XVIII. Évfolyam 1. szám A Víz Világnapjára: Víz a jövért 1992-ben Rio de Janeiróban az ENSZ környezettel és fejldéssel foglakozó konferenciája fenntartható fejldés néven új fogalmat bocsátott útjára. E hangzatos megfogalmazás alatt tulajdonképpen azt a fejldési tendenciát, irányvonalat kell érteni, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jöv nemzedékét abban, hogy k is kielégíthessék majdani szükségleteiket. Mindez üzenet volt a fogyasztói társadalomnak, hogy szerényebb, takarékosabb termelési és fogyasztási szokásokat alakítsanak ki a jöv generációk érdekében. Kiemelend az energia- és anyagtakarékos eljárások iránti igény, a helyi erforrások hasznosítása, a megújuló természeti erforrások eltérbe helyezése, a vízbázis védelem, a szemét- és hulladékképzdés minimalizálása, a szennyezdések csökkentése, a természeti értékek tisztelete és védelme. Egyre jobban eltérbe kerülnek az emberi vonatkozások is. Az életmód, az életminség, a tudatosság, az értékmegrzés, a tradíciók tisztelete szintén elfeltétele a fenntartható fejldésnek. A Riói Konferencia kétségkívül jelents pozitív hatással volt a világ környezeti állapotára. Elssorban nemzeti szinten lehet kedvez eredményekrl beszámolni. Több országban olyan nemzeti környezetvédelmi programokat valósítottak meg, amelyek kedvezen hatottak a levegtisztaság védelmére, a vízkészletek racionális felhasználására vagy a hulladékgazdálkodásra, illetve a vállalatok környezettudatos irányítási rendszerére. Globális méretekben azonban tovább folytatódott az erforrás-tartalékok felélése és a környezet romlása. Ennek okai elssorban a világ népességének növekedésében, illetve az anyag- és energiaigényes fogyasztási szokások konzerválódásában keresendk. Elrejelzések alapján 2025-re a világ lakosságának 2/3 nem jut hozzá a tiszta, egészséges ivóvízhez. A rendelkezésünkre álló ivóvíz a bolygó vízkészletének mindössze 0,5-1%-a. Az egyetlen megújuló forrás az esvíz. A talajvíz és a felszín alatti készletek gyorsabban ürülnek ki, mint ahogyan pótlódnak. Megállapítható tehát, ha nem lépünk idben, kevés lesz a fogyasztásra alkalmas ivóvíz, mely gazdasági, társadalmi feszültségekhez vezethet világméretekben. Az elmúlt évszázadok katonái a háborúkat hatalomért, kincsekért, birodalmak felépítéséért vagy azok feldarabolásáért, esetleg ideológiák, vallások elterjesztéséért vívták. Lehet, hogy a jövben a hadjáratokat a vízért indítják majd?
De nézzük meg mi a helyzet kicsiny hazánkban. A magyar települések 98,7 százalékához vezetéken jut el az ivóvíz. Az országban 643 sérülékeny vízbázis található - ez az öszszes víznyer helynek csupán az egyharmada, ám az érintett területen él a lakosság 67 százaléka. A leggyakoribb veszélyforrásnak a túlzott vegyszerhasználat, a bányászat, a nem megfelel hulladékelhelyezés, a csatornázatlan települések, az állattartó telepek, illetve katonai és ipari létesítmények számítanak. Az utóbbi évtizedek bnei miatt eddig 78 távlati vízbázis került veszélybe, amelyek biztonságba helyezésére kormányprogram született. Egy 1995-ös kormányhatározat döntött a hazai ivóvízbázis-védelmi program megindításáról, amely 1997-ben el is kezddött. A 2002 nyarán Johannesburgban megrendezésre került III. Földcsúcs Konferencia segítségével ismét reflektorfénybe került környezetünk megóvása, a bolygónkra leselked számos környezeti ártalom. A környezetvédelmi világkonferencia valamennyi résztvev országnak elírta, hogy készítsen stratégiát a fenntartható fejldésrl. Magyarország programjának kialakításán a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezet-egészségügyi Fosztálya dolgozik. A szakemberek által összeállított programok azonban mit sem érnek, ha az üzenetek nem jutnak el az emberekhez. Szerencsére minden évben van két nap a naptárban március 22. a Víz Világnapja és április 22. a Föld Napja mely a figyelmet a fenyeget veszélyekre, a megoldandó feladatokra irányítja. Dónucz.L. Bér és jövedelmi elképzelések Jól indult az év, hiszen több mint 1800 munkatársunk nettó keresete anélkül ntt (legfeljebb 4,5 %-os mértékben), hogy béremelésre került volna sor. Mindez az adójóváírás változásának és a minimálbér adómentességének tudható be. Milyen helyzetben vagyunk a társaság által megvalósítható béremelés kérdésében? Az elz években február elején, most március 3-án fejezdtek be középszinten (Minisztérium - VKDSz) az egyeztetések a regionális víziközm társaságokra vonatkozó éves bérmegállapodásról. E napon került megkötésre az egyezség, amelyet a DRV Hírek mostani számában teljes terjedelmében közzétesz. A megállapodás lehetvé teszi a társaságnál a megkezdett tárgyalások folytatását. Az Rt. ajánlata - egyezen az említett középszint megállapodással 6 %-os mértékben emeli az év során felhasználható bértömeget. A fejlesztést alapbérre, annak vonzataira és a Központi Alap kiegészítésére javasoljuk felhasználni.
A 2003-as év jövedelempolitikájában továbbra is a kulcsfontosságú területekre kell összpontosítanunk ernk egy részét. Tekintettel az országos minimálbér változatlanságára, ebben az évben nem kívánunk a bérnomenklatúra rendszerünkben továbblépni, azaz mindenegyes besorolási kategória alsó határát megemelni. Karbantartjuk viszont a rendszert abból a szempontból, hogy egy felülvizsgálat során napvilágra került ellentmondások (egyik igazgatóságon ugyanaz a munkakör kedveztlen, másiknál normál munkakörülményi kategóriába van sorolva) kezelését várhatóan megoldjuk. Felmerült a béremelések kapcsán a bevezet mondatban is jelzett ténnyel kapcsolatos félelem: vajon lesz e bérfejlesztés azokban a kategóriákban, amelyek az adótörvények változása miatt úgyis nettó keresetemelkedést tudhatnak magukénak. Erre a válasz: igen, lesz ha A ha azt jelenti, hogy egyrészt lehet, vagyis nem tervezi a cégvezetés olyan bérmegállapodás megszövegezését, amely elírná, hogy milyen kereseti sávban, mennyit kell vagy lehet emelni, másrészt szintén lehet az adott munkavállalónak béremelése, ha a vezetje megfelelnek ítéli a teljesítményét. Az éves bérterv a központi érdekeltség soron belül továbbra is külön finanszírozási forrást biztosít a kiemelt projektekben közremködk számára. Ezzel az integrált informatikai rendszer PM moduljának indulását, a Mszaki Információs rendszer fejlesztését, az új humán informatikai megoldások használatba vételét valamint a minségügyi rendszerben külön munkát vállaló koordinátorok, bels auditorok anyagi érdekeltségét kívánjuk megoldani. Beterveztük a felntt szakmunkásképzésben várhatóan sikeresen végz munkatársaink jutalmazását, a technológusok KSZ szint premizációjának fedezetét, a diplomás minimálbér 100 eft/hó összegre emelését (ebbe a körbe azok a munkavállalók tartoznának, akiknek a munkakörére az Rt képesítési elírása felsfokú iskolai végzettséget ír el, és próbaidejüket letöltötték), a Gépészeti Igazgatóság speciális szervezeti érdekeltségét. Mintegy 21 millió Ft-ot szánnánk kiemelten az alaptevékenységet végz egységeink anyagi megbecsülésének fokozására. Az eredményfügg egyszeri év végi kifizetést is tervesítettük. Összegét a középszint bérmegállapodásban említett további max. 2 %-os bértömeg növekedéssel együtt a tavalyi szintre szeretnénk beállítani. Az eredményfüggség azt jelenti, hogy minden munkavállalónak érdeke a társasági eredményesség fokozása a bevételek növelésével, a ráfordítások ésszer csökkentésével. Ebben az esetben juthatunk hozzá a helytelenül 13. havi -nak nevezett bérösszeghez, hiszen sajnos még nem volt rá példa, hogy egyhavi alapbért mindenkinek pluszban ki tudtunk volna fizetni. Hatékonyabban kell az év során gazdálkodni az emberi erforrással, tehát éves szinten átlaglétszámunkat várhatóan csökkenteni kell. Keresni kell a bels tartalékokat saját bérezési rendszerünkben, a kevésbé motiváló bérösszetevk számának csökkentésével. Átfogó elemz munkával felmérjük, majd a felmérés alapján javaslatot teszünk az üzemelési tevékenységet és annak irányítását ellátó szervezetek munkájának eredményesebbé tétele érdekében.
