AZ AUTONÓM VÁROSI SZEMÉLYKÖZLEKEDÉS HATÁSAI

Hasonló dokumentumok
Autonóm (önvezető) járművek információ kezelési folyamatai

KözlekedésVilág konferencia Budapest A FENNTARTHATÓ VÁROSI KÖZLEKEDÉS ÚJ RENDSZEREI. Dr. CSISZÁR Csaba - egyetemi docens

AZ AUTONÓM JÁRMŰVEKET ALKALMAZÓ MOBILITÁSI SZOLGÁLTATÁSOK ÜZEMELTETÉSI MODELLJE

A személyközlekedési módok csoportosítása, jellemzői, helyváltoztatási láncok képzése

A személyközlekedési módok csoportosítása, jellemzői, helyváltoztatási láncok képzése

IFFK 2016 Budapest, augusztus Az autonóm városi személyközlekedés hatásai. Földes Dávid, Dr. Csiszár Csaba

Smart transport smart city

Autonóm járművek megjelenésének társadalmi hatásai, várható következményei

A közösségi közlekedés elméleti megszervezésének alapjai

A személyközlekedés minősítési rendszere

Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire

AZ E-MOBILITÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI, LEHETŐSÉGEI. Kisgyörgy Lajos BME Út és Vasútépítési Tanszék

Car-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői

Dr. Esztergár-Kiss Domokos BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR

AZ ELEKTROMOBILITÁS ÜZEMELTETÉSI KIHÍVÁSAI

Közlekedésmérnöki alapszak (BSc) Közlekedési információs rendszerek II. BMEKOKKA252 (Transportation Information Systems II.)

Rugalmas közlekedési rendszerek. Dr. Horváth Balázs

CROCODILE projektek a Budapest Közút Zrt.-nél

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK

OKOS MEGOLDÁSOK A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSBEN. Lénárt Máté innovációs főmunkatárs BKK Zrt március 23. Debrecen

MOBILITY AS A SERVICE

egyetemi adjunktus, Ph.D.

Autonóm - és hagyományos közúti járművek alkotta közlekedési rendszerek összehasonlító elemzése

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

Közösségi közlekedéssel a zöldebb környezetért. vezérigazgató

Személyközlekedési információs rendszerek

Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu

Intelligens közlekedési fejlesztések a fővárosban

CROCODILE 2.0_HU projekt

A DKV Zrt. tevékenységének bemutatása, új megoldások a közösségi közlekedésben jelen- jövő- mobilitás

Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely,

Forgalmi modellezés BMEKOKUM209

Elektromos meghajtás alkalmazási lehetőségei a közösségi közlekedésben

Kooperatív Intelligens Közlekedés Rendszerek építőelemei

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS

INTELLIGENS KÖZLEKEDK

Elektromos közösségi kerékpáros közlekedési rendszerek telepítése

ÖKOINDUSTRIA ÖKOMOBILITÁS. Vizsgálatok a budapesti e-mobilitás egyes kérdéseibe november 10. PERJÉS TAMÁS

az autonóm járműveket alkalmazó mobilitási szolgáltatások modellje

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

FENNTART- HATÓSÁG? MINDEN NEMZEDÉK ANYAGI, SZELLEMI ÉS LELKI JÓLÉTÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉHEZ NÉGYFÉLE ALAPVETŐ ERŐFORRÁS SZÜKSÉGES:

Fenntartható munkahelyi mobilitási tervek koncepciója és lépései

A JÖVŐ KÖZLEKEDÉSÉNEK FEJLŐDÉSI IRÁNYAI. trendek és feltételezések

A jövő útjai - Intelligens közlekedési rendszerek az üzemeltetésben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia

Helyváltoztatási, utazási szokások alakulása

Közlekedésmérnöki alapszak (BSc) Közlekedési információs rendszerek I. BMEKOKUA201 (Transportation Information Systems I.)

