6. A szövegértelmező kompetenciák (tovább)fejlesztése 5-6. osztályban A 10-12 éves korosztály olvasóvá nevelése a személyiségfejlesztés lehetőségeinek kiaknázásával ismeretszerző és élményszerző olvasás. A 10-12 ÉVES KORÚ GYEREKEK OLVASÁSLÉLEKTANI SZEMPONTBÓL ÁTMENETI KORSZAKBAN VANNAK: MÉG BELEÉLŐ OLVASÓK, DE MÁR MEGKEZDHETŐ VELÜK A REFLEKTÍV OLVASTATÁS. A GYEREKEKT TANÍTÓ/FEJLESZTŐ PEDAGÓGUSNAK PEDIG NEM MAGYARTANÁRNAK KELL LENNIE ELSŐSORBAN, HANEM SZÖVEGÉRTÉS- ÉS SZÖVEGALKOTÁS-TANÁRNAK. AZ OLVASÁS MINDKÉT FUNKCIÓJA (KIVEZETŐ/ISMERETSZERZŐ ÉS AZ ÉLMÉNYSZERZŐ OLVASÁS) ALAKÍTJA, FORMÁLJA AZ OLVASÓT, SZEMÉLYISÉGÉT ÉPÍTI, ÁM CSAK ABBAN AZ ESETBEN, HA KÉPES A SZÖVEG ÉRTELMEZÉSÉRE, BEFOGADÁSÁRA. (ITT TÉRJENEK KI A PISA-VIZSGÁLATOK TANULSÁGAIRA.) A MEGÉRTÉSÉLMÉNYEK LÉTREJÖTTÉNEK FELTÉTELE OLYAN SZÖVEGÉRTELMEZŐ KOMPETENCIÁK BIRTOKLÁSA, AMELYEK ÁLTAL AZ OLVASÓ KÉPES A JELENTÉSTEREMTÉSRE. AZ SZEMÉLYISÉGFORMÁLÓ HATÁS LÉTREJÖTTÉNEK KULCSA A SZÖVEGÉRTELMEZŐ KOMPETENCIÁK KIÉPÍTÉSE, FEJLESZTÉSE, AMI AZ ÚJSZERŰ SZÖVEGFELDPLGOZÓ ELJÁRÁSOK (RWCT, DRÁMAJÁTÉK, KREATÍV-PRODUKTÍV SZÖVEGFELDOLG.) ALKALMAZÁSÁVAL BIZTOSÍTHATÓ OLVASÁSRA MOTIVÁLÓ MÚVEK OLVASÁSRA MOTIVÁLÓ FELDOLGOZÁSA ÁLTAL. Az illiterális környezetből érkező és/vagy nyelvi hátránnyal küzdő gyerekek olvasásra motiválása, kooperatív és differenciált tanulásszervezés. A VALAMILYEN OKNÁL FOGVA NEM-OLVASÓ GYEREKEK OLVASTATÁSÁRA L. CSERHALMI ALKUKÖTÉSEK AZ IRODALOMTANÍTÁSBAN FEJEZETÉT, ILL. ENNEK A PROBLÁMÁNAK IS MEGOLDÁSÁT JELENTHETI AZ ÚJSZERŰ SZÖVEGFELDOLGOZÓ TECHNIKÁK ALKALMAZÁSA, AZ ÉLMÉNYKÖZPONTŰ IRODALOMTANÍTÁS. ENNEK A GYEREKCSOPORTNAK A SPECIÁLIS PROBLÉMÁINAK KEZELÉSÉRE HAGSÚLYOZOTTAN FONTOS A FELOLVASÁS MINT A SZÖVEGGEL VALÓ ISMERKEDÉS FORMÁJÁNAK MEGŐRZÉSE, AZAZ A TANÍTÓI/TANÁRI SŐT SZÜLŐI FELOLVASÁS FENNTARTÁSA. A NYELVI HÁTRÁNY KOMPENZÁLÁSA, AZ OLVASÁSHOZ VALÓ POZITÍV ATTITŰD KIALAKÍTÁSA A PEDAGÓGUS ELSŐDLEGES FELADATA. AZ IRODALOMÓRA AZ
