin Molnár Józsefné Molnárné Lakatos Edina Otrok Éva Balogh Elvíra Ujné Vereczki Mária Az egész intézményre vonatkozó fejezeteket az óvodai intézményegység vezető készítette. A telephely óvodák nevelési gyakorlatát tartalmazó részterületeket az óvodák nevelőtestületének tagjai dolgozták át az intézményegység vezető szakmai segítségével. A programot szerkesztette: Hollósné Havasi Helén Dobos Ferenc informatikus 1
Bevezető Mezőhegyes Város Önkormányzata 2007. szeptember 1.-től az általa fenntartott óvodákat egy óvodaként működteti az Általános Művelődési Központ irányítása alatt. E racionalizálásra azért volt szükség, hogy szakmailag, gazdaságilag, létszám és bérgazdálkodás tekintetében az óvodák hatékonyabban és takarékosabban működjenek. A 2009/2010-es tanévben az Intézményi Minőség Irányítási Programban meghatározottak szerint elvégeztük az Óvodai Nevelési Program beválás vizsgálatát. A Kormány 255/2009.(XI.20.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet módosításainak figyelembevételével elvégeztük a helyi nevelési programunkban a szükséges módosításokat. A település három különböző helyén működő óvodák háromféle irányultsággal alakították ki, nevelési gyakorlatukat. Az óvodai nevelés világa, a naponta megújulni képes inger gazdag környezet adja az intézményes nevelés fundamentumát. Az óvodában elkezdett személyiségfejlesztés tudatosan tervezett és szervezett, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányul, szem előtt tartva az alapvető gyermeki jogokat. Minden helyzetben, tiszteletben tartjuk a gyermek szabad akaratát és szükségleteit. Egységes nevelési elveink alapján, tudatosan segítjük gyermekeink megismerő, felfedező tevékenységét az egyenlő hozzáférés biztosításával. Kiegészítő szerepet vállalva, de együttműködve, a családdal erősítjük, hogy minden körülmények között a legfontosabb a gyermekeinkről való gondoskodás és különleges védelem. A szakmai önállóság, óvodai nevelésünk sokszínűsége mellett, a mindennapok gyakorlatában arra törekszünk, hogy nevelő fejlesztő munkánk megfeleljen a gyermekek érdekeinek, valamint a partnerek és a társadalom általános igényeinek. A Kozma Ferenc u. 17. szám, valamint a Ruisz Gyula utca 2. szám alatt működő óvodák nevelőtestülete saját készítésű nevelési programot alkalmaz, benne megjelenő sajátos arculattal. A Csokonai úti óvoda nevelőtestülete a Lépésről - Lépésre nevelési programot adaptálta. Törekvéseink összhangban vannak az Alapprogramban foglaltakkal. 2
Az óvoda helye, szerepe a város életében A város életében jelentős helyet foglal el az óvoda, hiszen a dolgozó anyák számára, akik, reggelente sietősen adják be gyermekeiket, fontos tudni és érezni, hogy gyermeke rendezett, barátságos környezetben, szerető gondoskodás mellett tölti napjait. De legalább ilyen fontos ez a tudat azok számára is, akik valamilyen oknál fogva hátrányos helyzetben vannak és szükségük van az óvoda, támogató tevékenységére, egyenlő esélyeket biztosító közreműködésére. Hivatalos megfogalmazással: A közoktatási rendszer legalsó láncszeme. A magyar nevelési oktatási rendszer része. segít az anyának családnak a gyermekkel való törődésben, hogy nyugodtan végezhesse a munkáját, mert tudja, hogy olyan helyre vitte, ahol minden a gyermekért van. segít a gyermeknek, hogy megtanulhassa ott, ahol még mindenre jut idő a közösségi élet szabályait. megtanítja a gyermeknek, hogy az a hely városunk ahová ő született, olyan értékekben gazdag, ami érdekes, ami felfedezni való, amire méltán büszkék lehetünk. mindent megtanít, ami az életben való helytálláshoz szükséges. Az óvoda hagyományaival, a település jellemző hagyományainak ápolásával, cselekedtetés által, a gyermek egy életre meghatározó élményt kap, amelyek a szülőföldhöz, a társakhoz való érzelmi kötődést alapozzák meg. Óvónőink hisznek abban, hogy a múlt átörökítése a pedagógus íratlan kötelessége. A hiteles hagyományápolás a családok szemléletmódjában is változásokat idéz elő. Az értékek mértékké válnak. Kultúraközvetítő életszakaszra felkészítő szerepkört tölt be. 3
Az intézmény adatai Az intézmény megnevezése: József Attila Általános Művelődési Központ Óvodája Telephely óvodák Férőhely Csoportok száma Kozma F. u. 17. 1-es számú óvoda Ruisz Gy. u. 2. 2-es számú óvoda Csokonai u. 1. 3-as sz. óvoda 50 2 50 2 45 2 Törzsszáma: 344201000 Szakágazat száma: 85201 OM azonosító: 028308 az intézmény típusa: közoktatási intézmény (óvoda) intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 145 fő Felügyeleti szerve: József Attila Általános Művelődési Központ Fenntartó: Mezőhegyes Város Önkormányzata Tevékenységi jogkör szerinti tevékenysége: Alaptevékenység: alapfokú oktatás TEÁOR szám: 852010 Szakfeladat számok 851011-1-01 óvodai nevelés 851011-1-02 óvodai nevelés 851011-1-03 óvodai nevelés 562912 óvodai intézményi közétkeztetés 4
1. Az intézmény általános jellemzői Óvodánk szakmailag önálló nevelési intézmény, a családi nevelés kiegészítője, amelynek alapfunkciója: személyiségfejlesztő, szocializációs és nevelő tevékenység biztosítása, az óvodás gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése. Az óvoda három épületben, 6 csoporttal működik. Az óvoda férőhelye: Óvodapedagógusok száma: Óvodai Intézményegység vezető: A nevelőmunkát segítő dajkák száma: A fejlesztő munkát segítő személyek: 145 fő 12 fő 1 fő 6 fő 1 fő logopédus 1 fő gyógypedagógus 1 fő pszichológus 1 fő Ayrisz terepauta 1fő konduktor 1fő pszichológus. Az intézményegység vezetőjét az Általános Művelődési Központ Igazgató Tanácsa nevezi ki. Gazdálkodási jogkör szerint: - részben önállóan gazdálkodó intézményegység 1.1.Az óvoda alaptevékenysége Alaptevékenység leírása: óvodai nevelés logopédiai ellátás sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása testi, érzékszervi, értelmi (enyhe fokban sérült), beszédfogyatékos, gyermekek nevelése, fejlesztése 5
