OKTATÁSI ÉVKÖNYV 2001/2002 Budapest, 2002

Átírás

1 OKTATÁSI ÉVKÖNYV 2001/2002 Budapest, 2002

2 Készült az Oktatási Minisztérium Közgazdasági Főosztályának Statisztikai Osztályán Főosztályvezető: Kotán Attila Osztályvezető: Kozma-Lukács Judit Összeállította: Besenyei Roland Borbás Éva Csécsiné Máriás Emőke Gardovszky Viola Hagymásy Tünde Könyvesi Tibor Lengyelné Kiss Klára

3 Tartalomjegyzék OKTATÁSI ÉVKÖNYV Bevezető...5 Összefoglaló...6 I. Összefoglaló adatok 1. Intézmények száma Feladatellátási helyek, karok száma Óvodás gyermekek, tanulók és hallgatók az összes képzési szinten Óvodás gyermekek, tanulók és hallgatók közül a leányok/nők az összes képzési szinten Kezdő évfolyamos tanulók Végzettek Főállású pedagógusok és oktatók száma Óvodai csoportok és osztályok száma Óvodai férőhelyek és osztálytermek száma A 6 és-8 évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamos tanulói Idegennyelvoktatás nappali tagozaton Nemzetiségi nyelvoktatás Külföldi állampolgárságú óvodások, tanulók és hallgatók nappali tagozaton...21 II. Összefoglaló területi adatok 1. Feladatellátási helyek száma Óvodás gyermekek, tanulók a nappali és felnőttoktatásban Óvodás gyermekek, tanulók a nappali rendszerű oktatásban Csoportok, osztályok Főállású pedagógusok Egy pedagógusra jutó óvodás gyermekek, tanulók száma Egy csoportra, osztályra jutó óvodás gyermekek, tanulók száma Szakképzésben részesülő tanulók szakterületek szerint, területi egységenként Nevelési tanácsadót igénybevevők száma...49 III. Részletes adatok 1. Óvoda Általános iskola Szakiskola Speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Felsőoktatás A felsőoktatási hallgatók száma a képzési szintek szerint Felsőoktatási intézményenkénti főbb adatok (hallgatói és oktatói létszámadatok)

4 10. Óvodás gyermekek, tanulók a nappali és a felnőttoktatásban, hallgatók az összes képzési szinten és tagozaton, korévenként Óvodás gyermekek, tanulók a nappali oktatásban, hallgatók az összes képzési szinten és tagozaton, korévenként Alapfokú művészeti oktatás Nevelési tanácsadók Előző tanévi beszédjavító tanfolyamok beszédhiba szerint, évfolyamonként Szakértői bizottságok IV. Pénzügyi adatok 1. A költségvetés oktatási kiadásai A évi költségvetés oktatási kiadásai forrás szerint Az egy gyermekre, nappali tagozatos tanulóra, hallgatóra jutó költségvetési kiadás Az egy gyermekre, nappali tagozatos tanulóra, hallgatóra jutó költségvetési kiadás %-os emelkedése az évhez viszonyítva A költségvetés oktatási kiadásainak aránya A költségvetés oktatási kiadásainak aránya a GDP %-ában oktatási szintenként A költségvetési oktatási kiadások és a GDP %-os emelkedése az évihez viszonyítva A költségvetés oktatási kiadásai tevékenységenként Az oktatási kiadások főbb összetevőinak alakulása Az oktatási kiadásokból a főbb összetevők aránya ( % ) A költségvetésből az oktatásra fordított beruházások A költségvetés oktatásra fordított kiadásaiból a beruházások aránya (%) Módszertan