Érzékelők az autonóm járművekben

Intermodális csomópontok információs rendszerei

CITY OF SZEGED Smart city activities Sándor NAGY Vice Mayor

Dr. Tóth János egy. docens

Elektromos kerékpáros közösségi közlekedési rendszerek

A Magyar Kerékpárosklub. A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság

Miskolc Közlekedésfejlesztése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

Utazzunk a jövőbe. Debrecen, május 22

AZ ELEKTROMOBILITÁS KORMÁNYZATI FELADATAI. III. Elektromobilitás Konferencia. Weingartner Balázs államtitkár Innovációs és Technológiai Minisztérium

Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt. Szeged január 23.

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

CHARACTERIZATION OF PEOPLE

Autonóm járműveket is alkalmazó városi személyközlekedési rendszer modellje

SmartActive Squash - IoT sportanalitika a felhőben

ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért

Alter Róbert Báró Csaba Sensor Technologies Kft

ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS

FŐVÁROSI E-MOBILITÁS FEJLESZTÉSI IRÁNYOK

EU, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS AZ

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Korszerű és gazdaságos felszíni parkolási módszer beruházásának és üzemeltetésének tapasztalatai

Városi útdíjas rendszerek forgalmi hatásai európai nagyvárosokban

A közforgalmú személyközlekedés időbeli tervezése

Magyar Közút ITS projektek 2020-ig Tomaschek Tamás Attila Verdes Máté

A FŐVÁROSI E-MOBILITÁSI

Miskolci közösségi közlekedés fejlesztési stratégiája Jövő útja a jelenben

Intelligens közlekedési rendszerek ÁTTEKINTÉS, MŰKÖDÉS. Schuchmann Gábor

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

A DKV Zrt. szerepe a debreceni közlekedésben ( jelen- jövő- mobilitás)

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Utazási igények felmérése a közforgalmú vasúti és közúti közlekedésben

Autonóm járművek városi közlekedésének kihívásai

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Helyi közforgalmú közlekedési rendszerek tervezése tapasztalatok az elmúlt 20 évből

A hivatalos statisztika modernizációja az adatforradalom korában

Új kihívások a közúti közösségi közlekedésben. Előadó: Ungvári Csaba üzemeltetési vezérigazgató-helyettes április 10.

IoT szolgáltatások fejlesztése - SensorHUB

Városi (Tömeg)Közlekedés Revolúciós Megújítása. Koncepcióvázlat Dr. Élő Gábor, egyetemi docens SZE ITOK kutatócsoport vezető

Igényvezérelt közlekedés a BKK hálózatán. Dr. Denke Zsolt kiemelt munkatárs Budapesti Közlekedési Központ

Közösségi közlekedésfejlesztési igények

Nádasi Réka Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Közlekedési szervezetek működési modelljei

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja

Autonóm jármű forgalomszimulátorba illesztése

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

A közforgalmú személyközlekedés időbeli tervezése

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

Átírás:

Új megoldások a közösségi közlekedésben konferencia 2016. november 10-11. Harkány, Magyarország AZ AUTONÓM VÁROSI SZEMÉLYKÖZLEKEDÉS HATÁSAI Dr. CSISZÁR Csaba - egyetemi docens FÖLDES Dávid - PhD hallgató

Motiváció automatizálás, autonómmá válás járműfejlesztés alapjaiban megváltozó (városi) közlekedés Kutatási alapkérdések: Milyen kapcsolatai vannak az autonóm közlekedési rendszernek? Hogyan változnak a mobilitási szolgáltatások? Hogyan változnak az utaskezelési műveletek, utazói képességek? Közlekedésmérnöki és és Járműmérnöki Kar Kar Közlekedésüzemi és és Közlekedésgazdasági Tanszék Tanszék 2

Tartalom Motiváció 1. Bevezetés 2. Alapfogalmak 3. Rendszer és működési modell 4. Mobilitás, mint szolgáltatás 5. Hatások Konklúzió Közlekedésmérnöki és és Járműmérnöki Kar Kar Közlekedésüzemi és és Közlekedésgazdasági Tanszék Tanszék 3

