Rákóczi Utcai Óvoda és Mancz János Tagóvodája Pedagógiai Programja 2016 1
TARTALOMJEGYZÉK AZ ÓVODA BEMUTATÁSA... 4 1. BEVEZETÉS... 5 2. AZ ÓVODAI NEVELÉS PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJA... 6 3. ÓVODAKÉP... 7 GYERMEKKÉP... 7 4. A KOMPLEX PREVENCIÓS ÓVODAI PROGRAM... 8 FEJLŐDÉS-LÉLEKTANI ÉS NEVELÉSFILOZÓFIAI MEGALAPOZOTTSÁGA, A FEJLESZTÉS CÉLJA... 8 5. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI... 9 5.1. Egészséges életmód alakítása, teljes körű egészségfejlesztés... 9 5.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés... 11 5.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés... 12 5.4. Optimális képesség- és készségfejlesztés... 14 6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI, ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI... 33 A gyermek természetes megnyilvánulási formái... 33 6.1. A mozgás... 33 6.2. Játék:... 34 6.3. Az anyanyelvi kommunikációs nevelés... 39 6.4. A külső világ tevékeny megismerése... 43 6.5. Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése... 46 6.6. Verselés, mesélés... 46 6.7. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc... 47 6.8. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka... 49 6.9. Munka jellegű tevékenységek... 50 6.10. A tevékenységekben megvalósuló tanulás... 52 7.1. Szervezeti és időkeretek... 54 7.1.1. Csoportszervezés... 54 7.1.2. Napirend... 54 7.1.3. Hetirend... 56 7.2. Az óvoda hagyományos ünnepei, programjai... 57 7.4. Személyi erőforrások... 59 8.1. Gyermekvédelem... 61 8.2. A gyermekek jogainak védelme az óvodánkban... 63 9. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI... 64 10. SZOLGÁLTATÁSOK... 67 11. AZ ÓVODAVEZETŐ SZEREPE A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁBAN... 68 2
JOGFORRÁS 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, a 363/2012.(X.17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramja, 32/2012. (X.8.) kormányrendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve valamint a 20/2012. (VIII. 31.) rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 3
AZ ÓVODA BEMUTATÁSA Az intézmény neve: Rákóczi Utcai Óvoda Az intézmény székhelye: 8000 Székesfehérvár Rákóczi utca 30. Tagintézménye: Rákóczi Utcai Óvoda Mancz János Tagóvodája címe: 8000 Székesfehérvár Rákóczi utca 28. Az intézmény alapító, irányító szerve, székhelye: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 8000 Székesfehérvár Városház tér 1. Az intézmény fenntartója, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata székhelye: 8000 Székesfehérvár Városház tér 1. Alapító okirat száma, kelte: 348/2013. (VI.28.) 2013. június 28. Az intézmény jogállása: Jogi személyként működő, helyi önkormányzati költségvetési szerv. Az intézmény típusa: óvoda Az óvoda csoportjainak száma: 13 Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 310 fő Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Csik Gabriella Az intézmény alapfeladata: a) Az óvodai nevelés b) A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése: akik a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látásfogyatékos) vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek Államháztartási szakágazati besorolása: 851020 Óvodai nevelés Az intézmény alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátásának szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működési feladatai 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenység: 8560992 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 4
1. BEVEZETÉS Pedagógiai Programunk fő irányelveit, elképzeléseit, szellemiségét Porkolábné Dr. Balogh Katalin Kudarc nélkül az iskolába Komplex Prevenciós Óvodai Programja valamint a kompetencia alapú óvodai nevelés szemlélete határozza meg. A megalkotás, kidolgozás során szakmai elképzeléseink folyamatos változások, módosítások során érlelődtek, forrták ki magukat. Építettünk meglévő értékeinkre, helyi adottságainkra, eddigi tapasztalatainkra. Felhasználtuk a korszerű fejlődés és nevelés lélektani, neurológiai, gyógypedagógiai ismereteket, eredményeket. Azonosulni tudtunk a kompetencia alapú nevelés alapelveivel a nevelő munka hatékonyságának eredményessége érdekében. A kitűzött célok és feladatok megvalósításának feltételét folyamatos szakmai megújulásra kész, felkészült nevelőtestületünk elhivatottsággal végzett pedagógiai munkával biztosítja. Helyi szokásainkat, hagyományainkat, értékeinket megőrizzük, gazdagítani kívánjuk. Programunk átvilágításával, beválásának vizsgálatával igazolódni látszott a sikeres megvalósítás. Tudatos elemző munkát követően felismert hiányosságok korrekciója érdekében kiegészítettük elképzeléseinket. A köznevelési törvény, az országos óvodai alapprogram változásai az intézményi hálózat átszervezése tették szükségessé a Pedagógiai Programunk módosítását. Alapelveink, sajátos céljaink alig változtak. A szerkezeti áttekintést, a sikerekhez vezető, azokat elősegítő feladatokat hivatott egyértelművé tenni, szakmai munkánk töretlenségét biztosítva. Arra törekszünk, hogy a kultúraátadás maximálisan a gyermek érdekeit szolgálja, fejlődését segítse, s igaz emberi értékekkel gazdagodjon e nevelői hatásrendszeren keresztül. Képességek, készségek olyan komplex fejlesztését céloztuk meg, amely az alkalmazható tudást helyezi előtérbe, a tudás megszerzéséhez fűződő érzelmi intelligencia megalapozásával. Hitvallásunk szerint, a gyermekeket, személyi szabadságukat tiszteletben tartva, egyéni képességeiket figyelembe véve, önmagukhoz képest kell fejleszteni. Személyes szükségleteikhez igazított differenciált pedagógiai munkával, alkalmassá tenni őket az alapkultúrák elsajátítására, az iskolai életforma megkezdésére. Bízunk abban, hogy a szakmailag megalapozott, tartalmilag és formailag megújult Pedagógiai Programunk tovább növeli pedagógiai munkánk eredményességét. 5
