Táplálkozási vizsgálat Magyarországon, 2003 2004. Mikrotápanyagok: vitaminok ZAJKÁS GÁBOR DR. 1, BÍRÓ LAJOS DR. 1, GREINER ERIKA DR. 1, SZÓRÁD ILDIKÓ 1, ÁGOSTON HELGA 1, BALÁZS ANIKÓ 1, VITRAI JÓZSEF DR. 2, HERMANN DÓRA DR. 2, BOROS JULIANNA 2, NÉMETH RENÁTA 2, KÉKI ZSUZSANNA 2 és MARTOS ÉVA DR. 1 1 Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet, Budapest 2 Országos Epidemiológiai Központ, Budapest A harmadik hazai országos táplálkozási vizsgálat az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) keretében valósult meg, ennek megfelelôen az adatfelvétel 2003 november decemberében történt. A vizsgálat 19 éven felüliekre terjedt ki, 1179 fô táplálkozási adatfelvétele volt értékelhetô, az energia- és makrotápanyag-beviteli eredmények 2005-ben, az ásványianyag-beviteli adatok 2007-ben az Orvosi Hetilapban kerültek közlésre, ezúttal a vitaminbevitel bemutatására kerül sor. Az eredmények értékeléséhez a szerzôk felhasználják a két korábbi hazai és hasonló külföldi vizsgálatok adatait, valamint a magyar és nemzetközi tápanyag-beviteli ajánlásokat. Az eredmények közül kedvezônek ítélhetô az ajánlásoknak mindkét nemben megfelelô retinolekvivalens-, B 1 -, B 6 -, B 12 -vitamin- és niacin-, biotin-, valamint a férfiak esetében emellett az elegendô E-vitamin-bevitel. Kedvezôtlennek minôsül a jelenlegi vizsgálatban mindkét nemben elégtelen B 2 -, C- és D-vitamin-, valamint pantoténsav-bevitel, továbbá a folátok ajánlott mennyiségnél kisebb átlagos bevitele és emellett a nôk elégtelen E-vitamin-bevitele. Magyarországon elôször ebben a táplálkozási vizsgálatban került sor D-vitamin, biotin, pantoténsav és folátok bevitelének meghatározására. A szerzôk nyomatékosan hangsúlyozzák a kellôen változatos és egészséges táplálkozás jelentôségét a lakosság megfelelô vitaminellátottsága érdekében. Kulcsszavak: táplálkozási vizsgálat, mikrotápanyagok, vitaminbevitel Dietary survey in Hungary, 2003 2004. Micronutrients: vitamins. The 3 rd Hungarian National Nutritional Survey was carried out as a part of the National Population Health Study and the data collection was done in November/December of 2003. The survey comprised a sample of adults above 19 year of age, the dietary questionnaires of 1179 people could be evaluated. The results of energy and macro-nutrient intake were published in 2005, and the results of the mineral intake in 2007, in the Hungarian Medical Journal. This paper focuses on the intake of vitamins. For the evaluation of the results authors used the data of the two previous national surveys, data of some dietary studies of other countries, and the home and international intake recommendations. In respect of the data found in the present survey, it is a favourable trend that the intake of vitamins retinol equivalent, B 1, B 6 and B 12, and niacin, as well as biotin was sufficient both in case of men and women, together with adequate vitamin E intake for men. However the intake of vitamin B 2, C, D, together with pantothenic acid and folic acid of both men and women did not meet the criteria of the Hungarian recommendations, besides the vitamin E intake of women was insufficient as well. In Hungary the intake of vitamin D, biotin, folic acid and pantothenic acid was measured at first at this National Dietary Survey. The authors vigorously stress the importance of the varied and healthy nutrition in the adequate vitamin supply of the population. Keywords: nutrition survey, micronutrients, vitamins (Beérkezett: 2007. június 7.; elfogadva: 2007. június 25.) A 2003. évi Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) keretében megvalósított 3. Országos Táplálkozási Vizsgálatban (továbbiakban 3. OTV) alkalmazott táplálkozási adatfelvétel, valamint energia- és tápanyagszámítás módszereit, a vizsgálatban részt vevô populáció nagyságát, a 3 # 24 órás táplálkozási kérdôív validálása után megmaradt esetszámot már a témával kapcsolatos két elôzô közleményünkben ismertettük [7, 30]. Az energia- és tápanyagszámítás a NutriComp-szoftverrel, a statisztikai elemzés SPSS for Windows 9.0 program segítségével történt a korábban már ismertetett eljárás szerint [6]. A tápanyagbevitel meghatározása a vitaminok ételkészítés során bekövetkezô veszteségeinek beszámításával történt. 1593 n DOI: 10.1556/OH.2007.28182 n n 1593 1600.