1. Bevezetés Fejlődő városok, eltérő dinamika: társadalom technológia fizikai keretek, épített környezet Társadalmi kihívások: hatékony időfelhasználásra való törekvés változó életvitel öregedő társadalom térben és időben átrendeződő tevékenységek (pl.: otthoni munka) megosztáson alapuló társadalom: kézzelfogható (lakás, jármű); nem kézzel fogható javak (idő, készségek) egészség- és környezettudatos életmód élhető városok (pl.: kevesebb motorizált forgalom) terület felhasználás, területfoglalás javítása gyorsütemű technológiai fejlődés Közlekedésmérnöki és és Járműmérnöki Kar Kar Közlekedésüzemi és és Közlekedésgazdasági Tanszék Tanszék 4

1. Bevezetés technológiai válaszok járműtechnológia, infokommunikációs technológia, energetika jelentős újítások: adatgyűjtési technológiák (pl.: humán szenzorok), új adatforrások (pl.: közösségi média) kommunikációs technológiák (pl.: 3G/4G/5G, NFC, WiFi, IoT) jármű kommunikációs technológiák V2V, V2I, V2N, V2G nyomkövetési technológiák (pl.: cella információk) adatelemzési módszerek (pl.: Big Data, adatbányászat) emberi döntés, kognitív képességek, érzékszervek helyettesítése (pl.: gépi látás) korszerű energia menedzsment - környezetbarát energiaforrások közlekedés szervezési válaszok sharing modes (car-sharing, ride-sharing, ride-sourcing) hatékony erőforrás felhasználás (terület, energia, idő) új folyamatszervezési, működtetési eljárás DRT igényvezérelt közforgalmú közlekedés Közlekedésmérnöki és és Járműmérnöki Kar Kar Közlekedésüzemi és és Közlekedésgazdasági Tanszék Tanszék 5

2. Alapfogalmak Automata funkciók előre beprogramozott szabályrendszer világosan leírt struktúra, lépésről-lépésre Autonóm funkciók kognitív képességek, önálló döntéshozatal új szituációt érzékeli, feldolgozza, kezeli adatokat gyűjt önálló döntéseket hoz érzékelve - emberhez hasonló módon másodlagos információ forrásokból (adatbázisokból) Közlekedésmérnöki és és Járműmérnöki Kar Kar Közlekedésüzemi és és Közlekedésgazdasági Tanszék Tanszék kognitív képesség: új, megbízható, értéknövelt információ előállítása korábbi tapasztalat, meglévő tudás, valamint bizonytalan és részleges információk alapján 6

2. Alapfogalmak Automata járművek külön pálya, forgalomtól elzárt Autonóm járművek más forgalmi rétegekkel közös pálya, konfliktusok Autonomóm közforgalmú közlekedés autonóm technológia használata a járművekben, infrastruktúrában, utazóknál szenzorok, kamerák, kommunikációs csatornák használata V2X emberi gondolkodás, cselekedetek másolása embertől független folyamatok megvalósítása személyzet,,nélkül, helyettesítve a feladatokat ráhordó szolgáltatás/törzsvonalak Közlekedésmérnöki és és Járműmérnöki Kar Kar Közlekedésüzemi és és Közlekedésgazdasági Tanszék Tanszék 7

2. Alapfogalmak Smart (okos) megálló eszközökkel felszerelt fizikai, mentális komfort növelése automata/autonóm funkciók utazással kapcsolatos szolgáltatások (pl.: valós idejű információk, jegyvásárlás) kiegészítő szolgáltatások (pl.: ATM, WiFi, telefontöltő, szelektív hulladékgyűjtés) szenzorok, kamerák, kommunikációs csatornák megújuló energiaforrások használata, mérőberendezések magas komfort szint (pl.: fűtött ülések, ital/étel automata) intermodális létesítmény (pl.: B+R, elektromos jármű töltőpont) Közlekedésmérnöki és és Járműmérnöki Kar Kar Közlekedésüzemi és és Közlekedésgazdasági Tanszék Tanszék 8