2. AZ ÓVODAI NEVELÉS PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJA Az óvodai nevelés biztosítsa és segítse elő a gyermek személyiségének kibontakozását, az alkalmazható tudás megszerzését. Mindennemű hátrányos megkülönböztetés nélkül biztosítsa a gyermek számára egyéni képességeinek fejlődését, tiszteletben tartva önálló személyiségét. Ne adjon helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Biztosítsa a migráns gyermekek számára az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését; társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Gondoskodó, érzelmi biztonságot nyújtó, örömteli szeretetteljes óvodai légkör teremtse meg a feltételét az eltérő ütemben fejlődő, egyéni sajátosságokat figyelembe vevő, differenciált neveléshez. Biztosítsa a kiemelt figyelmet igénylő integrált, inkluzív nevelését. Segítse elő a sikeres iskolai tanulás érdekében a potenciális zavarok megelőzését, tegye őket alkalmassá az alapkultúrák elsajátítására és a kompetenciák kialakulására. Környezettudatos magatartás és egészséges életvitel igényének alakítása. Legyen a család nevelését kiegészítő intézmény az óvoda, mely biztosítja az esetleges hátrányok csökkentését, valamint egyenlő hozzáférés esélyét minden gyermek számára. Hassa át az örömteli játék boldog gyermekkorukat. 6
A pedagógus király lehet a gyermekek birodalmában, ha nemcsak törvényeket talál ki, hanem figyelembe veszi a gyermekek törvényeit is Ancsel Éva Az alapprogram alapján olyan elveket dolgoztunk ki, melyek sajátos óvodaképet és gyermekképet eredményeznek. Az alapelv abból indul ki, hogy Az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. 3. ÓVODAKÉP Óvodánkban nyugodt, szeretetteljes, türelmes odafigyeléssel nyújtunk biztonságot, a gyermekeink számára. Az egyéni különbözőségek tiszteletben tartásával és a másság elfogadásával, egyenlő eséllyel, önfeledt szabad játékkal, a mozgás sajátos eszközeivel, alkalmazható tudás megszerzésével készítjük fel őket az iskolai kudarcok elkerülésére. Megújulásra kész, a korszerű pedagógiai törekvések és pszichológiai ismeretek iránt nyitott nevelőtestületünk biztosítékot jelent az általunk elfogadott értékek megőrzéséhez, közvetítéséhez. Az érzelmi biztonságot nyújtó légkörben a testi, a szociális és az értelmi képességek alakításáról, a gyermeki szükségletek kielégítéséről a korszerű óvodapedagógiai szemlélet ismeretében gondoskodunk. A tevékenységközpontú pedagógiánkkal a hátrányok leküzdését és a tehetség kibontakoztatását is segítjük. Törekszünk az alkotó, innovatív pedagógiai munkában szükséges feltételek biztosítására. Váljék igényünkké az élethosszig tartó tanulás. A szülőkkel jó partneri kapcsolatot kialakító nyitott óvodánkban az óvoda alkalmazotti közössége képes nyílt kommunikációra. Megértő és elfogadó magatartásával aktív szerepet játszik a közös értékrend kialakításában, kiegészítve a családi nevelést. GYERMEKKÉP Gyermekeink szeressenek óvodába járni, csodálkozzanak rá a szépre, legyenek fogékonyak a jóra, az átélt és megélt örömökre. Természetes mozgásigényeiket örömteli, felszabadult tevékenységek gyakorlása közben, egyéni szükségleteinek megfelelően élhessék meg. Mozgásuk váljék célszerűbbé, összerendezettebbé. Őrizhessék meg természetes kíváncsiságukat. Tudjanak gyönyörködni a természeti és tárgyi környezetben. Óvják, védjék a természet tisztaságát, szépségét. Váljanak alkalmassá társas együttélésre, fedezzék fel, hogy az emberek különbözőek, felszabadultan kommunikáljanak. Legyenek magabiztosak, önállóak, kiegyensúlyozottak. 7
4. A KOMPLEX PREVENCIÓS ÓVODAI PROGRAM FEJLŐDÉS-LÉLEKTANI ÉS NEVELÉSFILOZÓFIAI MEGALAPOZOTTSÁGA, A FEJLESZTÉS CÉLJA Nevelési céljaink meghatározásánál szakmai meggyőződésünkből indultunk ki, mely szerint az óvodás életkor a legalkalmasabb azoknak a pszichikus funkcióknak a kibontakoztatására, fejlesztésére, melyek biztonságot nyújthatnak a problémamentes iskolakezdéshez, megtartva a gyermekkor játékosságát, szabadságát. A program a fejlődés és nevelés-lélektani megalapozottsága révén fő feladatának tekinti az óvodás korú gyermek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének szem előtt tartásával: Az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztést. A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, érzelmi, erkölcsi és közösségi, valamint értelmi érettség kialakítását. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzését, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek integrált nevelését, fejlesztését. A jelzett területeken történő fejlesztés: a korszerű óvodapedagógia cél-, feladat-, eszközrendszerével történő támasznyújtás, amely az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít egyenlő esélyt, szociális és tárgyi környezetet. Lehetőséget a rugalmas iskolakezdéshez az életkor figyelembevétele mellett a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Ebben meghatározó a 3 7 éves kor alapvető sajátossága: Az érzelmi biztonság alapszükséglete, az érzelemvezérelt megismerés, az élmény fonalán haladó gondolkodás. A testi lelki szükségletek kielégítése a gyermekek alapvető joga, melyre programunk messzemenően törekszik. 8
5. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 5.1. Egészséges életmód alakítása, teljes körű egészségfejlesztés Az óvodai egészségfejlesztés az óvoda egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a felnőttek, a gyermekek egészségismeretének bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktató-nevelő tevékenységben a gyermekek személyiségfejlesztése érdekében. Fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, ismeretekkel, technikákkal, amelyekkel a saját és a környezetükben élők egészségi állapotát egyaránt pozitív irányban befolyásolják. Cél: Az óvodáskorú gyermek biológiai, lelki, mentális, emocionális és szociális egészségéhez szükséges igények kielégítése. A rendszeresen végzett tevékenységek pozitívan segítsék elő az életfolyamatokat, a testi és szellemi fejlődést, az egészségi állapot kedvező irányú fejlődését. (személyi higiéné, egészséges táplálkozás, harmonikus fejlődés, öltözködés, pihenés, edzés és mozgásfejlesztés, környezettudatos magatartás) Egészséges életvitel szokásainak megismertetése, fejlesztése, alakítása preventív nevelői hatásokon keresztül. Szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Bántalmazás, az erőszak megelőzése Baleset-megelőzés Feladat: Az egészséges életmód: a személyi higiéné, az egészséges táplálkozás, az öltözködés, a pihenés a betegségmegelőzés szokásainak bemutatása Az egészséges életvitel alakítása: viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése A gyermek életkorának megfelelő életritmus, óvodai életrend kialakítása. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolatos szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása A gyermek testi fejlődésének elősegítése a gyermek gondozása, testi szükségleteinek mozgásigényének kielégítése, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a gyermek testi képességei fejlődésének segítése, a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, baleset esetén szükséges teendők megismertetése 9