Vitaminbevitel és az eredmények értékelése A férfiak és nôk átlagos retinolbevitele (A-vitamin) 0,602, illetve 0,509 mg/nap volt, a karotinoidok bevitele 2,2, illetve 2,3 mg/nap (1. táblázat). A retinolnak, valamint a különbözô mértékben felszívódó és hasznosuló provitaminoknak (karotinoidoknak) a szervezetben kifejtett együttes hatását korábban az ún. retinolekvivalens (RE) kiszámításával határozták meg, eszerint egy RE egyenértékû 1 µg retinollal, 6 µg β-karotinnal, illetve 12 µg karotinoiddal [5]. Az utóbbi években kiderült, hogy az élelmiszerekben a karotinoidok bioaktivitása kisebb, mint feltételezték, ezért új egység, a Retinolaktivitás Egység (RAE) alkalmazását javasolta a Food and Nutrition Board 1. táblázat Zsírban oldódó vitaminok átlagos bevitele (átlag! SD) Átlagosbevitel Retinol (µg) β-karotin (mg) Retinol ekv. (mg) Kalciferol (µg) α-tokoferol (mg) 18 34 év 696,2 2,1 1,1 2,4 16,7 (n = 136)! 858,7! 2,3! 1,0! 1,2! 6,9 35 59 év 548,2 2,0 0,9 2,1 16,2 (n = 199)! 782,0! 1,5! 0,9! 1,1! 5,3 $ 60 év 585,7 2,4 1,0 2,1 15,1 (n = 138)! 796,4! 2,1! 0,9! 1,3! 5,2 Összes férfi 601,7 2,2 1,0 2,2 16,0 (n = 473)! 809,6! 1,9! 0,9! 1,2! 5,8 18 34 év 591,9 2,2 1,0 2,0 13,8 (n = 176)! 952,3! 2,2! 1,0! 1,0! 5,2 35 59 év 544,9 2,5 1,0 2,0 14,4 (n = 295)! 870,7! 2,2! 1,0! 1,2! 5,3 $ 60 év 400,2 2,1 0,7 1,8 13,3 (n = 235)! 522,8! 1,4! 0,6! 1,0! 4,2 Összes nô 508,5 2,3 0,9 1,9 13,9 (n = 706)! 798,9! 2,0! 0,9! 1,1! 5,0 Összes vizsgált 18 34 év 637,3 2,1 1,0 2,2 15,1 (n = 312)! 912,8! 2,2! 1,0! 1,1! 6,2 35 59 év 546,2 2,3 0,9 2,0 15,1 (n = 494)! 835,3! 2,0!0,9! 1,1! 5,4 $ 60 év 468,9 2,2 0,8 1,9 13,9 (n = 373)! 643,1! 1,7! 0,7! 1,1! 4,7 Összesen 545,9 2,2 0,9 2,0 14,7 (n = 1179)! 804,1! 2,0! 0,9! 1,1! 5,4 (Egyesült Államok) [31]. Egy RAE megfelel 1 µg retinolnak, 2 µg karotinnak (olajban oldott, igen jól felszívódó formáról van szó!), 12 µg β-karotinnak és 24 µg egyéb karotinoidnak (ez utóbbi két vegyület az élelmiszerekben található forma). Vizsgálatunkban a férfiak és nôk átlagos retinol- és karotinoidbevitelébôl számított Retinolaktivitás Egység 1,00, illetve 0,90 mg/nap volt (1. táblázat). A hazai RAE-ajánlás férfiak számára 1,0, nôk számára 0,80 mg/nap, tehát a férfiak és nôk jelenlegi vizsgálatban talált eredménye megfelel az ajánlásnak [1]. Az 1985 88-ban végzett elsô magyarországi táplálkozási vizsgálatban a RE nem került meghatározásra, az 1992 94-ben végzett, 2. hazai táplálkozási vizsgálatban az átlagos RE-beviteli értékek 1,1, illetve 1,0 mg szintén kielégítôk voltak [3, 4]. Egy 2002. évi FAO/WHO, illetôleg egy korábbi amerikai ajánlás szerint a felnôtt férfiak és nôk számára javasolt RE-ben 1594 n ORVOSI HETILAP
vitel 1,0 és 0,80, illetve 0,60 és 0,50 mg/nap [13, 27], az újabb amerikai Dietary Reference Intakes (DRI-) ajánlás férfiak számára 0,9, nôknek 0,7 mg/nap RAE-ben kifejezve [14]. Köztudottan legjobb retinolforrások az állati eredetû élelmiszerek, elsôsorban a tej, tejtermékek, sajtok, tejszín, tejföl, vaj, tojás, valamint a húsok, kiemelkedôen nagy a retinoltartalma a májnak, májkészítményeknek és egyéb belsôségeknek, ezeken kívül számottevô retinol van a halakban és a margarinokban (a vajjal azonos mennyiség) [5]. A karotinoidok a növényi eredetû élelmiszerekben találhatók jelentôs mennyiségben, fôként a sárgarépában, a zöld levelû fôzelékfélékben (például spenót), a gyümölcsök közül a narancsban. A jelen vizsgálatban az átlagos belsôségfogyasztás (ennek túlnyomó része máj volt) mindössze 12 g/fô/nap volt, de tekintettel a sertésmáj 4,5, a marhamáj 4,0, a csirkemáj 11,6 mg/100 g-os retinoltartalmára, ez a mennyiség nem elhanyagolható, annak ellenére, hogy átlagos fogyasztásról van szó [5]. A 2005-ben megjelent European Nutrition and Health Report 2004 (továbbiakban ENHR 2004) 14 európai ország köztük Magyarország táplálkozási vizsgálatainak adatait mutatja be, ebben a férfiak, illetve nôk átlagos RE-bevitele 0,6 1,9, illetve 0,6 1,7 mg/nap volt, a jelenlegi hazai vizsgálat eredményei is ebben a tartományban vannak [12]. A retinoidok a retina sötétben látáshoz való alkalmazkodásában, a növekedésben, valamint a bôr és nyálkahártya épségének fenntartásában játszott jól ismert szerepükön kívül kedvezô hatásúak a leukoplakia kemoprevenciójában és az acne kezelésében. A karotinoidok csökkentik az LDL-koleszterin oxidációját, C- és E-vitaminnal együtt a szenilis katarakta kockázatát. A β-karotinok, valamint a lutein és zeaxantin csökkentik a korral járó macula lutea degeneráció kialakulásának veszélyét. Hatásuk a daganatos betegségek kialakulására ellentmondásos, amelynek magyarázatára számos elmélet van, például az adagolás idôzítésének kérdése, miszerint a daganat kialakulásának kezdetén alkalmazásuknak védô szerepe lehet, de kifejlôdött betegség esetén hatástalanok [26]. A D-vitamin (kalciferol) valójában a prohormon megnevezés lenne helyénvaló, de a kialakult