TEREPI MÉRÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ INTERAKTÍV JEGYZŐKÖNYV KÉSZÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Kozma-Bognár Veronika 1 -. Hermann Péter 1 - Bencze Katalin 1 - - Berke József 2 - Busznyák János 1 1. Pannon Egyetem 2. Gábor Dénes Főiskola kbv@ex1.georgikon.hu, hermannpeti@yahoo.co.uk, benczekatalin@freemail.hu, berke@gdf.hu, bjs@georgikon.hu, Absztrakt: Napjainkban az informatika által nyújtott megoldások egyre jelentősebb szerepet játszanak olyan alkalmazott kutatási területeken, ahol eddig a használatuk nem volt jellemző. Ilyen terület a terepi adatfelvételezési munkák során, a helyszínen készült digitális felvételek, videók és egyéb terepen gyűjtött adatok kezelése is. Jelen publikációban bemutatásra kerül a digitális terepi adatfelvételezés folyamata, melyen belül ismertetjük a légifelvételezés, a terepi mérés és a légifelvételek georeferálásának munkafolyamatait. Ezekhez kapcsolódóan megvizsgáljuk a mérési adatok feldolgozhatósága érdekében készített interaktív jegyzőkönyv létrehozásának, fejlesztésének problémakörét. Az elkészült sablon, kutatási területen történő felhasználása mellett kihangsúlyozzuk az oktatásban történő alkalmazásának fontosságát. A cikk segítségével áttekintjük az elkészített jegyzőkönyv egyedi felépítését, sokoldalú felhasználásának lehetőségeit. Kulcsszavak: Multimédia, interaktivitás, jegyzőkönyv 1. Bevezetés Jelenleg az ország számos területén lehetőség nyílik légi felvételezésre, és ennek kapcsán digitális térképek készítésére. Utóbbihoz komoly segítséget jelent a GPS rendszerek használata, mellyel a terepen különböző könnyen beazonosítható terepi pontok koordinátáit lehet meghatározni. Ezen koordináták és megfelelő program segítségével egy pontos, az aktuális helyzetet tükröző digitális térképet nyerhetünk. A térképek pontosságát a terepi mérés pontossága, illetve az ott nyert adatok feldolgozhatósága, alkalmazhatósága alapvetően meghatározza. Mindezek megvalósítása érdekében szükségünk van olyan számítástechnikai háttérre, amivel a kívánt eredményt elérhetjük. Figyelembe véve az általunk végzett mérések néhány momentumát, folyamatát, célul tűztük ki [7, 9, 11]: A digitális terepi adatfelvételezés folyamatának bemutatását. A felvételezések során kapott adatok feldolgozhatósága érdekében készített interaktív jegyzőkönyv készítésének lehetőségét, kutatási területen történő felhasználását. A jelenlegi oktatási módszerek kibővítésének lehetőségeit, abból az okból kifolyólag, hogy bizonyos informatikai tantárgyak keretében gyakorlatorientált szemléletmódot valósítsunk meg. 44
2. Digitális térkép készítése légi felvételek alapján 2.1. Légifelvételezés A légifelvételek megbízhatóságát elsősorban a terepi és a spektrális felbontás határozza meg [2, 4]. Azokon a felhasználási területeken, ahol szubméteres terepi felbontásra van szükségünk, illetve az anyagi háttér korlátozza komolyabb technológiák használatát, ott megfelelő eredményeket érhetünk el repülőgépre szerelt kézi digitális felvevő eszközökkel is. Ilyen típusú eszközök felhasználásával végeztünk felvételezéseket, melynek helyszínét a Kis- Balaton természetvédelmi területen jelentette, amely egyedülálló növény - és állatvilágával környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontból különleges helyzetet tölt be Magyarországon [14]. A tesztterület légifelvételezésének megvalósítást nagymértékű tervezési munka előzte meg, amely kiterjedt: A célnak és technológiának megfelelő repülőgép kiválasztására. A geometriai felbontáshoz illeszkedő repülési magasság megadására. A hely specifikumának megfelelően a kamerák optikai beállításaira, pl.: fókusztávolság. A haladási sebesség változásához illeszkedő vezérlési