NTP_HTAR. Tehergépj. TECH_08_D4_NTP projekt. Ignácz Ferenc gépészmérnök, gépjármű műszaki szakértő. CEU Konferenciaközpont, Budapest



Hasonló dokumentumok
elemzett közlekedk program

A es évek gyalogos és kerékpárosok részvételével bekövetkezett balesetek kutatása

Intelligens közlekedési rendszerek hazai bevezetésének várható hatása az úthálózaton a torlódásos időszakok alakulására


Hogyan járulhat hozzá a Rendőrség a közúti közlekedésbiztonság további javításához? Budapest, november 30.

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. Alf Martiensen

Tájékoztató az AREC évi ütközési kísérleteiről és az EVU évi Kongresszusának előadásairól

A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram

Kiss Csaba r. alezredes ORFK OBB OBB főtitkf. Motorkerékp. Európai Motorkerékpárosok Fóruma Budapest, március 5.

A Közúti Közlekedés Szabályai TERVEZET. Általános koncepció Lényeges kerékpárosokat érintő javaslatok

A közúti közlekedésbiztonság aktuális kérdései

pjárművek diagnosztikai

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

Baleseti góckutatás a Fővárosban

KRESZ Szabolcs-Szatm. szló

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás?

A közúti közlekedés biztonsága

A húsvéti ünnepi időszak rendőri feladatai

Az öregedő társadalom közlekedésbiztonsági kérdései

Fiatal gépjárművezetők balesetei: összefüggés a balesetek típusa és helye között

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

03/ /11 C,G,J régi 38. Hátsó ködlámpa 00/ /10 B,G,J 39. Sebességmérő műszer 00/ /12 C,G,J 40. Motorkerékpár

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

sávos problémakör a hazai gyorsforgalmi utakon és autópályákon

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

Évszakváltás a közlekedésben

A hazai vasúti átjárók közlekedésbiztonsági elemzése. Gábor Miklós, tud.főmunkatárs (KTI Nonprofit Kft Közlekedésbiztonsági Központ)

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A rendőrség és az ORFK-OBB szerepe a gyermekek és a kerékpárosok közlekedésbiztonságának fejlesztésében

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

Rendőrkapitányság Szekszárd Mellékletek

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

Forgalomtechnikai beruházások 1. Korlátok 2. Körforgalmak

A közutakon alkalmazott kerékpáros átvezetések a forgalomtechnikus szemével. Mocsári Tibor főmérnök

Közlekedésbiztonsági szemléletformálás az önkormányzatokban

A gépjárművezető képzés jelentősége a közúti közlekedésbiztonság szempontjából

zlekedésben Dr.-habil BME KözlekedK

A kerékpározás jelene és jövője

A sok jelzőtábla zavaró. Dr. Debreczeni Gábor előadása

VESZPRÉMI RENDŐRKAPITÁNYSÁG N O V E M B E R

Problémák és megoldások:

Személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma I-IV. hónap

A kerékpárosokra vonatkozó fontosabb KRESZ szabályok

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

makrogazdasági (BIOÜZEMANYAGOK) Készítette: Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Jövedéki Igazgatóság Budapest 2006.

Láthatósági szimulátor éjszakai és csökkentett látási viszonyok közötti közlekedési balesetek megelőzésének oktatására

A-Veszélyt jelző táblák

Jelzőőri tevékenység oktatása

Az országos közúthálózaton elvégzett közúti biztonsági felülvizsgálat gyakorlati tapasztalatai

Alkalmazott rendszerek Anyaguk szerint: Beton elemek Acél l elemek Rendszerük k szerint: zámítással igazolt Ütközési kísérlettel k igazolt 3 AZ ELŐÍR

nyi.eu www

MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK A KÖZÚTI FORGALOMBAN - GÖDÖLLŐ

Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések. László János Magyar Kerékpárosklub

FORGALMÁSZ NAPOK. a Biztonságosabb utakért - láthatóság, vezetőkorlátok, baleseti elemzések. Sopron, június

VILLAMOS PÁLYP FENNTARTÁSA ESETTANULMÁNY

A KTE közlekedésbiztonsági tevékenysége

A hazai vasúti átjárók közlekedésbiztonsági elemzése

Autóipari beágyazott rendszerek. Kockázatelemzés

A budapesti villamosbalesetek jellemzői és tapasztalatai

17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák

Villamosközlekedés biztonsága a hazai körforgalmainkban: kötöttpálya vagy kötött a pálya?