Biztosítjuk az óvodába felvett gyermekek gondozását, nevelését, három éves kortól az iskolakezdésig, a közoktatási törvény és a helyi nevelési program előírásai szerint. Megszervezzük az óvodai nevelést oly módon, hogy az óvoda a szülői igények alapján eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak, különös tekintettel a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. Biztosítjuk a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét. Napközi-otthonos óvodai ellátást, napi háromszori étkezést, a megállapított térítési díj alapján. Felnőtt étkeztetést az óvoda alkalmazottai részére. Intézményünk pedagógiai programjának módosításánál figyelembevett dokumentumok: Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, módosított 2009.(XI. 20) 1993. évi LXXIX közoktatási törvény A telephely óvodák helyi nevelési programja, módosított 2004. 1998.évi XXVI. Törvény a fogyatékos gyerekek jogairól Jövőképünk Nevelőtestületünk valamennyi tagjára jellemző az új kihívások keresése és azoknak való megfelelés. Nyitottak és fogékonyak vagyunk az újra. Szakmai munkánk során keressük azokat a megoldási módokat, módszereket, amelyekkel a legeredményesebbek lehetünk nevelő munkánkban. Ezért is ismerkedünk a kompetencia alapú neveléssel. Továbbképzéseken vettünk részt az elmúlt években, ahol igen részletes tájékoztatást kaptunk a programcsomagról és az inkluzív szemlélet lényegéről. Ez a szemlélet nem áll tőlünk távol, hiszen a Lépésről Lépésre programban is ez érvényesül. A jövőben azon dolgozunk, hogy megteremtsük a kompetencia alapú nevelés lehetőségeit a Mezőhegyesi óvoda minden csoportjában. 6
2. Az óvoda alapelvei, cél-, feladat-, feltétel és kapcsolatrendszere Hagyjátok megérni a gyermekkort a gyermekben /Rousseau/ Alapelvünk: Gyermekközpontúság: a befogadó gyermeki személyiség tiszteletben tartása, elfogadása, fejlesztése, képességeinek kibontakoztatása szeretetteljes, biztonságérzetet adó óvodai légkörben, a családokkal együttműködve. Érzelem gazdag, nyugodt, tevékeny, segítőkész óvodai élet megteremtése, amely biztosítja az egyéni és a közösségi szükségletek kielégítését Játékközpontú életmódszervezés. A különbözőségek elfogadása, tiszteletben tartása. Esztétikailag igényes óvoda megteremtése a helyi nevelési gyakorlatok specifikumainak alkalmazásával. A pedagógus és a pedagógus munkát segítő dolgozók modell szerepének érvényesítése. Partner- és minőségközpontúság. 2.1 A Helyi Óvodai Program (HOP) cél- és feladatrendszere Alapvető célunk: Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem és a különleges gondozást igénylő gyermekek figyelembevételével. Általános nevelési feladataink: Az óvodai nevelés feladata az óvodás gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül: az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 7
2.2.Az óvoda funkciója Óvó-védő, szociális, nevelő személyiségfejlesztő funkció. Óvó-védő: Mindhárom óvodánkban érvényesítjük azt az elvet, hogy a gyermeket, mint fejlődő személyiséget, gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Szociális: Lehetőséget biztosítunk a családi hátterükből eredően hátrányos helyzetű gyermekeknek is, hogy óvodai nevelésük során alkalmunk legyen egy másfajta életmód és műveltségtartalommal való találkozásra. A nevelők az óvodákban élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyek az elsődleges szocializáció koncentrált formájában jelennek meg. Nevelő személyiségfejlesztő: Városunkban az a nevelői meggyőződés érvényesül, hogy a gyermeket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, tanítani, vezetni, segíteni, hogy célba érjen. Olyan nevelési életteret, tanulási szituációkat kell teremtenünk, mely által képessé válnak az iskolai élet megkezdésére. A cél és feladat minden óvoda nevelőközössége számára azonos, a célhoz vezető út azonban lehet más. Út az óvodák nevelési gyakorlata, melyek a következők: 1-es sz. (Központi) óvoda saját készítésű nevelési programját alkalmazza, felhasználva a művészeti nevelés eszközeit. 2-es sz.(újtelepi) óvoda szintén saját készítésű program alapján dolgozik, kiegészítve a néphagyomány a népszokások ápolásával 3-as sz.(cuki - Ovi) Dr. Deliné Fráter Katalin: Lépésről Lépésre adaptált program szerint végzi fejlesztő nevelő munkáját. 8
2.3. Személyi és tárgyi feltételek az intézmény telephely óvodáiban óvodapedagógus pedagógiai munkát segítő dajka Egyéb alkalmazottak az alkalmazottak végzettsége felsőfokú végzett szakvizsgázott főiskolai felsőfokú végzett szakképzett nem szakképzett (képzésük folyamatban van) létszám 13 fő 3 fő 2 fő 3 fő 3 fő fűtő (szükség szerint; megosztva) 1 fő karbantartók (szükség szerint; megosztva) 3 fő Tárgyi feltételek A programok megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések rendelkezésünkre állnak, amelyek megfelelnek a kötelező minimális eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltaknak. Ezek folyamatos pótlása és korszerűsítése azonban szükséges. Helységeink megnevezése Jelenlegi állapot Csoportszoba 6 Tornaszoba 2 Egyéni foglalkoztató 2 + só szoba Játszóudvar 3 Óvodavezetői iroda 1 + családi szoba Óvodavezető helyettesi iroda - Gazdasági vezetői iroda - Orvosi szoba -(közös a foglalkoztatóval) Nevelőtestületi szoba 2 Gyermeköltöző 5 Gyermekmosdó +WC 6 Felnőtt öltöző 3 Elkülönítő szoba közös az egyéni foglalkoztatóval Melegítők konyha - tálaló 3 Felnőtt mosdó 3 Felnőtt WC 3 Moslék tároló (azonnal elviszik) Raktár 3 Szertár 3 9