beállításokra, pl.: expozíciós idő. (min 30% átfedést kell megvalósítani az egyes képek között, hogy a megfelelő összeillesztés biztosított legyen). Az alkalmazandó háttérkapacitások megtervezésére. A felvételezéseket sárkányrepülőgépre szerelt két Canon EOS digitális kamerával végeztük. Az egyik fényképezőgép a látható fény (400-700 nm), a másik a közeli infravörös (720-1150 nm) tartományban készít felvételeket, mindkét esetben 3 db spektrális sávban, és RAW formátumban. A RAW formátum biztosítja a lehető legjobb képminőséget, amire a kamera képes. Az adatok tömörítés nélküliek. Hátránya a nagy fájlméret és az utófeldolgozás időigényessége. A további feldolgozáshoz a nyers adatokat JPEG formátumba konvertáltuk át. Az elkészült felvételek (1. ábra, 2. ábra) két legfontosabb tulajdonsága: a geometriai felbontás (20-30 cm) és a spektrális felbontás, ami a spektrális csatornák számával jellemezhető (2x3 db csatorna) [2, 5, 10, 12]. 1. ábra Látható tartományú felvétel 2. ábra Infravörös tartományú felvétel kb. 400 m magasból kb. 400 m magasból A felvételek közti minimális eltérés a két kamera időben eltérő indításának a következménye, de ez az összeillesztés során (3. ábra) nem okozott problémát. 45
3. ábra Összeillesztett légi felvételek a Kis-Balatoni tesztterületről infravörös tartományban Ahhoz, hogy az összeillesztett felvételekből digitális térképet állítsunk elő a kapott felvételeket georeferálnunk kell. A feladat elvégzéséhez szükségünk van a terepi mérés alkalmával beazonosított objektumok koordinátáira. 2.2. Terepi mérés A légi felvételezésekhez szorosan kapcsolódó munkaterület a terepi adatgyűjtés, hiszen a képfeldolgozásában alapvető szerepe van a felszínről rendelkezésre álló priori ismereteknek. A referencia adatok gyűjtésére a repülés időpontjában vagy ezen időpontok közvetlen közelében került sor. A terepi mérések során elsődlegesen a vizsgált terület feltérképezése, bejárása a cél. Megállapításra kerülnek a mérési pontok helyszínei, és rögzítésre kerülnek a hozzá tartozó adatok, időpontok és fontosabb jellemzők: GPS (Globális Helymeghatározó Rendszer) adatok [13]. Meteorológiai adatok: - Hőmérséklet - Légnyomás - Relatív páratartalom Színhőmérsékleti adatok A mérésre vonatkozó adatokat minden alkalommal jegyzőkönyv formájában rögzítettük, és mellékeltük a munka folyamán kézi kamerával készített kapcsolódó fotókat. A terepi mérés folyamatáról összeállított jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell többek között [15]: - a mérés időpontját, - a mérés helyszínét illetve annak rövid bemutatását, - a mérésben résztvevők nevét, - a mérést végzők feladatait, - a méréshez használt eszköz bemutatását, - a mérési pontokat, - egyéb információkat. A nagypontosságú terepi GPS, GNSS mérések lebonyolításához pontosító adatok vételére van szükségünk. Ilyen adatokat Magyarországon a Földmérési és Távérzékelési Intézet GPSNet központja szolgáltat. Ezekhez az adatokhoz a hozzáférés ma már csak fizetős szolgáltatásként lehetséges. Pontosító jeleket vehetünk ingyenes szolgáltatásként az Európai Unió EGNOS rendszeréből is. Ezek pontossága azonban elmarad az általunk elvárttól. Alternatív lehetőség, ha a mérést saját bázissal, bázisállomással végezzük. 46