Pozitív személyiségjegyek előtérbe helyezése Udvari élet tevékenységeinek szabályozása. Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, óvodapedagógussal gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós biológiai, lelki, mentális, emocionális és szociális nevelés feladatainak ellátása. Sikerkritérium Gondozás Váljon igényükké a higiénés szokások, a tiszta, esztétikus rendezett megjelenés és környezet, a kulturált és egészséges táplálkozás. Önálló WC használat, kéz és fogmosás. Megfelelően használják a tisztálkodáshoz szükséges eszközöket, ügyeljenek a körülöttük lévő rend megtartására. Váljon igényükké a gondos tisztálkodás. Sajátítsák el a helyes és kulturált étkezés szokásait, váljanak nyitottá a korszerű táplálkozási szokások elfogadásában, ismerjék különböző táplálékok jótékony hatását (vitaminok). Biztonságosan és megfelelően használják az evőeszközöket. Ügyeljenek az étkezés során az esztétikus rendre. Helyesen, megfelelő sorrendben öltözzenek, vetkőzzenek, ruhájukat rakják rendbe. Szükség szerint, időjárástól és egyéb tevékenységektől függően váljék igényükké az átöltözés. Képessé váljanak, jussanak el az önállósodás folyamán személyes szükségleteik kielégítésére. Nevelői támogatással figyeljenek környezetük gazdaságos energiafelhasználására. Testi nevelés Mozgás Váljon természetes szükségletükké a mindennapi, az örömteli testmozgás. Testséma ismereteik biztosak legyenek. Legyenek képesek összehangolt, harmonikus mozgásra. Mozgása során képesek legyenek tempóváltásra, önmaguk irányítására. Szeressék és rendszeresen, bátran végezzék az aktív testmozgásokat. Hosszantartó erőkifejtésre is képesek legyenek. Biztonságosan mozogjanak és használjanak ehhez szükséges eszközöket. Nagymozgásokon keresztül, manipulációs tevékenységek közben fejlődjék finommotorikájuk. Szívesen játszanak akár irányítás nélkül is mozgásos játékokat. Képesek legyenek, kitartásra alkalmazkodjanak a szabályokhoz. 10
Képesek legyenek impulzív, energikus mozgásra, illetve épüljenek be a belső fékek a változatos tempójú mozgások végrehajtása során Biztonságosan tájékozódjanak a térben, ismerjék az alapvető térirányokat. Kívánságra tudjanak irányt változtatni. Egyéni adottságaiktól, képességeiktől, egészségi állapotuktól függően váljanak edzetté. A szabad mozgás örömének átélése biztonságos környezetben. Egészségfejlesztés Valamennyi fő egészség-kockázati tényezőt pozitív irányba befolyásoltuk (biológiai, lelki, mentális, emocionális és szociális) Az óvoda mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van Az egészségfejlesztés megvalósításában az óvoda minden gyermeke részt vesz A teljes felnőtt közösség részt vesz benne A szülőket, családokat aktivizáljuk 5.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés Cél: Az óvodapedagógus, pedagógiai asszisztens, a dajka modellhatása és a szokások kialakítása révén fejlődjön a kapcsolatfelvétel képessége (felnőtt - gyermek, gyermek - gyermek). Sajátítsák el a társas együttélés, valamint az önkifejezés alapvető szabályait. Az együttnevelés hatására alakuljon alkalmazkodóképességük, önállóságuk, akaratuk. Szociális, erkölcsi normák megismerésén, beépülésén keresztül alakuljon ki az erkölcsi értékek felismerése. Helyes önismeret, énkép kialakulásával biztonságosan érezzék magukat környezetükben. Csodálkozzanak rá a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre - tiszteljék, becsüljék azt. Ismerjék meg szűkebb-tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz való kötödést alapozza meg. Az interperszonális kapcsolatrendszerben spontán, és tervezett, tudatos nevelői hatásokon keresztül ismerjék fel, hogy az emberek különbözőek, váljanak képessé a másság elfogadására. Lassabban, eltérő ütemben fejlődő, különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése önmaguk elfogadására. Alakuljon ki az ép gyerekek segítő, együttműködő képessége, képesek legyenek a másság elfogadására, ezzel is megalapozva a későbbi társadalmi integrációt. Feladatok: Az óvodában a gyermekeket derűs, szeretetteljes, biztonságos légkör vegye körül. A természet értékeinek és szépségeinek védelme, környezettudatos szemlélet megalapozása. 11
Közös élmények, tevékenységek gyakorlása közben segítse elő az erkölcsi tulajdonságok, (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, igazságérzet, őszinteség) akaratának képességének fejlődését (önállóság, önfegyelem, kitartás feladat és szabálytudat, jó megoldásra ösztönző belső motiváció). Az ép gyermekek tanulják meg a segítségnyújtás és az elvárások helyes arányát. Ismerjék meg és gyakorolják a társas együttélés alapvető szabályait, az interkulturális nevelésen alapuló integrációs lehetőségeket (egymáshoz való alkalmazkodás, odafigyelés, a másság, a különbözőség elfogadása) Mintaértékű pedagógus modell, és elfogadó nevelői attitűddel az egészséges személyiség fejlődést segítő pozitív értékrend kialakulásának formálása. A hatékonyság érdekében korszerű módszertan, szervezeti keretek, kooperatív technikák alkalmazása a nevelő munkában. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek - hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű valamint a tehetséges gyermekek, - szocializációjának segítése, támogatása sajátos törődéssel, ellátással, megfelelő szakemberek bevonásával. Sikerkritérium Képes az együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttekkel és gyerekekkel egyaránt. Képesek legyenek a csoporton belüli saját helyzetük megítélésére. Alakuljon ki bennük a kudarctűrő képesség. A közösségi szokások és a társas kapcsolatok alapvető szabályait ismerve, tudjanak alkalmazkodni egymáshoz, igény szerint segítséget nyújtani a rászorulóknak. Képesek legyenek adott esetben együttműködni társaikkal. Ismerjék fel a másikban rejlő értéket, tudjanak örülni mások sikereinek. A dicséretet pozitív ösztönző erőnek érezzék. A helyes önbizalom és énkép tegye alkalmassá arra, hogy megtalálja a helyét a csoport hierarchiájában. Élethelyzeteiken keresztül átélt erkölcsi értékeket helyesen ítéljék meg. Önállóságának mértéke tegye alkalmassá különböző helyzetek, feladatok megoldására. A természetbarát szemlélet alapjai a mindennapokban nyilvánuljon meg. 5.