FÖLDMEGTÁMASZTÓ SZERKEZETEK ÉS TALAJ KÖLCSÖNHATÁSÁNAK VIZSGÁLATA. PhD értekezés. Tézisfüzet. Józsa Vendel okl. építőmérnök

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM FÖLDMEGTÁMASZTÓ SZERKEZETEK ÉS TALAJ KÖLCSÖNHATÁSÁNAK VIZSGÁLATA PhD értekezés Tézisfüzet Józsa Vendel okl. építőmérnök Tudományos vezető: Dr. Nagy László, PhD Egyetemi Docens Budapest 2016. február

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, célkitűzések... 3 2. Új tudományos eredmények... 5 1. Tézis... 5 1/1. Altézis... 5 1/2. Altézis... 7 2. Tézis... 8 2/1. Tézis... 8 2/2. Tézis... 9 3. Tézis... 10 4. Tézis... 11 5. Tézis... 12 5/1. Altézis... 12 5/2. Altézis... 13 5/3. Altézis... 13 6. Tézis... 15 3. Eredmények alkalmazhatósága... 19 4. Jövőbeli kutatási javaslat... 19 5. Hivatkozások, publikációk... 20 5.1. Hivatkozások... 20 5.2. Saját publikációk... 21 5.3. Külső hivatkozás saját publikációra... 24 5.4. Fontosabb ipari tevékenységeim... 25 2

1. Bevezetés, célkitűzések A geotechnikai praxis fontos és gyakori feladata a földmegtámasztások tervezése. Ennek megfelelősége elsősorban a talajfelderítés minőségétől, és az ez alapján meghatározott számítási paraméterek megbízhatóságától függ. Az Eurocode 7 szabvány a geotechnikai kategóriáknak, tervszinteknek megfelelően ajánlásokat ad a feltárások, a vizsgálatok mélységére, mennyiségére vonatkozóan. Amennyiben lehetőség van rá, mind helyszíni, mind laboratóriumi vizsgálatokat kell végezni, összehasonlítani, majd a konklúziókat követve a tervezési és/vagy az utólagos ellenőrzési folyamatokba beépíteni az optimális mérnöki döntések kialakítása céljából. Nem elégséges bizonyos számú vizsgálatot elvégezni, azok minősége is meghatározó. Korszerű számítási módszerek és anyagmodellek állnak rendelkezésünkre, de a használatukhoz szükséges talajfizikai jellemzők olykor hiányosak, értékeik pontatlanok lehetnek. A geotechnikai feladatok megoldásánál gyakran alkalmazzák a felkeményedő talajmodellt (vagy ennél összetettebb modelleket), amelyhez helyenként speciális paraméterre van szükségünk, mint input adat. Ide sorolhatók például az egyes alakváltozási modulusok, azok egymáshoz való viszonyszáma, mélységgel való változásuk, és a talajok feszültségtörténetét definiáló túlkonszolidáltsági tényező. Budapest területén 2014-ben adták át a 4-es metró vonalát, ahol nagymélységű munkagödör-határolásokra volt szükség. Az állomásokhoz, az alagútrendszerhez és más korábban megépült mélygarázsokhoz kapcsolódóan a kutatások, a feltárások és az építkezések során gyakran előfordultak túlkonszolidált, vagyis a talaj előéletében már geológiailag előterhelt rétegek. Hasonló jellegű műtárgyak előfordulásánál, de már 6-8 m mélységű munkagödör esetében is kellő figyelmet kell fordítani a túlkonszolidált talajrétegeknek a szerkezetre gyakorolt hatására. Az egyes speciális talajparaméterek figyelembevétele kedvező és kedvezőtlen irányba is hathat az alakváltozások és az igénybevételek tekintetében, amelyek a szükséges geometriai kialakítást, ezáltal a kivitelezési költségeket is meghatározzák. A számítógépes modellezés célja a valóság, a szerkezetek tényleges viselkedésének minél jobb közelítése, ahol az egyik legjobb megoldás, amennyiben lehetőség van rá, a megfelelő mértékű, mélységű és mennyiségű talajfelderítésből származó információ feldolgozása és a modellbe való beépítése. Ezt követheti a kész szerkezet viselkedésének rögzítése monitoring rendszeren keresztül, az eredeti modellbe való betáplálása és a feladat újraszámítása finomított 3

beállításokkal (back analysis). Ezzel a módszerrel a kezdeti invesztáció után optimalizált tervezési folyamatot és gazdaságosabb kivitelezést érhetünk el. Az előzőekben ismertetett mérnöki problémák részletesebb megismeréséül, valamint új tudományos eredmények felismeréséül disszertációm céljaként a földmegtámasztó szerkezetek és a talajok kölcsönhatásának vizsgálatát, ezen belül is a túlkonszolidált talajok vizsgálatát tűztem ki, ahol az alábbi témák kérdéseire kerestem a választ. I. Az alakváltozási modulusok (E ur, E 50, E oed ) mélység szerinti változásának és egymással való kapcsolatának vizsgálata kiscelli agyagban. II. Előkonszolidációs feszültségek meghatározási lehetőségei ödométeres és triaxiális vizsgálatokból kiscelli agyagban. III. A túlkonszolidáltsági típusok szétválasztása, azok mértékének meghatározása kiscelli agyagban. IV. A kiscelli agyag túlkonszolidáltságából eredeztethető erózió meghatározása. V. A túlkonszolidáltság és a CPTu vizsgálatok kapcsolata hazai talajoknál. VI. A földnyomások határértékeinek alakulása túlkonszolidált talajok esetében. 4