4. ábra Georgikon GNSS bázisállomás A Georgikon GNSS Bázisállomás 2007 nyarán került kiépítésre. Az 4. ábrán láthatóak a főbb elemei és ezek kapcsolata. A terepi GPS méréseink pontosítását a bázis on-line és utófeldolgozásra alkalmas adatokkal segítette. A mérések tervezett helyszínének távolsága 30 km-en belüli volt így viszonylag rövid mérési időkkel kaphattunk pontos eredményeket. Trimble NetR5 bázisállomás fontos tulajdonsága, hogy az 5 fokos látószög feletti műholdak is bevonhatók a mérésbe. Alkalmas 72 csatorna (GPS L1 C/A kód, L2C, L1/L2/L51 fázis mérés, GLONASS L1 C/A Kód, L1 P Kód, L2 P Kód, L1/L2 fázis mérésre. Nagy belső tárkapacitással rendelkezik és önállóan alkalmas NTRIP szervernek. A Trimble Zephyr antenna [17] képes minden GPS jel vételére: GPS L1/L2 GLONASS L1/L2/L3 GPS modernizáció (L2C,L5) Galileo (E1/E2/E5/E6) A terepi méréseket Trimble 5800 kétfrekvenciás GPS vevővel végeztük (5. ábra) [16]. A vevő kezelőegységében, TSC2 elhelyeztünk egy SIM kártyát, így a GPRS kapcsolathoz nem kellett mobiltelefont használnunk. Mérésünket a várható PDOP értékek figyelembevételével terveztük meg, úgy, hogy terepen pontosított adatok is rendelkezésre álljanak. Utólagos pontosítással is vizsgáltuk, ellenőriztük, teszteltük rendszerünket. A mérési eredményeket EOV (Egységes Országos Vetület) koordináta rendszerben kaptuk meg, ezek referenciaként szolgálnak a légifelvételek georeferáláshoz. 5. ábra Trimble 5800 terepi mérőeszköz 47
JAMPAPER 2./III./2008. 2. 3. Légifelvételek georeferálása Ahhoz, hogy a vizsgált területről készített távérzékelt adatokból digitális térképet nyerjük, több lépcsős adatfeldolgozási mechanizmust kell alkalmaznunk, amely függ az adatminőségtől, az adatfeldolgozás módszerétől, illetve a vizsgálat céljától. Ennek részét képezi a felvételek vetületi koordinátarendszerbe történő beillesztése. A gyakorlatban számos szoftver ismert, mellyel a légi felvételek georeferálását elvégezhetjük [1, 3, 6]. Az ilyen programok használatakor, figyelemmel kell lennünk arra, hogy a program mely típusú koordinátákat tud fogadni (EOV, WGS 84). Amennyiben ez eltérő a mérő berendezés által gyűjtött paramétertől, konverziót kell alkalmaznunk. Az általunk igénybe vett program WGS 84 formátummal dolgozik, így esetünkben a GPS által gyűjtött EOV rendszerű koordinátákat át kellett számítaniuk WGS 84 rendszerűvé. A számítás módjának leírását, és az egyes átszámított adatok rögzítésre kerültek a jegyzőkönyvben. A terepi mérés során kapott GPS koordinátákat - illetve azok konverzióit és a beimportált légifelvételeket a georeferáló szoftver összeilleszti, és ennek eredményeként létrehoz egy JPGW kiterjesztésű fájlt (6.ábra). 6. ábra Georeferáló szoftver (GEOREGARCVIEW) használata A raszteres képállományok esetében azok minden pixelét (képpontját) kiegészítjük földrajzi vagy valamilyen vetületi koordinátával. Ezáltal a térkép valós térbe kerül, és a továbbiakban e valós földi tér modelljeként kezelhetjük. Egy sík meghatározásához minimum 3 pontot szükséges megadnunk, de inkább ennél több illesztő pont használata ajánlott. A mérési pontok lehetnek természetes és mesterségesen kialakított objektumok is. Arra kell ügyelnünk, hogy a terepi felbontásnak megfelelően a többi tereptárgytól jól elkülöníthetőek legyenek, illetve a mesterséges kialakítás esetében az infra felvételeken is jól beazonosíthatóak legyenek. A mérés pontosságának biztosítása érdekében illesztő pontként bevonásra kerülhetnek a tesztterületen lévő alappontok is, mint pl. az Országos GPS hálózat (OGPSH) részét képező közel 1100 db hálózati pont. 48
Az előállt állományok pontosságának ellenőrzésére összehasonlítást végeztünk, úgy hogy a légifelvételeket topográfiai térképekre vetítettük. 7. ábra Topográfiai térkép, transzformáció A 7. ábrán láthatjuk a Kis-Balaton Kányavári-szigetéről készült légi felvétel és a rendelkezésre álló topográfiai térkép egymásra helyezésének eredményességét. A topográfiai térképek 1:10 000 méretarányúak, és sajnos nem mindig az aktuális, valóságnak megfelelő állapotokat tükrözik, mivel készítésük ideje több mint 10 évre tehető, és az azóta történt változásokat nem tartalmazzák. 