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés Cél: Spontán, irányított tapasztalatszerzések, tevékenységek közben ismeretei bővüljenek, rendszereződjenek. Épüljenek a gyermek egyéni érdeklődésére, természetes kíváncsiságára, tudásvágyára. Fejlődjenek mindazon képességei, melyek alkalmassá teszik majd az alapkultúrák elsajátítására. Alakuljon ki életkoruknak megfelelő reális valóságképük. Az anyanyelvi kultúra fejlesztésével, a beszéd és kommunikáción keresztül fogalmi gondolkodás kialakulásának elősegítése. Szeressék meg a könyveket, fedezzék fel értéküket, tanulják meg használni az 12
ismeretszerzésre, vigyázzanak rá! Gazdagodjon szókincsük, fejlődjön nyelvi kifejező készségük, beszédértésük. Feladat: Kognitív képességek fejlesztése. (észlelés, érzékelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás,alkotóképesség) Pontos, valósághű, lényeget megragadó megfigyelőképesség kialakítása. Nyelvi kifejezőképesség fejlesztés Tartós figyelem fejlesztése. Megbízható, reproduktív emlékezet kialakítása. Gazdag, kreatív képzelet, fantázia kibontakoztatása. Az észlelőcsatornák tudatos működtetésével azok összehangolásával az észlelési funkciók differenciálódásának segítése. Sajátos nevelési igényű gyermekek képességeinek felmérése után az elmaradásoknak megfelelő egyéni és kiscsoportos fejlesztés. A képességek, készségek megerősítésén, fejlesztésén túl, ezek zavarainak korai kiszűrése, megelőzése. Differenciált fejlesztés. A kiemelt figyelmet igénylő - hátrányos helyzetű, tehetséges gyermekek hozzásegítése olyan tapasztalatokhoz, élményekhez, amelyek segítik az ebből eredő hátrányok leküzdését valamint tehetségük kibontakoztatását. Sikerkritérium Pontos, differenciált érzékeléssel észleléssel vegyen észre azonosságokat, különbségeket, lényeges vonásokat. Spontán és irányított tevékenységek közben figyelme kellően kitartó, akár osztott figyelemre is képes. Legyen képes felidézni emlékezetből az őt ért ingerületi benyomásokat, és ezek reprodukálására képes legyen. Problémahelyzetben találékony, megoldást kereső. Az önkifejezés eszközeivel kiéli alkotó fantáziáját, gazdag képzeletvilágát. Érdeklődő, kíváncsi, megoldást kereső, jól motivált a spontán és irányított tevékenységekben. Alkalmazza analízis, szintézis műveletét, elemi összefüggéseket felismer, képes következtetések alkotására. Prevenciós munkával az esetleges zavarok kiszűrése az elmaradás korrekciója szakemberek bevonásával. A tehetséges gyermekek mintát adnak társaiknak Életkorának megfelelően felismeri, tevékenységeiben gyakorolja az elemi összefüggéseket, képes az ok-okozati összefüggések értelmezésére, környezetében jól tájékozódik. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, nevelési feltételek megszervezése. 13
5.4. Optimális képesség- és készségfejlesztés Óvodai programunk tudatosan felvállalja az óvodás korban meglévő képességek, készségek megerősítését, fejlesztését, ezek zavarainak korai kiszűrését, megelőzését. A prevenciós fejlesztés alapvető célja a lehetséges problémák megelőzése. Lényege az, hogy az óvodába kerülés pillanatától kezdődik, folyamatosan tart az óvodás kor végéig. A felismert funkciózavarokat, elmaradásokat korrekcióval rendezzük. Így kap nagy jelentőséget a differenciált egyéni fejlesztés a felzárkóztatás, illetve tehetséggondozás. A fejlődés nyomon követése az Intézmény Önértékelési Programjában meghatározottak szerint történik. (Egyéni fejlettségmérő-lap) Programunk a fő nevelési területeken végzett feladatokba integrálva, indirekt nevelési módszerekkel realizálja a pszichikus funkciók fejlesztését, s a gyermekek spontán aktivitására épít. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A fejlesztés alapja A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél több elméleti megfontolásból is a mozgásra alapozunk. A 3 7 éves korosztály alapvető, legtermészetesebb megnyilvánulási formája a mozgás. Viszonylag e területen tekinthető homogénnek ez a korosztály az óvodáskor kezdetén. A mozgásos tapasztalatokból gyökereztethetőek az értelmi műveletek egyben az önmagunkból kialakított testséma is, amely a pszichés én idegélettani leképződése. A mozgás, finommotorika célzott fejlesztésén keresztül több struktúrát kedvezően befolyásolhatunk, így a testséma, lateralitás, testdimenziók, térpercepció alakulását is. A mozgás szocializációs hatása az alábbi területeken igazolható: A sikeresen elvégzett mozgásos feladat növeli a hatékonyság (kompetencia) érzését, a mozgás feletti kontroll, az én kontroll funkciókat erősíti, a mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás a figyelemkoncentrációt, a kitartást, az erőfeszítésekre való képességet fokozza. A mozgásos feladatok elvégzésére adott konkrét visszajelzés a gyermek számára felfogható, értékes az énképének alakulásához. A társakkal végzett együttmozgás konkrét tapasztalatokat hordoz a gyermek én határainak a másik észlelésének megtanulásához, végső soron a kooperáció kialakulásához. Az enyhébb idegélettani ártalmak, diszfunkciók rendezésében is a mozgás lehet a kiindulás és adekvát eszköz. A gazdag mozgásos tapasztalat a nyelvi szimbolikus leképzéssel, segíti a konkrét cselekvéses tapasztalatok beépülését, az absztrakt struktúrák gazdagodását. 14
A fejlesztőprogram alkalmazásának alapelvei: Szervesen illeszkedjen a pedagógiai programba. Messzemenően építsen a gyermek érzelmi belső motivációjára. Kapcsolódjon a gyermek spontán tevékenységéhez. Az óvodai nevelés egész időtartamára elosztva, folyamatosan, következetesen történjék. Az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolható legyen. Alapvető követelmény a gyermek jó közérzetének biztosítása, ezért a fáradás jeleit észlelve módszerváltás, vagy teljes elhagyás az ésszerű. FEJLESZTŐPROGRAM 15
