TIGÁZ-DSO Kft. Lakossági fogyasztók fajlagos gázfelhasználásának változása 212 április tigaz.hu
Tartalomjegyzék Két alapvető befolyásoló paramétercsoport került elemzésre Gáznapi középhőmérséklet és fűtési napfok-számok Éves adatsorok trendvizsgálata 33 és 1 éves adatok 1 éves viszonyítási napfok-szám rögzítése Napi adatsorok szélső érték elemzése Felhasználói szokások Viszonyított gázforgalom változásának kimutatása 27-211 időszakra Felhasználói szegmensenként Egyedi-jelentős felhasználók adatainak külön kezelése Eredmények bemutatása és értékelése fókuszálva a kisfogyasztói szegmensre A változások lehetséges okainak elemzése A csökkenés várható komplex hatásainak bemutatása E témában évek óta tartó K+F együttműködés a ME gázmérnöki tanszék és Tigáz-DSO Kft. között. 2
Budapesti hőmérsékletek és napfok számok középtávú alakulása Éves átlaghőmérsékletek pozitív iránytangense a 13 12,5 12 y=,427x+1,279 R 2 =,2823 11,5 11 1,5 1 9,5 9 1979 198 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 199 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 [ C] felmelegedés irányát mutatja, de eközben az éves átlaghőmérsékletek szabálytalan periodicitása figyelhető meg. Átlaghőmérséklet Lineáris (Átlaghőmérséklet) Erős ingadozás, csökkenő 27 25 23 21 19 17 ' 1979 1979/198 198 198/1981 1981 1981/1982 1982 1982/1983 1983 1983/1984 1984 1984/1985 1985 1985/1986 1986 1986/1987 1987 1987/1988 1988 1988/1989 1989 1989/199 199 199/1991 1991 1991/1992 1992 1992/1993 1993 1993/1994 1994 1994/1995 1995 1995/1996 1996 1996/1997 1997 1997/1998 1998 1998/1999 1999 1999/2 2 2/21 21 21/22 22 22/23 23 23/24 24 24/25 25 25/26 26 26/27 27 27/28 28 28/29 29 29/21 21 21/211 211 Napfok-szám trend, 33 év alatt a napfok számokban bekövetkezett csökkenés mértéke kb. 1%. y=-4,37x+2557,5 R 2 =,145 Éves Napfokszám Gázéves napfokszám Lineáris (Éves Napfokszám) Lineáris (Gázéves napfokszám) Lineáris (Gázéves napfokszám) 3
1 éves napfok viszonyítási számok 3 25 2 2 225 2634 2 6 2 45 2468 2451 2 52 Éves napfok átlag: 2335 2522 2298 2 31 2 88 223 2 224 2 39 1725 2 537 2351 2445 2 344 Budapest-Lőrinc 15 1 5 TIGÁZ-DSO súlyozott átlag 3 25 2 15 2 342 288 2 77 264 2 581 2662 2 714 2735 2 539 Éves napfok átlag: 2492 2 24 2 239 1935 2477 2336 2 333 2433 2 628 2589 2 529 1 5 4
4 35 3 25 2 15 1 5 Hideg napi szélsőértékek vizsgálata Tmin< -1 C napok száma 1979-21 A hideg napok számában 35 egyértelműen csökkenő trend nem 2 15 13 1 8 8 3 1 24 15 15 12 1111 11 111 6 8 6 6 3 3 1 1 2 1 2 1111 9 detektálható A leghidegebb napok hőmérséklete sem mutat trendszerű változást 5 Éves leghidegebb hőmérséklet 1979-21 -2-4 -6-8 -1-12 -14-16 -5-8 -1-9 -9-11 -14-14 -5-7 -1-9 -9-8 -9-9 -1-1 -13-6 -6-9 -8-8 -7-7 -1-1 -9-11 -12-12 -12-18 -17-2 5 na p C 1979 198 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 199 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 1979 198 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 199 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 A kapacitás igények hőmérséklet viszonylatban továbbra is megalapozottak.