2 IRODALOMOLVASÁS TEREPE EGYRE INKÁBB, NEM OLVASÓ GYEREKCSOPORTOK ESETÉBEN PEDIG BIZTOSAN AZ. A GYEREKEK AZ ISMERETEK, JÁRTASSÁGOK, KÉPESSÉGEK TEKINTETÉBEN KÜLÖNBÖZŐEK, AZ EGYÉNI SAJÁTOSSÁGOK FIGYELEMBEVÉTELÉNEK BEVÁLT MÓDJA A DIFFERENCIÁLT TANULÁSSZERVEZÉS. A KOOPERATÍV TECNNIKÁK (L. IRODALOMJEGYZÉK) ALKALMAZÁSAÁNAK JELENTŐS SZEREPE VAN A GONDOLKODÁS AKTIVIZÁLÁSÁBAN, AZ OLVASÓ VÁLASZOK MEGTEREMTÉSÉBEN. A DIÁK-DIÁK INTERAKCIÓ GYAKORISÁGA CONTRA FRONTÁLIS OSZTÁLYMUNKA LEHET A TANULÓK ÉRDEKELTSÉGÉNEK ZÁLOGA. Az irodalmi és nem irodalmi szöveg sajátosságai. AZ IRODALMI SZÖVEG SAJÁTOSSÁGAIRA L. CS. GYIMESI ÉVA TEREMTETT VILÁG C. MŰVÉT VAGY A KUGLER TOLCSVAI FÉLE TANÁRI KÉZIKÖNYNEK A MŰVÉSZI NYELHASZNÁLATRA VONATKOZŐ FEJEZETÉT, ILL. A MEGADOTT LISTÁRÓL A BENCZIK-PUBLIKÁCIÓK VONATKOZÓ FEJEZETEIT. AZ IRODALMI SZÖVEG NYELVILEG TEREMTETT/MEGALKOTOTT FIKTÍV/VIRTUÁLIS VILÁG, MELY VILÁG NYELVI MEGALKOTOTTSÁGÁNAK MIKÉNTJE, NYELVHASZNÁLATI MÓDJA ÁLTAL ESZTÉTIKUM HORDOZÓJA. NEM A VALÓSÁG TÜKRE, NOHA ANNAK SAJÁTOS OLVASATA. AZ IRODALMI MŰ TAGADHATATLAN VALÓSÁGREFERENCIÁI MELLETT EGY ÚJ/MÁS VALÓSÁG, AMELY A VALÓSÁGELEMEK SAJÁTOS/KREATÍV ELRENDEZÉSÉVEL/ELRENDEZŐDÉSÉVEL SZÖVEGESÜL. Az irodalomtanítás alternatívái a korszerű irodalomfogalom kiépítése jegyében. AZ ALTARNATÍVÁKRA L. SIPOS LAJOS BEVEZETŐ TANULMÁNYÁT A TANTERVEK ÉS PROGRAMOK. C. KÖNYV ELEJÉN. AZ IRODALOMFOGALOM KORSZERŰSÉGE A MIMÉZIS ELVŰ ESZTÉTIKA LEVÁLTOTTSÁGÁN MÉRHETŐ ELSŐSORBAN EGY TANESZKÖZBEN, AZ IRODALOMNAK MINT FIKTÍV, SZÖVEGSZERŰ, NYELVILEG MEGALKOTOTT VILÁGKÉNT VALÓ MEGÉRTÉSÉN. Az irodalomértés esélyeinek megteremtése, az irodalomismeret biztosítása. AZ ÉRTELMEZŐ KOMPETENCIÁK KIÉPÍTÉSE BIZTOSÍTHATJA AZ IRODALOMÉRTÉS ESÉLYÉT. AZ ADOTT KOROSZTÁLYNÁL TEMATIKUS ÉS/VAGY MÚFAJKÖZPONTÚ OLVASTATÁSSAL, A MODERN SZÖVEGFELDOLGOZÓ TECNIKÁK ELSAJÁTÍTTATÁSÁVAL, KEVÉS MŰ ÉLMÉNYSZERŰ BEFOGADÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSÁVAL TEREMTHETŐ MEG EZ AZ ESÉLY. A MŰVILÁG ÉS AZ OLVASÓI VILÁG TALÁLKOZÁSA JELENTHETI AZ
