IFFK 2016 Budapest, augusztus Az autonóm városi személyközlekedés hatásai. Földes Dávid, Dr. Csiszár Csaba
|
|
- Géza Takács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 IFFK 2016 Budapest, augusztus Az autonóm városi személyközlekedés hatásai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék ( Absztrakt: Az autonóm személygépjárművek fejlesztése rendkívül felgyorsult; a technológia érettsége közelít a piaci bevezethetőséghez. Az autonóm egyéni és közösségi használatú járművek megjelenése alapjaiban változtatja meg a városi közlekedést, ezért az átalakulás várható hatásainak vizsgálata különösen időszerű. Rendszerszemléletben dolgoztuk ki az autonóm személyközlekedés működési modelljét. Azonosítottuk a mobilitási szolgáltatásokban bekövetkező változásokat, feltárva az új és a változó közlekedési módokat. Különös hangsúlyt fektettünk az utazói elvárások, szokások és viselkedés vizsgálatára. Feltártuk és elemeztük az autonóm személyközlekedés, mint rendszer, külső-belső kapcsolatrendszerét. Megállapítottuk a hatások mértékét és összefüggéseit. Az eredmények a jövő közlekedésének további részletes elemzéséhez, modellezéséhez szolgálnak alapul. 1. BEVEZETÉS A közlekedés biztosítja a térben elkülönült tevékenységek helyszínei közötti kapcsolatokat; és nagymértékben befolyásolja az emberek életminőségét. A térbeli távolságok leküzdéséhez területet használunk el. A cél, hogy ez a terület minél kisebb legyen, illetve, hogy mérsékeljük a településrészek közötti elválasztó hatást. A városokban eltérő dinamikával fejlődik: a technológia, a társadalom és a fizikai keretek, az épített környezet (térszerkezet, épületek). A technológiai fejlődés a leggyorsabb ütemű. Számottevő a járműtechnológia, az infokommunikációs technológia és az energetika fejlődése külön-külön is és egymással kölcsönhatásban is. A technológiai fejlődés sok esetben választ ad a társadalmi és az épített környezettel összefüggő kihívásokra. A közlekedésben az innovációt elsősorban a járműfejlesztések és a változó utazói igények indukálják. A legfontosabb társadalmi kihívások, amelyek kihatnak a mobilitásra is, a következők: hatékony időfelhasználásra való törekvés, változó életvitel, öregedő társadalom, térben és időben átrendeződő tevékenységek (pl.: otthoni munka), megosztáson alapuló társadalom (sharing objects) (pl.: autó megosztás, lakás megosztás), egészség- és környezettudatos életmód, élhető városok (pl.: kevesebb motorizált forgalom), terület felhasználás, területfoglalás javítása (pl.: több sávos utak, parkoló területek helyfoglaló hatásának mérséklése). A legjelentősebb technológiai újítások a következők: adatgyűjtési technológiák (pl.: humán szenzorok) és újfajta adatforrások (pl.: közösségi média), kommunikációs technológiák (pl.: 3G/4G/5G, NFC, WiFi, IoT - internet of things), jármű kommunikációs technológiák V2V, V2I, V2N, V2G, nyomkövetési technológiák (pl.: cella információk), adatelemzési módszerek (pl.: Big Data, adatbányászat) az emberi döntést, a kognitív képességeket, és az érzékszerveket helyettesítő technológiák (pl.: gépi látás), korszerű energia menedzsment rendszerek és eljárások, melyek nagy arányban fenntartható, környezetbarát energia-forrásokra épülnek. Az újszerű, megosztáson alapuló városi közlekedési módok (pl. car-sharing, ride-sharing, ride-sourcing) az erőforrásokkal (pl. terület, energia, idő) való hatékonyabb gazdálkodást célozzák az új folyamatszervezési és működtetési eljárásokkal. A hatékonyságnövelés fontos elemei a járművek növekvő napi futásideje és futásteljesítménye. Car-sharing: közösségi tulajdonban lévő közúti járművek (általában személygépkocsik) időben megosztott közös használata, amellyel a járművek napon belüli kihasználása növekszik. A car-sharing megoldásokat Barth és Shaheen (2016) csoportosította és rendszerezte típus, lefedett terület, napi ingázáshoz igénybevehetőség és jármű kialakítás szerint. Két markáns szolgáltatás típus létezik a használati időtartam szerint: 1. néhány órára elvihető járművek, fix vagy nem fix - 1 -
2 állomosokkal, 2. hosszabb időtartamra (általában 1 nap) elvihető járművekkel működő ún.,,station car rendszerek nagyobb forgalomvonzó létesítményeknél (vasútállomás, repülőtér, campus) kialakított állomásokkal. Ride-sharing: közös utazást biztosító közlekedési mód. A járművezetője utazásához útitársakat keres, akik szintén azonos útvonalon kívánnak közlekedni. Különbség a telekocsi szolgáltatással szemben, hogy városi környezetben, rövidebb távolságon valósítják meg, amely sokkal dinamikusabb információkezelést igényel. A hatékonyabb igény-kapacitás összerendezés érdekében az ún. meeting-point (találkozási pont) rendszert és annak hasznosságát elemezték (Stiglic et al., 2015). A meeting-point rendszer, hasonlóan a közforgalmú közlekedési megállókhoz, gyűjtő- és elosztópontokkal működik. Az utas felvétel és leadás ezen,,megállókban történik, így csökkentve a felesleges kitérőket. Hátránya, hogy az utasnak a kiinduló ponttól a megállóig vagy a megállótól a rendeltetési helyig gyalogolnia szükséges. Ride-sourcing (fuvarközvetítő): IT alapokon működő városi közlekedési szolgáltatás, ahol a fuvarfeladat összerendelése automatikusan, általában mobil telefonos applikáción keresztül történik. A sofőr jövedelemszerzési céllal végzi a feladatát, általában saját járművel. A szolgáltatás a hagyományos taxi módhoz áll a legközelebb, jellemzője a teljes IT támogatás és a dinamikus, az igények és kapacitások aktuális mértékétől függő díjszabás. Egyes szolgáltatások csak az IT támogatást használják fuvarjaik szervezésekor (pl.: TaxiFy), míg mások a dinamikus árképzést is (pl.: UBER). A ride-sourcing