2. Új tudományos eredmények A megfogalmazott új tudományos eredményeket 6 tézis-csoportban foglaltam össze. 1. Tézis 1/1. Altézis Meghatároztam a kiscelli agyag (4-es metró vonal budai oldal) jellemző alakváltozási modulusai (E 50, E ur, E oed ) és a mélység közötti matematikai kapcsolatát a 1. táblázat szerinti paraméterekkel, ahol - E 50 a teherbírás 50%-ához tartozó húrmodulus túlkonszolidált talajmintára vonatkozóan (triaxiális vizsgálatból), ahol az elsődleges terhelés már lezajlott, - E ur a tehermentesítési-újraterhelési modulus (triaxiális vizsgálatból), - E oed az összenyomódási modulus a becsült előterhelés feszültségtartományára vonatkoztatva. A tézishez tartozó publikáció: Józsa (2014) 1. táblázat: Az alakváltozási modulusok mélységbeli változása E 50 = a (z)+b [MPa] E ur = a (z)+b [MPa] E oed = a (z)+b [MPa] Helyszín a b R 2 a b R 2 a b R 2 Tétényi út (Bikás park) 13,28-177,36 0,40 14,60-174,34 0,40 - - - Móricz Zs. krt. 6,68-58,50 0,66 10,37-108,66 0,57 8,87-66,72 0,80 Bartók B. út 7,18-88,74 0,88 7,72-75,23 0,86 - - - Etele t. (Pajzsindító) 7,96-116,55 0,51 7,97-88,86 0,65 8,49-75,81 0,78 Bocskai út (Újbuda kp.) 8,63-44,04 0,78 7,10-21,84 0,69 10,78-99,45 0,67 Az E 50, E ur, valamint az E oed mélység szerinti változását vizsgáltam, amelyet a pontoknak megfelelő színű egyenesekkel közelítettem. Az alakváltozási modulusok mindhárom típusának értékei egy adott, jól lehatárolható tartományon belül mozognak, amelynek közelítő határvonalait szaggatott vonallal adtam meg. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy bár E 50 az elsődleges terhelési folyamatra jellemző modulusként van definiálva, jelen esetben a túlkonszolidáltság miatt a kapott érték a valós E 50 5

és a mért E ur között értelmezendő. A továbbiakban megadott E 50 értékeit ezek alapján szükséges értékelni. Az eredményeket a 1-3. ábra ismerteti. 1. ábra: E 50 értékek mélység szerinti változása 2. ábra: E ur értékek mélység szerinti változása 3. ábra: E oed értékek mélység szerinti változása 6

1/2. Altézis A kiscelli agyagra vonatkozóan E ur = 1,08 E 50 + 20,77 (MPa) közelítő egyenest állapítottam meg a 4. ábra szerint, ahol a meredekség 1 közeli értékének (1,08) oka a túlkonszolidáltság, vagyis a meghatározott E 50 a már geológiai hatások okozta elsődleges terhelést követő (újra)terhelésre vonatkozó modulusként értelmezhető. Az eredmények alapján olyan felkeményedő talajmodellt javaslok definiálni, ahol a különböző alakváltozási modulusokat egymástól függetlenül lehet definiálni. A tézishez tartozó publikációk: Józsa (2014); Józsa (2016) 4. ábra: A kiscelli agyag E 50 és E ur értékeinek kapcsolata 7

2. Tézis 2/1. Tézis Új közelítő módszert dolgoztam ki az előkonszolidációs feszültség becslésére a budai oldalon található kiscelli agyagra vonatkozóan, kiegészítve a Duna meder környezetében található tardi agyag vizsgálataival. Ödométeres és triaxiális módszer alapján a következő összefüggéseket állapítottam meg (5. ábra): 0,323 0,012 σ ʹp = 16,3 Eoed σ ʹ v0 (1) σ ʹp = E σ ʹ 0,435 0,059 3,35 ur v0 ahol a korrelációs tényezők értéke R 2 = 0,643 és R 2 = 0,713. A mértékegység kpa-ban értelmezendő, az egyenlet mindkét oldalán a mértékegység megfelelőségéhez az előbbi összefüggéseket a következő formában adom meg: σ ʹp = E σ ʹ 0,665 0,323 0,012 0,763 σ atm oed v0 σ ʹp = E σ ʹ 0,506 0,435 0,059 0,326 σ atm ur v0 - σ atm = 100 kpa, referencia feszültség, - σ p az előkonszolidációs feszültség ödométeres vizsgálatból, - E ur a tehermentesítési-újraterhelési modulus triaxiális vizsgálatból, - E oed az összenyomódási modulus a becsült előterhelés feszültségtartományára vonatkoztatva. A tézishez tartozó publikáció: Józsa (2016) a) b) (2) (3) (4) 5. ábra: Előkonszolidációs feszültségek korrelációs vizsgálata E oed (ödométeres módszer) és E ur (triaxiális módszer) felhasználásával 8

