A KKV-k a versenyképesség és az innováció megalapozói

Átírás

1 A KKV-k a versenyképesség és az innováció megalapozói Prof. Dr. Csath Magdolna Közgazdász, egyetemi tanár Tudomány Napi Konferencia Szent István Egyetem november 27.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Magyar cél 3. A KKV-k előnyei és hazai környezete 4. Miért fontosak a kisvállalkozások? 5. Stratégia kérdések 6. A KKV-k Magyarországon: kutatási eredmények 7. Rejtett Bajnokok a XXI. Században 8. Magyar helyzet 9. A versenyképesség mérése: IMD 10. És a jövőnk? 11. Összefoglalás és következtetések 12. És mi? Mire lenne szükség? 2

3 A kisvállalkozások az innováció, a növekedés és a munkahelyteremtés legfontosabb forrásai (OECD) Az európai gazdasági fellendülés motorja a KKV szektor lesz. (E.B. Sajtótájékoztató május 2.) 3

4 1. Bevezetés november 18. Orbán Viktor a KKV-k szerepéről egyeztet az EBRD elnökével, Sir Suma Chakrabartival a parlamentben. Megállapítás: A KKV-k kiemelkedő szerepet játszanak a nemzetgazdaságok életében. Napi Gazdaság január 20. A kormány stratégiai partnernek tekinti a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, és rájuk kívánja építeni a foglalkoztatás bővítését és a gazdaság felpörgetését. (Szatmáry Kristóf államtitkár) 4

5 2. Magyar cél Az a cél, hogy a KKV-k adják a gazdaság gerincét. A következő uniós költségvetési ciklusban a források nagyobb részét a KKV-khez kell eljuttatni. Szívünkhöz legközelebb a KKV-k állnak. A bombabiztos gazdasághoz ezer exportképes, magyar kézben lévő KKV kellene. Orbán Viktor szeptember 26. Interjú, Nyíregyházi TV 5

6 A 250 fő alatti cégek az európai gazdaság gerincét adják. 87 millió embert alkalmaznak. Az összes cég 99,8 %-át teszik ki, ezen belül 92% a mikrocég. (9 főig!) (Európai Bizottság. European Enterprise Promotion Awards ) Magyarország KKV: Összes cég 99,9%-a, ebből mikrocég 94,6% Foglalkoztatás: KKV-kban az összes foglalkoztatott 71,2 %-a, ebből mikrocégben 35,5 % (Forrás: KSH) 6

7 3. A KKV-k előnyei és hazai környezete 1. ábra. A KKV-k előnyei Gazdasági növekedés Munkahelyteremtés KKV-s innováció előnyei Társadalmi fejlődés, helyi közösségépítés, társadalmi felelősségvállalás, lokalitás, területi kiegyenlítés Környezeti fenntarthatóság, zöld termékek, zöld szolgáltatás 7

8 4. Miért fontosak a kisvállalkozások? a mikro/családi vállalkozások eltartanak egy családot és néhány további munkavállalót. Ezzel munkahelyeket teremtenek, helyben adóznak, és hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. a mikro/ családi vállalkozások rugalmasak, mozgékonyak. Utánamennek a munkának! a mikro/családi vállalkozások kreatívak, ráéreznek a piaci lehetőségekre. a szolgáltató mikro/családi vállalkozások javítják szolgáltatásaikkal a környezetükben élők életminőségét. a mikro/családi vállalkozások gyakran szociális problémákat is megoldanak. 8

9 5. Stratégia kérdések a) Mikor lépünk át az innovációval, tudással versenyző országok csoportjába? (Észtország, Csehország, Szlovénia már ott van!) b) Meddig támogatja a magyar állam a globális cégek költségminimalizáló, kalapácsembereket igénylő, nálunk alacsony hozzáadott értéket előállító gyártóbázisai betelepülését? (Apolló gumigyár 30 milliárd Ft) c) Milyen tényleges szerepet szánunk jövőnk alakításában általában az innovációnak, és ezen belül az innovatív KKV szektornak? d) Egyformán szeretünk-e minden KKV-t, vagy csak a közepeseket akarjuk támogatni? Milyen sorsot szánunk a mikroknak és a kicsiknek? 9

10 KKV-k körüli üzleti ökoszisztéma: - Magyarországon a KKV-k a GDP maximum 1%-ának megfelelő állami támogatást kapnak. (EU-s átlag 6%) - A KKV-kat sújtó állami bürokrácia tekintetében ban a vizsgált 27 ország között az utolsók voltunk. - Sajátos ellentmondás: nagycégek nagy támogatás, kevés ellenőrzés, KKV gyenge támogatás, aránytalanul erős ellenőrzés - Vállalkozás fontossága, jellemzői, haszna, mint témakör az oktatásban: 27 ország közül 24.-kek vagyunk ( vállalkozói kultúra ) 10