Nem lesz semmilyen szempontból könny év 2003. Lehet, hogy a korábbi megoldások, intézkedések már hatástalannak, eredménytelennek bizonyulnak. Lehet, hogy más, új módszereket kell alkalmaznunk. Ennek érdekében fel kell tudni ismerni a vezetésnek az ilyen szempontból problémásnak mutatkozó helyzeteket, és beavatkozó lépéseket kell tenni a színvonalas szolgáltatás fenntartásáért. Az elzekben felsorolt tényezk, javaslatok is ezt a célt kívánják szolgálni. Lódi Miklós Munkaügyi ov. Az informatikai fejlesztések befejez fázisa: PM modul Az elmúlt év utolsó heteiben ismét felélénkült az élet a központi székház oktatótermében. Munkatársaink azért érkeztek, hogy megismerkedjenek az informatikai rendszerünk újabb moduljával. Az oktatóterem és a büfé környékén mindenki csak egy bizonyos PM modulról beszélt. Az alábbi írásunkkal a sokak által ismeretlen mozaikszó bemutatására vállalkozunk, és a témában legilletékesebb vezett, Szebényi Tibor informatikai igazgatót kerestük fel, hogy avassa be a DRV Hírek olvasóit az SAP informatikai rendszer újabb fejezetébe. - A DRV Rt. informatikai rendszere tovább bvült, mit jelent a rövidítés PM modul és mivel foglalkozik ez a programrész? Szebényi Tibor informatikai igazgató - Az 1999-ben megkezdett informatikai fejlesztések harmadik, befejez fázisába lépett a DRV Rt. A harmadik ütemben a PM modul bevezetése zajlik a Társaságunknál, mely az üzemfenntartási tevékenység támogatására szolgáló szoftver. A program alkalmazásba vétele azért is különleges feladat a vállalat számára, mivel olyan munkatársakat érint, akik korábban csak hagyományos módon, papíron rögzítettek adatokat. Nagy várakozással tekintünk tehát a modul éles indulása irányába, hiszen olyan embereket kellett oktatunk, akik most ismerkednek a számítógéppel, és ráadásul egybl egy ilyen komoly programmal kell megbirkózniuk. Ennek ellenére kijelenthetjük, hogy a rendszer alkalmazásba vétele mindeddig problémamentesen zajlott. Munkatársaink lelkiismeretesen dolgoznak, és bizakodva várják munkájuk gyümölcsét, maguk is használni akarják a számítógépes támogatás nyújtotta elnyöket. A területi igazgatók egyöntet véleménye is ezt támasztja alá, mindeddig egyik modul bevezetése sem volt ennyire panaszmentes. - Hol tart jelenleg a modul üzembe helyezése? - Január elején az éles üzemi használatbavétel megtörtént, és nagyon szk határidk vannak az els három hónapos próbaüzemre. Ebben a periódusban lehet kipróbálni a modul különbö-
z beállításait, majd 2003 márciusában kerül sor az SAP rendszer els negyedéves zárására, amikor már a programnak a többi modulhoz kapcsolódva problémamentesen kell mködnie. Az idzítés szempontjából nem túl szerencsés számunkra, hogy távozott a munkacsoport meghatározó személye, Antal Imre üzemfenntartási osztályvezet, de munkáját utódja Viola Ferenc, illetve kollégája Munkás András folytatni tudják, és persze a területi igazgatókra is számos feladat hárul. - Hány ember munkáját befolyásolja közvetlenül a modul bevezetése? Hogyan kapcsolódik a PM a korábban bevezetett modulokhoz? - Üzemvezetségenként minimum két ember mindennapi munkájában tölt be meghatározó szerepet a modul, illetve az igazgatóságokon és a központban az üzemfenntartási munkatársak dolgoznak a számítógépes szoftver segítségével. Sokkal fontosabb viszont a kérdés második része, hiszen valamennyi korábban bevezetett modullal szoros kapcsolatban áll a PM, ezáltal már jóval több kollégánk munkáját befolyásolja közvetetten. Kulcsfontosságú például a pénzügyi feladás, a kontrolling elszámolásos kapcsolat, de ugyanígy megemlíthetjük az IHR (humánerforrás gazdálkodó program) rendszerrel való kapcsolatot a munkabér-felosztás révén. A PM modul beékeldik valamennyi modul munkájába, ezért fontos, hogy a próbaüzem során valamennyi hibát kiszrjük. - Miben nyilvánulnak meg a rendszer elnyei, a korábbi hagyományos, papíralapú munkához képest? - Eddig is voltak írásos dokumentumaink az üzemfenntartási tevékenységeinkre vonatkozóan az anyagfelhasználás, a munkaid ráfordítások, és számos egyéb más adat vonatkozásban. Azok mindegyikét azonban külön-külön rögzítették a kollégák. Most a rendszerbe egyszer bevitt adatokból sokkal több információ nyerhet ki kevesebb emberi munkaigény mellett. Viszonylag gyorsan készíthetk kimutatások a kontrolling vagy a munkaügyi osztály számára, és akkor még nem beszéltünk az üzemfenntartás különböz mszaki összesítéseirl, amit eddig is el kellett készíteni a munkatársaknak, de jóval több munka árán. Igazából a munkavégzés idtartamának csökkenése mellett, a rendelkezésre álló többletinformációk jelentik a f elnyt. Nehéz számszersíteni, forintosítani az elnyöket, költséghaszna azonban mindenképpen van a rendszernek hosszútávon. Elég, ha arra gondolunk, hogy megvizsgálhatjuk például a fenntartási munkák fontossági sorrendjét. Lehet, hogy kiderül, hogy egy bizonyos fenntartási munka nem várathat magára tovább, valamelyiket pedig nyugodtan halaszthatjuk késbbre, a rendelkezésre álló források függvényében. A költségmegtakarítást elssorban az információ jelenti, és ehhez párosul a felszabaduló teljesítménykapacitás, azaz munkatársaink más szakmai feladatokkal is megbízhatók. - A Társaság teljesítette a maga elé kitzött célt, valamennyi modul bevezetésre került. Tervezünk-e további informatikai fejlesztéseket, hogyan tovább? Az általunk használt SAP integrált informatikai rendszer nem teljes kör, hiszen léteznek még további modulok, de a cégvezetés ezek bevezetését egyelre nem tervezi. A hangsúlyt az alkalmazott rendszerek optimális üzemeltetésére kell helyeznünk. Nagyon fontos például a mködési sebesség javítása, mert a rendszer jelenlegi sajátosságai miatt elfordulhat, hogy várakozással kell tölteni a munkaid egy részét, amíg a rendszer az adatokat továbbítja. A megoldáson dolgozunk, jelentsen gyorsíthatja az információáramlást a mikrohullámú adatátvitel,