A szülők fogadására nincs külön helyiségünk. Azt, hogy éppen melyik helyiségben (például vezetői iroda, foglalkoztató, csoportszoba) fogadjuk a szülőket, a szülővel való célja határozza meg. Helységeink bútorzata és egyéb berendezési tárgyaink Helység megnevezése jelenlegi állapot óvodai fektető 145 gyermekszék 145 gyermekasztal 36 fényvédő függöny csoportszobai ablakonként 2 szőnyeg csoportonként 3 játéktartó szekrény vagy polc csoportonként 5 fektető tároló csoportonként 2 élősarok állvány csoportonként 1 hőmérő 8 óvodapedagógusi asztal 6 felnőttszék 25 eszköz előkészítő asztal - textiltároló szekrény 3 tároló edény- és evőeszköz tároló szekrény 9 szeméttároló 9 Tornaszobában: tornapad 9 tornaszőnyeg 6 bordásfal 3 óvodai többfunkciós mászó készlet 3 egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések 30 Logopédiai foglalkoztató: tükör 3 asztal 3 szék 12 Játszóudvar kerti asztal 11 kerti pad 20 babaház 1 udvari homokozó 3 mozgásfejlesztő eszköz 60 Óvodavezető iroda íróasztal és szék 1 + 10 fotel telefon (óvodánként) 1 könyvszekrény 1 irattartó polc 4 10
Nevelőtestületi szoba asztal 4 szék 14 könyvtári dokumentum 800 könyvszekrény 8 Gyermeköltöző ruhafogas és polc 145 Gyermekmosdó, WC törölközőtartó a gyermeklétszámnak megfelelő falitükör 17 hőmérő csoportonként 1 fogmosópohár- tartó csoportonként 3 Tisztálkodási és egyéb felszereléseink fésű, fogkefe, fogmosó pohár gyermekenként 1-1 körömkefe, szappantartó 26 fésűtartó csoportonként 1 törölköző(felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3) 435 + 57 abrosz (asztalonként3) 48 takaró 145 ágyneműhuzat, lepedő 290 Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök szennyes ruhatároló 3 mosott ruhaszárító 3 mósógép-centrifuga 3 vasaló 3 vasalóállvány (vasalóasztal) 3 szárítóállvány 3 takarítóeszközök csoportonként 1-1 garnitúra ásó, kapa, gereblye,kapa, locsoló óvodánként 2-2 hűtőgép 3 porszívó 3 11
Nevelőmunkát segítő játékaink és egyéb eszközeink Különféle játékformák eszközei mozgásfejlesztő eszközök ének, zene, énekes játék eszközei anyanyelv és kommunikáció fejlesztéshez értelmi képességek fejlesztéséhez ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök természeti, emberi, tárgyi környezet megismerését segítő eszközök, anyagok munkajellegű tevékenységek eszközei csoportonként a gyereke 30%-nak megfelelő mennyiségben csoportonként a gyermeklétszámnak megfelelően csoportonként a gyermeklétszámnak megfelelően csoportonként a gyerekek 30%- nak megfelelő mennyiségben csoportonként a gyerekek 30%- nak megfelelő mennyiségben csoportonként a gyermek létszámnak megfelelően csoportonként a gyermek létszámnak megfelelően csoportonként a gyerekek 30%- nak megfelelő mennyiségben megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő Nevelőmunkát segítő eszközök videó Mp 3 ljátszó 3 televízió 3 diavetítő 6 vetítővászon 3 hangszer pedagógusoknak 7 hangszer gyermekeknek számítógép 3 fénymásoló 1 multifunkciós nyomtató 3 egyéb irodai technikai eszköz 2 a csoport 30%-nak megfelelő mennyiségben 12
Egészség és munkavédelmi eszközeink étel- mintavételi készlet 3 mentőláda 3 gyógyszerszekrény 3 munkaruha törvény alapján megfelelő védőruha törvény alapján megfelelő tűzoltó készülék törvény alapján megfelelő Az óvodai alapeszközöket kiegészítve a feladataink eredményességét segítik az alábbi speciális eszközök. egész alakot láttató tükör lateralitást jelző kendő fejlesztő játékok mozgást fejlesztő tornaszerek, napi játékos használatra hagyományos óvodai játékok, eszközök, berendezési tárgyak szakkönyvek, folyóiratok 3. Óvodánk feladatai a közoktatási törvény és az alapító okiratból adódóan 3.1 Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenysége Általános célunk: A gyermeki alapvető szükségleteinek kielégítése és emberi jogainak érvényesítése. Hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára Hátrányos helyzetűnek akkor minősíthetünk egy-egy gyermeket (családot), ha az alábbi szempontok szerint több dimenzióban is olyan hátrány mutatkozik, amit a család saját erejéből nem képes kompenzálni. Hátrányos helyzetű gyermekként kell továbbá nyilvántartani azt, akinek családja rendszeres Gyermekvédelmi támogatásban részesül. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: a hátrányos helyzetű gyermekek közül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője 13
a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a gyermek 3 éves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek. A veszélyeztetettség: olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja. Feladataink: Közvetlen célunk: A hátrányos a halmozottan hátrányos és a veszélyeztetett helyzetű gyermekek életesélyeinek javítása érdekében, koordináló, segítő tevékenység a csoport óvónőivel és a szülőkkel. Az óvónők feladatai az óvodába járó gyermekek szociális, szociokulturális családi hátterének megismerése szükség szerint környezettanulmány készítése Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzet jelzése az intézményegység vezetőnek A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek nevelése, fejlesztése A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén a hiányzás jelzése az egységvezetőnek Részfeladatok: A gyermekvédelmi esetek feltérképezése Adatszolgáltatás az intézményvezetőnek: óvodások száma ebből veszélyeztetett gyermekek száma három vagy többgyermekes családban élők száma sajátos nevelést igénylők száma csonkacsaládban nevelkedők száma (elvált, vagy egyedül álló) 14
rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek száma prevenció, segítségnyújtás, támaszadás Kapcsolattartás: Az óvodák munkaközösség vezetőivel Intézményegység vezetővel Gyermekjóléti Szolgálattal Családsegítő Szolgálattal Gyámhatósággal Az óvodai intézményegység vezető feladatai: A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: megbízások, feladatok, kompetenciák megjelölése nevelőtestületi szinten Bizalmi elvű kapcsolat kiépítése a családokkal A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása Együttműködés az étkezést nyilvántartó, gazdasági ügyintézővel az étkezési kedvezményeket meghatározó törvények alapján Együttműködés a Polgármesteri Hivatal közvetlen ügyintézőjével az óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatokban, nyilvántartás vezetése A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő családok segítésének lehetőségei: Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről, támogatási lehetőségekről Kedvezményes étkezési térítési díj biztosítása A törvényi rendelkezéseknek megfelelően normatív állami támogatás Az önkormányzat tandíj és térítési díj rendeletének megfelelően az igazolt jövedelem alapján A szülők által ajándékozásra behozott gyermekruhák, játékok elajándékozása a rászoruló családoknak 15
A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében az óvoda köteles együttműködni: a gyermekorvossal a védőnővel a városi gyámügyi hivatal képviselőjével a Gyermekjóléti Szolgálattal a Családsegítő Központ illetékes megbízottjával Sikerkritériumok: Csökken a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek száma Minden rászoruló időben megkapja a segítséget A szülők bátran fordulnak gondjaikkal az óvónőhöz és a vezetéshez Anyagi okok miatt egyetlen gyermek sem marad ki az óvodából A segítő szervezetekkel hatékony együttműködés alakul ki 4. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének elvei intézményünkben a 23/1997.(VI.4.) MKM rendelet alapján Az elmúlt évtizedekben egyre több az olyan gyermek óvodáinkban, aki kicsit más illetve különböző, fejlettségben, megnyilvánulásaiban, mint a nagy többség. Természetesen, óvodai közösségünk minden esetben felvállalta és felvállalja az ilyen gyermek gondozását, nevelését és fejlesztését a speciális szakemberek segítségével. Valljuk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek csak akkor fejlődhet állapotának és képességeinek megfelelően a legoptimálisabban, ha azt kapja környezetétől, ami számára, lelkileg a legbiztonságosabb. 16
A gyermek fejlődésére nézve legkisebb korától fogva Döntő fontosságú, hogy érezze, nemcsak szeretik Hanem olyannak szeretik amilyen. (Hermann Alice) Óvodáinkban ellátjuk az alapító okiratunkban meghatározott óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését integráltan egyéni és csoportos keretek között. Alapelvek: A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön. Valljuk, hogy nem a közösségből kiszakítva, hanem a többi gyermek között, párhuzamos tevékenységként kezdeményezett fejlesztőjáték a legeredményesebb formája a fejlesztésnek. Gyermekközösségbe csakis olyan sajátos nevelési igényű gyermekek integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetők. A gyermekek, mindenekfelett álló érdekében a mi felelősségünk, hogy minden rendelkezésünkre álló segítséget megadjunk a gyermekek képességeik fejlődéséhez, személyiségük kibontakoztatásához, ismereteik bővítéséhez. Az óvodapedagógusoknak olyan befogadó csoportlégkört kell kialakítaniuk, melyben a gyermek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást (megfélemlítés, megalázás, az emberi méltóság megsértése) A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai orvosi pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára kell épülni. Célunk: A különbözőséget elfogadó környezet megteremtése, az egészséges és sajátos nevelési igényű gyermekek kommunikációs készségének, részképességeinek fejlesztése, önállóságuknak, alkalmazkodó képességüknek, együttműködésüknek fejlesztése, a szükséges 17
speciális módszerek, terápiás eljárások alkalmazása a sérültfunkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. Feladatunk: Inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készség alakítása. A sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségénél az óvónőink figyelembe veszik a sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai állapotát A gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt felismerve gondozzuk Törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyerek, hogy önállóan tudjon cselekedni Az óvodapedagógusnak fontos tudatosítani a dajkával, hogy kommunikációja, bánásmódja, viselkedése ugyanolyan modell értékű, mint az övé A sajátos nevelési igényű gyermekek optimális nevelésének érdekében a pedagógusok ismereteinek bővítése, elsősorban gyógypedagógiai téren A hatékonyság, eredményesség, szakszerűség és célszerűség érdekében együttműködés a szaksegítőkkel gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus Szükség szerint szakvélemény, fejlesztési javaslat kérése a megfelelő szakszolgálatoktól A megismert sérülés, lemaradás, fogyatékosság függvényében,szakmai kompetenciánk határain belül, speciális fejlesztési terv kidolgozás, megvalósítása, negyedévenkénti értékelése az óvodáskor végére, a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermeket juttassa el az óvodai nevelés általános célkitűzéseiben megfogalmazott minimális szintre: alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködés 18