3 IRODALOMÉRTÉS ESÉLYÉT, EZ PEDIG A GYEREKEKET ÉRDEKLŐ TÉMÁJÚ JELENKORI/KORTÁRS IRODALOM ÉS A NYELVI HUMOR REGISZTERÉBEN SZÖVEGESÜLŐ MŰVEK ÁLTAL BIZTOSÍTHATÓ LEGINKÁBB. Szöveg-megközelítés, modern szövegfeldolgozó eljárások (RWCT, drámajáték, kreatívproduktív gyakorlatok) az olvasói válasz inspirációja, a kreatív befogadás fejlesztése, valamint a szövegtípus specifikumainak szem előtt tartásával. A reflektáló olvasás képességének megalapozása, az esztétikum befogadásának megteremtése. MIDHÁROM TECHNIKÁVAL RÉSZLETESEN FOGLALKOZTUNK AZ IROD.TP KURZUS KERETÉBEN, AZ IRODALOMJEGYZÉKBEN ÚJRA MEGJELÖLTEM A VONATKOZÓ SZAKIRODALMAT. A BEFOGADÓI ELV ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE ÉS AZ OLVASÓI VÁLASZ INSPIRÁCIÓJÁRA L. CSERHALMI ZSUZSA MUŰVEIT, ILL. TÖMÖR ÖSSZEFOGLALÓT TALÁLNAK ADAMIK ANNA ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÁBÉCÉTŐL AZ ÉRETTSÉGIIG KÖNYVÉNEK SZÖVEGELEMZÉSRE VONATKOZÓ FEJEZETEIBEN. A SZÖVEGTÍPUS SPECIFIKUMAINAK FIGYELEMBEVÉTELE EGYRÉSZT A SZÉPIRODALMI/NEM IRODALMI SZÖVEG KÍVÁNALMAINAK MEGFELELŐ SZÖVEGFELDOLGOZÁST JELENTI (SZÉPIRODALMI SZÖVEGET NEM!!! DOLGOZHATUNK ÚGY FEL, MINTHA ISMERETKÖZLŐ VOLNA!!!), MÁSRÉSZT A SZÉPIRODALMON BELÜLI SZÖVEGTÍPUSOK SAJÁTSÁGAINAK FIGYELEMBEVÉTELÉT (MÁS FELDOLGOZÁST KÍVÁN A LÍRA/VERS ÉS AZ EPIKA, STB) AZ IRODALOM IRODALOMKÉNT OLVASÁSÁNAK FELTÉTELE AZ IS, HOGY A SZÖVEG ÁLLÍTÁSAIT NEM VONATKOZTATJUK A SZERZŐ KÖZVETLEN ÉLETTÉNYEIRE (NEM FELTÉTELEZZÜK PL., HOGY A KIS TORNAI JÓZSIKA VERSENYEZ A BARÁTAIVAL A KI TUD TOVÁBB LEFELÉ LÓGNI C. SZÖVEGBEN A SZÖVEG BESZÉLŐJÉT ÉS A SZERZŐT NEM AZONOSÍTJUK, STB. A LÍRÁRÓL NEM BESZÉLHETÜNK EPIKAPOÉTIKAI FOGALMAKKAL, A LÍRAI VERSNEK NEM KERESHETJÜK A CSELEKMÉNYÉT, NEM ÍRHATUNK HOZZÁ CSELEKMÉNYVÁZLATOT, STB. ) Az irodalom és más művészeti ágak kapcsolata, az irodalmi nevelés komplexitása, szintézisteremtő lehetőségek az irodalomtanításban, a műveltségelemek integrációjának megteremtése. L. ELSŐSORBAN AZ ESZTÉTIKAI NEVELÉS KONCEPCIÓRA VONATKOZÓ SZAKIRODALMAT.