szokásnak megfelelôen ma is a zsírban oldódó vitaminok közé sorolják [10] bevitelének meghatározása újdonság a magyarországi táplálkozási vizsgálatok gyakorlatában, a jelenlegi munkában a férfiak és nôk átlagos bevitele 2,2, illetve 1,9 µg/nap volt (1. táblázat). A hazai ajánlás felnôtt férfiaknak 5, nôknek 19 30 éves korban 5, a 30 évesnél idôsebbek számára 6 µg/nap [1]. A FAO/WHO szakértôi bizottság ajánlása felnôtt férfiak és nôk számára 19 évestôl 50 éves korig 5 µg/nap, 51 65 év között 10 µg/nap, 65 éves kor fölött 15 µg/nap [27]. A már hivatkozott amerikai DRI szerint férfiaknak és nôknek 5, de 51 70 éves korban 10, és 71 éves kor felett 15 µg/nap [14]. A D-vitamin-ellátottságban jelentôs szerepe van a napfény (UV-sugárzás) hatására a bôrben történô D 3 -vitamin-szintézisnek is. Ezért minden életkorban ajánlott hetenként legalább 2-3-szor 5 15 percig a szabadban tartózkodni, hogy a napfény ultraibolya sugarai hatására jelentôs mennyiségû D 3 -vitamin keletkezzék a szervezetben (ez a szintézis azonban a bôr öregedésével csökken) [16]. Az élelmiszerek között a legjobb D-vitamin-források a tengeri halak (kiemelkedôk a halmájolajok!), jelentôs a tojás, kevésbé a tej és tejtermékek D-vitamin-tartalma, ezeken kívül a vajban és margarinban is van kis mennyiségben D-vitamin [5]. Az élelmiszerek dúsításával és D-vitamin-tartalmú étrendkiegészítôk fogyasztásával a kívánt értékre javítható a bevitel [13, 16]. A vizsgálatunkban talált elégtelen D-vitamin-bevitelre magyarázatul szolgál a jelentéktelen halfogyasztás (halak és halkészítmények együtt átlagosan: 7,8 g/fô/nap), valamint a tej, tejtermékek, tojás kis mennyisége a táplálkozásban. A jelenlegi kutatásban a férfiak és nôk átlagos tejfogyasztása 278, illetve 262 g/fô/nap volt, ezek a mennyiségek nem érik el az Egyesült Államokban és a világ országainak többségében alkalmazott Táplálkozási Ajánlások által javasoltakat: tejbôl, tejtermékekbôl 2-3 egység naponta (1 egység: 250 g tej, vagy 175 g joghurt, vagy 45 g sajt). A magyar lakosság elégtelen tej- és tejtermékfogyasztására következtetni lehet a vásárlási statisztikák összehasonlításával is: a KSH által összeállított Élelmiszermérlegek 2006. évi kiadása szerint 25 európai ország közül csak háromban vásároltak a magyar lakosságnál kevesebb tejet és tejterméket 2004-ben Európában [20]. Az ENHR 2004 tanulmányban [12] a férfiak és nôk D-vitamin-bevitele 2,3 7,3, illetve 2,1 5,1 µg/nap tartományban volt, a vizsgálatunkban talált hazai adatok az alsó értéket nem érik el, és a magyar és nemzetközi ajánlásoknak sem felelnek meg. A D-vitamin nemcsak a metabolikus csontbetegség kialakulásának (rachitis gyermekkorban; osteomalacia felnôttkorban) megelôzésében játszik szerepet, hanem szükséges az inzulin- és prolaktinelválasztáshoz, az izommûködéshez, az immunválaszhoz, a melaninszintézishez, és a megfelelô ellátottság esetén valószínûleg csökken egyes daganatos betegségek, valamint az IDDM, sclerosis multiplex, rheumatoid arthritis kialakulásának kockázata is [10, 16]. A férfiak és nôk átlagos E-vitamin-bevitele (α-tokoferol) 16,0, illetve 13,9 mg/nap volt a jelen vizsgálatban (1. táblázat), a nôk bevitele nem, de a férfiak bevitele megfelelt a hazai ajánlásnak mindkét nemben 15,0 mg/nap [1]. Az angol ajánlás szerint a biztonságos bevitel férfiak és nôk számára 10, illetve 7 mg/nap, az amerikai szerint 15 mg/nap [14, 27]. A 3. OTV-ben a bevitel nagyobb volt, mint a korábbiakban: férfiak és nôk csoportjában 7,4 és 6,3 mg/nap volt az elsô, illetve 8,1 és 7,3 mg/nap volt a második vizsgálatban (1. ábra) [3, 4]. A növényi olajfogyasztás utóbbi két évtizedben bekövetkezett α-tokoferol bevitele (mg/fô/nap) 25 20 15 10 5 0 1985 1988 1992 1994 2003 2004 Év Ajánlott érték: 15 mg/nap 1. ábra α-tokoferol (E-vitamin) bevitele a három hazai vizsgálatban ORVOSI HETILAP n 1595 n
2. táblázat Vízben oldódó vitaminok átlagos bevitele (átlag! SD) Átlagosbevitel Tiamin (mg) Riboflavin (mg) Piridoxin (mg) Kobalaminok (µg) Folát (µg) Pantoténsav (mg) Biotin (µg) Niacin ekv. (mg) Aszkorbinsav (mg) 18 34 év 1,2 1,5 2,0 4,4 162,2 4,0 32,5 39,9 77,0 (n = 136)! 0,4! 0,5! 0,5! 2,8! 62,1! 1,2! 8,4! 10,0! 49,9 35 59 év 1,2 1,5 2,0 4,0 153,3 4,1 32,6 41,1 79,4 (n = 199)! 0,3! 0,5! 0,5! 3,0! 46,7! 1,2! 9,3! 9,7! 47,6 $ 60 év 1,0 1,3 1,8 3,6 139,2 3,5 29,1 34,2 79,0 (n = 138)! 0,3! 0,4! 0,5! 2,8! 49,1! 1,2! 8,5! 8,6! 52,8 Összes férfi 1,1 1,4 1,9 4,0 151,8 3,9 31,5 38,8 78,6 (n = 473)! 0,3! 0,5! 0,5! 2,9! 52,9! 1,3! 8,9! 9,9! 49,7 18 34 év 0,9 1,2 1,6 3,1 132,3 3,2 26,9 30,3 77,3 (n = 176)! 0,2! 0,4! 0,4! 2,6! 47,5! 1,0! 8,6! 6,4! 59,3 35 59 év 1,0 1,2 1,7 2,9 135,4 3,2 26,2 31,9 86,4 (n = 295)! 0,3! 0,4! 0,5! 2,6! 49,2! 1,0! 8,0! 7,6! 55,6 $ 60 év 0,9 1,2 1,6 2,4 124,6 2,9 24,5 28,6 72,4 (n = 235)! 0,3! 0,6! 0,4! 2,0! 42,9! 1,1! 7,8! 7,6! 39,9 Összes nô 0,9 1,2 1,6 2,8 131,0 3,1 25,8 30,4 79,5 (n = 706)! 