EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) részes felei konferenciájának a dél-afrikai Johannesburgban 2016. szeptember 24. és október 5. között megrendezendő 17. ülésére benyújtott bizonyos javaslatok tekintetében az Európai Unió által képviselenedő álláspont meghatározásáról HU HU
I. MELLÉKLET Az Európai Unió álláspontja a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) részes felei konferenciájának 2016. szeptember 24. és október 5. között a dél-afrikai Johannesburgban rendezendő 17. ülésén megvitatandó főbb napirendi pontokról A. ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK 1. Az Unió úgy véli, hogy a CITES kulcsfontosságú nemzetközi egyezmény a biológiai sokféleség megőrzése és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelem terén. 2. Az Uniónak ambiciózus álláspontot kell támogatnia a CITES CoP 17 során, amelynek összhangban kell lennie a vonatkozó uniós politikákkal és az EU e téren vállalt nemzetközi kötelezettségeivel, így például a 15. fenntartható fejlesztési célban megfogalmazott, a vadon élő állatokat és növényeket érintő célkitűzésekkel, a Biológiai Sokféleség Egyezmény keretében a 2011 2020 közötti időszakra rögzített, a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai tervvel (az aichi célokat is ideértve), a CITES stratégiai jövőképével 1 és az ENSZ Közgyűlésének a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedeleméről szóló 69/314. sz. határozatával. Az EU álláspontjának a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő stratégiában, a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni cselekvési tervben, a kereskedelmet és a fenntartható fejlődést ösztönző, A mindenki számára előnyös kereskedelem elnevezésű stratégiában említett megközelítésben, valamint a cápák védelmére és a velük való gazdálkodásra vonatkozó cselekvési tervben uniós szinten megállapított célkitűzések teljesítéséhez is hozzá kell járulnia. 3. Az Uniónak a következő prioritásokra kell koncentrálnia a CITES CoP 17 során: a CITES-eszközök teljes mértékű kiaknázása a fenntarthatatlan nemzetközi kereskedelemmel érintett veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmének szabályozása érdekében, tudományosan megalapozott megközelítést követve, a nemzetközi közösség által a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmére adott válaszok megerősítése, a CITES átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítása és annak biztosítása, hogy olyan megfelelő szabályok elfogadására kerüljön sor, amelyek tükrözik az EU-nak az egyezmény részes feleként betöltött új jogállását. 4. A függelékek módosítására irányuló javaslatok tekintetében az uniós álláspontnak az érintett faj védettségi helyzetén, valamint a kereskedelemnek az adott fajra gyakorolt ténylegesen dokumentált vagy lehetséges hatásán kell alapulnia. Ilyenformán a legrelevánsabb és a legmegalapozottabb tudományos szakvéleményt kell figyelembe venni a listába vételi javaslatok értékelését illetően. 5. Az Unió álláspontjának a védettségi helyzet javítására irányuló CITES-szabályzók szerepét éppúgy figyelembe kell vennie, mint a hatékony védelmi intézkedéseket alkalmazó országok és nemzetközi szervek eddigi törekvéseit. Az Uniónak gondoskodnia kell arról, hogy a CoP 17 során hozott döntések a szükségtelen 1 vö. a CITES 14.2 konf. állásfoglalásával HU 2 HU