szolgáltatás használói köre, mind korban, mind személyes tulajdonságokban, mind az eltűrt várakozási időben eltér a taxit használókétól (Rayle et al., 2016). A ridesourcingot a fiatal, magas iskolai végzettséggel rendelkező, okos telefonnal rendelkező és rövid várakozási időt igénylő utasok veszik igénybe. A ride-sourcing utazásoknak legalább fele a hagyományos közforgalmú közlekedési móddal végrehajtott utazást helyettesíti. Az újszerű közlekedési módok mellett a hagyományos közforgalmú közlekedés személyesebbé tételét (időben és/vagy térbeni rugalmasság) teszik lehetővé a DRT (Demand- Responsive Transport), azaz a rugalmas, igényvezérelt közlekedési rendszerek, amelyek az alacsony lakósűrűségű területek közforgalmú kiszolgálását is hatékonyan oldják meg. Egyes területeken a DRT a taxi helyettesítője. Számos esetben a DRT vetélytársa az egyéni gépjárműves közlekedésnek, hiszen utóbbi versenyképessége (térben és időben) a parkolóhely keresési művelet hosszától és eredményétől is nagymértékben függ (Wang et al., 2015). A legtöbb ilyen jellegű szolgáltatásnál a kisebb befogadóképességű járművek terjedtek el, amelyeknél a kisebb igények esetén is jó kapacitáskihasználás érhető el (Davison et al., 2014). Ezen újszerű közlekedési módok jelenleg járművezetővel, manuálisan működnek. Azonban a személyközlekedésben gyorsan terjednek az automata és az autonóm megoldások. Automata járművek: olyan számítógép által irányított járművek, amelyek világosan leírt szabályrendszert követnek lépésről, lépésre, a beprogramozás szerint. Többnyire különálló pályán, más forgalomtól elzártan közlekednek. Autonóm járművek: olyan számítógép által irányított járművek, amelyek felhasználják kognitív és tanulási képességeiket; a különböző forrásokból begyűjtött adatok alapján önálló döntéseket hoznak korábban még nem ismert helyzetekben is. Általában más forgalmi rétegekkel (pl. gyalogosok, kerékpárosok) közös pályán haladnak, vagy velük konfliktusba kerülhetnek. Az automata megoldások nem újszerűek a közlekedésben. Londonban 1967 óta működik automata metró üzem. Élenjáró az automatizálásban a légiközlekedés (pl.: robotpilóta). A metró- és a légiközlekedésben alkalmazott analógiák átültethetők a közúti közlekedés területére is. A járműirányítás mellett a közlekedésszervezésben és lebonyolításban (pl. utaskiszolgálás) is alkalmazhatók automata rendszerek. Az autonóm járművek legjelentősebb társadalmi hatásai a következők: biztonságosabb közlekedés (kevesebb baleset), utazási idő csökkenés, energia hatékonyság növekedés, parkolási és területhasználati előnyök (Fagnant és Kockelman, 2015) A kutatásunk során kidolgoztuk az autonóm személyközlekedés működési modelljét (2. fejezet). Feltártuk az autonóm járművek hatására bekövetkező változásokat a mobilitási formákban, illetve szokásokban (3. fejezet). A 4. fejezetben azonosítottuk és elemeztük az autonóm személyközlekedés kapcsolatrendszerét és hatásait. A cikket összegzéssel, tanulságokkal és a további kutatás-fejlesztési terveink összefoglalásával zárjuk. 2. AZ AUTONÓM SZEMÉLYKÖZLEKEDÉS MŰKÖDÉSI MODELLJE Az autonóm közlekedés újszerű jármű technológiát, infrastruktúrát, rendszertervezési módszert, működtetési eljárásokat és irányítási rendszert igényel. Rendszerszemléletű megközelítésben dolgoztuk ki az autonóm személyközlekedés működési modelljét (1. ábra). A működés szintjei top-down megközelítést alkalmazva: közlekedés és forgalommenedzsment (a teljes városi mobilitás szervezése, működtetése), igényvezérelt közlekedés menedzsment (az igényvezérelt közlekedési módok folyamatainak szervezése), operatív irányítás, technológiai folyamat (autonóm járművek, infrastruktúra, utazók, környezet együttműködése, kölcsönhatásai). Az emberi jelenlét továbbra is fontos marad, azonban túlnyomórészt csak felügyelő szerepkörben; jelentős gépi támogatással
3 Közlekedés és forgalom menedzsment Igényvezérelt közlekedés menedzsment Operatív irányítás Technológiai folyamat AUTONÓM JÁRMŰ Autonóm jármű UTAZÓK sérülékeny felhasználók (gyalogos, kerékpáros) HCI V2V ember-gép kapcsolat (HCI) V2N érzékelés szenzor, kamera, lidar, radar, infravörös, ultrahang, GPS, INS, stb. utas kezelési funkciók tervezés mesterséges intelligencia, képfeldolgozás, stb. rendszer biztonság (szabványosított szoftver, hekkelés) UTASOK cselekvés fékezés, gyorsítás, kormányzás tájékoztatás, szórakoztatás V2I DEPÓ karbantartás, javítás V2I KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA felhő alapú szolgáltatások (aktuális környezeti jellemzők, állapot megismerése) kevesebb közúti forgalmi jelzés V2G TÖLTŐ INFRASRUKTÚRA (SMART GRID) energia felhasználás menedzsment Jelmagyarázat: NAGYBETŰ = komponens; félkövér kisbetű = folyamat 1. ábra: Autonóm személyközlekedés működési modellje A korábban a sofőr, vagy a kisérőszemélyzet által végzett feladatokat az autonóm jármű átveszi. A járművek egy szabályozási folyamatban folyamatosan érzékelik a környezetüket, rövid időtartamra előre megtervezik a működésüket és ez alapján cselekszenek. A környezet (pl.: útviszonyok, más közlekedők járművek, gyalogosok, stb., aktuális pozíciói, sebességei) érzékelése fejlett berendezések meglétét igényli (szenzorok, lidar, GPS, stb.). A járművek az érzékelőkből gyűjtött adatokat feldolgozzák és döntéseket hoznak. A feldolgozó szoftverek fejlesztésénél különösen fontos a biztonság, mind a belső fejlesztési hibákkal szembeni védekezés, mind a külső irányból érkező támadásokkal (hekkelés) szembeni védekezés. A cselekvések végrehajtása a tervezés során meghozott döntések alapján automatikusan történik. A járművek folyamatosan kommunikálnak a közlekedésben résztvevőkkel: járművekkel (V2V), a közlekedési infrastruktúrával (V2I), a töltő infrastruktúrával (V2G), az irányító központtal, a járművön tartózkodó utasokkal (fedélzeti eszközökön keresztül), valamint más utazókkal (V2N). Egyrészt információkat gyűjt ezekről az összetevőkről, másrészt célzott információkat (üzeneteket) küld nekik. A jelenlegi autonóm járműfejlesztések elsősorban a személygépjárművekre és a kis befogadóképességű buszokra, ún.,,kapszulákra (pod) koncentrálnak (Néhány eredmény azonban már a nagy befogadóképességű autóbuszok és az áruszállító járművek területén is megfigyelhető.). A személygépjárműveknél az intelligenciát minden esetben a járművekben helyezik el, ami jelentősen megnöveli a járművek árát. A közösségi közlekedésben, a,,kapszulák és a nagyobb befogadóképességű közúti járművek jelenleg többnyire elzárt, a többi közlekedőtől szeparált útvonalon közlekednek, így nem teljesen autonómok. Ezeknél a megoldásoknál általában az intelligenciát az infrastruktúrába építik. Alapvető kutatás-fejlesztési kérdés, hogy milyen arányban kerüljön elhelyezésre az intelligencia a járművekben és az infrastruktúrában. Ennek következménye a jármű-infrastruktúra közötti kommunikáció (V2I) intenzitása. Az autonóm járművek terjedésével a közúti jelzések (táblák, útburkolati jelek) és a jelzőlámpás forgalomirányítás jelentősége csökken, azonban a gyalogosok, és a kerékpárosok miatt teljesen nem tűnnek el. A jövő közlekedési eszközei várhatóan alternatív (többnyire elektromos) meghajtásúak lesznek, így a töltő infrastruktúrával történő kommunikáció, illetve az automata energiavételezés szerepe megnő. A smart - 3 -
4 grid (okos hálózat) technológia alkalmazásával az energia felhasználók és források közötti, időben is változó intenzitáskülönbségek mérsékelhetők, így a működés hatékonysága fokozható. A dinamikusan változó díjak az igények és a kapacitások összerendezésének fontos eszköze. 3. MOBILITÁS, MINT SZOLGÁLTATÁS A jövő közlekedésében, az autonóm járművek hatására a mobilitási formák megváltoznak. Feltártuk a legjelentősebb alapfolyamati átalakulásokat: a közlekedési módok változását, valamint az ezek hatására megváltozó utazási és utazói jellemzőket. 3.1 Átalakuló mobilitási formák A jövő városi közlekedésének főbb tulajdonságai a következők: kisebb méretű, elektromos (esetleg egyéb alternatív) meghajtású járművek, a motorizált közlekedési módokat autonóm járművekkel szolgálják ki a sofőr szerepét a gép veszi át, az egyéni gépjármű tulajdonlás és használat visszaszorul; a tulajdonlás alapú gondolkodást felváltja a szolgáltatás orientált gondolkodás -,,mobility as a service (MaaS) koncepció, a legtöbb közlekedési mód egyesül egy integrált, telematika alapú, igényvezérelt, megosztott közlekedési móddá (TS-DRT: Telematics-based Shared Demand Responsible Transportation), az éles határok az infrastruktúra elemek között elmosódnak (épületekbe behajtó járművek pl.: bevásárlóközpontoknál). A MaaS koncepció a teljes helyváltoztatási lánc kényelmes és felhasználó orientált megszervezését jelenti úgy, hogy az utazó egyáltalán nem, vagy csak a helyváltoztatása bizonyos szakaszában használja az egyéni gépjárművet. A koncepció magában foglalja az integrált tarifa- és díjbeszedési rendszert, a funkciók teljes integrációját ICT eszközökkel, valamint a különböző mobilitási csomagok kínálatát. Az utazó célja, hogy minél kedvezőbben jusson el a rendeltetési helyére (tetszőleges közlekedési móddal, azok esetleges kombinálásával, tetszőleges útvonalon). A mobilitási szolgáltatások, azaz a MaaS koncepciók értékeléséhez, különösképpen az ICT megoldások integrációs szintjének meghatározásához (Kamargianni et al. 2016) dolgoztak ki módszert. A szolgáltatások általános jellemzője, hogy a felhasználó mobilitási csomagokat tud vásárolni. Az eddigi külön álló közlekedési módok használati jogosultságának megvásárlása helyett, meg tudja határozni, hogy milyen mobilitás szolgáltatás típusokat (pl.: közforgalmú közlekedés, bike-sharing, stb.) és milyen mértékben kíván igénybe venni egy adott időszakban. Ez a megoldás a mobilszolgáltatók által kínált szolgáltatáscsomagokhoz hasonlatos. A szolgáltatási koncepciók fejlődésének további szintje, amikor az elszámolás utólag történik, a tényleges használat függvényében. Ekkor a felhasználó csak a jogokat vásárolja meg adott mód használatához, a tényleges utazási jellemzők (pl. távolságok) megadása nélkül. A szakirodalom az integrált, telematikai alapú, autonóm járművekkel megvalósult igényvezérelt rendszerekre eltérő elnevezéseket használ. Winter és társai (Winter et al., 2016) az ADRTS (Automated Demand Responsive Transport System) mozaikszót használják az olyan szolgáltatásokra, amelyek kis befogadóképességű autonóm járművekkel, igényvezérelt, ráhordó szolgáltatást valósítanak meg fix útvonal és menetrend nélkül, jól körülhatárolt területen (pl. egyetemi campus). Kidolgoztak egy módszert, amellyel meghatározható a minimális és optimális járműszám, annak érdekében hogy a szolgáltatás üzemeltetési költsége és az utazás költsége is minimális legyen. A közlekedési módok jövőbeli változását a 2. ábrán foglaltuk össze az elszállítható utasmennyiségek és a rugalmasság függvényében. A kerékpározás és a közösségi kerékpározás aránya, valamint a közlekedési rendszerben elfoglalt szerepe nem változik számottevően. A motorizált közúti közlekedési módok alapját autonóm járművek képezik. A hagyományos közforgalmú járművek csupán a nagy forgalmú vonalakon maradnak meg, azaz a gerincvonalak szerepe változatlan marad. Az ott közlekedő járművek egy része jelenleg is automatizált (kötöttpályás, elsősorban metró üzem). A jövőben az autonóm járművek