Tárgyi feltételek biztosítása, különösen a nagymozgások fejlesztését, téri tájékozódást, beszédészlelés és megértés fejlesztését és gondolkodási stratégiák támogatását szolgáló eszközök 4.1.A foglalkoztatási forma a napirendben fejlesztés formája fejlesztés ideje a fejlesztő személye a fejlesztés jellege csoportos játékidőben óvodapedagógus spontán mikrocsoportos szervezett tevékenység óvodapedagógus tervezett egyéni napirendben meghatározott időben napirenden kívül logopédus, gyógypedagógus ayrisz terepauta, konduktor pszichológus tervezett A fejlesztés anyaga: a napirendben a helyi program szerinti fejlesztés anyaga (óvodapedagógus) egyéni vagy mikro csoportos fejlesztés, mely: logopédia,gyógypedagógia, ayrisz terápia, értelmi fejlesztés fejlesztési terv szerinti anyag. A fejlesztések időtartama az óvodai napirendben maximum 20-25 perc A fejlesztési tervek elkészítésében (max. 3 hónap) a speciális szakemberek segítséget nyújtanak. A megvalósítás során felmerülő eredményekről rendszeresen konzultálunk. A székértői vélemények alapján a diagnózis és fejlesztés irányai szerint a pszichológus is segíti az óvodapedagógus munkáját. 19
4.1.1. Sérülés specifikus fejlesztés elvei feladatai az óvodai élet során 4.1.1.1. Enyhe fokban testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek A mozgáskorlátozott gyermek sérült és fejlődésben veszélyeztetett funkcióinak, képességének fejlesztése, korrekciója segítségével a harmonikus gyermeki személyiség kibontakoztatása. A speciális egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása használatával a tágabb- szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése a megtanult mozgás alkalmaztatása. A gyermekek állapotának megfelelő mozgás és élettér biztosítása az önállóságra nevelés biztosítása. Az óvodai napirend egészét átszövi a mozgásfejlesztés az elsajátított mozgásminták rögzítése és az életkor függő játékos fejlesztés alkalmazása. Törekedni kell, hogy a gyermekekben egészséges én-kép, önbizalom és kudarctűrő képesség kezdjen kialakulni. Esélyegyenlőség alapjainak megteremtésére törekvés a család bevonásával, kompetenciájuk, erőforrásaik aktivizálása. 4.1.1.2. Enyhe fokban látásfogyatékos, gyengén látó gyermek A látássérült gyermek koncentrikusan bővülő spontán ismeretszerzése rendkívül beszűkült közelebbről kistérben tudják használni látásukat s így tájékozódásuk a világban tapasztalati bázison igen szegényes marad ezért a nevelésben szükség van a többi érzékszervre hallásra, tapintásra hangsúlyt fektetni. A gyengén látó gyermek gondolkodás és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja ezért a környezet vizuális megismertetésébe a kommunikációra fokozottan kell figyelnünk. Feladatunk a fejlesztés kiemelt területein belül: Önkiszolgálás terén életkoruknak és sérüléseik mértékének figyelembe vételével önállóság kialakítása, a környezetük megismerése biztonságos téri tájékozódás - a tapintásos tájékozódásra támaszkodva. Látásnevelés (speciális optikai eszközökkel) a látásmaradvány használatának 20
látástréning a szem funkcióinak működésképességének szinten tartása, javítása. Játékos szituációkba ágyazva mozgásos és konstruáló játékok során. építőjátékok (legó, mozaik), dobójátékok, horgászjáték, labdázás, mozgótárgyak követése különböző irányba (pl. autó, labda, golyó), állótárgyak követése mozgás közben (pl. labda, kocka, baba körbejárása, ugrálása) Látásélesség óvodáskorban még fejlődő stádiumba van fejleszthető: mozaikjáték, gyöngyfűzés, színezés, puzzle játék segítségével. A látásneveléshez szükséges a vizuális megismerő tevékenység, pszichikus funkcióinak fejlesztése a vizuális gondolkodás fejlesztése. Vizuális megfigyelő és megkülönböztető képesség fejlesztése: amely a tárgyak lényeges tulajdonságait kiemelve és az azonosságokat, különbözőségeket megfigyeltetve ismerik meg a gyermekek. tárgyak csoportosítása, szín, forma nagyság szerint, párosítási feladatok különböző alakok, formák, méretek felismerése eltérések hasonlóságok felismerése tárgyakon, kártyákon, ábrákon. vizuális minták másolása egyszerűbb, bonyolultabb. Vizuális emlékezet fejlesztése: A látóképesség eredményes használatához könnyen felidézhető képzeteket kell emlékezetében rögzítenie melyet gyarapítania kell a képzetek mennyiségét és a vizuális emlékezet terjedelmét. Fejlesztő játékok: memória játékok dominók mozaik játékok logika vizuális minta lemásolása, sordísz egyszerű testmozgás bemutatás utáni lemozgása 21
Vizuális képzelet fejlesztés: A látássérülés miatt a valóságból csak kevesebbet ismerhet meg a gyermek. Az ismeretszerzésben ezért nagyobb szerepe van a képzeletnek, emlékképek felidézésének. Képzelet fejlesztő tevékenységek: építés konstruálás formázás képalakítás szerepjátékok Nagymozgások fejlesztése térbeli tájékozódás a látás felhasználásával mozgáskoordináció, mozgás biztonság. Finommozgás fejlesztése kézügyesség fejlesztése, írás előkészítése. A fogási mechanizmusok gyakorlását, a kézmozgások ügyesítését a szem-kéz koordináció fejlesztését a következő játékok segítik: építés, fűzés, vágás, rajzolás, gyűrés, festés, stb. Személyiségfejlesztés speciális feladatai: Önállóság iránti igény fejlesztése, önkiszolgálás, mozgás és tájékozódás terén. A környezet a látható világ megismerése iránt az érdeklődés felkeltés (speciális eszközhasználat). Valamennyi érzékszerv fokozott fejlesztése. Akarati tulajdonságok, önbizalom pozitív énkép kialakítására törekvés. Látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének figyelembevétele, szembetegség szemvédelem megalapozására nevelés. 4.1.1.3. Enyhe fokban hallássérült nagyothalló gyermek A nagyothalló óvodáskorú gyermek az emberi beszédhang, a környezeti hangok korlátozott felfogására differenciálására képes. Beszédfejlődése késve sokszor speciális segítséggel indul meg. 22