2. Alapfogalmak (Jövő) közösségi közlekedési módjai: Jövő városi közösségi közlekedései módja irányítási szint automata autonóm módok metró people moover villamos busz GRT Group Rapid Transit PRT Personal Rapid Transit jelmagyarázat: jellemző osztályozás speciális esetben Közlekedésmérnöki és és Járműmérnöki Kar Kar Közlekedésüzemi és és Közlekedésgazdasági Tanszék Tanszék 9

2. Alapfogalmak PRT (Personal Rapid Transit): automata/autonóm,,kapszula (pod) kis kapacitású járművek: 2-6 fő igényvezérelt, fix megállóhelyek nélkül ráhordó/feltáró (kis területeken) GRT (Group Rapid Transit): nagyobb kapacitású járművek (7-12 fő) People Mover: automata járművek szeparált pálya (többnyire vágány) kisebb befogadóképességű járművek kisebb forgalmú területeken, rövid távolságokra pl.: terminálok között, turisztikai pontoknál Közlekedésmérnöki és és Járműmérnöki Kar Kar Közlekedésüzemi és és Közlekedésgazdasági Tanszék Tanszék 10

2. Alapfogalmak Jelenlegi közúti automata/autonóm megoldások PRT, GRT, (busz) jellemzően teszt fázis, pilot verzió helyzetfeltárás: kiszolgált terület: sűrűn lakott, speciális tevékenység (pl.: egyetem), közlekedési csomópont (pl.: reptér), egyéb pálya típusa: teljesen elkülönített, részben elkülönített, nem elkülönített irányítás módja: fizikai jelek követése, helymeghatározás célja: ráhordó, pont-pont, egyéb (pl.: turisztikai) Közlekedésmérnöki és és Járműmérnöki Kar Kar Közlekedésüzemi Masdar és és Közlekedésgazdasági PRT Tanszék Tanszék 11

3. Rendszer és működési modell jármű technológia, infrastruktúra, rendszertervezés, működtetési eljárások, irányítási rendszer együttműködése, kölcsönhatásai intelligencia helye; közúti jelzések Közlekedés és forgalom menedzsment Igényvezérelt közlekedés menedzsment Operatív irányítás (forgalomirányítás, üzemirányítás) Technológiai folyamat AUTONÓM JÁRMŰ Autonóm jármű UTAZÓK sérülékeny felhasználók (gyalogos, kerékpáros) HCI V2V ember-gép kapcsolat (HCI) V2N érzékelés szenzor, kamera, lidar, radar, infravörös, ultrahang, GPS, INS, stb. utas kezelési funkciók tervezés mesterséges intelligencia, képfeldolgozás, stb. rendszer biztonság (szabványosított szoftver, hekkelés) UTASOK cselekvés fékezés, gyorsítás, kormányzás tájékoztatás, szórakoztatás V2I DEPÓ karbantartás, javítás V2I KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI felhő alapú szolgáltatások EGYETEM (aktuális környezeti jellemzők, állapot megismerése) kevesebb közúti forgalmi jelzés Jelmagyarázat: NAGYBETŰ = komponens; félkövér kisbetű = folyamat V2G TÖLTŐ INFRASRUKTÚRA (SMART GRID) energia felhasználás menedzsment 12

4. Mobilitás, mint szolgáltatás Jövő közlekedése: kisebb méretű, elektromos meghajtású járművek autonóm járművek a sofőr szerepét a gép veszi át az egyéni gépjármű tulajdonlás és használat visszaszorul szolgáltatás orientált,,,access-based economy,,mobility as a service (MaaS) koncepciók közlekedési módok egyesülnek: (TS-DRT: Telematics-based Shared Demand Responsible Transportation) - integrált, telematika alapú, igényvezérelt, megosztott az éles határok az infrastruktúra elemek között elmosódnak átmenet automatizálási szintek forgalmi folyamatok (autonóm járművek aránya) 13

kevés sok 4. Mobilitás, mint szolgáltatás Elszállított utasmennyiség Metró people moover Hagyományos közforgalmú közlekedés Autonóm villamos/busz DRT Közösségi kerékpár Telematikai alapú igényvezérelt közlekedés (TS-DRT) Taxi kerékpározás gyakorlatilag változatlan (pedelec kerékpárok) TS-DRT egyesülő módok szerepköröket vesz át megmaradó módoktól is egyéni autonóm jármű aránya csökken sokat utazó, tevékenységükhöz szükséges utazóknál különleges kialakítású járművek (pl.: fekvőhely) Carpooling Carsharing sofőrszolgálat Ridesourcing Egyéni autonóm jármű Kerékpározás,,hagyományos közforgalmú közlekedés gerincvonalakon intermodális csomópontok rugalmatlan rugalmas Rugalmasság Jelmagyarázat: változatlan változó megszünő új 14