várhatóan megjelennek a többi kötöttpályás, majd később az autóbusz vonalakon is. Az egyéni járművek aránya csökken; csak olyan utazók fogják használni, akik sokat utaznak és tevékenységükhöz feltétlenül szükséges a saját jármű. Várhatóan elterjednek a különleges felhasználású és kialakítású járművek (pl.: fekvőhellyé alakítható ülés). A többi közlekedési mód (jelenlegi közforgalmú közlekedési módok, DRT, car-sharing, taxi, carpooling, ridesourcing, sofőrszolgálat, stb.) egyesül egy új módként (TS-DRT). Az új módban egyesülnek a meglévő módok tulajdonságai. kevés sok Elszállított utasmennyiség Automatizált,,hagyományos közforgalmú Hagyományos közlekedés közforgalmú közlekedés rugalmatlan DRT Közösségi kerékpár Telematikai alapú igényvezérelt közlekedés (TS-DRT) Carpooling Carsharing Taxi sofőrszolgálat Ridesourcing Egyéni autonóm jármű Kerékpározás rugalmas Jelmagyarázat: változatlan változó megszünő új Rugalmasság 2. ábra: Átalakuló közlekedési módok [forrás: (Földes és Csiszár, 2016) alapján] - 4 -
5 Jövő Jelen Az autonóm városi személyközlekedés hatásai TS-DRT jellemzői: köztulajdonban, vagy profitorientált szolgáltató társaság tulajdonában lévő autonóm járműpark, kis befogadóképességű (maximum 15 utas) szállítására alkalmas, magas komfortfokozatú,,kapszulák, fix útvonalhoz, menetrendhez nem kötött, előzetes helyfoglalás szükséges, új utazói csoportok bevonása (pl.: mozgásukban korlátozottak), a járművek csoportokba rendeződve is közlekedhetnek hatékonyabbá téve a közlekedést. autonóm járművek hatására a sofőr, mint típus teljesen eltűnik, az eddig sofőrként jelen lévő utazók utassá alakulnak át. A gyalogosok aránya csökken, mivel az új integrált mód, illetve az egyéni tulajdonban lévő autonóm járművek jobb térbeli lefedettséget/elérhetőséget biztosítanak. A kerékpárosok, mint különleges sofőrök, aránya nagyságrendileg változatlan marad, kismértékben növekedhet is, köszönhetően a pedelec (elektromos rásegítésű) kerékpárok terjedésének. Gyalogos Sofőr Utas A TS-DRT szolgáltatás típusai: főként gerincvonalakra ráhordó funkciójú, nagyobb befogadóképességű kapszulák (mai DRT szolgáltatáshoz hasonló), háztól-házig közvetlen eljutást biztosító, kisebb befogadó képességű kapszulák (mai ride-sourcing szolgáltatáshoz hasonló); igénybe vételük drágább, a díjszabás a kereslet-kínálat függvényében dinamikusan változik. A TS-DRT szolgáltatás keretében közlekedő járművek napon belüli futásteljesítménye, valamint - az igények dinamikus összerendezésének köszönhetően - férőhely kihasználása magas. Alapvető kérdés, hogy milyen arányban biztosítható a jövőben a közvetlen utazás lehetősége (TS-DRT-vel, egyéni autonóm járművel), vagy inkább a,,hagyományosabb közlekedési módokra való ráhordó szolgáltatások kerülnek előtérbe. Ezek a kérdések az infrastruktúra kapacitások, az irányítási mód jellemzőinek, stb. figyelembe vételével, elsősorban forgalmi modellezéssel válaszolhatók meg. A teljesen autonóm, a közúton más járművek és egyéb résztvevők között közlekedő kapszulákon kívül, az automatizált kötöttpályán futó kapszulák elterjedése is várható (pl.: repülőtereken). Ezen járművek,,horizontális felvonóként működnek, azaz több állomáson (emeleten) megállnak, az aktuális igényektől függően. Pályájuk lehet egy vonalú, de elágazó is. 3.2 Átalakuló mobilitási szokások Az autonóm járművek alkalmazásával az utazói viselkedés és a mobilitási szokások is nagymértékben megváltoznak. Olyan, járművezetési képességgel nem rendelkező személyek számára is elérhetővé válik az egyéni mobilitás, akik eddig többnyire csak segítséggel tudták igénybe venni a hagyományos közlekedési módokat. Ezek a csoportok: mozgásukban korlátozottak, idősek, gyermekek, sérültek, stb. A jövő közlekedésében az utazók típusai (gyalogos, utas, sofőr) közötti megoszlás megváltozik. A 3. ábrán szemléltettük az utazó típusok arányaiban bekövetkező változásokat. A körök mérete a megoszlást reprezentálja. Az Gyalogos Kerékpáros Kerékpáros Utas 3. ábra: Átalakuló utazói csoport arányok [forrás: (Földes és Csiszár, 2016)] A sofőri feladatok eltűnésével jelentős idő többlet keletkezik az utazóknál menet közben. Lehetőség adódik a helyváltoztatási folyamatot hasznos tevékenységgel eltölteni. Kutatások bizonyítottak, hogy a közösségi közlekedést választók körében az egyik legnagyobb pozitívumnak az számít, hogy utazásuk során egyéb tevékenységet is végezhetnek (pl.: evés/ivás, elektronikus eszközök használata) (Andreson et al., 2016). Ez az előny az autonóm járművek elterjedésével az egyéni járművek esetén is elérhetővé válik. Feltárt preferencia alapú módválasztási modell segítségével vizsgálták a tevékenységek hatékonyságát különböző utazási formáknál, ideértve az autonóm járműveket is. Kimutatták, hogy a hasznos tevékenységek (pl.: olvasás, írás elektronikus eszközön, laptop használat) jelentős mértékben befolyásolják az utazás teljes egyéni hasznosságát, vagy annak megítélését (Malokin et al., 2015). Az integrált mobilitási szolgáltatás lényegi eleme a térbeli, időbeli rendelkezésre állás mellett a kényelmi/minőségi paraméter is. A szolgáltatóknak célja az utasok,,szórakoztatása, valamint az egyéb kiegészítő tevékenységek végzéséhez szükséges feltételek biztosítása is (pl.: WiFi, töltési lehetőség, stb.). 4. AZ AUTONÓM SZEMÉLYKÖZLKEDÉS HATÁSAI Az autonóm közlekedés alapjaiban változtatja meg a közlekedési és információkezelési folyamatokat, az utazói szokásokat, illetve hatással van a környezetre is. Feltártuk az autonóm személyközlekedés, mint rendszer, külsőbelsőkapcsolatrendszerét, annak érdekében, hogy a komplex kölcsönhatások a továbbiakban részleteikben is vizsgálhatóvá váljanak (4. ábra).