11 6. A KKV-k Magyarországon: kutatási eredmények A. Az innovációt befolyásoló és kísérő tényezők vizsgálata a hazai KKV-kban. (Kutatás ) Három tanulmány született Zárótanulmány Esettanulmány gyűjtemény (Távoktatásos tananyag) Vállalatoknak Kézikönyv (Módszertani ajánlás, Best practice ) B. Felmérés az építőiparban/kétszer C. Felmérés Székesfehérváron D. Felmérés Biatorbágyon 11

12 Főbb megállapítások: Külső Belső Bürokrácia Adó Egyenlőtlen piaci feltételek Támogatás hiány Piaci korlátok Társadalmi kohézió, bizalomhiány (lánctartozás) Pénzhiány (kölcsön, kamatok, mikro-finanszírozás, angyalok ) problémák Kényszervállalkozás (műszaki tudás, menedzsment tudás-hiány) Nem akar nőni Mindent saját maga csinál (együttműködés, bizalom, pénz) Nyelvtudás, piaci kapcsolatok hiánya Humán menedzsment ismeretek hiánya Rövidtávú gondolkodás 12

13 7. Rejtett Bajnokok a XXI. században Ismeretlen, de a világpiacon vezető cégek sikeres stratégiái. (Hidden Champions of the 21st Century: Success Strategies of Unknown World Market Leaders, Dr. Hermann Simon) Miért sikeresek a német KKV-k? 13

14 - A többségük családi vállalkozás. A tulajdonos a vezető, és hosszú távú stratégiájuk van. - Többségük kiemelkedően innovatív. A válságidőszakban között 54 %-uk új termékkel / szolgáltatással jelent meg a piacon Innovation is not the BIG THING. It is the ONLY THING: Konzervatív finanszírozás, alapvetően saját pénz és bankkölcsön - Még válság idején is beruháznak 14

15 - Kiváló szakemberekkel dolgoznak - Kiválóan vezetett cégek - Kiváló vevőkapcsolatok - Jelentős állami támogatást élveznek a kutatás-fejlesztés, a munkaerőképzés, a külpiacra jutás, a finanszírozás és a vállalkozás indítás területén egyaránt. A német statisztikai hivatal szerint a német GDP közel 50 %- át a KKV szektor állítja elő, és a munkahelyek 70 %-át tartja fenn. (Federal Ministry of Economics and Technology). 15

16 8. Magyar helyzet Az OECD már 2008-ban figyelmeztette Magyarországot, hogy fordítson többet kutatásfejlesztésre, mert ha nem, akkor gazdaságitársadalmi versenyképessége tovább romlik majd, és le fog lassulni a gazdasági növekedés. Az anyag így fogalmazott: a magyar innovációs teljesítmény messze alatta marad az innovációs potenciálnak (Forrás: OECD Reviews of Innovation Policy: Hungary. OECD 2008) 16

17 Ország 1. táblázat. K+F kiadásaink egy főre vetítve K+F(euro) ráfordítás/fő Az EU-s átlag %-a Magyarország 120,6 23,6 EU-s átlag 510,5 Csehország 273,0 53,5 Észtország 282,8 55,4 Szlovénia 436,2 85,4 Ausztria 983,2 192,6 (magyar érték: 8 szorosa) Dánia 1337,4 262,0 (magyar érték: 11 szerese) Forrás: Research, Development & Innovation in Hungary NIH

18 2. táblázat. K+F kiadásaink jelenleg és 2020-ban a GDP arányában Ország K+F/GDP(%) Távolság (%) Magyarország 1,29 1,8 61% EU átlag 2,1 3,0 60% Észtország 2,18 Szlovénia 2,8 Csehország 1,88 18

19 Az egy lakosra jutó régiós K+F ráfordítás Nyugat- Dunántúlon a harmadik legalacsonyabb! Az innovatív cégek átlagos bevétele Magyarországon is kétszerese a nem-innovatívokénak (Eurostat 2012, de évi adatok alapján) Az exportálásra való képesség, a termelékenység-növelés és az innovativitás között szoros a kapcsolat minden cégkategóriában. 19

20 9. A versenyképesség mérése: IMD 3. táblázat. Versenyképességi sorrendek(imd) Versenyképességi sorrend sorrend/év Ország Ausztria Csehország Lengyelország Szlovénia Szlovákia Finnország MAGYARORSZÁG az összes vizsgált ország Forrás: Institute for Management Development (IMD) 20

21 4. táblázat. Helyezéseink a 4 fő vizsgált területen Gazdaság - Diverzifikáltság (52) Gazdaság Kormány munkájának hatékonysága Üzleti hatékonyság (cégek munkája) Infrastruktúra A gazdaság kitettsége, válsággal szembeni ellenállóképessége (50) 21

22 Kormány munkája: - Társadalmi kohézió (55) - Verseny tisztasága (55) - Magas ÁFA (54) - Átláthatóság (54) Cégek munkája: - Társadalmi felelősség (57) - Egészség, környezet, biztonság (57) - Vezetők hitelessége (56) - Tehetségek vonzása és megtartása (55) 22