5 Bevezető Az elmúlt évtized az oktatási rendszerben is jelentős változást hozott. Hasonlóan a fejlett világban néhány évvel korábban beindult folyamathoz, Magyarországon az oktatás egyre fontosabb szerepet kap a társadalmi-gazdasági fejlődés, a jobb életminőség, a pályaválasztási szabadság, az egyének képességeit kibontakoztató, egyéni sikereket biztosító munkavégzés feltételeinek megteremtésében. Megszülettek a szaktörvények és végrehajtási rendeleteik, majd az új jogszabályok keretei között átalakult az intézményrendszer, kitolódott a tankötelezettség korhatára, megváltozott a szakképzés rendszere, a középfok általánossá, a felsőoktatás tömegessé vált és felgyorsult a felnőttképzés fejlesztése. Az ország az Európai Unióba tart, és a felkészülés részeként az oktatással kapcsolatos elvárások, a hazai mellett, a nemzetközi munkaerőpiac igényeinek figyelembevételével fogalmazódnak meg: a népesség képzettségi szintjének emelése az esélyegyenlőség biztosításával és a szükséges ismeretanyag folyamatos aktualizálása az élethosszig tartó tanulással, a változó követelményeknek megfelelő folyamatos át- és továbbképzésekkel. Az oktatásstatisztika fő feladata az oktatási rendszerben bekövetkezett változások bemutatása, az oktatáspolitikai célok megvalósulásának vizsgálata, az esetleges negatív kísérőjelenségek feltárása és a hatékony tervezés elősegítése. A hazai rendszer bemutatása mellett célja a nemzetközi összehasonlíthatóság biztosítása is. Mindezeknek az elvárásoknak a korábbi statisztikai rendszer már nem tudott megfelelni sem tartalmilag, sem technikailag. A rendszer teljes felülvizsgálata után, széles szakértői kör közreműködésével került sor a kérdőívek átalakítására, majd elektronikus adatgyűjtési rendszer kifejlesztésére ben került sor az új rendszer bevezetésére. A felsőoktatási adatgyűjtés sikeresen lezárult, a közoktatási 98 %-os teljességgel lezajlott, de az adatgyűjtő program hiányosságai, a rendszer bonyolultsága és a hiányos felkészítés miatt számos belső, tartalmi ellentmondás maradt benne, amelyeknek teljes javítása az intézmények magas száma miatt a központi feldolgozási rendszerrel nem sikerült. Mindezen okok miatt a évi közoktatási adatokat a évi sikeres adatgyűjtés alapján korrigáltuk. A statisztika sajátossága, hogy a változásokat főleg időben méri. E feladatának csak akkor tud eleget tenni, ha a rendszerben bekövetkezett alapvető változások mellett is biztosított az adatok időbeli összehasonlíthatósága. Az új adatoknak az összehasonlíthatósága a korábbiakkal csak úgy volt biztosítható, hogy a korábbi évek főbb adatait a jelenlegi rendszernek megfelelően átszámítottuk. A korábbi kiadványok idősoraitól ezért néhány esetben eltérést fognak tapasztalni, amire az egyes táblázatokhoz tartozó lábjegyzetekben külön is felhívjuk a figyelmüket. A módszertani útmutató elsősorban az új és a megváltozott fogalmakat mutatja be. A kötetben a legfontosabb, széles körben használt adatok találhatóak. A hosszú idősorok mellett a régiós, megyés rövid idősorok, a részletes aktuális évre vonatkozó táblázatok és a speciális adatok kerültek összegyűjtésre az iskolarendszerű oktatás teljes szélességű, egységes bemutatására. A kiadvány borítóján felsorolt szerzőkön kívül köszönet illeti Kádárné Dr. Fülöp Juditot, aki elindítója és motorja volt a rendszer átalakításának, a megvalósításban közreműködő szakértőket és fejlesztőket, a lebonyolítást végzőket, a KSH munkatársait és nem utolsó sorban az adatszolgáltató intézményeket. 5

6 Összefoglaló A 2001/2002. tanévben 2 millió 288 ezren részesültek óvodai nevelésben, iskolai rendszerű oktatásban, felsőfokú képzésben. Közülük 2 millió 31 ezren óvodai nevelésben, nappali rendszerű oktatásban, képzésben vettek részt, a 3-22 éves népesség 80%-a. Ez az arány 7%-al magasabb, mint 1990-ben. Az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek aránya kismértékben növekedett, de számuk tovább csökkent, a demográfiai folyamatoknak megfelelően. Az általános iskolai tanulólétszám a nappali rendszerű oktatásban tovább csökkent, jelenleg 944 ezer fő. A tanulók közül 38 ezren gyógypedagógiai tanterv szerint tanultak, további 8 ezer fogyatékos tanuló integrált oktatásban részesült. A 6-8 osztályos gimnáziumok 5-8. évfolyamán további 27 ezren tanultak, a korosztály csökkenő létszáma mellett is megfigyelhető létszámnövekedés 2001/2002-re megállt. A korosztály 100%-os oktatási részvétele mellett a évesek közel 9 %-a még nem végezte el a 8. osztályt. A felnőttoktatási tanterv szerint oktatott tanulók száma az alapfokú oktatásban tovább csökkent, az összes tanulónak jelenleg 2%-a. 6