4 AZ IRODALOM A MŰVÉSZETI ÁGAK EGYIKE, AZ IRODALOM NYELVILEG LÉTESÜLŐ/LÉTESÍTETT MŰALKOTÁS. NYELVISÉGÉNAK AKUSZTIKUMA FONTOS JELENTÉSKÉPZŐ TÉNYEZŐ. A TANÍTÁSBAN FONTOS MEGTAPASZTALTATNI NYELVISÉG ÉS ZENEISÉG, A NYELV ÉS A SZÍNEK/FORMÁK, STB. ÖSSZEFÜGGÉSÉT, A SZÖVEG KÜLÖNBÖZŐ MÓDOKON VALÓ MEGJELEÍTHETŐSÉGÉT, EBBEN A KÉRDÉSBEN KITÜNTETTETT SZEREPET KAPHAT A CSELEKDTETÉS, A DRÁMAJÁTÉK ALKALMAZÁSA. TANULJUK MEG, MONDOGASSUK, HANGOSÍTSUK A SZÖVEGEKET, KÉSZÍTSÜNK RITMUSKÍSÉRETET, ZENEI KÍSÉRETET, ILLUSZTRÁCIÓT, DRAMATIZÁLJUNK MINÉL GYAKRABBAN. HASZNÁLJUK KI A MEGZENÉSÍTETT VERSEK LÉTÉT AZ ÓRÁKON, DE A JELENTÉSTEREMTÉS UTÁN ALKALMAZZUK, A ZENEI ÉRTELMEZÉS SAJÁTUNKKAL VALÓ ÖSSZEVETÉSÉRE (NE A JELENTÉSTEREMTÉS ELŐTT, MERT AZ BEFOLYÁSOLJA, MEGKÖTI AZ ÉRTELMEZÉST.) A tanári eredményesség kontollja. L. CSERHALMI A GYEREKEK SIKERE/KUDARCA A PEDAGÓGUST MINŐSÍTI ELSŐSORBAN. A MŰISMERET FELMÉRÉSE ÉS A KOMPETENCIAMÉRÉSEK AZ Ő TANÍTÁSI STRATÉGIÁJÁT, AZ ÁLTALA ALKAMZOTT ELJÁRÁSOKAT MINŐSÍTIK, TERVETŐKÉPESSÉGÉT, PROBLÉMAELEMZŐ ÉS MEGOLDÓ KÉPESSÉGÉT. AZ EREDMÉNYESSÉG VAGY KUDARC AZ EGYÉNI SAJÁTOSSÁGOK FIGYELEMBEVÉTELÉNEK MÉRTÉKÉRŐL ÁRULKODIK. Irodalom Cserhalmi Zsuzsa: Amit az irodalomtanításról tudni kellene. Bp. 2000.; uő: Módszertár. Bp. 2001. Arató László Balatoni Teréz: Tizenkét évi irodalomtanítás után miért nem válnak tömegesen olvasóvá a mai fiatalok? Könyv és Nevelés. 2002/4. Bárdossy Ildikó Dudás Margit Pethőné Nagy Csilla Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése. Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2002. Benkes Zsuzsa Petőfi S. János: Szöveg, szövegtan, műelemzés. Bp. 1990. Cs. Gyimesi Éva: Teremtett világ. Rendhagyó bevezetés az irodalomba. Bukarest, 1983. (terminológiai szótárral!) Csákvári József: Alternatív esztétikai tantervi koncepció. ELTE FPI Bp. 1989. Cserhalmi Zsuzsa: Tankönyv és irodalomtanítás. Iskolakultúra. 2001/5. Debreceni Tibor: Drámapedagógiai órák alsóban, felsőben és főiskolán. Bp. 1999. Dr. Nagy Imre: A mozgókép és a filmalkotás. Pécs. 1988. Nagy József: Olvasástanítás: a megoldás stratégiai kérdései. Iskolakultúra. 2004/3. Gabnai Katalin: Drámajátékok. Helikon. Bp. 1999.