mely viszonylag alacsony költséggel telepíthet berendezésekbl áll. Két igazgatósági központtal is kiépült már az ilyen típusú adatforgalom és pozitív visszajelzéseket kaptunk a mködési sebességre vonatkozóan. Tennivalónk az SAP-n kívül persze akad bven a MIR (Mszaki Információs Rendszer), az IHR, a fuvar program, valamint az idei évben bevezetésre kerül humán erforrás gazdálkodás tevékenységét támogató program kapcsán is. Bízom benne, hogy a munkatársak által jelzett hibák kiküszöbölésével, valamint a munkafolyamatok rutinná válásával valamennyi felhasználó számára egyértelmvé válik, hogy az informatikai rendszereink valóban segíttársaink. -dónucz- A 2002. évi dolgozói elégedettség felmérés adataira alapozott akcióterv I. Javadalmazás Ezen a területen mértük a legalacsonyabb elégedettségi szintet. Több kérdés is foglalkozott a témával, mivel fel kívántuk tárni a probléma mélységét. Kitzött cél: A javadalmazással kapcsolatos átlagos elégedettségi szint néhány százalékpontos, érzékelhet növekedését elérni. Akció: 1. Bérfejlesztés A 2003. évi bérfejlesztés várható mértéke felteheten nem fogja módosítani az anyagi megbecsüléshez kapcsolódó elégedettségi szintet. A DRV Rt. lehetségei korlátozottak ezen a téren. A tulajdonos által engedélyezett alapbérfejlesztésen kívül azonban egyéb intézkedésekkel próbáljuk javítani a munkavállalók elégedettségét. 2. Besorolási rendszer A 2003. évben nem emeltük a besorolási kategóriák minimumhatárait annak érdekében, hogy az egyes bérkategóriákon belüli bérfeszültségeket kezelni tudjuk. A besorolási rendszerrel kapcsolatos vélemények közt megjelent kritikaként az, hogy a dolgozókat átsorolták, visszasorolták alacsonyabb kategóriába. Átfogó vizsgálatot indítottunk ezen anomáliák megszüntetését és egységes besorolási elvek létrehozását célozva. A munkafolyamat során felmérjük, hogy mely fizikai munkakörök tartoznak normál, illetve kedveztlen munkakörülmények közé. A jelenlegi helyzet ugyanis meglehetsen eltér, egyáltalán nem következetes besorolási gyakorlatot mutat. Van olyan igazgatóság, amely csak normál munkakörülmények közé sorolja az általa foglalkoztatott fizikai dolgozókat, illetve van olyan igazgatóság, ahol minden fizikai dolgozó kedveztlen munkakörülmények között
dolgozik. A humáner gazdálkodási szervezeteken kívül a munkafolyamatba bevontuk a területi igazgatókat, mszaki vezetket, üzemvezetket, hiszen k ismerik legalaposabban beosztottaik tevékenységét. A munkakörülmények vizsgálatakor a következ szempontokat vettük figyelembe: -dinamikus terhelés -statikus terhelés -monotónia -koncentráció -veszély -kellemetlen tényezk -klíma -zajhatás, vibráció Minden egyes munkakört és pozíciót megvizsgáltunk ezen szempontok alapján, majd pontozással meghatároztuk azon munkaköröket, amelyek normál vagy kedveztlen munkakörülmények közé sorolhatók. Remélhetleg a munkafolyamat eredményeként végrehajtott átsorolások kedvezen befolyásolják a besorolási rendszerrel kapcsolatos dolgozói véleményeket. 3. Szociális juttatások A szociális juttatások között legnagyobb fontosságot a felmérés alapján az étkezési bónnak tulajdonították dolgozóink. 2003. év január 1-tl a jogszabályok által meghatározott adómentességi határnak megfelel étkezési utalványt kapnak dolgozóink. Az eddigi gyakorlatnak megfelelen egyenl kezelést szeretnénk biztosítani a hideg és a meleg étkeztetést igénybevevk számára, amennyiben a szükséges fedezet rendelkezésre áll. A tavalyi évben új elemként lépett be az iskoláztatási támogatás szociális-jóléti juttatásaink rendszerébe. A 2003. évben terveink szerint az eddig rászorultsági alapon kapott juttatás alanyi jogon fog járni, vagyis bizonyos jogszabályi feltételeknek megfelel gyermekes munkavállalóink teljes köre részesül e juttatási formában, melynek összege gyermekenként 10 eft. Megkezdtük a tárgyalásokat a szociális-jóléti juttatásaink körét tovább bvít, egészségügyi ellátások, gyógyszerek vásárlásának finanszírozását lehetvé tev egészségkártyával kapcsolatosan. Szociális-jóléti juttatásokra összességében többet fordítunk, mint a 2002. évben. A dolgozói biztosítások esetében következik be bizonyos mérték csökkenés, mivel az SZJA törvény változása miatt 2003. január 1-tl megszüntetjük a dolgozókra vonatkozó betegségbiztosítást az élet- és balesetbiztosítások kedvezbb feltételeinek megteremtése mellett. II. Vezetés 1. A vezeti munkával kapcsolatos elégedettség: A vezetéssel kapcsolatos témakör mind a DRV Rt. fels vezetésérl, mind a közvetlen vezetkrl alkotott munkavállalói véleményeket vizsgálta. Az átlagos elégedettségi szint a vezetk munkájával kapcsolatosan 62 %-os volt. Ezen belül is jellemz, hogy a DRV Rt. fels vezetinek munkáját némileg kedvezbben ítélték meg a munkavállalók.