6 TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEK ICT Jármű technológia környezet monitoring alternatív meghajtás (elektromos) könnyebb járművek KOMPONENSEK autonóm járművek (egyéni, közösségi, kapszula - pod, járművek speciális céllal) új mobilitás szolgáltatási koncepciók (alkalmazás alapú, megosztott) utazói csoportok új csoportok (idős, fiatal, jogosítvány nélkül) KERESLET helyváltoztatási igények (száma, hossza, jellemzői) KINÁLAT jármű (száma - tulajdonlás) infrastruktúra (minőség, kapacitás keskenyebb sávok) MOBILITÁS forgalom (egyenletesebb, nagyobb sebesség, csökkenő követési távolság, kevesebb torlódás, háztól-házig) parkolás töltés (induktív) HATÁSOK balesetek (biztosítás) emisszió ERŐFORRÁSOK idő (nincs vezetési feladat) terület használat (változó városi felületek) sofőr (mint munkaerő) energia társadalmi jólét 4. ábra: Az autonóm személyközlekedés kapcsolatrendszere A közlekedés átalakulását a technológiai fejlesztések indukálják. Egyrészt az infokommunikációs technológiák (ICT), másrészt a jármű technológiák: környezet monitoring folyamatos érzékelés és feldolgozás, alternatív meghajtás (elsősorban elektromos), valamint a kompozit anyagok használatával elérhető könnyebb járművek. Mivel a balesetek száma jelentősen lecsökken, ezért a teljesen autonóm rendszerben (amikor egyáltalán nincsenek vezetővel működő járművek) a járművek tömege csökkenthető a biztonsági elemek/megoldások elhagyásával is. Új mobilitás szolgáltatási koncepciók jelennek meg. A kínálat alapú (fix útvonal, meghirdetett menetrend) közösségi közlekedést felváltja a kereslet alapú, mobil/internetes alkalmazáson keresztül igénybe vehető, megosztási elvekre épülő, autonóm járművekkel megvalósuló szolgáltatás. A járművek automatizálása mellett az utaskezelési műveletek nagyfokú automatizálása, illetve egyes funkciók autonómmá fejlesztése is megtörténik. A járművezető feladatait nagyrészben gépek veszik át. Különösen fontos a biztonságkritikus utaskezelési funkciók megbízható gépesítése (pl.: utasrosszullét, tűzeset kezelése). Az emberi jelenlét folyamatos felügyelő szerepkörben, illetve beavatkozási elemként továbbra is jelentős marad. A kereslet jellemzői (pl.: volumen, távolság, egyéb jellemzők) az új utazói csoportok és az új mobilitási lehetőségek hatására jelentősen megváltoznak, amely kihat a forgalmi paraméterekre is. A fejlett technológiáknak, számítógépes irányításnak köszönhetően lehetővé válik a járművek követési távolságának csökkentése, illetve a nagyobb sebességgel történő (biztonságos) utazás. A forgalom lefolyása egyenletessé válik, a felesleges lassítások és megállások száma csökken, így az energiafelhasználás is mérséklődik. Az utazási idők pontosabban számíthatók/előre becsülhetők. Az igények megváltozásával és az utazási idő hatékonyabb elöltési lehetőségével várhatóan növekednek majd az utazási távolságok, nagyobb távolságról is megvalósulnak napi ingázások. Ez a forgalomnagyság és a futásteljesítmény növekedéséhez, valamint a településszerkezet átalakulásához vezet. A kiterjedt lakófunkciójú területek, kis laksűrűséggel válnak jellemzővé. Az új utazói csoportok hatására növekszik az utazási igények száma, azonban a kisebb követési távolságok és a pontosabb sávtartás miatt a jelenlegi infrastruktúra kapacitások elegendőek lesznek. Hatékony folyamatszervezéssel és -irányítással az úthálózat forgalmi terhelése csökkenthető (pl.: MaaS koncepció, ráhordó szolgáltatások). Mivel a megosztott járművek napi futásideje növekszik, ugyanakkora igényhez kevesebb jármű is elegendő. Csökken a jármű tulajdonlás mértéke is, egyre nagyobb arányban közösségi tulajdonú járműveket használnak. Mivel kevesebb jármű lesz és azok több időt töltenek forgalomban, ezért kevesebb parkolóhely, illetve garázs is elegendő. Az egyéni autonóm járművek utasuk,,kiszállítása után a városon kívül, vagy éjjel egy-egy haladó forgalmi sávon parkolnak. Ez ugyan megnövelheti az üres futások számát, azonban jelentősen csökkenthető a felszíni, városi parkolóhelyek száma A kisméretű autonóm járművek behajthatnak az épületekbe (pl. bevásárlás esetén), így közelebb hozva a felhasználóknak a rendeltetési pontjukat. Az alternatív meghajtási módok miatt a töltő infrastruktúra szerepe is átalakul. A járművek energiával való feltöltése nem csupán a töltőállomásokon lesz lehetséges (pl.: otthoni töltés, induktív töltő technológiák). A meglévő üzemanyagtöltő állomások megszűnnek, vagy jelentősen átalakulnak (pl. ún. komplex szervíz pontokká). Az autonóm közlekedés hatására a közúti közlekedés biztonságosabbá válik, ezzel megváltoztatva a biztosítási rendszert; összességében csökkentve a biztosítótársaságok jelentőségét. Új típusú biztosítások jelennek meg (pl.: mobilitási szolgáltatás nem teljesülése esetén kártérítés). Az alternatív meghajtó energiák arányának növekedése, valamint a forgalmi folyamatok egyenletesebbé válása a közlekedés által kibocsátott károsanyag mérséklődését eredményezi. Az erőforrások felhasználása kedvezőbbé válik. Az utazók számára a helyváltoztatással töltött idő többféle módon kihasználható, ugyanis nincs vezetési feladat. A kiváltott sofőrök foglalkoztatása kihívásokat okozhat a közlekedési rendszeren belül, illetve azon kívül is. Az energiafelhasználás hatékonysága az alternatív meghajtásoknak, a smart - 6 -
7 technológiáknak (visszatáplálás) köszönhetően és a kisebb tömegű járművek hatására javul. A járművek az épületek tartozékainak tekinthetők (pl. hasonlóan a lifthez), amelyek a helyhez kötött tevékenységeket összekapcsolják és így térbeli kiterjesztést valósítanak meg. A smart home és a smart mobility rendszerek integrálódásával magasabb életminőség érhető el. Összességében az autonóm közlekedés a társadalmi jólét fokozását eredményezi. Elemzéssel feltártuk az autonóm személyközlekedési rendszer jellemző paramétereit, és az 5. ábrán szemléltettük a jelenlegi rendszerhez képesti változásokat, valamint a tényezők közötti összefüggéseket. Megállapítottuk a változás mértékét illetve, hogy mely hatások kedvezőek vagy kedvezőtlenek Az eredmények a jövő közlekedési rendszerének és a forgalmi folyamatoknak a modellezéséhez használhatók fel. járműhasználat napi ideje utazók száma utazások átlagos hossza követési távolság Kereslet Környezet Forgalmi paraméterek jármű méret hasznos futásteljesítmény Jármű jellemzők Infrastruktúra utazások száma utazással töltött idő energiafogyasztás környezetterhelés jármű szám sebesség üres futásteljesítmény útkapacitás parkoló-kapacitás töltési pontok Jelmagyarázat: csökken; jelentősen csökken; növekszik; jelentősen nő; kedvező változás ; kedvezőtlen változás 5. ábra: Az autonóm személyközlekedési rendszer jellemzői A jövő közlekedésének tervezésénél, a járművek gyártásánál és a helyváltoztatás lebonyolításánál a legmarkánsabb változások a következők: az utazási igények mértéke (utazások száma, távolsága és ideje) megnő, azonban a járműszám és a járművek mérete jelentősen csökken köszönhetően az új mobilitási formáknak, így a jelenlegi infrastruktúra bővítés nélkül is képes lesz a helyváltoztatási igényeket kiszolgálni. (Az úthálózat áteresztőképessége növekszik a követési távolság csökkenésével és a sebesség növekedésével. A szükséges parkolókapacitás csökken, míg a töltési pontok száma növekszik.) 