Adu Vállalkozói Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAM

Adu Vállalkozói Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 1

I. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1. Pedagógiai alapelvek, értékek, célok, feladatok, eszközök, eljárások...5 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és értékei...5 1.2. A nevelő-oktató munka célja...5 1.3. A nevelő-oktató munka feladatai...5 1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei és eljárásai...6 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...6 2.1. A személyiségfejlesztés általános céljai...6 2.2. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai...7 2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenységek...7 3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...8 3.1. Általános feladatok...8 3. 2. Az osztályközösségben megvalósítható feladatok...8 3.3. Az egyéb közösségekben megvalósítható feladatok:...9 4. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...9 4.1. Az egészségnevelés célja...9 4.2. Helyzetelemzés...9 4.3. Egészségnevelési céljaink...10 4.4. Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok...10 4.5 Az egészségneveléssel összefüggő tanórán kívüli programok...11 4.6. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv...12 5. Környezeti nevelési program... 15 5.1. Alapelvek, célok...15 5.2. Tanulásszervezési és tartalmi keretek...16 5.3. Módszerek...16 5.4. Taneszközök...17 5.5. Iskolai környezet...17 5.6. Kommunikáció...17 5.7. Továbbképzés...17 5.8. Minőségirányítás...17 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai...18 6.1 A nevelőtestület minden tagjának feladata...18 6.2 A pedagógusok feladatai...18 6.3 Az osztályfőnökök feladatai...20 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység...22 7. 6. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló pedagógiai tevékenységek...31 8. A szülők, a pedagógusok és a tanulók együttműködésének területei...32 8.1. A szülők és az iskola együttműködésének formái...32 8.2. A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái...33 8. 3. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák...34 8.4. Az iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái...34 9. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának helyi szabályai...34 9.1. A vizsgaszabályzat hatálya...34 9.2. Vizsgák fajtái...35 9.3. Vizsgaidőpontok...35 9.4. A vizsgák előkészítésének és lebonyolításának módja...36 2

9.5. A vizsgák követelményrendszere...36 10. A tanulók felvételével és átvételével kapcsolatos szabályozás...36 10.1. A felvétel feltételei...36 10.2. Az átvétel feltételei...37 10.3. Jogorvoslati lehetőségek...37 11. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje...37 II. HELYI TANTERV... 38 1. A választott kerettanterv megnevezése... 38 2. A választott kerettanterv feletti óraszám...40 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei...40 4. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása...41 5. Mindennapos testnevelés... 43 6. Választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai...43 7. Választható érettségi vizsgatárgyak... 43 8. A középszintű érettségi vizsga témakörei az egyes érettségi vizsgatárgyakból...44 9. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelési módjai...45 9.1. Ellenőrzés...45 9.2. Mérési és értékelési rendszer a tanulási folyamatban...45 9.3. A mérés és értékelés célja és feladata...45 10. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei...48 11. Projektoktatás... 51 12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések...51 13. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái...52 14. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása...53 15. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei...54 16. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének méréséhez szükséges módszerek...54 17. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei...57 III. SZAKMAI PROGRAM... 58 IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK... 59 V. ZÁRADÉK... 61 3

VI. MELLÉKLETEK... 63 4

Az intézmény hivatalos neve: Adu Vállalkozói Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium (2013. 08.31. napig: Adu Vállalkozói Szakközép- és Szakiskola, Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola és Gimnázium) Az intézmény székhelye, telefonszámai: 1211 Budapest, Táncsics Mihály u. 78 Telefon: 276-0512, fax: 276-4902 Az iskola mottója: Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet (Németh László) Az intézmény bemutatása Az Adu Vállalkozói Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium sohasem tekintette magát elit iskolának, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás és a képességek kibontakozása midig kiemelt szerepet játszott tevékenységében. Az iskola székhelye a Főváros XXI. kerületében, a régebben munkásnegyedként emlegetett Csepelen helyezkedik el. Tanulóink budapesti és a főváros környéki, elsősorban szakmunkás szülők átlagos képességű gyermekei, szociális hátrányaik a fővárosi átlagot kis mértékben meghaladják. Az iskola profiljának megfelelően a közös műveltségtartalmakat olyan helyi elemek egészítik ki, amelyek a közgazdasági, informatikai és szolgáltatóipari szakmák eredményes tanulását készítik elő. Az iskola általános és szakmai képzést nyújt az általános iskolai végzettségre, és szakmai képzést a középiskolai végzettségre alapozva. Lehetővé válik, hogy az általános iskolai végzettséggel bíró tanulók a szakiskolában szakmai végzettséget szerezzenek, a szakközépiskolában és a gimnáziumban eljussanak az érettségiig, ennek birtokában folytassák tanulmányaikat a középiskolai végzettségre épülő szakképzési évfolyamokon. 5