0,3! 0,5! 0,4! 2,4! 46,9! 1,1! 8,1! 7,5! 52,2 Összes vizsgált 18 34 év 1,0 1,3 1,8 3,7 145,3 3,5 29,3 34,5 77,2 (n = 312)!0,3! 0,4! 0,5! 2,8! 56,2! 1,2! 9,0! 9,5! 55,3 35 59 év 1,1 1,3 1,8 3,4 142,6 3,6 28,8 35,6 83,6 (n = 494)! 0,3! 0,5! 0,5! 2,8! 48,9! 1,2! 9,1! 9,7! 52,6 $ 60 év 0,9 1,2 1,6 2,9 130,0 3,1 26,2 30,7 74,8 (n = 373)! 0,3! 0,5! 0,5! 2,4! 45,8! 1,2! 8,3! 8,4! 45,1 Összesen 1,0 1,3 1,7 3,3 139,3 3,4 28,1 33,8 79,1 (n = 1179)! 0,3! 0,5! 0,5! 2,7! 50,4! 1,2! 8,9! 9,5! 51,2 növekedése jelentôsen hozzájárult a jelenlegi vizsgálatban mért a korábbiaknál kedvezôbb E-vitamin-bevitelhez. A növényi olajokon kívül jó E-vitamin-források a diófélék, olajos magvak, a teljes értékû gabonatermékek, ezenkívül figyelemre érdemes mennyiségben tartalmaznak E-vitamint a zöldség- és fôzelékfélék (brokkoli, spenót, zöldborsó) és kisebb mértékben a gyümölcsök [5, 32]. A jelen vizsgálatban talált kedvezô E-vitaminbevitel nyilvánvalóan összefüggésben lehet az átlagosan 36,2 g/fô/nap növényi olaj-, valamint kisebb mértékben az átlagosan 370 g/fô/nap zöldség- és gyümölcsfogyasztással. Az ENHR 2004 tanulmányban részt vevô országok E-vitamin-bevitele férfiak és nôk csoportjában 7,8 16,6, illetve 7,8 23,0 mg/nap értéket mutattak, a legújabb hazai adatok ebben a tartományban vannak [12]. Az E-vitamin antioxidáns hatása közismert, az ajánlott bevitelt meghaladó E-vitamin-adagolás csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cataracta kockázatát, és kedvezô hatású lehet az Alzheimer-betegség kezelésében, illetve progressziójának lassításában [9, 33]. Az átlagos B 1 -vitamin-bevitel (tiamin) férfiak és nôk esetében 1,11, illetve 0,92 mg/nap volt (2. táblázat), megfelel a hazai ajánlásnak: férfiak, illetve nôk számára 1,1, illetve 0,9 mg/nap [1]. A FAO/WHO-ajánlás férfiaknak, illetve nôknek 1,2, illetve 1,1 mg/nap, a European Advisory Services (EAS) ajánlása 1,4, illetve 1,0 mg/nap, az amerikai RDI szintén 1,2, illetve 1,1 mg/nap, tehát a jelenlegi vizsgálatból származó adatok nem érik el a nemzetközi ajánlásokat [13, 14, 27]. Ráadásul ennek a vizsgálatnak eredményei kisebb tiaminbevitelt mutatnak, mint a két korábbi vizsgálatban talált értékek: az elsô vizsn 1596 n ORVOSI HETILAP
gálatban a férfiak, illetve nôk átlagos bevitele 1,28, illetve 1,0, a másodikban 1,4, illetve 1,0 mg/nap volt [3, 4]. A legjobb tiaminforrások közé tartoznak a gabonamagvak, a teljes értékû gabonatermékek, a diófélék és olajos magvak, a húsok és húskészítmények, belsôségek, de nem elhanyagolható a tojás, zöldség- és fôzelékfélék, gyümölcsök szerepe sem a tiaminszükséglet fedezésében [5]. Az ENHR 2004 tanulmányban a férfiak és nôk átlagos tiaminbevitele 1,3 2,4, illetve 1,0 2,3 mg/nap volt, a jelenlegi vizsgálat adatai nem érik el e tartomány alsó határát [12]. A fentiekbôl következôen a lakosságot az egészségnevelô programokban még jobban bátorítani kell a teljes értékû gabonatermékek, diófélék, valamint a zöldség- és fôzelékfélék és gyümölcsök rendszeres fogyasztására. A tiamin közremûködik a szénhidrátok, az elágazó láncú aminosavak és az alkohol metabolizmusában. Az elégtelen bevitel populációs szintû elôfordulása és a következményes vitaminhiány-állapot világszerte gondot okoz, az idôsek különösen veszélyeztetettek csökkent étvágyuk, evési nehézségeik miatt, egyes megfigyelések arra utalnak, hogy mindez összefüggésben lehet az Alzheimer-betegség kialakulásának fokozott kockázatával [2]. B 2 -vitaminból (riboflavin) a férfiak és nôk átlagos bevitele a 3. OTV-ban 1,44, illetve 1,21 mg/nap volt (2. táblázat), kisebb, mint a hazai ajánlás: 1,6, illetve 1,3 mg/nap [1]. A FAO/WHO-, valamint az amerikai RDI- és az EAS-ajánlás 1,3, illetve 1,1 mg/nap [13, 14, 27]. A korábbi hazai eredmények nagyobb bevitelt mutattak mind a férfiak, mind a nôk esetében: 1,6, illetve 1,3 mg/nap volt az elsô, és 1,7, illetve 1,3 mg/nap a második vizsgálatban [3, 4]. A legjobb riboflavin források közé tartoznak a tej és a tejtermékek, a húsok és húskészítmények (ezek közül is kiemelkednek a belsôségek, fôleg a máj), valamint a tojás, diófélék és olajos magvak; kisebb mennyiségben tartalmaznak riboflavint a gabona-magvak, a teljes értékû gabonatermékek, valamint a zöldség- és fôzelékfélék [5]. Az ENHR 2004 tanulmányban a férfiak és nôk riboflavinbevitele 1,2 2,5, illetve 1,2 2,5 mg/nap volt, a jelenlegi vizsgálat adatai ebben a tartományban vannak [12]. A B 2 -vitamin számos enzim alkotóelemeként részt vesz a szervezetben zajló energiatermelésben, a gyógyszer- és szteroid-, valamint lipidmetabolizmusban, és riboflavinra van szükség a folsav hasznosulásához. Antioxidáns hatása és a zsíranyagcserében játszott szerepe kevésbé ismert [28], de újabb vizsgálatok eredményei alátámasztják a korábbi feltételezéseket. Az átlagos B 6 -vitaminbevitel (piridoxin) 1,9, illetve 1,6 mg/nap férfiak és nôk esetében (2. táblázat) megfelel