Viszonyított gázforgalom számításának elvi alapja 6 millió m 3 5 4 3 2 1 27 28 29 21 211 3 szegmensre osztottuk a havi gázforgalmakat: Hőmérséklet független rész Részben hőmérséklet független rész Hőmérséklet függő rész Tény/Viszonyított napfok-szám arány párok használata 6
Tigáz-DSO Kft. gázforgalmának változása TIGÁZ-DSO elosztás összesen erőművek nélkül 4 3 3 5 1 % Viszonyítási NFSZ = 2492 25 3 2 5 79 % 2 Elosztás s (m 3 ) 2 1 5 1 15 1 Napfok sz zám 5 5 27. 27/28. 28. 28/29. 29. 29/21. 21. 21/211. 211. Tényleges elosztások Viszonyított elosztások NFSZ 7
2 m 3 /h alatti viszonyított felhasználás változása Elosztás (m3) Fajlagos (m3/év/fogyasztó) 3 2 5 2 1 5 1 5 175 17 165 16 155 15 145 14 135 13 125 12 115 11 15 1 1 % 1% TIGÁZ-DSO elosztások a 2 m3/h alatti kategóriában 3 Viszonyítási NFSZ = 2492 25 2 78 % 15 1 5 TIGÁZ-DSO fajlagos a 2 m3/h alatti kategóriában 11% 15% 1% 95% 9% 85% 76% 8% 75% 7% 65% 6% Fajlagos (%) Napfok szám Tényleges elosztások Viszonyított elosztások NFSZ DSO elosztás összesen fajlagos mutatószám [m3/év/fogyasztó] Fajlagos [%] 27 bázis alapon Kisfogyasztói szegmens gázforgalom tömeg csökkenése meghaladja a 2 %-ot. A felhasználónként kimutatott csökkenés közel 25 %. Az aktív felhasználók egy része a vizsgált időszakban tartósan kikapcsolttá vált. A kimutatható fűtési napfok-szám csökkenést is figyelembe véve legalább 25 % csökkenés egyértelműen detektálható. 8
Napi átvételi trendek bemutatása a hőmérséklet függvényében 3 28 26 24 22 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 9 millió m 3-11,3-7,6-6, -5, -4,1-3,4-2,8-2,3-1,7-1,3 -,9 -,5 -,1,4,8 1,2 1,5 1,8 2,2 2,5 2,8 3,2 3,4 3,7 3,9 4,3 4,6 5, 5,4 5,6 5,9 6,3 6,6 7, 7,4 7,7 8, 8,3 8,5 8,7 9, 9,2 9,6 9,9 1,2 1,4 1,7 26 27 28 29 21 211
Viszonyított forgalom időbeli alakulása (27=bázis) 11% 1% 9% 8% 7% 27 27/28 28 28/29 29 29/21 21 21/211 211 2 alatti 2 feletti A kisfogyasztói szegmens csökkenésének időbeli lefutása eltér a nagyobb szegmensekétől. A nagyobb felhasználók felhasználásának változása jelentős korrelációt mutat a gazdaság teljesítőképességével. 1
A felhasználás csökkenésének inhomogenitása Az alacsony éves felhasználású fogyasztók magas aránya tekintetében jelentős lokációk azonosíthatók. Feltárt összefüggések: Hozzáférés alternatív tüzelőanyaghoz Alacsony lakossági jövedelem szint Magas szabálytalan vételezési arány Jellemzően kistelepülések Felhasználók aránya fajlagos fogyasztásuk szerint 6% 5% Az 1. m 3 /h alatti fogyasztású felhasználók aránya 2 %-al nőtt 4% 21 re, 26-hoz képest. A 2. m 3 /h feletti fogyasztású 3% felhasználók aránya 32 %-al csökkent 2% 13% 21 re, 26-hoz képest. 1% 13% 15% 7% 2% 8% 31% 2% 2% 52% % 1 alatt 11-5 51-1 11-2 2 felett 26 211 11
Kitekintés a társ elosztói engedélyesekre 2 1 8 Napfok szám Elosztók összesen 26-ben: 2559 26 4,4 Mrd m 3 1% 21-ben: 2628 21 3,6 Mrd m 3 82% 2 alatti lakossági fogyasztók, elosztott mennyiség [em 3 ] 1 % 1 6 83 % 1 4 1 2 1 % 1 8 8 % 1 % 81 % 6 1 % 4 79 % 1 % 83 % 2 DDGÁZ KÖGÁZ ÉGÁZ-DÉGÁZ FŐGÁZ TIGÁZ 26 27 28 29 21 MGE adatok Tény elosztás, nem viszonyított adatsor 12