I. NEVELÉSI PROGRAM 1. Pedagógiai alapelvek, értékek, célok, feladatok, eszközök, eljárások 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és értékei Iskolánk magániskola, nevelőmunkánkat alapvetően a tolerancia jellemzi, amely lehetővé teszi, hogy közösségünk minden tagja a humanizmus keretein belül saját világnézettel, világlátással és szemlélettel rendelkezzen. Életünk és környezetünk folyamatosan, egyre gyorsuló ütemben változik, a jövőkép meghatározója a változás állandósága. A mai társadalmakban a változás útja a tanulás, hiszen a változásokhoz csak a széles általános és szakmai műveltséggel, az állandó tanulás motivációjával és képességével rendelkező ember tud alkalmazkodni. Mindehhez szükséges az egyén részéről az önállóság, a kreativitás és innováció, a teljesítő- és cselekvőképesség, hogy megszerzett ismereteit megváltozott körülmények között is képes legyen alkalmazni és kiegészíteni, illetve szükséges még a folyamatos önképzés és szakmai fejlődés igénye, valamint a mobilitás és kockázatvállalás tulajdonságai. Az életen át tartó tanulás önismeretet, önbizalmat, reális jövőképet, a tervezés és rendszerben gondolkodás képességeit igényli. Mindezek függvényében közös alapértéknek tekintjük és egységesen valljuk tehát a következő pedagógiai elveket: becsületesség, őszinteség, megbízhatóság; nyitottság, kíváncsiság, törekvés széles körű általános és szakmai műveltségre; a másik ember tisztelete, tolerancia; kulturált viselkedés, önfegyelem; a szűkebb és tágabb környezet védelme; magyarság- és európaiság-tudat; reális önismeret és erre alapozott döntésképesség; törekvés az egészséges életmódra; felelősségvállalás. Ezeket az alapelveket, értékeket az egyes szaktárgyak oktatásában, az osztályfőnöki órákon és a tanórán kívüli tevékenységekben is igyekszünk érvényre juttatni. 1.2. A nevelő-oktató munka célja Iskolánk nevelő-oktató munkájának elsődleges célja, hogy tanulóink képesek legyenek a társadalomba való beilleszkedésre és a további tanulásra. E célok megvalósítása érdekében az ismeretek átadásán túlmenően a képességek fejlesztésére törekszünk. Célunk humánus értékekkel, általános műveltséggel rendelkező és ezek átadására is képes, testileglelkileg egészséges, emberi kapcsolatokban gazdag, toleráns és cselekvő állampolgárrá nevelni a tanulókat. A legfontosabb célkitűzésünk az általános és szakmai alapműveltség biztosítása minden tanulónk számára, az egyetemes emberi és nemzeti értékeket fontosnak tartó személyiség alakítása, aki testi és lelki egészsége érdekében cselekszik, társas kapcsolataiban igényes, és mindennapjaiban a konstruktív életvezetés elveit követi. Iskolánkban a közismereti és szakmai oktatás szerves egységet alkot, emellett az egyéni képességek fejlesztésével biztosítja a fiatalok céljainak elérését. Iskolánk a munkaerőpiac igényeinek megfelelő alap- és középfokú végzettséghez kötött szakmákban képez szakembereket, akik alkalmassá válnak a hatékony szakmai munkavégzésre. Kielégítő általános műveltséggel rendelkeznek, képesek írott és szóbeli kommunikációra magyar és idegen nyelven, az információval való bánásmódra, továbbá megértik, elfogadják az egész életén át tartó tanulás fontosságát és szerepét. 6

1.3. A nevelő-oktató munka feladatai Feladataink pedagógiai elveinkből és céljainkból, valamint a minket körülvevő tágabb és szűkebb környezet változásaiból fakadnak. Mind a tanórai keretek között folyó közismereti és szakmai alapozást szolgáló tanóráknak, mind az osztályfőnöki óráknak, mind a tanórán kívüli tevékenységeknek közös feladata annak segítése, hogy tanulóink egyetemes és nemzeti értékeinket hordozó, a munkaerőpiac elvárásait teljesíteni képes, harmonikus személyiséggé váljanak. Az oktatás szakiskolai, szakközépiskolai, gimnáziumi és szakképző évfolyamokon folyik. Az iskola általános képzési modellje Szakiskolai oktatás, általános műveltséget megalapozó szakasz: A szakiskola 10. osztályában pályaorientáció, illetve szakmai előkészítés, alapozás folyik. A közismereti oktatás során az általános iskolai hiányosságokat pótoljuk, fontos szerep jut a tanulók kommunikációs képességeinek fejlesztésének. (A 2013/14-es tanév végéig kifutó rendszerben.) Szakközépiskolai oktatás magyar nyelven, négy évfolyamon: A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a szakmai ismeretek elsajátítását és a felkészülést az érettségi vizsgákra. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. Szakképzés az 1/9-3/11. évfolyamokon a szakképzés keretében a képzési idő 3 év, amelyből az első év az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadására fordítható. az 1/11-2/12. osztályokban (2013/14-es tanév végéig kifutó rendszerben) a szakmai elméleti oktatás mellett a gazdasági élet szereplőinél tanulószerződéses formában vagy az iskola tulajdonában lévő tanműhelyekben szervezzük a gyakorlati oktatást. A képzés központi programok, szakmai- és vizsgakövetelmények figyelembe vételével zajlik. 1/13-2/14: az érettségi utáni képzés szakasza, a szakképző évfolyamokon közép és emelt szintű szakképzés keretében felkészítjük tanulóinkat a szakmai vizsgára, a szakirányú, graduális felsőfokú oktatásba való bekapcsolódásra. Gimnáziumi oktatás négy évfolyamon A gimnáziumi oktatás célja a tanulók sikeres felkészítése a felsőfokú tanulmányokra, a közép- és emelt szintű érettségire. Az itt töltött négy év során különösen nagy hangsúlyt fektetünk az anyanyelvi és idegen nyelvi képzésekre, valamint az informatikai ismeretek elmélyítésére. Célunk, hogy a tanulók minél nagyobb számban jussanak nyelvvizsgához. Alapvető cél a kompetenciaalapú oktatás megvalósítása. 1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei és eljárásai Az iskola oktatási-nevelési programjának céljai, megfogalmazott elvárásai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott és a célok megvalósítására alkalmas eszközök és módszerek használatával valósíthatók meg. A tananyag feldolgozása, begyakorlása, ismétlése és számonkérése során minden tantárgy saját követelményrendszerével összhangban fejlesztjük a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességeket, az írott, beszélt és képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos 7