5 Götz Eszter: Színháznéző PolgArt. Bp. 2001. Győri György: Irodalomtanítás itthon és a nagyvilágban. Köznevelés. 2000/35. A. Jászó Anna: Az olvasó és a szöveg. Új Pedagógiai Szemle 1996. március Könyves-Tóth Lilla: Információ, könyv, könyvtár. Bp. 1998. Pethőné Nagy Csilla: Kooperatív tanulási módszerek az irodalomtanításban. In: Kooperatív tanulási stratégiák az iskolában (szerk.: Vastagh Zoltán:) I-II. Pécs. 1994. Petrik Lászlóné: Toldi György Toldi Miklós drámaóra-tervezet. Drámapedagógiai Magazin. 2000/30-31. Sipos Lajos (szerk.): Tanulmányok az esztétikai nevelés köréből. ELTE-FPI. Bp. 1989. Sipos Lajos: Irodalomtanítás az ezredfordulón. Celldömölk. 1998. Vagy: Sipos Lajos (szerk.): Irodalomtanítás Celldömölk, 1994. (a korosztályra vonatkozó publikációk) Sipos Lajos: Tantervek és programok a magyar nyelv és irodalom tanításához. Celldömölk. 1991. Tóth Beatrix: Konstruktivista szöveg-feldolgozási eljárások. In: Petőcz Éva: (szerk.): Kommunikáció nyelv művészet. ELTE TÓFK Tudományos Közlemények XX. Trezor Kiadó. Bp. 2000. Tóth Beatrix: Olvasási stratégiák és tanításuk. In.: Kommunikáció, nyelv, művészet. ELTE TÓFK Tudományos Közlemények XXVIII. Trezor, Budapest, 2005. Tóth Beatrix (szerk.): A nyelvi kompetenciák élményközpontú fejlesztése. Módszertani gyűjtemény tanító szakos hallgatók számára. ELTE TÓFK. Bp. 2003. Vörös József: Irodalomtanítás az általános és középiskolában. Bp. 1997. TOVÁBBI AJÁNLÁSOK A Csodaszarvas-monda szépirodalmi és ismeretközlő művekben. Irodalomóra 5. évfolyam. In: Bevezetés a könyvtárhasználat tanításába. FPI, 2001. 157-166. A többkönyvű oktatás fele! Könyv- és könyvtárhasználati módszerek, példák. OSZK. Bp., 1995. Antalné Szabó Ágnes: Szövegjátékok. Magyartanítás 1994/3 5. Arató László: A Biblia mint kód. Iskolakultúra, 1992/1-2. Bánréti Zoltán: Alternatív program. Veszprém. OTTV. 1991. Balkovitzné Cynolter Magdolna: Versértelmezések. Szeged, 1999. Bariczné Kocsis Éva: Mit olvas a diák? Iskolakultúra 1998/6 7. Benczik Vilmos: Nyelv, írás, irodalom kommunikációelméleti megközelítésben. Trezor, 2001. 143-193, 210-220. Benkes Zsuzsa Petőfi S. János: Alapfeladat-típusok a vers és próza keatív-produktív megközelítéséhez. Bp., 1993. Benkes Zsuzsa Petőfi S. János: Elkallódni, megkerülni OTTÉV, 1992. Uők: Szövegtani kaleidoszkóp. Bp., 1990. Czene Gyuláné: A könyv világa 10-12 éves tanulók számára. Salgótarján, 1996. Cserhalmi Zsuzsa: Irodalomtanári kézikönyv a 10-11 éves korosztály számára. Korona, 1978. Cserhalmi Zsuzsa: Irodalomtanári kézikönyv a 11-12 éves korosztály számára. Korona, 1978. Gasztner Ferencné: Hermeneutikai elemzés alkalmazása olvasókönyvi szövegeken. Magyartanítás 1997/1. Goda Imre: Az irodalomtanár műhelyében. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. Goda Imre: Kép, kompozíció, ritmus. Szombathely, 1991. Hankiss Elemér: A modern műelemző módszerekről, a verskritikáról és a tankönyvekről. Jelenkor 1971/9. 832 841. Hankiss Elemér: Az irodalmi mű mint komplex modell. Magvető, 1985. Hársing Lajos: Irodalmi játékok. Bp., 1984. Homor Tivadar: Önművelés 5-6. évf. Bp. 1996. Hoppál Mihály( ): Jelképtár. Helikon, 1990.
