HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK?



Hasonló dokumentumok
Prof. Dr. Csath Magdolna Emberarcú versenyképesség

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái versenyképességi szemléletben

Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége. Dr. Nagy Ádám főosztályvezető

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

Versenyképességünk fokozásának tényezői

Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül?

versenyben ( ) 2014)

Versenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

A KKV-k a versenyképesség és az innováció megalapozói

Versenyképesség vagy képességverseny?

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

Versenyképességi tendenciák, gazdaságpolitika és értékek

ció Magyarországon gon 2009

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/ január Harkány, Magyarország

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaság, az államháztartás évi folyamatai

Az Otthonteremtési Program hatásai

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

A vállalati innováció támogatása és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal stratégiája Dr. Csopaki Gyula elnök

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.

Prof. Dr. Csath Magdolna. A minőség- és tudásalapú versenyképesség esélyei

NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

Korrupció Érzékelési Index a világ korrupciós térképe 2018-ban

A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája)

KÖZÉP-EURÓPA: ÉLBOLY VAGY PERIFÉRIA? (A versenyképesség és a társadalmi fejlődés alakulása a rendszerváltás után)

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Logisztika és versenyképesség Magyarországon

EU források hasznosulása Kelet-Közép-Európában Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Ábránd-e a versenyképesség?

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, szeptember 18.

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.

Az EUREKA és a EUROSTARS program

HITA roadshow

A versenyképesség fogalma I.

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Magyarországi beruházások november 13, Gárdony Suhajda Attila

Konjunktúrajelentés 2014

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

A versenyképesség és a vállalkozói környezet kérdései Szlovákiában

FÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG

Új típusú versenyképesség és az Európai Unió _ MNB statisztikák alapján

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök június 26.

Mobilitás és Környezet Konferencia

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

AZ INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSÁNAK LOKÁLIS VETÜLETE

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

Adatelemzés Excellel és SPSS-sel

Információs társadalom Magyarországon

halálos iramban Németh Dávid vezető elemző

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR

Konjunktúrajelentés 2017

EGY ÖVEZET EGY ÚT,MINT GAZDASÁGI INNOVÁCIÓ MAGYAR LEHETŐSÉGEK

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Felsőoktatás-fejlesztés a K+F

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Lesz e újabb. nyugdíjreform?

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fejlesztések aktuális állapota Riz Gábor országgyűlési képviselő, Borsod- Abaúj-Zemplén megye fejlesztési biztosa

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

versenyképess Vértes András május 10.

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria

Költségvetési politika és befektetési környezet

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

A magyarországi EU-s támogatások elemzése

AZ SZTNH JAVASLATAI ÉS HELYE A HAZAI INNOVÁCIÓPOLITIKÁBAN

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Élelmiszervásárlási trendek

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban.

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

Milyen új tanulságokkal szolgál a válság utáni időszak az euro bevezetése szempontjából?

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

A MAGYAR ÁLLAMHÁZTARTÁS ÉS VERSENYKÉPESSÉG AZ UTÓBBI TÍZ ÉVBEN

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében

FORDULATOK UTÁN / FORDULATOK ELŐTT

Átírás:

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? Prof. Dr. Csath Magdolna Szent István Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdász Klub Sopron 2013. szeptember 10.

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Ábrák 3. Összefoglalás 2

1. BEVEZETÉS Felfelé? Lefelé? Stagnálás? Jobban teljesít a magyar gazdaság? Legújabb adatok: 2013. II. negyedév, éves szinten +0,5% GDP növekedés; EU 28 ban: 0% 2013. II. negyedév előző negyedhez mérve: 0,1 %; EU 28-ban: 0,4% 3

Régiónk: előző negyedhez (I. n.év Magyarország 0,1 Csehország 0,6 Észtország 0,7 Lengyelország 0,4 Románia 0,5 Szlovákia 0,3 Litvánia 0,7 Lettország 0,5 Szlovénia -0,3 Regionális lemaradás! II. n.év) 4

Munkanélküliség EU 28: 12,1 % Magyarország: 10,1% - elvándorlás - közmunka Növekvő ágazatok: - Mezőgazdaság - Építőipar - Vendéglátás Reálbér nő, alacsony infláció, fogyasztás nő, beruházások bővültek - beruházás: állami - Export nő, de import még jobban - fogyasztás - készlet 5

