Logisztika A tantárgy 5 témakör Ellátási lánc menedzsment koncepciója (Supply Chain) MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 1
Ellátási lánc menedzsment (Supply- Chain-Management SCM) A vállalatok gazdálkodása területén jelentős változások mentek és mennek végbe napjainkban Ezek a változások legjobban a következő területeken érezhetők: a termelési tevékenység egészében piacorientált lett, vagyis a termékek előállítását a tényleges piaci igények mozgatják, a termelés területén az egyedi piaci igények miatt a termékváltozatok száma jelentősen megnőtt, a termékek életciklusa lecsökkent, az előállított termékek sorozatnagysága is csökkent, a termelés mélysége csökkent, vagyis a beszállítók szerepe folyamatosan erősödik a termékek piaci versenyképességével való összefüggésben, termékek átfutási ideje csökken, rövid szállítási időket, gyakori, kismennyiségű szállításokat várnak el a beszállítóktól, a szállítások területén általánosságban magas szállítási készséget és rugalmasságot, megfelelő megbízhatóságot és versenyképes árakat várnak el, a piacok telítődnek a jó minőségű termékekkel, a versenytársak száma nő, a piaci versenyhelyzet erősödik, az egész világon a termelés és az azzal összefüggő beszerzési és elosztási tevékenységek is globalizálódnak, vagyis hasonló termékek a piac bármely területén kaphatók, valamint adott termék előállításához bárhonnan lehetséges beszállító alkalmazása Mindezek a változások előtérbe helyezték az ellátási, elosztási logisztikai feladatok megvalósításának módszerét és gyakorlatát 2
Logisztikában használt láncok: Logisztikai lánc, Szállítási lánc, Ellátási lánc Logisztikai lánc A logisztikai lánc egy adott (termelési, szolgáltatási, illetve kombinált) folyamathoz kapcsolódó logisztikai tevékenységek láncszerű összekapcsolódása Szállítási lánc A logisztikai láncot megvalósító logisztikai rendszer, amelyben önálló, független vállalatok vesznek részt (termelő vállalat, szállító vállalat, fuvaroztató, raktározó vállalat és felhasználó vállalat) LF R 1 R 3 T 2 R R 5 7 S 1 S 4 TVT T n FVT T 1 R 2 R 4 R 6 R 6 LF TVT R 1 -R 7 S 1 -S 7 T 1 -T n LF FVT termelő vállalat tárolója rakodás szállítás tárolás lakossági fogyasztó felhasználó vállalat tárolója 3
Ellátási lánc Az ellátási lánc, az ellátási logisztikai vállalatok, felhasználók, vevők anyagellátásával összefüggő anyagáramlási és az ehhez kapcsolódó információáramlási tevékenységek tervezését, szervezését, irányítását, ellenőrzését és konkrét megvalósítását szolgálja A termékekhez kötődő ellátási tevékenység a termék egész életciklusához kapcsolódóan jelen van Az ellátás alapmodellje Megállapítások az ellátási lánccal kapcsolatban: az ellátási logisztikai tevékenység a beszállító és a felhasználó között helyezkedik el, a felhasználó tevékenységére vonatkozóan nincs megkötés, lehet alkatrészgyártó, késztermékgyártó, stb, a beszállító tevékenysége a felhasználói tevékenységhez igazodik, 4
az ellátási tevékenység raktározási és logisztikai szolgáltatási tevékenység felhasználásával valósul meg Az ellátási lánc általános modelljének megalkotási szempontjai: az általános modell az alapmodell felhasználásával építőszekrény elv alapján valósuljon meg, legyen alkalmas a globalizált világban megvalósuló bonyolult, több elemből felépülő ellátási láncok kezelésére is, a modell felépítése tegye lehetővé a zártciklusú gazdaság egészére vonatkozó ellátások kezelését is Ellátási lánc alapelve: az alapanyag előállításától a késztermék végfelhasználóhoz való eljuttatásig ill a meghibásodott, elhasznált termék felújításáig, újrahasznosításig teljes logisztikai lánc együtt menedzselhető, irányítható (ellátási lánc menedzsment = supply chain management), széleskörű munkamegosztást és kooperációt kíván meg, világméretű logisztikai információs hálózat, széleskörben használható szoftverek szükségesek, a teljes ellátási lánc szűkíthető akkor, ha a szűkített ellátási lánc optimális rendszer jellemzői nem javíthatók ha bővítjük az ellátási láncot 5
Példa ellátási láncra 6
A termelési folyamat résztvevői versenytársak természeti tényezők szállítók fogyasztók állami intézmények állampolgári közösségek Az ellátási lánc a vállalatok, felhasználók, vevők anyagellátásával összefüggő anyagáramlási és az ehhez kapcsolódó információáramlási tevékenységek tervezését, szervezését, irányítását, ellenőrzését és konkrét megvalósítását szolgálja Az ellátási tevékenység során különféle anyagok áramolhatnak Ezek az anyagok a következő fő csoportokba sorolhatók: alapanyagok, feldolgozott alapanyagok, alkatrészek, részegységek, építőelemek, késztermékek, elhasznált termékek, szétszerelt, elhasznált termékek 7
