Betegbiztonság dr. Lám Judit 2016.01.14. Egészségügyi Menedzserképző Központ 1
Témavázlat betegbiztonság nemkívánatos események jelentősége okok megelőzés lehetőségei és feltételei 2
Betegbiztonság Probléma? Tudjuk, hogy mennyi nemkívánatos esemény, ellátási hiba fordul elő? Ismerjük-e a következményeket? Kell-e foglalkozni ezzel a témakörrel? És ha igen, mi az ellátó szerepe a megelőzésben? 3
4 TÉVEDNI EMBERI DOLOG.
To Err is Human (Colorado és Utah, USA, 1999) AIDS motorbaleset / emlőrák nemkívánatos esemény (adverse event, AE) 5 16-17 ezer* * éves halálozások motorbaleset: 43 ezer* emlőrák: 42 ezer* nemkívánatos esemény: 44-98 ezer*
AE-k incidencia az aktív ellátást végző kórházakban UK: 11% Új Zéland: 10% Dánia: 9% Ausztrália: 11% Kanada: 8% általában, 11% oktató kórházakban 6 11th European Forum, Prague, 2006, M9
Magyarországon évente hány AE lehet a kórházakban? kb. 2.6 m elbocsátott kórházi eset kb. 2.2 m akut elbocsátás AE-k becsült aránya 10% (220.000 eset érintett) ha az AE-k becsült halálozása 6% = 13.200 haláleset megelőzhető, ellátási hiba következtében fellépő halálozások (70%): kb. 9.200 haláleset
Példák nemkívánatos eseményekre beteg elesése, leesése kórházi szerzett decubitus kórházi szerzett húgyúti fertőzés sebészeti sebfertőzés késés a gyógyszer beadásában előírástól eltérő dózis, gyógyszer beadása miatti következmények ellenoldali műtét betegcsere 8
A nem megfelelően biztonságos ellátás terhe Szakmai probléma Egyéni probléma Gazdasági probléma Rendszer probléma Társadalmi probléma 1:10 9
Elsődleges kockázati csoportok 65+ életév többszörös ko-morbiditás jelentős túlsúly sürgősségi felvételek kardiológiai sebészeti, érsebészeti és idegsebészeti betegek tapasztalatlan ellátók 10 Benner,C. 2005, Smith, 2005 alapján
Magas kockázatú folyamatok 11 A folyamat sérülése milyen következményekkel járhat a beteg számára. Kórházakban: Lényegi folyamatok: felvétel, áthelyezés, elbocsátás Magas kockázatú folyamatok: gyógyszerelés, sebészet Magas kockázatú betegek: betegek csökkent veseműködéssel, ICU-n fekvő betegek, újszülöttek Magas kockázatú gyógyszerek: heparin, inzulin, kemoterápia, opiátok Magas kockázatú tevékenységek: vér transzfúzió, korlátozás alkalmazása, extracorporális keringés
Definíciók Biztonság (safety) Nemkívánatos esemény (AE adverse event) Hiba (error) Potenciális nemkívánatos esemény (near miss) 12 Forrás IOM, 2000
Betegbiztonság (patient safety) Mentesség az akaratlan bántalomtól. A károsodások elkerülése, megelőzése és javítása az egészségügyi ellátás területén hozott intézkedésekkel. A gyakorlati munka során ismerik a betegbiztonsági kockázatokat, és a rendszereket, folyamatokat ezek ismeretében, és ezek kivédésére törekedve alakítják ki és működtetik. 13
Nemkívánatos esemény (AE adverse event) Az ellátás nyújtásához köthető károsodás, és nem a betegségből eredő komplikáció. Példák: gyógyszertévesztés vagy rossz dózismegállapítás miatti nem kívánt gyógyszerhatás kórházi szerzett fertőzés 14
Hiba (error) rossz terv alkalmazása a cél eléréséhez (azaz hiba a tervezésben) a szándékhoz képest történő mulasztás a tervezett tevékenység végrehajtása során (azaz hiba a végrehajtásban) vagy 15