5. KONKLÚZIÓ A kutatás során az autonóm városi közlekedés rendszer- és folyamatszemléletű elemzését végeztük el a várható hatások feltárása érdekében. Azonosítottuk a legfontosabb hatásokat a mobilitási szolgáltatások, az utazói szokások és a kereslet területén; meghatároztuk a forgalmi folyamatokban bekövetkező változásokat, valamint a környezetre és energiafelhasználásra gyakorolt hatásokat. Megállapítások: a helyváltoztatási szokások átalakulnak, az utazási távolságok megnőnek, a járművek kialakítása (pl. utastér) megváltozik, a mobilitás több utazó számára válik elérhetővé, a szükséges infrastruktúra kapacitása elegendő, illetve mérsékelhető, a forgalmi paraméterek javulnak. A kutatás során az autonóm személyközlekedés elemei és hatásai közötti kapcsolatok feltárása és modellezése komplex szemléletmódot igényelt. A munkát nehezítette, hogy a téma újszerűsége miatt kevés, tudományos igényességű irodalmi forrás áll rendelkezésre. Ez azonban a kutatási eredmények értékét növeli. A tématerületben rejlő kutatási potenciál jelentős, ezért a kutatást több irányban is folytatjuk: modellezzük a TS-DRT mód két jellemző típusának alapfolyamatait és információkezelési folyamatait, számszerűsítjük az autonóm személyközlekedés hatásait, feltárjuk az utaskezelési és karbantartási műveletek automatizálási lehetőségeit és következményeit, automatizálási szinteket határozunk meg; elsősorban a nagy kapacitású közforgalmú közlekedés folyamataihoz. IRODALOMJEGYZÉK Anderson, J.M., Kalra, N., Stanley, K.D., Soransen, P., Samaras, C. és Oluwatola, O.A. (2016) Autonomous Vehicle Tecnology, A Guide for Policymakers, RAND Corporation, Santa Monica, Calif, ISBN:
8 Barth, M., Shaheen, S.A. (2016) Shared-Use Vehicle Systems - Framework for Classifying Carsharing, Station Cars, and Combined Approaches. Transportation Research Record, Vol pp DOI: / Davison, L., Enoch, M., Ryley, T., Quddus, C., Wang, A. (2014) A survey of Demand Responsive Transport in Great Britain. Transport Policy, Vol. 31, pp DOI: /j.tranpol Fagnant, D.J., Kockelman, K. (2015) Preparing a nation for autonomous vehicles: opportunities, barriers and policy recommendations. Transportation Research Part A: Policy and Practice, Vol. 77. pp DOI: /j.tra Földes, D. és Csiszár, Cs. (2016) Conception of Future Integrated Smart Mobility. In: Smart Cities Symposium Prague 2016 DOI: /SCSP Kamargianni, M., Li, W., Matyas, M., Schäfer, A. (2016) A critical review of new mobility services for urban transport. Transportation Research Procedia, Vol. 14, pp DOI: /j.trpro Malokin, A., Circella, G., Mokhtarian, P. (2015) How Do Activities Conducted while Commuting Influence Mode Choice? Testing Public Transportation Advantage and Autonomous Vehicle Scenarios. In: TRB 94th Annual Meeting Compendium of Papers Rayle, D., Dai, N., Chan, R., Cervero, R., Shaheen, S. (2016) Just a better taxi? A survey-based comparison of taxis, transit, and ridesourcing services in San Francisco. Transport Policy, Vol 45, pp DOI: /j.tranpol Stiglic, M., Agatz, N., Savelsbergh, M., Gradisar, M. (2015) The benefits of meeting points in ride-sharing systems. Transportation Research Part B: Methodological, Vol. 82. pp DOI: /j.trb Wang, C., Ouddus, M., Enoch, T., Ryley, T., Davison L. (2015) Exploring the propensity to travel by demand responsive transport in the rural area of Lincolnshire in England. Studies on Transport Policy, Vol. 3 No. 2, pp DOI: /j.cstp Winter, K., Cats, O., Correia, G., van Arem, B. (2016) Designing an Automated Demand-Responsive Transport System: Fleet Size and Performance Analysis for the Case of a Campus-Train Station Service. In TRB 95th Annual Meeting Compendium of Papers
AZ AUTONÓM VÁROSI SZEMÉLYKÖZLEKEDÉS HATÁSAI
Új megoldások a közösségi közlekedésben konferencia 2016. november 10-11. Harkány, Magyarország AZ AUTONÓM VÁROSI SZEMÉLYKÖZLEKEDÉS HATÁSAI Dr. CSISZÁR Csaba - egyetemi docens FÖLDES Dávid - PhD hallgató
Autonóm (önvezető) járművek információ kezelési folyamatai
Autonóm (önvezető) járművek információ kezelési folyamatai automatizálás, autonómmá válás járműfejlesztés Motiváció 1. Bevezetés 2. Alapfogalmak 3. Rendszer és működési modell 4. Mobilitás, mint szolgáltatás
KözlekedésVilág konferencia Budapest A FENNTARTHATÓ VÁROSI KÖZLEKEDÉS ÚJ RENDSZEREI. Dr. CSISZÁR Csaba - egyetemi docens
KözlekedésVilág konferencia 2017.03 Budapest A FENNTARTHATÓ VÁROSI KÖZLEKEDÉS ÚJ RENDSZEREI Dr. CSISZÁR Csaba - egyetemi docens KUKG Bemutatkozás 1951 óta Oktatás: BSc képzés: Közlekedésmérnöki Járműmérnöki
AZ AUTONÓM JÁRMŰVEKET ALKALMAZÓ MOBILITÁSI SZOLGÁLTATÁSOK ÜZEMELTETÉSI MODELLJE
XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései 2017.09.07-08., Budapest, Magyarország AZ AUTONÓM JÁRMŰVEKET ALKALMAZÓ MOBILITÁSI SZOLGÁLTATÁSOK ÜZEMELTETÉSI MODELLJE CSISZÁR Csaba PhD egyetemi docens FÖLDES
A személyközlekedési módok csoportosítása, jellemzői, helyváltoztatási láncok képzése
A személyközlekedési módok csoportosítása, jellemzői, helyváltoztatási láncok képzése Individual MODALITY OF VEHICLE USE Collective VEHICLE PROPRIETOR Private Person Service Company (public or private)
A személyközlekedési módok csoportosítása, jellemzői, helyváltoztatási láncok képzése
Service Company (public or private) VEHICLE PROPRIETOR Private Person A személyközlekedési módok csoportosítása, jellemzői, helyváltoztatási láncok képzése Individual MODALITY OF VEHICLE USE Collective
Autonóm járművek megjelenésének társadalmi hatásai, várható következményei
Autonóm járművek megjelenésének társadalmi hatásai, várható következményei Közlekedési balesetek és a közlekedő ember Szeminárium, workshop és tudományos ülés 2017. október 14. Apatóczky Tamás KTE Forgalombiztonsági
A személyközlekedés minősítési rendszere
A személyközlekedés minősítési rendszere személyközlekedés tervezése és működtetése során alapvető jelentőségűek a i jellemzők bonus-malus rendszer működtetésére a megrendelési szerződések szerint Minőség:
Car-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői
0,75-1 Futásidő [óra/nap] 6-8 Car-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői 1. Bevezetés 2. A car sharing általános jellemzői 3. A telematikai rendszer szerkezete és működése a hozzáférés fontosabb mint
Smart transport smart city
Smart transport smart city dr. Horváth Balázs tanszékvezető, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék 1 2015. december 9. Tanszéki értekezlet Előzmények 2 Előzmények A közlekedések
Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire
Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi
Rugalmas közlekedési rendszerek. Dr. Horváth Balázs
Rugalmas közlekedési rendszerek (bevezetés) Dr. Horváth Balázs egyetemi docens balazs.horvath@sze.hu A jelenlegi közlekedés problémái Közlekedés és társadalom A társadalom a közlekedés köré szerveződik
az autonóm járműveket alkalmazó mobilitási szolgáltatások modellje
az autonóm járműveket alkalmazó mobilitási szolgáltatások modellje dr. Csiszár CsaBa, FÖldes dávid Avárosokban eltérő dinamikával fejlődik a technológia, a társadalom és az épített környezet. A technológiai
A közösségi közlekedés elméleti megszervezésének alapjai
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék A közösségi közlekedés elméleti megszervezésének alapjai Kövesné dr.