6 A. Jászó Anna: Az anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor, Bp. 2001. (a szövegfeldolgozásra és az olvasásra vonatkozó fejezetek) Kálmán C. György: Az értelmező közösségek elmélete. Bp., 2001. Kamarás István: Olvasó a határon. Bp., 2002. Kelemen Péter: A műelemzés az irodalom tudományában és tanításában. Magyartanítás 1986/4 5. Kulcsár Szabó Ernő: Az új kritika dilemmái. Az irodalomértés helyzete az ezredvégen. Bp. 1994. Magassy László: Gondolatok a lírai művek elemzéséről. Magyartanítás, 1993/5. Nagy L. János: Nyelv szöveg játék 13 éveseknek. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. Pártai Adrienne: Irodalmi játékok szerepe és alkalmazási lehetőségei az 5. osztályos Mesék, mítoszok, mondák c. témakörben. In Irodalom és módszertana. ELTE TFK 1994. R. Molnár Emma Vass László: Stilisztikai ábécé a magyar nyelv és irodalom tanításához. Szeged, 1989. Semsey Katalin: Az Egri csillagok c. regény feldolgozása hatodik osztályban játékos módszerekkel. In: Irodalom és módszertana. ELTE TFK 1994. 227-257. Sipos Lajos: Irodalomtanítás Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Japánban, Olaszországban, Portugáliában, Szovjetunióban és Magyarországon. Bp. 1991. Sipos Lajos: Műelemzés, műértelmezés. Bp. 1990. Szatmári István: Stílusról, stilisztikáról napjainkban. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. Szepes Erika: A mai magyar vers I-II. Intera-Tevan, 1996. Széplaki György: Műelemzés, műértés az általános iskolában. In: Irodalomtörténet, irodalomértés. (Szerk: Cs. Varga Vilcsek). ELTE TFK, é. n. 249-261. Szőke Ferencné: Néhány ötlet az olvasási kedv felkeltéséhez. Módszertani Közlemények 1996/1. H. Tóth István: A stílus. (Szerk. Zsolnai József). Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. uő: Hetedhét határban. Irodalmi feladatgyűjtemény 10 11 éveseknek. Szeged, Mozaik, 1998. uő: Legendák nyomában. Irodalmi feladatgyűjtemény 11 12 éveseknek. Szeged, Mozaik, 1999. Tóth Tibor: Az olvasóvá nevelésről. Iskolakultúra 1999/1. Veres András: Az irodalom értésének fokozatai az oktatási folyamatban. In.: Mű, érték, érték. Bp. 1986. A Magyartanítás, Irodalomismeret, Módszertani Lapok Magyar, stb.) utóbbi évfolyamain megjelent cikkanyag 7. A szóbeli és írásbeli nyelvhasználati képességek (tovább)fejlesztése 5-6. osztályban A TÉTEL KIFEJTÉSE A BESZÉDNEVELÉS, BESZÉDFEJLESZTÉS, FOGALMAZÁSTANÍTÁS ÉS A NYELVTAN- HELYESÍRÁSTANÍTÁS KURZUSOKNAK AZ 5-6. ÉVFOLYAM FEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ ANYAGA ALAPJÁN TÖRTÉNHET. HASZNÁLJÁK A MINTA TÉMATERVET ÉS A NYELVTANI VÁZLATSOROZATOT.
7 A kommunikációs helyzet és folyamat tényezőire tekintettel lévő szóbeli és írásbeli nyelvhasználati képességek továbbfejlesztése a funkcionális nyelvszemlélet és a szövegszemlélet érvényesítésével. L. FERCSIK-RAÁTZ: KOMMUNIKÁCIÓ SZÓBAN ÉS ÍRÁSBAN EGRI JEGYZET KUGLER NÓRA, RAÁTZ JUDIT ÉS ANTALLNÉ PUBLIKÁCÓI Ismeretbővítés, a grammatikai elemző készség, a helyesírási készség, a szóbeli és írásbeli szövegalkotó-képesség fejlesztése a nyelvi kreativitásműködtetésével és a játékosság elvének alkalmazásával az egyéni és életkori sajátosságokhoz igazodva, a differenciálás