Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév tavaszi félév III. évf. geográfus, földrajz szak 2. Gyakorlat Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu
1. Az építőanyag-ipar (egyéb nemfém ásványi termék gyártása) földrajzi jellemzői napjainkban 2. A tercier szektor alapvető jellemzői - vázlat 3. Az infrastruktúra fogalma, felosztása 4. A tercier szektor és az infrastruktúra fejlettsége, mérési lehetőségei 5. Társadalmi szolgáltatások: az oktatási rendszer (esettanulmány) kiemelten felsőoktatás
. Az építőanyag-ipar (egyéb nemfém ásványi termék gyártása) földrajzi jellemzői napjainkban, az elmúlt évek fő tendenciái, kihívásai alapja az emberi hajlékok, majd építmények, települések, infrastruktúra létrehozásának II. világháború utáni magyar történet: iparosítás, infrastruktúra fejlesztése, lakásépítés (1950-hez képest 9-szeres növekedés 1980-as évek végére termelési értékben, aránya az iparban csökkenő) belső struktúra: elmozdulás: cement-, üveg- kerámiaipar irányába telepítő tényezők
Az építőanyag-ipar földrajzi jellemzői Az építőanyag-ipar néhány fontosabb adata (1991) Foglalkoztatottak Részesedés száma Megnevezés (1000 fő) a termelésből Az export aránya az értékesítésbő l (%) (%) Építőanyag-ipar összesen: 49,7 100 17 Ebből: Tégla-, cserép- és tűzállóanyag-ipar 8,4 15 7 Mész- és cementipar 4,5 19 2,1 Finomkerámia- és csiszolókorong-ipar 11 16,2 38,3 Üvegipar 13,2 24,2 34,2 Forrás: Perczel Gy.: Mo. társadalmi-gazdasági földrajza
Az építőanyag-ipar néhány fontosabb adata (2000) Megnevezés Üveg és üvegipari termékek Kerámiatermékek, - lap és csempegyártás Foglalkoztatottak Részesedés Az export aránya száma az értékesítésből (1000 fő) a termelésből (%) (%) 7201 18,5 10 8363 16,4 9,7 Égetett építőanyag 3462 10,7 0,9 gyártás Cement, mész, 2006 16 2 gipszgyártás Beton, gipsz, 6257 24,4 1,8 cementtermékek gyártása Egyéb 3195 13,5 5,5 Összesen 30484 (2005: 25 ezer) 100
A fontosabb építőanyagok termelése (1949 2000) Termék Egység 1949 1980 1990 2000 Tégla millió db 338 1946 1828 1187 Cserép millió db 119 130 96 84 Cement ezer t. 552 4660 3933 3326 Mész ezer t. 226... 831 349 Húzott síküveg millió m² 2 20,8 11,1 34,6
Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza
Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza
Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza
Cement: szürke, fehér, sárgás színű porrá őrölt hidraulikus kötőanyag - Vízzel péppé keverve víz alatt is megköt, megszilárdul és a hozzákevert adalékanyagot (homok, kavics, zúzalék) vízben is oldhatatlanul összeragasztja. - Alapanyaga és vegyi összetétele szerint lehet: - portlandcement - és aluminátcement (bauxitcement) - Aluminátcement: bauxit + mészkő, nagy kezdőszilárdság, de kristályszerkezete hosszú távon átalakul + szilárdságcsökkenés (megerősítés, lebontás) - Telephelyek: Tatabánya, Selyp, Bélapátfalva bezárva Lábatlan (450 ezer t), Hejőcsaba Holcim Hungária Cementipari RT. svájci tulajdonos Vác, Beremend Duna-Dráva Cement; Heidelberger Zement AG, Schwenk Zementwerke KG (német) tulajdonában Tervezett új gyárak: Nyergesújfalu (1,5 millió t), Bükkösd -telepítő tényezők (alapanyagok, energiahordozók, piac)
Esettanulmány: magyar cementgyártás helyzete, lehetőségei a lábatlani cementgyár példáján -előnyök, hátrányok - technológia: - portlandcement (szilikátcement) - alapanyagok: mészkő (80%), agyag és/vagy márga és/vagy homok (18-19 %), vastartalmú anyagok (vas-oxid 1-2%) porrá őrlése/keverése - 1400-1500 C-on cementklinker előállítása lejtős, forgó, tűzálló, hengeres vaskemencében (fűtés: szén vagy szénhidrogének, hulladék) - gipsszel történő keverés (4-5 tömeg %) kötési idő szabályozás - cementmalmok őrlés, adalék: egyes helyeken pl.: erőművi pernye, kohósalak -cementkiadás - környezeti hatások (porkibocsátás, gáznemű anyagok (NO X, SO 2, CO 2, zaj- rezgés, tájképi hatás, vízbázis, hulladék)
Forrás: HOLCIM H. ZRt.