A hallássérült gyermekek óvodai nevelésében a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása és fejlesztése az elsődleges feladatunk. A fejlesztésben az óvodai napirendünknek megfelelően hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, szókincsfejlesztés, a beszédérthetőség folyamatos javítása. A hallásállapottól függően, hallókészülék, adó-vevő készülék használatának alkalmazása. Feladatunk: A kommunikációk során figyelnünk kell arra, hogy közel legyünk a gyengén halló illetve a nagyothalló gyermekhez és feléje fordulva beszéljünk. Az óvodástársak számára is mintát adunk a vele való beszédre. A feladatok adása során győződjünk meg arról, hogy a gyermek megértette e mondanivalónk lényegét. -A tevékenységek során annyi segítséget adjunk számára, amennyire igazán szüksége van. -A hallásfejlesztéskor hangélményhez jutott gyermek figyeljen a hangra- a hallásmaradványt maximálisan ki kell használnunk. -A családdal szoros kapcsolatalakítás hogy teljes mértékben bekapcsolódjanak a kommunikációs fejlesztés rendszerébe-, a hallókészülék használatára szoktatás. - Harmonikus személyiség fejlesztésük során törekednünk kell a módosult életvitel elfogadtatására a gyermekkel. 4.1.1.4. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek személyiség fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű örökölt, vagy korai életkorban szerzett sérülésével, vagy funkciózavarával van összefüggésben. A kognitív funkciók lassabb fejlődése miatt a megértés a nyelvhasználat lassabban alakul ki s ez a beszédkészség fejlődésében mutatkozik meg ez által az önállóság kialakulása is lassul. Feladatunk: A gyermek az óvodai életében az élmények és minták alapján a társakkal való együttműködése során a fejlődés biztosítása. A játék adta spontán tanulás és a 23
kommunikációs képesség a mindennapi érintkezés nyelvi formáinak megértetésének, elsajátítatásának biztosítása. Legyen lehetősége az óvodában folyó valamennyi tevékenységben részt vennie, figyelve a fejlettségére, teherbíró képességére. Az enyhe fokú értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében elsődlegesen a játék adta lehetőségeket kell megragadnunk tudatosan és spontán is. A szerepjátékokban való részvételben kapjanak lehetőséget az egyéniségüknek megfelelően. 4.1.1.5. A beszédfogyatékos, súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek A beszédfogyatékosság a gyermekeknél megjelenhet a beszédfejlődés kiterjedt és hosszantartó elmaradásában, a beszédfolyamatosság és beszéd és hangképzés sérüléseiben. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést központba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelési környezetben valósítható meg- amely során az anyanyelvi nevelés, mozgás, kommunikáció, illetve vizuomotoros koordinációs készségek fejlesztése történik. Feladatunk: A beszéd beindítása, beszélőkedv felkeltése a kommunikációs készség fejlesztése, szókincs bővítése a logopédus iránymutatásával. Az óvodai nevelés során a gyermek szabad önkifejezésének, közlési vágyával, kapcsolatteremtési készségének elősegítése. Az óvodai kommunikációs környezet a társas kapcsolatok a közös tevékenység mintái és motiválói legyenek a gyermekek fejlődésének. A megvalósítás eredményei a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében Céljainkat akkor látjuk megvalósultnak ha: A sajátos nevelési igényű gyermekek megkapják fejlődésükhöz szükséges pedagógiai ráhatásokat (eljárásokat) a napirendjük sérülése nélkül és ez mind a tárgyi és személyi környezetben biztosított. 24
A befogadó csoport tagjai elfogadják a különbözőséget, megkönnyítik sérült társaik, beilleszkedését az által, hogy pozitív magatartási minták mutatkoznak meg viselkedésükben. A szülők viszonyulásában megjelennek az empatikus vonások a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik iránt. Magatartásukban megmutatkoznak a tolerancia jegyei, amely mintául szolgál saját ép gyermekeinknek is. A befogadó gyermek csoport tükrözi a pedagógus által feléjük közvetített pozitív viszonyulásokat az elfogadást. A pedagógusok nevelési hatásai mérhetőek lesznek a sajátos nevelési igényű gyermekek alkalmazkodó készségének, akaraterejének önállóságának, együttműködési szintjében A sajátos nevelési igényű gyermekek állapotában mérhető javulás tapasztalható, amely növeli az esélyegyenlőség javításának esélyeit. Az integrált gyermekcsoport mikroklímájában, valamint a szülői közösségben érzékelhető a pozitív változás. 5.Az etnikumhoz tartozó és a migráns gyermekek nevelése Településünkre nem jellemző a cigány kisebbségi csoport jelenléte, de un. asszimilációs kisebbség itt is megtalálható, igen alacsony számban. Tiszteletreméltó törekvéseik (igényes életmód, életvitel, a társadalmi elvárások, szabályok elfogadása, a munkavállalói szándékmegfelelés) révén több éves múltra visszatekintve, igen szoros kapcsolat alakult ki óvodapedagógusaink és az érintett családok között. Kiemelt feladatunknak tekintjük, ezen családok segítését, gyermekeik különös gondozását fejlesztését. Migráns gyermekek fogadása Migráns gyermek az a gyermek, aki, valamint akinek családja nem magyar állampolgár, és munkavállalás, tanulás céljából tartózkodik Magyarországon, illetve menekült státuszú. 25