7 A középfokú nappali rendszerű oktatásban résztvevők száma és aránya tovább növekedett. A szakiskolák tanulólétszámának csökkenése megállt és lassú növekedés tapasztalható. A gimnáziumi létszám folyamatos emelkedése még tart, a szakközépiskolai 1999/2000-ig tartó növekedése megállt, azóta kissé csökken. Míg 1990-ben a középfokú oktatásban résztvevő tanulók 44%-a szakiskolában (szakmunkásképzőben) tanult, 2001-ben arányuk csak 24 %. Az általános képzést nyújtó és a felsőfokú tanulmányokra eredményesebben felkészítő gimnáziumok részaránya 24 %-ról 33 -%-ra emelkedett. A legnépszerűbb intézménytípusba, a szakközépiskolába járó tanulók aránya 33%-ról 43%-ra ugrott. A középfokú felnőttoktatásban 1990 óta növekedés tapasztalható. A tanulók 18 %-a folytatja tanulmányait felnőttképzési tantervek szerint. A szakképző intézmények közül a szakiskolákban , a speciális szakiskolákban 6631, a szakközépiskolákban fő tanul. Ezen intézmények szakképző évfolyamain és a hagyományos, kifutó szakmákban tanulók száma, a nappali- és felnőttoktatásban együtt: , közülük az alábbi szakmaterületeken tanulnak legtöbben: Szakmaterület Tanulók száma Nagy- és kiskereskedelem Építőipar és építőmérnöki munka Szálloda, étterem, vendéglátás Számítógép használata Textil, ruházat, lábbeli, bőr - gyártás és feldolgozás Fa, papír, műanyag, üveg - gyártás és feldolgozás Mechanika és fémmunka Könyvelés, adóügy Ápolás Utazás, turizmus, szabadidő Gépjárművek, hajók, légi járművek ipara

8 Az Országos Képzési Jegyzék alapján történő szakképzésre való átállás a szakiskolákban gyakorlatilag befejeződött, a szakközépiskolákban pedig tovább folytatódott: Akkreditált felsőfokú OKJ szakmákban a szakközépiskolákban, nappali- és felnőttoktatásban, 1999/2000-ben 1369 fő, 2001/2002-ben 5085 fő tanult. A felsőfokú képzésben az utóbbi évtizedben megháromszorozódott a résztvevők száma. 2001/2002- ben 65 felsőoktatási intézményben (30 állami, 26 egyházi és 9 alapítványi) 349 ezren folytattak tanulmányokat. Állami intézményekben tanult a hallgatók 86 %-a, egyházi intézményekben 5%-a és alapítványi intézményekben 8%-a. Az integráció után a 6 legnagyobb egyetemen 20 ezer fő feletti a hallgatólétszám. Új képzési formaként megjelent az akkreditált felsőfokú iskolarendszerű szakképzés, melynek hallgató-aránya még kicsi (1,3%), de folyamatosan növekszik a résztvevők létszáma. Főiskolai szintű képzésben a hallgatók 56%-a, egyetemi képzésben 34 %-a, szakirányú továbbképzés 7 %-a és PhD, DLA programokban 2%-a vesz részt. 8