Kitzött cél: A vezetés színvonalához kapcsolódó elégedettségi szint növelése. Akció: A vezetk számára korszer vezetési és szakmai ismeretek biztosításával kívánjuk a vezeti munka megítélését tovább javítani. A 2003. év folyamán több olyan képzési program indul, mely ezt célozza. -Vezet beosztású munkatársak, illetve vezet utánpótlásként szóba jöhet felsfokú végzettség szakemberek számára meghirdetjük az üzleti világban elismert, modern és átfogó menedzsmentismereteket nyújtó MBA képzésen való részvétel lehetségét. - Az elégedettség felmérés során beküldött kérdívekbl különösen a szöveges válaszokból érzékelhet volt, hogy bizonyos szervezeti egységek esetében nem mentes a feszültségektl a vezet és a beosztott viszonya. Fontos lenne, hogy a vezetk hatékonyan kezelni tudják a munkavégzés során vezet és dolgozó, illetve a beosztottak között felmerül konfliktusokat. Ennek érdekében a konfliktusok és a stressz kezelésének eredményes módozatait bemutató tréningeket szervezünk a vezet beosztású munkatársak számára. -A vezetk teljes köre részt vesz 2003 szén a bevezetend teljesítményértékelési rendszerrel kapcsolatos képzési programon. 2. Vezet és beosztott viszonya: A beosztott és közvetlen vezetje viszonyát mutatja az is, hogy milyen gyakran kap visszajelzést teljesítményérl a beosztott vezetjétl. Válaszadóink összesen 70 %-a érezte úgy, hogy soha nem kap visszajelzést munkateljesítményével kapcsolatosan, vagy csak akkor, ha valami hibát követ el. Nyilvánvaló, hogy a vezetk a minségi munkavégzés esetén sem igazán használják ki az elismerésben, a dicséretben rejl motivációs lehetségeket. Kitzött cél: Csökkenjen azon munkavállalók aránya, akik a soha választ adták, növekedjen azok száma, akik rendszeres visszajelzést kapnak vezetjüktl munkájukra, teljesítményükre vonatkozóan. Akció: A DRV Rt-nél alkalmazott értékelési rendszer átalakítása, teljesítményértékelési rendszer fokozatos bevezetése. Els lépcs: a vezet beosztású munkavállalók értékelési rendszerének kialakítása. A 2003 január végi vezeti tréning egyik fontos témája volt a teljesítményértékelési rendszer kialakítása. Megállapodás született a rendszer céljairól, az értékeltek körérl, az értékelési szempontokról, valamint a rendszer kialakításának ütemezésérl. Az érintett vezet beosztású munkavállalókat elször 2004. január-február hónapban értékelné közvetlen vezetjük a bevezetend rendszer szerint. A teljesítményértékel beszélgetéseket évi rendszerességgel tervezzük lebonyolítani. Az értékelésbe bekerül munkavállalók köre a vezérigazgató helyettesektl kiindulva a központi és igazgatósági csoportvezetkig, valamint az üzemvezetségeken az üzemvezethelyettesi és a mvezeti munkakörben elhelyezkedkig terjed. Az összes értékelt vezeti létszám mintegy 240 f. A 2002-ben végzett dolgozói elégedettség felmérés volt az els a DRV Rt. életében. A felmérés több területen vizsgálta a munkavállalók véleményét, elégedettségének szintjét. Emlékeztetül a f területek: a munkavállalók motivációja, a vezetés, a munkakörnyezet, a javadalmazás, a munkahelyi légkör, a végzett munka, a bels kommunikáció, a DRV Rt. stratégiája, tevékenysége. Maradéktalanul egyik terület eredményével sem lehetünk elégedettek: a
munkahelyi légkör, a végzett munka, a DRV Rt. tevékenysége, valamint a munkakörnyezettel való elégedettség az, ami leginkább megközelítette a kívánatos legalább 70 %-os szintet. A Társaság vezetése az elégedettség felmérés eredményeire alapozott akcióterv összeállításával bízta meg a Munkaügyi Osztályt. A legalacsonyabb elégedettségi szint a javadalmazással kapcsolatosan volt tapasztalható. Ennek megfelelen az akciótervben is e terület kapta a legnagyobb hangsúlyt. Mindazonáltal sajnos a Társaság rendelkezésére álló források meglehetsen korlátozottak, így nagy horderej változást nem lehet megvalósítani. A javadalmazás mellett a vezetés területe az, amely szerepel az akciótervben. A vezetk munkája a Társaság eredményességére, hatékony mködésére, valamint a dolgozók hangulatára, elégedettségére egyaránt hatást gyakorol; dönt fontosságú tehát a vezeti munka minsége. Az akciótervet a DRV Rt. fels szint vezetése fogja jóváhagyni. Az értékelési rendszer elfogadott céljai: -Járuljon hozzá a DRV Rt. eredményességének növeléséhez a munkatársak motivációjának, egyéni teljesítményének növelése által. -Létesítsen szorosabb kapcsolatot a DRV Rt. stratégiai céljai, üzletpolitikája, üzleti terve és a munkatárs céljai között. -Értékelje és egyben fejlessze a vezeti munka hatékonyságát a munkateljesítmény és a munkatársak menedzselésének területén egyaránt. -Nyújtson információkat a képzési szükségletek és igények feltérképezéséhez, valamint az utánpótlás és karrier tervezéséhez. Értékelési szempontok: -munkaköri feladatok -célfeladatok ellátása -megbízhatóság -együttmködési készség -pontosság -döntési képesség -kommunikációs képesség -empátia -terhelhetség -következetesség -problémamegoldó képesség -innovációs képesség -fejldés iránti igény -felelsségtudat -önállóság -konfliktuskezelési képesség -szakmai ismeretek -szakmai fejldés -a szakmai ismeretek gyakorlati alkalmazása -szervezképesség
-motiváló képesség -csapatépít képesség Egy megfelel színvonalon bevezetett és megvalósított teljesítményértékelési rendszer várhatóan hozzájárul a vezet beosztott közötti kapcsolat javításához. Az akciótervben kitzött célok teljesülését a 2004-ben megvalósítandó újabb dolgozói elégedettség felmérés folyamán ellenrizzük, a 2004-es eredményeket összevetve a 2002. évi adatokkal. Cservenné Boros Andrea humánszervez Végrehajtásban az ISO 9001: 2000 Minségügyi rendszerünk ISO 9001:2000 szabvány szerinti megújító küls auditjára 2003. március 24-28-án kerül sor. A tanúsítást 2 f auditor és egy szakért fogja végezni a Központban és a területi igazgatóságokon. A sikeres küls auditálást követen kaphatja meg Társaságunk az ISO 9001:2000 szabvány szerinti Tanúsítványt. - Mi volt az oka, hogy Társaságunk továbbfejlesztette a minségbiztosítási rendszerét? - tettük fel a kérdést Szebényi Tiborné minségügyi vezetnek. - A DRV Rt. 1997-tl kezdte meg a minségfejlesztési koncepció kialakítását a minségbiztosítási rendszer kiépítése céljából. Az auditálás a régi ISO 9001: 1994 minségbiztosítási rendszer szabvány követelményei szerint történt, mely Társaságunk esetében 2003. március végével lejár, mivel a minségügyi tanúsítványokat háromévente meg kell újítani. A megújító auditot már az ISO 9001:2000 szabvány követelményei szerint végzik, mert a régi szabvány 2003. decemberében érvényét veszti. A DRV Rt. vezetése elkötelezett a minségügyi rendszer kiépítésében és fejlesztésében, ezért Társaságunk vállalta az ISO 9001: 2000 minségirányítási rendszerre való áttérést. Érdemes megemlítenünk, hogy a Gépészeti Igazgatóság a saját tevékenységére vonatkozóan a tavalyi évben már megszerezte az új szabvány szerinti tanúsítványt. - Mi a különbség a két szabvány követelményei között? - A régi minségbiztosítási rendszer a fogyasztói elvárások kielégítését, illetve a szabvány által meghatározott minségi színvonal teljesítését tzte ki célul. Az új szabvány a fogyasztói megelégedettség fokozására alkalmazandó eszköz. Nem elég a szolgáltatásainkat egy meghatározott minségben biztosítani, hanem a fogyasztói igények kielégítésével a megelégedettség növelésére kell törekednünk, miközben a rendszerünket folyamatosan fejlesztjük. Mivel a folyamatos fejldést tudnunk kell bizonyítani, ezért célokkal kell rendelkeznünk, fejlesztési tevékenységet kell folytatnunk, illetve mérnünk kell a fogyasztók megelégedettségének növekedését is. Az ISO 9001: 2000 minségfejlesztési rendszer még nem jelenti a teljes kör minségirányítást, de alapelvei már a TQM felé hajlanak. - Melyek voltak a legfontosabb tennivalóink, hogy az új szabvány követelményeinek megfeleljünk?