és együttműködés szempontjainak figyelembevételével. ISMERTESSE AZ 1-4. ÉS AZ 5-6. ÉVFOLYAM EGYMÁSRAÉPÜLÉSÉT TANANYAGBAN ÉS KOMPETENCIAKÉPZÉSBAN EGYARÁNT. -MIVEL ÉS HOGYAN BŰVÜL A GRAMMATIKAI ÉS A HELYESÍRÁSI ISMERET, MIK A HELYESÍRÁSTANÍTÁS SPECIFIKUMAI AZ 5-6. ÉVFOLYAMON, HOGYAN TÖRTÉNIK A KOMMUNIKÁCIÓ FEJLESZTÉSE, STB. TANULMÁNYOZÁSRA JAVASOLT TANESZKÖZ: ANTALLNÉ- RAÁTZ: MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ TANKÖNYVCSALÁD. A TÉTEL KIFEJTÉSÉHEZ HASZNÁLJÁK SINKÓ JUDIT PUBLIKÁCIÓJÁT A JÁTÉKOSSÁG ELVÉNEK ALKALMAZÁSÁHOZ, VALAMINT TÓTH BEATRIX ÉLMÉNYKÖZPONTÚ ELJÁRÁSOKAT TARTALMAZÓ MÓDSZERTANI GYŰJTEMÉNYÉT. TÉRJENEK KI A DIFFERENCIÁLÁS JELENTŐSÉGÉRE, MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MIKÉNTJÉRE. A KOOPERATÍV TECHNIKÁK ALKALMAZHATÓSÁGÁRA. AZ RWCT-s TECHNIKÁK ÉS A DRÁMAJÁTÉK ALKALMAZÁSÁRA AZ ANYANYELVI NEVELÉSBEN (L. SINKÓ-GAJDÓ: A MELLÉKNÉV GYAKORLÁSA). Az anyanyelvi nevelés komplex és integráló jellegének érvényesítése. BESZÉLJENEK A KOMPLEXITÁS MIBENLÉTÉRŐL (TANTÁRGYI RÉSZTERÜLETEK) ÉS EZEK INTEGRÁCIÓJÁRÓL A KOMPLEX ANYANYELVI ÓRÁN, AMI EGY DOMINÁNS RÉSZTERÜLET TANÓRAI JELENLÉTE MELLETT, A LOGIKUSAN ÉS SZERVESEN MEGJELENÍTHETŐ EGYÉB RÉSZTERÜLETEK MŰKÖDTETÉSÉT JELENTI. A KOMPLEXITÁS ÉS INTEGRÁCIÓ KÜLÖNÖSEN FONTOS AZ 5-6. ÉVFOLYAMON, AHOL AZ 1-4. ÉVFOLYAMHOZ KÉPEST DRASZTIKUSAN CSÖKKENŐ ÓRASZÁM ELLENÉRE A MAGYAR NYELV ÉS
8 IRODALOM MINDEN RÉSZTERÜLETÉNEK FOLYAMATOS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉT KELL BIZTOSÍTANUNK. A SZÓBELI ÉS ÍRÁSBELI KOMMUNIKÁCIÓS KÉPESSÉGEKÉT IS!!! KITÜNTETETT FELADAT A SZÖVEGÉRTELMEZŐ KOMPETENCIÁK (ANYA)NYELVI ALAPJAINAK MEGTEREMTÉSE. Irodalom Dobóné Berencsi Mariann Zimányi Árpád: Anyanyelvi tantárgy-pedagógiánk vázlata. Eger. 2000. Fercsik-Raátz: kommunikáció szóban és írásban. Korona, 2002. Albertné Herbszt Mária: Modern nyelvészet - anyanyelvi oktatás. Tankönyvkiadó. Bp. 1987. Antalné Szabó Ágnes: A szövegszemléletű grammatikatanításról. Magyar Nyelvőr. 1994/4. Antalné Szabó Ágnes: Szövegjátékok. Magyartanítás, 1994/4 5. Antalné Szabó Ágnes: Új utakon az anyanyelvi nevelésben. Módszertani Lapok. Magyar 1997/2. Antalné Szabó Ágnes: A földrajzi nevek helyesírásáról. Magyartanítás 1992/4-5. Antalné Szabó Ágnes: Szemléletek és módszerek a helyesírás tanításában. In: Helyesírásunk elvi és gyakorlati kérdései. (Szerk. Bozsik V. Raisz) Eger. 1995. Bartha Csilla: Nyelvi hátrány és iskola. Iskolakultúra. 2002/6-7. Chikán Zoltánné: A gondolkodás fejlesztése az anyanyelvi nevelésben. Tankönyvkiadó. Bp. 1978. Cserhalmi Zsuzsa: Írás- és olvasásfejlesztés. In: Amit az irodalomtanításról tudni kellene Bp. Korona, 2000. 21-29. Fercsik Erzsébet: Ki szavatol a helyesírás biztonságáért? Bp. 1993 Grétsy László: Nyelvi kreativitás, játékosság az anyanyelvi órán. Magyartanítás. 2000/5. Grétsy László: Anyanyelvünk játékai. Rittler-Jajczay Bt. Bp. 1998. Hegedűs Ferencné: Hogyan kérdezzünk a nyelvtanórán? A Tanító 1997/2. Hernádi Sándor: Észtekergető. Helyesírási játékok. Bp. 1993. Kádárné Fülöp Judit: Hogyan írnak a tizenévesek? Bp. 1990. Kiszely Zoltán: The Write Way? Érvek és ellenérvek az eredmény- és a folyamatközpontú írásoktatással kapcsolatban. Modern Nyelvoktatás. 