Visszaesés okai felhasználói reakciók Okok: Végfelhasználói árak jelentős növekedése, 211-ben a nettó végfelhasználói átlagár kb. 15 %-a a 27-es átlagárnak. Gazdasági válság elhúzódó hatásai, 211. évi GDP 3 %-kal alacsonyabb, mint a 27-es. Magas munkanélküliség, 211:11 %, 27: 7,8 %. Megújuló energiák térnyerése, bár még igen alacsony arányú jelenleg is. Reakciók: Komfortszint csökkentése - Alacsonyabb belső hőmérséklet, -2 C, 1% Épület és épületenergetikai rekonstrukciók Megújuló energiaforrások térnyerése Csökkenti a primer energiafelhasználást!! Szilárd fosszilis tüzelőanyagok használata Szabálytalan vételezések darabszámának növekedése Nem csökkenti a primer energiafelhasználást!! A földgáz felhasználás jelentős csökkenése részben pozitív társadalmi hatású, ugyanakkor komplex iparági problémát jelent!! 13
A kisfogyasztói szegmens gázforgalom csökkenésének hatásai A kisfogyasztói kereskedelmi szegmens piaci mérete kb. 25 %-al csökkent, de a fogyasztók száma érdemben nem csökkent 1 milliárd m 3 kb. 1 Mrd forint árbevétel Kereskedelmi oldalon elsősorban ESZ probléma, mivel jelentős ügyfélszolgálati-számlázási infrastruktúrát kell üzemeltessenek A piaci szereplők volumen független költségei kisebb mennyiségen kell térüljenek a nettó fajlagos árak tekintetében árfelhajtó hatású Egy dinamikusan csökkenő trend, ellátás-biztonsági szempontok miatt is nehezen kezelhető Romlik a lekötött kapacitások kihasználtsága A felhasználók jelentősebb mértékben támaszkodnak a szilárd tüzelésre (fa, szén, vegyes tüzelés stb.) Környezetszennyezés növekszik szmog riadók Környezetterhelés növekszik hamu kihelyezés, falopás Vegyes fűtési rendszerek üzemeltetési kockázatai növekvő lakástüzek stb. 14
Hatások az elosztói engedélyesek működésére Elosztók gazdálkodásának alapvető jellemzői a gázforgalom csökkenésének viszonylatában: A gázforgalom jelentős mértékben csökkent és középtávon további jelentős csökkenés várható. A költségek 9 %-a fix típusú költségelem, az üzemeltetendő infrastruktúra méretétől és nem a rajta forgalmazott mennyiségtől függ. Az aktív felhasználók száma érdemben nem csökkent, sem az ellátásuk jogszabályban rögzített rendelkezésre állási követelmény szintje. Hatékonysági tartalékok korlátozottan állnak rendelkezésre, hiszen az elismert tarifa: Egy jelentős része a korábbi vagy folyamatban lévő beruházások függvénye Egy része a működési költségeket fedezi, melyek jelen jogszabályi követelmények mellett nehezen tarthatók. Fentiek a fajlagos elosztási díjak emelését indokolják, a belső árszerkezet alapdíjak irányába történő súlyozása mellett!! Ez azonban mérsékelten visszahat a gázforgalom csökkenés kiváltó okaira, így a folyamat öngerjesztővé válhat. Középtávon a szabályozási keretrendszer változása válhat indokolttá. 15