Fenntartható-e a növekedés? - Állam által generált - Adott szerkezeten belül - Hosszú távú befektetések hiányoznak. 2012 Oktatási kiadások: 128 md Ft-tal, 9 %-kal csökkentek Egészségügyi kiadások: 80 md Ft-tal, 6 %-kal csökkentek Kultúrára szánt összegek 18 %-kal csökkentek Sportra fordított összegek 12 %-kal nőttek - KKV-k nem indultak be - Alacsony szinten az innováció támogatása - de TÁMOP program: Vállalkozz itthon! 6

2. ÁBRÁK 1. ábra. Költségvetési hiány története 7

2. ábra. A magyar államadósság alakulása 2002 és 2010 között Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium 8

3. ábra. Államadósság és külső adósság néhány államban Forrás: www.investweek.co 9

4. ábra. Gazdasági növekedés Magyarországon 2002 és 2012 között (az előző évhez viszonyítva) Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 GDP 4,4 4,2 4,6 3,7 4,1 1,0 0,7-6,7 1,3 1,6-1,7 Forrás: Saját szerkesztés 10

5. ábra. A versenyképesség szintjei és tényezői Tényezők Szintek Megfogható tényezők Nemzeti szinten Fiskális- és monetáris politika, iparpolitika: adó- és támogatási rendszer, a tágabb értelemben vett infrastruktúra (fizikai és humán infrastruktúra) fejlesztés, a gazdasági környezet alakítása Vállalati szinten Gépek, berendezések, technológiák színvonala, rendelkezésre álló tőke, vállalati stratégiák Nem megfogható, puha, értékrendbeli tényezők Nemzeti kultúra jellemzői, társadalmi tőke, nemzeti kohézió, az innovációval, változással szembeni nyitottság Vállalati kultúra, vezetési, szervezési és ösztönzési rendszerek, üzleti etika, társadalmi felelősség Forrás: Saját szerkesztés 11

6. ábra. Versenyképességi szakadék (IMD) Versenyképességi szakadék az IMD szerint sorrend/év Ország 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Ausztria 14 13 14 13 17 13 11 14 16 14 18 21 Csehország 35 29 35 43 36 31 32 28 29 29 30 33 Lengyelország 47 45 55 57 57 58 52 44 44 32 34 34 Szlovénia 39 38 40 45 52 45 40 32 32 52 51 51 Szlovákia 37 37 46 40 40 39 34 30 33 49 48 47 Finnország 3 2 3 8 6 10 17 15 9 19 15 17 MAGYARORSZÁG 27 28 34 42 37 41 35 38 45 42 47 45 az összes vizsgált ország 49 49 59 60 60 61 55 55 57 58 59 59 SZAKADÉK Szakadék Magyaro. és Ausztria között -13-15 -20-29 -20-28 -24-24 -29-28 -29-24 Szakadék Ausztria és Lengyelo. között -33-32 -41-44 -40-45 -41-30 -28-18 -16-13 Szakadék Lengyelo. és Magyaro. között 20 17 21 15 20 17 17 6-1 -10-13 -11 Forrás: Institute for Management Development (IMD) 12

7. ábra. A versenyképesség egyes tényezői szerinti helyezéseink Forrás: Institute for Management Development. IMD 13

8. ábra. Versenyképességi szakadék (WEF) World Economic Forum (WEF) sorrend/év Ország 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Ausztria 13 18 17 17 15 17 15 14 17 18 19 16 16 Csehország 35 40 39 40 29 29 33 33 31 36 38 39 46 Lengyelország 41 51 45 60 43 48 51 53 46 39 41 41 42 Szlovénia 32 28 31 33 30 33 39 42 37 45 57 56 62 Szlovákia 39 49 43 43 36 37 41 46 47 60 69 71 78 Finnország 1 2 1 1 2 2 6 6 6 7 4 3 3 MAGYARORSZÁG 26 29 33 39 35 41 47 62 58 52 48 60 63 az összes vizsgált ország 75 102 102 104 117 125 131 134 134 139 142 144 148 SZAKADÉK Szakadék Magyaro. és Ausztria között -13-11 -16-22 -20-24 -32-48 -41-34 -29-44 -47 Szakadék Ausztria és Lengyelo. között -28-33 -28-43 -28-31 -36-39 -29-21 -22-25 -26 Szakadék Lengyelo. és Magyaro. között 15 22 12 21 8 7 4-9 -12-13 -7-19 -21 Forrás: World Economic Forum (WEF) 14

