Rehabilitáció-habilitáció

Átírás

1 Szöllősyné Juhász Csilla Rehabilitáció-habilitáció Rehabilitáció:a WHO szerint: egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási és szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességeinek fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének és önálló életvitelének erősítése. Célja a társadalomba való visszaillesztés. Komplex folyamat a rehabilitáció. Habilitáció - beillesztés 1

2 A rehabilitációs szemlélet változása Jótékonysági vagy tragikus modell nem a fejlesztés, a terápia, a nevelés-oktatás játszik döntő szerepet, hanem karitatív módon, főként anyagi javakkal próbálják meg pótolni, amit a természet elvett vagy megtagadott a fogyatékos embertől. A rehabilitációs szemlélet változása Orvosi, vagy egészségügyi modell az érintett személyt a permanens páciens szerepébe bújtatja, akinek intézmények, szolgáltatások által biztosított terápiára, kezelésre van szüksége, a terápia meghatározását a páciens -nél szakmailag jobban felkészült szakemberek végzik, és neki, mint páciensnek csak csekély beleszólási, választási, döntési lehetősége van. 2

3 A rehabilitációs szemlélet változása Szociális modell Peter Lamming- Disabled Person s International független életvitel mozgalom (independent living movement) Az akadályozott emberek szervezetei felállították a saját szociális modelljüket, ami meghatározza, hogy mi jelenti az igazán korlátozó, akadályozó tényezőt az életükben: a. a fogyatékossághoz, akadályozottsághoz kapcsolódó társadalmi attitűd, b. az őket körülvevő fizikai és személyi környezet elérhetetlensége c. a nagy intézmények (pl. törvényhozás, nevelés-oktatásügy, egyház, egészségügy stb.) hagyományos politikája és gyakorlata A fogyatékosság meghatározása Egészség betegség károsodás fogyatékosság rokkantság Egészség: az egyén teljes testi, lelki és szociális jóléte, nem csupán a betegség hiánya. Akkor egészséges, ha nem beteg és nem fogyatékos, + testi, lelki, szociális jólét. Károsodás:az ember pszichológiai, fiziológiai szerkezetének, funkciójának bármiféle rendellenessége, esetleg hiánya. A szervezet biológiai működésének zavara. Pl.: depresszió (pszichológiai működési zavar), szorongás (pszichológiai), sérült testrész, szerv, beszűkült tüdőfunkció. Károsodás, sérülés: a biológiai működés valamilyen zavara, ami szervi szinten jelentkezik. Lehet fejlődési rendellenességből eredő, öröklött, szerzett vagy betegségből eredő. 3

4 A fogyatékosság meghatározása Értelmezési nehézségek Kultúra és kor függő Normalitástól való eltérés negatív tartalom: csökkent értékűség Betegség fogyatékosság A fogyatékosság és a rokkantság meghatározása elsősorban szociális és foglalkoztatási területet érint és a elsősorban itt keresendő a megoldás is. Definíciók, megközelítések Jogi Gyógypedagógiai - korai életkortól, a személyiség fejlődését hátrányosan befolyásolhatja Orvosi kezelés Szociális általános társadalmi kérdésként kezeli A fogyatékosság a normális emberi léthez szükséges tevékenységek végrehajtásának akadályozottsága vagy képtelensége. WHO A fogyatékosság meghatározása Fogyatékossággal élő emberek: Fogyatékos személy: az aki érzékszervi, különösen a látás, hallás, mozgás értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetve a kommunikációja korlátozott és ez számára tartós hiányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. Eleinte speciális nevelési igényű személyek, majd sajátos nevelési igényű (SNI-EU-konform), de legtágabban a gyógypedagógiai segítséget igénylő személyek vált elfogadottá 4