3. Az Interaktív jegyzőkönyv A helyszínen történő adat-felvételezés, sok esetben nem kellőképpen megoldható, illetve a mérés során készült felvételek és egyéb gyűjtött adatokat együtt történő letárolása, feldolgozása vagy nem valósítható meg, vagy nem egységes formában történik. Felmerült annak igénye, hogy megoldást találjuk arra vonatkozóan, hogyan lehetne egyértelművé tenni egy jegyzőkönyv formai és tartalmi követelményeit. Mindezen problémákat figyelembe véve létrehoztunk egy interaktív jegyzőkönyvet. A megoldást részben az interaktivitás (párbeszédes kommunikáció) bevezetésében láttuk. A jegyzőkönyvet tulajdonképpen egy úgynevezett sablonként képzeltük el, melyet a jegyzőkönyv felépítésén végighaladva, azt kitöltve a készítő eljuthat a kész jegyzőkönyvig. 3.1. Interaktív jegyzőkönyv létrehozása Az első, és talán minden további munkát befolyásoló kérdés volt, hogy milyen programmal készüljön el a jegyzőkönyv. A célunk az volt, hogy a jegyzőkönyv elkészítéséhez szükséges 49
program mindenki számára elérhető legyen, a használata ne legyen túl bonyolult, valamint olyan kimeneti formátuma legyen, ami biztosítja annak megváltoztathatatlanságát, vagyis az adatok biztonságát. Az említett szempontok figyelembevételével a Microsoft Office csomagjaiban megtalálható Microsoft Publisher elnevezésű programra esett a választásunk, ahol a kimeneti formátum a HTML és a PDF. A kiválasztásánál fontos volt a platformfüggetlenség, és hogy az interaktivitás itt is "tetten érhető" legyen. 8. ábra Lapozó objektumok az interaktív jegyzőkönyvben Eredményként egy olyan lapozható HTML dokumentumot kaptunk (8. ábra), melynél a beillesztett képek mellett az eredeti JPEG fájlokat is megkapjuk, és az adatbiztonság is megoldott. 3.2. Az Interaktív jegyzőkönyv felépítése A jegyzőkönyv kialakításakor elsősorban arra törekedtünk, hogy a kitöltő személy lehetőség szerint akkor is képes legyen kitölteni, ha a Microsoft Publisher programját korábban nem használta. Ezt segítve szövegdobozokat szúrtunk be, melyekben leírásra kerültek, mely információkat kell tartalmaznia az adott oldalnak, oldalrésznek. Súgók létrehozásával próbáltuk áthidalni, hogy nem mindenki számára ismert a program használata. Ilyen súgó a jegyzőkönyvben több helyen is elhelyezésre került, és csak a sablon kitöltésekor látható. Ehhez lapozó objektumok kerültek beillesztésre, melyek tulajdonképpen mindig a következő oldalra, illetve előző oldalra mutatnak, és átugorják a súgóként használatos oldalakat. Természetesen a HTML dokumentumban is van lehetőség ezen, súgó oldalak megtekintésére hiperlink segítségével, ilyenkor az oldal alján lévő hiperlinkkel tudunk visszamenni a jegyzőkönyvre (9. ábra). 50
9. ábra Az interaktív jegyzőkönyv súgója A súgók a jegyzőkönyv kitöltésének instrukciói mellett egyéb ismereteket/információkat is tartalmaznak pl. georeferálás fogalma és az elvégzéséhez szükséges műveletek. A jegyzőkönyvben a lapozó objektumokon kívül lehetséges a dokumentum bármely pontjára való ugrás hiperlinkek segítségével. Természetesen ez csak a HTML formátumban nyer értelmet, hiszen a Publisherben lehetőség van a lapozásra. Az egyes beillesztendő képek alján is lehet találni hiperlinket, amivel az eredeti képfájlt lehet előhívni. Ez egyrészt azt biztosítja, hogy a képfájlok is beadásra kerüljenek, másrészt eredeti méretében is lehet látni a képet, amely főként a légi felvételek esetében lehet fontos tulajdonság [8]. 3.3. A hallgatók számára készített interaktív jegyzőkönyv 3.3.1. Az interaktív jegyzőkönyv részei A jegyzőkönyv felépítése egy logikus sorrendet követ. Összesen 20 oldalon keresztül részletesen végigkövethetjük a légi és terepi felvételezéshez kapcsolódó munkaterületeket érintő feladatokat (pl.: digitális térképkészítés). 51