2/2. Tézis Új közelítő módszer alapján laboratóriumi vizsgálatokból meghatároztam a budai oldalon található kiscelli agyag és a Duna meder környezetében található tardi agyag közelítő túlkonszolidáltságát a 6. ábra szerint. Kiscelli agyag esetében ödométeres módszer alapján OCR=1,5 4,5, triaxiális módszer alapján OCR=2 4,6. Tardi agyag esetében ödométeres módszer alapján OCR=2 8,4, triaxiális módszer alapján OCR=2 8,0. Korábban a kiscelli agyagra a Kelenföldön végzett önbefúró pressziométeres vizsgálatok alapján OCR = 10-16 közötti érték került megállapításra (Horváth-Kálmán, 2012), amelynél kisebb értékeket kaptam laboratóriumi vizsgálatokból. A tézishez tartozó publikáció: Józsa (2016) a) b) 6. ábra: Becsült túlkonszolidáltsági tényező: : a) ödométeres, b) triaxiális módszer szerint 9

3. Tézis Új közelítő összefüggések alapján szétválasztottam és meghatároztam a mechanikai előterhelés és a másodlagos hatás eredetű túlkonszolidáltságot a kiscelli agyagban, valamint bevezettem a mechanikai előterheltségi hányadost (Λ MP ), amely alapján megállapítottam, hogy a túlkonszolidáltságot ödométeres módszerem alapján 77-100%-ban, triaxiális módszerem alapján 51-88%-ban mechanikai értelemben vett előterhelés (erózió) okozta. A megmaradó részre vonatkozó túlkonszolidáltság eredete cementáció, talajöregedés (aged) és talajvízszint-ingadozás kombinációja valószínűsíthető (a mélység függvényében eltérő módon). A tézishez tartozó publikáció: Józsa (2016) 2. táblázat: Mechanikai előterheltségi hányados Ödométeres módszer Triaxiális módszer min max min max Etele t. (Pajzsindító) 92% 95% 69% 81% Tétényi út (Bikás park) 100%* 100%* 70% 85% Bocskai (Újbuda-kp.) 77% 85% 78% 88% Móricz Zs. krt. 85% 92% 68% 81% Bartók B. u. 100% 100% 51% 63% * a becsült előkonszolidációs feszültségi vonalhoz tartozó alacsony R 2 =0,17 érték mellett került meghatározásra Λ MP 10

4. Tézis Kiscelli agyagra meghatároztam a mechanikai előterhelés okozta túlkonszolidáltsági különbség minimum és maximum értékét (OCD M.min, OCD M.max ), amely alapján megállapítottam a lehetséges erózió minimális és maximális értékét, vagyis a korábbi terepszint lehetséges elhelyezkedését. Az ödométeres módszerem alapján OCD M = 205,7-664,8 kpa között, triaxiális módszerem alapján OCD M = 0-498,8 kpa között változik az 3. táblázat szerinti megoszlásban. Az ödométeres és a triaxiális módszerem alapján az erózió becsült minimális magasságát 0-19 m között, maximális magasságát 11-33 m között állapítottam meg a 7. ábra szerinti megoszlásban. A tézishez tartozó publikáció: Józsa (2016) 3. táblázat: A mechanikai előterhelés okozta túlkonszolidáltsági különbség és a lehetséges erózió számítási eredményei Ödométeres módszer Triaxiális módszer Etele t. (Pajzsindító) OCD M min OCD M max H min erosion H max erosion OCD M min OCD M max H min erosion H max erosion [kpa] [kpa] [m] [m] [kpa] [kpa] [m] [m] 330,4 506,0 17 25 83,7 365,8 4 18 Tétényi út (Bikás park) 290,0* 664,8* 14* 33* 94,0 498,8 5 25 Bocskai út (Újbuda-kp.) 249,1 498,4 12 25 213,2 480,1 11 24 Móricz Zs. krt. 381,4 518,6 19 26 96,4 494,2 5 25 Bartók B. u. 205,7 256,5 10 13 0,0 212,3 0 11 * a becsült előkonszolidációs feszültségi vonalhoz tartozó alacsony R 2 =0,17 érték mellett került meghatározásra a) b) 7. ábra: Minimális és maximális erózió, illetve erózió előtti terepszint: a) ödométeres, b) triaxiális módszer szerint 11

5. Tézis 5/1. Altézis CPTu szondázási vizsgálatok alapján a túlkonszolidáltsági tényező, valamint az előkonszolidációs feszültség elsődleges közelítésére ödométeres vizsgálati eredményekhez k ocr = 0,05 (Bocskai út (Újbuda-központ)), illetve a Kelenföld metró állomás területén 6-15 m-es mélységben önbefúró presszióméteres vizsgálatokhoz k ocr = 0,1 értéket határoztam meg a 8-9. ábra szerint. A tézishez tartozó publikáció: Horváth-Kálmán, Józsa (2014b) 8. ábra: OCR értékek összehasonlítása laboratóriumi, CPTu és SBP vizsgálatok alapján 9. ábra: Előkonszolidációs feszültségi értékek összehasonlítása laboratóriumi, CPTu és SBP (Kálmán, 2012) vizsgálatok alapján A túlkonszolidáltsági tényező Wroth (1984) és Powell et al. (1988) szerint az alábbi egyenlettel fejezhető ki: OCR = k ocr qt σ ( σ ʹ ) (5) ahol k ocr tényező az ún. túlkonszolidáltsági szorzótényező, q t pedig a korrigált csúcsellenállás. 12 v0 v0