5 A rokkantság meghatározása Társadalmi részvétel korlátozottsága, amely a károsodás ill. a fogyatékosság miatt alakul ki és mely korlátozza az egyént (kora, neme, gazdasági, szociális és kulturális tényező által meghatározott) szerepének betöltésében. A rokkantság az egyén és természeti és társadalmi környezet kölcsönhatása. Kontextuális tényezők: Környezeti - közvetlen ill. tágabb Személyes: életkor, nem, motiváltság, stb A rehabilitáció fajtái orvosi pedagógiai pszichológiai foglalkoztatási szociális 5

6 A rehabilitáció fajtái Orvosi rehabilitáció feladata: a lehetséges segítségnyújtás, mely a további károsodások kivédésére irányul, valamint az egészségi és funkcionális állapot helyreállítását célozza meg. Pszichológiai rehabilitáció feladata: elsősorban a sérült emberek lelki segítségnyújtása, mely kondicionálást jelent. Pedagógiai rehabilitáció feladata: oktató, nevelő munka kerül előtérbe, ill. a társadalom ép tagjainak a szemlélet formálása. Foglalkoztatási rehabilitáció feladata: a munkaviszonyban lévő vagy volt, csökkent munkaképességűvé vált személyek gyógyítása utáni munkába helyezése. (Egészségi állapotuknak megfelelő munkába.) Szociális rehabilitáció feladata: a rászorulót és környezetét érintő olyan intézkedés, amely a fogyatékkal élő ember beillesztését segíti elő és védi az érdekeit. AZ ORVOSI, A PEDAGÓGIAI ÉS A SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓ RÉSZESEDÉSE A FOLYAMATBAN PSZICHO-SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓ SÉRÜLT, AKADÁLYOZOTT EMBER ORVOSI REHABILITÁCIÓ 6

7 Életkor Intézményrendszer felsőfokú oktatás (speciális) szakképzés család 18 középfokú lakóotthon 16- oktatás iskola pedagógiai otthoni iskolai gyógyped. iskolák szakszolg. ellátás (együtt-) nevelés fejlesztő iskolai oktatás fejlesztő felkészítés 7- (fejl.felk.) (fejl.felk.) 6- szakértői és rehab. bizottság (vizsgálat) 5- óvoda korai pedagógiai otthoni nappali 3 - fejlesztő szakszolg. ellátás bölcsőde intézmény központok korai fejlesztés szakértői és rehab. bizottság (vizsgálat) Nemzetközi ápoló- Pető c salád gondozó 1- Intézet korai fejlesztés otthon (eü.) orvosi vizsg.dg. (neurohabilitáció) sérülés (születés előtt, 0- születés alatt v. után) márkus, e. 13 Intézményrendszer a fogyatékos személyek szolgálatában A fogyatékosság okai: Genetikai ok Kromoszóma rendellenesség Terhesség alatt létrejövő rendellenességek: anyagcsere betegségek, fertőző betegségek,stb. Szülés alatt létrejövő rendellenességek Új szülött kori rendellenességek Utána bekövetkező betegségekből, balesetekből kifolyólag. Bárki bármikor fogyatékossá válhat 7

8 A fogyatékosság fajtái Érzékszervi - látás, hallás Mozgásszervi Értelmi Beszéd Érzelmi-akarati Halmozott Jellemzők, életkori sajátosságok 8

9 Történelmi áttekintés Természeti népeknél -elfogadás, felülértékelés, megtűrés Ókorban-Taigetosz Felvilágosodás-gyermekbetegségek, gyermekhalálozás megelőzése XIX. században az öröklés, a nevelés következménye Speciális pedagógiai módszerek és intézmények debil, imbecill, idióta Történelmi áttekintés XX. században IQ fogalma-turner diagnosztika -Binet intelligencia kor x 100 életkor szociális értékelő skála-vineland etiológiai kutatások szeparáció helyett integráció 9