4. Mobilitás, mint szolgáltatás TS-DRT jellemzői: köztulajdonban, vagy profitorientált szolgáltató társaság tulajdonában kis befogadóképességű (maximum 15 utas) magas komfortfokozatú,,kapszulák fix útvonalhoz, menetrendhez nem kötött előzetes helyfoglalás szükséges új utazói csoportok bevonása (pl.: mozgásukban korlátozottak) a járművek csoportokba rendeződve is közlekedhetnek TS-DRT szolgáltatás típusai: főként gerincvonalakra ráhordó, nagyobb befogadóképességű kapszulák (mai DRT) háztól-házig közvetlen eljutást biztosító, kisebb befogadó képességű kapszulák (mai ridesourcing); igénybe vételük drágább, a díjszabás a kereslet-kínálat függvényében dinamikusan változik. napon belüli futásteljesítmény, férőhelykihasználás magasabb 15

4. Mobilitás, mint szolgáltatás új utazói csoportok megjelenése: mozgásukban korlátozottak, idősek, gyermekek utazói típusok megoszlásában változás hasznos tevékenységek végzése utazás közben Jelen Gyalogos Sofőr Kerékpáros Utas utazás teljes egyéni hasznossága nő kényelmi szolgáltatások, utasok szórakoztatása - infotainment Jövő Gyalogos Kerékpáros Utas 16

5. Autonóm személyközlekedés hatásai alapjaiban megváltozó közlekedési és információkezelési folyamatok utazói szokások változása környezetre gyakorolt hatások Autonóm személyközlekedés hatásainak kapcsolatrendszere: TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEK ICT Jármű technológia környezet monitoring alternatív meghajtás (elektromos) könnyebb járművek KOMPONENSEK autonóm járművek (egyéni, közösségi, kapszula - pod, járművek speciális céllal) új mobilitás szolgáltatási koncepciók (alkalmazás alapú, megosztott) utazói csoportok új csoportok (idős, fiatal, jogosítvány nélkül) KERESLET helyváltoztatási igények (száma, hossza, jellemzői) KINÁLAT jármű (száma - tulajdonlás) infrastruktúra (minőség, kapacitás keskenyebb sávok) MOBILITÁS forgalom (egyenletesebb, nagyobb sebesség, csökkenő követési távolság, kevesebb torlódás, háztól-házig) parkolás töltés (induktív) HATÁSOK balesetek (biztosítás) emisszió ERŐFORRÁSOK idő (nincs vezetési feladat) terület használat (változó városi felületek) sofőr (mint munkaerő) energia társadalmi jólét 17

5. Autonóm személyközlekedés hatásai TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEK ICT Jármű technológia környezet monitoring alternatív meghajtás (elektromos) könnyebb járművek KOMPONENSEK autonóm járművek (egyéni, közösségi, kapszula - pod, járművek speciális céllal) új mobilitás szolgáltatási koncepciók (alkalmazás alapú, megosztott) utazói csoportok új csoportok (idős, fiatal, jogosítvány nélkül) KERESLET helyváltoztatási igények (száma, hossza, jellemzői) KINÁLAT jármű (száma - tulajdonlás) infrastruktúra (minőség, kapacitás keskenyebb sávok) MOBILITÁS forgalom (egyenletesebb, nagyobb sebesség, csökkenő követési távolság, kevesebb torlódás, háztól-házig) parkolás töltés (induktív) HATÁSOK balesetek (biztosítás) emisszió ERŐFORRÁSOK idő (nincs vezetési feladat) terület használat (változó városi felületek) sofőr (mint munkaerő) energia társadalmi jólét Technológiai fejlesztések ICT infokummunikációs technológiák járműtechnológia környezet monitoring folyamatos érzékelés és feldolgozás alternatív meghajtás elsősorban elektromos könnyebb járművek kompozit anyagok + biztonságosabb közlekedés miatt kevesebb baleset 18