és világos érvelést és önkifejezést. Minden tantárgy oktatása során törekszünk a magyar nyelv helyes használatára és a szókincs gazdagítására a nemzeti identitás megteremtése érdekében is. Szorgalmazzuk a tanulói aktivitást, tág teret adunk az egyéni munkamódszereknek és hozzásegítjük a tanulókat egyéni tanulási stratégia kialakításához. A felelősségtudat kialakítása érdekében személyes példamutatással, illetve a tanulói tevékenységek rendszeres és következetes szóbeli és írásbeli értékelésével fegyelmezett, kitartó, önálló munkára, feladataik elvégzésnek megszervezésére és munkájuk ellenőrzésére szoktatjuk a tanulókat akár egyedül, akár csoportban dolgoznak. A felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári létre felkészítés jegyében a természeti és mesterséges környezet felelős használatára, a gyakorlati életben felmerülő kérdések megválaszolására, a különböző élethelyzetekben a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására ösztönözzük tanulóinkat. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.1. A személyiségfejlesztés általános céljai Az iskolában folyó valamennyi tanórai és tanórán kívüli tevékenység az oktatás mellett a személyiségformálást szolgálja. Ennek legfontosabb feltétele, hogy ne hagyjuk a tanulókat unatkozni, mert a semmittevés a leghatékonyabb személyiségromboló közeg. Ezért célunk, hogy minél több olyan tevékenységet kínáljunk diákjainknak, amelyben mindenki megtalálhatja a kedvére való elfoglaltságot: szakkörök, sportkörök, kirándulások, gólyabál, farsangi bál stb. Ezek egyben a szociális kötődések kialakításához is lehetőséget adnak. Legfőbb céljaink: a tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése; harmonikus személyiség kialakulásának segítése a kompetenciák fejlesztésével, új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával; értékek közvetítése egységes követelményekre épülő, differenciált neveléssel; önismeret, önértékelés, önuralom, szabályismeret, önbizalom, önművelés, akarat fejlesztése; egyéni adottságok, motiváció, önismeret, megismerése és fejlesztése; a társas érintkezés értékeinek (tisztelet, szolidaritás, tolerancia) továbbadása, együttműködési készség fejlesztése; a konstruktív életvezetés képességének kialakítása; a környezeti ártalmak, káros szokások csökkentése; a folyamatos tanulás igényének felébresztése, az élethosszig tartó tanulás megalapozása; az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, az egyetemes és hazai kultúra értékeinek megismertetése. 2.2. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai A dolgunk nem a személyiségnek egy meghatározott irányba való terelése, hanem mindazon alapok biztosítása, amelyekre egy stabil, harmonikus személyiség felépülhet. Feladatunk a személyiség tulajdonságainak (képességek, irányultság, jellem) fejlesztése. Ezek közül elsősorban a képességek alakítása területén tehetünk a legtöbbet: a megismerésben szerveződő képességek: emlékezés, gondolkodás és intuíció. Ezek fejlesztése elsősorban a tanórák keretében történik; minden tantárgynak egyforma jelentőséget tulajdonítunk a gondolkodás fejlesztésében, mert azok eltérő területen fejtik ki hatásukat. fizikai cselekvésekben szerveződő képességek: ügyesség, állóképesség. Fejlesztésük elsősorban a testnevelés órán történik, de a tanév közben szervezett sporttevékenységek, túrák, valamint a nyári szünetben tartott táborok is hasonló funkcióval bírnak. 8

társas kapcsolatban szerveződő képességek: empátia, tolerancia, kommunikációs képességek. Fejlesztésük egyik terepe a tanóra. Az osztályfőnöki óráknak hangsúlyos részét képezik a társas kapcsolatok. A tanórán kívüli tevékenységekben szervezünk olyan diákköröket, melyek a társas kapcsolatokban szerveződő képességeket fejlesztik. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap a jogok és kötelességek tudatosítása, az élethosszig tartó tanulás igényének felkeltése, a tanulás tanulásának segítése, a felelősségérzet, az önismeret, az önbizalom, az alkalmazkodóképesség, a kezdeményező és vállalkozói készségek, továbbá a szóbeli és írásbeli kommunikációs képesség fejlesztése. A harmonikus személyiség kialakítása érdekében feladatunk az értelmi, érzelmi és testi nevelés egyensúlyának biztosításával hozzásegíteni tanulóinkat a gondolati, érzelmi és szociális fejlődésre képes, testileg és lelkileg egészséges, emberi kapcsolatokban gazdag, humánus értékeket hordozó és azokat átadni is képes, demokratikus elveket valló állampolgárrá váláshoz. E szemlélet kialakítása a társadalom által elvárt követelményeknek való megfelelést, a változó gazdasági feltételek kihívásaira való felkészülést célozza. 2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenységek A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kipróbáló öntapasztalás folyamata, amelyben arra építünk, ami a személyiségben adott. Az ismeretek és értékek közvetítése csak a személyiség kibontakozásával párhuzamosan történhet. E folyamat egyik sarkalatos pontja az értékközvetítés, amely közösségfejlesztő és individuális fejlesztő funkciót tölt be. Ennek megvalósítása érdekében iskolánk: tevékenységek kínálatával, változatos pedagógiai módszereivel kialakítja a konstruktív szokások (olvasás, munka, kulturált szórakozás stb.) rendszerét; vállalja a pedagógus hatékony modellközvetítő szerepét, mint a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközét; pedagógiai tevékenységével fejleszti a tanulók motivációját, elősegíti a személyiség jövőképének, pályaorientációjának fejlődését; törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartási, a társas viselkedési normák elsajátítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására; lehetőséget, teret enged a kreatív kezdeményezéseknek (szakkörök, versenyek); hangsúlyt fektet az önismeret-fejlesztésre osztályfőnöki órák, iskolán kívüli lehetőségek formájában; a tanórai tevékenységen túl az intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejlesztésére lehetőséget nyújt a különböző szakkörök működtetésével, a színvonalas iskolai ünnepélyekkel; fejleszti a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntéshozatal, a problémamegoldás, a magabiztosság képességeinek gyakorlását; értékóvó magatartásra, a természet, a kulturális értékek megbecsülésére, megvédésére nevel; fejleszti az önkormányzati és közösségi érzést, a sportszellemet; pedagógiai módszereivel segíti a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat, szükség esetén a gyermekvédelem lehetőségeivel élve. 9