-A felkészülést team munka keretében 2002. els felében kezdtük el, a Macro-TQI Tanácsadó Kft. részvételével. Elször átvizsgáltuk a minségbiztosítási szabályozó rendszerünket, majd a problémás pontok feltárása után végeztük el a szükséges módosításokat. Az új szabályozó rendszer 2002. július 15-én került jóváhagyásra és ettl az idponttól kezdve az ISO 9001:2000 szabvány követelményei szerint mködtetjük a minségirányítási rendszerünket. A minségirányítási rendszer alapelvei Vevre figyel szervezet: a döntéseinket a fogyasztók igénye alapján kell meghoznunk. A fogyasztók jelenlegi és jövbeni igényeinek felmérésén és értékelésén túl, törekednünk kell a fogyasztói igények kielégítésére és az elvárásaik túlteljesítésére. Vezetés: meghatározzák a célokat és az elérésükhöz szükséges eszközöket, megteremtik az irányítás egységét és azt a bels környezetet, melyben a mindennapi munka folyik. Jó kommunikációs hálózatot alakítanak ki. A dolgozók bevonása a rendszerbe: a munkatársaknak lehetségük van javaslatokkal és bírálatokkal a meglév rendszer fejlesztésére, illetve javítására. Folyamatközpontú gondolkodás: a kívánt célt hatékonyabban tudjuk elérni, ha a hozzá kapcsolódó erforrásokat és tevékenységet folyamatként kezeljük. Ehhez szükséges: egy folyamatgazda, folyamatos figyelemmel kísérés, folyamatos értékelés, folyamatos felülvizsgálat és az eltérés paramétereinek meghatározása. Rendszerszemlélet menedzsment: ahhoz, hogy eredményesen mködjünk, és erforrásainkkal a lehet legjobban és hatékonyabban gazdálkodjunk, fontos, hogy folyamatainkat rendszerben kezeljük. Ennek alapján szükséges az egymással kölcsönhatásban lév folyamatok azonosítása, megértése és irányítása. Folyamatos fejlesztés: a célkitzéseinkben szerepl folyamatos fejlesztés kialakításához elengedhetetlen a termékek, a folyamatok és a rendszer mérése dokumentálható módon, a fejlesztés indításától az értékeléséig. Ismernünk és alkalmaznunk kell a különféle fejlesztési módszereket, eszközöket. A tényeken alapuló döntéshozatal: a jó döntések meghozatalához nélkülözhetetlen a megfelel adatok biztosítása, az adatok gyjtése, elemzése és ellenrzése. Az informatikai rendszerünk nagy segítséget jelent ezen a területen. A kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatok: törekednünk kell a kétoldalúan elnyös kapcsolatok kialakítására a partnereinkkel és a szállítóinkkal. A második nagyon fontos lépés az általános fogyasztói elégedettségi vizsgálat elvégzése volt. Az elégedettség folyamatos figyelemmel kísérése érdekében évente részleges, háromévente pedig teljes kör felmérést fogunk végeztetni fogyasztóink körében. A harmadik lényeges feladatunk a minségcélok megfogalmazása volt, mérhet mutatók mellérendelésével. Jelenleg nyolc minségcél megvalósítását tztük ki magunk elé, melyek a következk: A fogyasztói reklamációk, különösen a jogos panaszok számának csökkentése. A fogyasztói megkeresések gyorsabb ügyintézése.
Az önkormányzati partnerek elégedettség mérésének elvégzése, a kapott adatok kiértékelése, majd újabb célok kitzése. Mködési területünkön a szennyvízbekötések számának növelése, annak ösztönzése, a fogyasztói kör bvítése és a közmolló csökkentése céljából. Növelni kívánjuk a képesítési elírásnak megfelel munkavállalók arányát. A bels kommunikáció javítása az információforrások bvítésével, és az intranet hálózat megjelenés-minségének javításával. Az értékesítési különbözet csökkentése. Alapvet érdekünk a szolgáltatás ellenértékének ütemes realizálása. Célunk a szolgáltatás minségére közvetetten visszaható kintlevségeink csökkentése. Az auditálás szempontjából fontos, hogy a célok megvalósításában konkrét feladattal rendelkez szakterületek pontosan ismerjék a célkitzéseinket és a végrehajtási tervet egyaránt. A negyedik terület a fejlesztési tevékenység bevezetése és gyakorlatban történ megvalósulása. Az 52 MB a Helyesbít vagy Megelz Tevékenységek Szabályzata írja le, hogyan lehet végigkísérni a javaslattól kezdve egészen az elbírálásig a fejlesztési tevékenységeinket. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy módosító javaslattal minden dolgozónk élhet. Az ötödik fontos tevékenység a folyamatgazdák PDCA (P = tervezd meg, D = tedd meg, C = ellenrizd, A = avatkozz be) szellem folyamatirányításának ersítése a szabályozórendszer teljessé tételétl, vagyis a tervezéstl kezdve az oktatáson, a szakmai ellenrzéseken keresztül a folyamatok értékeléséig és a fejlesztési irányok meghatározásáig. A vezeti átvilágítás során, a folyamatokon keresztül magát a rendszert is értékeljük. A folyamatgazdai jelentések és a bels auditok alapján, március elején határozatba foglaljuk, hogy készen áll-e a rendszer a küls auditra. - Hogyan épül fel a minségirányítási rendszer? A minségügyi rendszerünk irányítását a menedzsment melyet kiemelten Pálfi Imre TQM menedzser képvisel - vezetésével a folyamatgazdák végzik. A Minségügyi Iroda (minségügyi vezet, minségügyi fmunkatárs és minségügyi ügyintéz) feladata a központi operatív irányítás. Az igazgatóságokon ezt a tevékenységet a minségügyi koordinátorok végzik. Drescherné H. Andrea
Képerny eltti munkavégzés 1999-ben jelent meg az 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet Magyarországon, a képernys munkahelyeken történ munkavégzés ergonómiai és egészségügyi szabályairól. E rendeletben már szó volt a látásromlást elidéz tényezkrl és a munkavállalók éleslátást biztosító szemüveggel való ellátásáról. Ezt a rendeletet 2001. év folyamán úgy módosították, hogy az éleslátást biztosító szemüveg adását felfüggesztették. A 2003. január 1-én életbe lépett 30/2002. (VIII.30.) SZCSM rendelet ismételten visszaemelte a jogszabályba a kötelez látásvizsgálatot és a képerny eltti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüveg munkáltató részérl történ biztosítását. A rendelet után megtettük a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy a hatálybalépést felkészülten várjuk. Úgy gondoltuk, hogy az 1/2003. sz. vezérigazgatói utasítás konkrétan megfogalmazza azokat a szabályokat, amelyek e területre érvényesek. Az elmúlt másfél hónapban sok mindent tapasztaltunk és a szemüvegekkel kapcsolatban nagyon sok kérdés érkezett csoportunkhoz. Szeretnénk egyértelmvé tenni mindenki számára e szemüvegek juttatásának kritériumait. 1. A szemüveg csak 50-60 cm távolságig nyújt éleslátást. 2. Azok és csak azok kaphatják, akik rendszeresen 4 óránál többet töltenek el képerny eltti munkavégzéssel. 3. Akkor jogosult rá a munkavállaló, ha az elzleg /nem munkáltató által/ biztosított szemüvege az 50-60 cm-es éleslátás kritériumát nem elégíti ki. 4. Azok, akik az elz rendelet hatálya alatt 2000-2001. években szemüveget kaptak ezen a jogcímen, és az orvos megállapítja, hogy az 50-60 cm-es éleslátásuk tovább romlott, nekik szemüveglencsét térít az Rt. Az éleslátást biztosító szemüveg kerettel együtt elzetes tájékozódásunk szerint 8-9000 forintból, csak a szemüveglencsék átlagosan 5-5500 forintból beszerezhetk. Ez az eszköz a jogszabályban elírt minimális követelményt kielégíti. A szemüveget és a lencsét is az Rt. veszi nyilvántartásba. Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy mivel az Rt. által biztosított olyan eszközrl van szó, amely megóvja a szem épségét, semmiféle extra igény kielégítésére nincs lehetségünk. Folmeg Zoltán önálló csoportvezet
