ZÁRÓ JELENTÉS TECHNOLÓGIAI TRANSZFER ÉS INNOVÁCIÓS MEGOLDÁSOK ÉS BEAVATKOZÁSOK A DÉLKELET- EURÓPAI RÉGIÓK AGRÁR-ÉLELMISZER SZEKTORÁBAN" I
TARTALOMJEGYZÉK...I A PROJECT BEMUTATÁSA...1 Célkitőzések...1 A projekt szerkezete...2 NEMZETKÖZI HORIZONTÁLIS HÁLÓ (THN - TRANSNATIONAL HORIZONTAL NETWORK)...4 2.1 Dél-kelet európai (DKE - SEE) Profil...5 2.2 Munkacsoportok és dokumentumaik...15 Technikai Munka Csoportok (Technical Working Groups)...15 Munkadokumentumok (Working papers)...18 2.3 Innovációs eszközök...22 Innovációs Nap (Innovaday)...24 Modena - Innováció ("Modena Innova")...25 Az e1sı" (F1rst) Link: http://first.aster.it/...26 Kutatási katalógus Link: (The Catalogue of Research)...27 A pénzügyi tervek, támogatások és programok feltérképezése Link: (Mapping of the financial schemes on funding and programmes)...28 IPARD program Mezıgazdasági és vidékfejlesztési terv 2007-2013 Link: (Ipard Programme - Agriculture And Rural Development Plan 2007-2013)...28 Tudásgazdaság Link: (The Knowledge Economy)...28 Relációs SWOT analízis kérdıív Link: (Relational Swot Analysis Questionnaire)...28 Innovációs költségvetés Link: (Innovation Budgeting)...30 Innovációs folyamatirányítás Link: (Innovation Process Management)...30 Útmutató az intervenciós eszközökhöz Link: (Vademecum On Intervention Tools)...30 A technológiai transzfer útmutatója Link: (Guideline For Technology Transfer)...30 Stratégiai tervezés Alapok Link: (Strategic Planning Basic Steps)...30 Innovációra felkészülve Önértékelési teszt Link: (Fit For Innovation - Self Assessment Test)...30 Gyors kompetencia teszt Link: Quick Competence Test...31 2.4 Nemzetközi Fókusz Csoportok (Transnational Focus Groups - TFG)...33 2.5 Innovációs térkép (IRM Innovation Roadmap)...44 2.6 Kiválósági példák adatbázisa...45 II
TTN TECHNOLÓGIAI TRANSZFER CSOMÓPONTOK, HELYI CSOMÓPONTOK...46 3.1 Helyi csomópontok...46 3.2 Helyi Fókusz Csoportok és technikai szemináriumok...47 3.3 Regionális profilok és esettanulmányok...50 3.3.1. Olaszország: Emilia-Romagna régió...51 Esettanulmány 1 - P2P Projekt... 55 Esettanulmány 2 Agrár-élelmiszeripari Platform... 58 3.3.2. ROMÁNIA: Dél Munténia régió...61 Eset tanulmány 1 - S.C. Romsuintest Peris S.A. Processing... 64 3.3.3. MAGYARORSZÁG: Közép-magyarországi régió...66 Esettanulmány 1 - Bio-etanol gyártás gazdasági elemzése és kockázatértékelése... 70 Esettanulmány 2 - Etyeki Borfesztivál... 71 3.3.4. Görögország: Attikai régió...72 Esettanulmány 1 Funkcionális élelmiszerek Az élelmiszerek antioxidáns kapacitásának meghatározása... 74 Esettanulmány 2 Hagyományos és bio termelés biotermék klaszter (O.P.C.)... 75 3.3.5. AUSZTRIA: Regionális profil...76 Eset tanulmány 1: Felsı-Ausztriai Élelmiszer-Klaszter (Lebensmittel-Cluster Oberosterreich)... 79 Esettanulmány 2 Osztrák Hegyvidéki Gyógynövény Szövetkezet... 80 Esettanulmány 3 - Genussland Felsı-Ausztria... 81 Esettanulmány 4 Élettudomány Felsı-Ausztriában... 82 Esettanulmány 5 - GELA... 83 3.3.6. Horvátország: Isztria Régió...84 Esettanulmány 1 Isztriai Agrár-turizmus Alap... 87 Esettanulmány 2 Az isztriai szarvasmarha állandó védelme... 88 3.3.7. SZERBIA: Regionális profil...89 Esettanulmány 1 - Szárazon érlelt kolbász... 91 KÖVETKEZTETÉSEK...93 III
A PROJECT BEMUTATÁSA A Dél-kelet Európai (DKE) Nemzetközi Együttmőködési Program (SEE South East Europe Transnational Cooperation Programme) az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF - European Regional Development Fund) által támogatott kezdeményezés. A TECH.FOOD projekt az SEE program keretében, társfinanszírozással mőködik. Célja az agrár-élelmiszer szektor K+TF (kutatatás és technológiai fejlesztés) és innovációs kapacitásának építése, valamint hálózatok és eszközök létrehozása a technológiai innováció elısegítése, a minıségi élelmiszer-elıállítás céljából. Ezért a projekt kezdeményezi egy nemzetközi horizontális hálózat (THN) létrehozását 7 régió Technológiai Transzfer Csomópontja (TTN) között, összehozva a helyi intézményeket, kutatókat és üzemeket. Célkitőzések A projekt fı célja egy K + TF és innovációs kapacitás létrehozása az agrár és élelmiszeripar számára a DKE (SEE) régióban, erısítve a kutatóközpontok, intézmények és élelmiszergyártó vállalatok közötti kapcsolatot, ezzel megalkotva az úgynevezett tudás háromszöget. A projekt célkitőzései a következık: - A kutatóintézetek, intézmények és élelmiszer-ipari vállalatok közötti kapcsolat és együttmőködés megerısítése, valamint az ellátó lánc segítése, helyi szinten. - A meglévı nemzetközi együttmőködési hálózatok megerısítése, valamint újak létrehozása egy nemzetközi horizontális hálózat felállításával a résztvevı SEE régiók között, új EU régiók bevonásával is, olyan mechanizmusok felállításával, amelyek lehetıvé teszik a kulcsfontosságú technológiák, a jártasság és a tudás megosztását. - Az élelmiszergyártó cégek, intézmények és kutató testületek innovációs teljesítményének javítása analitikai és intervenciós eszközök meghatározásával és alkalmazásával, a tudásbázis menedzselésével, a K + TF és innováció hatékonyabb és intenzívebb alkalmazása érdekében. - Új projektek létrehozása a technológiai és innovációs kapacitás kiépítése, valamint az élelmiszeripar termék és folyamatok javítása a kis- és középvállalatok igényeinek megfelelıen, a kutatótestületek szakértelmének segítségével és az intézmények támogatásával, egy olyan bíráló csoport létrehozásával, amelyik képes hatékonyabban részt venni az EU K+TF programjaiban. - A fogyasztók élelmiszer-biztonságba és minıségbe vetett hitének visszaállítása, környezet- és egészség-barát innovatív eljárások alkalmazásával. 1