5. Autonóm személyközlekedés hatásai TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEK ICT Jármű technológia környezet monitoring alternatív meghajtás (elektromos) könnyebb járművek KOMPONENSEK autonóm járművek (egyéni, közösségi, kapszula - pod, járművek speciális céllal) új mobilitás szolgáltatási koncepciók (alkalmazás alapú, megosztott) utazói csoportok új csoportok (idős, fiatal, jogosítvány nélkül) KERESLET helyváltoztatási igények (száma, hossza, jellemzői) KINÁLAT jármű (száma - tulajdonlás) infrastruktúra (minőség, kapacitás keskenyebb sávok) MOBILITÁS forgalom (egyenletesebb, nagyobb sebesség, csökkenő követési távolság, kevesebb torlódás, háztól-házig) parkolás töltés (induktív) HATÁSOK balesetek (biztosítás) emisszió ERŐFORRÁSOK idő (nincs vezetési feladat) terület használat (változó városi felületek) sofőr (mint munkaerő) energia társadalmi jólét Komponensek új mobilitás szolgáltatási koncepciók kínálat alapú (fix útvonal, meghirdetett menetrend) kereslet alapú, mobil/internet alkalmazáson keresztüli, megosztott, autonóm járművekkel utaskezelési műveletek automatizálása ember felügyelő szerepkörben, gyors beavatkozás új utazói csoportok 19

5. Autonóm személyközlekedés hatásai TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEK ICT Jármű technológia környezet monitoring alternatív meghajtás (elektromos) könnyebb járművek KOMPONENSEK autonóm járművek (egyéni, közösségi, kapszula - pod, járművek speciális céllal) új mobilitás szolgáltatási koncepciók (alkalmazás alapú, megosztott) utazói csoportok új csoportok (idős, fiatal, jogosítvány nélkül) KERESLET helyváltoztatási igények (száma, hossza, jellemzői) KINÁLAT jármű (száma - tulajdonlás) infrastruktúra (minőség, kapacitás keskenyebb sávok) MOBILITÁS forgalom (egyenletesebb, nagyobb sebesség, csökkenő követési távolság, kevesebb torlódás, háztól-házig) parkolás töltés (induktív) HATÁSOK balesetek (biztosítás) emisszió ERŐFORRÁSOK idő (nincs vezetési feladat) terület használat (változó városi felületek) sofőr (mint munkaerő) energia társadalmi jólét Kereslet új mobilitási formák + új utazói csoportok -> helyváltoztatási igények volumene, távolsága nő Mobilitás forgalomnagyság, futásteljesítmény növekszik, DE forgalmi paraméterek javulnak (követési távolság csökken, nagyobb sebesség, egyenletes forgalomlefolyás) Kínálat jelenlegi infrastruktúra elegendő lesz ugyanakkora igény kielégítéséhez kevesebb jármű is elegendő (folyamatosan mozgó járművek, shared módok) 20

5. Autonóm személyközlekedés hatásai TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEK ICT Jármű technológia környezet monitoring alternatív meghajtás (elektromos) könnyebb járművek KOMPONENSEK autonóm járművek (egyéni, közösségi, kapszula - pod, járművek speciális céllal) új mobilitás szolgáltatási koncepciók (alkalmazás alapú, megosztott) utazói csoportok új csoportok (idős, fiatal, jogosítvány nélkül) KERESLET helyváltoztatási igények (száma, hossza, jellemzői) KINÁLAT jármű (száma - tulajdonlás) infrastruktúra (minőség, kapacitás keskenyebb sávok) MOBILITÁS forgalom (egyenletesebb, nagyobb sebesség, csökkenő követési távolság, kevesebb torlódás, háztól-házig) parkolás töltés (induktív) HATÁSOK balesetek (biztosítás) emisszió ERŐFORRÁSOK idő (nincs vezetési feladat) terület használat (változó városi felületek) sofőr (mint munkaerő) energia társadalmi jólét Mobilitás kevesebb jármű, több futás idő kevesebb városon belüli parkoló, DE üres futások száma megnő töltés: nem csupán töltőállomásokon (otthon, menetközben), komplex szolgáltató pontok Hatások balesetek száma csökken megváltozó biztosítási szolgáltatások (mobilitás nem teljesülése) emisszió csökkenés (alternatív meghajtás, jobb kihasználtság) 21