Hiba a tervezésben rossz terv készítése a cél eléréséhez példa: nehezen észlelhető háttér: ismerethiány, pl. beteg beteg állapota kezelési módozatok evidencián alapuló kutatások alkalmazása olyan antibiotikum elrendelése, amelyre az kórokozó nem érzékeny 16
Hiba a végrehajtásban a szándékolthoz képes eltérés a terv végrehajtásában akaratlan vagy automatikus teljesítés elírások, tévedések 5 mg-t helyett 0.5 mg helyett (botlás) nem jó időpontban beadott gyógyszer (tévedés). szabály alapú hibák (politikák és eljárások) rossz előírást alkalmazása dózis megállapításához tudás-alapú hibák (szokatlan helyzetek) képesség-alapú hibák (oktatás, tapasztalat hiánya) a betegjellemzők figyelmen kívül hagyása dózis megállapításakor 17
Megelőzhető nemkívánatos esemény Hiba következtében fellépő ártalmas esemény. Példa hasonló csomagolású gyógyszerek közül nem az elrendelt dózis kerül beadásra megelőzhető AE SE EMK 18
Potenciális nemkívánatos esemény ( near-miss, majdnem hiba) Be nem következett károsodás, mert az elkövetett hibát, amely előidézte volna, időben történő beavatkozással kiküszöbölték, vagy az elkövetett hiba véletlenül nem érte el beteget. Példák az elcserélt gyógyszert időben észreveszik és nem adják be a betegnek két beteg leletét felcserélik, de mindkettő normál értékeket mutat, nem befolyásolja a kezelés menetét SE EMK 19
Az ellátási folyamatok kimenetei Nincs hiba Nemkívánatos esemény Ellátási folyamat Hiba Következmények nélkül (Jó kimenetel) (Jelentős) (enyhe) nemkívánatos esemény Jó kimenetel Megelőzhető nemkívánatos esemény forrás: Meisel, 2001
A betegbiztonság fogalmainak kapcsolatrendszere kb. 70% - 30% Hiba Majdnem baj / near miss Megelőzhető nemkívánatos esemény Nemkívánatos esemény/ Adverse Event Ingyen tanulás Sikeres felismerés és intézkedés Forrás: Burt, HA, 2009. alapján SE EMK Halál/ károsodás/ funkcióvesztés Hosszabb intubáció/ ITO idő Perköltség Nem tervezett áthelyezések, stb. 21
Ellátási hibák lehetséges következményei Majdnem baj/ egy hajszálon múlt/ ingyen tanulás Sikeres felismerés és kezelés Extra költségek Hosszabb intubáció/ ICU idő Nem tervezett áthelyezés ICU-ba vagy más kórházba, stb. Halál/ károsodás/ funkcióvesztés Feljelentés - perköltség 22
Hibák okai Aktív Látens Hozzájáruló tényező 23
A NEMKÍVÁNATOS ESEMÉNYEKHEZ VEZETŐ HIBÁK RENDSZERE forrás: London protocol
Az előidéző okok típusai: aktív és látens hibalehetőségek Aktív hibalehetőségek a beteg-ellátó érintkezésekor általában azonnal észlelhetők a következmény súlyossága a hiba függvénye példák: 25 a gyógyszerész rossz gyógyszert ad ki; a nővér a gyógyszert rossz eljárással adja be; a sebész az ellenoldali lábat operálja nem az előírt vizsgálat elvégzése
Az előidéző okok típusai: aktív és látens hibalehetőségek 26 Látens hibalehetőségek a menedzsment vagy a rendszer szintjén következnek be általában sokáig szunnyadnak, míg következményekkel járnak ( borítékolni lehetett ) példák: azonos kinézetű gyógyszerek tárolása az orális és parenterális szerek jelöletlensége a sebészeti oldal jelöletlen