A projekt szerkezete A projekt szerkezeti keretein belül hét munka csomagra tagolódik. Mindegyik munkacsomag sokrétő tevékenységet takar a projekt menedzsmenttıl az általános kommunikáción át a terjesztésig (dissemination). A partnerek közötti tudás csere fejlesztése érdekében, fontosnak tekintendı a résztvevı régiók igényeinek és lehetıségeinek feltérképezése. A feltérképezést az agrár-élelmiszer szektor mélységes áttekintése jelentette mindegyik résztvevı országban, az érintettek kölcsönös közremőködésével. Mindegyik munka csomag célja egy, egy specifikus jellegő téma kidolgozása, az alábbiakba közölt rövid magyarázó, projekt részeket ismertetı leírás szerint. WP1 Nemzetközi projekt menedzsment és koordináció A projekt menedzsment felállítása egy központi TECH.FOOD vezetı bizottság létrehozásával valósult meg, amelyben mindegyik projekt partner képviselteti magát. A vezetı bizottság meghozza a fıbb stratégiai határozatokat, egy közös projekt útmutató terv szerint. A minıségügyi értékelı rendszer monitoring követi a projekt tevékenységek elırehaladási teljesítményét (a várható és elért eredmények és teljesítmények figyelembe vételével) és esetlegesen javaslatokat tesz a kijavító intézkedésekre. WP2 Kommunikáció és közlés / terjesztés A szerkezetet bemutató folyamatábra A kommunikáció és disszemináció széleskörő közös, nyilvános és politikai tudatosság jegyében történik, az agrár-élelmiszeripari szektor technikai és innovációs tudásbázisának terjesztése céljából, a dél-kelet európai régió elısegítése érdekében, hogy az az EU vezetı fenntartható innovációs bázisa lehessen. WP3 Innovációs igények és lehetıségek 2
Jelen munkacsomag keretében egy tanulmány készült el az agrár-élelmiszer szektorról, annak jelenlegi innovációs helyzetérıl és az innovációval kapcsolatos hajlandóságáról, lehetıségeirıl. A feltárt innovációs lehetıségek megmutatják az agrár-élelmiszer szektor elhivatottságát, jellemzik a technológiai termelési rendszereket, és jelentıs figyelemmel fordulnak a hagyományos élelmiszer láncok felé. A tanulmány, a további projekt tevékenységeken túlmenıen megcélozza a köz- és magán szféra képviselıinek stratégiai lehetıségeit is, terjesztve az innovációt az élelmiszer ágazatban. WP4 A technológiai transzfer és a tudás diffúzió nemzetközi hálózata Nemzetközi horizontális hálózat kialakítása (Transnational Horizontal Network THN), amely a dél-kelet európai régiók innovációs támogató rendszere, az innováció technikai, tudományos, hatósági, gazdasági szempontjai szerint. A THN hat technikai munkacsoportból áll, az agrárélelmiszeripari innováció különbözı területeirıl. WP5 - A technológiai transzfer és a tudás diffúzió helyi csomópontjai A multi-funkcionális technológia transzfer csomópontok (TTNs) új funkciójának kidolgozása, megerısítvén a meglévı szolgáltatásokat és képességeket, (kutató testületek, KKVk, stb.); a helyi kezdeményezések támogatására, a vállalatok bevonásával a helyi fókusz csoport megbeszélésekre és szemináriumokra. WP 6 Innovációs eszköztár Az innovációs eszköztár fı célja az innováció terjesztésére szolgáló eszközök meghatározása. Az analitikai eszközök jelen esetben a metodológiai eszközök új generációját képezik, hogy megerısítsék az innovációs igényekkel kapcsolatos tudatosságot. Az intervenciós eszközök arra hivatottak, hogy terjesszék az innováció és a tudás menedzsment felhasználását a legmegfelelıbb módszerek szerint. WP7 Az innováció elısegítése a vállalatoknál Jelen munkacsomagban kidolgozott tevékenységek célja funkcionális kapcsolatok létesítése a különbözı régiók vállalatai és kutató testületei között, új projektek és közös üzleti tevékenységek kidolgozása és létrejötte céljából. A munkacsomag fı tevékenységi köre a tematikus fókusz csoportok létrehozása kritikus témák és hasznos tudásanyagok, információk meghatározására, új EU támogatású projektekben és programokban (CIP, 7FP) való részvétel céljából. A nemzetközi csoportok megalkották az innovációs útmutatókat (Innovation Roadmaps), amelyek az élelmiszer szektor innovációs folyamatainak megvalósításához szükséges specifikus indikátorokat tartalmazzák. 3
NEMZETKÖZI HORIZONTÁLIS HÁLÓ (THN - TRANSNATIONAL HORIZONTAL NETWORK) A TECH.FOOD projekt célja a dél-kelet európai agrár-élelmiszeripari ágazat dinamizmusának és innovációs kapacitásának stimulálása, vonzásának és versenyképességének promóciója nemzetközi szinten. A projekt, az innovációs és fejlesztési tevékenységek szempontjából, fontos hangsúlyt fektet a nemzetközi gazdasági fejlesztési résztvevık és a DKE régiók agrár-élelmiszer ágazatának kulcsfontosságú kulcs-fontosságú tényezıinek szerepére. Továbbá, figyelembe veszi a legutóbbi gazdasági változásokat és trendeket, valamint végrehajtja azokat a kísérleti tevékenységeket, amelyek a közös, megosztott felmérésekhez és hálózatépítéshez kapcsolódnak, ezáltal új horizontális megoldásokat biztosítva. A TECH.FOOD projekt továbbá megcélozza az innovatív modellek és stratégiák kidolgozását, segítvén ezekkel az agrár-élelmiszer szektor kiterjesztését nemzetközi vonatkozásban is. A projekt szorgalmazza egy állandó nemzetközi horizontális hálózat (Transnational Horizontal Network THN) felállítását a regionális technológiai csomópontok között (Technological Transfer Nodes TTN), (lásd a 3. fejezetet). A THN feladata egy jobb támogatási, ellátási rendszer, valamint a DKE-i agrár-élelmiszer ágazati innováció technikai, tudományos és intézményi jellegének megteremtése. A THN hét technikai munkacsoportból (Technical Working Groups TWG) áll, az agrár-élelmiszer ipari innováció különbözı területeirıl; azzal a céllal, hogy kapcsolatokat alakítson ki azokkal a vállalatokkal, amelyek ugyanazon innovációs tevékenység iránt érdeklıdnek; valamit hogy a vállalatokkal új projekteket indítsanak a folyamat- és termékfejlesztés területén. 4
A projekt feladatai közé tartozik a technológiai transzfer csomópontok (Technology Transfer Nodes TTN) felállítása mindegyik résztvevı országban (lásd 3. fejezet). A fı cél egy kutatókból, tudósokból és intézményekbıl álló hálózat kialakítása, amelyik kapcsolatot tart az élelmiszergyártás különbözı területeivel. A THN egy lehetıség, amellyel a technológiai tudás továbbadható; mindegyik partner kinevezett egy transznacionális technológiai transzfer menedzsert (TTTM) is, hogy biztosítsa a tudástranszfert, és hogy megkönnyítse a technológia transzferrel kapcsolatos együttmőködést a nemzetközi és a regionális partnerek között. Minden technológiai transzfer menedzser az alábbi témákért, tevékenységért felelıs, továbbá biztosítja a témákkal kapcsolatos szakértelmet: - technológiai transzfer; - innovációs folyamat (K + F) menedzsment; - élelmiszerek és élelmiszer-gyártás; - ICT. Az alábbi táblázat a TTTM listáját tartalmazza: A Nemzetközi Horizontális Hálózat Transznacionális Technológiai Transzfer Menedzserei Ország Menedzser Intézet Olaszország Davide Fava Modenai Tartomány Olaszország Valeria Bandini Filippo Saguatti ASTER Románia Popescu Gabriel Bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia Románia Gabriel Malos Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium Magyarország Ágnes Kovács Országos Húsipari Kutatóintézet Görögország Kleri Foniadaki Hellén Nemzeti Kutatási Alap Görögország Vassilis Salapatas Athéni Kereskedelmi és Iparkamara Magyarország Szilárd Podruzsik Budapest CORVINUS Egyetem Ausztria Jürgen Neuhold Michaela Henzinger Felsı Ausztriai Ipari Kamara Ausztria Klaus Wagner Szövetségi Agrárgazdasági Intézet Ausztria Martin Perndl CATT Innovációs Menedzsment Horvátország Jasenka Kapuralin Isztria Vidékfejlesztési Hivatala, Pazin Szerbia Jovanka Ninkovic Agrárgazdasági Intézet, Belgrád 2.1 Dél-kelet európai (DKE - SEE) Profil A DKE (SEE) PROFIL a hét DKE régió átfogó jellemzése, tartalmazza a különbözı régiók Regionális Profiljában fellelhetı jellemzıket. Hasonlóságokat és különbségeket, kiegészítéseket és 5