9. ábra. Globalizáltsági helyezések Ország Általános globalizáltsági pozíció Gazdasági globalizáltsági pozíció Társadalmi globalizáltsági pozíció Politikai globalizáltsági pozíció Lengyelország 26 44 26 26 Csehország 15 14 13 37 Ausztria 4 16 4 5 Németország 22 48 15 17 Finnország 16 15 20 27 Szlovákia 19 17 16 46 Magyarország 9 7 21 22 Forrás: KOF Gazdasági Intézet, Svájc 15

10. ábra. Országhelyezések a globalizáltsági mutatók alapján Mutatók WEF 2012/13 Mennyire jellemző a külföldi tulajdon? Mennyire jellemző a nagycégek dominanciája? Mennyire lép fel az ország a monopolhelyzetre törekvő cégek ellen? Mennyire védi piacait az importtal szemben? Mennyire jellemző, hogy a nemzetközi kereskedelem és marketing hazai cégek kezében van? Az értéklánc mekkora része van meg a hazai gazdaságban? Magyarország Ausztria Csehország Németország Lengyelország 16 47 17 44 71 91 5 36 2 22 83 29 48 24 61 32 26 31 38 80 115 8 112 3 80 74 5 25 1 54 Forrás:WEF 16

Mutatók 2001 2006 2009 2011 2012 2013 Az oktatási rendszer színvonala támogatja-e a versenyképességet? 10 27 31 39 43 46 A természettudományos tárgyak oktatása kellő hangsúlyt kap-e? 11.ábra. Tudásmutatóink alakulása 3 11 23 38 42 46 Az egyetemi oktatás hozzájárul- e a versenyképesség javításához? Nyelvi képességek szintje Információtechnológia i képességek Felkészült mérnökök rendelkezésre állása 13 29 32 38 35 48-43 41 56 51 54 26 19 23 36 39 48 4 11 35 49 35 44 Forrás: Institute for Management Development IMD 17

12. ábra. Néhány fontos további mutató alapján elért ország helyezések (59 ország vizsgálata alapján 2012) Mutató Ország A gazdaságok sokszínűsége, diverzifikáltsága Ausztria Szlovénia Szlovákia Csehország Lengyelország Finnország Magyar -ország 6 47 31 34 52 29 39 A gazdaság válsággal szembeni ellenálló képessége 20 29 28 50 53 34 46 A versenytörvények meggátolják a tisztességtelen 21 32 33 53 44 4 49 versenyt A feketegazdaság hiánya 22 24 36 49 48 6 58 A KKV-k nemzetközi mércével mért sikeressége 3 20 24 34 27 13 55 A pénzügyi rendszer kockázatosságának mértéke 38 18 31 59 33 11 52 Cégek eladósodottsága 33 12 40 59 41 9 55 Nyitottság, rugalmasság 47 51 17 57 48 27 55 A fenntartható fejlődés fontossága Új technológia fejlesztése és alkalmazása Technológiai fejlesztés finanszírozása 6 52 50 34 49 12 44 25 41 50 58 52 7 44 18 34 48 49 54 2 53 Forrás: IMD 2012. évi versenyképességi tanulmánya 18

13.ábra. Néhány humán erőforrás mutató szerinti helyezés 2013-ban (IMD, 60 ország) Országok/ Magyarorszáorszáország Lengyel- Cseh- Szlovénia Szlovákia Ausztria Mutatók Agyelszívás 58 57 12 54 43 24 veszélye Munkavállalók 47 52 35 54 43 4 motiváltsága Az egészségügyi 50 44 14 35 48 7 infrastruktúra állapota Egészségesen 44 35 26 27 43 21 eltöltött várható élettartam Életminőség 52 55 26 36 41 2 Társadalmi 53 47 43 46 45 29 kohézió A cégek mennyire törődnek a munkavállalók egészségével és boldogságával? 48 28 27 43 35 11 Forrás: IMD 19

Országok/ Mutatók 14. ábra. Néhány humán erőforrás mutató szerinti helyezés (WEF 2012-13 144 ország) Agyelszívás veszélye Lengyel -ország Magyarország Csehország Szlovénia Szlovákia Bulgária Románia 129 108 85 83 122 128 132 Kutatóintézetek minősége 20 45 26 29 90 75 84 Egyetemek és cégek közötti K + F együttműködés 37 67 28 49 100 117 113 Innovációs kapacitás Mivel versenyez az ország? (lista elején tudással, végén olcsósággal) 45 54 22 31 88 64 77 71 89 36 35 115 90 104 Döntések decentralizáltsága a cégeknél 126 70 75 47 80 103 112 Együttműködő cégcsoportok megléte 104 98 50 78 67 87 107 Mennyit költenek a cégek K + F-re Forrás: WEF 103 88 28 47 85 92 87 20