Autonóm - és hagyományos közúti járművek alkotta közlekedési rendszerek összehasonlító elemzése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék Záróvizsga 2017.06.20. Autonóm - és hagyományos közúti járművek alkotta közlekedési
Dr. Esztergár-Kiss Domokos BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR
Dr. Esztergár-Kiss Domokos 2018.10.18. Mobilitási szolgáltatások Mobility as a service (MaaS) Közlekedési szolgáltatók MaaS szolgáltató Felhasználók Multimodális utazástervezés Valós idejű információ Helyfoglalás
MOBILITY AS A SERVICE
MOBILITY AS A SERVICE Dr. Esztergár-Kiss Domokos 2018.10.17. Mobilitási szolgáltatások Mobility as a service (MaaS) Közlekedési szolgáltatók MaaS szolgáltató Felhasználók Multimodális utazástervezés Valós
Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu
Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági
ÖKOINDUSTRIA ÖKOMOBILITÁS. Vizsgálatok a budapesti e-mobilitás egyes kérdéseibe november 10. PERJÉS TAMÁS
ÖKOINDUSTRIA ÖKOMOBILITÁS Vizsgálatok a budapesti e-mobilitás egyes kérdéseibe 2017. november 10. PERJÉS TAMÁS VIZSGÁLATOK A BUDAPESTI E-MOBILITÁS EGYES KÉRDÉSEIBEN Budapest Főváros Önkormányzata elkötelezte
CHARACTERIZATION OF PEOPLE
CONFERENCE ABOUT THE STATUS AND FUTURE OF THE EDUCATIONAL AND R&D SERVICES FOR THE VEHICLE INDUSTRY CHARACTERIZATION OF PEOPLE MOVEMENT BY USING MOBILE CELLULAR INFORMATION László Nádai "Smarter Transport"
AZ E-MOBILITÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI, LEHETŐSÉGEI. Kisgyörgy Lajos BME Út és Vasútépítési Tanszék
AZ E-MOBILITÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI, LEHETŐSÉGEI Kisgyörgy Lajos BME Út és Vasútépítési Tanszék E-MOBILITÁS Elektromos és önvezető járművek Intelligens közlekedés Jármű jármű kommunikáció Jármű infrastruktúra
mindennapi közlekedési mód népszerűsítése
Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:
Okos parkolás az élhető városokért. S o m o g y i Z s o l t
Okos parkolás az élhető városokért S o m o g y i Z s o l t A városi mobilitás az egész világon változik, ennek hátterében 4 fő trendet azonosítottunk 1 2 3 4 INGÁZÓK ÉLHETŐ VÁROS ELEKTROMOS AUTÓZÁS KÖZÖSSÉGI
Közösségi közlekedéssel a zöldebb környezetért. vezérigazgató
Közösségi közlekedéssel a zöldebb környezetért. KTE Konferencia Debrecen, 2017.03.23. Előadó: Nagy Attila vezérigazgató Tartalom: 1. Kihívások a nagyvárosok közlekedése előtt. 2. Környezetbarát és Smart
egyetemi adjunktus, Ph.D.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Közlekedésüzemi Tanszék TELEMATIKAI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA A SZEMÉLYKÖZLEKEDÉSI IGÉNYEK MENEDZSELÉSÉBEN Dr. Csiszár Csaba egyetemi adjunktus,
Effects and opportunities of supplying electric vehicles by public charging stations
Effects and opportunities of supplying electric vehicles by public charging stations MEE Diplomaterv pályázat II. helyezett - 2012 Vereczki György BME Villamos Energetika Tanszék Konzulensek: Prikler László
CROCODILE projektek a Budapest Közút Zrt.-nél
CROCODILE projektek a Budapest Közút Zrt.-nél Cooperation of Road Operators for COnsistent and Dynamic Information LEvels Csillik Ádám fejlesztési mérnök Fővárosi ITS projektek 2006 2008 CONNECT II. és
CITY OF SZEGED Smart city activities Sándor NAGY Vice Mayor
CITY OF Smart city activities Sándor NAGY Vice Mayor Bevezetés Az önkormányzatok hatásköre elég jelentősen csökkent az elmúlt években, ez korlátozza az érdemi beavatkozási területek számát Szeged viszonylag
EU, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS AZ
EU, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS AZ E-MOBILITÁS TERÉN Kerényi László Sándor Mobilitásstratégia vezető BKK Zrt. Stratégia és Innováció 2017. november 10. TARTALOM Városi kihívások Nemzetközi kitekintés Fejlesztési
A Magyar Kerékpárosklub. A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság
A Magyar Kerékpárosklub A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság A szervezet A Magyar Kerékpárosklub a critical mass mozgalom szakmai szervezete A szervezet Kik vagyunk? A Magyar Kerékpároskub
FENNTART- HATÓSÁG? MINDEN NEMZEDÉK ANYAGI, SZELLEMI ÉS LELKI JÓLÉTÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉHEZ NÉGYFÉLE ALAPVETŐ ERŐFORRÁS SZÜKSÉGES:
címlap MINDEN NEMZEDÉK ANYAGI, SZELLEMI ÉS LELKI JÓLÉTÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉHEZ NÉGYFÉLE ALAPVETŐ ERŐFORRÁS SZÜKSÉGES: HUMÁN, TÁRSADALMI, TERMÉSZETI ÉS GAZDASÁGI ERŐFORRÁSOK. FENNTART- HATÓSÁG? A JÖVŐ NEMZEDÉKEKÉRT
OKOS MEGOLDÁSOK A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSBEN. Lénárt Máté innovációs főmunkatárs BKK Zrt március 23. Debrecen
OKOS MEGOLDÁSOK A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSBEN Lénárt Máté innovációs főmunkatárs BKK Zrt. 2017. március 23. Debrecen TÉMÁK BKK, mint mobilitásmenedzser Okos megoldások a budapesti közlekedésben Kutatás-fejlesztési
Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal
Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban
Új kihívások a közúti közösségi közlekedésben. Előadó: Ungvári Csaba üzemeltetési vezérigazgató-helyettes április 10.