szinergiákat igyekszik kimutatni; a DKE partnerek szintjén, pedig egy átfogó SWOT analízist nyújt a vállalkozási és kutatási szektorokról. Az SEE profil frissítése, modernizálása egy jó lehetıség az utóbbi évek felmerülı változásainak követésére és kiemelésére, valamint a TECH.FOOD partnerek régióniban az agrár-élelmiszer ágazat legutóbbi innovációs fejlıdésének nyomon követésére. A vizsgálat elkezdése elıtt két fontos szempontot nem szabad elhanyagolni. Az egyik az, hogy a hét régió közül csak 4 frissítés történt meg, a meglévı adatok szőkössége miatt. Ez meggátolja egy komplett összehasonlítás lehetıségét, és a különbségek, valamint a hasonlóságok, illetve a kiegészítések és szinergiák kimutatását a régiók között. Az alábbi táblázatok és grafikonok szürke oszlopai azt jelzik, hogy az adatok a regionális profil 2010-es verziójából származnak, vagyis a 2008/2009-es helyzetre vonatkoznak; a narancssárga mezık adatai ellenben frissítve lettek a 2010/2011-es éveke. Tehát elég kockázatos különbözı idısíkokra vonatkozó adatokat összehasonlítani. A második szempont az, hogy a 2011-ben frissített adatok nagymértékben torzultak lehetnek az Európai Unióra és kiváltképpen néhány tagországra gyakorolt nemzetközi gazdasági krízis hatása miatt. Az osztrák partnerek által megalkotott Dél-kelet európai profil frissítése egy jó alkalom például a 2010-ben összeállított és az elızı Felsı-ausztriai profil összehasonlítására. Ezen oknál fogva, minden grafikont és táblázatot összefoglalóan elemzünk, mivel némelyik adat nem szerepelt, illetve nem képezte a téma tárgyát az elızı DKE profilok verzióinak esetében. 6
K+F, innovációs támogatási infrastruktúrák, kezdeményezések és irányvonalak az agrárélelmiszer szektorban Az EU tagállamok, és sok esetben a TCH.FOOD projekt partnerek között is számos hiányosság észlelhetı a megteremtett kutatási eredmények színvonala, az innovációs index tekintetében, fıleg a régi és az újabb EU tagok esetében. Az ilyen eltérések, ellentmondások oka az illetı országok ráfordításaiban keresendı, ami miatt egy ország innovatívabb lehet. Másfelıl a nagyobb ráfordítások nem mindig eredményezik azt, hogy az illetı ország innovatívabb lesz. A legfıbb gond az innovációs folyamatok hatékonyságának növelésében, vagyis az innovációs kapacitásoknak a felhasználásában keresendı. Ezért a regionális profilból könnyő megérteni néhány országra pl. Magyarország, Isztria Tartomány, Szerbia vonatkozó azon álláspontot, hogy nem elégséges az innovációs tevékenységek és a kutatás fejlıdése; amint a kérdıívekben megkérdezett vállalatok is kifejezték ennek szükségességét. A regionális profilból kiderül, hogy a DKE régiók agrár-élelmiszer szektorának szükségszerő fejlesztenie a termékeket és a munkafolyamatokat, hogy eleget tegyen az EU követelményrendszerének. ( ). A vállalatok hangsúlyozzák a kutatási, fejlesztési tevékenységek támogatásának és javításának fontosságát, a tudományos és kutató intézetekkel közösen kifejlesztett innovatív megoldások hasznosítását. ( ). Ez a tevékenységi kör jelenleg az alkalmazottak nagyon alacsony létszámától és a K +F szektor alacsony beruházási szintjétıl szenved. 1 Csak néhány vállalat folytat ilyen tevékenységet fejlesztési terveknek és stratégiáknak megfelelıen, azonban legtöbbje rendelkezik kisebb kutatási és fejlesztési tevékenységekkel, ( ) amelyek nagymértékben függnek a vállalat méreteitıl. 2 A DKE profilból kiderül, hogy az ipari K + F szektor elég gyenge és a vállalatoknak kevés az ilyen irányú technológiai kapacitásuk. A fejlett országok nagyszámú kutatókat alkalmaznak, ellentétben a többi országokkal; ugyanakkor az üzleti életben a kutatók csak kevés százaléka dolgozik, míg ez a szám az EU-ban szignifikánsan nagyobb. Levonhatunk továbbá közös következtetéseket is a TECH.FOOD projektben résztvevı országokkal kapcsolatban. Ilyen például az a tény, hogy számos vállalat kutatási és innovációs tevékenysége a piac növelésére vagy megtartására, illetve a termékskála bıvítésére szolgál. Az innovációs tevékenységek legfontosabb célkitőzései a következık: - A termelési költségek csökkentése - Új technológiák / új eszközök kivitelezése - Munkaerı költségek leszorítása - A termékek minıségének és a munkafeltételeknek a javítása, valamint jobb munkaszervezés 1 Idézet a 2010-es DKE Profilból 2 Idézet Felsı-Ausztria Regionális Profiljából 7
Az innovációs tevékenységek elsıdleges limitáló tényezıi a következık: - A vállalat alacsony innovációs potenciálja - Elégtelen képzettség (pl. hiányos alkalmazotti szakképzés) - A vállalatok csökkent hajlandósága az új termékek adoptálására - Az innovációs tevékenységek megvalósításának idıbeli bizonytalansága Megállapítható tehát, hogy vannak bizonyos tényezık, amelyek képesek pozitív vagy negatív irányba hatást gyakorolni a vállalatok innovációs hajlandóságára. Kijelenthetı, hogy egy vállalati bizottság elıretekintési politikájának stimulálnia kell a cég innováció iránti hajlandóságát, valamint a kutatási és fejlesztési kompetenciák fejlesztését, illetve a vállalat keretein belüli saját belsı kutatás jelenlétét. Számos európai innovációs politikát vizsgáló jelentés kimutatta, hogy az EU nem elégedett az innovációs tevékenységek hatásfokával, fıleg a magán szektor részvételével a K + F tevékenységekben. Azonban a kis- és középvállalatok (KKVk) innovációs fejlıdése szempontjából, szükségszerő az innovációs irányvonalak pozitív irányú fejlesztése, az intellektuális tulajdoni jogok oltalmával egyetemben. Egy olyan országban, mint például Horvátország, az úgynevezett kutatási paradoxon nyilvánvaló; vagyis ahol a K + F beruházások összessége megfelelınek tekintett. Ugyanakkor az ipari K + F tevékenységek elmosódnak, a vállalatok innovációs kapacitásai jelentéktelenek vagy egyáltalán nincsenek. A regionális profilokban fellelhetı a K + F tevékenységekkel kapcsolatos támogatási infrastruktúrák és szolgáltatások hiánya, valamint a vállalatok elégtelen érdeklıdése, illetve a kormányok vonakodása, ellenállása hogy befektessenek az élelmiszeripari innovációba. Az ipari vállalatok elégtelen érdeklıdése és az innovációs kultúra alacsony színvonala, a vezetıség kockázat vállalási vonakodása, a pénzügyi szféra és a kormányzati K +F ellenállása az élelmiszer-ipari innovációs tevékenységek finanszírozása terén. 