5/2. Altézis Laboratóriumi vizsgálatokot figyelembe véve kiscelli agyagnál az előkonszolidációs feszültségi értékek 36 m-es mélységig nem haladják meg hozzávetőlegesen az 1150 kpa-t, amely alapján megállapítottam, hogy 1400-2000 kpa közötti értéket szükséges elérni terhelő feszültségként ödométeres vizsgálatnál, hogy az egyenesek metszéspontja, vagyis az előkonszolidációs feszültségi pont egyértelműen kirajzolódjon. Ezen értéktartományban alkalmazott ödométeres utolsó terhelési lépcső által az előkonszolidációs feszültségi pont után elegendő pont áll majd rendelkezésre. A tézishez tartozó publikáció: Józsa (2014) 5/3. Altézis Berettyóújfalu környező területén a fúrások és a szondázások hozzávetőlegesen 30 m-es mélységig harántolták a talajrétegeket, összesen 22 talajminta (6db fúrás) eredményeit és 11 db szondázási diagramot értékeltem. Továbbá különböző módszereket hasonlítottam össze OCR meghatározására, ahol laboratóriumi és in-situ vizsgálatokat is felhasználtam. Az eredmények alapján a következő tézist fogalmaztam meg: Berettyóújfalu környező területére vonatkozóan CPTu szondázási és ödométeres vizsgálatok eredményeit feldolgozva különböző módszerek alapján megállapítottam, hogy OCR mélységgel való változása hatványfüggvénnyel írható le a legjobban. A közelítő hatványfüggvényekre az alábbi egyenleteket határoztam meg (10. ábra): Ödométeres kísérlet alapján becsült előkonszolidációs feszültségből számított OCR értékekre vonatkozóan: OCR ( z) = 18.306 ( z) Mayne (1995) egyenlete alapján kapott OCR értékekre vonatkozóan: OCR ( z) = 29.101 ( z) Mayne (2005) egyenlete alapján kapott OCR értékekre vonatkozóan: OCR ( z) = 66.512 ( z) A felső 3m-ben túlzott mértékű OCR értékek elhanyagolása mellet, 3-30 m-es mélység között a nagy szórás mellett OCR = 1-15 közötti értékeket határoztam meg módszertől függően. Ugyancsak megállapítottam, hogy a gyakorlatban megszokott 400 kpa-os maximális 13 0.887 0.803 0.822 (6) (7) (8)

ödométeres terhelési szint nem elégséges OCR meghatározásához, ezért az ödométeres vizsgálatból meghatározható előkonszolidációs feszültség kisebb értéket mutathat a szondázási eredményekből kapható előkonszolidációs feszültséghez képest (11. ábra). A tézishez tartozó publikációk: Józsa (2012, 2013b) 10. ábra: A túlkonszolidáltsági tényező változása mélység szerint, összehasonlítva az egyes módszerekkel 11. ábra: A laboratóriumi előkonszolidációs feszültség és a csökkentett csúcsellenállás kapcsolat Az előkonszolidációs feszültség meghatározási módja Mayne (1995) szerint: σ ʹp = 0.33 ( qt σ v0) (9) Az előkonszolidációs feszültség meghatározási módja Mayne (2005) szerint: σ ʹ p = 0.60 ( q t u2) (10) A túlkonszolidáltsági tényező a következő formában adható meg: σ ʹ p OCR = σ ʹ v0 (11) 14

6. Tézis Meghatároztam az aktív és a passzív határállapotokhoz szükséges elmozdulásokat túlkonszolidált talajokra véges-elemes számítások alapján a 4-7. táblázatok szerint. Kimutattam, hogy OCR növekedésének hatására az aktív határállapot kialakulásához egyre nagyobb, míg a passzív határállapot kialakulásához egyre kisebb elmozdulás szükséges a vizsgálataimban alkalmazott geometria adatok és talajparaméterek mellett. A tézishez tartozó publikációk: Józsa, Czap (2014) A táblázatokhoz tartozó futtatási eredményeket a 12-17. ábrák szemléltetik. 4. táblázat: Aktív határállapothoz tartozó falelmozdulások A falmozgás jellege (aktív hat.áll.) laza talaj v a / h % szemcsés talaj (φ=28, c= 0 kpa) v a / h % Eurocode 7 OCR = 1 OCR = 2 OCR = 4 szerint K 0 =0,535 K 0 =0,7503 K 0 =1,0611 va a) h 0,4 0,5 0,6* 1,6* 2,4* b) v a h 0,2 0,268 0,294 1,278 *Becsült érték 5. táblázat: Passzív határállapothoz tartozó falelmozdulások A falmozgás jellege (passzív hat.áll.) laza talaj v p / h % szemcsés talaj (φ=28, c= 0 kpa) v a / h % Eurocode 7 OCR = 1 OCR = 2 OCR = 4 szerint K 0 =0,535 K 0 =0,7503 K 0 =1,0611 a) v p h 7 (1,5) 25 (4,0) (2,76%) (1,73%) (0,71%) b) v p h 5 (0,9) 10 (1,5) (0,83%) (0,59%) (0,29%) ()-ben a max. fesz. 50 %-hoz tartozó érték esetében 15