A klasszikus ellátási lánc Nyersanyag Beszállító Gyártás Fogyasztó Forgalmazó Elosztás Áramlások az ellátási lánc mentén Visszajuttatott anyagok (eszközök) ANYAG Érték Beszállító Gyártó Kisker Fogyasztó Beszállító Nagyker Kisker Információ 8
Értéknövelési lánc és információk termelővállalat esetén szállítók alkatrészek megrendelések késztermékek termékterv gyártás eladás kiszállítás szolgáltatás elvárások rendelés termék vevők igény termékinformációk Az ellátási lánc menedzsment (SCM) tevékenységeinek előnyei a következőkben nyilvánulnak meg: rövidíthető az átfutási idő, kapacitások jól konvertálhatók, jól kihasználhatók, kapacitások beruházások nélkül növelhetők, bővíthetők, a vevőigények a legmagasabb szinten kielégíthetők, az optimális outsourcing ill kooperáció alakítható ki, fejlesztések költségei megoszthatók, a fejlesztések összehangolhatók 9
Ellátási lánc L O G I S Z T I K A Beszállítók BESZERZÉS (vétel) Szállítás NYERSANYAG Szállítás TERMELÉS (termelésmenedzsment) Szállítás ÁRUKÉSZ- LETEK Szállítás RECYCLING FIZIKAI DISZTRIBÚCIÓ Szállítás Szállítás ÜGYFELEK PÉNZÜGYEK MINŐSÉGÜGY INFORMÁCIÓK BIZTONSÁG, EGÉSZSÉG, KÖRNYEZET OKTATÁS 10
Általánosított Ellátási Lánc Modell Kapcsolati menedzsment A N Y A G O K Információ, termék, szolgáltatás, pénz, ismeret (tudás) áramlása BESZÁLLÍTÓI HÁLÓZAT Beszerzés INTEGRÁLT VÁLLALAT Gyártás Elosztás RECYCLING ELOSZTÁSI HÁLÓZAT V É G S Ő F E L H A S Z N Á L Ó Kapacitás, információ, szaktudás, tőke, humán erőforrás Az ellátási lánc alapelve ezek után a következőkben foglalható össze: az alapanyag előállításától a késztermék végfelhasználóhoz való eljuttatásig, ill a meghibásodott, elhasznált termék felújításáig, újrahasznosításig a teljes logisztikai lánc együtt menedzselhető, irányítható (ellátási lánc = supply chain menedzsment), széleskörű munkamegosztást és kooperációt kíván meg, világméretű logisztikai információs hálózat, széles körben használható szoftverek szükségesek, a teljes ellátási lánc akkor szűkíthető, ha a szűkített ellátási lánc optimális rendszerjellemzői nem javíthatók, ha bővített ellátási láncot alkalmazunk 11
"X" termék ellátási láncának fő elemei (Példa az ellátási lánc kialakítására) BM BE AER TF TF V BM BE HM V BM Gyártás Szerelde KER HM V BM KOGY Termékgyártó üzem KK V V V KK V BE elsődleges beszállítók; BM másodlagos beszállítók; AER alkatrész elosztó raktár; KER késztermék elosztó raktár; HM hipermarket; KK kiskereskedelem; KOGY kooperációs gyártás; TF termelő felhasználó 12
AZ ELLÁTÁSI LÁNC MŰKÖDTETÉSÉNEK LOGISZTIKAI FELADATAI Az ellátási lánc működtetésénél jelentkező logisztikai feladatokat célszerű stratégiai, taktikai és operatív szinten vizsgálni Az ellátási stratégiák meghatározásánál figyelembe veendő tényezők a következők: az ellátási láncban a saját pozíció meghatározása, a logisztikai teljesítményekkel (mennyiségi és minőségi) szembeni elvárások tisztázása, a lehetséges, alkalmazható logisztikai stratégiaváltozatok feltárása, az erőforrások jelenlegi és jövőbeni állapotának az elemzése, felmérése, a lehetséges optimális stratégiai változatok kiválasztása, az alkalmazandó stratégia megvalósításához szükséges intézkedések, fejlesztések hatáskörének a meghatározása Ezek figyelembevételével az ellátási lánc legfontosabb stratégiai kérdése a működés során: hogyan legyen kialakítva az ellátás vertikális struktúrája, hány lépcsős elosztást alkalmazzunk, hogyan legyen kialakítva az ellátás horizontális struktúrája, vagyis adott ellátási lépcsőnél hány raktárt alkalmazzunk, hol kerüljenek elhelyezésre a vevői igények prognosztizálása alapján készült termékek, az elosztási lánc elején vevő semlegesen, vagy az ellátási lánc végén a késztermék raktárban, meddig történjen a termékek áramlásának irányítása az ellátási láncban a vevői meg-rendelések prognózisán, és melyik ellátási láncponttól a vevői megrendelések alapján, 13