3 Továbbá a vállalatok alig kapcsolódnak a kutatóintézetekhez. Mindenfajta innováció, folyamat és technológiai fejlesztés a belsı kutatási és fejlesztési munka eredménye. A vállalatok nagy része fontosnak tartja a termék és technológia fejlesztését, például a munkafolyamatok fejlesztését, javítását. 4 A termelési folyamatok teljes láncolatában, kivétel nélkül (igény felmérések, termékek, folyamatok, piaci kapcsolatok, logisztika, kereskedelem) szükségesnek tartják a fejlesztéseket, anélkül, hogy bizonyos részeket elınyben részesítenének. A fejlesztés akadályozójaként legtöbbször az idı és a költségvetési források hiányát említik. Az egyéb támogatások nem specifikusak, de szívesen fogadottak az említett területeken, EU projektekben; úgy mint a lehetıségek és kompetenciák tudatossága, nemzetközi ismeretterjesztés, intellektuális tulajdonjog menedzsment, emberi erıforrás 3 Idézet Közép Magyarország Regionális Profiljából 4 Idézet Szerbia Regionális Profiljából 8
menedzsment, valamint a technológiai innovációk, kutatások és vállalatok kapcsolatának a felügyelete (monitoring), és vállalati alapítványok. 5 Nagyon fontos élesben vállalni az innovációs irányelveket, munkálkodva a szerkezeti reformok elıfeltételein, amelyek továbbvezethetnek a tudás társadalom felé. A tudomány és az ipar közötti nagyon gyenge együttmőködés lehet az egyik legvalószínőbb oka az innovációs irányelvek teljes sikertelenségének. Az ipar nem képes a kutatói szolgáltatásokat hasznosítani, és a K + F szektor pedig, sokszor csak alapkutatásokkal foglalkozó zárt környezet. Amíg a gazdasági fejlıdés alapjait nem az innováció és a tudástényezı képezik, addig a tudomány és kutatóközpontok felé nyitott innovációs környezet promóciója is eléggé elhanyagolt. A vállalatok igényelik a kutatók és a vállalkozások közötti minél erıteljesebb integrálódást és kapcsolattartást, akár szakképzett közvetítık segítségével is, illetve párbeszédeket kezdeményeznek a vállalatok és a kutatócsoportok között. 6 A projekt partner-országaiban és általában az összes EU tagállamban a kutatási és innovációs irányelveknek a következı célkitőzéseket kell tekinteni: - Egy olyan innovációs társadalom létrehozása, amelyben a tudást és az innovációt az ipari növekedés alap pilléreinek tekintik; - A vállalatok versenyképességének stimulálása, a meglévı és az új tudásbázis és technológiák alkalmazása, valamint az innovatív termékek és folyamatok fejlesztése; - Hasznos, hasznosítható és versenyképes kutatás tervezése és az alapkutatás, illetve az alkalmazott kutatás összekapcsolása; - Dinamikusan növekedı GDP megvalósítása a tudás-bázisú, export-orientált ipar és szolgáltatások fejlesztése által; - Egy fenntartható fejlıdés megvalósítása a környezet és a lakosság életminıségének megóvásával; - Egy átfogó innováció orientált K + F tevékenység szervezése, a K + F és a szolgáltatások infrastruktúrájának megtervezése. A kutatás-fejlesztés irányelvek fı prioritásai az olyan tevékenységek fejlesztése, mint a tudás és technológia transzfer és az innováció támogatása. Ezeket a tevékenységeket úgy kell megvalósítani, hogy a vállalatok megkaphassák az esélyt a közösségi támogatások igénybevételére, a saját projektjeik megvalósítására. Az irányelveknek meg kell határozniuk a regionális innovációs rendszerek jellemzıit és prioritásait, hogy integrálhassák az innováció fejlesztésével kapcsolatos tevékenységeket, úgy mint oktatás, kutatás, fejlesztés és vállalkozás. Továbbá szükséges hogy megállapítsák a nemzeti és regionális iparágak globális versenyképességének eléréséhez szükséges alapelveket. Az alapkutatásokat a vállalatok alkalmazott kutatásainak alapjaként kell elfogadni. Az alapkutatásokat az egyetemek végzik és K + F programok keretén belül finanszírozhatók, kiemelve 5 Idézet Felsı Ausztria Regionális Profiljából 6 A 2010-es SEE Profilból 9
a szabad- és alapkutatások eredményei és kihozatalai közötti ellenszolgáltatások integrációját, egy céltudatos alkalmazott kutatás irányában, a vállalatok innovációs igényeinek megfelelıen. Továbbá, elengedhetetlen számos új infrastruktúra tervezése is, hogy alátámassza ezeket az irányelveket, és az innovációs és hogy stratégiai alapja legyen a fejlesztési központoknak, a technológiai transzfer központoknak, a technológiai inkubátoroknak, valamint a tudományos és technológiai parkoknak. Ilyen módón hozzájárulhatnak a haladó nemzetközi technológiák elterjesztéséhez, valamint a nemzeti K + F programok végrehajtásához és eredményeinek megvalósításához. Esszenciális szerepet töltenek be a vállalatok innovációs igényeinek és a kutatóközpontok szolgáltatásainak kölcsönösségében. A vállalatok új tudásbázisú, innovatív fejlesztésének egy másik fontos módja az alábbi alapelvekben, célkitőzésekben is megnyilvánul: - Egy olyan rendszer megléte, amelyik jutalmazza a kutatások kiváló eredményeit; - Magán kockázati tıke alapok, amelyek támogatják a vállalati innovációt, az innovációs központok, a technológiai inkubátorok, a tudományos és technológiai parkok fejlesztését, és a tudás bázisú új vállalkozások megalakulását; - A sikeres innovációs politika elıfeltétele a K + F infrastruktúrák fejlesztése, valamint a szakképzett és képesített humán erıforrások jelenléte kell hogy legyen. A nemzeti stratégiáknak el kell ismerniük a kutatóintézeteket. A K + F stratégiáknak intézményi projekt alapokból kell támogatást biztosítani, a vállalatok igényeinek kielégítését tartva szem elıtt, versenyképes alkalmazott kutatásokkal, olyan intézetek létrehozásával, amelyek képesek piacorientált K + F tevékenységeket és szolgáltatásokat nyújtani. Az élelmiszer szektornak nagy szüksége van a kutatási munkákhoz kapcsolódó fejlett, modern infrastruktúrákra. Amint az DKE profilból is kiderül, az agrár-élelmiszer ágazati politika kiterjed a kutatási és technológiai transzfer tevékenységek modernizálására, és általában minden olyan központra és intézményre, amelyek hasonló típusú szolgáltatásokat és tevékenységeket folytatnak. Nem teljesen kielégítı még az innovációs infrastruktúrák, úgymint a tudományos parkok, technológiai transzfer és szolgáltatás centrumok nyilvánossága, mindazoké a kutató központoké, laboratóriumoké, amelyek a vállalatok innovációs igényeit, kutatási és fejlesztési projektjeit segítik. Vállalati hálózatok, együttmőködés és csoportosulások (klaszterek) Amint az a DKE profilból is kiderül, a dél-kelet európai régiókban, néhány kivétellel, nincsenek koordinált és strukturált vállalati hálózatok, vagy egyéb olyan szervezetek, amelyek képesek lennének a cégeket összehozni a közös célok, a versenyképesség, az innováció érdekében 7. A TECH.FOOD projekt partnereinek régióiban sok esetben hiányoznak az ilyen klaszterek, együttmőködési szervezetek, vagy bármilyen intézményes együttmőködési szervezetek. Ennek egyik legfıbb oka a magyar regionális profilban lett jellemzıen megfogalmazva: Nincsenek jól meghatározott klaszterek vagy együttmőködések a Közép-Magyarországi régió termelıi között. 7 Idézet a 2010-es DKE Profilból 10
Nincsenek projektek vagy bármilyen pénzügyi források erre a célr;, a támogatások intenzitása jóval alatta van más régiók támogatottságánál 8. Más régiók, például Dél-Munténia (Románia) nem szolgáltatott semmilyen adatot a szektor szervezetei: klaszterek, együttmőködés és hálózatok címő fejezethez. Néhány országban nagy erıfeszítéseket tesznek a vállalkozási hálózatok létrehozására, például ilyenek a Szerbia 2010-es regionális profiljában említett: húsz csoportosulás, klaszter a megalakulás különbözı fázisaiban található ( ), és ezek hozzájárulnak majd a kis- és középvállalatok versenyképességének növeléséhez. 9, három klaszter ezek közük átment a fenntarthatóság fázisán, és tevékenységével az élelmiszergyártók felé fordul. Attika (Görögország) regionális profiljában is megemlítik ezeket a tényeket: a hálózati kapcsolatok (klaszterek) a regionális nemzeti és nemzetközi élelmiszergyártó cégek között elégtelenek) 10. Ezek a vállalati szervezet típusok igen jelentısek, mivel az élelmiszerlánc egészének képviselıi, függetlenül attól, hogy regionális, nemzeti vagy nemzetközi területeken tevékenykednek, részesülhetnek a közös tevékenységek eredményeibıl, például az élelmiszer-biztonsági vagy élelmiszerminıségi kérdésekben. A hálózatépítés abból a szempontból is lényeges, hogy az élelmiszer ellátó lánc egy bizonyos terméke megfelelı helyet kapjon a versenyképes piacokon, valamint megoldott legyen a fogyasztói biztonság is a már globalizálódott élelmiszer kereskedelemben. Nagy szükség van az érintett felek közötti regionális, nemzeti vagy nemzetközi, európai ellátó láncok, kereskedelem kiépítésére, hogy eleget lehessen tenni a minıségi elvárásoknak, és fejleszteni lehessen a KKVk versenyképességét. Olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek lehetıvé teszik a kommunikációt és az információ áramlását az ellátó láncok teljes hosszában, valamint a tudásbázis és a megfelelı technológiák átadását a magán- és a közszféra résztvevıi között, az élelmiszerlánc ellátó részében is. Ilyen szempontból az élelmiszer hálózatok kezdeményezése, - mint például a Termelıi Egyesületek, szövetségek és konzorciumok, - fontos stratégiai szerepet játszik az eredetvédett, hagyományos és biotermékek termelésében és népszerősítésében is. Ezek a kezdeményezések lehetıséget biztosítanak a termelıknek, hogy növeljék kiváló termékeik értékét, hogy megosszák a tudásbázisukat és elınyöket szerezzenek a többi hasonló termelıvel való színvonalas együttmőködés eredményeibıl. A régióknak és azok élelmiszergyártóinak pedig, hozzáadott értékeket jelentenek környezetvédelmi, szociális, kulturális és hagyomány-gazdagság terén. Ezeket az örökségeket továbbá, a helyi intézményeknek, konzorciumoknak is támogatniuk kell, úgy a köz, mint a magán szférában, kezdeményezésekkel, együttmőködésekkel. Ezek a konzorciumok garantálják az elıírások betartását, elkötelezettek a termékek védelme és értékesítése terén a nemzeti és külföldi piacokon is. Amint azt már említettük, egyik legfontosabb célkitőzés a termelı rendszerek létrehozása kell legyen; olyan rendszereké, mint például az ipari parkok, amelyek több száz különálló szakmai kis- 8 Idézet Közép-Magyarország Regionális Profiljából 9 Idézet Szerbia Regionális Profiljából 10 Idézet Attica Régió (Görögország) Regionális Profiljából 11
és középvállalkozást tömörítnek különbözı területekrıl de egy adott szektoron belül, együttmőködés és/vagy verseny céljából. Ezt a területet az értéklánc teljes terjedelmében erıs vertikális integráció jellemzi; ezek néhány lokalizált ipari szegmens köré tömörülnek, növekednek, ami lehetıvé teszi az üzemek nagymértékő integrált fejlıdését. Ezek az ipari kerületek/parkok hozzájárultak számos régió szociális és gazdasági fejlıdéséhez, a munkavállalás lehetıségével, jóléttel, nemzetközi szintő tevékenységekkel, a gazdaság jelentıs nemzetközi nyitottságával, lehetıségeivel. Ezek a régiók mára az értékláncon belül erıs ipari szakirányultsággal rendelkeznek; számos esetben speciális területeken is, amelyeken az illetı vállalatok kiválósági példát jelentenek a tudásalapú, helyi szakértelem terén. Az ipari kerületek/parkok legfıbb tulajdonsága, hogy rugalmasak, könnyebben alkalmazkodnak a piaci változásokhoz. Ezek a tulajdonságok lehetıvé teszik új, horizontálisan integrált technológiaorientált termelı alegységek, úgymint technológiai csomópontok (cluster) létrejöttét. Az ilyen típusú gazdasági rendszerek mozgató, vezetı erıi a kis-és középvállalatok (KKVk SMEs), és óriási mértékben hozzájárulnak az illetı régiók gazdagságához, népszerőségéhez. Fıbb termelési irányzatok, szakirányok, eredetvédett termékek Amint azt a partnerek regionális profiljából és a DKE (SEE) profilból is megállapítható, az élelmiszerbiztonság és az élelmiszerek minısége témakörök nagyon nagy hangsúlyt kapnak: ez a tény számos esetben megjelenik a vállalatok által