a hazai ajánlásnak: a férfiak számára 1,3, de a 60 éven felülieknek 1,7, a nôk számára 1,3, de a 60 éven felülieknek 1,5 mg/nap [1]. A jelen vizsgálat eredményei kisebbek a korábbiaknál (2. ábra), a férfiak és nôk átlagos bevitele 2,4, illetve 2,0 mg/nap volt az elsô, és 2,4, illetve 1,8 mg/nap a második vizsgálatban [3, 4]. A FAO/WHO-ajánlás 19 50 éves, illetve 50 éven felüli férfiaknak 1,3, illetve 1,7 mg/nap, az ugyanilyen korú nôknek 1,3, illetve 1,5 mg/nap [27]. Az angol ajánlás a felnôtt férfiaknak, illetve nôknek 1,4, illetve 1,2 mg, az amerikai RDI a férfiak és nôk számára 50 éves korig 1,3, de az 51 évesnél idôsebb férfiaknak 1,7, nôknek 1,5 mg/nap, az ausztrál javaslat mindkét nem számára 1,6 mg/nap [13, 14]. A jelenlegi vizsgálat piridoxinbeviteli adatai ezeknek az ajánlásoknak is megfelelnek. Piridoxin bevitele (mg/fô/nap) 5 4 3 2 1 0 1985 1988 1992 1994 2003 2004 Év Ajánlott érték: 1,3 mg/nap 60 év feletti férfiak: 1,7 mg/nap nôk: 1,5 mg/nap 2. ábra Piridoxin (B 6 -vitamin) bevitele a három hazai vizsgálatban Gazdag piridoxinforrások a halak, húsok, húskészítmények, belsôségek, diófélék és olajos magvak, hüvelyesek, valamint a gabonamagvak és teljes értékû gabonatermékek, de számottevô mennyiséget tartalmaznak a zöldség- és fôzelékfélék is [5]. Ebbôl következôen változatos táplálkozással könnyen teljesíthetô a piridoxin-beviteli ajánlás. Az ENHR 2004 tanulmányban a férfiak és nôk különbözô korcsoportjainak a B 6 -vitaminbevitele 1,5 3,5, illetve 1,3 3,4 mg/nap volt, a jelenlegi vizsgálat eredményei ebben a tartományban vannak [12]. AB 6 -vitamin számos enzim alkotórésze, ezáltal részt vesz a glukoneogenezisben, a vörösvérsejtek képzésében és anyagcseréjében, a triptofánból történô niacinképzésben, az idegrendszer mûködésében. Az ajánlott bevitelt meghaladó tartós B 6 - kiegészítés szérum-ldl-koleszterinszint-csökkentô hatású. Egyes gyógyszerek (orális fogamzásgátlók, hydrazinok), valamint az alkohol reakcióba lépnek a piridoxinnal, és így vitaminhiányt idézhetnek elô [21]. A férfiak és nôk átlagos B 12 -vitamin-bevitele (kobalaminok) a 3. OTV-ban 4,0, illetve 2,8 µg/nap volt (2. táblázat), a magyar ajánlás 2 µg/nap mindkét nem számára [1]. A FAO/WHO szerint a becsült átlagos szükséglet felnôtt férfiaknak, illetve nôknek szintén 2 µg/nap, de az ajánlott bevitel 2,4 µg/nap, ugyanennyi az amerikai RDI, az angol javaslat pedig 1,5 µg/nap [13, 14, 27]. A legújabb magyar B 12 -vitamin-beviteli adatok tehát kielégítik a nemzetközi ajánlásokat is, de kisebbek, mint a korábbi hazai eredmények: férfiak és nôk átlagos bevitele az elsô vizsgálatban 6,8, illetve 5,5 µg/nap, a másodikban 6,7, illetve 4,6 µg/nap volt [3, 4]. Közismert, hogy kizárólag állati eredetû táplálékok tartalmaznak kobalamint, elsôsorban a belsôségek, továbbá a húsok, húskészítmények, halak, de a tej, tejtermékek és tojás is kitûnô kobalaminforrások [5]. Az ENHR 2004 tanulmányban a férfiak, illetve nôk bevitele 4,5 10,6, illetve 3,6 6,1 µg/nap volt, e tartomány alsó határát nem érték el a jelenlegi magyar vizsgálat során nyert eredmények [12]. A kobalaminok enzimek alkotórészeként vesznek részt a fehérje- és szénhidrát-anyagcserében, szükségesek a vörösvérsejtek képzéséhez, az idegrendszer megfelelô mûködéséhez; B 12 -vitaminhiány kialakulásának veszélye foko- ORVOSI HETILAP n 1597 n
Aszkorbinsav bevitele (mg/fô/nap) 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1985 1988 1992 1994 2003 2004 Év Ajánlott érték: 90 mg/nap 3. ábra Aszkorbinsav (C-vitamin) bevitele a három hazai vizsgálatban zott a vegánok, szigorú vegetáriánus táplálkozást folytatók és az idôsek körében (csökken az intrinsicfaktor elválasztása a gyomorban) [15]. A férfiak és nôk átlagos bevitele folátokból 151,8, illetve 131,0 µg/nap volt (2. táblázat), a folátokra vonatkozó hazai ajánlás: 200 µg/nap mindkét nem számára [1]. A FAO/WHO szerinti becsült átlagos folátszükséglet felnôttek számára 320 µg/nap, de az ajánlott bevitel 400 µg/nap (folátekvivalensben kifejezve) [27]. Az amerikai RDI kiegészíti a felnôttek számára szóló napi folátajánlást azzal, hogy a reproduktív korú nôk számára a 400 µg-on kívül még 400 µg folsavat javasol naponta étrend-kiegészítô vagy élelmiszer-dúsítás formájában [8, 14]. A jelenlegi vizsgálatban talált folátbevitel elégtelen mind a hazai, mind a nemzetközi ajánlásokhoz viszonyítva. Korábbi hazai adatokkal való összehasonlításra nincs lehetôség, mivel az elôzô két táplálkozási vizsgálatban nem került sor a folátbevitel meghatározására. A megfelelô folátellátottság hatására csökken a szérumhomocystein-szint; az emelkedett homocysteinszint a koszorúérbetegség és valószínûleg a szélütés lehetséges független kockázati tényezôje [18]. A megfelelô folátbevitel, optimális B 12 -, B 2 - és B 6 -vitamin-bevitellel együtt igen jelentôs mértékben csökkenti a magzati központi idegrendszer