Amennyiben óvodáinkban megjelenő családok az említett státusszal rendelkeznek, gyermekeik a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellet vehetik igénybe az óvodai nevelést az egyéni bánásmód elvét az ő esetükben is érvényesítjük tiszteletben tartjuk emberi méltóságukat, emberi jogaikat támogatjuk fejlődésüket nyelvben zenében táncban és sajátos kultúrájuk más területén 6. Az intézmény kapcsolatrendszere 6.1. A közvetlen partnereinkkel való kapcsolattartás Az óvoda minden közvetlen partnerével kapcsolattartó személy, az óvodai intézményegység vezető és a telephely óvodák munkaközösség vezetői, akik ápolják a partnerek közötti együttműködést. A partnereket évenként megkérdezzük, - mi a véleményük az óvoda működéséről, tevékenységéről -(az ÁMK IMIP szabályzata szerint). Az óvodáról összegyűjtött információkat közösen megbeszéljük, s ha szükséges intézkedési tervet készítünk az együttműködés javítása érdekében. 6.1.1. Óvoda - család A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, ismertetjük velük nevelői felfogásunkat, programunk nevelési célját és azt, hogy ennek a célnak az eléréséért mit csinálunk, mit teszünk mi itt az óvodában. Tudatosítjuk, hogy az óvodai nevelés a családi nevelést egészíti ki. Kérjük a szülőket, hogy segítsenek bennünket ebben a folyamatban, mert munkánk nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történő nevelés. A felvételről személyesen vagy határozatban tájékoztatjuk a szülőket. Otthonukban felkeressük, meglátogatjuk a gyermekeket. A fokozatos beszoktatás lehetőségét minden szülőnek biztosítjuk. Könnyebben bízzák gyermeküket egy ismerős felnőttre. Ez a bizalom meghatározója a családi ház és az óvoda kapcsolatának. A családi nevelés elsődlegességét hangsúlyozzuk, miszerint a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. 26
Az óvoda, szolgáltató intézmény. Jellegéből eredően a szülőnek joga és kötelessége, hogy rendszeresen kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, az óvónőnek feladata, hogy a szülő számára a tájékoztatást a gyermek fejlődéséről rendszeresen, tényszerűen megadja. Kapcsolattartás formái: Beiratkozás a kisgyermekkel együtt Óvodaszintű szülői értekezletek Családlátogatások: Évente egyszer, illetve szükség szerint többször. A gyermek fejlődésével kapcsolatos észrevételek megbeszélése. Ismerkedés a családi nevelés szokásaival. Egyéni beszélgetések: időpont egyeztetése után, célirányos tartalommal évente legalább kétszer, az egyéni fejlesztő lap alapján. Közös ünnepségek: az egyes óvodák nevelési gyakorlatától függően változó. Közös kirándulások: Az intézményünk óvodáiban szervezett kirándulások helyét, távolságát érintő költségterhek viselésében a tanévnyitó szülői értekezleten állapodnak meg az óvónővel a csoportok szülői szervezetei. A megállapodást rögzítjük az éves szülői munkaközösség tervben, melyhez minden egyes szülő írásos beleegyezése szükséges. A kirándulások szervezéséhez, lebonyolításához a szülők segítségét kérjük. Nevelési időben a 30-60 km. távolságú kirándulásainkon 4 fő gyermeket 1 fő felnőtt felügyel. Hosszabb távú kirándulásokat is a szülők részvételével szervezünk. Közös rendezvények az éves szülői munkatervben meghatározottak alapján. Igény és elégedettség vizsgálatok évente. A kapcsolattartás formái: látogatások, tapasztalatcserék, partneri igényfelmérések évente. 27
6. 1.2.Az óvoda és az iskola Az óvoda és az iskola kapcsolata mindenekelőtt a gyermekek érdekeit kell, hogy szolgálja. A gyermekek iskolakezdését úgy tudjuk közösen segíteni, ha képesek vagyunk megteremteni azt a körülményt és lehetőséget, hogy az óvoda-iskola átmenet örömteli élmény legyen gyermeknek és szülőnek egyaránt. Mi a feltétel? Az intézmények közötti jó kapcsolat, megbecsülés és tisztelet egymás iránt. A kölcsönös érdeklődés hozzájárulhat egymás nevelési céljainak megismeréséhez, megértéséhez, ami nélkülözhetetlen a gyermekközpontú otthonos iskola megteremtéséhez. A kapcsolattartás formái: látogatások, tapasztalatcserék, értekezletek, munkaközösségi foglalkozások, partneri igényfelmérések évente, egymás rendezvényeinek látogatása, közös programok szervezése. 6.1.3.. Az óvoda és a fenntartó Az óvoda nevelőtestülete a fenntartót is a közvetlen partnerei közé sorolja. Az intézmény zavartalan működése érdekében folyamatos tartalmi kapcsolat kialakítása szükséges. A kapcsolattartás formái: kölcsönös tájékoztatás, igény szerint adatszolgáltatás partneri kapcsolat ápolása interjú az óvodai munkáról, (jegyző polgármester képviselők) meghívás az óvoda által szervezett szakmai programokra óvónők aktív részvétele a testületi üléseken 28
6.1.4 Az óvodák közötti kapcsolattartás Az intézmény óvodái folyamatos és hagyománymegtartó kapcsolatra törekszenek. Minden óvoda, a helyi sajátosságaihoz alkalmazkodva igyekszik minél színesebbé tenni óvodája arculatát. Nevelési programunk megírásához két különböző programot vettünk alapul. Az ezeket felölelő szakmai munkaközösségek (a nevelőtestületek) folyamatosan és jól működnek. Az óvodák közötti szakmai munkaközösségek teszik színesebbé intézményünk szakmai színvonalát. A óvodák közötti szakmai és emberi kapcsolatot a nevelőtestületi értekezletek, bemutatók, közös rendezvények, team munkák, és közös kirándulások teszik szorosabbá. A nevelőtestület tagjai valamennyien arra törekszenek, hogy a kapcsolattartás különböző formáit megkeressék, fenntartsák, újakat létesítsenek. 29