VÍZMONDÓ A PR Iroda a DRV Rt. 2003. évi üzletpolitikai célkitzéseinek megfelelen, a korábbinál hatékonyabb, célratörbb kommunikációt kezdeményez Társaságunk fogyasztói irányában. A tavaly elvégzett fogyasztói elégedettség felmérés eredményei megmutatták számunkra, hogy fogyasztóink általában elégedettek a DRV Rt. tájékoztatási tevékenységével, ugyanakkor számos konkrét kérdésre nem tudtak választ adni az információk hiányában. A fogyasztóink tehát viszonylag keveset tudnak a DRV Rt.-rl, nem ismerik azokat a körülményeket, melyek az alaptevékenység biztonságos ellátását befolyásolják. Mindezen tényezk következtében a Társaságról a fogyasztókban kialakult kép bizonyos esetekben torzulhat. Véleményünk szerint mindenképpen javítaná Társaságunk megítélését, ha fogyasztóink megismernék a víziközm szolgáltatójukat és annak tevékenységét. A minségi munkavégzést kiegészítve a kommunikációs munka révén így mi is hozzájárulhatunk a cég iránti bizalom kialakításához, megítélésünk javításához. Annak érdekében, hogy üzeneteink minél szélesebb körben jussanak el a célközönséghez, a többi közszolgáltatóhoz hasonlóan, a számla mellé csatolt tájékoztató anyag kiküldését tervezzük. A kiadványokat negyedévente, az éppen aktuális elszámoló számla mellé tesszük a borítékba. A küldemény plusz postaköltséget így nem jelent, formátumát és anyagát tekintve olyan megoldásra törekszünk, hogy a borítékoló gépek képesek legyenek a számlával együtt a borítékba helyezni azokat. Az érintett célcsoport a DRV Rt. állandó lakossági fogyasztói, tehát mintegy 150.000 háztartás (bekötési hely). A célcsoport több szempontból is rendkívül összetett. Szelektálható például területi elhelyezkedés szerint, a korosztályok figyelembe vételével, a vízfelhasználási szokások tekintetében. A kommunikáció sikerességének szempontjából azonban számos más fontos tényezt is figyelembe kell vennünk, így például az iskolai végzettségben, az információ befogadási és feldolgozási készségben, képességben fellelhet különbségeket. Mindezen tényezk nagymértékben befolyásolják a közvetített üzenet tartalmát, megfogalmazását, mennyiségét. Figyelembe véve a területi PR, illetve ügyfélszolgálati munkatársak véleményét is, az üzenetek formába öntésekor az alábbi elsrangú tényezket kell szem eltt tartanunk: - Egy hosszú, kétoldalas szöveget a fogyasztó nem olvas el korunk felgyorsult, információkkal teli világában. - A sok szöveg helyett figyelemfelkelt ábrákat, képeket javaslunk, a mondanivalót játékos formában mutatjuk be.
- A fogyasztó fejével kell gondolkodnunk, kerüljük a szakkifejezéseket, röviden, tömören kell fogalmaznunk, úgy hogy azt a célcsoport valamennyi fent bemutatott szegmense megértse. A 2003-ban, negyedévente kiküldend hírlevelek egymásra épül tematikája a következképpen alakul: 1. Általános cégbemutató: Kik vagyunk? Hol vagyunk? Mit csinálunk? Valamint a Víz Világnapi (március 22.) üzenetünk. 2. A vízellátás folyamata. Hogyan kerül a tiszta, minségileg ellenrzött ivóvíz a csapokba? Az aktualitás tekintetében megemlékezés a Vezetékes Ivóvíz Napjáról (június 12.). 3. A szennyvízelvezetés, -tisztítás folyamata. A környezetvédelem aktuális kérdései, feladatai. 4. Miért ennyi? A víz- és csatornadíjak összetétele; az ármegállapítás módja, felelse. Az aktualitás tekintetében hasznos téli tanácsok, víztelenítés, fagyás elleni védekezés. A fent bemutatott gondolatmenet alapján készült el a tájékoztató kiadvány 2003. évi els száma, melyet végül a Vízmondó névre kereszteltünk. A kétoldalas A/4 formátumú szórólap els oldalán egy remélhetleg mindenki számára közérthet sematikus ábrát helyeztünk el, mely arra hivatott, hogy bemutassa a DRV Rt. mködési területét, valamint két legfontosabb alaptevékenységét: az ivóvízellátást és a csatornaszolgáltatást. A színes rajzok és érdekes hasonlatok segítségével fogyasztóink információkat kaphatnak az üzemeltetett hálózatok nagyságáról is, és persze megjelenik jó néhány vízfelhasználási mód a fogyasztó oldalán, természetesen a teljesség igénye nélkül. A második oldalon a Tudja-e Ön, hogy cím rovatban rövid kérdés rövid válasz formájában az els oldal ábráit egészítjük ki szöveges információkkal. A Víz Világnapjára kívánjuk felhívni fogyasztóink figyelmét egy korábbi irodalmi pályázatra érkezett versbl vett idézettel. A fennmaradó részen egy keresztrejtvényt helyeztünk el Kvízmondó címmel, amely ismételten szolgálja a figyelemfelkeltést, az esetleges újabb információközlést, másrészt lehetséget biztosít számunkra, hogy munkánkról bizonyos mérték visszacsatolást kapjunk. Fogyasztóink természetesen nemcsak a megfejtést küldhetik be címünkre, de kérdéseket is feltehetnek, olyan témákat javasolhatnak, amire kíváncsiak. A Vízmondó megítélését persze az olvasó szubjektív értékrendje is befolyásolja majd, ezért Önöket is arra kérjük, osszák meg velünk véleményüket, ötleteiket, hogy Társaságunk kommunikációját és ezáltal megítélését tovább javíthassuk. Dónucz László Megújult ügyfélszolgálat a Gépészeten Várakozás feletti eredményt hozott a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóság számára a tavalyi év, hiszen a korábbi években kialakult feladatok mellett jó néhány eredményes, új üzleti kapcsolat kialakításával is sikerült tovább ersíteni a gazdálkodását. A megnövekedett hazai ügyfélforgalom, valamint a külföldi partnerek egyre gyakoribb látogatása, érdekldése a cég szol-