Hozzájáruló tényezők Elősegítik a látens okok manifesztálódását Jellemző hozzájáruló tényezők zsúfoltság késések jelentős munkateher magas kockázatú betegcsoport stb. 27
A Swiss Cheese modell (Reason, 1991) Büntető politikák Eljárások hiánya Termelés nyomás Zéró hiba Zavaros üzenetek tolerancia Esetleges képzés Figyelem zavarása Halogatott karbantartás Ügyetlen technológia Védelem Nemkívánatos esemény
Kapcsolat az aktív és a látens hibalehetőségek között A látens hibalehetőségek és hibák éveken keresztül megbújhatnak a rendszerben, mielőtt hozzájáruló tényezőkkel és aktív hibalehetőségekkel kombinálva nemkívánatos eseményt hoznak létre. Az aktív hibalehetőségeket gyakran nehéz előre látni, de a látens hibalehetőségek és hibák, valamint a hozzájáruló tényezők behatárolhatók és orvosolhatók, mielőtt ártalmas eseményt okoznak. SE EMK 29
NEKED Ajánlás adott intézményben kialakult és ott észlelt, súlyos kimenetelű nemkívánatos eseményt követő eljárásra vonatkozóan NEKED: Nemkívánatos Események Kezelésére vonatkozó EljárásrenD 30 http://hsmtc.hu/wp-content/uploads/2012/02/neked_ajanlas_final.pdf GYEMSZI-SE EMK közös ajánlása, 2011. december
Mi is a hibák gyökere? Emberek 10%-15% Képzés, fejlesztés Rendszer és folyamatok 85%-90% Látens körülmények feltárása, rendszerek, folyamatok átalakítása 31
A magyar jelentési rendszer: NEVES program nemkívánatos, NEm Várt ESemények jelentési rendszerének kialakítása és működtetése és Betegbiztonsági Fórum sorozat www.nevesforum.hu
A jelentési rendszer célja A betegbiztonság növelése Eszközök: nemkívánatos események jelentéseinek gyűjtése, feldolgozása, elemzése kiváltó okok behatárolása ajánlások kidolgozása megelőző intézkedések bevezetésére az ajánlások terjesztése minden, az adott nemkívánatos eseményben érintett szolgáltató felé 33
A jelentőrendszer jellemzői Anonimitás (beteg, ellátó) Szankciómentesség Önkéntesség Függetlenség Szakértői elemzés Visszajelzés Rendszerorientálság
A hazai jelentési rendszer legfőbb jellemzői Adatlapok Könnyen kitölthető Témaspecifikus, háttérben a mögöttes okok Azonnali feldolgozás, visszajelzés
MIRE? MIRE NEM? előfordulási gyakoriság elemzése - NEM epidemiológiai kutatások - NEM beteg kockázati tényezőinek kutatása NEM bűnbak keresés NEM szisztematikus ellátási hibák feltárása, szervezeti tanulás IGEN folyamatok, rendszerek szervezése, menedzsmentje létszámtervezés, szervezés berendezések, eszközök, műszerek tervezése, kezelése, működtetése
Adatlap
Témaválasztási szempontok Napi probléma Várhatóan megfelelő nagyságú esetszám Van mögötte szakmai evidencia, irányelv Van mögötte nemzetközi és hazai irodalom Magas jelentési hajlandóság a nemzetközi adatok alapján Jellemzően nem súlyos végkimenetel NEKED Több jól azonosítható folyamat eredménye Többnyire nem egyszemélyi felelősség A folyamatokba való beavatkozás révén az előfordulás gyakorisága csökkenthető legyen
Jelenthető témák Betegesések Decubitus Elmaradt, tervezett műtétek Újreélesztés Tűszúrásos sérülések