6. táblázat: Aktív határállapothoz tartozó falelmozdulások A falmozgás jellege (aktív hat.áll.) átmeneti talaj (φ=20, c= 10 kpa) kötött talaj (φ=0, c= 40 kpa) v a / h % v a / h % OCR = 1 OCR = 1,2 OCR = 1,5 OCR = 2,0 OCR = 1 OCR = 1,44 OCR = 2,25 OCR = 4,0 K 0 =0,658 K 0 =0,7208 K 0 =0,8059 K 0 =0,9306 K 0 =1 K 0 =1,2 K 0 =1,5 K 0 =2,0 va a) h 2,6* 3,6* 5,6* 9,6* 1,1# 2,7# 6,6# 12,6# v a b) h 2,4 2,6 2,8 3,2 3,6 4,2 5,4 8,0 *Becsült érték ()-ben a max. fesz. 50 %-hoz tartozó érték esetében # 200 kpa-hoz tartozó érték esetében 7. táblázat: Passzív határállapothoz tartozó falelmozdulások A falmozgás jellege (passzív hat.áll.) átmeneti talaj (φ=20, c= 10 kpa) kötött talaj (φ=0, c= 40 kpa) v a / h % v a / h % OCR = 1 OCR = 1,2 OCR = 1,5 OCR = 2,0 OCR = 1 OCR = 1,44 OCR = 2,25 OCR = 4,0 K 0 =0,658 K 0 =0,7208 K 0 =0,8059 K 0 =0,9306 K 0 =1 K 0 =1,2 K 0 =1,5 K 0 =2,0 vp a) h (2,9) (2,6) (2,2) (1,6) (1,2) (0,4) 14,0* 3,8* b) vp h (1,4) (1,3) (1,1) (0,8) (2,4**) 3,6 (1,9**) 3,6 (1,3**) 3,6 (0,4**) 3,6 *Becsült érték ** ()-ben a max. fesz. 80 %-hoz tartozó érték esetében ()-ben a max. fesz. 50 %-hoz tartozó érték esetében 12. ábra: Aktív és passzív határállapot vizsgálata szemcsés talajra: a) típusú elmozdulás 16

13. ábra: Aktív és passzív határállapot vizsgálata szemcsés talajra: b) típusú elmozdulás 14. ábra: Aktív és passzív határállapot vizsgálata átmeneti talajra: a) típusú elmozdulás 15. ábra: Aktív és passzív határállapot vizsgálata átmeneti talajra: b) típusú elmozdulás 17

16. ábra: Aktív és passzív határállapot vizsgálata kötött talajra: a) típusú elmozdulás 17. ábra: Aktív és passzív határállapot vizsgálata kötött talajra: b) típusú elmozdulás 18

3. Eredmények alkalmazhatósága Helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok feldolgozásával megállapítottam a 4-es metró vonalán található egyes állomások területeire jellemző alakváltozási modulusok és OCR értékek mélységgel való változását, amely segítséget nyújt a mély munkagödrök tervezésénél és kivitelezésénél, valamint közelítő összefüggéseket adtam meg a CPTu szondázás általi OCR érték meghatározására. Számítógépes futtatásokat végeztem aktív és passzív határállapotokra vonatkozóan, ahol meghatároztam a lehetséges fajlagos elmozdulás-értékeket túlkonszolidált talaj esetére, ezáltal a munkagödrök elmozdulásainak várt értékei, riasztási szintjei könnyebben tervezhetőek túlkonszolidált talajkörnyezetben. Kutatásom eredményeképpen kapott új tudományos eredmények lehetővé teszik a támszerkezetek és talaj kölcsönhatásának vizsgálatát, ezáltal gazdaságosabb, pontosabb tervezés és kivitelezés érhető el. 4. Jövőbeli kutatási javaslat Kutatási eredményeim alapján alábbi kutatási irányokat javaslom, amelyek új tudományos eredményeket adhatnak: - Túlkonszolidáltság hatásának további vizsgálata a támfalak elmozdulására, alakváltozására és a talaj határállapotaira. - CPTu szondázások további vizsgálata OCR értékének meghatározására, laboratóriumi,- és in-situ vizsgálatokkal való összehasonlítása. - Drénezetlen nyírószilárdság és OCR kapcsolatának vizsgálata hazai talajokra vonatkozóan. - Túlkonszolidáltság értékének, valamint eredetének meghatározása Magyarország területén. - A túlkonszolidáltsági típusok további szétválasztására vonatkozó vizsgálatok. 19