gáltatásai iránt arra ösztönözte az igazgatóság vezetését, hogy a szolgáltatások szakmai színvonalának folyamatos javításán túl a partnerekkel való kulturált találkozás lehetségét is biztosítsák. Mint Máté László igazgató tájékoztatott bennünket: saját erbl sikerült felújítaniuk az üzleti megbeszélésekre, szakmai továbbképzésekre, bemutatókra is alkalmas tárgyaló termüket, valamint nemrégiben elkészült a földszinti ügyfélszolgálati iroda, ahol immár európai körülmények között fogadhatják megrendeliket. - Az ügyfélszolgálati iroda korszersítésére részben azért volt szükség, mivel egyre többen érkeznek hozzánk megrendelésekkel, másrészt azért is, mivel az irodában amúgy is szükség lett volna például az elektromos hálózat és a vízellátó rendszer cseréjére. Ráadásul az egész DRV Rt. területén más igazgatóságoknál már megtörtént a kulturált ügyfélszolgálati irodák kialakítása, s így most mi kerültünk sorra. A felújítást saját erbl végeztük, méghozzá úgy, hogy az ügyfélszolgálati iroda mellett a mszaki csoportot is ott helyeztük el, így sikerült költségkímélen, de mégis színvonalas módon egyszerre két feladatot is megoldanunk. A múlt évben két fiatal mérnök került az igazgatóságunkhoz, k ezentúl munkájukat valóban színvonalas körülmények között végezhetik. Korszer vízórák Szakmai találkozón mutatták be a legújabb, a korábbinál pontosabb vízórákat nemrégiben a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóságán. Máté László igazgató és a német Zenner cég képviseli tájékoztatták a résztvevket a Chekker vízmér órák elnyeirl. Az új óra egy ellenrz számkombinációval ellátott olyan vízmér, amely kivédi a manipulálást, lehetvé teszi a fogyasztó részére az önleolvasást, tehát pontosabb lehet és ellenrizhetbbé válhat a vízdíj megállapítása. Az úgynevezett Vízió számláló segítségével akár hónapokra visszamenleg is ellenrizhet a fogyasztás, st segítségével az órától több méternyire is kényelmesen leolvasható az óra állása. Az igazgató hangsúlyozta: lassan lejár a hagyományos vízmérk ideje, s az elkövetkezend idszakban számos újdonság bevezetése várható, amely mind a mérés pontosságát, a lakosság számára is ellenrizhet és elfogadott számlázást biztosíthat. Ennek egyik els futára a Chekker vízmér, amely számítógépes programhoz kapcsolódva már a jöv útját jelzi. A Zenner cég - amely a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóság egyik legrégebbi külföldi partnere - hosszabb távon tervezi úgynevezett telefon szerver felállítását is, hogy a fogyasztó egy ingyenes zöld számon saját maga diktálhassa be a leolvasott értékeket, s azokat a központban egyeztetni, ellenrizni is lehessen. Az igazgató külön kihangsúlyozta: a most bemutatott új órák nem kerülnek horribilis összegbe, csak alig valamivel drágábbak, mint a hagyományos vízmérk. További költségkímélést jelent, hogy a régi Zenner óráknál csak a betétet kell ki-
cserélni, s akkor még kisebb összegbl megoldható a korszer technika alkalmazása, amelyet az Európai Unióban is elfogadnak. Gyarmati László Dél-balatoni Igazgatóság Törzsgárda elismerések a Víz Világnapja alkalmából 10 év: Bárkányi Gábor, Babicz András, Horváth Endre, Tancsik Róbert, Imre Szcs János, Bárdosi Imréné, Ódor János, Dorkó Miklós Zoltán Lajosné, Pracser Balázs, Kovács Ferenc, Porédos Zoltán Molnár István, Szappanos Zsolt, Galamb András,Huszár Erika 15 év: Volasek József, Szcs László, Szövényi Barbara, Takács Károly, Kovácsné Máté Erzsébet, Kontra Béla, Szár Pál Bíró György, Horváth János, Nagy Ferenc, Tóth József, Gedeon Gyuláné, Volasek Imre, Ács Attila, Cziráki József, Valter Béla Kissné Landor Teréz, Vecsera János, Gál Sándor, Balázs Ottó Valter Lászlóné, Frank Tibor, Horváth Ferenc, Molnár József Babicz József, Kalányos János, Kovács János, Hoffmann László, Süt Mihály, Németh László, Illés István, László Barna, Szabó István,Vörös Miklós, Androsics Árpád, Kackstadter János 20 év: Csajági Róbert, Szekeres Béla, Zsigó Szilvia, Zsenkovics Gyula Molnár Mihály, Medvéssy István, Szcs Imre, Szóládi László, Ernyes József, Berta Tibor, Lalus Zoltán, Kovács József, Egyed Sándor 25 év: Alt Gyz, Madarász István, Krutzlerné Pulai Adrianna Fekete József, Muszka Tamás, Oláh János, Mácsai Zoltán, Galamb András, Sárkány Jánosné, Fonyó József, Igali Károly, Kránitz József, Gombás Istvánné, Batiz János, Frankberger Sándor, Kuti János, Mezei István, Kelemen Ferenc, Gutman László, Horváth Sándor 30 év: Kanász Sándor, Nagy Károly, Gyri István, Dancsó Dezs Huszti Istvánné, Utry Ferenc, Kertész Ferenc 35 év: Bognár József, Tóvári István, Szincsák László 40 év: Gyimesi Imre Észak-balatoni Igazgatóság 10 év: Szabó Sándor, Bakonyvári Imre, Siklósi Ákos, Horváth Zoltán József 15 év: Zsoldos Ida, Lukácsa Károly, Bagó Attila, Bertók Gyula, Kiss József, Berecz Ferenc, Szakos Pál, Somogyi Géza, Pálfi Pálné, Siffer Dezs, Mezei László, Kulcsár Ferenc, Mohos Tibor 20 év: Babodi Gyula, Sárga Miklós, Szegvári Tibor, Horváth Attila Rafael Zsigmond, Varga Zoltán, Tarsó László
25 év: Sárközi István, Mahler Wolfgang Ott,Ovincze Gyula, Rédei Gáspár, Herczeg Lajos, Pethes Lajos 30 év: Róka Gábor, Doma Sándor 45 év: Bagó Lajos Somogy megyei Igazgatóság 10 év: Horváth Istvánné, Varjaskéri József, Pozsonyi Béláné, Tóth Gábor, Hajdu István, Treier Barna, Horváth József 15 év: Zsibrik József, Kmves László, Vörös István, Farkas József Nagy Mihály, Budai László, Sándor Ede, Bizderi János, Tratnyek Lászlóné, Derdák Ern, Kiskó László, Bogdánné Vidus Gizella, Tóth Árpád, Sándor Árpád, Krizsán Sándor 20 év: Kiscsinál Györgyné, Légler Tibor, Porrogi János, Szentgyörgyi Attila, Novák József 25 év: Komjáti László, Fehér Lászlóné, Bódis Emil, Zadravecz Imréné Novográdecz László, Simon Imre 30 év: Kakas István, Márton Józsefné, Gsi Magdolna 35 év: Bíró Ferencné 40 év: Harnos Lászlóné Fejér megyei Igazgatóság 10 év: Magda Antal, Jagasits György, Rózsa László, Pecsenka Imréné Fülöp György, Zsolnai Józsefné, Botos Ferenc, Kszegi László 15 év: Kun Gyula, Krán Tibor, Szatzker Gyz, Csipszer Tamás, Tke Gyula, Czingulszki József, Spaits János, Nagy Mihályné, Németh Lajos, Kronászt István, Schmidt László, Farkas Géza György, Szkubenics Attila, Szabó Árpád, Fülöp Géza, Andrásy Ferencné Hegyi András, Vincze Sándor, Telkes Gabriella, Keresztes Zoltán Mez Károly, Melkovics Miklós 20 év: Bregocs József, Keresztszegi Sándor, Balogh Imre, Zsédely József, Horváth Lajosné, Bogdán Lászlóné, Fodor Sándor Marczinka György, Bakonyi János, Retezi Ilona, Gáspár Csaba Bartos Zoltán, Kovács Valéria, Kiss Béla, Tolonits József Szabó Józsefné, Ország Sugár Dániel 25 év: Hock Jen, Horváth Imre, Mészáros Károly, Németh Ferenc Krózser István, Lrincz Béláné, Harangozó Jánosné, Lrincz Lászlóné, Árki Péter, Kurcz György, Sterczer Fülöp, Sass Gyula Ancsin Mihály