Bányászat (Gerecse Lábatlan): - márga (Bersek-hegy) -triász mészkő (Kecske-kő) Őrlés és osztályozás
Klinkerégetés forgókemence
Egy fontos adalékanyag: a gipsz Cementkiadás Cementőrlés
Belföldi cementfelhasználás és cementértékesítés 1990-2002. (ezer tonna) Forrás: MCSZ
Magyar cementimport 1990-2002. (ezer tonna) Forrás: MCSZ
A cementipar termelése, belföldi és export értékesítése 2005. I. félévében Termelés Belföldi értékesítés Export értékesítés ezer index % ezer index % ezer index % tonna tonna tonna 1 400 94 1 218 87 124 102 Cementimport országonként: tonnában 2005. I-III. hó Ország tonna Ausztria 4 610 Cseh Köztársaság 909 Franciaország 96 Hollandia 22 Horvátország 1 021 Lengyelország 145 Németország 174 Olaszország 10 Szlovákia 33 240 Ukrajna 110 279 Összesen 150 506 Forrás: http://www.evosz.hu/hirek/c212.doc
2. A tercier szektor alapvető jellemzői (Kötelező: Tk. 364-366.) - A tercier szektor ágazati kategória kizárásos alapon kerül meghatározásra - Részarány növekedés (szükségletek szerkezetváltása; termelékenység eltérő tendenciája; társadalmi munkamegosztás elmélyülése) - A tercier szektorra a szolgáltatás jellemző - termelése és fogyasztása térben és időben egybeesik fogyasztókhoz a piachoz települ - Munkaigényük nagy és növekvő - Rendszerjelleg funkciómegosztás - Földrajzi vizsgálat a rendszer egészére, kialakítására kell koncentráljon - Egy részük a közjavak kategóriájába esik (oszthatatlanság (nagy tőkeigény) nem kizárhatóság) - Folyamatok nem bízhatók e szférában kizárólag a piacra szükség van komoly szabályozásra
Tercier szektor, szolgáltatások, infrastruktúra (Kötelező: Tk. 366-371.) - tercier szektor ágazati kategória - szolgáltatás a köznyelvben javítási tevékenység is DE diplomáciai testületek, hadsereg, bíróságok - infrastruktúra (latin eredet: alapszerkezet, alépítmény) a gazdaságfejlesztés elméletében és gyakorlatában használva, funkcionális értelem: az anyagi termelés környezetét fogja át minőségét, hatékonyságát növeli - eszközök, tevékenységek, intézmények - Három alapvető elem: - anyagi (vonalas, pontszerű) - humán (végzettség, szakképzettség, munkaerkölcs, morál, munkakapcsolatok ) - intézményi (jogszabályok, szokások, kialakult intézmények) - Más megközelítések is (pl.: termelői fogyasztói)
3. Az infrastruktúra fogalma, felosztása - Kezdetek: főleg katonai fogalom (hadászatban, harcászatban használatos főleg a II. vh. után) - Újkeletű fogalom, heterogén értelmezés Fő jellemzői (Abonyiné Palotás Jolán): - Egyfajta hálózat létesítmények, intézmények, eszközök, személyek kapcsolati rendszere - Nem termel közvetlen anyagi javakat, feltételeket teremt - A termelés elosztás fogyasztás egész rendszerét kiszolgálja - Megléte elengedhetetlen a gazdaság hatékony működéséhez fejlesztés - Fejlett infrastruktúra jótékonyan hat a területi fejlődésére modern területfejlesztési eszköz
Felosztási lehetőségek 1: Erlicher modellje Forrás: Abonyiné Palotás Jolán (2003): Infrastruktúra
Felosztási lehetőségek 2: Jochimsen modellje Forrás: Abonyiné Palotás Jolán (2003): Infrastruktúra
Felosztási lehetőségek 3: összegző modell Forrás: Abonyiné Palotás Jolán (2003): Infrastruktúra