megfogalmazott változatos innovációs igényekben, és a különös figyelemmel végrehajtott minıségügyi szabványok alkalmazásában. Az Európai Unió tagállamaiban, a számtalan nemzeti és EU élelmiszerbiztonsági szabályozás dacára, ezeknek a céloknak az elérése olyan akadályokba ütközik, mint a közös nyelv hiánya, ami lehetıvé tenné az információk megosztását és elterjesztését az élelmiszerlánc teljes vonalában. Ez az állapot felismerhetı mindegyik partner országban, és esszenciális kérdést hordoz magában az EU élelmiszer-biztonsági és minıségi szabványainak harmonizációjával, végrehajtásával és teljesítésével kapcsolatban. Továbbá, követve az élelmiszer minıség és innováció integrált megközelítését, a fenntartható termelés és az élelmiszerbiztonság kérdése nem elhanyagolható. Az EU agrár-élelmiszer iparának további sikerei azon a tehetségén, kapacitásán múlnak, hogy ki tudjon alakítani és megteremteni egy következetes, koherens kutatási stratégiát és a minıségi termékekbıl adódó hozzáadott értékrendet. A számtalan innovációs lehetıséget a következı szempontok szolgáltatják: a fogyasztók minıségi, kényelmi termékekre vonatkozó igényei, változatosság és egészség, élelmiszerbiztonsági elvárások, etika és fenntartható élelmiszergyártás. Az EU agrár-élelmiszer ágazat versenyképességének fenntartása érdekében nagy szükség mutatkozik az említett kutatási stratégiákra, a következı szempontok szerint: a nemzeti és Európai Uniós gazdaság fellendítése, a fenntartható és az etikus termelési rendszerek elısegítése, a fogyasztók bizalmának növelése. A minıség fogalma meghatározó úgy a termelı, mint a vásárló szempontjából, akár alapvetı termékekrıl, akár az EU magas színvonalú normáinak megfelelı minıségi, kiválósági árukról 12
legyen szó. Az európai termelık, versenyképességük és hírnevük megtartása érdekében kell hogy tevékenykedjenek. Amint az a Regionális profilokból és a DKE profilból is látható, megállapíthatjuk, hogy némelyik EU régióban kevésbé fejlett a különleges, tipikus termékekre vonatkozó eredetvédelmi rendszer; nemzeti szinten kevésbé hajtották végre az ezzel kapcsolatos teendıket (például Szerbiában, Ausztria egyes részein és Isztria régióban, ahol nincsenek EU eredetvédett termékek). Felsı Ausztriában az agrár-élelmiszeripari ágazat számos jellegzetes regionális terméket állít elı és forgalmaz, de egyik sem rendelkezik oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM PDO, Protected Denomination of Origin), vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ PGI, Protected geographical Indication). Például a Szövetségi Mezıgazdasági Minisztérium a Genussregionen program keretében 17 régiót ismert el hivatalosan, egy speciális termékkel 11. Az eredetvédelem és az eredetvédett, földrajzi oltalom alatt álló, vagy a hagyományos különleges termékek a nemzeti termelés és termékek támogatásának, a minıség és identitás értékesítésének fontos eszközei. Ezek a régiók számtalan különféle hagyományos, kiváló minıségő termékkel rendelkeznek, de az elismerés (eredetvédelem, oltalom) hiánya nagy valószínőséggel pénzügyi elégtelenségre, a reklámok hiányára vezethetı vissza. Ezek a lehetıségek értékelni tudnák a kiváló, speciális minıségő termékeket a jellegzetességeik és értékeik hangsúlyozásával. A különbözı földrajzi és kulturális jellegzetességként elıállított hagyományos termékek védelmében a reklámozás jelenti az egyik legfontosabb eszközt, ami megvédheti azokat a (gazdasági, kereskedelmi) tisztességtelen versenyben; valamint jelentıs szerepet játszik a hagyományos termékek megismertetése és átadása szempontjából a következı generációk felé. Ebbıl kifolyólag, a minıségi mezıgazdasági élelmiszertermékek szempontjából szükség van a termelık és vásárlók, fogyasztók közötti kommunikáció fejlesztésére. Úgy Isztria tartomány, mint Szerbia termelıinek is, hasonlóan más EU országokhoz, 2005 óta lehetıségük van eredetvédelemben részesíteni termékeiket, és nemzeti szinten kérelmezhetik az EU adatbázisba való bekerülést. A törvényi keretekre, a megszorításokra vonatkozó helyzet igen hasonló mindkét IPA EU tagországban (Szerbia és Horvátország); a földrajzi árujelzésre érdemes termékek nagy része a regionális piacokon jelentıs hírnévvel rendelkezik. Ezért inkább a regionális, mint a nemzeti megközelítés ajánlott ebben az esetben; és elsıdlegesen nem az EU jogszabályokkal történı harmonizáció és gyakorlat, hanem a regionális összefüggéseknek/összetartásnak és a rendszer hatékonyságának a növelése ajánlott. Mindegyik partner-régió esetében szükség van olyan intézkedésekre, amelyekkel a mezıgazdasági, élelmiszeripari termékekre vonatkozó kommunikációt erısíteni lehet a termelık és a fogyasztók közötti kapcsolat visszaállításának segítése érdekében. A minıségi címkézési rendszerek is könnyebben érthetıek, értelmezhetıek kell hogy legyenek az emberek/fogyasztók számára, valamint az EU irányvonalak is következetesebbek. 12. 11 Idézet Felsı Ausztria Regionális Profiljából 12 Ezek az EU Bizottság mezıgazdasági termékek minıségi politikájának kommunikációjára vonatkozó irányelvei, amelyet 2009 május 28-án fogadtak el. 13
Szerbiában, Ausztriában és Isztria tartományban az OEM/OFJ végrehajtási rendszer különbözik, helyzetük más, mint a többi déli EU országé, és ez a tény különbözı eredményekhez is vezet. Néhány országban, fıleg a TECH.FOOD projekt partnereknél (Olaszország és Görögország esetében) az OEM/OFJ rendszer bevezetése egy lentrıl felfele irányuló kezdeményezés volt, általában a termelık részérıl, saját érdekeik védelmében. Ezekben az országokban az OEM/OFJ rendszert a mezıgazdasági minisztériumok menedzselik. A termelıi, elıállítói szinten, például Szerbiában és Horvátországban, a mezıgazdasági intézményeknek, a farmereknek, a gyártóknak kevés szerep jut ebben a rendszerben, illetve a fogyasztói tudatosság szintje nagyon alacsony, vagy nem is létezik. Ebbıl a szempontból tehát nincs biztosítva az OEM/OFJ rendszer és a mezıgazdaság és a vidék fejlesztése közötti kapcsolat vagy célkitőzés. Ezért itt nem beszélhetünk olyan sikertörténetekrıl, mint az olasz vagy görög modellek esetében. Természetszerőleg az egyik ok az, hogy nem tudnak eleget tenni a vonatkozó szabványok elıírásainak, mert néhány ágazat esetében a kapacitások egy része nem az innovációra, technikai, technológiai fejlesztésre van fordítva. A meglévı rendszereknek