9 A nappali tagozatos képzés növekedési ütemét messze meghaladóan növekszik a levelező és távoktatási tagozatokra beiratkozott hallgatók száma, s vele a költségtérítéses képzésben résztvevők aránya. 2001/2002-ben az összes hallgató 45%-a költségtérítéses képzésben vett részt. Az államilag finanszírozott képzésben résztvevők aránya az állami intézményekben 58%, az egyházi intézményekben 65%, az alapítványi főiskolákon 15 %. A nappali képzésben résztvevők 86%-a államilag finanszírozott. A költségvetés oktatási kiadásai 2001-ben a GDP 5,2%-ának feleltek meg. A költségvetés oktatási kiadásainak növekedése 1990-hez viszonyítva elmaradt a GDP növekedésétől. Az oktatási szintek közötti arányokban a létszámváltozásokat követve a felsőoktatás részaránya kismértékben növekedett az elmúlt évtizedben. Az egy gyermekre, tanulóra, illetve hallgatóra jutó költségvetési kiadások az óvodánál emelkedtek a legnagyobb mértékben, 7,6-szeresére, az iskolai oktatásban 6,2- szeresére, a felsőoktatásban csak 3,6-szeresére nőttek, annak ellenére, hogy folyó áron a felsőoktatásra fordított költségvetési kiadás 9-szer nagyobb 2001-ben, mint 1990-ben. A költségvetés oktatási kiadásainak alakulása rugalmatlan, késve reagál az oktatási rendszerben bekövetkezett változásokra és a gazdasági teljesítmény változásaira. A GDP csökkenése és a tanulólétszám csökkenése esetén ez kedvező, viszont a GDP növekedéséből is késve és kisebb mértékben részesedik az ágazat, így a felsőoktatás létszámnövekedése is csak kisebb mértékű kiadásnövekedéssel járt. 9

10

11 I. Összefoglaló adatok

12 12

13 Tanév Óvoda Általános iskola 1) Szakiskola 2) Speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Felsőoktatási intézmények -ebből főiskolák 1. Intézmények száma 3) 1960/ / / / / / / /2001 4) / Feladatellátási helyek, karok száma 1960/ / / / / / / /2001 4) / Óvodás gyermekek, tanulók és hallgatók az összes képzési szinten Nappali- és felnőttoktatásban, az összes tagozaton 1960/ / / / / / / /2001 4) / Nappali oktatásban, a nappali tagozaton 1960/ / / / / / / /2001 4) / ) Az általános iskolák adatai a gyógypedagógiai általános iskolák adatait is tartalmazzák. 2) A szakiskolai adatokban 2000-ig a szakmunkásképző, a gép- és gyorsíró, egészségügyi és egyéb szakiskolák együttes adatai szerepelnek. 3) A közös igazgatású középiskolák száma a gimnáziumok és a szakközépiskolák számában is szerepel. 4) A 2000/2001. tanévre vonatkozó közoktatási adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek. 13

14 Tanév Óvoda Általános iskola Szakiskola 1) Speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Felsőoktatási intézmények 4. Óvodás gyermekek, tanulók és hallgatók közül a leányok/nők az összes képzési szinten Nappali- és felnőttoktatásban, az összes tagozaton 1960/ ) ) ) / ) ) ) / ) ) ) / ) / ) ) / / /2001 5) / Nappali oktatásban, a nappali tagozaton 1960/ ) ) ) / ) ) ) / ) ) ) / ) / ) ) / / /2001 5) / ) A szakiskolák adata 1980-tól a szakmunkásképzők, az egészségügyi, az ún. egyéb szakiskolák és a gép- és gyorsíró szakiskolák iskolai tanulólétszámát tartalmazza. Ezt megelőzően a szakmunkásképzők és a gép- és gyorsíró szakiskolák (iskolai) adatát tartalmazza. 2) A gyógypedagógiai tanterv szerint nevelt fogyatékos óvodások száma nélkül. 3) A gyógypedagógiai tanterv szerint nevelt óvodás gyermekek, az általános iskolai, a készségfejlesztő (munkára felkészítő) és a speciális szakiskolai tanulók számát együtt tartalmazza. 4) A gép- és gyorsíró szakiskolák adata nélkül. 5) A 2000/2001. tanévre vonatkozó közoktatási adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek. 14