30 év: Hochfelner László, Ascherl László, Németh József 35 év: Radács Tibor, Török Gyula Pécsi Igazgatóság 10 év: Osváth János, Polyák János, Wéber Zoltán, Nagy Tamás, Kivés Zoltánné, Stanitz János Ede, Ács Dezs, Szendr Zoltán Géza 15 év: Kissné Leidecker Éva, Szefcsik Lajosné, Zimmermann Ferenc, Papp László, Jenei Gábor 20 év: Blaskovics György, Halmos József, Kohl József, Ritter András Petrovics István, Kohl István, Dervár Ferenc 25 év: Németh Tiborné, Katics Márk, Kardos László, Rideg István Bartalovics József 30 év: Bosnyák Mihályné, Stang Ádámné Gépészeti Igazgatóság 10 év: Kunos József, Rá,K Zsuzsanna, Zsigó Pál 15 év: Borsányi Gyuláné, Béres Ferenc, Gálos Gyula, Pataki Ferenc Kokas László, Kiss Sándor, Szász Ferenc 20 év: Szalay Lajos, Jeges István, Kocsis Balázs, Horváth József Kulimár János 25 év: Nagy Géza, Dávid László, Rostás János, Tóth Ferenc, Szögi Ferenc, Szucsáki János 30 év: Bártfay József, Mátyók Tiborné, Iván Lajos, Sárkány János 35 év: Csáti István Nyugat-balatoni Igazgatóság 10 év:ruzsák István, Kiss István Gábor, Tombor Jen, Mayer Péter Huszár István, Kovács László, Márkus István, Bódis János, Kálmán Imre, Németh Attila Istvá,Nkalmár Gábor Vigh Lajosné Hadnagy Zsoltné,, Zakó Mónika, Rácz Roland 15 év: Kletner István, Péntek László, Orváth Zoltán József, Szita József, Porkoláb László, Varga Tibor, Csalló Zoltánné, Tóth Ferenc, Nagy Zsolt, Fisli Gyula, Bertók Imre, Polozgai Tamás, Ifj. Kiss Miklós, Kvárta János, Prémecz Gyula, Szántó József, Szabó Elemér László, Nagy Béláné, Várhidi Józsefné, Németh Károly, Katona Mária Ilona, Némethné Gép Rita 20 év: Horváth Ferenc, Tobak Gyuláné, Horváth János, Kocsis István Pongrácz János, Bertalan Zoltán, Kovács Tibor, Bagladi István Fehér Imre, Prágai János, Vigh Lajos, Kozma László
25 év: Hosszú József, Cziklin Gyula, Homály Gyula, Nagy István Cintián László, Kanizsai István, Varga Szabolcs, Pétervári Gyula Szabó Balázs, Pelikán Istvá, Ntombor Istvánné 30 év: Gyurka János, Pikó István, Kiss István, Kárász Ferenc Ódor Lajos, Dénes Tamás, Szabó Miklós Zoltán, Nagy Géza 40 év: Balogh László, Bakos János DRV Rt. Központ 10 év:csutor Ferenc, Mocsári Melinda 15 év: Gyarmati Lászlóné, Farkas Anna, Halász Istvánné, László Barnáné, Papp Gyula, Németh Károlyné, Ers Ágota, Illés József 20 év: Gosztola Mária, Kiss Gézáné, Hermecz Eleonóra, Gulyásné, Horváth Ágnes, Vácziné Jakab Év,Aheinzlmann János, Borsosné Tatai Márta 25 év: Boldizsár Rozália, Tóth József, Akács István, Hermecz Lászlóné, Pintér Lajos 30 év: Nagy István, Kiss Miklósné, Pintér Zoltánné 35 év: Kérfalusi Gyuláné, Pálfi Imre, Riedl Józsefné, Vörös Lajos Marosi Istvánné, Vidovics Lászlóné, Jeles Gyula Vízügyi SKANZEN Siófokon Az 1980-as évek elején a Balaton térségében még számos gyjtemény, múzeum foglalkozott a régió kulturális életével és fogadta a térség múltjára, hagyományaira kíváncsi külföldi turistákat. Akkoriban még számos helybéli általános iskolás diák ismerkedett meg a régió értékeivel a gyjteményeken keresztül. A vízellátás történeti fejldését, valamint a Balaton növény- és állatvilágának bemutatását a Beszédes József Vízügyi Múzeum szolgálta Siófokon. A 90-es évek elején a Beszédes Múzeum megsznt, az épületet lebontották, a kiállított anyagokat az ország más tájain helyezték el. Sajnálatos módon az elmúlt tíz évben talán a keszthelyi Balaton Múzeum kivételével - a gyjtemények nagy része elkallódott, a mú-
zeumok az anyagi források hiányában bezártak, így napjainkra teljesen eltntek a térség kulturális életébl a vízzel, környezetvédelemmel kapcsolatos bemutatóhelyek. A történelmi múltat, a kultúrát, a hagyományokat, a fejldéstörténetet bemutató múzeumok iránti igény azonban nem sznt meg, de az ilyen vonzerk terén óriási szakadék tátong az üdülterületeken, ami a minségi turizmus kialakításának egyik hátráltató szegmense. A fenti gondolatokat felismerve kezdeményezésbe fogott az Advocatus Pro Urbe Siófok Alapítvány. Az id. Juhász János által vezetett alapítvány azzal a szándékkal kereste fel Társaságunkat, hogy a múlt század elején épült - a Siófoki Üzemvezetség kezelésében lév - helytörténeti jelleg és védelem alatt álló vízm területén teret kér egy korszer kistérségi múzeum, Vízügyi Skanzen kialakítására. A DRV Rt. - Májer József Dél-balatoni Igazgató vezetésével - jelezte együttmködési szándékát és fogadókészséget mutatott a víz fejldéstörténete és a kapcsolódó mvészet modern megjelenítésére. A DRV Rt. azonosult azzal az alapgondolattal, hogy a régi vízm területén kialakítandó tárlat nemcsak a korszer ismeretek elsajátításában, környezetünk megismerésében segíthet, de egyben felhívhatja a figyelmet a közszolgáltató fontosságára, és a látogatókat a szakma szeretetére, munkánk megbecsülésére ösztönözheti. Az évrl évre romló környezeti állapotok kapcsán a vízre, mint kincsre mindenkinek oda kell figyelnie. Az épületegyüttes ipartörténeti muzeális értéket képvisel, ezért alkalmas lehet egy ilyen jelleg gyjtemény elhelyezésére. Ugyanakkor figyelemmel kell lennünk arra a tényre is, hogy a vízm a korábbi években idényjelleggel üzemelt, és mködésére igény esetén a jövben is szükség lehet. A régi vízm berendezései és mködése képezné a kiállítási anyagok alapját, melyet a DRV Rt. mködési területén használt munkaeszközök, makettek, térképek, egyéb ereklyék egészítenék ki. Az alapítvány jelenleg azon fáradozik, hogy az esztergomi Duna Múzeum a Vízügyi Skanzen rendelkezésére bocsássa a Beszédes Múzeum egykori gyjteményének jelents részét. A tárgyi eszközöket felvonultató tárlatot színesítené a térség növény- és állatvilágát bemutató állandó környezetvédelmi kiállítás, valamint a vízhez kapcsolódó idszakos zenei, irodalmi, és egyéb mvészeti programok. A Vízügyi Gyjtemény megvalósításáig hoszszú, akadályokkal teli út áll az Alapítvány eltt. Elsdleges feladat a gyjtemény létrehozásával, majd annak késbbi mködtetésével kapcsolatos kérdések megválaszolása. Ezt követen, fontos feladat lesz, hogy minden lehetséget megragadva a közremködk megtalálják azokat a lelkes gyjtket, támogatókat, akik rendelkeznek a múlt írott és tárgyi emlékeivel és ötleteikkel, javaslataikkal hozzájárulhatnak a szakmai munka sikerességéhez. Várjuk ezért már most mindazon munkatársunk, olvasónk