jelentıs helyi, regionális szerepe van, de az ár és a minıség szempontjából alacsony versenyképességgel rendelkeznek, és csak a helyi piacokon megszerzett kivételes helyzetüknek köszönhetıen maradnak életképesek. Néhány regionális profil szerint, a vállalkozások a következıképpen fejezték ki igényeiket: A magasabb szintő európai színvonal elérése érdekében új technológiák bevezetése és alkalmazása ; de szintén a regionális profilokból kitőnik az a tény is, hogy erıfeszítéseket kell tenni a termékek elismerése, tanúsítása (OEM és OFJ), valamint a vidéki turizmussal való összekötése érdekében. Továbbá a vállalkozók kifejezték az iránti igényüket, hogy részt vehessenek a projekt transznacionális tevékenységeiben, hogy megismertettessék tevékenységeiket a külföldi piacokon, és hogy lehetıségük nyíljon szert tenni bizonyos technológiai tudásanyag megszerzésére. A projektnek feltétlenül új technológiák megvalósításáéra kell fókuszálnia, különös tekintettel az EU színvonal elérése és a terméktanúsítások (OEM, OFJ) támogatása céljából. 13. Amint az a kerek-asztal beszélgetések témái között is elhangzott, egyik fontos téma az: Irányelvek és eljárások az OEM, OFJ és HKT (OEM - Oltalom alatt álló eredetmegjelölés, OGJ - Oltalom alatt álló földrajzi jelzés, HKT - hagyományos különleges termék) termékek regisztrációs eljárására. Lehetıségek a DKE országok termelıi, gyártói számára 14. A DKE régiók agrár-élelmiszeripari vállalatainak versenyképességét az élelmiszer minıségügyi szabványok végrehajtása, valamint a regionális hálózati tevékenységek támogatása garantálja. Az alábbiakban felsorolunk néhány, a megbeszélések alatt megvitatott témát, következtetést: - A legfıbb következtetés az, hogy mindegyik ország hasonló gondokkal küzd, és a DKE régiókban szükség van a tapasztalatok megosztására, valamint a más országokban már meglévı pozitív példák adoptálására, fıleg az új tagországok esetében. 13 Idézet Isztria Tartomány Regionális Profiljából 14 Amint az a kerek-asztal beszélgetéseken is elhangzott: OEM, OFJ, TSG termékekre vonatkozó elıírások, a regisztráció menete A DKE Régiós országok termelıinek lehetıségei: http://www.seerural.org/?p=3033 14
- A DKE országokban nemzeti szabályozásokat dolgoztak ki az OEM, OFJ és HKT termékekre; de a továbbiakban is szükség van másodlagos rendeletek, illetve végrehajtási utasítások kidolgozására. - A továbbiakban szükség van az EU rendeletek nemzeti harmonizációjára (azon országok esetében, ahol ez még nem történt meg teljes mértékben). - Néhány résztvevı országban az intézmények közötti együttmőködés és kommunikáció elég gyenge; ezt a jövıben erısíteni kell. - Más országok tapasztalatait fel kell használni, de el kell kerülni a lemásolást (tehát a helyi viszonyokhoz kell alkalmazkodni). - Az OEM, OFJ és HKT termékek kiváló lehetıségeket biztosítanak az elıállítóknak, és a jövıben igyekezni kell ezeknek a közös céloknak a fejlesztésére, megvalósítására. - Az Európai Vidékfejlesztési Alap lehetıséget kínál a támogatások propaganda, reklámozási célokra történı felhasználására az EU-hoz csatlakozó, illetve a potenciális jelölt országok számára is. - Számos lehetıség adódik az ágazaton belüli regionális együttmőködésre, fıleg az alábbi témákban: törvénykezés, intézményi mőködések, az intézmények és termelık felelısségi körei. A határokon átnyúló termékregisztráció nagy lehetıségeket kínál, amelyeket a jövıben érdemes kihasználni. 2.2 Munkacsoportok és dokumentumaik Technikai Munka Csoportok (Technical Working Groups) A TECH.FOOD projekt egyik fı célja a hálózatépítés, az innováció és a technológia transzfer támogatása. Ennek érdekében hét technikai munkacsoportot (TMCs) hoztunk létre (Technical Working Groups TWG) hét különbözı témában az agrár-élelmiszeripari innováció terén. A hálózatban 34 kutató vesz részt a hét résztvevı országból, azzal a célkitőzéssel, hogy az alkalmazott kutatások eredményeit továbbítsák a vállalkozók felé, azok igényeinek megfelelıen. A kutatók feladata az volt, hogy enyhítsék az intézmények, a kutató központok és a vállalatok közötti közös nyelv/közös nevezı hiányát. Az alábbiakban felsorolt hét téma felvetését a kutatók érdemesnek találták az innováció szempontjából. Az alábbiakban közöljük azokat a területeket, amelyeket a szektorok közötti technológiai transzfer szempontjából a technikai munkacsoportok (TMCs TWG) feldolgoztak. 15
Témák: 1. Termékek nyomonkövetése, (monitoring) és kezelése. 2. Hagyományos- és bio-termelés. 3. Csomagolási technológiák. 4. Funkcionális élelmiszerek. 5. Élelmiszeripari logisztika. 6. ICT és innovatív marketing megoldások. 7. Melléktermék menedzsment és energiatermelés. Az alábbi táblázatokban megtalálhatók az érintett kutatók és az elérhetıségek: ORSZÁG NÉV KUTATÓKÖZPONT TÉMA TMCs Ipari - Mérnöki Tanszék Mezıgazdasági Élelmiszer feldolgozás Roberto Massini Kar Pármai Egyetem és termékoptimalizálás Hagyományos és biotermelés; Funkcionális Arnaldo Dossena Ipari és Szerveskémia Tanszék M. Ph. N. Tudományi Kar Pármai Egyetem élelmiszerek; Melléktermék menedzsment és energiatermelés OLASZ ORSZÁG Patrizia Fava Dott. Andrea Rossi Dott. Giuseppe Bonazzi Prof. Flavio Bonfatti Dott. Antonio Cecchi Mezıgazdasági és Élelmiszertudományi Tanszék, Modena és Emilia Romagna Régió Egyeteme CRPA, Állattenyésztési Kutatóközpont CRPA, Állattenyésztési Kutatóközpont Informatikai Rendszerek Tanszék, Modena és Emilia Romagna Régió Egyeteme Környezetgazdálkodási Tanszék Modena és Emilia Romagna Régió Egyeteme Csomagolási technológiák Hagyományos és biotermelés Melléktermék menedzsment és energiatermelés Logisztika ICT és innovatív marketing megoldások, Hagyományos és biotermelés ROMÁNIA Prof. univ. dr. Victor MANOLE Prof. univ. dr. Dan BOBOC Bukaresti Közgazdaság-tudományi Akadémia Bukaresti Közgazdaság-tudományi Akadémia A romániai csoport menedzsere Nyomonkövetés, monitoring és árukezelés 16