adminisztrációs terheket a lehető legkisebbre csökkentve maximalizálják a CITES hatékonyságát, és a végrehajtási és ellenőrzési problémákra gyakorlati, költséghatékony és működő megoldások szülessenek. 6. A CITES irányító testülete a felek konferenciája; a CITES CoP 17 során hozott döntések egy részét a felek konferenciájának legfőbb alárendelt szerve, az állandó bizottság fogja végrehajtani. Éppen ezért a CITES CoP 17 utáni állandó bizottsági üléseken képviselt uniós megközelítésnek is a CITES CoP 17 tekintetében megállapított uniós állásfoglaláson kell alapulnia. B. KONKRÉT KÉRDÉSEK 1. Az Unió 2015-ben az első regionális gazdasági integrációs szervezetként vált a CITES részes felévé. Az Uniónak a felek konferenciáján való részvételére vonatkozó szabályokat a konferencia ülésének eljárási szabályzatában kell meghatározni, különösen a szavazást illetően. Az Unió úgy véli, hogy az eljárási szabályzatnak tükröznie kell a CITES-egyezmény szövegét (XXI. cikk, 2 6. bekezdés), és nem tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek az Unió részes félként gyakorolható jogát az egyezményben nem szereplő feltételekhez kötik. Ezzel összefüggésben az Unió támogatja, hogy az eljárási szabályzat regionális gazdasági integrációs szervezetekre vonatkozó szövegét más nemzetközi egyezmények (a Biológiai Sokféleség Egyezmény, a vándorló fajokról szóló egyezmény, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye, a Montreali Jegyzőkönyv, a Stockholmi, a Bázeli és a Rotterdami Egyezmény) eljárási szabályzatában szereplő rendelkezésekhez igazítsák. Annak tudatában, hogy a probléma kérdéseket vetett fel harmadik felek körében, az Uniónak még a CoP 17 előtt tájékoztatást kell adnia arról, hogyan fognak megoszlani a szavazatok az Unió és a tagállamok között. Az Uniónak továbbá némi rugalmasságot is tanúsítania kell az eljárási szabályzattal kapcsolatos egyeztetések során, azzal a feltétellel, hogy sem az egyezmény részes feleként őt megillető jogok, sem a hatásköröknek az EUMSZ-ben megállapított megoszlása nem sérülhet. 2. Az Unió úgy véli, hogy a CITES legitimitásának és döntéshozatali folyamata integritásának megerősítése érdekében az egyezmény keretében fokozni kell az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, és támogatni fogja az ilyen irányú javaslatokat. E tekintetben az Unió támogatja többek között azt az állásfoglalást, amelynek célja, hogy a fejlődő országokból a CITES felei konferenciájának ülésére érkező küldöttségek részvételére szánt, a CITES Titkársága által működtetett átlátható rendszeren keresztül adományozott támogatásokat (támogatott küldöttségi projekt) konszolidálják, ugyanakkor átláthatóságot kíván meg azoktól a támogatóktól is, amelyek a harmadik országok küldöttségeinek részvételét közvetlenül, az említett rendszeren kívül finanszírozzák. 3. Összesen hatvankét, a CITES-egyezmény függelékeinek módosítására irányuló javaslatot terjesztettek elő a CITES CoP 17. ülésére. Az ilyen javaslatok tekintetében az uniós álláspontnak az érintett fajok védettségi helyzetén, valamint a kereskedelemnek az adott fajokra gyakorolt tényleges vagy lehetséges hatásán kell alapulnia. Az Uniónak ennek érdekében figyelembe kell vennie az I. és a II. függelék módosításának feltételeiről szóló 9.24 konf. állásfoglalás aktuális rendelkezéseit, továbbá a javaslatokkal érintett fajok elterjedési területén lévő országok álláspontját. Az Unió ezenfelül úgy véli, hogy általánosságban támogatni kell a CITES függelékeinek módosítására vonatkozó azon javaslatokat, amelyek az állatokkal és a növényekkel foglalkozó bizottságtól származnak. A CITES Titkársága és a HU 3 HU
Természetvédelmi Világszövetség/TRAFFIC 2 javaslatokra vonatkozó értékelését az Unió szintén figyelembe fogja venni, mint ahogy a tengeri fajok esetében a FAO által kirendelt tanácsadói testület értékelését is, szem előtt tartva, hogy a regionális halászati gazdálkodási szervezetek állományértékelésére és vonatkozó adataira szintén tekintettel kell lenni. 4. Az Unió a felek konferenciájának kiemelt kérdéseként kezeli az új tengeri és fafajok felvételét a CITES függelékeibe. 