3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3.1. Általános feladatok Az új Nemzeti Alaptanterv szerint az önismeret a társas kapcsolati kultúra alapja, ezért a tanulót hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlesztésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A legalapvetőbb primer közösség a család, amely meghatározza, formálja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell fejleszteni. Így nagyon fontos szerepet kap az iskola, és ezen belül az osztályközösség formálásában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a harmonikus családi minták közvetítését, a családi közösségek megbecsülésének kifejezését az iskolában is. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről, és foglalkoznunk kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Szándékunk a harmonikus iskolai közösségek megteremtése ez a nevelőtestület, a tanulóközösség és a szülők közös célokért való összehangolt tevékenységét, valamint egészséges, derűs, őszinte iskolai légkör kialakítását jelenti. Mivel a középiskolás korú serdülő korosztály tagjai a biológiai érés és a felnőtté válás miatt hasonló problémákkal küzdenek, e korosztályhoz tartozók úgy vélik, hogy ezek a problémák csoportosan könnyebben megoldhatók. Az életkori sajátosságokkal magyarázható a kortárs csoportok kiemelkedő fontossága a középiskolások életében. A tanulói személyiség optimális fejlesztése mindig egy adott gyermekcsoportban történik. A gyermekközösségek a nevelés és oktatás folyamatának szervezeti keretét adják, ezért fontos nevelési cél a pozitív hatású tanulói közösségek kialakítása. 3. 2. Az osztályközösségben megvalósítható feladatok Mivel a tanuló idejének nagyobbik részét tölti az osztályközösségekben, nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere. valamennyi tanuló pozitív befolyásolása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, tolerancia gyakorlása, mások gondjainak, nehézségeinek felismerése, egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémák megoldásában. A közösségek kialakítása, fejlesztése a legnehezebb feladataink közé tartozik. Úgy gondoljuk, hogy közösségek valamely közös cél elérésére irányuló tevékenységben jöhetnek létre. A közösségfejlesztés koordinátora az osztályfőnök. A közösség vezetésében, alakításában meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek, aki indirekt és direkt irányítással formálja a közösséget. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok megoldásában. Szervező, irányító szerepet tölt be a tanulók, az osztályban tanító nevelők és a család között. Fontos a szerepe és tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásában, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az 10

osztályfőnöknek kell felismernie a tanuló problémáit, érzékelni az esetleges deviáns eseteket, és meg kell találni a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában segítségére lehetnek. Nevelési helyzet szinte mindig és mindenhol adódik. Minden tanárnak ki kell használnia a tanóráin adódó nevelési lehetőségeket. Az osztályfőnöki órák témáinak megválasztásakor igazodni kell a tanulók életkori sajátosságaihoz és az adott közösség főbb problémáihoz is. A beszélgetések, a színházlátogatások, a közös sporttevékenységek, a kirándulások, a játékok, a közösségben eltöltött tartalmas programok a szabadidő helyes eltöltésének szemléletét formálják, meghatározói lehetnek a későbbi életvitel kialakításának. 3.3. Az egyéb közösségekben megvalósítható feladatok: Az osztályoktól, évfolyamoktól független szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, sportközösségek, tanulóközösségek lehetővé teszik, hogy a különböző osztályokba járó tanulók megismerjék egymást, oldják a zárt osztálykeretet, kötetlenségük révén mélyítsék az iskolához való kötődést példát adva a tartalmas szabadidő eltöltésének lehetőségeire. Az iskola vezetése támogatja a tanulók ilyen irányú kezdeményezéseit, tevékenységeit. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Célunk a tanulói önkormányzatiság valós tartalommal való megtöltése: szeretnénk elérni, hogy a diákok a Köznevelési törvényben biztosított lehetőségeikkel élni tudjanak, ki- és felhasználva a demokratikus szabályokat, az érdekérvényesítés eszközeit. A tanulói jogok gyakorlása, az iskolai mindennapi tevékenységének kialakítása igényli a tanulók közös cselekvését. Az önkormányzatiság természetesen nemcsak a közösségfejlesztésben játszik lényeges szerepet, hanem alkalmas terepe a politikai kultúra elsajátításának is. A diákönkormányzat az osztályok képviselőivel együtt és az osztály többségi akaratának figyelembe vételével, azzal egyetértésben szervezi az osztályprogramokat (kirándulások, múzeumlátogatások, kiállítások, könyvtárak megtekintése, színházi előadások, mozilátogatások stb.). A DÖK két választott képviselője képviseli az osztályt iskolai diákönkormányzat szintjén. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai Iskolai hagyományok megteremtésének és ápolásának fontos szerepe van a közösségek fejlesztésében. Szeretnénk, ha tanulóink büszkék lennének iskolájukra, ennek érdekében próbálunk létrehozni olyan rendszeresen ismétlődő tevékenységeket, melyek a hagyományok alapját képezhetik. Ide soroljuk: a leendő kilencedikesek számára szerveződő gólyatáborokat, gólyabálokat, diáknapokat, egyéb közös cselekvésre épülő programokat (pl. DÖK-nap, farsangi bál) helyi ünnepélyeket (karácsony, mikulás, szalagavató, ballagás stb.) kulturális feladat megoldása (pl. iskolai ünnepség megszervezése). 4. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 4.1. Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: tegyenek saját egészségük érdekében. az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése, az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése, 11