Tartalomfejlesztés Új jelenthető események Húgyúti fertőzés húgyúti beavatkozást követően Műtéti sebfertőzés Kanül-asszociált fertőzések Eü. felszerelés hibájából adódó nem kívánatos események Műtéti komplikációk Fel nem használt vérkészítmények Nem tervezett kórházi újrafelvétel Beteg és leletcsere Oldaltévesztés Elveszett vagy késői laboreredmény Dolgozói veszélyeztetés Eltűnt vagy elkóborolt beteg Öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet Váratlan halál
Miért jó az intézménynek? Azonnal anonim visszajelzése Intézményi vs. Országos adatok Előre beállított/egyéni statisztikák Okok megtalálása
AE-k az ellátások és tevékenységek kiemelt területein Gyógyszerelés A kommunikáció jelentősége Sebészet Kézmosás 42
43 Gyógyszerelés
Gyógyszerrel kapcsolatos nemkívánatos események következményei kórházi betegek körében Journal of the American Medical Association (JAMA), 1997 Gyógyszerrel összefüggő nemkívánatos események (Adverse Drug Event, ADE) a felvételek 6.5%-ában Az ADE-k 28%-a megelőzhető Az ADE-k kimenetele: 57%-a jelentős, 30%-a súlyos, 12%-a életet fenyegető, és 1% fatális Az ADE-k következtében az átlagos többlet ápolási idő 2.2 nap és többletköltsége $2,600, a megelőzhető ADE-k átlagos többletápolása 4.5 nap, költsége $4,700
A gyógyszerelési folyamat lépései Gyógyszerrendelés Gyógyszeralkalmazás Monitorozás
Gyógyszer elrendelése során Megfelelő gyógyszer kiválasztása az adott klinikai szituációra a beteg egyéni jellemzőinek (pl. allergia) figyelembe vételével A megfelelő Dózis Idő Beadási mód Rezsim kiválasztása A részletek kommunikálása A gyógyszer alkalmazójával, illetve aki a gyógyszert beadja (írásos, átírásos és/vagy verbális kommunikáció) A beteggel Dokumentáció
Gyógyszerrendeléshez kapcsolódó hibák lehetséges okai Nem megfelelő ismeret a betegről és állapotáról kommunikáció Nem megfelelő ismeret a gyógyszer(ek)ről Számolási hibák Gyógyszernév tévesztés /rosszul hallott utasítás lejegyzése Hasonló hangzású gyógyszerek (sound alike) Prefix ( pl. Co-, Apo-,Depo-) Suffix ( pl. CR, XL, SR, LA) elégtelen (gyógyszer és kór) történet felvétel
Két hazai átfogó elemzés eredményei Botz és mtsai. alapján 1997-ben 709 ezer, ill. 2004-ben 1.400 ezer vény elemzése alapján: A betegek 3%-ánál komolyabb kihatású interakcióval kell számolni Az interakcióban lévő gyógyszerek kb. felét azonos időben váltják ki Az interakcióban részt vevő gyógyszerek kb. 80%-át azonos orvos rendeli
Gyógyszeralkalmazás Allergia ellenőrzése A megfelelő gyógyszerkészítmény, a megfelelő betegnek, megfelelő dózisban, megfelelő beadási móddal, megfelelő időben történő alkalmazása A kapcsolódó dokumentációs tevékenység elvégzése
Gyógyszeralkalmazáshoz kapcsolódó hibák lehetséges okai Rosszul olvasható elrendelés Félreértelmezés A betegazonosítás sérülése Költöztetés Dobozcsere Hasonló hangzású vagy azonos betegnevek Signatura nem pontos vagy hiányzik Adminisztráció Look alike drugs Hasonló csomagolás
Monitorozás lehetséges problémái Mellékhatások monitorozása elmarad, nem történik meg A gyógyszer leállítása nem történik meg, ha a készítmény nem hatásos vagy a szükséges mennyiség alkalmazása megtörtént A gyógyszer leállítása túl hamar történik meg A gyógyszer vérszintjének rendszeres követése nem valósul meg 51
Hogyan tehető a gyógyszerek alkalmazása biztonságosabbá a napi gyakorlatban? Mit tehetünk mi ellátók ezért?