5. A jól megalapozott álláspontjával összhangban az EU megerősíti, hogy a CITES megfelelő eszköz a tengeri fajok nemzetközi kereskedelmének szabályozására abban az esetben, ha az ilyen fajokat a kereskedelem érinti és a kihalás veszélye fenyegeti vagy fenyegetheti, miközben azt is szem előtt tartja, hogy a tengerek biológiai erőforrásainak megőrzése az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik. 6. Az Unió megállapítja, hogy jelentős erőfeszítések történtek az elmúlt években a CITES végrehajtásához szükséges kapacitásbővítés terén a tengeri fajok tekintetében, többek között az Unió pénzügyi támogatása révén. Ezeket az erőfeszítéseket adott esetben a jövőben is folytatni kell a CITES-szel összefüggően. Az Unió várakozással tekint azon jelentések elé, amelyeket a felek és a CITES Titkársága a CoP 17 után tesznek elérhetővé a tengeri fajok és különösen a cápák és ráják (Elasmobranchii) tekintetében előírt CITES-követelmények végrehajtásával és az azoknak való megfeleléssel kapcsolatban. Az Unió továbbá támogatja a CITES és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek hatékonyabb együttműködését a megbízatásuk keretein belül azért, hogy javuljon az irányítás és az egymást kiegészítő jelleg, egyúttal elkerülhetők legyenek az átfedések és a következetlenségek. Az Unió ezenfelül azt is ösztönzi és támogatja, hogy a listában szereplő cápák és ráják, továbbá egyéb tengeri fajok bekerüljenek a releváns CITES értékelési mechanizmusokba, így különösen a CITES állatokkal foglalkozó bizottságának hatáskörébe, mégpedig azért, hogy e mechanizmusok keretében még a CoP 18 előtt elkészüljön az érintett fajokra vonatkozó értékelés. Az Unió emellett a legújabb szakvélemények megjelenéséig támogatja számos cápa- és rájafaj, így például a selyemcápa (Carcharhinus falciformis) és a rókacápafélék (Alopias spp.), valamint az ördögrája (Mobula spp.) felvételét is a CITES II. függelékébe. Az Unió megvizsgálja a FAO tanácsadói testületétől, a Természetvédelmi Szövetségtől/TRAFFIC-től, illetve más forrásokból származó legújabb szakvéleményeket A világ angolnafajainak megőrzésével, valamint a nemzetközi kereskedelemnek a faj fennmaradására gyakorolt hatásával kapcsolatos aggályokra tekintettel az Unió azt is támogatja, hogy a CITES állatokkal foglalkozó bizottsága több releváns információt gyűjtsön össze és vegyen figyelembe e fajok kereskedelmét illetően a megfelelő ajánlásoknak a CITES CoP 18. ülésére történő kidolgozása céljából. Az Unió azonban egyetlen olyan javaslatot sem támogat, amely az európai angolna I. függelékbe történő felvételét eredményezné a CITES CoP 17 során. 7. A rózsafából készült termékek piacára szánt trópusi fafajok nemzetközi kereskedelme jelentős mértékben megnőtt az elmúlt években. A rendelkezésre álló információk szerint a rózsafa-kereskedelem jórészt fenntarthatatlan, a rózsafák nagy része illegális fakitermelésből származik, napjainkban ezért ez tekinthető a vadon élő 2 A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) és a TRAFFIC kifejezetten a vadon élő állatok és növények kereskedelmével kapcsolatos kérdésekre szakosodott nagy szervezetek, amelyek a felek minden konferenciája előtt átfogó értékelést készítenek a CITES függelékeinek módosítására vonatkozó javaslatokról. HU 4 HU
állatok és növények illegális kereskedelme egyik legelterjedtebb formájának. Néhány rózsafafaj már most is védett a CITES rendelkezéseinek megfelelően; és az EU-nak támogatnia kell azokat a javaslatokat, amelyek célja további rózsafafajok (a Pterocarpus erinaceus, három Guibourtia-faj és a Dalbergia spp.) felvétele a CITES II. függelékébe. Az Unió szerint a rendelkezésre álló információk alapján és az elővigyázatosság elvét követve (megfelelő annotációk révén) minden esetben meg kell határozni a függelékbe történő felvétel hatókörét, hogy az minél több, az elterjedési terület szerinti országokból exportált terméket felöleljen. 