23 Infrastruktúra: - Nyelvtudás (55) - Életminőség (54) - Egészségügy helyzete (51) - Fenntartható fejlődés (50) 23

24 5. táblázat. Versenyképességi sorrend (WEF) World Economic Forum (WEF) sorrend/év Ország Ausztria Csehország Lengyelország Szlovénia Szlovákia Finnország MAGYARORSZÁG az összes vizsgált ország

25 6. táblázat. Helyezések az innovációs és különlegességi mutatók alapján Ország Innováció és különlegesség Üzleti különlegesség Innováció Dánia Ausztria Észtország Csehország Lengyelország Románia Magyarország Szlovénia Szlovákia Forrás: WEF

26 Üzleti különlegesség: helyi beszállítók minősége és mennyisége klaszterek értéklánc hossza értékesítést ki uralja? delegálás Innováció: tudományos intézetek minősége tudósok, mérnökök rendelkezésre állása, szellemi tulajdon védelme egyetemek, cégek kapcsolatai 26

27 4. ábra. Innovációs teljesítmény

28 10. És a jövőnk? (Partnerségi megállapodás oldal) A magyar innovációs rendszer egyik gyenge pontja, hogy a kis- és középvállalkozásoknak mindössze 13 %-ka végez önálló innovációs tevékenységet, miközben az uniós átlag 30 % körül mozog (IUS, 2011). Egyre jobban látható, hogy a KKV szektor alacsony innovációs aktivitása, valamint gyenge képessége arra, hogy bekapcsolódjon a technológia-intenzív globális termelési hálózatokba és innovációs értékláncokba, mára a gazdasági növekedés egyik legnagyobb akadályává vált. Magyarországon így a nagyvállalati KFI támogatások is indokoltak lehetnek, különösen, ha hozzájárulnak a KKV-k integrálásához az érték- és innovációs láncokba. 28

29 11. Összefoglalás és következtetések a) Mikor lépünk át az innovációval, tudással versenyző országok csoportjába? Adatok alapján a közeljövőben nem K+F+I: 2020-ig marad a szakadék Veszély: Olcsósággal versenyző, mérsékelten innovatív csoportban maradás (a többi elfut mellettünk) Nincs életszínvonal és életminőség felzárkózás 29

30 b) Meddig támogatja a magyar állam a globális cégek költségminimalizáló, kalapácsembereket igénylő, nálunk alacsony hozzáadott értéket előállító gyártóbázisai betelepülését? Veszély: Kevés pénz a KKV-knak, tovább romló lehetőségek Függőség nem high-tech cégektől (strukturális lemaradás) Innovációs forrásokat is megkapják: céges innováció, céges profit, marginális hatás a magyar gazdaságra 30

31 c) Milyen tényleges szerepet szánunk jövőnk alakításában általában az innovációnak, és ezen belül az innovatív KKV szektornak? Nem elég a pénz (EU-s sem!), főleg a KKV-k esetén! Üzleti ökoszisztéma (támogatási, szabályozási, adózási és ellenőrzési rendszer): túlszabályozott, túlellenőrzött és alultámogatott KKV szektortól továbbra sem várható innovativitás (felmérések). De ez nem indok arra, hogy a K+F+I támogatást a nagyok kapják! A teljes innovációs lánc (K+F Piacra lépés) megkönnyítése, támogatása Partnerség (nyitott innováció, konvergáló innováció támogatása) 31

32 d) Egyformán szeretünk-e minden KKV-t, vagy csak a közepeseket akarjuk támogatni? Milyen sorsot szánunk a mikroknak és a kicsiknek? Közepes cégek kiemelve (12-13 ezer exportképes közepes cég): Miért csak ezek? Export, importkiváltás, diverzifikáció Mikro,kicsi: o Legtöbbet foglalkoztat o Legmozgékonyabb, legrugalmasabb, agilis o Innováció forrásai (felsőoktatással összekapcsolva) o Regionális és társadalmi egyenlőtlenségeket csökkent o Erősíti a középosztályt Őket miért nem szeretjük? Szembe a nemzetközi trendekkel 32

33 12. És mi? Mire lenne szükség? - Ne csak a közepest szeressük, mikrok és kicsik is fontosak! - Nemcsak az exportáló cég fontos (hazai piac, importkiváltás, diverzifikáltság, életminőség) - Ezért: pályázatokhoz, közbeszerzéshez hozzáférés - Támogatás a mikro- és kiscégek innovációjához: kereshessenek új problémákat és megoldásokat ITTHON! - Barátságosabb üzleti környezet - Támogatás az együttműködéshez: maradjon itthon az innovációs és értéklánc egésze! Ötlettől piaci sikerig! Nagy hozzáadott érték is! 33

34 Ehhez tudatos, a hazai KKV-k, közöttük kiemelten a mikro- és kiscégek innovációját is támogató gazdaságpolitikára, megvalósításához pedig fejlesztés-orientált, kompetens, hatékony, etikus és a közérdeket szolgáló innovációs intézményrendszerre van szükség. Ne olcsósággal versenyezzünk! 34

35 Köszönöm a figyelmet! 35