Pszichopatológia I. A kognitív struktúra zavarai Az emberi psziché elemei (Eysenck) 1. Kognitív struktúra Észrevevésérzékelés Figyelem Emlékezés Gondolkodás értelmesség 2. Affektív struktúra Emóció Indulat (affektus) Hangulat (thymia) Közérzet (phoria) Az emberi psziché elemei (Eysenck) 3. Konatív struktúra 4. Biológiai struktúra Akarati élet Jellem karakter Pszichomotórium - magatartás Reflex Ösztön Motiváció Szükséglet 5. Tudat 1
A kognitív struktúra I. Érzékelés és észlelés zavarai Érzékszervi károsodásból eredő zavarok Kvantitatív (mennyiségi) zavarok Kvalitatív (minőségi) zavarok 1. Az érzékszervi károsodásból eredő zavarok nem tartoznak szorosan a pszichiátria témakörébe. A kognitív struktúra 2. Kvantitatív zavarok Hiperesztézia (túlérzékenység) Hipoeztézia (csökkent érz.) 3. Kvalitatív zavarok a. Észrevevés abnormalitásai Külvilág elidegenése Megzavart érzékelés A kognitív struktúra Időélmény zavarai Térélmény zavarai Testséma zavara:» Deperszonalizáció» Fantomfájdalom» Doppelt orientáció Realitás-érzet zavara:» Valóság téves megítélése» Derealizáció tévely 2
Az észrevevés tartalmi zavarai Illúzió» Figyelmetlenség» Geometriai illúzió» Pareidolia» Kóros illúzió Hallucináció / pszeudohallucináció» Látási» Hallási» Szaglás- és ízérzésbeli» szervérzési Az észrevevés tartalmi zavarai Képzetanomáliák» Emlékezési h.» Deja vu» Dreamy state» Pseudologia phantastica» Confabulatio A figyelem és zavarai A figyelem lehet: Önkéntelen vagy szándékos A figyelem általános jellemzői: Koncentráció: irányultság és terjedelem Vigilitás: éberség Tenacitás: leköthetőség, mozgékonyság A figyelem zavarai e területeket érintik és + vagy irányúak lehetnek, pl.: 3
A figyelem és zavarai a. Koncentráció Dekoncentráció (pl. neurózisban) Fokozott koncentráció (pl. paranoiditásban) b. Vigilitás Hypervigil (pl. mánia, schizophrenia) Hypovigil (pl. depresszió) c. Tenacitás Hypertenax (pl. depresszió, paranoiditás) Hypotenax (pl. mánia) Az emlékezés és zavarai Alapfogalmak: Megjegyzés megőrzés felidézés Az emlékezés lehet: Rövid idejű Tartós Az emlékezést befolyásolja: Időtényező Emlékezeti anyag sajátosságai Személyiségi tényező (pl. vizuális, auditív, stb.) Gyakoribb emlékezési zavarok 1. Rövid távú emlékezet: Gyengül dementiában, oligophreniában Korzakov sy.: súlyos megjegyzési zavar, tér- és időbeli dezorientáció, confabulatio, a betegségbelátás hiánya jellemzi. 2. Tartós emlékezet: Lacunaris v. szigetszerű Diffúz (először a friss emlékek vesznek el) 4
Gyakoribb emlékezési zavarok 3. Kombinált emlékezetzavar: a. Időben körülírt: Cograd Retrograd Anterograd b. Szisztémás: Organikus (pl. afáziaban) Funkcionális (pl. katatóniában) A gondolkodás zavarai A gondolkodás folyamata: Inger asszociáció mérlegelés ítéletalkotás következtetés reakció A gondolkodás folyamatának bármely szakaszán kialakulhat zavar, melyek általában Alaki Tartalmi jellegűek. A gondolkodás alaki zavarai 1. Kvantitatív zavarok» Felgyorsulás (pl. mániában, kritikátlanságban nyilvánul meg)» Meglassulás (pl. depresszióban) 2. Kvalitatív zavarok» Asszociációs zavarok, pl. inkoherencia (pl. schizophrenia, mánia)» Zárlat: a gondolatok elakadása, a kliens elvonásként élheti meg (pl. schizophr.) 5
A gondolkodás alaki zavarai» gondolattolongás (pl. schizophreniában) a gondolattartalmak egyidejűleg jelentkeznek» Gondolatrohanás (pl. mániában)» Tévelyötlet : irreális gondolatok bizonyosságként jelentkeznek» Gondolatátvitel» Gondolatelvonás» Kuszaság, inkoherencia: pl. transzcendens értelmű vagy paralógiás (nem célszerű). (schizophreniában) A gondolkodás tartalmi zavarai I. Fóbia: Valamely helyhez, tárgyhoz, állathoz, személyhez kapcsolódó gyakran legyőzhetetlen szorongás. II. Kényszer: Az akarattól függetlenül a tudatba toluló énidegen tartalom vagy ellenállhatatlan cselekvés. A gondolkodás tartalmi zavarai A kényszerek típusai: Rögeszmék (obsessziók) Kényszercselekvések (kompulziók) A rögeszmék lehetnek: Kényszergondolatok kényszerimpulzusok 6
A gondolkodás tartalmi zavarai III. Téveszmék: Kóros forrásból eredő, az énre vonatkozatott téves ítélet. A téveszmék lehetnek: Elsődlegesek: nem vezethetőek le más történésekből Másodlagosak: levezethetőek pl. hallucinációból. Nagyzásosak v. megalománok Önkicsinyítésesek vagy mikrománok A gondolkodás tartalmi zavarai Indukált doxasma: A kliens átadja a téveszméit és a másik egyén azt elfogadja. A téveszmék csoportosulhatnak egyetlen téma köré (rendezettség) vagy lehetnek rendezetlenek. A gondolkodás tartalmi zavarai Megalomán doxasma pl.: Mikromán doxasma pl.: Feltalálásos Vallásos Erotomán Üldöztetéses Meglopatásos Féltékenységi Perlekedési Önvádlásos v. bűnösségi Nihilisticus hypochondriás 7
Az értelem és zavarai Értelem (intelligencia): A személyiség globális képessége a tanulásra, fejlődésre, alkalmazkodásra, alkotásra. Az értelem zavarainak fokozatai: 1. Debilitás (IQ 69-50) 2. Imbecillitás (IQ 49-36) 3. Idiócia (IQ 35 alatt) 8