az öltözködési szokások, az ízlés alakítása. 4.2. Helyzetelemzés Napjainkra jellemző, hogy a pubertástól a szociális befolyásolás ereje áthelyeződik a kortárs csoportra, és ezzel együtt a deviáns hatások és a médiumok befolyása is megnő. A zaklatott, túlhajszolt életmód velejárója a rendszertelen táplálkozás. A táplálkozás ahelyett, hogy élvezetes, megtervezett napirendi pont lenne a családok életében, kapkodva végrehajtott kötelező penzum: a kultikus élvezet a könnyen elérhető, kevés idő alatt kevés eszközzel elfogyasztható egyhangú táplálékfelvétellé silányul. A diákok idejük nagy részét falak között élik. Keveset mozognak a természetben, nincs érzékük a természeti szépségek felismerésére, nem veszik észre a természetkárosítás jeleit. Az életkor előrehaladtával ez a helyzet romlik: a kisgyerekek még elkísérik szüleiket a családi üdülőbe, hobbytelekre. A nagyobbak már önálló programot szerveznek, többnyire a városban. Az agglomerációból bejáró tanulók, bár sok időt töltenek utazással, természetközeli életet élnek. Ez jótékony hatással van mind az egészségükre, mind a természetről alkotott képükre, ismereteikre. 4.3. Egészségnevelési céljaink 2004 áprilisában a diákok körében végzett kérdőíves felméréssel mértük fel iskolánk egészségi állapotát. A vizsgálatból kiderül, hogy tanulóink az iskolaépületeket rendezettnek, tisztának és karbantartottnak tartják, és úgy gondolják, hogy ez a környezet segíti az egészség megőrzését. Diákjaink többsége úgy gondolja, hogy ezt a kedvező állapotot képesek fenntartani. Ugyanakkor a diákok igénylik azt, hogy környezetük kialakításába több beleszólásuk legyen, hogy az iskolai környezetet tanáraikkal együtt alakíthassák ki. Ennek megfelelően alapvető célunk, hogy a diákokkal együttműködve az iskola tisztaságát, rendezettségét fenntartsuk, illetve fejlesszük. Középtávú célunk, hogy iskolánk környezetét fejlesszük, szebbé tegyük. A budapesti iskolaépületek elé fákat ültettünk, az udvarokat pedig a jelenlegi rendezett állapotában kívánjuk megőrizni. A tanulókat ebbe a munkába is be fogjuk vonni. A kérdőívből az is kiderült, hogy a tanulók úgy látják, hogy szüleiket az iskola nem vonja be megfelelő mértékben az iskolai egészségnevelési tevékenységbe, illetve, hogy az iskola és a szülők között e területen hiányzik az együttműködés. Ezért fontos célunk, hogy az egészségnevelés terén jobban együttműködjünk a szülőkkel. Nagyobb hangsúlyt kívánunk fordítani e területre a szülői értekezleteken, illetve egészségnevelési témájú előadásokat szervezünk, amelyeken a tanulók szüleikkel együtt vehetnek részt. 4.4. Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok Iskolai étkeztetés Hazánkban kiemelkedően magas a keringési és a daganatos betegségek halálozási száma. Ennek nagyfokú javulása volna elérhető a helyes táplálkozással. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és sajnos egyre több az alultáplált fiatal. Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell hogy kapjon. Iskolánkban az étkezést jelenleg az iskolai büfék biztosítják. A büfék üzemeltetőjével tárgyalva, az iskolaorvos szakmai felügyeletével a törvényi előírásokat figyelembe véve igyekszünk úgy kialakítani az ételek és italok kínálatát, hogy azok minél egészségesebb étkezési lehetőséget nyújtsanak a diákoknak. Tanulóink többsége az agglomerációból jár be iskolánkba, számos diákunk pedig az iskolából közvetlenül a délutáni programokra, edzésre indul. Bár a legtöbben hoznak magukkal otthonról tízórait, számukra mégis különösen fontos, hogy az iskolai büfék mellett étkezési lehetőséget biztosítsunk. Éppen ezért rövidtávú célunk, hogy biztosítsuk tanulóink számára az iskolai étkezést is. 12

Mindennapos testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény előírja a mindennapos testnevelés gyakorlatát felmenő rendszerben a 2012/13-as tanévtől kezdődően. A heti öt órából legfeljebb heti két órát iskolai sportkörben, vagy a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel váltunk ki. A tanulóink választhatnak az alábbi lehetőségek közül: röplabda (iskolai sportköri edzés), labdarúgás (iskolai sportköri edzés), asztalitenisz, szabad játék, és az adott lehetőségek és igények szerint egyéb sportágak. A felsorolt lehetőségek biztosításához egyrészt az iskolák udvarait vesszük igénybe, továbbá a Csepel Sport Club, illetve a Csepeli Birkózó Club létesítményeit használjuk. A Dunaújvárosi Tagintézményben ősszel és tavasszal diákjaink a városi Duna parti sportpályákat veszik igénybe. Télen a városi sportuszodához kapcsolódó sporttermeket használhatják, a tornatermi órák a Petőfi Általános Iskola tornatermében valósulnak meg. Mindkét létesítmény elérhető a tanórák közötti szünet időtartama alatt. A testnevelés foglalkozások (órák, sportköri foglalkozások) során különös gondot fordítunk a foglalkozások másodlagos hasznára, hogy a testedzés mellett ezeknek örömforrást biztosító jellege is legyen, hogy tanulóinkban kialakulhasson a rendszeres testmozgás igénye. A testnevelők igyekeznek olyan légkört teremteni az órákon, amely alkalmas a napi szellemi feszültség oldására és sikerélmény szerzésére. Az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció Az országban az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a tiltott szerek, a nem orvosi alkalmazás keretében használt nyugtatók, fájdalomcsillapítók, altatók együttes fogyasztása, de a legális szerek használata sem csökkent. A droghoz kétféle okból nyúlnak az emberek: az egyik a kaland, a kockázatkeresés, azért, hogy jól érezzék magukat, a másik csoport, aki valamilyen lelki bajára keres gyógyírt, ezek az öngyógyítók. Iskolánkban fel kívánjuk mérni a drogokkal kapcsolatos ismereteket, érintettséget a diákok között (attitűdvizsgálat), szorosan együttműködve a diákönkormányzattal. A bővebb ismeretekkel rendelkező, felvilágosult, az egészségről, a szexualitásról, az antihumánus szenvedélyekről nyíltabban beszélő fiatalokra megerősítő és kompetencianövelő módszerekkel kell hatni, a negatív hangadókra inkább információ átadó és ártalomcsökkentő módon, a visszafogottabb, gátlásosabb gyerekekre fejlesztő, támogató, státuszteremtő hatást kell gyakorolni. Az elsődleges drogprevenció lényege, hogy a nem drogozó fiatalokat megtartsuk ebben az állapotban. Legfőbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott belső értékké vált normakultúrával felruházni, amelynek segítségével egyértelműen elhárítják a személyiségük integritását veszélyeztető szerek használatát, valamint a társadalmi normákhoz igazodó, életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szabadidős elfoglaltságok nyújtása. A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie, és kiemelten fontos az osztályfőnökök szerepe. Pedagógusainknak tisztában kell lenniük a legális-, illegális drogok fogyasztása mögött meghúzódó okokkal. Közre kell működniük a 13

tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Tudniuk kell, mi a teendőjük, kompetenciájuk, ha szembesülnek a kábítószerezés problémájával. A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában, megfelelő előkészítés és információ-átadás után részvételükkel tudják támogatni az iskola programjait. A szülők körében egyrészt a felvilágosító munka (értekezletek, kiadványok) útján, másrészt a saját gyermekük fejlődéséről, problémáiról szóló négy- és hatszemközti beszélgetések során tudjuk elveinket, az általunk elsőbbséget élvező értékeket közvetíteni. A pubertás kortól kezdve nagyon fontos a kortárs csoport befolyása, amit a drogprevenciós munkában is fel tudunk használni. (DÖK, kortárs segítők.) A drogprevenció lehetséges színterei: Iskolai programok Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozása (Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez és így a drogprevencióhoz.) Osztályfőnöki órák (Konkrét témakörök feldolgozása, ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, esetelemzések. Az ismeretátadó órákhoz szükség esetén külső előadókat, szakembereket lehet hívni.) 4.5 Az egészségneveléssel összefüggő tanórán kívüli programok Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallásvizsgálat, stb.); Egészségügyi felvilágosító előadások; Drogprevencióhoz kapcsolódó rendezvények; Tanórán kívüli foglalkozások délutáni szabadidős foglalkozások (Sportprogramok, számítógépterem-használat, vetélkedők, versenyek, játékos programok, témával kapcsolatos filmvetítések) szülői értekezletek (osztály-, évfolyam- vagy iskolaszintű, esetleg külső előadó, pld. orvos, pszichológus, rendőr, volt drogos) értekezletek, esetmegbeszélések, tréningek (Elsősorban a pedagógusok számára, de a DÖK,, illetve a szülők képviselőit is meghívjuk, amikor a program, illetve a téma engedi.) Iskolán kívüli rendezvények drogprevenciós rendezvények; továbbképzések; kortárs-segítő képzés; kirándulások, túrák, sportprogramok, tábor. A drogprevenció lehetséges programformái Klubok: igény esetén egészségügyi segítséggel klubot lehet létrehozni tanárok, diákok vagy szülők számára. Filmvetítés: a szerfogyasztással kapcsolatos filmek vetítése. Kiválasztásnál fejlődés-lélektani szempontokat is érvényesíteni kell. Szakkörök, kortársképzés: egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok, drogkonzultációs központok munkatársai által vezetett szervezett programok a motivált tanulók "gyűjtőhelyei" és a szemléletformálás műhelyei lehetnek. Kiscsoportos beszélgetések: osztálynak vagy kisebb csoportoknak tartott beszélgetéses témafeldolgozások lehetnek megelőző jellegűek, esetleg konkrét problémát feldolgozóak. A beszélgetésre nagyon fel kell készülnie a pedagógusnak. Odaforduló, érzékeny és mégis 14

távolságot engedő attitűddel kell a foglalkozást vezetni. Mindenképpen kerülni kell a moralizálást, a felelősségkutatást, az elijesztést és a megszégyenítést. Sportprogramok, túrák, kirándulások: a szabadidő megfelelő eltöltésének képessége már önmagában is prevenciós eszköz. Tematikus előadások: a tanulók, tanárok korrekt ismeretanyagának kialakításához nélkülözhetetlenek a tematikus előadások, melyek megtartására célszerű külső specialistákat felkérni. Prevenciós hatékonysága önmagában nagyon csekély, de megfelelő tárgyi ismeret nélkül az interaktív módszereket sem lehet eredményesen alkalmazni. Internet: az informatikai világháló és a hazai sulinet információs lehetőség, valamint a kapcsolattartást és programszervezést segítő színtér. Diákönkormányzati programok: minden szakmailag támogatható ötlet kivitelezéséhez nyújtsunk segítséget. Másodlagos drogprevenció Célja: a szerfogyasztók ártalomcsökkentő hatású megóvása. Fontos a változtatási törekvés kialakítása, a döntési helyzet egyértelművé tétele. A másodlagos prevenció eszközei, módszerei meghaladják az iskolai lehetőségeket, ezért ezt egészségügyi szakemberekre kell bízni. Az itt felsorolt prevenciós színterek, programok lehetőségek; minden tanévben készül konkrét, a nevelőtestület és a segítő kapcsolatok szakemberei által elfogadott, az adott lehetőségeket figyelembe vevő, módszertani algoritmusokat felsoroló, feladatokat lebontó, határidőket és felelősöket kijelölő célmegfogalmazás, ami egy korrekt állapotfelméréssel kezdődik, és átgondolt kapcsolatépítésen alapul. Megvalósulásához elengedhetetlen az időszaki ellenőrzés, értékelés, a célkitűzés megvalósításának felülvizsgálata. Osztálykirándulások, táborok, erdei iskola, terepgyakorlat; Kreatív, cselekedtető akciók (pl.: szemétszedés, faültetés, stb.); A külső programokhoz kötődően baleset-megelőzési felvilágosító előadások; A külső programokhoz kötött környezetvédelmi előadások, tájékoztatók, gyakorlatok; Évente egy sportnap. Az egészségnevelési program megvalósítása elsősorban a nevelőtestület elkötelezettségén, a személyes példamutatáson és azon múlik, hogy mennyire sikerül a családokat az általunk képviselt értékek és követelmények mellé állítani. 4.6. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák. Tudjanak szabályosan mentőt hívni, legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával, ismerjék az újraélesztés technikáját. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Minden osztályban az első osztályfőnöki órán, illetve a gyakorlati foglalkozások első óráján balesetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást tartunk minden tanulónak. A baleset- és munkavédelmi oktatáson felhívjuk a tanulók figyelmét az iskolán belüli és iskolán kívüli veszélyhelyzetekre, azok elkerülésének lehetőségeire. A gyakorlati foglalkozások keretében elsősorban a munkaeszközök használati szabályait sajátítják el a tanulók. A tűzvédelmi oktatás során a menekülési útirányokat, az esetleges tűz esetén a személyes menekülésen túl egymás segítését, a tanári utasítás teljesítését emeljük ki. 15