Forrás: Abonyiné Palotás Jolán (2003): Infrastruktúra Az infrastruktúra főbb jellemzői - területi rendszerei Illés I. : globális interkontinentális kontinentális országos interregionális - helyi
4. A tercier szektor és az infrastruktúra fejlettsége, mérési lehetőségei Forrás: Abonyiné Palotás Jolán (2003): Infrastruktúra
Forrás: Abonyiné Palotás Jolán (2003): Infrastruktúra
5. Társadalmi szolgáltatások: az oktatási rendszer (Kötelező: 467-484.) - infrastruktúra része: rendszert alkot (közoktatás, felsőoktatás) - elemei - egymással való szoros összefüggés - kapcsolat a gazdasági és a települési rendszerrel - 1777. Ratio Educationis - Eötvös József 1868. évi népoktatási törvénye - Klebersberg Kúnó 1924-1926. évi reformja (középiskolák) - 1948. közoktatás államosítása Általános iskolák: - 1945-1946. 7440 elemi iskola (3000 egytantermű, 3500 részben osztott, 1000 minden osztály külön) - 1960-as évek iskolakörzetesítés (okok: középiskola, kevesebb gyermek) 1965. : 6000; 1980.: 3000 iskola átmeneti fordulat: 1990-1994: 3540-3814
A magyar oktatás jelenlegi rendszere Forrás: OM honlapja
Az oktatásban résztvevők száma Magyarországon 1960-2003 (ezer fő) 1 600 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 500 400 300 200 100 0 0 Általános iskolai diákok 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 Többi oktatási intézmény diákja Ált iskolás Óvodás Középiskolás Szakmunkás tanuló Felsőoktatás összes hallgatója Felsőoktatás nappali hallgatója Adatok forrása: Magyar statisztikai évkönyv 2003 KSH 2004
Forrása: Magyar statisztikai évkönyv 2004 KSH 2005
Iskolai végzettség Magyarországon 1960-2003 250 200 150 100 50 0 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 Végzett diákok száma (ezer fő ) 2000 2002 Általános iskola 8. osztályát végzett Éretts égit tett Felsőfokú okle ve le t s ze rze tt Adatok forrása: Magyar statisztikai évkönyv 2003 KSH 2004
Főállású pedagógusok 1960-2003 120 000 40 000 Általános iskola - Fő 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 1960/1961 1970/1971 1980/1981 1990/1991 2000/2001 2003/2004 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 Óvoda, gimnázium, felsőoktatás - Fő Általános iskola Óvoda Gimnázium Felsőoktatási intézmények Adatok forrása: Oktatás-statisztikai évkönyv 2003-2004
Egy oktatóra jutó tanulók számának alakulása 1950-2000 Forrás: Perczel Gy. (szerk.) (2003.): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza
Fő kihívások, gondok a magyar általános iskolai hálózatban: - tanulók számának csökkenése - generációk létszámának fluktuációja Középiskolai rendszer: - 1926. 153 középiskola (az ország 40-50 városában) - 1950 405 középiskola - 1960-as évek falusi kisgimnáziumok tömege (zömük megszűnik) - 1985-2000 561-ről 1064-re ugrik a számuk - okok: - egyházak - magán- vagy alapítványi középiskolák - számos általános iskola átalakulása - új gimnáziumok, középiskolák - Nagy középiskolai centrumok: Bp., Miskolc, Debrecen, Szeged; megyeszékhelyek; iskolavárosok (2000 fő felett); további kiugró városok
Az általános iskolát végzettek aránya 2001 96 94 92 90 % 88 86 84 82 80 78 Szabolcs-Sz-B Bé ké s Bá cs -K Jász-N-Sz Nógrá d He ve s Ha jdú-b Tolna Somogy Zala Borsod-A-Z Ország Ba ra nya Csongrád Pest Ve s zpré m Fejér Va s Komárom-E Győr-M-S Buda pe s t 15 éves és idősebből legalább 8 osztályt végzett - 0,5%!!! nem járt soha iskolába - 8,4%!!! nincs 8 osztályos végzettség 15 év feletti korosztályból (2005.) Adatok forrása: Perczel Gy. (szerk.) (2003.): Magyarország társadalmigazdasági földrajza