5. Autonóm személyközlekedés hatásai TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEK ICT Jármű technológia környezet monitoring alternatív meghajtás (elektromos) könnyebb járművek KOMPONENSEK autonóm járművek (egyéni, közösségi, kapszula - pod, járművek speciális céllal) új mobilitás szolgáltatási koncepciók (alkalmazás alapú, megosztott) utazói csoportok új csoportok (idős, fiatal, jogosítvány nélkül) KERESLET helyváltoztatási igények (száma, hossza, jellemzői) KINÁLAT jármű (száma - tulajdonlás) infrastruktúra (minőség, kapacitás keskenyebb sávok) MOBILITÁS forgalom (egyenletesebb, nagyobb sebesség, csökkenő követési távolság, kevesebb torlódás, háztól-házig) parkolás töltés (induktív) HATÁSOK balesetek (biztosítás) emisszió ERŐFORRÁSOK idő (nincs vezetési feladat) terület használat (változó városi felületek) sofőr (mint munkaerő) energia társadalmi jólét Erőforrások utazási idő hasznos eltöltése terület használat: kiterjedt lakófunkciójú területek, kis lakósűrűséggel jármű az élettér megnövelése, épület tartozéka társadalmi jólét energia hatékonyság sofőr, mint munkaerő kiváltása 22

5. Autonóm személyközlekedés hatásai Markáns változások: Kereslet az utazási igények mértéke nő (utazások száma, távolsága és ideje) utazók száma utazások átlagos hossza utazások száma utazással töltött idő új mobilitási formák járműszám és járművek mérete jelentősen csökken, üresfutás-teljesítmény nő a jelenlegi infrastruktúra elegendő az úthálózat áteresztőképessége nő, a követési távolság csökken, sebesség nő a szükséges parkolókapacitás csökken, a töltési pontok száma nő forgalmi modellezés, számítások járműhasználat napi ideje követési távolság Környezet Forgalmi paraméterek jármű méret hasznos futásteljesítmény Jármű jellemzők Infrastruktúra energiafogyasztás környezetterhelés jármű szám sebesség üres futásteljesítmény útkapacitás parkoló-kapacitás töltési pontok Jelmagyarázat: csökken; jelentősen csökken; növekszik; jelentősen nő; kedvező változás ; kedvezőtlen változás 23

Konklúzió a helyváltoztatási szokások átalakulnak az utazási távolságok megnőnek a járművek kialakítása (pl. utastér) megváltozik a mobilitás több utazó számára válik elérhetővé a szükséges infrastruktúra kapacitása elegendő, illetve mérsékelhető a forgalmi paraméterek javulnak az igényelt emberi képességek jelentősen megváltoznak További kutatási irányaink: TS-DRT mód két jellemző típusának alap- és információkezelési folyamatainak modellezése az autonóm személyközlekedés hatásainak számszerűsítése az utaskezelési és karbantartási műveletek automatizálási lehetőségeinek és következményeinek feltárása automatizálási szintek meghatározása; nagy kapacitású közforgalmú közlekedés folyamataihoz 24

KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK H-1111 BUDAPEST STOCZEK 2., ST ÉPÜLET 4. EMELET WWW.KUKG.BME.HU Dr. Csiszár Csaba, egyetemi docens csiszar.csaba@mail.bme.hu +36-70-336-0612 Földes Dávid, PhD hallgató foldes.david@mail.bme.hu +36-20-570-4667 KÖSZÖNJÜK A MEGTISZTELŐ FIGYELMET