1_2 Vontathatóság meghatározása


GÉPJÁRMŰVEK AKTÍV ÉS PASSZÍV BIZTONSÁGI RENDSZEREI. Dr. Szabó József Zoltán egyetemi docens Előadása alapján

szintválaszt a Magyar- Angol Tannyelvű

A fényvisszaverő kontúrjelölés magyarországi bevezetéséről a július 10. után először forgalomba helyezett (új) járművek esetében

A kerékpár forgalomban tartása és kötelező felszerelése

Közlekedésbiztonságot javító fejlesztések az országos közúthálózaton. Nagy Zoltán Magyar Közút NZRT

A közlekedésbiztonság az egészségügy szemszögéből nemzetközi kitekintés

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

Összefogás a közlekedőkért

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI SZERVEZET BEMUTATÁSA. KTE KÖZLEKEDÉSTECHNIKAI NAPOK Budapest, május 07. dr. Becske Loránd főigazgató

Gondolatok a jövőj. Borbás s Lajos titkár Manufacturing 2010 A GTE XX Nemzetközi zi Gyárt. rtás s Konferenciája Október /17

Tájékoztató a évi munkabalesetek országos alakulásáról

iskoláskorban skorban Székely Judit SE I. sz. Gyermekklinika PDF created with pdffactory Pro trial version

16. Veszélyt jelző táblák

2. A KERESZTMETSZETI GÉPJÁRMŰFORGALOM ADATAI

zlekedésben Dr.-habil egyetemi tanár PTE MIK

Közlekedésbiztonság. Készítette: Szűcs Tamás

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Pay As You Drive. Annyit fizetsz, amennyit vezetsz

Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap

Tehergépkocsi és mezőgazdasági járművek kanyarodási jellemzőinek kísérleti vizsgálata

13. Utasítást adó jelzőtáblák

Nem biztos, hogy biztosított

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

Közúti ITS alkalmazások az elmúlt évtizedben. Tomaschek Tamás Attila Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály

Gyalogos elütések szimulációs vizsgálata

A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet zvédelmi Szabályzatr. lyzatról. Villamos és mvédelmi berendezések

ÉRDEKVÉDELEM-ÉRDEKKÉPVISELET. Kockázatértékelés - munkavédelem - az alkalmazottak érdekképviselete, a munkavédelmi képviselő helye szerepe.

LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák

Átírás:

pjármű balesetek vizsgálata korlátozott látási körülmk lmények közöttk TECH_08_D4_NTP projekt Ignácz Ferenc gépészmérnök, gépjármű műszaki szakértő

Haszongépj pjárművek észlelhetősége korlátozott látási l viszonyok közöttk A haszongépj pjárművek esetében az éjszakai közlekedk zlekedés s aránya 20 %, amely részesedés s a modern logisztikai módszerek m alkalmazásával (pl. just in time) várhatóan an tovább fog növekednin Meghatároz rozó a tehergépj pjárművek oldalának és s hátsh tsó részének láthatl thatósága Az Európában előírt és s használt oldalsó és s hátsh tsó világító berendezések és fényvisszaverő prizmák k csak korlátozott láthatl thatóságot tudnak biztosítani tani

Haszongépj pjárművek észlelhetősége korlátozott látási l viszonyok közöttk A szignálk lkép p kialakulásának befolyásol soló tényezői: Rossz látási l viszonyok (sötéts tség, alkonyat, kedvezőtlen időjárási viszonyok) Világítóberendez berendezések elszennyeződése se (pl. kerekek által felcsapott szennyeződés s miatt) Idősebb jármj rművek elöregedett izzóinak inak lecsökkent fényerejef További baleseti kockázatot jelent Modern, gyors személyg lygépkocsik és s az alacsony motorteljesítm tményű haszongépj pjárművek közötti k jelentős s sebességk gkülönbség

A késői k és s hibás s partnerfelismerés s következmk vetkezményei Személyg lygépkocsi haszongépj pjármű ráfutásos- és s oldalsó aláfut futásos balesetek

A személyg lygépkocsi-tehergépkocsi balesetek veszélyess lyességének jellemzői i a korlátozott észlelhetőség g szempontjából A személyg lygépkocsi vezetője nem, vagy későn k n ismeri fel a tehergépkocsit A személyg lygépkocsi vezetője nem tehergépkocsinak azonosítja a közlekedési terében lévől járművet A személyg lygépkocsi vezetője a tehergépkocsi sebességét t rosszul méri m fel és s a ráfutr futásos ütközés s ezért következik k be A sötétbens tben-alkonyatkor törtt rténő halálos los személyg lygépkocsi balesetek esetében kis mértm rtékű túlreprezentáltságról l beszélhet lhetünk