15 Tanév Általános iskola 1) Szak- Speciális iskola 2), 6) szakiskola Gimná zium 5) Szakközépiskola 5) Felsőoktatási intézmények 5. Kezdő évfolyamos tanulók Nappali- és felnőttoktatásban, az összes tagozaton 1960/ ) / / / ) / / / /2001 7) / Nappali oktatásban, a nappali tagozaton 1960/ / / / / / / /2001 7) / ) Gyógypedagógiai tanterv szerint tanulók esetén az előkészítő (átmeneti)) és első osztályosok számát jelenti. A felnőttoktatás esetén az alapismereti tagozaton tanulók (1-2. évfolyamosok) száma együtt szerepel. 2) A szakiskolák adata 1980-tól a szakmunkásképzők, az egészségügyi, az ún. egyéb szakiskolák és a gép- és gyorsíró szakiskolák iskolai tanulólétszámát tartalmazza. Ezt megelőzően a szakmunkásképzők és a gép- és gyorsíró szakiskolák (iskolai) adatát tartalmazza. 3) Első osztályos szakmunkástanulók száma, a gép- és gyorsíró szakiskolák első évfolyamos tanulói nélkül. 4) A munkára felkészítő osztályba járóknak (501 fő) az összes létszámát kezdő évfolyamosként számítottuk. 5) 1997-ig a "0." és első évfolyamosok, 1997-től a 9. évfolyamosok száma. 6) A gép- és gyorsíró szakiskolák, az egészségügyi szakiskolák és az ún. egyéb szakiskolák esetén 1998/99. és 1999/2000-es tanévben a 9. évfolyamosok (általános iskolai végzettségűek) és a 13. évfolyamosok (középfokú végzettségűek) száma együtt jelenti a kezdő évfolyamosokat. 7) A 2000/2001. tanévre vonatkozó közoktatási adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek. 15

16 Tanév A 8. évfolyamot eredményesen befejezte Érettségi-képesítő vizsgát tett Érettségihez Felsőfokú szakképzettséget szerzett Akkreditált iskolai gimná- rendszerű PhD, összesen ziumban felsőfokú DLA szakközépiskolában és technikumban nem kötött szakkép. zettséget szerzett 1) kötött szakképzettséget szerzett 2) szakképzettséget szerzett Egyetemi vagy főiskolai szinten oklevelet szerzett Szakirányú továbbképzésbe n oklevelet szerzett 3) 6. Végzettek Nappali- és felnőttoktatásban, az összes tagozaton ) Nappali oktatásban, a nappali tagozaton ) ) Szakmunkásvizsgát tett tanulók (a szakmunkásvizsgát tett felnőtt dolgozók számát nem tartalmazza) és szakiskolát eredményesen végzettek 1999-ig, 2001-ben középiskolai végzettséghez nem kötött OKJ szakmákban és a szakiskolában hagyományos szakmákban végzettek. Az oktatási rendszerben történt jelentős változás miatt a évi adat a korábbiaktól tartalmilag eltér. 2) 1999-ig technikus képesítő vizsgát tettek, 2001-ben középiskolai végzettséghez kötött OKJ szakmákban - az akkreditált felsőfokú OKJ szakmákban végzettek kivételével szakmai vizsgát tettek és szakközépiskolában hagyományos szakmákban végzettek. Az oktatási rendszerben történt jelentős változás miatt a évi adat a korábbiaktól tartalmilag eltér. 3) A év előtti években szakosító továbbképzésben oklevelet szerzettek száma 4) A tanévre vonatkozó közoktatási adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek. 16

17 Tanév Óvoda Általános iskola 1) Szakiskola Speciális szakiskola Gimnázium 6) Szakközépiskola 6) Felsőoktatási intézmények 7. Főállású pedagógusok és oktatók száma 2), 5), 8) Összes 1960/ / / / / / / /2001 4) / Összesből a nők 7), 9) 1960/ / / / / / / /2001 4) / ) Az általános iskolák adatai a gyógypedagógiai általános iskolák adatait is tartalmazzák. 2) A szakiskolai adatokban 2000-ig a szakmunkásképző, a gép- és gyorsíró, egészségügyi és egyéb szakiskolák együttes adatai szerepelnek. 3) A közös igazgatású középiskolák száma a gimnáziumok és a szakközépiskolák számában is szerepel. 4) A 2000/2001. tanévre vonatkozó közoktatási adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek. 5) Az óvodapedagógusok száma 1998-tól tartalmazza a fogyatékosokat ellátó intézményekben az óvodai csoportokkal foglalkozó óvodapedagógusok számát is. 6) 1997-től nappali és felnőttoktatásban 7) Szakiskola: szakmunkásképzőben, valamint 1980-ban egészségügyi, 1997-ben és 1998-ban egészségügyi és egyéb szakiskolában, 1999-től szakiskolában. 8) A felsőoktatási intézményeknél 1999/2000-ig az oktatók számában a főfoglalkozású, a részmunkaidős és megbízással foglalkoztatott oktatók, 2000/2001-től a teljes munkaidős, részmunkaidős valamint megbízással foglalkoztatott oktatók együtt szerepelnek. 9) A felsőoktatási intézményeknél 1999/2000-ig a nők száma csak a főfoglalkozású oktató nők, 2000/2001-től pedig a teljes munkaidős oktató nők adatait tartalmazza. A 2001/2002. tanévben a női oktatók aránya a teljes munkaidőben foglalkoztatottakból 37,7%. 17