Forrás: KSH honlap területi atlasz
Forrás: KSH honlap területi atlasz
70 60 50 40 30 20 10 0 Az iskolázottság színvonala megyénként 2001 25 20 15 10 5 0 Budapest Pest Vas Baranya Borsod-A-Z Heves Zala Somogy Tolna Szabolcs-Sz-B 18 éves és idősebbekből 12 osztályt végzett (%) 25 éves és idősebből legalább 1 évet felsőoktatásban végzett (%) 18 éves és idősebből legalább 12 osztályt végzett 25 éves és idősebből legalább 1 évet felsőoktatásban végzett Adatok forrása: Perczel Gy. (szerk.) (2003.): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza
Fő kihívások, gondok a magyar középiskolai rendszerben: - finanszírozás (bejárók, kollégisták) - regionális problémák: - gimnáziumok: egyenletes eloszlás, de minőségi problémák (továbbtanulók aránya, osztálylétszámok) - szakközépiskolák: mennyiségi problémák is Budapest, Dunántúl versus Alföld, Észak-Magyarország Specializáltság (ismertség, támogató nagyüzem) -szakmunkásképzők: csökkenő létszám (1990. 209 ezer; 2000. 110 ezer; helyette szakiskolák) főleg szolgáltató és kisipari szakmák - átjárhatóság 4,6,8 osztály - új típusú érettségi rendszer 2005-től
Forrás: KSH honlap területi atlasz
Forrás: KSH honlap területi atlasz
A felsőoktatás jellemzői -első próbálkozások: 1367. Pécs, 1420.Óbuda; 1467. Pozsony; 1635. Nagyszombat (1777. Buda, 1784. Pest), 1763. Selmecbánya - kiegyezés után: három vidéki tudományegyetem (1872. Kolozsvár; 1912. Pozsony, Debrecen), 1872. Műegyetem (1846. József ipartanoda) - áttelepülések két világháború közt: 38 felsőoktatási intézmény - 1950. 19-re csökken a számuk (okok) - 1960. 43 (új műszaki, katonai, orvosi egyetemek) - 1960-1965. 43-ról 95-re mennyiségi fejlesztés középiskolai bázison (1975-re újra csak 56) - újabb nagy növekedés: 1980-as évek végétől (1994. 92) Konszolidáció nagy tömbökbe szervezés (62)
Kihívások, problémák a felsőoktatásban -felsőoktatásban tanulók számának robbanásszerű növekedése az elmúlt 15 évben (1990/1991 102.300 hallgató (77 ezer nappalis), 2003/2004 409.000 (216 ezer nappalis) (oktatók 17.300-23.300) - finanszírozás 2001. 578 mrd oktatásra (278 mrd felsőoktatásra) (GDP 4,3 ill. 1,7%-a) - hallgatói fejkvóta mennyiségi növekedésre ösztönöz - költségtérítéses formák - egyes területeken aránytalanságok (agrárfelsőoktatás, jogászképzés, gazdasági-pénzügyi szakemberek képzése) - konszolidáció összevonások nagy universitasok (Pécs, Szeged, Debrecen, Nyugat-Magyarországi Egyetem, SZIETE) - sok helyen csak formális együttműködés - Bologna folyamat -térbeliségből adódó kihívások ( elit egyetemek, speciális szaktudást igénylők versus regionális vonzáskörzetű egyetemek, főiskolák)
A felsőoktatás nappali tagozataira jelentkezettek és felvettek száma 1990-2003 fő 100 000 90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% % Jelentkezettek Felvettek Felvettek aránya % Forrás: Statisztikai tájékoztató Felsőoktatás 2003-2004 OM
Nappali tagozatos főiskolai és egyetemi hallgatók száma 1999-ben Forrás: Perczel Gy. (szerk.) (2003.): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza
Köszönöm a figyelmet!