10. ábra Az interaktív jegyzőkönyv felépítése Az első oldal tulajdonképpen egy előlap, melyen a mérésre vonatkozó legfontosabb információkat kell rögzíteni: a terepi mérés helyszínét, a dátumot, a mérés helyéről készült képet, a jegyzőkönyv készítőinek nevét, valamint azt a személyt, aki hitelesítést elvégezte. Ezt követően egy kitöltési útmutatót találunk, mely instrukciókat ad az interaktív jegyzőkönyv helyes kitöltéséhez és mentéséhez. A 3. oldal a jegyzőkönyv főbb részeit tartalmazza belinkelve: 1. A mérést végző csapat bemutatása 2. A mérés helyszínének bemutatása 3. A méréshez használt készülék bemutatása 4. Terepi mérések 5. Egyéb adatok 6. Színhőmérséklet mérése 7. Mért koordináták konvertálása WGS 84 rendszerű adatokká 8. Geokódolás 9. Mellékletek megadása A jegyzőkönyvben sor kerül a mérést végző hallgatók bemutatására, ahol a csapatszámot, a hallgatók nevét és a NEPTUN kódját (az egyedi azonosíthatóság érdekében) kell feltűntetni, valamint a mérést végző csapatról egy csoportképet is kell mellékelni. A jegyzőkönyvben ezt követően olvashatjuk az elvégzendő feladatot, majd a találkozó időpontját, helyét és a mérés helyszínére történő indulás idejét kell beírni. A következő néhány oldalon kerül bemutatásra a mérés helyszíne. Ide is kerül egy fotó a mérés helyéről, valamint egy féloldalas összefoglaló a területről a 6. oldalon a méréshez használt készülékek bemutatása következik. Itt tüntetheti fel a hallgató a mérés során alkalmazott GPS készülék típusát. A megértést segítendő az oldalon található kapcsolódó rövid ismertetők a GPS-ről és a WGS 84 koordináta rendszerről. Miután ezen bevezető rész kitöltésre került, a terepi mérésekkel kapcsolatos információkat lehet rögzíteni. A jegyzőkönyvben maximum 6 mérési pont megadására nyílik lehetőség. Az egyes mérési pontokról be kell illeszteni 1 db képet, ami a későbbiek folyamán egy légi felvételen elősegítheti a pont beazonosítását. Ezután fel kell tűntetni a mérés időpontját, a 52
mérési pont X és Y koordinátáját, az érzékelt műholdak számát, valamint fel kell írni egyéb a mérési pont közelében lévő beazonosítható tárgyakat, melyek segíthetik a későbbi munkánkat. A 13. oldalon a mérés egyéb információinak leírása látható (pl. páratartalom, légnyomás, hőmérséklet, színhőmérséklet). Azoknál a hallgatóknál ahol a felvett tantárgy részét képezi a képfeldolgozás, ott a színhőmérsékletre vonatkozó feladatot is el kell végezniük. A terepen mért színhőmérsékleti (Kelvin) és fényintenzitási (Lux) adatokat felhasználva korrigálniuk kell a készített képeket, ezzel csökkentve a különböző időpontokban készült felvételek közötti eltéréseket. A jegyzőkönyvben lehetőséget biztosítottunk arra, hogy a hallgatók egyéb fotóikat és videóikat is beilleszthessék (mindegyikből max. 2 db). A 17. oldalon található táblázatba a kapott koordináták EOV rendszerből WGS 84 rendszerbe történő átkonvertálásának eredményét kell kitölteni. A táblázat alatt tájékoztatást lehet olvasni az átszámítás megvalósításának menetéről. A koordináták konvertálását követően egy 1 oldalas leírás segíti a hallgatók georeferálási munkáját. Itt tulajdonképpen lépésről lépésre le van, írva hogyan kell elvégezni a mért pontok segítségével a légi felvételen a georeferálást. A jegyzőkönyv utolsó oldalán kell csatolni mellékletként a helyszíni jegyzőkönyv szkennelt vázlatát, a hozzá tartozó térképi dokumentációval együtt (1. és 2. számú melléklet). A terepi mérés során kézzel készített vázlat hitelesítése az oktató aláírásával igazolható. 