18 Tanév Óvoda Általános iskola 1) Szakiskola 2) Speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola 8. Óvodai csoportok és osztályok száma 3) 1960/ / / / / / / /2001 4) / Óvodai férőhelyek és osztálytermek száma 5), 6) 1960/ / / / / / / /2001 4) / Tanév Intézmények Feladatellátási Tanulók helyek összes leányok Osztályok 10. A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamos tanulói 1997/ / / /2001 4) / ) Az általános iskolák adatai a gyógypedagógiai általános iskolák adatait is tartalmazzák. 2) A szakiskolai adatokban 2000-ig a szakmunkásképző, a gép- és gyorsíró, egészségügyi és egyéb szakiskolák együttes adatai szerepelnek. 3) 90-tól az óvodai csoportok számában a fogyatékos intézményekben működő óvodai csoportok száma is szerepel 4) A 2000/2001. tanévre vonatkozó közoktatási adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek. 5) 1960-ban, 1970-ben, 1980-ban a szakiskolánál csak a szakmunkásképző osztálytermek száma szerepel 6) Az általános iskolánál 2000-ig osztályterem és szaktanterem, 2000-től csak osztályterem 18

19 Tanév Általános Szakiskola 1) 2) 7) Gimnáiskola 5), 6), 7) Szakközép- zium 3), 4), 7) iskola 3)7) Felsőoktatási intézmények idegen nyelvet nyelvszakos tanulók hallgatók 11. Idegennyelvoktatás nappali tagozaton 8) Angol 1989/ / / / / / Francia 1989/ / / / / / Német 1989/ / / / / / Orosz 1989/ / / / / / Egyéb 1989/ / / / / / Összesen 8) 1989/ / / / / /2002 7) ) 1999/2000. tanévig csak a kötelező (első) idegennyelv-oktatásban résztvevők 2) 1999/2000-ig a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamát is tartalmazza 3) A nemzetiségi nyelvoktatással együtt 4) 2001/2002-ben a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamát is tartalmazza 5) Az 1989/90 és 1990/91 tanévben a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkáskápző iskolákban idegen nyelvet tanulók 6) Az egyéb nyelv 1990/91-es adata az orosz nyelvet tanulókat is tartalmazza 7) A 2001/2002-es általános iskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai adatokban a gyógypedagógiai oktatásban résztvevők, a szakiskolaiban a speciális szakiskolában nyelvet tanulók is szerepelnek 8) A tanulók, hallgatók többször is szerepelnek a táblázatban, ha több nyelvet tanulnak. 19

20 Tanév Óvoda Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Felsőoktatási intézmények 12. Nemzetiségi nyelvoktatás Német 1989/ / / / / / Román 1989/ / / / / / Szerb 1989/ / / / / / Horvát 1989/1990 1) /1991 1) / / / / Szlovák 1989/ / / / / / Szlovén 1989/ / / / / / Egyéb 1989/ / / / / / ) ) Összesen 1989/ / / / / / ) Szerbhorvát nyelvet tanulók száma 2) Cigány kisebbségi oktatással együtt 20

21 Tanév Óvoda Általános iskola 2) Szakiskola 3) Középiskola 4) Felsőoktatási intézmények 13. Külföldi állampolgárságú óvodások, tanulók és hallgatók nappali tagozaton Horvátország 1995/ / / / / /2002 1) Szlovénia 1995/ / / / / /2002 1) Bosznia-Hercegovina 1995/ / / / / /2002 1) (Kis)Jugoszlávia 1995/ / / / / /2002 1) Románia 1995/ / / / / /2002 1) ) Az általános iskolákban, a szakiskolákban és a középiskolákban a felnőttoktatási és a gyógypedagógiai tanterv szerint tanulók számával együtt 2) 2001/2002-es tanévben a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamán tanulók számával együtt (gimnáziumban az 5-8. évfolyamon összesen 216 külföldi állampolgárságú tanuló tanult, ebből 26 fő Ukrajnából, 31 fő Romániából, 12 fő Szlovákiából és 5 fő Jugoszláviából érkezett, 136 fő pedig egyéb nem magyar állampolgárságú tanuló). 3) A szakiskolák adata 2001/2002-es tanévet megelőzően a szakmunkásképzők adatát tartalmazza. 4) Gimnázium és szakközépiskola adatát együtt tartalmazza. 21