Mozgásfejlesztés Nagymozgás fejlesztése Mozgás és látássérült gyermekek speciális kiegészítő feladatai 1. Járás a) kis és nagy lépésekkel, b) különböző irányokba fordulással, c) változó szélességű sávok, vonalak között, d) különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, tartásával, a) járástanítás, járáskorrekció b) járás ritmus kialakítása 2. Futás a) különböző tempóban, majd közbeni tempóváltással, b) különböző irányokban, majd közbeni irányváltoztatásokkal, c) változó szélességű sávok között, d) különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, átugrásával, a) a futás biztonságos feltételeinek megteremtése, 3. Ugrás a) távolugrás (páros lábbal szökdelés) ugrás előre, hátra, b) magasugrás c) ugróiskola, kicsiknél a legegyszerűbb formában, d) különböző alakzatú térbe beugrás kiugrás (kör, négyszög stb) e) szökdelés egy lábon, oldalirányba szökdelés f) mélyugrás, 4. Csúszás kúszás, mászás különböző tempóban a) különböző irányokba, majd irányváltoztatással, b) különböző szélességű és formátumú helyeken és tárgyakon (mászóka, fa), c) különböző tárgyak megkerülésével, a) az alsó végtagok egyenletes terhelése, b) félelemérzet kiküszöbölése, a) négy végtag harmonikus mozgásának kialakítása, 16
átmászásával, 5. Egyensúlygyakorlatok a) állás: - lábujjon sarkon - állás fél lábon, b) egyensúlyozó járás: padon, földre helyezett szivacson, stb. c) kúszás egyenes padon d) Body Roll hengergyakorlatok, különböző sportok, (roller, bicikli, korcsolya, stb.) e) Forgások, fordulatok, testhelyzet változtatások, 6. Szem kéz koordináció fejlesztése a) babzsák célba dobása változó nagyságú körbe, változó távolságról, különböző tárgyak felett (szék stb.), babzsák csúsztatás két vonal közé, babzsák dobás vízszintes és függőleges célra, b) karika dobás változó irányokba, vízszintes, függőleges célra, változó távolságról, c) kugli játék d) labdajátékok: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal változó távolságról, labda célba ütése bottal, gurítás, a) álló helyzetből való kibillentés után az egyensúly megtalálása, b) egyensúly gyakorlatok korrigált testtartásban, Vak gyermekeknél ez nem megvalósítható feladat, de a látásmaradvánnyal rendelkezőknél igen (pl.: a fény irányába) A mozgássérült gyermekeknél a sík és térbeli tájékozódási zavar miatt kiemelt feladat. 7. Szem láb koordináció fejlesztése a) ugrókötéllel: kötél felett átugrás változó magassággal, b) karikával: különböző lábakkal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás, c) lábbal különböző formák rajzolása alkalmi felületen, homokba, padlóra d) ugróiskola egyszerűbb és nehezített formában, e) függeszkedés: átfogással, tovahaladás, A látássérüléstől függően valósítható meg. Súlyos mozgássérültek esetében az alsó végtagok mozgásainak szemmel követése biztonságos helyzetekben (ülve, kapaszkodva, állva) 17
Finommotorika fejlesztés a) gyurmázás (elsődlegesen az anyag tapintásos megtapasztalása, tetszés szerinti formák, alakzatok kialakítása), b) építőjátékokkal építés (összerakás, kirakás, eleinte minél nagyobb elemekkel, majd fokozatosan kisebbekkel), c) papírhajtogatás papírfűzés, mintaalakítás, d) puzzle játékok összerakása fokozatosan növekvő elemszámokkal, e) mintakirakás lyukas táblán egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig, f) vágás domború vagy előrajzolt mintákkal, kevésbé bonyolult formától a nehezebbekig, g) papír ceruza feladatok: - rajzolás, festés nagy felületre /ujjal, zsírkrétával, színes ceruzával/ - sablonok kiszínezése kiugró hátlapon - sablonok nélküli színezés, a különböző formák előrajzolt mintáinak átírása h) kézi szergyakorlatok a) a felső végtagok célzott tornája kéz és ujjtorna Kiválasztásuk a gyermekek állapotától függ. Testséma fejlesztés 1. A testrészek ismerete a) Önmaga felismerése és azonosítása tükörgyakorlatokkal, játékos mondókákkal, jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulásával /haj szemszín, kicsi nagy / b) Tevékenységek a testrészek megismerését célozva: - testrészek megérintése és megnevezése felnőtt által, - a gyermek megismétli saját testén az érintést és megnevezést, - utasításra a gyermek megérinti és megnevezi a testrészt, - a felnőtt megnevezi, a gyermek a) Vakoknál ez nem megvalósítható feladat, azonban a gyengén látók, nagytárgy látók a saját testük körvonalait, esetleg jellegzetes tulajdonságait /hosszú haj/ képesek felismerni. 18
megérinti a másik gyermek testrészét - az előzőek megismétlése, begyakorlása Célszerű a főbb testrészekkel kezdeni, begyakorolni és csak ezután a testrészek részeinek hasonló módon való begyakorlása. c) Meghatározott testrészekre való koncentrálás: - különböző testhelyzetekben /hason, hanyatt fekve, ülve, állva, térdepelve/ megtalálni a megnevezett testrészt, megérinteni és megnevezni, mozgásokat végezni, - valamilyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalni a különböző testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak /környezet/ viszonylatában. 2. A test személyi zónájának alakítása a) Az oldaliság tanítása - Színes szalaggal /gumipánttal/ megjelölni a jobb bal oldalt kézen, lábon, különböző mozgásfeladatot teljesíteni - különböző mozgásfeladatot teljesíteni jobb balkézzel /labdát gurítani, babzsákot dobni, karikát felemelni stb./ - lábra hasonló gyakorlatok: labdarúgás, ugrálás, emelés, stb. b) A test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos, mozgásos feladatokkal: - az eszközt helyezzék maguk elé, hátuk mögé, - feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra, c) A test függőleges zónájának megtanítása a) A vizualitást pótolva szükség van szinte minden esetben segédeszközök használatára. - játékeszközök /karika, labda, 19