5. Hivatkozások, publikációk 5.1. Hivatkozások Horváth Kálmán E. (2012): Nyugalmi feszültségállapot meghatározása a túlkonszolidált kiscelli agyagban, Ph.D. értekezés, BME, Geotechnikai Tanszék Horváth-Kálmán, E., Józsa, V. (2014b): Túlkonszolidált talaj és szerkezet kapcsolatának vizsgálata helyszíni, laboratóriumi kísérletek és back-analysis alapján, Alagút- és Mélyépítő Szakmai Napok 2014.11.12-13. Budapest, No.8. p.10. ISBN: 978-615-5270-14-7 Józsa, V. (2012): Túlkonszolidáltság hatása a geotechnikai eredményekre. Konferencia kiadvány, Geotechnika 2012 Konferencia, Ráckeve, 2012.10.16-17. No.21. p.7. ISBN: 978-963-89016-4-4 Józsa, V. (2013b): Empirical correlations of overconsolidation ratio, coefficient of earth pressure at rest and undrained strength. Second Conference of Junior Researchers in Civil Engineering, Budapest Hungary, 2013.06.17-18., pp. 88-92 Józsa, V. (2014): Profiling and Analysis of the Overconsolidation Ratio and Strength Parameters in Hungarian Soils of the Metro 4 Stations in Budapest, Hungary. RMZ- Materials and Geoenvironment Vol. 60. No. 3. 2014. pp. 211-217 Józsa, V. (2016): Estimation and Separation of Preconsolidation Stress Using Triaxial,- and Oedometer Test in Kiscelli Clay, Periodica Polytechnica Civil Engineering. Elfogadva megjelenés alatt, 2016. DOI: 10.3311/PPci.9068 Józsa, V., Czap, Z. (2014): A földnyomások határértékeinek alakulása túlkonszolidált talajok esetén. Konferencia kiadvány, Geotechnika 2014 Konferencia, Ráckeve, 2014.10.13-15. No.3. p.12 ISBN: 978-615-80006-2-8 Mayne, P.W. (1995): Profiling Yield Stress in Clays by In-Situ Tests, Transportation Research Record 1479, National Academy Press, Washington, D.C, pp. 43-50. Mayne, P.W. (2005): Integrated Ground Behavior: In-Situ and Lab Tests, Deformation Characteristics of Geomaterials, Vol. 2 (Proc. Lyon, France), Taylor & Francis, London, United Kingdom, 2005, pp. 155 177. Powell, J. J. M., Quaterman, R.S.T., Lunne, T. (1988): interpretation and use of the piezocone test in UK clays, Penetration Testing in the UK, Thomas Telford, London pp. 151-156. Wroth, C.P. (1984): The interpretation of in-situ soil tests, 24th Rankine Lecture, Geotechnique Vol. 34. No. 4, pp. 449-489 20

5.2. Saját publikációk Publikáció Czap, Z., Józsa, V. (2014a): Az épületek alapozása I. Síkalap típusok. Műszaki Ellenőr III. évfolyam 2014. március, pp. 42-44. ISSN 2063-4447 Czap, Z., Józsa, V. (2014b): Az épületek alapozása II. Cölöpalapozás. Műszaki Ellenőr III. évfolyam 2014. április, pp. 43-46. ISSN 2063-4447 Czap, Z., Józsa, V. (2014c): Az épületek alapozása III.A mélyalapok további típusai. Műszaki Ellenőr III. évfolyam 2014. május, pp. 42-46. ISSN 2063-4447 Czap, Z., Józsa, V. (2014d): Az épületek alapozása IV. Síkalap tervezése. Műszaki Ellenőr III. évfolyam 2014. június, pp. 37-40. ISSN 2063-4447 Czap, Z., Józsa, V. (2014e): Az épületek alapozása V. A mélyalapok további típusai. Műszaki Ellenőr III. évfolyam 2014. július, pp. 44-48. ISSN 2063-4447 Czap, Z., Józsa, V., Vásárhelyi, B. (2013): Gyöngyösoroszi bánya mátraszentimrei telérének tömedékelése és gáttervezése. Konferencia kiadvány, III. Kézdi Konferencia, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2013.05.28. pp. 101-118. ISBN: 978-963-313-081-0 Farkas, J., Józsa, V. (2014a): Alapozás (BMEEOGTAT15): elektronikus BSc egyetemi jegyzet, BME, Geotechnikai Tanszék p. 102. http://www.gtt.bme.hu/gtt/oktatas/feltoltesek/bmeeogtat15/farkas_jozsa_ -_alapozas_jegyzet.pdf Farkas, J., Józsa, V. (2014b): Egy árvízvédelmi vasbeton támfal kiborulása. Műszaki Ellenőr III. évfolyam 2014. június, pp. 41-45. ISSN 2063-4447 Farkas, J., Józsa, V. (2015): Egy károsodott kórházi épület geotechnikai vizsgálata. Műszaki Ellenőr IV. évfolyam 2015. augusztus, pp. 41-45. ISSN 2063-4447 Farkas, J., Józsa, V., Szendefy J. (2014): Foundation Engineering (BMEEOGTAT15): elektronikus angol BSc egyetemi jegyzet, BME, Geotechnikai Tanszék p. 97. http://www.gtt.bme.hu/gtt/oktatas/feltoltesek/bmeeogtat15/foundation_e ngineering.pdf Horváth-Kálmán, E., Józsa, V. (2014a): In-situ measurements and back-analysis in Overconsolidated Clay and between structure and soil: Earth Pressure at rest. Proceedings of the World Tunnel Congress 2014, Iguassu Falls, Brazil, 2014.05.09-15. ISBN 978-85-67950-00-6 Horváth-Kálmán, E., Józsa, V. (2014b): Túlkonszolidált talaj és szerkezet kapcsolatának vizsgálata helyszíni, laboratóriumi kísérletek és back-analysis alapján, Alagút- és Mélyépítő Szakmai Napok 2014.11.12-13. Budapest, No.8. p.10. ISBN: 978-615-5270-14-7 típus D D D D D G A D D A F* H 21