1999/5. Kálmánné Bors Irén: Szövegtani ismeretek tanítása az általános iskolában. Magyartanítás, 1997/4. Kugler Nóra: A magyar nyelv tanításáról. Iskolakultúra. 2002/2. Molnár Edit Katalin: A kognitív pszichológia három fogalmazásmodellje. Magyar Pedagógia 1996/2. Réthey-Prikkel Brigitta: Kreatív írás, interaktív meseszerkesztés gyerekeknek. Új Pedagógiai Szemle 2005/5 7. Sinkó Judit: Anyanyelvi fejlesztés játékokkal In.: Kommmunikáció, nyelv, művészet. ELTE TÓFK Tudományos Közlemények XXVIII. Trezor, Budapest, 2005. Szűts László: Szójátéktár. Ciceró Könyvkiadó, Bp., 1998. Tóth Istvánné: Nyelvi hátrányok iskolai kudarcok. II., III., IV. Csengőszó. 2002. május, szeptember, november. Tóth Beatrix (szerk.): A nyelvi kompetenciák élményközpontú fejlesztése. ELTE TÓFK. Bp. 2003. TOVÁBBI AJÁNLÁSOK Adamikné Jászó Anna - Hangay Zoltán: Nyelvi elemzések kézikönyve Mozaik, Szeged, 1995.
9 Adamikná J. Anna: Anyanyelvi nevelés az ábéctől az érettségiig. Trezor, Bp., 2002. Antalné - Raátz: Magyar nyelv és kommunikáció 6-18 éveseknek. In: Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában XIII. Anyanyelvoktatási napok II. kötet szerk. V. Raisz - H. Varga Magyar Nyelvtudományi Társaság 1992. Bánréti Zoltán: Az anyanyelvi nevelés modernizációjáról in: A magyar nyelv az informatika korában (szerk. Glatz Ferenc) MTA, 1999. 105-118. Bánréti Zoltán: Egy új nyelvi-kommunikációs rendszer lehetőségei. In: Az anyanyelvoktatás korszerűsítéséért (szerk. Szépe György) Bp. 1976. 53-72. o. Benczik Vilmos: Nyelv, írás, irodalom kommunikációelméleti megközelítésben. Trezor, 2001. Fercsik Erzsébet: Helyesírási kalauz. Korona, Bp. 1993. Hernádi Sándor: A helyesírási készség fejlesztése. Tankönyvkiadó 1987. Laczkó Krisztina: Tipikus grammatikai hibák általános és középiskolás nyelvtankönyvekben Magyar Nyelvôr 1997/1. Bánréti Zoltán: Nyelvtan - kommunikáció - irodalom tizenéveseknek MTA 1990. vagy Veszprém 1994. Dér-Korponay: Nyelvtan és kommunikációs feladatgyűjtemény I-II. Veszprém, 1994. Hernádi Sándor. A helyesírás tanításának problémái. Bp. 1973. Hernádi Sándor: Írjuk, mondjuk helyesen! Tankönyvkiadó, 1973. Hernádi Sándor: Helyesírási önképző. Gondolat, 1988. Hernádi Sándor: Mondd mondatban! Kifejezési önképző. Bp. Gondolat, 1991. Hoffmann Ottó: Mondatszerkesztés és szövegalkotás. Bp. 1982. Hoffmann Ottó: Az anyanyelvi nevelés az általános iskola felsô tagozatában. Bp., 1978. Hoffmann Ottó: A szó alakja és jelentése 5. osztály. Pécs, Baranya Megyei Pedagógiai Intézet 1989. Hoffmann Ottó: A szófajok 3. csoportja 6. osztály. Pécs, Baranya Megyei Pedagógiai Intézet 1989. Magassy László: Fogalmazástanítás 10 16 éveseknek. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. Sipos Lajos: Tantervek, programok a magyar nyelv és irodalom tanításában. Bp. 1991. Szalai Tünde: Gondolatok az idegen nyelven írás-komptencia folyamatorientált fejlesztéséről. Iskolakultúra, 2003/3. Tóth Emôke: Ötlettár az Édes anyanyelvünk tankönyvekhez. Dinasztia, Bp. 1998. Varga Balázs: Játsszunk a szóval! Bp. 1980. Zsigmond István: Az oktatástudomány kognitív forradalma. Új Pedagógiai Szemle, 2003. máj.