Hatások az elosztói engedélyesek működésére szabályozási kérdések A forgalom csökkenést kiváltó alapvető okok a szabálytalan vételezést is jelentős mértékben növelik, ez további fix jellegű költség növekedést okoz. 12 1 8 6 4 2 Feltárt szabálytalan vételezések száma (db) 1 73 4 84 2 948 2 231 28 29 21 211 HMK arányok (MGE) 4,% A HMK, mint részben volumen 3,5% függő költség elem szinten 3,% tartása is jelentős hatékonyság 2,5% növelő kihívás. 2,% 1 % HMK mennyiségi ellentételezése 1,5% MGE szinten kb. 8 Mrd Ft. 1,% 26 27 28 29 21 211* HMK aránya - tény adat HMK elméleti aránya - 26-os fix átvett alapján 26-os HMK aránya az éves tény átvételekben * Feltételezett adat 16
Hatások az elosztói engedélyesek működésére szabályozási kérdések Alapdíjak arányát a pozitív irányú eddigi lépések folytatásaként tovább kell emelni. Jelenleg: A magasabb fogyasztású felhasználók kereszt finanszírozzák az alacsonyabb fogyasztású felhasználókat. Tartósan kikapcsolt felhasználók Szabályozási probléma (szerződés, csatlakozási jog, rendelkezésre állás stb.) Műszaki-biztonsági probléma Mérő- és szabályozó rendelkezésre állás Elhanyagolt felhasználói rendszerek Szabálytalan vételezés Díj aránya (%) 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % ezer db 5 4 3 2 1 41% 59% 28.7.1-től érvényes árrrendelet 48% 52% 52% 48% 29.7.1-től érvényes árrrendelet 22 23 24 Volumenfüggő díj 21.1.1-től érvényes árrrendelet Fix díj 28 3 67% 33% 211.7.13-tól érvényes árrrendelet 26 27 28 29 21 211 4 17
Hatások az elosztói engedélyesek működésére műszaki kérdések Aktív eszközök alacsony teljesítményen történő használata Pki (mbar) 33 31 29 27 25 23 21 Nyomásszabályozó jelleggörbe 19 2 5 8 1 12 Q (m 3 /h) Relatív hiba (%) 3, 2, 1, -2, -3, -4, Mérő működési hibagörbe, 1 2 3 4 5 6-1, Gázelosztó hálózatok kapacitásainak alacsony kihasználtsága szivárgás (%) A szivárgó mennyiség és az üzemnyomás összefüggése 1% 75% 5% 25% %,,5 1, 1,5 2, 2,5 3, nyomás (bar) A fogyasztók aránya az ellátás módja szerint 77% 7% 16% középnyomásról kisnyomásról mérő nélküli Q (m 3 /h) A szivárgást jelentősen befolyásoló tényező az üzemnyomás. Az elosztóvezetékekben az üzemnyomást nem szükséges egész évben a maximális mértéken tartani. 3 bar-ról 1 bar-ra történő csökkentése esetén a szivárgás 5 %-kal csökkenthető. 18
Összefoglalás Megállapítható, hogy az éves fűtési napfok-szám paraméter, mely az éves gázfelhasználással áll összefüggésben csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor napi szélsőértékek, melyek a maximális kapacitásigénnyel korrelálnak nem mutatnak egyértelmű csökkenést. A lakossági szegmensben a viszonyított gázfelhasználás az elmúlt időszakban jelentősen, több, mint 2 %-al csökkent. A hőmérsékleti faktort is figyelembe véve 25 %-os csökkenés regisztrálható. A visszaesésnek jelentős hatása van a gázkereskedelmi (elsősorban ESZ) szektorra is, de komplex problémakörként jelentkezik a rendszerüzemeltetők számára. A jogalkotóknak, árszabályozó hatóságnak és iparági szereplőknek egyaránt szembe kell nézniük azzal, hogy kisfogyasztói szegmensben bekövetkezett jelentős és várhatóan folytatódó gázforgalom csökkenés hatással van az árképzésre, a szabálytalan vételezés mértékére, a hálózatok kiterheltségére és kihasználtságára, az alkalmazott szerelvények és hálózati eszközök igénybevételére. 19