KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI PROGRAMALKOTÁS MAGYARORSZÁGON Berta Tamás KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésbiztonsági és Forgalomtechnikai Tagozat
KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI AKCIÓPROGRAM 2008-2010 A Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2008-2010 pozícionálása
Célkitűzések Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek és halálos áldozatok számának alakulás Magyarországon (Forrás: KTI - Prof. Dr. Holló Péter)
KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI AKCIÓPROGRAM 2008-2010 20000 Eredmények 17500 15000 Sérü ültek száma 12500 10000 7500 5000 2500 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Halálos Súlyos Könnyű Év 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Célkitűzés 1 239 1 197 1 155 1 113 1 072 1 031 990 949 908 867 Valóság 1 239 1 429 1 326 1 296 1 278 1 303 1 232 996 822 739
Eredmények Halálos áldozatok számának alakulása Európában
AZ EURÓPAI UNIÓ ÚJ KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁJA Újra célkitűzés a közúti halálos áldozatok számának 50%-os csökkentése. Valamint az Európai Bizottság javasolja és támogatja, hogy kerüljön kidolgozásra és elfogadásra egy közös meghatározás a közúti balesetek súlyos és könnyű sérültjeire, a Bizottság javaslatot fog tenni a személyi sérülések számának csökkentését előirányzó közös célra is.
A 4. EURÓPAI KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI CSELEKVÉSI PROGRAM 7 fő stratégiai célkitűzése: 1. A közlekedésre nevelés és képzés fejlesztése, javítása; 2. Jogkövetés növelése a közlekedők körében; 3. Biztonságosabb közúti infrastruktúra; 4. Biztonságosabb járművek; 5. Korszerű technológiák (ITS rendszerek) alkalmazásának támogatása; 6. Sürgősségi és utángondozási szolgáltatások fejlesztése; 7. Védtelen közlekedők biztonságának javítása.
MAGYAR ÁLLÁSPONT Közlekedésre nevelés és képzés fejlesztése, javítása: kiemelt prioritásként megjelölni a közlekedésre nevelés kérdését, valamint javasoljuk megvizsgálni a próbaidős jogosítvány uniós szabályozási keretei kialakításának lehetőségét; Jogkövetés növelése a közlekedők körében: gyermekek közlekedésbiztonságának javítása, a drog hatása alatti járművezetés, a mobiltelefon vezetés közbeni jogellenes használata, a fáradtan történő járművezetés elleni fellépés; Korszerű technológiák (ITS rendszerek) alkalmazásának támogatása a közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében; Védtelen közlekedők biztonságának javítása: a gyalogosátkelőhelyek biztonságának felülvizsgálatával is foglalkozni; Tranzitforgalom és ellenőrzés külön célként javasolt megjelölése
Következő évtizedre Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2011-2013 kidolgozása 2011. évi Intézkedési Terv összeállítása - folyamatban
Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2011-2013 célkitűzése meghaltak száma 3000 2500 2000 1500 1000 2010: 739 fő 2020-as cél (2010-hez viszonyított 50%-os javulás) 500 0 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 2013 2015 2020 év * Feltételezve, hogy az 2010. éves baleseti adatok változása megegyezik a az első három negyedév alakulásával.
Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2011-2013 pillérstruktúrája
2011. évi Intézkedési Terv = feladatok a program első évére
Az Intézkedési Terv kidolgozásának alapelvei Összhangban az európai programmal A hazai közlekedésbiztonsági akcióprogram pilléreinek megfeleltetése az Európai Unió által meghatározott stratégiai célkitűzéseknek
Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2011-2013 2011. évi Intézkedési Terv A közúti közlekedés biztonsága minden közlekedő joga és kötelessége! Az elfogadott Akcióprogram prioritásai szerint Meghatározó szakmai szervezetek: NFM, Orfk- OBB, NKH, KKK, KTI Kidolgozás: szakmai egyeztetést követő javaslatok feldolgozása;
KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI AKCIÓPROGRAM 2008-2010 Tapasztalatok Az emberi tényező a legnagyobb mértékben befolyásolja a közlekedés biztonságát.