Gyógyszerrendelést szabjuk a betegre! Vegyük figyelembe: Esetleges allergiákat Kísérőbetegségeket (különösen a máj- és vesefunkció romlását) Alkalmazott gyógyszereket Terhesség, szoptatás A beteg paramétereit
A beteg teljes gyógyszertörténetét vegyük fel! Alkalmazzuk ezt a tudást valamennyi új beteg esetén! Valamennyi alkalmazott gyógyszer esetén: Név, dózis, beadási mód, adagolási gyakoriság, hatás időtartama Kérdezzen rá a közelmúltban leállításra került gyógyszerekre! Kérdezzen rá a vény nélkül kapható gyógyszerek, étrend kiegészítők, és természetgyógyászati készítmények alkalmazására! Győződjön meg róla, hogy a beteg által aktuálisan szedett gyógyszerek megegyeznek az Ön listáján lévő készítményekkel! Különös tekintettel ellátók, ellátási szintek közötti mozgás esetén Gyógyszerek egyeztetése szükséges a kórházba való felvétel és onnan való elbocsájtás esetén Nézzen utána minden olyan készítménynek, melyet nem ismer alaposan! Gondolja át a lehetséges interakciókat, azon gyógyszereket, melyek alkalmazásának leállítása szóba jöhet, valamint azokat a gyógyszereket, melyek jelentősebb mellékhatást okozhatnak! Mindig vegye fel a beteg allergiás reakcióinak történetét is!
Ismerjük és ismerjük fel a magas kockázatú gyógyszereket, és tegyünk óvintézkedéseket alkalmazásuk esetén! Szűk terápiás tartományú gyógyszerkészítmények Nagy interakciós potenciállal bíró gyógyszerkészítmények Erős hatású gyógyszerkészítmények Komplex adagolást és monitorozást igénylő gyógyszerek Orális antikoagulánsok Inzulin Kemoterápiás szerek Neuromusculáris blokkolók Aminoglikosid típusú antibiotikumok Iv. kálium Sürgősségi helyzetekben alkalmazott gyógyszerek (erős hatású készítmények, stressz helyzetben alkalmazva)
Használjunk emlékeztetőket, a memóriát segítő anyagokat! Szakkönyvek IT támogatás Protokollok, irányelvek Inkább a problémamegoldásra koncentrájunk, semmint tényeket és ábrákat idézzünk fel! Nézzünk utána annak amiben nem vagyunk biztosak! Az utánajárás a biztos gyakorlat ismérve nem az inkompetencia jele!
Emlékezzünk és tartsuk mindig szem előtt az 5 megfelelőség (5 Rights) teljesülését! Megfelelő gyógyszer Megfelelő dózis Megfelelő adagolási mód Megfelelő idő Megfelelő beteg
Kommunikáljunk érthetően, világosan! Kommunikáljunk egyértelműen! Írjunk érthetően, olvashatóan! Tartsuk szem előtt az 5 megfelelőség teljesülését! Zárjuk a köröket!
Fejlesszünk ki ellenőrzési szokásokat! A gyógyszerek elrendeléséhez kapcsolódóan (dózisok, interrakciók) A gyógyszerek alkalmazásához kapcsolódóan: Ellenőrizzük az esetleges allergiákat Ellenőrizzük az 5 megfelelőséget A komputerizált rendszerek is ellenőrzést igényelnek Mindig ellenőrizzünk és ez szokássá válik majd!
Fejlesszünk ki ellenőrzési szokásokat! Néhány hasznos alapelv A címke, signatura nélküli gyógyszerkészítmények a kukába valóak! Soha nem adjon be/alkalmazzon olyan gyógyszerkészítményt, amelyben nem 100%- ban biztos, hogy mi is valójában!
Vonjuk be a beteget az ellátásba! Egy új gyógyszer felírása esetén a következő információkkal lássuk majd el! Az új készítmény neve, alkalmazásának célja, és hatása Dózis, adagolási rend, és adagolási mód Speciális utasítások, és figyelmeztetések Gyakori mellékhatások, interakciók Hogyan kell a gyógyszert, gyógyszerhatást monitorozni Biztassuk a betegeinket, hogy készítsenek és tartsanak maguknál aktuális gyógyszerlistát és esetleges allergiáikról! Biztassuk a betegeket, hogy ezeket az információkat kérjék meg kezelőorvasaiktól a konzultációk során!