az ellátási lánc egyes elemei között mikor alkalmazzunk közvetlen és mikor közvetett anyagáramlási kapcsolatot, az ellátási lánc melyik részénél alkalmazunk JIT elvű ellátást, milyen paraméterek alapján minősítjük az ellátási lánc működését, milyen zavarok fordulhatnak elő az ellátási lánc működése során, és ezekhez milyen zavar-elhárítási stratégiák alkalmazhatók, az ellátási lánc működésénél alkalmazott termékazonosítás, milyen módon felel meg az ellátási lánc működése az aktuális környezetvédelmi előírásoknak, az ellátási lánc tevékenységének a minőségbiztosítása, a vevői igények maximális kielégítésének milyen gazdaságossági paraméterei vannak, az ellátási lánc információs rendszerének a kialakítása, az ellátási láncban alkalmazott outsourcing koncepciók Az ellátási lánc taktikai szintjén jelentkező főbb logisztikai feladatok: az ellátási láncban alkalmazott szerződések kialakítása és használata, az ellátási lánc tevékenységeihez kötődő vevői információk gyűjtése, feldolgozása, értékelése, az ellátási lánc egyes objektumainak az irányítási feladatai, az ellátási láncba bevont külső vállalkozók tevékenységének az irányítása, az ellátási tevékenységre vonatkozó piaci igények felmérése, elemzése, prognosztizálása, az ellátási láncban alkalmazásra kerülő szállító, rakodó, raktári berendezések megválasztása, az ellátási láncban megvalósuló járatok és visszjáratok tervezése, az ellátási lánc tevékenységeinek kontrolling-paramétereinek kezelése, értékelése, 14
az ellátási megrendelések hosszú, közép-, és rövid távú kezelése, az ellátáshoz kötődő anyagszükségletek és készletek tervezése, a készletgazdálkodások működtetése, a szállítások során alkalmazandó szállítási mód megválasztása, megszervezése és bonyolítása, a szállításokhoz, rakodásokhoz, termékekhez kapcsolódó egységrakományképzéshez és bontásokhoz szükséges eszközök megválasztása, az ellátási láncban alkalmazott csomagolási módok és eszközök megválasztása, az ellátási láncban alkalmazott rakodások módjának és eszközének megválasztása és a rakodási tervek előkészítése Az ellátási lánc operatív szintjén jelentkező feladatok alapvetően az ellátási lánc egyes objektumaihoz kötődnek, de alapvetően minden ellátási feladat operatíven egy megrendelés-bonyolítási folyamathoz, egy beszállítás-bonyolítási folyamathoz, egy raktározás-bonyolítási folyamathoz és egy kiszállításbonyolítási folyamathoz kötődik A megrendelés-bonyolítás operatív feladatai: rendelés-előkészítés: termékek, mennyiségek, minőségek, szállítási gyakoriságok megadása a raktári készletnyilvántartás és termeléstervezés adatai alapján, a szállítási eszközök, az alkalmazott ERKE-k és határidők meghatározása, a tényleges rendelések összeállítása a rendelések kezelése: a rendelések beszállítókhoz való továbbítása, a rendelések adminisztratív dokumentálása a rendelések követése: visszajáratok nyilvántartása, rendelés beérkezések előrejelzése, 15
beérkezett rendelések nyilvántartása, reklamáció kezelése A beszállítás-bonyolításánál jelentkező operatív feladatok a következők: szállítások megrendelése, szállítási megrendelések nyilvántartása, szállítási előrejelzések kezelése, járművek kirakodása, ER-ek képzése és bontása, üres ERKE-k kezelése, áruk átvételével kapcsolatos teendők, mennyiségi és minőségi átvétel, a beérkezett áruk számára raktár és raktári helykijelölés, raktárba történő betárolás Az áru raktározásának operatív feladatai: tárolás során az áru mennyiségének és minőségének megóvása, készletnyilvántartás, esetleges raktár átrendezések, A raktárból történő kiszállítás operatív feladatai: kiszállításra történő előkészítése, komissiózás, készletszintek kezelése, kiszállító járművek megrakása, kiszállítási okmányok előkészítése 16
AZ ÁTFUTÁSI IDŐK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN Az ellátási láncok működésének egyik meghatározó jellemzője az átfutási idők nagysága Az ellátási lánc átfutási idejének összetevői és ezek kapcsolatrendszere 17
Az átfutási idő csökkentése A kapcsolódási pontok eltárolása az ügyfél felé Pontosabb igényelőrejelzés Gyorsabb piaci változás A hiányosságok gyorsabb jelzése A bizonytalanságok csökkentése A kereskedelmi veszteségek csökkentése az indításkor Az ügyfelek igényeinek kielégítésére fordított munkaérték csökkentése A termékválaszték növelésével kapcsolatos költségek csökkentése A biztonsági készletek csökkentése A készletezési költségek csökkentése Alacsonyabb selejtköltségek A dologi költségek csökkentése Az indításkori költségek csökkentése Az elavulás kockázatának csökkentése A leírási költségek csökkentése A teljes rendszer költségeinek csökkentése Az átfutási idő csökkentésének hatásmechanizmusa 18