4363 Európában és s Magyarországon gon törtt rtént tehergépkocsi baleset elemzése A vizsgált paraméterek kb. 15% hozható közvetlen vagy közvetett k kapcsolatba a korlátozott látási l viszonyokkal TGK-SZGK BALESETEK LAKOTT TERÜLETEN KÍVÜL % 40 35 30 25 20 15 NAPPAL ALKONY. SÖTÉTS. ÖSSZES 10 5 0 Tgkoldal.Szgk.front Tgk.front-Szgk.front Tgk.front-Szgk.oldal Tgk.front-Szgk.hátulja Tgk.hátulja-Szgk.front Egyéb

Korlátozott látási l viszonyok között k törtt rtént balesetek relatív gyakorisága ga 120,0% 98,2% 105,1% 100,0% 86,8% 80,0% 55,8% 60,0% 42,1% 53,4% 40,0% 22,6% 20,0% 0,0% KÖZÚT LAK. KÖZÚT NEM LAK. RAKHELY HATÁR ÁLL. PARKOLÓ BEZINKUT EGYÉB

A korlátozott látási l viszonyok közötti k balesetek aránya a normál l látási l viszonyokhoz képestk 3000,0% 2567,3% 2500,0% 2000,0% 1500,0% 1400,3% 1000,0% 532,6% 500,0% 125,7% 63,5% 44,5% 58,1% 299,7% 48,4% 155,6% 52,1% 0,0% SZEMBE HAL. ÜTKÖZÖT T AZONOS IR H ALADÓ JÁRMŰ KERESZTIRNYBA HAL. JÁRMŰNEK ÁLLÓJÁRM.ÜTKÖZÖTT STAB.VESZ.PÁLYAELHAG Y. FELBURULÁS SZILÁR D TÁG YNAK ÜTKÖZÖTT GYALOGOS ELÜTÉS KERÉKPÁR ELÜTÉS ÁLLAT ELÜTÉS EGYÉBB

Időzónák, amelyekben a korlátozott láthatl thatóság g fennáll Éves átlagban a korlátozott láthatl thatóság g a nap /24 óra/ 39%-a a (9,36 óra), amely jelentősnek tekinthető: NTP_HTAR A korlátozott látási l körülmk lmények közötti k balesetek részesedr szesedése se a napi láthatl thatósági arány csökken kkenésénél l nagyobb mértékben nő: n 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 50% 46% ja nuár február március április május jú nius KORLÁTOZOTT LÁTÁSI VISZONY HAVI ARÁNYA 38% 33% 29% 27% 27% 31% 35% jú liu s augu sztus szeptem ber október november 45% 52% december 56% 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 8,7% 11,9% január 9,0% 11,9% február 8,1% 8,1% március A korlátozott látáskori balesetek nagyobb részesedése 6,9% 4,5% április 6,9% 5,3% május 7,8% 4,1% június 7,6% 3,9% július BALESETEK HAVI SZÁZALÉKOS ELOSZLÁSA 8,3% 5,3% augusztus 8,0% 6,2% szeptember 8,4% 8,2% október 9,7% 13,7% november 10,6% 16,8% december KORLÁTOZOTT LÁTÁSI VISZONYOK KÖZÖTT BEKÖVETKEZETT BALESETEK HAVI SZÁZALÉKOS ELOSZLÁSA A négy n téli t hónapban h (I, II, XI, XII) törtt rténik a korlátozott láthatl thatósággal összefüggésbe hozható balesetek 54,3 %-a% Korlátozott látási l viszonyok között k lakott területen kívül k l 20%-al több t baleset törtt rténik

A korlátozott és s a jój láthatósági körülmk lmények között k bekövetkezett balesetek összehasonlításasa A balesetek súlyossága korlátozott látási viszonyok esetében: Az egyes kártípusok alakulása a normál látási viszonyokhoz képest: 300,0% 250,0% 200,0% 350,0% 300,0% 250,0% 150,0% 100,0% 50,0% 0,0% 207,5% 246,1% 277,1% HALÁLOS SÚLYOS KÖNNYŰ 1-10eFT KÖZ. 31,1% 36,5% 10-100eFT KÖZ. 59,0% 100-500eFT KÖZ. 139,9% 0,5-1,5MFT 254,9% 1,5MFT FELETT 200,0% 150,0% 100,0% 50,0% 0,0% 229,9% 241,8% 324,6% 241,1% JÁRMŰKÁR ÁRUKÁR EGYÉB KÁR ÖSSZESEN A tehergépkocsik észlelhetőségének javításával val a tgk-szgk balesetek mintegy 9-109 %-ban% lehetne jelentős s baleset-megel megelőzési hatást elérni Ennek alapján n jelentős s kiadáscs scsökkenéssel lehet számolni