10 Fogalom meghatározás Tágabb: fejlődési zavar, alapja idegrendszeri (agyi) elváltozás, amely örökletesen vagy a fejlődés folyamán az iskoláskor végéig keletkezik s a sérülés következménye a megismerő tevékenység és a szociális alkalmazkodóképesség enyhébb vagy súlyosabb zavara Szűkebb: fejlődési zavar jelölésére használható, amelynek alapja a neuro-endokrin rendszer öröklött, a magzati élet folyamán, születéskor vagy a legkoraibb gyermekkorban - betegség következményeként - létrejött zavara, melynek következtében az egész személyiség fejlődése különleges. A speciális személyiségfejlődés előterében a megismerő tevékenység, az intelligencia, különösképpen az elvonatkoztatás és általánosítás olyan állandósult zavara áll, amely miatt nehezített vagy lehetetlen a társadalmi alkalmazkodás. Kritériumok Társadalmi kritérium Ha az értelmi fogyatékos egyén képességeinek megfelelő szinten élhet, munkát végezhet, akkor alacsonyabb intelligenciaszint mellett is képes a társadalom követelményeinek megfelelni és adott szociális miliőre jellemző életmódot folytatni. Biológiai kritérium Az idegrendszeri károsodás önmagában nem jelent értelmi fogyatékosságot. Az értelmi fogyatékosság nem betegség, hanem örökletes úton vagy valamilyen betegség következtében létrejött, visszamaradt kóros állapot Pszichológiai kritérium megismerő tevékenység sérülése, tartós zavara, az intelligencianívó kóros csökkenése Pedagógiai kritérium tanulásban akadályozottság - nem az enyhén értelmi fogyatékos A tanulási akadályozottság, a tanulási zavar és a tanulási nehézség együttesen és az enyhe értelmi fogyatékosság alkotják a tanulási problémák/korlátok körét. 10

11 Szómagyarázat Tanulási nehézség - egy-egy iskolai helyzetet érint, átmeneti jelleggel Tanulási zavar- egy képesség terület működésében meglévő tartós és súlyos problémák Tanulási akadályozottság - több területet érintő, mélyreható, tartós és súlyos IQ pontok 100 Az értelmi fogyatékosság elnevezése Mai osztályozási rendszer A WHO régebbi osztályozása Tradicionális osztályozás IQ pontok Tanulási 80 Határeset 75 akadályozottság Enyhe (mild) értelmi 70 fogyatékosság 65 felnőtteknél a szellemi kor 65 Debilitás év között van, képesek 60 dolgozni, jó szociális 55 kapcsolatokat fenntartani

12 IQ pontok Az értelmi fogyatékosság elnevezése Mai osztályozási rendszer A WHO régebbi osztályozása Tradicionális osztályozás IQ pontok Középsúlyos (moderate) 50 értelmi fogyatékosság felnőtteknél a szellemi kor 6-9 év között van, képesek Imbecillitás meghatározott fokú önállóság elérésére, adekvát 40 kommunikációra 35 Súlyos (severe) értelmi 35 fogyatékosság Értelmi 30 felnőtteknél a szellemi kor 3- Súlyos imbecillitás, idiócia 30 akadályozottság 6 év között van, állandó 25 támogatásra van szükségük Legsúlyosabb (profaund) 20 értelmi fogyatékosság 15 felnőtteknél a szellemi kor 3 15 Idiócia év alatt van, a mozgás, a kommunikáció, az önellátás 5 súlyosan korlátozott Az értelmi fogyatékosság okai Öröklés- anyagcserezavar (pl.: fenilketonuria) Kromoszómaanomáliák ( pl.:down-syndróma) Intrauterin károsodások Szülési sérülések Fertőzések-vírus,bakterium 12