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai programja Az elsősegély-nyújtási alapismeretek a szakkör keretében, a Vöröskereszt képviselőjének és a biológiát tanító kollegáknak a közreműködésével történik. A foglalkozások témái a következők: Az elsősegélynyújtás, sérült vizsgálata A baleseti helyszín Mentőhívás Az eszméletlenség vizsgálata A légzés vizsgálata Keringés vizsgálata Eszméletlen, jól lélegző sérült ellátása Ellátás lépései A mozgás kizáró okai A sérült ellátása kizáró okok esetén Stabil oldalfekvő helyzet kivitelezése Légúti idegen test Tünetei, légúti idegen test eltávolítása Fekvő eszméletlen sérült esetén Kisgyermek esetén Újraélesztés BLS (alapszintű életfenntartás), AED, ALS BLS célja, menete, mellkas-kompresszió, befúvás Sérülések és ellátásuk Sebellátás célja, szabályai Vérzések, fajtái (külső és belső vérzések), tünetei, ellátásuk Szemsérülések Égés Marószer okozta sérülések Ízületek, törések és ellátásuk Rándulás, ficam Zárt törés, nyílt törés tünetei, ellátása Arckoponyacsont-törés Bordatörés Medencecsonttörés Gerinctörés Végtagtörés Agyrázkódás, sokk Kiváltó okok Tünetei, ellátása Mérgezések Gyógyszermérgezés Benzinmérgezés Sav-Lúg mérgezés Kimentés gáztérből Sérültek kimentése vészhelyzetekből Kimentés vízből Kimentés áramkörből Rosszullétek és ellátásuk Ájulás 16

Epilepszia Alacsony vércukorszint 5. Környezeti nevelési program 5.1. Alapelvek, célok Alapelvek A környezeti nevelés alapelvei közül kiemelten kell foglalkozni néhány fogalommal: ok-okozati összefüggések feltárása, fenntartható fejlődés, ökológiai lábnyom, természet tisztelete és annak eredeti állapotában való megőrzése, rendszerszemléletre nevelés, az egészség és a környezet összefüggései, problémamegoldó gondolkodás, érzelmi és értelmi környezeti nevelés. Jövőkép Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a gyerekek szívesen töltik a tanórákon kívüli szabadidejüket. Célunk a belső terek hangulatának a javítása, több növény elhelyezése az iskola falain belül és kívül is. A tanárok és a diákok közösen próbálják csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét, valamint iskolánk energiafelhasználását. Ezáltal gazdaságosabbá válhat intézményünk működése, és több pénzt tudunk fordítani egyéb beruházásokra is. Szeretnénk, ha a jövőben azért is választanák iskolánkat a jelentkezők, mert a diákok harmonikusabb, stresszmentesebb körülmények között tanulnak. Helyzetkép Az iskola képzési helyszínei és épületei Az Adu Vállalkozói Szakközép- és Szakiskola és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola és Gimnázium Budapest külvárosában található, csendes kertvárosi környezetben. Az iskola épületeinek helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője iskolai étterem hiányában a büfé kínálata. Lényegesnek tartjuk, hogy a büfé egy az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Fontos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Szükségszerűvé vált annak a kérdése, hogy az egészséges és környezettudatos táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A jövőre nézve megpróbáljuk elérni, hogy megoldódjon az iskolai étkezés problémája, valamint az iskolai büfé árai a diákok számára továbbra is megfizethetők maradjanak. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel együttműködést alakítsanak ki. Humánerőforrás Belső személyi erőforrás Iskolavezetés: Támogatja a környezeti nevelési programokat. Anyagi erőforrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. 17