babzsák/ emelése a fej fölé, lehelyezése lábra, vagy a lábak elé, d) Az előző /1.,2.,3.,/ gyakorlatok elvégeztetése becsukott szemmel. e) Adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása /szék, pad, asztal alkalmazható/ - állj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. - ülj elé, mögé, rá, alá, mellé, közé, mássz át, stb. - térdepelj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. - feküdj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. 3. Testfogalom A testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak tudatos ismerete. A fejlesztés a testrészek ismerete szerint történik, nagyobb hangsúlyt adva a funkcióknak, a nyelvi megfogalmazásoknak a) Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját. b) A funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni önmagán és másokon, megszámlálni. c) Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat megszámlálni. d) Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt. 4. Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások a) Fej - fejfordítás, fejkörzés, - csukott szemmel megérinteni a szemeket, füleket, orrot, hajat, szemöldököt, váltott kézzel és egyszerre mindkét kézzel, - csukott szemmel a fej fordítása egy adott hang irányába, majd már előre ismert helyzetű tárgy felé, 20
b) Törzs - törzsfordítás lazán leengedett karral, illetve oldalsó majd mellső középtartásban tartott karokkal, - a karokat magas tartásba emelve törzshajlítás balra és jobbra, előre és föl, c) Karok - karkörzés előre és hátra, - karok helyzetének utánzása, - oldalsó középtartásban nyújtott karral tölcsérkörzés először kis, majd nagy kör mentén, - különböző karlengetések ritmusra, - oldalsó vagy mellső középtartásból a kéz csípőre helyezése, - oldalsó középtartásból karkeresztezés, majd ismét karnyújtás, - karhúzás és tolás, páros munka, d) Ujjak - a kéz ökölbe szorítása, - az ujjak ide oda mozgatása, - ujjak egyenkénti mozgatása, ritmusra, - a mozgások változatai mindkét kézzel, majd váltva. e) Lábak - a padlón fekve lábemelés, először páros láb, majd váltott láb emelése gyorsan és lassan, - a padlón fekve lábkörzés a kis körtől a nagyig és vissza, - állva láblengetés előre, hátra, oldalt és le, - térdhajlítás és nyújtás, miközben a kezet a combon tartjuk, - padon ülve a lábak hajlítása és nyújtása, páros láb emelése és leengedése, - törzshajlítás bokafogással, - szökdelés, ugrálás, - szökdelés váltott lábbal, láblengetés 21
f) Lábak és lábujjak - sarokemelés és leengedés, - a lábfej visszafeszítése /ujjak emelése, pipálás, - járás sarkon és lábujjon, - a külső talp élen járás, kartartás a törzs mellett, - ugrálás páros lábbal, egyik, másik lábon, váltott lábbal, - hanyatt fekve vagy állva a lábbal vagy a nagy lábujjal rámutatni adott célpontra, - törzshajlítás előre, - babzsák felmarkolása lábujjal, Néhány gyakorlatot ezek közül lehet zenére is végezni. 22
Észlelés fejlesztés (percepciófejlesztés) Az észlelés pontosabb működését 3 4 éveseknél elsősorban a mozgás és testséma fejlesztésén keresztül érhetjük el. 5 7 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is szükséges. A látott, hallott, tapintott dolgok mindkét szakaszában természetes velejárója a nyelvi fejlesztés, nyelvi kifejezésének megtanítása, a szókészlet bővítése. A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi /auditív/ és motoros tevékenységgel. A mozgás és látás akadályozottsága nagyon gyakran kihat a pszichoszomatikus fejlődésre és a cselekvéses tapasztalatszerzésre. Akadályozza a differenciált észlelési teljesítmények kialakulását. Pedagógiájukban különös gondot kell fordítanunk a tárgyi környezettel való testi kontaktusra a taktilis kinesztetikus mozgásra a cselekvő kísérletezést és tapasztalatszerzést, tárgyi cselekvést kell előnyben részesítenünk, mivel ez által alakíthatók, fejleszthetők ki a kompenzációképes kognitív funkciók. A látássérültek pedagógiájában - mind ezeken felül - az élmények megteremtéséhez szükség van még arra is, hogy a tárgyaknak mindig állandó helye legyen, és hogy ezt a helyet ismerjék. 1. Vizuális (látás) fejlesztés Az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés és a finom szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul. Célszerű, hogy a gyermekek gyakorolják a szemmozgás kontrollját. a.) A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése. Mozgó tárgyak követése: balról jobbra, jobbról balra, fel, le, kör, diagonális stb. A fej mozdulatlan marad, csak szemmel követi a mozgás irányát a gyermek. Könnyítésül kezdetben végtagmozgással is kísérheti, amely egyre kisebbedő, finomodó: karral, kézzel, ujjal. A látásnevelés kiemelt fejlesztési terület a látásmaradvánnyal rendelkező gyermekek számára. /A látásmaradvány használatának megtanítása, térbeli tájékozódás a látás felhasználásával erős napsütésben fény árnyék megkülönböztetése. Felvillanó fény érzékelése, zseblámpa fényének követése, fény irányának megállapítása./ 23
b.) Az iránykövetést kísérje az irányok verbális megjelölése. c.) A szem fixációs működésének erősítése: - ismert játékok vagy használati tárgyak közül egy kiemelése és annak fixálása 10 mp-ig /fel, le mozgatjuk/, - egy ismert tárgynak, tárgy képének egy részletét megkeresni és azt fixálni 10 mp-ig. A perifériás látás gyakorlására is igen alkalmas, ha a gyermekeknek ilyen megfigyelési feladatot adunk. c) Vizuális zártság egészlegesség észlelésének alakítása: Mi hiányzik? - ismert tárgyak, eszközök egy részletének hiányát felismertetni, - hiányos képek felismertetése, mi hiányzik róla, mit ábrázolhat? - rejtett figurák megtalálása /Dörmögő/ d) Vizuális időrendiség felismertetése: képekről elmesélt történetek kirakása: mi történt először, mi következik? e) Vizuális ritmus: a legkülönbözőbb vizuális minták folytatása. - tárgyakból kirakott gyöngyök, kockák, rudak, kártyák minták folytatása, - rajzos képi-minták elrendezése /fekvő alak, ülő alak, álló alak, járó /, - sorminták rajzolása, f) Vizuális helyzet pozíció felismertetése: /négymezős tábla, szimmetria/ - mágnestáblán a nevelő elhelyez egy alakzatot adott mezőbe, - a gyermekek sajátjukon ugyanoda helyezik azt, - az alakzatokat adott mezőben, más pozícióba elforgatni. Kevés látásmaradvánnyal rendelkezőknél erős fény követésével, helyének meghatározásával kezdjük. A javulás mértékétől függően fokozatosan áttérünk velük a halványabb fényekre, esetleg színekre. - gyengén látóknál, fényérzékenyeknél ez egy speciális eszköz segítségével valósítható meg, mely lényege, hogy egy adott gomb nyomására, mindig ugyanaz a fény villan fel. Ez a lámpasoron is hat pontrendszerben működik. 24