kongenitális abnormitásainak elôfordulását [11]. Az ENHR 2004 tanulmányban 195 373, illetve 194 359 µg/nap volt a férfiak, illetve nôk folátbevitele (ez arra utal, hogy a foláthiányos táplálkozás általános nemzetközi jelenség), a jelenlegi magyar adatok nem érték el az alsó határt [12]. A férfiak és nôk pantoténsav-bevitele 3,9, illetve 3,1 mg/nap volt (2. táblázat), a hazai ajánlott bevitel a felnôttek számára mindkét nemben 5 mg/nap, ugyanennyi a FAO/WHO-ajánlás és az amerikai RDI is [1, 14, 27]. A jelenlegi vizsgálatban talált pantoténsav-bevitel sem a hazai, sem a nemzetközi javaslatoknak nem felel meg. A korábbi hazai vizsgálatokban pantoténsav-bevitel elemzésére nem került sor [3, 4]. Kitûnô pantoténsavforrások a belsôségek, húsok és halak, mérsékelt mennyiségben tartalmazzák a vitamint a gabonatermékek, zöldségfélék, gyümölcsök, tej és tejtermékek, tojás, hüvelyes fôzelékek, diófélék és olajos magvak (a vitamin neve görög eredetû, jelentése: mindenütt arra utal, hogy számos táplálékban megtalálható) [5]. Az ENHR 2004 tanulmány nem tartalmaz pantoténsav-eredményt [12]. A pantoténsav a szénhidrát-, zsír-, fehérje-anyagcserében fontos szerepet játszó koenzim-a szintéziséhez szükséges. Az ajánlott bevitelt meghaladó nagy adagban alkalmazva kedvezô hatású lehet rheumatoid arthritisben: enyhíti az izületek reggeli merevségét, a fájdalmat és a mozgáskorlátozottságot [22]. Az átlagos biotinbevitel férfiak és nôk csoportjában 31,5, illetve 25,8 µg/nap volt (2. táblázat), a jelenlegi hazai ajánlás 10 50 µg/nap [1]. A FAO/WHO-, valamint az amerikai RDI-ajánlás 30 µg/nap felnôttkorban mindkét nem számára, eszerint a férfiak átlagos bevitele elérte a nemzetközileg javasolt mennyiséget, a nôké nem [14, 27]. Kiemelkedô biotinforrások a diófélék és olajos magvak, a belsôségek, elsôsorban a máj, kisebb mértékben a húsok, húskészítmények, tej és tejtermékek, hüvelyesek, gabonatermékek, zöldség- és fôzelékfélék, gyümölcsök és a tojás, tehát változatos táplálkozással könnyen teljesíthetô a beviteli ajánlás [14, 24]. A korábbi hazai vizsgálatokban és az ENHR 2004 tanulmányban nem szerepelt biotinbeviteli adat, ezért összehasonlításra nincs lehetôség [3, 4, 12]. A biotin koenzimje számos kokarboxiláznak és így közremûködik a szénhidrátok, zsírok és az elágazó láncú aminosavak anyagcseréjében, befolyásolja a sejtek növekedését, a glükózhomeosztázist, és a DNS-szintézist [23]. A férfiak és nôk átlagos niacinbevitele 38,8, illetve 30,4 mg/nap volt (2. táblázat), a hazai niacinekvivalens ajánlás: 18,0, illetve 15,0 mg/nap [1]. A korábbi két hazai táplálkozási vizsgálatban is bôséges volt az átlagos, niacinekvivalensben kifejezett bevitel mind a férfiak, mind a nôk csoportjában: 24,8 és 19,6, illetve 25,0 és 17,5 mg/nap [3, 4]. A FAO/WHO niacinekvivalensben kifejezett ajánlása felnôtt férfiak, illetve nôk számára 16, illetve 14 mg/nap, az angol ajánlás 17, illetve 13 mg/nap, az amerikai RDI 16, illetve 14 mg/nap [13, 14, 27]. Igen gazdag niacinforrások a húsok, húskészítmények, belsôségek, halak, teljes értékû gabonatermékek, kisebb mennyiségben tartalmazzák a vitamint a zöldség- és fôzelékfélék, gyümölcsök [5]. Változatos táplálkozással nem okoz gondot az ajánlott bevitel elérése. Az ENHR 2004 tanulmány 19 49, illetve 14 35 mg/nap beviteli értékeket mutatott, a jelenlegi vizsgálat adatai ebben a tartományban vannak [12]. A niacin (két rokonvegyület nikotinsav és a nikotinamid együttesének a neve) közvetve részt vesz a sejtek normális mûködésében. A nikotinsav nagy adagja (gyógyszer formában 2 6 g/nap) hatására értágulat, a VLDL-koleszterin keletkezésének gátlása, a lipoprotein(a)-szint csökkenése és a HDL-koleszterin-szint növekedése következhet be, a nikotinamid késleltetheti az IDDM kialakulását [14, 19, 25]. A 3. OTV-ban az átlagos C-vitamin-bevitel (aszkorbinsav) férfiak és nôk esetében 78,6, illetve 79,5 mg/nap volt (2. táblázat), kisebb a jelenlegi hazai ajánlásnál: 90 mg/nap mindkét nem számára [1]. A FAO/WHO-ajánlás a felnôtt férfiak és nôk számára 45 mg/nap, az angol ajánlás 40 mg/nap, az amerikai RDI 90, illetve 75 mg/nap [13, 14, 27]. A korábbi hazai vizsgálatok közül az elsôben mindkét nem átlagos C-vitaminbevitele kisebb volt, mint a jelenlegi eredmények: 76,9 és 68,8, de a második vizsgálatban nagyobb, azaz 102,6, illetve 95,2 mg/nap volt (3. ábra) [3, 4]. Közismert a friss zöldség- és fôn 1598 n ORVOSI HETILAP