8. A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével kapcsolatos javaslatokra vonatkozó uniós álláspontnak összhangban kell lennie a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervben meghatározott három prioritással, amelyek a következők: a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének megakadályozása és a kiváltó okok kezelése, a meglévő szabályok eredményesebb végrehajtása és betartatása, valamint a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos szervezett bűnözés elleni hatékonyabb küzdelem, és a származási, cél- és tranzitországok közötti, a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni globális partnerség megerősítése. 9. Az első prioritással összhangban az Unió támogatja, hogy azok a fajok, amelyeket jelenleg fenntarthatatlan módon vagy illegálisan (nevezetesen egzotikuskisállatkereskedelem céljából) importálnak az EU-ba, hatékonyabb védelemben részesüljenek a CITES révén. Az Unió ezért támogatja a függelékek módosítására irányuló javaslatokat a berber makákó (Macaca sylvanus), a jákópapagáj (Psittacus erithacus) és különböző hüllőfajok tekintetében. Az Unió ezenfelül a kardinálishal (Pterapogon kauderni) II. függelékbe történő felvételét is támogatja annak tudatában, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a listába vétel kritériumai teljesülnek, ugyanakkor megjegyezve, hogy további egyeztetésekre van szükség Indonéziával (amely a faj egyetlen elterjedési terület szerinti országa) olyan módon, hogy közös megközelítés szülessen a faj fenntartható kereskedelmét illetően. 10. Az első prioritás alapján az Unió a CITES-egyezményt sértő korrupciós tevékenységekről szóló állásfoglalás, valamint az illegális, vadon élő állatokból és növényekből készült termékek iránti kereslet csökkentését célzó további ajánlások és iránymutatás elfogadása mellett áll. Figyelmet fog fordítani arra, hogy a CITES CoP 17 során olyan döntések szülessenek, amelyek figyelembe veszik az esetlegesen érintett vidéki közösségek igényeit és érdekeit. 11. A második és harmadik prioritással összhangban az Unió támogatja az egyezmény felek általi végrehajtására irányuló hathatós intézkedéseket, továbbá egyértelmű ütemezést és ellenőrző mechanizmusokat (a lehetséges kereskedelmi szankciókat is beleértve) javasol azokkal a felekkel szemben, amelyek rendszeresen elmulasztanak eleget tenni a CITES értelmében fennálló kötelezettségeiknek. Mindez különösen fontos az elefántokat (lásd lentebb), az orrszarvúkat, az ázsiai nagymacskákat, a rózsafafajokat és a tobzoskaféléket érintő orvvadászat és illegális kereskedelem kezelése érdekében. E tekintetben az Uniónak támogatnia kell azt az állásfoglalásra irányuló javaslatot, amelynek célja, hogy alaposabban ellenőrizhető legyen a vadállatok fogságban nevelt állatként való illegális kereskedelme. HU 5 HU
12. Az elefántokat és orrszarvúkat érintő orvvadászat, illetve az elefántcsont- és orrszarvútülök-kereskedelem továbbra is riasztóan nagy mértékű. A jelenség változatlanul aggasztja az Európai Uniót, így az Unió számára prioritást jelent a problémát közvetlenül kezelő fellépés támogatása az elefántokhoz kapcsolódó valamennyi napirendi pont tekintetében, különös tekintettel az Unió által finanszírozott Larger than Elephants. Input for an EU strategic Approach to a wildlife conservation in Africa [Nagyobb, mint az elefántok Hozzászólások az afrikai vadon élő állatok és növények védelmének uniós stratégiai megközelítéséhez] című tanulmányban megfogalmazott prioritásokra. Az elefántok védelmében megfelelő haladást sikerült elérni néhány elterjedési, cél- és tranzitországban, és ebben jelentős szerepet játszottak azok az elefántcsonttal kapcsolatos nemzeti cselekvési tervek (NIAP-ok), amelyeket a legutóbbi CITES CoP alkalmával hozott határozatoknak megfelelően 19 országban dolgoztak ki. Mindazonáltal még sok a tennivaló, különösen azokban az országokban, amelyekben továbbra is óriási gondot okoz az elefánt-orvvadászat és az elefántcsont-kereskedelem. Ilyenformán az Uniónak támogatnia kell a NIAP-ok megerősítését, és fokozottabb ellenőrzésre van szükség az érintett felek általi végrehajtásukat illetően így például kereskedelmi szankciókat kell bevezetni olyan esetekben, amikor folyamatosan elmulasztanak megfelelő intézkedéseket hozni az elefánt-orvvadászat és az elefántcsont-kereskedelem megfékezésére. 