g) Vizuális memória fejlesztése: - egyszerű testmozgást bemutatás után emlékezetből leutánozni, - vizuális mintát rövid bemutatás után felismerni, felsorolni, kirakni stb. /fokozatosan növelhető az elemszám és a bemutatás idejének csökkentése/ 2. Az alaklátás és formaállandóság fejlesztése a) A lehető legtöbb féle alak forma méret motoros kialakítása: - formaalakítás mozgással /járás, futás, mászás, ugrás segítségével: felső végtagokkal való kialakítással, létrehozása testtel, testrésszel/, - padlóra rajzolt különböző alakzatok körbemozgása, végigmozgása, - padlóra rajzolt alakzatok /különböző vagy azonos alakzatok más más méretben/ felhasználása különböző mozgásos feladatok elvégzésére, b) Különböző tárgyak, alakok, formák méretek felismertetése a gyerekek környezetében: bemutatása, azonos megkeresése, párosítási, csoportosítási feladatok /lottó, dominó/, c) Adott vizuális minta kirakása: forma, méret szín szempontjából különböző minták kirakása. /Lyukas tábla, de alkalmazásában a fokozatosság elengedhetetlen: egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig, először egyetlen szempont figyelembevételét követelve, pl.: csak szín, vagy csak forma stb., kevesebb elemtől az összetettebb formáig/ d) Minták rajzolása, festése e) Részekből különböző alakzatok fejlesztése 3. A tapintásos sztereognosztikus észlelés fejlesztése a) Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása: gömbölyítés, sodrás, Tapintás - csak körök, háromszögek, négyzetek, stb. szétválogatása, - csak két vagy háromféle formából az 25
lapítás, mélyítés, mintázás gyakorlásával plasztilin, agyag, nedves homok felhasználásával. b) Különböző formák, méretek alakítása minta után. c) Különböző formák, méretek megváltoztatása. "Varázsoljuk el! d) Ritmikus sorminta készítése, a minta folytatása, az említett fejlesztési módoknál főhangsúly a tapintásos tapasztalatszerzésben van. A vizualitás jelen van, hiszen a kialakított formát látja is, vizuális benyomásokat szerezhet. A taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával: Érzékelő zacskó, Elvarázsolt zsákocska - pusztán tapintással felismeri a tárgyakat Mi lehet? Milyen? mérete, formája, felülete, anyaga, stb. - a tapintással felismert dolgokat: párosítani, sorba rendezni fokozatuk szerint, csoportosítani egy egy minőségi jellemzőjük alapján. ugyanolyanok összerendezése, - formatábla és forma egyeztetése, - forma megnevezése, adjon, mutasson ugyanolyant, 4. Mozgásos /kinesztetikus/ észlelés fejlesztése a) Behunyt szemmel a gyermek bizonyos mozgásokat végez az óvodapedagógus segítségével: /kézzel kört ír le a levegőbe stb./, /lábbal lépés előre, hátra stb./, nyitott szemmel mozgásokat megismétel. b) Hátára rajzolt formát kell mozgással megismételni, képi formáját felismerni. 5. A térészlelés térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése a) Az alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével: - rácsos papíron, szöges táblán, lyukas táblán a két oldal megkülönböztetése nélkül a mellé helyezett kéz segítségével, a 26
középvonal megjelölésével, - a jobb bal oldalirányok begyakorlása kiszínezéssel, színes korongok kirakásával, - a négy fő iránymező megismertetése az említett módon. b) Térbeli irányok, viszonyok megismertetése a körülötte lévő tárgyakkal: - ismert játékeszközök kirakásával a négy irány gyakoroltatása, - a tárgyak egymáshoz való viszonyának megismertetése, mágneses táblán való kirakás, elhelyezés segítségével, mellette, előtte, mögötte, alatta, felette, - függőleges és vízszintes sorok kirakása különböző színekből és formákból, - fentiek segítségével a szögek / sarkok/ érzékeltetése. c) A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések megtanítása. 6. A hallási észlelés /auditív/ fejlesztése A hangzási analízis szintézis fejlesztése a) Figyeltessük meg, milyen hangot hallunk mikor egy ember sóhajt, vagy tüsszent különböző hangok működnek bennünk. Figyeljünk a természet hangjaira. b) Az óvodapedagógus által bemutatott ritmus letapsolása vagy lekopogása. Kezdetben szabályos, majd később szabálytalan ritmusokat használunk. c) Ritmusvisszaadás csukott szemmel. d) Mondjunk olyan szavakat, amelyek azonos hangzókkal kezdődnek, pl.: baba, bögre, bogár, béke, róka, rózsa, stb. e) Hány szót tudunk felsorolni, melyek úgy kezdődnek: ma, te, s, stb. f) A megadott betűhangokból vagy fonémákból olyan általunk ismert szót kell alkotni, amelyek tartalmazzák ezeket. A természet és a környezetünk hangjainak ismeretére nagy hangsúlyt fektetünk a látássérültek csoportjában, melyek a tökéletes tájékozódáshoz hozzásegítenek. A látáscsökkenés mértékével és kiesésével a gyermekek akusztikus észlelésének fejlesztése kiemelt feladat: - ismert személyek hangjainak felismerése, ugyanez elváltoztatott hanggal, - hangforrás irányának megállapítása, - hangok, visszhangok alapján a körülvevő tér nagyságának megállapítása. 27
7. A keresztcsatornák fejlesztése a) Vizuális tapintásos interszenzoros működések fejlesztése: - tapintással exponált /felismert/ tárgyat kell keresnie a vizuális mintákban, - vizuálisan felismert tárgyat mintául véve, ki kell keresnie tapintással az érzékelő zacskóból, - egyre finomabb különbségek felismertetésével gyakoroljuk a kétféle ingermodalitás átfordítását, b) Vizuális auditív interszenzoros működés fejlesztése: - mutassunk a gyermekeknek ismert tárgyakat, állatok képét, különböző hangforrások vizuális képét, és a megszólaltatott hanganyagban ismerje fel az adott hangforrás képét, - Figyeljünk a hangokra! A hallott hanganyaghoz keresse a hangforrást, minek a hangja? /társak megszólaltatása, hangjukról felismertetés/, - auditív memória fejlesztése: dallamtöredék megismételtetése, különböző hangok megismételtetése, majd a hangforrás kerestetése, c) Vizuális kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése: - bekötött szemű gyermek kezével formát rajzoljon a levegőbe és a hátára rajzolt formát ismerje fel a vizuális mintában, - mozgásos élményanyag, forma felismerése vizuális mintában, verbalizálva a formát. 28