7. A József Attila Általános Művelődési Központ 1-es számú óvodájának Nevelési gyakorlata Az óvoda rövid története: A mai óvodánk elődje 1870-ben népiskolának épült. Kezdetben magán intézményként katonai ménes iskola volt, később egyházi felügyelettel iskolaként működött. A felszabadulás előtt az óvodák egészségügyi, és nem pedig oktatási nevelési intézménynek számítottak. Elsősorban gyermekmegőrző helyként működtek. Az 1940-es években már óvoda működött az épületben. Két teremből állt. A kisebb helységet raktárnak használták. Északi fekvésű lévén sötét és nehezen fűthető volt. A padló olajjal fölkenve, a fal körben 1,5 méter magasan feketére festve, hogy ne piszkolódjon. A bútorzat hosszú padokból és asztalokból állt. A gyermeklétszám 70-80 fő volt és az óvónőn kívül egyetlen dajka dolgozott. A felszabadulás után az óvoda feladatainak megváltozásával az óvoda személyi létszáma növekedett és az óvoda két csoportossá vált. A megnövekedett gyermeklétszám miatt 1978. VII. 29. én átadásra került az átépített óvoda épülete. Férőhelye 75- főre bővült, a csoportok száma háromra emelkedet A dolgozói létszám is megváltozott, 6 óvónő, 2 dajka, 1 takarító dolgozott. Óvodánk sajátosságának tartjuk, hogy az itt dolgozó óvónők néhány területen érdeklődésüknek megfelelően- kiemelkedően teljesítenek. Óvodánk fekvéséből adódóan, természetes adomány a tiszta levegő. Tágas, nagyméretű udvarunkban sokféle mozgáslehetőség adott a gyermekek egészséges fejlődéséhez, edzettségéhez. 30
7.1 Bemutatkozunk Óvodánk a város központjában található, de a városközpontban lakó gyermekeken kívül fogadjuk a majorokból érkező gyermekeket is. A gyermekek nevelése, gondozása jelenleg, két vegyes csoportban történik. A mozgásfejlesztésre tornaszoba áll rendelkezésre. A csoport kialakításánál figyelembe vesszük elsősorban az életkort, a nemek arányát és a gyermekek szociális helyzetét, a szülők kérését. A nevelőmunkát 4 óvodapedagógus végzi, munkájukat 2 szakképzett dajka segíti. Hitvallásunk az, hogy az óvodás gyermek személyiségét a művészeti tevékenységeken keresztül lehet a legteljesebben kibontakoztatni. Ezért változtattunk óvodánk arculatán, hiszen tapasztalataink szerint az évek alatt folyamatosan egyre kiemelkedőbb teljesítményt nyújtottunk a vers, mese, ének-zene, rajzolás mintázás - kézimunka területein. Ezen művészeti területek gyakorlása és fejlesztése által látjuk önmagunkat kiteljesedni. 7.2 Gyermekképünk Leguggoltam s az óriásból negyedórára törpe lett. (Mi lenne, gondoltam, ha mindig lent volnál, ahol a gyerek?) És ijesztő volt odalentről, hogy olyan nagyok a nagyok, hogy mindent tudnak és erősek s én gyönge és kicsi vagyok. Minden lenézett, megalázott, és hórihorgas vágy emelt -föl! föl! mint az elsőhajóst, ki az egek felé szárnyra kelt. 31
Szabó Lőrinc csodálatos verséből egyértelműen kiderül, hogy mit kell tennünk azért, hogy a kisgyermek ne érezze nyomasztónak, félelmetesnek a felnőttek világát. Ahogyan Ő tette, nekünk is le kell tudni hajolni gyermekeinkhez, hogy jobban lássuk, halljuk őket. Lássuk csillogó szemeiket, a csodálkozó, őszinte tekinteteket és halljuk az ezer kérdést, amellyel ostromolnak. Lássuk az izgatott, lázas tevékenységet, hogy felfedjék a titkot, a nagycsodát. Az örömet, ha sikerül, a bánatot a pillanatnyi kudarcért, az akarni, a tudni vágyást, amely átsegít az akadályokon. Gyermekeink nyitottak, őszinték, bátrak, kezdeményezők, tettre készek. Minden gyermek vonzódik a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt megkapja az óvodában és őszinte szeretettel, türelemmel, odafigyeléssel, tisztelettel viseltetünk irántuk, jó példa adásával egyengetjük útjukat, akkor minden megnyilvánulásuk, tettük őszinte lesz, boldog, derűs, kiegyensúlyozott, mindenre nyitott gyermekként lépnek át az iskolába. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Küldetésnyilatkozatunk Valljuk, hogy fontos az olyan szeretetteljes, biztonságérzetet adó óvoda megteremtése, amely lehetőséget ad a gyermeki személyiség sokoldalú és harmonikus fejlődésének. Fontosnak tartjuk a gyermekközpontúságot, mellyel lehetővé tesszük a gyermeki önállóság kibontakozását és teret adunk az önmegvalósítási törekvéseknek. Biztosítjuk, hogy a gyermekek szeretetben, érzelmi biztonságban, sok szép élménnyel gazdagodva tölthessék el óvodás éveiket. Vállaljuk, hogy az óvodai életet a gyerekek testi-lelki szükségleteihez igazodva, zsúfoltság és feszültségmentes körülményeket létrehozva szervezzük meg. Valljuk, hogy munkánk csak a szülőkkel való szoros együttműködés alapján lehet sikeres és az óvodapedagógusi munkánkban a szeretet, a bizalom, az elfogadás, az együttérzés, a segítőkészség hitelesen jelenik meg. 32
7.3 Alapelveink, céljaink, feladataink Változó világunkban a családok életkörülményei megváltoztak, ezek a változások a gyermekek fejlődését is befolyásolják: a természettől való elszakadás, a technika fejlődése, a családok szerkezetének változásai, korlátozottabb lehetőségek a családon belül, élményforrások csökkenése, megélhetési problémák, munkanélküliség, stb. Ezek következménye tapaszaltunk szerint: helytelen életvitel rossz táplálkozási szokások mozgásszegény életmód helytelen beszédstílus emberi kapcsolatok, viselkedési normál lazulása. Ennek tudatában fogalmazzuk meg nevelési céljainkat, feladatainkat, melyek a következő területekre vonatkoznak: Esztétikai nevelés, hagyományok ápolás Az egészséges életmód és egészséges táplálkozás szokásainak kialakítása A mozgás, mint életszükséglet fejlesztése A környezet megismerésére való nevelés A kreativitás és önkifejezés a játékon keresztül Alapelveink: szeretetteljes, érzelem gazdag légkör megteremtése, amely biztonságérzetet nyújt a gyermekek számára az óvoda minden dolgozójának viselkedése, magatartása minden helyzetben követendő mintaként áll a gyermekek előtt. Fontos továbbá a kapcsolatfelvétel képességének folyamatos fejlesztése gyermekgyermek, gyermek-felnőtt kapcsolatában, elsősorban az óvodapedagógus modell hatása révén. Az énkép- önismeret önértékelés fejlesztése teljesítményükön keresztül pozitív megerősítések által megy végbe. A gyermekek fő tevékenységi formájára: játék- mozgásra alapozva szervezzük a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatokat. A komplex hatások érdekében 33