EREDMÉNYEK EGY HAZAI VIZSGÁLATBÓL 62
Megfigyeléses vizsgálat Megfigyelt gyógyszeradagok száma I osztály II. osztály 533 242 775 Összesen Elrendelt dózisok száma 549 257 806 Hibaarány (behozott gyógyszer) 13,7% 15,2% 14,2% Hibaarány (behozott gyógyszer nélkül) 11,2% 10,9% 11,1% 63
Megfigyeléses vizsgálat során azonosított hibatípusok Elmaradt gyógyszeradagbehozott gyógyszer Elmaradt gyógyszeradag Nem megfelelő adagolási rend Felezés Nem megfelelő összetétel (kombinációk) Nem megfelelő hatóanyag mennyiség Az elrendelésben nem szereplő gyógyszer gyógyszeradag Behozott gyógyszer osztása Nem megfelelő hatóanyag
Következtetések Jelentős kockázat: Allergia jelölésének elmaradása Átláthatatlan/nehezen olvasható lázlapok Helyettesítési listák aktualizálásának elmaradása Saját gyógyszerek kezelésének szabályozatlansága A helyettesítések dokumentálásának elmaradása Ápolók gyógyszerosztási tevékenységének megszakítása
SEBÉSZET SAFE SURGERY WHO 2. Global Safety Challange 66
5 tény a sebészeti beavatkozások biztonságáról A fekvőbeteg ellátásban történő műtétek után a betegek több, mint 25%-ánál komplikációk lépnek fel. A műtek után a jelentett nyers halálozási arány 0,5-5%. Az iparilag fejlett országokban a nem kívánatos események közel fele kapcsolatban áll sebészeti ellátással. A betegkárosodással járó sebészeti nem kívánatos események legalább 50%-a megelőzhető lenne. A sebészeti ellátás biztonságát javító ismert alapelvek inkonzisztens módon kerülnek alkalmazásra még a legszofisztikáltabb műtőszemélyzet körében is.
Never events National Quality Forum Beavatkozás a nem megfelelő helyen történik (oldaltévesztés, téves anatómiai képlet) Betegtévesztés (a műtét nem a tervezett betegen történik) Helytelen beavatkozás a betegen Visszahagyott idegen test a betegben Intra- vagy közvetlenül posztoperatívan bekövetkező halál ASA I. kockázatú betegen
Jelenleg A kórházakban az esetek legnagyobb többségében a betegek legnagyobb többségénél a megfelelő beavatkozást végzik el. Az ellenőrző lista Segít, hogy minden esetben minden betegen a megfelelő beavatkozás kerüljön elvégzésre.
WHO Guidlines for Safe Surgery A biztonságos sebészeti ellátás alapja a WHO Surgical Safety Checklist. Egyszerű, praktikus eszköz, minden műtőben alkalmazható Preoperativ, intraoperativ, postopeativ lépések Cél: a kulcsfontossági biztonsági elemek beépítése a műtői rutintevékenységek közé, team kommunikáció javítása
Pilotvizsgálatok PAHO I Toronto, Canada EURO London, UK EMRO Amman, Jordan PAHO II WPRO I Manila, Philippines Seattle, USA AFRO Ifakara, Tanzania SEARO New Delhi, India WPRO II Auckland, NZ
Eredmények I. 8 kórházban pilot study: A posztoperatív komplikációk és halálozási arány egy harmaddal csökkent!! Haynes et al.: A Surgical Safety Checklist to Reduce Morbidity in a Global Population. New Eng J of Med 360:491-9 (2009)
Eredmények II. Baseline Ellenőrző listával p value Esetszám 3733 3955 Halálozás 1,5% 0,8% 0,003 Komplikációk 11% 7% <0,001 SSI 6,2% 3,4% <0,001 Nem tervezett reop. 2,4% 1,8% 0,047
Eredmények III. 79% könnyen alkalmazható 79% javította az ellátást 84% javította a kommunikációt 78% csökkenti a hibákat 93% szeretné, ha az ellenőrző listát alkalmaznák, ha ő lenne a beavatkozás alanya