13. Az Unió megállapítja, hogy a felek számos, gyakran egymásnak ellentmondó javaslatot terjesztettek elő az elefántcsont-kereskedelem vonatkozásában. A CITES jelenleg tiltja az elefántcsont nemzetközi kereskedelmét. Az Unió úgy véli, hogy nem teljesülnek az ilyen kereskedelem újbóli engedélyezéséhez szükséges feltételek, és nem támogatja azokat a javaslatokat, amelyek az ilyen kereskedelemnek a CITES CoP 17 keretében történő újbóli megnyitására irányulnak. Az Unió azt is megállapítja, hogy nem történt előrelépés az elefántcsont-kereskedelmet szabályozó döntéshozatali mechanizmus kialakítását illetően, és úgy véli, hogy nincs olyan körülmény, amely sürgőssé tenné, hogy egy ilyen mechanizmusról megállapodás szülessen a CoP 17 során. Az Unió nem ellenzi a jövőbeli egyeztetéseket ebben a kérdésben, ám úgy véli, hogy ezt a kérdést akkor kell ismét megvitatni, ha az elefánt-orvvadászat és az elefántcsont-kereskedelem mértéke lényegesen csökkent. Az Uniónak ezenfelül ösztönöznie kell az afrikai elefántok elterjedési területén lévő országokat, hogy folytassanak párbeszédet és jussanak közös álláspontra a kérdésben. 14. Az Unió megállapítja, hogy előfordultak olyan esetek, amikor a legális hazai elefántcsont-kereskedelem néhány CITES-fél országában elősegítette az illegális nemzetközi elefántcsont-kereskedelmet. Ilyen esetekben az Uniónak készen kell állnia arra, hogy támogassa az érintett felek általi ilyen hazai kereskedelmet érintő tilalom bevezetését ösztönző követeléseket. Az Uniónak ezért nyitottnak kell lennie az olyan javaslatokra, amelyeket ebben a kérdésben terjesztenek elő, feltéve, hogy azok hatálya tisztázott. Ha nincs egyértelmű összefüggés a legálisan végzett hazai és az illegális elefántcsont-kereskedelem között (vagyis nem állapítható meg közvetlenül, hogy az illegális kereskedelemből származó, elefántcsontból készült tárgyakat a hazai piacon mossák tisztára, sem közvetetten, hogy a legális kereskedelem további keresletet támaszt az illegális elefántcsont iránt), nem lenne helyénvaló, hogy a CITES a hazai elefántcsont-kereskedelem tilalmára szólítson fel, különösen azon elefántcsonttermékek tekintetében, amelyekre még 1990 előtt tettek szert, vagyis mielőtt az afrikai elefánt bekerült a CITES I. függelékébe. HU 6 HU
15. Az Unió úgy véli, hogy nemzetközi iránymutatásokat kell elfogadni a CITES keretében annak szavatolására, hogy a CITES I. és II. függelékében szereplő fajok vadásztrófeái fenntartható és legális forrásokból származzanak. Az Unió továbbá azt is támogatja, hogy a CITES állatokkal foglalkozó bizottsága fokozottabban ellenőrizze az I. függelékben szereplő fajok vadásztrófeáival kapcsolatos kiviteli kvóták meghatározását, különös tekintettel a leopárdokra és az oroszlánokra. 16. Az Uniónak arra is törekednie kell, hogy a lehető legkisebb adminisztratív teher háruljon a gazdasági szereplőkre és a magánszemélyekre a CITES-ben felsorolt termékek határokon átívelő forgalma tekintetében abban az esetben, ha csak kismértékben aggályos, hogy az ilyen forgalom kedvezőtlen hatással lehet az érintett fajokra nézve. Mindez különösen fontos a zenészek, illetve egyes CITES-fajokból készített késztermékek kereskedelme esetében. 17. A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelméhez kapcsolódó válság a CITES hatályának új fajokra és felekre való kiterjesztésével együttesen azt jelenti, hogy a CITES hatásköre további tevékenységekkel bővült az elmúlt években, és a CITES Titkárságának munkaterhe jelentősen nőtt. Az Uniónak figyelembe kell vennie ezeket a fejleményeket, amikor a CoP 17 ülésen képviselendő prioritásairól és a CITES Titkárságának jövőbeli költségvetéséről dönt. HU 7 HU