A korlátozott látási viszony esetén bekövetkezett balesetek résztvevőinek aránya (nappali baleset valószínűsége 100%) A korlátozott látási viszonyok között bekövetkezett többjárműves balesetek aránya 350,0% 311,2% 120,0% 300,0% 100,0% 250,0% 200,0% 175,0% 80,0% 150,0% 60,0% 111,1% 89,2% 86,0% 85,8% 107,6% 100,0% 70,4% 56,6% 49,0% 40,0% 45,8% 85,2% 50,0% 16,4% 59,0% 45,9% 20,0% 0,0% NINCS MÁSIK SZGK. TGK. AUTÓBUSZ MOTORKER. KERÉKPÁR GYALOGOS MEZG.JÁRMŰ VASUTI JÁR. EGYÉB 0,0% 1 JÁRMŰ 2 JÁRMŰ 3 JÁRMŰ 4 JÁRMŰ 5 JÁRMŰ Motorkerékp kpárral, kerékp kpárral, és s mezőgazdas gazdasági gi jármj rművel törtt rténő ütközés valósz színűsége korlátozott látási l viszonyok között k nagyobb Korlátozott láthatl thatóság g estén n a két-három k jármj rműves balesetek bekövetkez vetkezésének valósz színűsége 7,6%-kal megnő

A személyi sérüléssel s ssel járój balesetek számar marányai A személyi sérülésekkel s sekkel járój balesetek aránya a láthatl thatósági problémák k esetében mintegy megduplázódik, dik, 12,6 %-ra% növekszik: n - Halálos los baleset esetén n 1,2%-ról l 2,3%-ra - Súlyos sérüléssel s ssel járój baleset esetén n 2,7 %-ról% l 5,6 %-ra% - Könnyű sérülés s esetén n 2,1 %-ról% l 4,7 %-ra% nőn személyi sérüléssel s ssel járó balesetek aránya Megállapítások: A látási viszonyok romlása nagymértékben befolyásolja a baleset kimenetelét, súlyosságát Egyértelműen kijelenthető hogy, a romló láthatósági viszonyok a növekvő anyagi kár vagy a súlyosabb személyi sérülés irányába tolják el a baleset kimenetelét

Megelőzést célzc lzó intézked zkedések és s előírások: Az ENSZ/EGB keretén n belül l már m r 1975-ben végeztek v et és javasolták, elsősorban sorban a tehergépj pjárművek hátsh tsó részének jobb felismerhetőségét t biztosító berendezések használat latát A kérdk rdéskör r fontossága ellenére egészen 1997-ig nem törtt rtént jelentősebb áttörés, amikor az ENSZ/EGB WP 29 szabályoz lyozásában lehetővé tette a haszongépj pjárműveken a passzív v világítástechnikai eszközök k használat latát A haszongépj pjárművek fényvisszaverf nyvisszaverő eszközeire zeire vonatkozó egységes ges feltételeket teleket az ENSZ EGB 104. sz. előírása tartalmazza (Azoknak a fényvisszaverf nyvisszaverő megjelöléseknek a jóváhagyj hagyására alkalmazzák, k, amelyek megnövelik a nehéz és s hosszú járművek, valamint pótkocsijuk p láthatl thatóságát és s felismerhetőségét.) t.)

Az ajánlhat nlható passzív v világítástechnikai megoldás

Korlátozott látási l viszonyok között k végzett v tehergépkocsi közlekedk zlekedés jelentősen növeli n a rossz észlelhetőségből l származ rmazó veszélyhelyzeteket és s ezáltal a baleseti kockázatot Lakott területen kívül k l főképpen f / 40 % / a személyg lygépkocsi mellső része ütközik a tehergépkocsi oldalával, míg m g autópály lyán n a személyg lygépkocsi tehergépj pjárművekre törtt rténő ráfutása a meghatároz rozó / 60 % / Az autópály lyákon lassan haladó tehergépj pjárművek jelentik a másik m veszélyforr lyforrást A haszongépj pjárművek láthatl thatóságát, t, különösen k a kontúrok érzékelését egyértelm rtelműsíthetik thetik az un. passzív v világítástechnikai megoldások Fényvisszaverő csíkok alkalmazásával megelőzhet zhető-,, vagy csökkenthet kkenthető lenne számos olyan tipikus baleseti forma, amely a haszongépj pjárművek korlátozott láthatl thatóságára vezethető vissza

Köszönöm m megtisztelő figyelmüket.