77 A checklista vizuális vagy szóbeli segítség a rövidtávú emlékezet határainak kezelésére.
Kézhigéné: A WHO kézhigiéné programja Clean Care is Safer Care 78
Nosocomialis fertőzések súlya a fejlett országokban A hospitalizált betegek 5-15%-át érintik, ICU: 9-37%-ban Akut ellátásban Európában legalább 5 millió ellátással összefüggő fertőzés 135 000 haláleset/év 25 millió extra kórházi ápolási nap Költségteher: 13-24 millió euro/év A nosokomiális infekciók kb. 20-30% megfelelő kézfertőtlenítési gyakorlattal megelőzhető lenne
Szennyezett kézzel való kórokozó átvitel Kórokozók a beteg bőrén vagy környezetében A kórokozó az ellátó személy kezére kerül A kórokozó képes az ellátó személy kezén a túlélésre Az ellátó személy nem vagy nem megfelelően vagy nem megfelelő szerrel, ideig mos/fertőtlenít kezet A szennyezett kéz másik beteggel vagy tárggyal kapcsolatba kerülve fertőzést okozhat.
81 Mikor mossunk kezet? (WHO)
A kesztyűhasználat szerepe A kesztyűhasználat a személyzetet védi a kolonizációval és fertőzésekkel szemben A kesztyűhasználat az ellátó személyzet kezén lévő csíraterhelést csökkenti DE A kesztyűhasználat nem helyettesíti a kézfertőtlenítést A kesztyűk áteresztenek, ezért nem akadályozzák meg a kórokozók átjutását az személyzet kezéről a beteg testére illetve fordítva
Kézmosási complience WHO adatok Alacsony kézhigénés complience arány mind a fejlődő, mind a fejlett országokban Átlagosan 38,7% (5-89%) Kórházi megfigyelések 5-42 kézmosás/műszak Időtartam 6,6-30 sec.
Rizikófaktorok nem megfelelő complience Nagy munkaterhelés. időhiány Intenzív osztály, sebészeti osztály, sürgősségi osztály, aneszteziológus Kesztyűhasználat Transzmisszió szempontjából magas rizikójú szituációk Foglalkozási csoportok: segédápoló, orvos Férfiak CDC Guideline for hand hygiene in health-care settings. MMWR. 2002;51:No.RR-16
Kézfertőtlenítési gyakorlat javítása kórházakban (Svájc) Multi-professzionális munkacsoportok kialakítása (ápolók, orvosok, adminisztrációés beszerzés, szolgáltatás területén dolgozó munkatársak) Poszterek, figyelemfelhívó anyagok készítése Folyamatos monitorozás, értékelés és visszacsatolás Köpenyek zsebében tartható kis kiszerelésű fertőtlenítők beszerzése Fertőtlenítőszeres tartályok elhelyezése valamennyi betegágy mellett Pitten et al. Effectiveness of a hospital wide programme to improve complience with hand hygiene. Lancet. 2000;356:1307-12
Eredmény Kézhigiéniás complience 48%-ról 66%- ra változott A nosokomiális fertőzések prevalenciája 16,9%-ról 9,9%-ra csökkent MRSA Transmissio arány 2,16/1000 betegnapról 0,93/1000 betegnapra csökkent Pittet D et al. Lancet. 2000;356:1307-1312.
Nemzeti kézhigiénés kampány 2011. március 1-től Cél: A nosokomiális fertőzések csökkenése Kézhigiénés gyakorlat fejlesztése, javítása Kézhigiéné fejlesztése- WHO oktató diasor http://www.antsz.hu/portal/portal/nemzeti_kezhigienes_k ampany_2011.html Módszertani levél. A kézhigiéne gyakorlata az egészségügyi és az ápolást végző szociális szolgáltatásokban 2010 (Epinfo 17. évfolyam 2. különszám) 87