Pedagógusok: Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Odafigyelnek a példamutató magatartásra. Részt vesznek a környezeti nevelési programokon, és segítik azok szervezését. Osztályfőnök: Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Adminisztratív dolgozók: Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. Betartják a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait. Munkavégzésük legyen példamutató. Technikai dolgozók: Vegyenek részt azokban a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre. Programok tárgyi feltételeinek biztosítása. Diákok: A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (tevékeny szerepvállalás, önálló kezdeményezések). Magatartásával és aktivitásával elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósítását. Szülők: Anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása. Külső személyi erőforrás Fenntartó: Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és a tanórán kívüli környezeti programot érdekesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Intézményünk számára ezért kiemelkedően fontosak a múzeumok, kiállítások, állatkertek stb. Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Eddig a civil szervezetekkel sajnos csak részben történt meg a kapcsolatfelvétel, a továbbiakban szeretnénk ezeket a kapcsolatainkat is bővíteni. Hivatalos szervek: A hivatalos szervek feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működjön az iskola. Véleményeikre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Anyagi erőforrások A fenntartó támogatása az iskola környezeti nevelési programjának megvalósításához. Pályázatok segítségével nyári táborozást, terepgyakorlatokat, erdei iskolákat stb. próbálunk szervezni. A helyi források bevonásában szorosabban együtt kell működni más oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel. 5.2. Tanulásszervezési és tartalmi keretek A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Nagyon fontos a tantárgyak közötti integráció, hogy a diákok teljes képet alakíthassanak ki az őket körülvevő világról. Az ismeretek átadása történhet hagyományos 45 perces tanórán vagy olyan komplex foglalkozásokon, amelyek a környezeti nevelés szempontjából elengedhetetlenek. Hagyományos tanórai oktatásszervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Kiemelt szerepet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások. Az interaktív módszerek mellett jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. Az élményszerű játékos tanításra törekszünk. 18

5.3. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében a különböző pedagógiai módszerek széles tárházából választhatunk. Olyan módszereket érdemes választani, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Néhány módszer: Játékok (szituációs, memóriafejlesztő, érzékelést fejlesztő, ráhangolást segítő, kapcsolatteremtést segítő, kombinációs) Modellezés (hatásvizsgálatok, rendszermodellezés, előrejelző, modellek készítése) Projekt módszer (analízis- akcióprojektek) Terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok, térképkészítés, megfigyelések) Közösségépítés (csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében) Művészi kifejezés (irodalmi alkotások, fotóművészet, a tanulók kifejezése a művészetek terén;) Kreatív tevékenység (szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny) 5.4. Taneszközök Az iskola rendelkezik olyan alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Azonban a közeljövőben szükség lesz a taneszközeink bővítésére, mert a levegő-, víz-, illetve talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket még nem tudtunk beszerezni. A környezeti nevelési tanórák során gyakran kell alkalmazni audiovizuális, illetve multimédiás eszközöket. Ezen a téren iskolánk jól ellátott. 5.5. Iskolai környezet Az iskolabelső kialakításánál ügyelnünk kell arra, hogy minél egészségesebb, esztétikusabb környezetet nyújthassunk az itt tanuló diákoknak, illetve az itt tanító tanároknak. Célunk elérni azt a lehetetlen feladatot, hogy a gyerekek szívesen járjanak iskolába. A kitűzött cél eléréséhez még hosszú út áll előttünk, hiszen a folyosók otthonosabbá tétele érdekében szükség lenne padokra, növényekre, szekrényekre és vitrinekre. A tantermek hangulatosabbá tétele (virágok, képek, plakátok stb.) kiemelten fontos. Az épület energia-felhasználása jónak mondható, de az elkövetkező években ezen még javítani próbálunk (takarékosabb fűtés, nyílászárók javítása). Át kell értékelnünk épületünk hulladékgazdálkodását, hogy a keletkezett hulladék-mennyiséget minimalizálni tudjuk A dunaújvárosi és a karcagi tagintézmény épülete a települések központjában zöld, ligetes környezetben található, ezért is rendkívül fontos, az iskolaudvarok és az épületek környezetének rendben tartása esztétikus megjelenésük megőrzése. 5.6. Kommunikáció Az iskolán belüli kapcsolatrendszer, kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, mert az információhiány is gyakran oka a környezetkárosító tevékenységeknek. Iskolán belüli kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel poszterek készítése faliújság iskolaújság Tervezünk a későbbiekben iskolarádiót, amelynek az üzemeltetéséért a DÖK lesz a felelős. Iskolán kívüli környezetvédelmi cikkek feldolgozása napilapokból környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel 19

elektronikus kommunikáció (internet) 5.7. Továbbképzés Iskolánk jelmondata: tanulás egy életen át. Egy pedagógus számára nélkülözhetetlen a szakmai és módszertani ismeretekben való fejlődés. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, a továbbképzési idő alatt lehetőleg minél több tanár vegyen részt egy külső intézmény által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programon. A környezetvédelem területén dolgozó kollégák tudásukkal segítsék az iskolában dolgozók munkáját. 5.8. Minőségirányítás A folyamatos értékelés minden hatékony program alapvető eleme. Az értékelés célja: a program hatékonyságának meghatározása; a tantervi tartalom egységének és értelmes sorrendiségének ellenőrzése; a tanárok és diákok hogyan fogadták az új tanítási módszereket, lletve tanulási tevékenységeket; a program költséghatékonyságának a meghatározása; a tanulók észlelési tudatossága és környezeti etikája hogyan fejlődött; az iskolavezetést, a tanárokat, az iskola épületét érintő szolgáltatások meghatározása, megtervezése, javítása; szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok együttműködéssel történő kezelésében és megoldásában. Az eredményesség vizsgálatára alkalmazható módszerek: kérdőív, megfigyelés, egyéni vagy csoportos beszélgetések, diákönkormányzat egyedi értékelése. Az értékelést követően értékelő jelentést kell készíteni, amiben összegzésre kerül az értékelés eredménye. Az eredményeket értékelni kell és le kell vonni a következményeket. 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai 6.1 A nevelőtestület minden tagjának feladata legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát; a NAT, a kerettantervek, a pedagógiai program és a házirend alapelveinek, értékeinek, cél- és feladatrendszerének maradéktalan betartása és teljesítése; szakmailag, pedagógiailag továbbképzés; a városi, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni. 6.2 A pedagógusok feladatai A pedagógusok általános működési feladatait (ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok stb.) az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk. Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori tanulólétszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus 20