Kiemelt akciócsoportok a 2011. évre Pillérek Akciócsoportok Azonosító Emberi tényező A szabálykövetési hajlandóság növelése a közlekedők körében kollektív tudatformálással 1.1 Védtelen közlekedők biztonsági problémáinak kiemelt kezelése 1.2 A közlekedésre nevelés, valamint a járművezető képzés rendszerének koncepcionális megújítása 1.3 Kommunikációs, prevenciós és kutatás-fejlesztési feladatok elvégzése a közlekedésre nevelés, valamint a járművezető 1.6 képzés rendszerének megújításával kapcsolatban Infrastruktúra Szabályozás Ellenőrzés Balesetmegelőzés, kutatás-fejlesztés Az emberi tényezőt fokozottan figyelembe vevő infrastruktúra kialakításának erősítése (önmagát magyarázó utak, 2.1 megbocsátó környezet) Szabálykövetési hajlandóságot növelő közlekedési környezet kialakítása módszertanának kidolgozása 2.2 Közúti Biztonsági Infrastruktúra Menedzsment hazai bevezetése 2.3 Kerékpáros közlekedési infrastruktúra fejlesztése valamint a motorkerékpárosok biztonságát növelő megoldások 2.6 alkalmazása a közúti infrastruktúra kialakításánál Jogkövető magatartást ösztönző szabályozási rendszer kialakítása 3.1 A közlekedésre nevelés, valamint a járművezető képzés rendszerének megújításával összefüggő szabályozási feladatok 3.3 elvégzése Útügyi műszaki előírások közlekedésbiztonsági szemléletű felülvizsgálata 3.4 Jármű műszaki szabályozás fejlesztése, jogharmonizáció 3.5 Azonosító A közlekedés biztonsági szintjének emelése az ellenőrzések hatékonyságának, minőségének és gyakoriságának növelésével 4.1 Védtelen közlekedők biztonságát szolgáló ellenőrzések fokozása 4.3 A közlekedésre nevelés és járművezető képzés ellenőrzési, felügyeleti lehetőségeinek fejlesztése 5.1 Védtelen közlekedők közlekedésbiztonsági szintjének emelését célzó programok megalapozása 5.4 Fokozott baleseti kockázati szintjét képviselő közúthálózati elemek és a sürgősségi ellátási rendszer kapcsolatának erősítése 5.5 Korszerű technológiák alkalmazásának bevezetése a balesetmegelőzés és döntéstámogató szakmai háttértevékenységek 5.9 területén
Tartalmi elemek Az emberi tényező fejlesztésére vonatkozó feladatok Az elkövetkezendő három évben a emberi tényező fejlesztésére vonatkozó feladatok sorában az alábbiak kiemelése indokolt: A gyermekek és fiatalkorúak közlekedésbiztonságának további javítása érdekében korszerű közlekedésre nevelésre van szükség, az életkorhoz igazodó tartalommal és formával. Meg kell újítani a járművezető képzés rendszerét. A közlekedőket ket rendszeresen tájékoztatni kell a közúti közlekedést és a közlekedésbiztonságot érintő aktuális kérdésekről, a közlekedés veszélyeiről, a jogsértő magatartások következményeiről, a jogszabályi változásokról, s hozzá kell járulni a biztonságos közlekedéshez szükséges ismeretszint fejlesztéséhez. Kommunikációs és felvilágosító kampányokat kell folytatni a leghatékonyabb közlésmódok alkalmazásával (a hagyományos módszerek mellett az internetes lehetőségek jobb kihasználása, bulvársajtó igénybe vétele, stb.), összhangban a rendőrség ellenőrző tevékenységével. A közúti közlekedés legfőbb kockázati tényezői alapján kiemelt figyelmet kell fordítani a túlzott sebesség, ittas vezetés veszélyeire, a passzív biztonsági eszközök alkalmazására, továbbá a motorkerékpárosok, a kerékpárosok, valamint a gyermekek biztonságára.
Tartalmi elemek Járművezető képzés (és közlekedésre nevelés) koncepcionális megújítása Az elméleti és gyakorlati vizsgáztatás reformja (vizsgabiztosok jogállásának korrekciója, a vizsgabiztosi korrupció visszaszorítása, vizsgabiztos díjazása, elektronikus vezetési karton bevezetése); A képzőszervek minősítési követelményeinek meghatározása; Ügyfélbarát ügyintézés (egyablakos ügyintézés, elektronikus ügyintézés a képző szervek és a tanulók esetében); Az oktatás eredményességének javítása (defenzív vezetési technika elsajátítását segítő módszer alkalmazása, speciális tanpályák kialakítása és oktatásba történő bevonásának lehetőségei); A vezetői engedély két lépcsőben történő megszerzésének feltételei megteremtése; A 2006/126/EK Irányelv rendelkezéseinek nemzeti jogba való átültetése, a 24/2005. (IV.21.) GKM rendelet szükséges módosítása.
Tartalmi elemek Közlekedésre nevelés hatékonyságának növelése A közlekedésre felkészítési program koncepciójának elkészítése (javaslat) A program a közlekedésre nevelés és a járművezető képzés-vizsgáztatás egységes rendszerben való szemléletét, a felnőttkori közlekedési információs és tájékoztató, továbbképző munkával egyesíti. Ezáltal a közlekedők ún. élethosszig tartó tanulással a kollektív és egységes szemléletformálást követően a közlekedési rendszer jól felkészült és támogatott szereplőivé válnak. (NAT felülvizsgálat a közlekedésre nevelés szempontjából -javaslat, részben folyamatban a BM részéről-)
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Berta Tamás berta.tamas@kti.hu