13 Klinikai tünetek A klinikai tünetek az intelligencia deficittől függenek Enyhe kategória: 5-7 év közötti diagnózis ritkábbak a szomatikus zavarok külsőleg normál megjelenés általában gyakoribbak a viselkedési és pszichiátriai zavarok a pszichomotoros fejlődésben szokatlan, eltérő jelenségek Középsúlyos kategória: Klinikai tünetekben és külső megjelenésben átmenet a két csoport között Súlyos, igen súlyos kategória: Klinikai tünetek korai diagnosztizálhatóság szomatikus betegségek, fejlődési rendellenességek gyakoribbak diszmorfiás jelek (arc, fejforma, fogak stb.) súlyos viselkedési és pszichiátriai zavarok egyidejűleg több fejlődési zavar is előfordul Gyanújelek Csecsemőkorban: az önállóság késése a játéktevékenység elmaradása inadekvát szociális reakciók korai hangulati, alvási, táplálási problémák gyakori szomatikus betegségek a külső megjelenésben eltérések, diszmorfiák Óvodás korban: nagyfokú pszichomotoros éretlenség expresszív (kiejtésbeli) vagy receptív (az észlelésben,megértésben van a hiba) beszédzavar ügyetlen szociális interakciók fokozott frusztráció miatt magatartási zavar, szorongás, agresszió 13

14 Az értelmi fogyatékosok jellemzése 1) Enyhe értelmi fogyatékosok Testi fejlődésük és az egyszerűbb viselkedésformák kialakulása teljesen ép fejlődésmenetet mutathat. A fejlődés zavara csak a magasabb fejlettségi szinteken és a magasabb pszichés funkciókban mutatkozik meg. A tanulmányaikat befejező fiatalok műveltségükkel, közösségi alkalmazkodó-képességükkel, munkakészségükkel olyan fejlődési szintet érnek el, hogy életüket képesek lesznek önállóan is vezetni. Megállják helyüket egyszerűbb munkakörökben, társadalmi szerepekben, a házasságban és megfelelően felnevelhetik gyermekeiket. Az életben rájuk váró feladatok megoldásában az iskolában szerzett ismereteken túl a kontaktuskészségnek, a munkakedvnek, a kitartásnak, a kiegyensúlyozott érzelmi életnek náluk fontosabb szerepe van. Az értelmi fogyatékosok jellemzése 2) Középsúlyos értelmi fogyatékosok Anomália, rendellenesség megjelenésében és magatartásában A fejlődési zavar szinte a fejlődés minden területén megnyilvánul: a mozgásfejlődésben, a szenzomotoros funkciókban, a szokáscselekvések kialakulásában, a beszédben és a szociális kapcsolatokban egyaránt. Nem lesznek képesek önálló életvezetéssel élni, csak védő, irányító környezet biztosíthatja számukra a megfelelő emberi életet. Fejlődésük az önkiszolgálás, a kis közösségekben szükséges helyes magatartási szokások kialakulása, a közvetlen környezet megismerése és az abban való eligazodás, az elemi munkák kitartó végzése terén mutatkozik meg. 14

15 Az értelmi fogyatékosok jellemzése 3) Súlyos értelmi fogyatékosok Halmozottan fordul elő fejlődési rendellenesség, alkati anomália Mozgásfejlődés alacsony szinten,mozgásos sztereotípiák, mozgási fogyatékosság Nem alakul ki a beszéd mimika, pantomimika, az önkifejezés Egész életükben kiszolgáltatottak, intézményes vagy családi gondozásra, ellátásra szorulnak Rendszeres és nagyon következetes szoktatás, nevelés Az értelmi fogyatékosok társadalmi rehabilitációja Függ a társadalom hozzáállásától és az iskolarendszer differenciáltságától. Enyhe értelmi fogyatékosok Jogaik, kötelességeik ismerete fontos! Jelentős része speciális iskolákban továbbtanul, kis segítség után felszívódnak Középsúlyos értelmi fogyatékosok Jobb képességűek: védett munkahely, rész munkafolyamatok Iskoláztatás hiányában állandó felügyelet Súlyos és igen súlyos értelmi fogyatékosok Alig, vagy nem képezhetőek, állandó és teljes felügyeletre szorulnak 15