Imre, E., Juhász, M., Józsa, V., Hegedűs, M., Bíró, B., Singh, V.P. (2014): CPTu Simple dissipation tests in saline environment. Proceedings of 3rd International Symposium on Cone Penetration Testing, Las Vegas, Nevada, USA. Omnipress Paper # 2-41b 2014.05.12-14. ISBN: 978-0-615-98835-1, Józsa, V. (2010a): Ritkán vizsgált talajjellemzők hatása befogott támszerkezeteknél. Konferencia kiadvány, Geotechnika 2010 Konferencia, Ráckeve, 2010.10.26-27. No.9. p.14.isbn: 978-963-89016-0-6. Józsa, V. (2010b): Ritkán vizsgált talajjellemzők hatása befogott támszerkezeteknél. TDK Dolgozat, BME Építőmérnöki Kar, Geológia és Geotechnika szekció, 2010.11.17. Józsa, V. (2011a): Boulderscape, avagy támszerkezet sziklamódra. Magyar építéstechnika, 49. évf. 2-3. sz. / 2011., pp. 84-85. Józsa, V. (2011b): Effects of rarely analyzed soil parameters for FEM analysis of embedded retaining structures. Proceedings of the 21st European Young Geotechnical Engineers Conference, Rotterdam, Netherlands, 2011.09.04-07., pp. 15 20. ISBN: 978-1-60750-807-6 Józsa, V. (2011c): Konszolidáltsági fok meghatározása CPT szondázással és hatása befogott támszerkezetekre. Konferencia kiadvány, Geotechnika 2011 Konferencia, Ráckeve, 2011.10.25-26. No.3. p.15. ISBN: 978-963-89016-2-0 Józsa, V. (2012): Túlkonszolidáltság hatása a geotechnikai eredményekre. Konferencia kiadvány, Geotechnika 2012 Konferencia, Ráckeve, 2012.10.16-17. No.21. p.7. ISBN: 978-963-89016-4-4 Józsa, V. (2013a): Soil Classification and Determination of Overconsolidation from CPTu in Deep Excavation. Pollack Periodica, An International Journal for Engineering and Information Sciences, Vol. 8, No. 1, 2013, pp. 53 63. DOI: 10.1556/Pollack.8.2013.1.5 Józsa, V. (2013b): Empirical correlations of overconsolidation ratio, coefficient of earth pressure at rest and undrained strength. Second Conference of Junior Researchers in Civil Engineering, Budapest Hungary, 2013.06.17-18., pp. 88-92 Józsa, V. (2013c): A parciális tényezők értékelése az egyes tervezési módszereknél befogott támszerkezet esetén. Konferencia kiadvány, Geotechnika 2013 Konferencia, Ráckeve, 2013.10.15-16. No.4. p.8. ISBN: 978-963-89016-7-5 Józsa, V. (2014): Profiling and Analysis of the Overconsolidation Ratio and Strength Parameters in Hungarian Soils of the Metro 4 Stations in Budapest, Hungary. RMZ-Materials and Geoenvironment Vol. 60. No. 3. 2014 Józsa, V. (2016): Estimation and Separation of Preconsolidation Stress Using Triaxial,- and Oedometer Test in Kiscelli Clay, Periodica Polytechnica Civil Engineering. Elfogadva, megjelenés alatt, 2016. DOI: 10.3311/PPci.9068 Józsa, V., Czap, Z. (2014): A földnyomások határértékeinek alakulása túlkonszolidált talajok esetén. Konferencia kiadvány, Geotechnika 2014 Konferencia, Ráckeve, 2014.10.13-15.. No.3. p.12 ISBN: 978-615-80006-2-8 F* H I J F H H C** E H B* C** IF H 22

Józsa, V., Czap, Z., Vásárhelyi, B. (2014): Gyöngyösoroszi bánya mátraszentimrei telérének zárógát-tervezése monitoring mérések alapján. Konferencia kiadvány, Geotechnika 2014 Konferencia, Ráckeve, 2014.10.13-15. No.4. p.15 ISBN: 978-615-80006-2-8 Józsa, V., Czap, Z., Vásárhelyi, B. (2015): Geotechnical Design of Underground Mine Dam in Gyöngyösoroszi, Hungary. IAEG (International Association for Engineering Geology and the Environment) XII. Congress Torino Italy. 2014.09.15-19. Eds: G. Lollino; D. Giordan; K. Thuro; C. Carranza-Torres; F. Wu; P. Marinos; C. Delgado. Engineering Geology for Society and Territory - Volume 6, Applied Geology for Major Engineering Projects, Springer International Publishing, 2015, pp 443-447. ISBN: 978-3-319-09059-7, DOI: 10.1007/978-3-319-09060-3_77 Józsa, V., Móczár, B. (2013): Talaj és szerkezet kölcsönhatása (BMEEOGTMST8): elektronikus MSc egyetemi jegyzet, BME, Geotechnikai Tanszék p. 160. http://www.gtt.bme.hu/gtt/oktatas/feltoltesek/bmeeogtmst8/talaj_es_szer kezet_kolcsonhatasa_.pdf) Józsa, V., Tompai, Z. (2014): Felújítások geotechnikai kérdései (BMEEOGTMA09): elektronikus MSc egyetemi jegyzet, BME, Geotechnikai Tanszék p. 125 www.gtt.bme.hu/gtt/oktatas/feltoltesek/bmeeogtma09/jozsa_tompai_- _felujitasok_geot_kerd_jegyzet.pdf Jelölésrendszer A B C D E F G H I J * Lektorált Nyomtatott (vagy elektronikus formában közzétett) egyetemi jegyzet, 4db Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk, 1db Magyarországon megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk, 1db (+1db megjelenés alatt) Magyarországon megjelent magyar nyelvű folyóiratcikk, 7db Helyi részvételű rendezvény kiadványában megjelent idegen nyelvű előadás, 1db Nemzetközi részvételű konferencia kiadványában megjelent idegen nyelvű cikk, 4db Magyar nyelvű, kiadványban megjelent konferencia cikk, 1db Magyar nyelvű, kiadványban (CD-n) megjelent konferencia cikk, 7db Tudományos Diákköri Dolgozat, 1db Egyéb, 1db ** Lektorált (Scopus vagy Web of Science) IF Lektorált, impakt faktor = 0,261 (http://www.pp.bme.hu/ci/index alapján) H F* A A 23