15.ábra. Innovációs teljesítmény 2013 ** Követő innovátorok Vezető innovátorok Gyenge innovátorok Mérsékelt innovátorok Követő innovátorok Vezető innovátorok Forrás: Innovation Union Scoreboard 2013 21

16. ábra. A növekedési adatok alakulása az innovációs képességek függvényében 2006-2012 között Forrás: Innovation Union Scoreboard 2013 22

17. ábra. Lehetséges versenystratégiák Forrás: Saját szerkesztés 23

18. ábra. Az élettel való megelégedettség Ország Sorrend 2003 2009 2012 Ausztria 4 16 6 Csehország 18 19 21 Lengyelország 20 15 15 Szlovénia 15 12 16 Szlovákia 24 17 22 Finnország 2 3 2 Magyarország 22 26 26 Forrás: EU-s kutatás: European Quality of Life Surveys. 24

19. ábra. Az élettel való megelégedettség, OECD adatok alapján. 2013. május Forrás: OECD Better Life Index 2013 25

20. ábra. Egészségi állapot Ország 2003 2009 2012 % rangsor % rangsor rangsor Ausztria 5 9 8 12 4 Csehország 9 18 9 15 21 Lengyelország 19 26 13 22 24 Szlovénia 13 19 12 21 16 Szlovákia 6 10 9 17 15 Finnország 6 12 8 13 7 Magyarország 16 23 19 26 25 Forrás: EU-s kutatás: European Quality of Life Surveys 26

21. ábra. A kultúra hatása és viselkedésre és a viselkedés hatása a kultúrára Kultúra Értékrend Vélemények attitűdök Viselkedés Forrás: Csath M: Interkulturális menedzsment 27

22. ábra. Korrupciós sorrend és szakadék országonként 2001-2012 Korrupciós index (CPI) év/sorrend Ország 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Ausztria 15 15 14 13 10 11 15 12 16 15 16 25 Csehország 47 52 54 51 47 46 41 45 52 53 57 59 Lengyelország 44 45 64 67 70 61 61 58 49 41 41 45 Szlovénia 34 27 29 31 31 28 27 26 27 27 35 37 Szlovákia 51 52 59 57 47 49 49 52 56 59 66 62 Finland 1 1 1 1 2 1 1 5 6 4 2 2 MAGYARORSZÁG 31 33 40 42 40 41 39 47 46 50 54 46 az összes vizsgált ország 91 102 133 145 158 163 179 180 180 178 182 176 SZAKADÉK Szakadék Magyaro. és -21 Ausztria között -16-18 -26-29 -30-30 -24-35 -30-35 -38 Szakadék Ausztria és Lengyelo. között -29-30 -50-54 -60-50 -46-46 -33-26 -25-16 Szakadék Lengyelo. és Magyaro. között 13 12 24 25 30 20 22 11 3-9 -13-5 Forrás: Transparency International 28

23. ábra. Hungary Forrás: WEF 2013-2014 29

24. ábra. Public trust in politicians 30

25. ábra. Favoritism in decisions of government officials 31

26. ábra. Wastefulness of government spending 32

27. ábra. Burden of government regulation 33

28. ábra. Transparency of government policymaking 34

29. ábra. Effect of taxation on incentives to invest 35

30. ábra. Effect of taxation on incentives to work 36

31. ábra. Country capacity to retain talent 37

32. ábra. Nature of competitive advantage 38

33. ábra. Willingness to delegate authority 39

34. ábra. Company spending on R&D 40

3. ÖSSZEFOGLALÁS - Gazdasági szerkezet energia tudás kicsi nagy magyar külföldi új régi - Humántőkébe való beruházásnál deficit - Erőforrás hasznosítás hatékonysága - Pénz - Természeti erőforrások - Tudás - Puha tényezők - Értéklánc - Tudás lábon, nem termékben, szolgáltatásban megy el - Versenystratéga: olcsóság 41

Ez az út a periférián maradás útja. Svéd példa elkerülte a válságot - Tisztességes piacgazdaság - Hatékony kormányzás, minimális bürokrácia - Oktatás, K+F jelentős állami támogatás - Kormányok: építenek egymás munkájára 42

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 43