CP III Teodora MENDA Prof. univ. dr. Gh. IOSIF Prep. Univ. drd Raluca LADARU Prof. univ. dr. Mircea NASTASE Asist. Dr. Raluca IGNAT Bukaresti Közgazdaság-tudományi Akadémia Bukaresti Közgazdaság-tudományi Akadémia Bukaresti Közgazdaság-tudományi Akadémia Bukaresti Közgazdaság-tudományi Akadémia Bukaresti Közgazdaság-tudományi Akadémia T Nyomonkövetés, monitoring és árukezelés Hagyományos és biotermelés Hagyományos és biotermelés ICT és innovatív marketing megoldások I ICT és innovatív marketing megoldások GÖRÖG ORSZÁG Dr. Aristotelis Xenakis Dr. Stergios Pispas Dr. Theodore G. Sotiroudis Hellén Nemzeti Kutatási Alap Elméleti és Fizika-kémiai Intézet, Hellén Nemzeti Kutatási Alap Hellén Nemzeti Kutatási Alap - Biológiai és Biotechnológiai Kutatóintézet Hagyományos és biotermelés Csomagolási technológiák Funkcionális élelmiszerek MAGYAR ORSZÁG Ágnes KOVÁCS Dr. Judit GASPARIK REICHARDT Dr. Gabriella ZSARNÓCZAY Mónika Stégerné Máté Ph.D. László Friedrich Ph.D. Judit Mospartné Sényi Ph.D. Szilárd Podruzsik Ph.D. Országos Húsipari Kutatóintézet Országos Húsipari Kutatóintézet Országos Húsipari Kutatóintézet Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Konzervtechnológiai Tanszék, Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Hagyományos és biotermelés Csomagolási technológiák Funkcionális élelmiszerek Hagyományos és biotermelés Hagyományos és biotermelés Csomagolási technológiák Logisztika Jovanka Ninković Az Agrárgazdasági Intézet külsı szakértıje Hagyományos és biotermelés SZERBIA Radojica Sarić ICT és innovatív Belgrádi Agrárgazdasági Intézet M.Sc. marketing megoldások Dr. Branko ICT és innovatív Agrárgazdasági Intézet Belgrád Mihailović marketing megoldások HORVÁT Mario Staver Rijekai Mőszaki Egyetem Poreci Hagyományos és bio- 17
ORSZÁG Mezıgazdasági Kar termelés AUSZTRIA Dr. R. Haas Agrárgazdasági Intézet, Természeti Erıforrások és Alkalmazott Élettudományok Egyetem Természeti Erıforrások és Alkalmazott Élettudományok Egyetem ICT és innovatív marketing megoldások Dr. S. Pöchtrager Hagyományos és biotermelés - tanúsítás DI J. Gyümölcsök, zöldségek Szövetségi Agrárgazdasági Intézet, Bécs Hambrusch és sertéshús vizsgálata DI S. Pfusterschmid Szövetségi Agrárgazdasági Intézet, Bécs Táplálkozási szokások Dr. V. Somoza Táplálkozástudományi Intézet, Bécsi Élelmiszerkutatás, Egyetem élelmiszerkémia Dr. J. König Bécsi Egyetem a Táplálkozásgenomika Munkadokumentumok (Working papers) Az alábbiakban felsorolt munkadokumentumokat (dolgozatokat) a hálózat kutatói készítették el. A dokumentumok speciális tudományos és technológiai munkák, magukba foglalván azokat a területeket, amelyeket a munkacsoportok meghatároztak. Néhány dolgozat hivatalos közlemény/cikk formájában is megjelent, néhány pedig a partnerek nemzeti nyelvén megjelent dokumentum összefoglalója vagy rövidített változata. Az alábbiakban közöljük a dokumentumok listáját és az egyes anyagokhoz irányuló hivatkozásokat. A hivatkozásokat az angol nyelvő dolgozatcímekre kattintva lehet megnyitni. 1. Nyomonkövetés, monitoring és termékkezelés - Élelmiszeripari berendezések tisztítása és fertıtlenítése: törvényi háttér és gyakorlati problémák az élelmiszer-feldolgozó vállalatoknál. Általános alapelvek, törvények és szorgalmi szabványok (Cleaning and sanification of food equipment: legal framework and practical problems for the food transformation enterprises, General considerations and reference to law and voluntary standards) Roberto Massini, Pármai Egyetem, Mezıgazdasági Kar, Élelmiszertudomány és Technológia Tanszék, SITEIA Lab, Párma Emilia-Romagna Csúcs-technológia Hálózat. - Új technológiák élelmiszerek fertıtlenítésére (New technologies for the decontamination of foods) Maria Elisabetta Guerzoni, CIRI Agrár-élelmiszeripar (Párma) - Élelmiszerek online tesztelése gyors, nem-destruktív módszerekkel (Quick nondestructive techniques for online testing of food products) - Alessandro Ulrici, BIOGEST-SITEIA Laboratórium - Hús és húskészítmények eltarthatóságának növelése BCS (Bio Control System) technológiával (Extension of Meat and Meat Products Shelf Life Using Bio Control System (BCS) Technology) FÜLÖP László, OHKI külsı szakértı 18
- Nyomonkövetési rendszerek (+ melléklet) (Systems of Traceability (+ annex) ) Herrmann Andreas, AMA-Marketing - Élelmiszerek nyomonkövethetısége (+ melléklet) (Traceability of Food (+ annex) ) Nepf Rochus - AGES, Osztrák Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal - Minıség menedzsment és élelmiszer-biztonság a mezıgazdaságban és az élelmiszeriparban (+ melléklet) (Quality management and food safety in the agricultural and food sector (+ annex) ) Pöchtrager Siegfried, Alkalmazott Élettudományok Egyetem, Marketing és Innovációs Intézet. 2. Hagyományos és bio-termelés - Közös mezıgazdasági irányelvek a bio-termékek vonatkozásában az EU-ban (The Common Agricultural Policy in the function of organic production development in EU) - Cvijanović Drago, Simonović Zoran, Mihailović Branko, Agrárgazdasági Intézet - Belgrád - Módszerek a tipikus termékek jellemzésére és fejlesztésére (Methods for the characterization and improvement of typical products) Arnaldo Dossena SITEIA PARMA Laboratórium - Tapasztalatcsere az ipar és az akadémia résztvevıi között a zsírsavak területén Görög Lipid Fórum (Exchanging expertise between scientist from Academia and Industry in the domain of lipids Greek Lipid Forum) Aristotelis Xenakis, Hellén Nemzeti Kutatási Alap Biológiai és Biotechnológiai Kutatóintézet - Gyors és pontos módszer kidolgozása az antioxidánsok meghatározására (Developing a fast and accurate method of antioxidant determination) Aristotelis Xenakis, Hellén Nemzeti Kutatási Alap Biológiai és Biotechnológiai Kutatóintézet - Bio-temékek: valóban felsıbbrendőek? Érvek és ellenérvek a bio-termékek területén (Organic food: are they really superior? Pros and cons in the field of organic commodities) Incze Kálmán, Országos Húsipari Kutatóintézet - Hagyományos és helyi élelmiszerek Európában (Traditional and local food in Europe) Kovács Ágnes, Országos Húsipari Kutatóintézet - Pácolási technológiák kifejlesztése (Development of curing technology) Friedrich László, Corvinus Egyetem Budapest - Húsipari nem-destruktív mérési módszerek ultrahang használata (Non-destructive measurement technique in the meat industry use of ultrasound) Friedrich László, Corvinus Egyetem Budapest - A hagyományos és regionális húskészítmények piacnövelési lehetıségei (Increasing the Marketing Possibilities of Traditional and Regional - Meat - Products) Kleffler Tünde, Országos Húsipari Kutatóintézet, Surányi József, OHKI külsı szakértı - Gyógynövények és modern élelmiszerek (Herbs as modern food) Hauser Hansjörg - Büro für Beratung und Bildung, Regensburg, Germany. 3. Csomagolási technológiák 19