5.3. Külső hivatkozás saját publikációra Imre, E., Juhász, M., Józsa, V., Hegedűs, M., Bíró, B., Singh, V.P. (2014): CPTu Simple dissipation tests in saline environment. Proceedings of 3rd International Symposium on Cone Penetration Testing, Las Vegas, Nevada, USA. Omnipress Paper # 2-41b 2014.05.12-14. ISBN: 978-0-615-98835-1 Imre, E., Firgi1, T., Telekes, G. (2014): Evaluation of the Oedometer Tests of Municipal Landfill Waste Material, YBL Journal of Built Environment. Vol. 2 Issue 1, pp. 42 64, DOI: 10.2478/jbe-2014-0004 Józsa, V. (2011b): Effects of rarely analyzed soil parameters for FEM analysis of embedded retaining structures. Proceedings of the 21st European Young Geotechnical Engineers Conference, Rotterdam, Netherlands, 2011.09.04-07., pp. 15 20. ISBN: 978-1-60750-807-6 Li, H. (2013): Analysis of Off-Road Tire-Soil Interaction through Analytical and Finite Element Methods, Doktor-Ingenieur (Dr.-Ing.) genehmigte Dissertation Soekhoe, R. (2015): Realistic bending stiffness of diaphragm walls for structural analysis, A comparison with the uncracked and totally cracked stiffness for the case of The Waalbrug Nijmegen, Thesis - Master of Science in Civil Engineering, TUDelft, 2015.12.15. Naresh, M., Uday, K.V. (2015): Application of image analysis to study the deformation characteristics of soil Józsa, V. (2013a): Soil Classification and Determination of Overconsolidation from CPTu in Deep Excavation. Pollack Periodica, An International Journal for Engineering and Information Sciences, Vol. 8, No. 1, 2013, pp. 53 63. DOI: 10.1556/Pollack.8.2013.1.5 Bodnár, N., Török, Á. (2014): Engineering geological characterization of sediments at a new metro station, Budapest. Pollack Periodica, An International Journal for Engineering and Information Sciences, Vol. 9, No. 1, 2014, pp. 17 28. DOI: 10.1556/Pollack.9.2014.1.3 Józsa, V. (2013b): Empirical correlations of overconsolidation ratio, coefficient of earth pressure at rest and undrained strength. Second Conference of Junior Researchers in Civil Engineering, Budapest Hungary, 2013.06.17-18., pp. 88-92 Mustapha, A.M., Alhassan M. (2013): Overconsolidation Ratio of Some Selected Soil Deposits in Nigeria. Scholars Journal of Engineering and Technology (SJET), 2013 Vol.1. No.4. pp.183-186. Horváth-Kálmán E. (2015): In-situ Measurements in Overconsolidated Clay, YBL Journal of Built Environment. Vol. 3 Issue 1-2 (2015), pp. 68-76, DOI: 10.1515/jbe- 2015-0007 24

5.4. Fontosabb ipari tevékenységeim 2014.03. Józsa V., Tompai Z.: Geotechnikai szakértői vélemény - Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum fogadóépület padló károsodásairól, helyreállítási javaslatairól 2014.03. Józsa V., Czap Z.: Geotechnikai Szakértői vélemény: Miskolc város ivóvízellátás biztonságának javítása korszerű víztisztítási technológia kiépítésével, Miskolc- Tapolca vízbázisának súlyos veszélyeztetése miatt. Miskolc-Tapolca vízműtelep, új Technológiai épület alapozásának módosítása, alacsony teherbíró képességű altalaj miatt: Épület alatti földtani közeg vizsgálata, 2013.10. Józsa V., Tompai Z.: Kiegészítő Talajvizsgálati és Geotechnikai Kiviteli terv - M0- M7 Autópálya csomópont és a 8103. jelű út közötti új Budapest irányú kapcsolatok 2013.09. Farkas J., Józsa V.: Geotechnikai Alapozási szakvélemény Miskolc-Tapolca, Barlangfürdő Vízműtelep bővítéséről 2013.07. Farkas J., Józsa V.: Szakértői vélemény Római Part Árvízvédelmi vasbeton támfal kiborulásának okairól 2013.04. Czap Z., Farkas J., Józsa V.: Tervellenőri vélemény az Extreme Light Infrastucture (ELI) Lézer Kutatóközpont Kiviteli terv Geotechnika Alapozás tervdokumentációjáról (III/1. kötet, 1. és 3. füzet) 2013.03. Czap Z., Farkas J., Józsa V.: Szakértői vélemény az Extreme Light Infrastucture (ELI) Lézer Kutatóközpont Tenderterv Geotechnika Mélyépítés; Tervdokumentációról (II.1. kötet) 2013.02. Farkas J., Józsa V.: Alapozási és geotechnikai szakvélemény A Nyírő Gyula Kórház (Budapest, XIII. ker. Lehel u. 59.) Addiktológiai épületéről 2012.03. Czap Z., Józsa V., Vásárhelyi B.: Gát geotechnikai terve - A Gyöngyösoroszi bánya mátraszentimrei telérének tömedékelésével kapcsolatos feladatok megoldására 25