d) Hallási tapintásos interszenzoros működés fejlesztése: - A gyermeknek elmondással jellemezni kell azt a tárgyat, amit tapintás útján felismert és azonosított, vagy meg kell találnia tapintás útján azt a játékot vagy alakot, amit egy másik személy jellemez. e) A szem kéz koordináció fejlesztése: - A szemmozgással kapcsolatos tevékenységekről a percepció fejlesztésénél írtunk. Verbális fejlesztés A nyelvi fejlesztés minden esetben kísérője a motoros és észlelési megismerésnek. Emellett jó néhány olyan játék kerül alkalmazásra, mely célzottan a verbális fejlesztést szolgálja. Beszédészlelés fejlesztése Beszédszervek ügyesítése Hallás, beszédhallás fejlesztése Auditív ritmus fejlesztése Auditív emlékezet 1. A tárgyak megnevezése A lakásban, az óvodában és a közvetlen környezetben található tárgyak megnevezése: a) ruházat: - zokni, trikó, cipő, papucs, csizma, nadrág, farmernadrág, ruha, szoknya, ing, blúz, nyakkendő, kardigán, pulóver, dzseki, kabát, anorák, esőkabát, mellény, bugyi, fürdőruha, /testséma b) testrészek: - törzs, fej, arc, szem, fül, orr, száj, ajak, fogak, nyelv, szemhéj, szempilla, szemöldök, homlok, haj, áll, orca, orrlyuk, nyak, váll, mellkas, gyomor, kar, kéz, ujjak, hüvelykujj, könyök, csukló, 29
tenyér, köröm, ujjpercek, derék, csípő, lábszár, lábfej, sarok, comb, hát, térd /testséma/ c) cselekvés: - sétál, gyalogol, menetel, szalad, szökdécsel, ugrándozik, lép, áll, elindul, mozog, elkezd, megáll, ül, fekszik, térdel, csúszik, /fel/ mászik, kúszik, siklik, megcsúszik, csavar, hajlít, görbít, vágtat, görbül, elterül, elnyúlik, elernyed, kanyarodik, felemel, leenged, lehúz, lesüllyeszt, lehalkít, tompít, beborul, pipiskedik, előrehalad, hátrál, taszít, hajt, húz, von, üt, ránt, dob, visszapattan, fog, rúg - dalózik/, keresztez, megfordul, fon, sodor, fordít, bukfencezik, csöppent, koppint, tapsol, kiabál, fütyül, izeg, mozog, nyit, zár, dörzsöl, csurog, morajlik, tétovázik, sürög-forog, mormol, beszélget, cseveg, fecseg, figyel /testvázlat nagy- és finommozgások/ 30
2. Térbeli viszonyok a) Irányok: - fönt, lent, alatt, át, keresztül, fel, hátra, fölött, fölé, rá, felé, előre, oldalt, jobbra, balra, végig, mindenfelé, körös-körül, felől, után, körül, köré, közel /valamihez/ messzire, távol, /valamitől/, emelkedő, felfelé haladó, süllyedő, lefelé haladó, közelebb, távolabb, keresztben, magasabban, alacsonyabban, /Nagy és finommozgás készségek, testséma, lateralitás, vizuális diszkrimináció, sorozatba rendezés stb./ b) Helyzet: - -on, -en, -ön, -ról, -ről, -ból, -ből, -ban, -ben, kívül, belül, tetején, alján, közepén, középpontjában, között, fölé, felett, alá, lent, alul, alatt, lejjebb, le, túl, át, keresztül, előtt, mögött, mellett, együtt, valamire vonatkozóan, vízszintesen, magasan, alacsonyan, balról, jobbról, első, második, stb., utolsó, itt, ott, kívül, belül, /Nagy és finommozgások, testséma, lateralitás, időbeli sorrendiség, sorozat/. c) Idő: - most, után, előbb, később, hamarosan, reggel, dél, nappal, éjszaka, délelőtt, délután, este, hét, hónap, év, tél, tavasz, nyár, ősz, húsvét, karácsony, kezdődik, befejeződik, /Időbeli sorrendiség, nagy és finommozgások/ 3. Osztályozás a) Alapformák: - kör, körül, körbe, négyzet, téglalap alakú, ovális, hurkos, háromszögletű, kereszt, csillag, 31
négyoldalú, vonal, pont, egyenes, görbe, cikcakk, csúcs, sarok, oldal, él, hajlás, ferde, Az említett kifejezéseket mindig manuális, mozgásos tevékenységekhez kötötten használjuk. b) Színek: - piros, kék, sárga, zöld, fekete, fehér, barna, narancssárga, rózsaszín, bíbor, /ibolya/ c) Méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétesség: - nagy, kicsi, hatalmas, apró, több, kevesebb, gyors, lassú, sebes, magas, alacsony, kövér, sovány, széles, keskeny, alsó, felső, hangos, halk, csendes, édes, savanyú, kellemes, érdes, finom, tele, üres, nehéz, könnyű, lágy, kemény, azonos, különböző, hasonló, eltérő, világos, sötét, az összes, néhány, elég, egyenlő, /Sorozat, auditív-vizuális diszkrimináció, tapintás, gondolkodás, alap számfogalom/. 32
6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI, ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI A gyermek természetes megnyilvánulási formái Pedagógiai programunk törekvése, hogy a képességek célzott fejlesztésével minden gyermeket lehetőségeihez mérten felkészítsünk a zökkenőmentes iskolakezdésre. A pedagógiai program a gyermekek alapvető megnyilvánulási módjára és fő tevékenységi formáira a mozgásra, játékra, kommunikációra épül. Erre alapozva szervezzük meg a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatokat. A nevelés keretét egyfelől a gyermek természetes megnyilvánulási formái, másfelől az óvoda kultúraátadó hatásrendszerének együttese, kölcsönössége, harmóniája határozza meg. 6.1. A mozgás Cél: Feladatok: A rendszeres, természetes és irányított mozgáson keresztül az egyéni szükségletek figyelembevételével - szerezzen a gyermek minél több tapasztalatot, információt környezetéről, segítse ennek minél pontosabb megismerését, közben fejlődjön személyisége. A mozgásigény kielégítése, mozgáskultúra alakítása, támasznyújtás az értelmi fejlődéshez. A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése. Mozgáskultúra fejlesztése, változatos mozgástevékenységek biztosítása. Mozgástapasztalatok bővítése, gyakorlással a mozgáskészség alakítása. Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. Aktív nagymozgások és finommotoros manipulációk során értelmi képességek fejlesztése, (vizuális memória, térészlelés, keresztcsatornák, gondolkodás, beszédfejlődés). Mozgásos képességek fejlesztésével a szocializációs folyamatok segítése. Prevenciós, korrekciós, szomatopedagógiai, konduktív mozgásfejlesztés (utazó gyógypedagógus segítségével) A mindennapi szabad és irányított mozgásokhoz az eszközök és a megfelelő hely biztosítása. Erkölcsi és érzelmi tulajdonságok fejlesztése. Egyaránt biztosítjuk a mindennapos szabad mozgás lehetőségét a csoportszobában, tornateremben és az óvoda udvarán is. Tervezett csoportos játékokkal alkalmat teremtünk a kooperációra, a társas együttműködésre. Mindennapi frissítő torna szervezése, mozgásos játékokkal. Korcsoportnak megfelelően, heti rendszerességgel testnevelés foglalkozások a tornateremben/csoportszobában, időjárástól függően az udvaron. A szervezett mozgások anyagát Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde Mozgásfejlesztés az óvodában programja alapján végezzük. 33