4. Következtetések Összességében megállapítható, hogy az általunk készített interaktív jegyzőkönyv kiválóan alkalmazható bizonyos kutatási területeken folyó adatgyűjtési feladatok dokumentálására. Használatával az egyes szakterületekhez kötődő légi és terepi felvételezések illetve azok integrálása könnyen megoldható. Segítségével egységes rendszerbe foglalhatóak a különböző típusú mérések során kapott eredmények, és így a jegyzőkönyveink elkészítése során formai és tartalmi következetességet tudunk megvalósítani. Tapasztalataink azt mutatták, hogy az oktatásban történő felhasználása nagymértékben hozzájárul a gyakorlatorientáltabb szemléletmód kialakításához. Pozitív visszajelzéseket kaptunk arra vonatkozóan, hogy a hallgatók a terepi mérések során könnyebben elsajátították a tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretanyagokat (pl.: a terepi mérés menete, a georeferálás). Az interaktív jegyzőkönyv bevezetése elősegítette az előírt követelményrendszer pontosabb betartását, ezáltal az oktatónak egyszerűbbé és objektívabbá vált a hallgatók munkájának kiértékelése. A jövőben szükségesnek látjuk további fejlesztések megvalósítására és javasoljuk minél nagyobb körben történő felhasználását. 5. Irodalomjegyzék [1] Berke J. (2004): MAMIKA ELEKTRONIKUS TANANYAGGYŰJTEMÉNY Háromdimenziós valósághű terepi modellezés, Keszthely, ISBN 963 9096 87 3. [2] Berke J. (2007): Measuring of Spectral Fractal Dimension, Journal of New Mathematics and Natural Computation, ISSN: 1793-0057, 3/3: 409-418. [3] Berke, J.- Kelemen, D. Szabó, J. (2004): Digitális képfeldolgozás és alkalmazásai, Georgikon Kvark, Keszthely - Pictron Kft., Budapest, ISBN 963 9096 911. [4] Berke, J., - Horváth, Z., - Kozma-Bognár, V., Varga, J., - Busznyák, J., - Hegedűs, G. (2006): Hiperspektrális adatok osztályozásának elmélete és gyakorlata, 4. Fény-Tér- Kép konferencia, Dobogókő. [5] Berke, J. Kozma Bognár, V. (2008): Fernerkundung und Feldmessungen im Gebiet des Kis-Balaton I., Moorschutz im Wald /Renaturierung von Braunmoosmooren, Lübben. 53
[6] Busznyák, J. (2004): MAMIKA ELEKTRONIKUS TANANYAGGYŰJTEMÉNY GPS helymeghatározás, navigáció és adatgyűjtés, Keszthely, ISBN 963 9096 83 0. [7] Busznyák, J. Nagy, G. Berke, J. (2008): Georgikon GNSS bázisállomás üzembehelyezésének tapasztalatai, IF2008 konferencia, Debrecen. [8] Hermann, P. Bencze, K. Sándor, T. (2007): A Multimédia és a vírusok terjedése, MultiMédia az Oktatásban konferencia, Budapest. [9] Kozma-Bognár, V. Hegedűs, G. Berke, J. (2007): Hiperspektrális adatok fraktálszerkezet alapú osztályozása, Proceedings of the AVA 3 International Conference on Agricultural economics, Rural Development and Informatics, ISBN: 978-963-87118-7-8. [10] Kozma-Bognár, V. Hegedűs, G. Varga, J. Busznyák, J. Berke, J. (2007): Integrált távérzékelési adatok készítése és feldolgozása, 5. Fény-Tér-Kép konferencia, Dobogókő. [11] Kozma-Bognár, V. (2007): Apple rendszerek alkalmazási lehetőségei, Journal of Applied Multimedia, No. 3/II./2007, pp. 71-80., www.jampaper.eu. [12] Kozma-Bognár, V. (2007): Többsávos légifelvételezés gyakorlati megvalósításának lehetőségei, különös tekintettel a hiperspektrális felvételek készítésére és feldolgozására, XIV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, ISBN: 978-963-9639-24-9. [13] Papp, G. (2008): A NAVIGÁTOR Elektronikus helymeghatározás most és a jövőben, PC World, 2008/1., pp. 37-39., - IDG Hungary Kft, Budapest, ISSN 1215-5055. [14] Síkhegyi, F. Tisza, A. Unger, Z. (2007): Útmutató a felszín alatti vizeket és a földtani közeget károsító területhasználatok és szennyezőforrások távérzékelési módszerekkel történő számbavételéhez, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, ISBN 963 0344 08 4. [15] Terepi mérésekkel kapcsolatos információk a hallgatók számára: http://www.digkep.hu [16] Trimble 5800 terepi mérőeszköz: http://www.trimble.com/5800.shtml. [17] Trimble Zephyr antenna: http://www.trimble.com/zephyrmgis.shtml. 54