22 Tanév Óvoda Általános iskola 2) Szakiskola 3) Középiskola 4) Felsőoktatási intézmények 13. Külföldi állampolgárságú óvodások, tanulók és hallgatók nappali tagozaton (folytatás) Szlovákia Ukrajna 1995/ / / / / /2002 1) / / / / / /2002 1) Egyéb külföldi 1995/ / / / / /2002 1) Összesen 1995/ / / / / /2002 1) ) Az általános iskolákban, a szakiskolákban és a középiskolákban a felnőttoktatási és a gyógypedagógiai tanterv szerint tanulók számával együtt 2) 2001/2002-es tanévben a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamán tanulók számával együtt (gimnáziumban az 5-8. évfolyamon összesen 216 külföldi állampolgárságú tanuló tanult, ebből 26 fő Ukrajnából, 31 fő Romániából, 12 fő Szlovákiából és 5 fő Jugoszláviából érkezett, 136 fő pedig egyéb nem magyar állampolgárságú tanuló). 3) A szakiskolák adata 2001/2002-es tanévet megelőzően a szakmunkásképzők adatát tartalmazza. 4) Gimnázium és szakközépiskola adatát együtt tartalmazza. 22

23 II. Összefoglaló területi adatok

24 1. Feladatellátási helyek száma Régió, megye Óvoda Általános iskola 1990/ / / / / / / /2002 Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

25 1. Feladatellátási helyek száma (folytatás) Régió, megye Szakiskola Speciális szakiskola 1990/ / / / / / / /2002 Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

26 1. Feladatellátási helyek száma (folytatás) Régió, megye Gimnázium Szakközépiskola 1990/ / / / / / / /2002 Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

27 2. Óvodás gyermekek, tanulók a nappali- és felnőttoktatásban Régió, megye Óvoda Általános iskola 1990/1991 1) 1999/ / / / / / /2002 Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen ) Az 1990/1991. tanévben a gyógypedagógiai intézményekben további 821 óvodás gyermeket neveltek 27

28 2. Óvodás gyermekek, tanulók a nappali- és felnőttoktatásban (folytatás) Régió, megye Szakiskola Speciális szakiskola 1990/ / / / / / / /2002 Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

29 2. Óvodás gyermekek, tanulók a nappali- és felnőttoktatásban (folytatás) Régió, megye Gimnázium Szakközépiskola 1990/ / / / / / / /2002 Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

30 3. Óvodás gyermekek, tanulók a nappali rendszerű oktatásban Régió, megye Óvoda Általános iskola 1990/1991 1) 1999/ / / / / / /2002 Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen ) Az 1990/1991. tanévben a gyógypedagógiai intézményekben további 821 óvodás gyermeket neveltek 30

31 3. Óvodás gyermekek, tanulók a nappali rendszerű oktatásban (folytatás) Régió, megye Szakiskola Speciális szakiskola 1990/ / / / / / / /2002 Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

32 3. Óvodás gyermekek, tanulók a nappali rendszerű oktatásban (folytatás) Régió, megye Gimnázium Szakközépiskola 1990/ / / / / / / /2002 Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

33 4. Csoportok, osztályok Régió, megye Óvoda Általános iskola 1990/1991 1) 1999/ / / /1991 2) 1999/ / /2002 Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen ) Az 1990/1991. tanévben a gyógypedagógiai intézményekben további 106 óvodai csoport működött 2) Az 1990/1991. tanévben a gyógypedagógia osztályok száma a 106 óvodai csoportot, és a 48 munkára felkészító csoporot is tartalmazza, a dolgozók általános iskoláinak 694 osztálylétszámát viszont nem. 33

34 4. Csoportok, osztályok (folytatás) Régió, megye Szakiskola Speciális szakiskola 1990/1991 1) 1999/ / / / / / /2002 Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen ) Az 1990/1991. tanévben a gép- és gyorsíró iskolai osztályok (190 osztály) száma nélkül. 34