zelékfélék, gyümölcsök C-vitamin-gazdagsága, a jelenlegi vizsgálatban azonban a zöldség- és gyümölcsfogyasztás elégtelen volt (a legalább 400 g/nap nemzetközi ajánlás helyett átlagosan 370 g/fô/nap), valószínûleg ezzel volt összefüggésben az ajánlást el nem érô bevitel. Az ENHR 2004 tanulmány adatai férfiak és nôk esetében 65 161, illetve 72 138 mg/nap bevitelt mutattak, a jelenlegi magyar adatok ebben a tartományban vannak [12]. A C-vitaminnak szerepe van a kollagén, neurotranszmitterek és a karnitin szintézisében, jelentôsen segíti a nem haem-vas felszívódását (a táplálékkal szervezetbe kerülô vas több mint 90%-a), ezenkívül antioxidáns hatása közismert. Felmerült a megfelelô aszkorbinsav-ellátottság szív- és érrendszeri, valamint egyes daganatos betegségek kockázatát csökkentô hatásossága, de egyelôre nem áll rendelkezésre elegendô adat ennek megerôsítésére (C-evidenciaszint) [18, 32]. Értékelés, megbeszélés A 3. OTV vitaminbeviteli eredményeit az ajánláshoz, valamint a korábbi két vizsgálat eredményeihez viszonyítva kedvezô és kedvezôtlen jelenségek egyaránt találhatók. Kedvezô jelenség a férfiak esetében az ajánlásnak megfelelô E-vitamin- és a mindkét nemben bôséges niacin-bevitel, a 3. OTV eredményei mindkét vitamin esetében jobbak voltak, mint a korábbi vizsgálatok adatai. Kedvezô a hazai vizsgálatokban elôször meghatározott biotinbevitel ajánlásnak megfelelô mennyisége. Ugyancsak kedvezô, hogy a retinolekvivalens-, a B 1 -, B 6 -, B 12 -vitamin-bevitel megfelelt az ajánlásnak, bár a jelenlegi vizsgálatban kisebb beviteli értékeket mutatott, mint a korábbiakban. Kedvezôtlen a jelenlegi vizsgálatban elégtelen B 2 - és C-vitaminbevitel, az elôbbi a 3. OTV-ban kisebb volt, mint a korábbi két vizsgálatban. A kedvezôtlen eredmények közé tartozik a hazai táplálkozási vizsgálatok során elôször meghatározott folát, pantoténsav és D-vitamin elégtelen átlagos bevitele. Valójában ezek az adatok arra utalnak, hogy a lakosság nem elhanyagolható része a vizsgálatban szereplô vitaminok mintegy felébôl nem fogyaszt elegendô mennyiséget. Ebben a vizsgálatban a férfiak átlagos bevitele 5, a nôké 6 vitaminból kisebb volt az ajánlott mennyiségnél. Az elemzés során kiderült, hogy a férfiak 89%-ának kalciferol-, 50%-ának retinolekvivalens-, 47%-ának folsav-, 45%-ának aszkorbinsav és 28%-ának riboflavin-bevitele nem érte el az ajánlás 70%-át sem. A nôk 93%-ának kalciferolból, 67%-ának folsavból, 48%-ának aszkorbinsavból, 42%-ának retinolekvivalensbôl, 23%-ának tokoferolból és 21%- ának riboflavinból az ajánlott mennyiség 70%-ánál kevesebb vitamin volt a táplálkozásában. Pantoténsavból nem történt a fentiek szerinti elemzés, de figyelemre méltó, hogy a férfiak bevitele az ajánlottnál 20, a nôké 40%-kal kisebb volt. Az elégtelen bevitelû egyének arányának életkor szerinti csoportokban való értékeléséhez a vizsgálatban részt vevôk száma nem volt elegendô. Ebben a vizsgálatban nem volt adatgyûjtés az étrend-kiegészítôk szedésérôl. Az Egyesült Államokban a III. National Health and Nutrition Examination Survey (NHA- NES) során 1999 2000-ben a megkérdezettek 35%-a számolt be étrend-kiegészítô rendszeres szedésérôl [29], más adatok szerint az USA-ban és Európában a lakosság 10 20%-a fogyaszt vitamin-, ásványianyag-készítményt. Nem biztos azonban, hogy a kiegészítésre szorulók élnek ezekkel a termékekkel. Egy másik amerikai vizsgálatban Continuing Survey of Food Intakes by Individuals (CSFII) éppen azok a nôk szedtek rendszeresen étrend-kiegészítôket, akik kerülték a zsírban gazdag élelmiszereket, és törekedtek a nagy vitamin- és ásványianyag-tartalmú táplálékok fogyasztására [29]. A megfelelô vitaminellátottság fenntartásában és a vitaminhiány megelôzésében a táplálkozás változatossága a legfontosabb tényezô, valamint az egészséges táplálkozás irányelveinek elterjesztése (perszonális intervenció), továbbá a közétkeztetés megnyerése egészséges étrendi kínálat megteremtése és kedvezôbb összetételû ételek elôállítása (nem perszonális intervenció) érdekében. Javíthatja a vitaminbevitelt az energiát adó tápanyagokban gazdag, de vitaminokban, ásványi anyagokban szegény élelmiszerek, ételek ún. üres kalóriák néven számon tartott táplálékok helyett a nagy mikrotápanyag-denzitású élelmiszerek rendszeres fogyasztása. Az adatfeldolgozást és az eredmények értékelését az Agrármarketing Centrum támogatta. Irodalom [1] Antal M.: Tápanyagszükséglet. In: Rodler I. (szerk.): Új tápanyagtáblázat. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 2005. [2] Bates, C. J.: Thiamin. In: Bowman B. A., Russel R. M. (szerk.): Present Knowledge in Nutrition. ILSI Press, Washington, DC. 2001. [3] Bíró Gy. (szerk.): Az elsô magyarországi reprezentatív táplálkozási vizsgálat (1985 1988) eredményei, I. kötet (1992), II. kötet (1993), Budapest. [4] Bíró Gy., Antal M., Zajkás G.: A magyarországi lakosság egy csoportjának táplálkozási vizsgálata 1992 1994 között. Népegészségügy, 1996, 77 (4), 3 13. [5] Bíró Gy., Lindner K.: Tápanyagtáblázat. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1998. [6] Bíró L., Kicsák M., Sági K.: 1. típusú cukorbetegségben megbetegedettek energia- és tápanyagbevitelének multicentrikus vizsgálata. Eredmények és összefüggések. Diabetologia Hungarica, 1999, VII (4), 243 251. [7] Bíró L., Zajkás G., Greiner E. és mtsai: Táplálkozási vizsgálat Magyarországon, 2003 2004. Mikrotápanyagok: ásványi anyagok. Orv. Hetil., 2007, 148, 703 708. [8] Carmel, R.: Folic acid; in: Shils, M. E., Shike, M., Ross, A. C., Caballero, B., Cousins, R. H.: Modern Nutrition in Health and Disease. Lippincott Williams & Wilkins, Baltimore, 2006. [9] Chow, Ch. K.: Vitamin E. In: Rucker, R. B., Suttie, J. W., McCormick, D. B., Machlin, L. J.: Handbook of Vitamins. Marcel Dekker, Inc, New York, 2001. [10] Collins, E. D, Norman, A. W: Vitamin D. In: Rucker, R. B., Suttie, J. W., McCormick, D. B., Machlin, L. J.: Handbook of Vitamins. Marcel Dekker, Inc., New York, 2001. [11] Czeizel E., Kalina Á.: A hyperhomocysteinaemia és következményeinek népegészségügyi korlátozása. Orv. Hetil., 2003, 144, 1981 1989. [12] Elmadfa, I., Weichselbaum, E.: European Nutrition & Health 2004. Karger, Vienna, 2005. [13] European Advisory Services, Expert Group on Vitamins and Minerals: Safe Upper Levels for Vitamins and Minerals. Brussels, 2003. ORVOSI HETILAP n 1599 n
[14] Food and Nutrition Board, Institute of Medicine, National Academies: Dietary Reference Intakes (RDIs): Recommended Intakes for Individuals. http:/www.iom.edu (CMS/3788/21371/21372.aspx [15] Herbert, V.: Vitamins and Minerals Plus Antioxidant Supplements. In: Herbert, V., Subak-Sharp, G. J.: Total Nutrition. St. Martin s Griffin, New York, 1995. [16] Holick, M. F.: Vitamin D; in: Shils, M. E., Shike, M., Ross, A. C., Caballero, B., Cousins, R. H.: Modern Nutrition in Health and Disease. Lippincott Williams & Wilkins, Baltimore, 2006. [17] Jacob, R. A.: Niacin. In: Bowman, B. A., Russel, R. M.: Present Knowledge in Nutrition. ILSI Press, Washington, DC. 2001. [18] Joint WHO/FAO Expert Consultation: Diet, Nutrition and the Prevention of Chronic Diseases. WHO, Geneva, 2003. [19] Kirkland, J. B., Rawling, J. M.: Niacin. In: Rucker, R. B., Suttie, J. W., McCormick, D. B., Machlin, L. J.: Handbook of Vitamins. Marcel Dekker, Inc., New York, 2001. [20] Központi Statisztikai Hivatal: Élelmiszermérlegek és tápanyagfogyasztás 2004. Budapest, 2006. http://www.ksh.hu [21] Leklem, J. S.: Vitamin B 6. In: Rucker, R. B., Suttie, J. W., McCormick, D. B., Machlin, L. J.: Handbook of Vitamins. Marcel Dekker, Inc., New York, 2001. [22] Miller, J. W., Rogers, L. M., Rucker, R. B.: Pantothenic Acid. In: Bowman B. A., Russel R. M.: Present Knowledge in Nutrition. ILSI Press, Washington, DC. 2001. [23] Mock, D. M.: Biotin. In.: Rucker, R. B., Suttie, J. W., McCormick, D. B., Machlin, L. J.: Handbook of Vitamins. Marcel Dekker, Inc., New York, 2001. [24] National Research Council: Recommended Dietary Allowances. National Academy Press, Washington, 1989. [25] Nicotinic acid and nicotinamide (niacin). In: Scientific Committee on Food, Scientific Panel on Dietetic Products, Nutrition and allergies: Tolerable Upper Intake Levels for Vitamins and Minerals. European Food Safety Authority: www.efsa.eu.int (pp. 121 134). [26] Olson, J. A.: Vitamin A. In: Rucker, R. B., Suttie, J. W., McCormick, D. B. Machlin, L. J.: Handbook of Vitamins. Marcel Dekker, Inc, New York, 2001. [27] Report of a Joint FAO/WHO Expert Consultation: Human vitamin and mineral requirements. Bangkok, 2002. [28] Rivlin, R. S., Pinto, J. Th.: Riboflavin (Vitamin B 2 ). In: Rucker, R. B., Suttie, J. W., McCormick, D. B., Machlin, L. J.: Handbook of Vitamins. Marcel Dekker, Inc, New York, 2001. [29] Rock Ch. L.: Multivitamin-multimineral supplements: who uses them? American J. Clinical Nutrition, 2007, 85 (suppl), 277S 2779S. [30] Rodler I., Bíró L., Greiner E. és mtsai: Táplálkozási vizsgálat Magyarországon, 2003 2004. Orv. Hetil., 2005, 146, 1781 1789. [31] Ross, A. C: Vitamin A and Carotenoids; in Shils, M. E., Shike, M., Ross, A. C., Caballero, B., Cousins, R. H.: Modern Nutrition in Health and Disease. Lippincott Williams & Wilkins, Baltimore, 2006. [32] Shrimpton, D., Richardson, D.: Vitamins and Minerals. Overview of Benefits and Safety. Health Food Manufacturers Association, 2003. [33] Traber, M. G.: E-vitamin; in: Shils, M. E., Shike, M., Ross, A. C., Caballero, B., Cousins, R. H.: Modern Nutrition in Health and Disease. Lippincott Williams & Wilkins, Baltimore, 2006. (Zajkás Gábor dr., Budapest 100, Pf. 52., 1476 e-mail: zajkasg@oeti.antsz.hu) Tisztelt Olvasónk! Kórházak, egészségügyi intézmények, tudományos társaságok szakmai és továbbképzô programjait, az egészségüggyel, az orvostudománnyal kapcsolatos pályázatok felhívásait, ösztöndíj-felhívásait és a kórházak, az egészségügyi intézmények pályázati hirdetményeit kedvezményes áron tudjuk közölni lapunkban. Szódíj: 20 Ft + áfa Elôfizetôink hirdetéseit 70 szó terjedelemig térítésmentesen jelentetjük meg. A hirdetés megrendelhetô e-mailen, a Budai.Edit@akkrt.hu címen. A számla kiegyenlítése átutalással vagy a kiadó által küldött csekk befizetésével lehetséges. n 1600 n ORVOSI HETILAP