Új kihívások a közúti közösségi közlekedésben Előadó: Ungvári Csaba üzemeltetési vezérigazgató-helyettes 2019. április 10. A VOLÁNBUSZ Zrt. üzletpolitikai célja Minél magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtása,
KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS
KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS A kerékpározás hatásai nem igényel fosszilis energiát externáliák nem szennyezi a levegőt, nincs széndioxid kibocsátása nem okoz zajt kevés helyet foglal infrastruktúra igénye alacsony
AZ ELEKTROMOBILITÁS KORMÁNYZATI FELADATAI. III. Elektromobilitás Konferencia. Weingartner Balázs államtitkár Innovációs és Technológiai Minisztérium
AZ ELEKTROMOBILITÁS KORMÁNYZATI FELADATAI III. Elektromobilitás Konferencia Weingartner Balázs államtitkár Innovációs és Technológiai Minisztérium JEDLIK ÁNYOS CSELEKVÉSI TERV A Jedlik Ányos Cselekvési
Közlekedési szervezetek működési modelljei
t Alapfolyamat Közlekedési szervezetek működési modelljei a tervezés és végrehajtás időbeli rendje Információkezelési folyamat 1 1. Feladatok funkciók információellátása (tervezés, irányítás, ellenőrzés)
FIGYELEM ELŐADÁS ELŐTTED
KENDERESY KOPPÁNY SZABÓ BENCE SIÓFOK FIGYELEM ELŐADÁS ELŐTTED 2018 JÁTÉK Közlekedj okosan játék Minden helyes válasz SZÁM Számsor TELEFON SZÁM Első SMS NYER SIÓFOK JÁTÉKSZABÁLY 2018 LEVEL 0 SZEMET MEGVEZETŐ
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK TDK TÉMAJAVASLATOK KÖZÚTI FORGALOMTECHNIKA ÉS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG: 1. Kerékpáros forgalom útkereszteződésekben
A JÖVŐ KÖZLEKEDÉSÉNEK FEJLŐDÉSI IRÁNYAI. trendek és feltételezések
A JÖVŐ KÖZLEKEDÉSÉNEK FEJLŐDÉSI IRÁNYAI trendek és feltételezések ELJUTNI A-BÓL B-BE. ELJUTNI A-BÓL B-BE Legkényelmesebb mégiscsak az autó, ez háztól-házig visz Kedvezőtlen társadalmi hatások és mindenféle
Elektromos meghajtás alkalmazási lehetőségei a közösségi közlekedésben
Elektromos meghajtás alkalmazási lehetőségei a közösségi közlekedésben Kossa György elnök-vezérigazgató címzetes egyetemi docens Debrecen, 2017. november 2017. 8. 11. 15. Innováció az intelligens város
Intermodális csomópontok információs rendszerei
Intermodális csomópontok információs rendszerei felmerülő szükséglet anyagi, szellemi javak szolgáltatások iránt - térbeliség - (korábbi ismeretei) helyváltoztatás tervezési-döntési folyamata szubjektív
Autonóm járműveket is alkalmazó városi személyközlekedési rendszer modellje
Autonóm járműveket is alkalmazó városi személyközlekedési rendszer modellje Dr. Csiszár Csaba Földes Dávid Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK),
Fenntartható munkahelyi mobilitási tervek koncepciója és lépései
Budapest, 2017.09.07 Fenntartható munkahelyi mobilitási tervek koncepciója és lépései Domokos Esztergár-Kiss, BME MUNKAHELYI MOBILITÁSI TERV hosszú távú stratégia egy cég/szervezet alkalmazza célja a fenntartható
A közforgalmú személyközlekedés időbeli tervezése
A közforgalmú személyközlekedés időbeli tervezése igény-kapacitás összerendelése (tervezés, lebonyolítás) - igények részletes jellemzői (térbeliség, időbeliség, utas-összetétel, stb.), mértékadó utasszám
Parkolási módok informatikai jellemzői; célok, funkciók
Parkolási módok informatikai jellemzői; célok, funkciók városi és autópálya menti parkolás truckparkingeurope.com Közúti forgalmi menedzsment: haladó forgalom "álló forgalomra" és "parkolóhely-kereső forgalom"
Utazzunk a jövőbe. Debrecen, 2014. május 22
Utazzunk a jövőbe Debrecen, 2014. május 22 5 trend, ami átalakítja a közlekedést 2 Tények és számok a közlekedés világából A közlekedési szektor több, mint 10 millió embert foglalkoztat 4,5%-a teljes alkalmazotti
Elektromos közösségi kerékpáros közlekedési rendszerek telepítése
Elektromos közösségi kerékpáros közlekedési rendszerek telepítése ekkkr koncepció A városi koncepció Alternatív megoldás a közösségi közlekedés kiegészítésére Közterületen, bárki számára elérhető Hálózat
A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.
A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési
Telekocsi rendszerek
Telekocsi rendszerek Intelligens közlekedési rendszerek VITMMA10 Okos város MSc mellékspecializáció Simon Csaba Carsharing autómegosztás Autómegosztás Válasz egy közlekedési igényre Autó + Kényelmes -
Közlekedésmérnöki alapszak (BSc) Közlekedési információs rendszerek II. BMEKOKKA252 (Transportation Information Systems II.)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közlekedésmérnöki alapszak (BSc) Közlekedési információs rendszerek II.
Városi útdíjas rendszerek forgalmi hatásai európai nagyvárosokban
Városi útdíjas rendszerek forgalmi hatásai európai nagyvárosokban Előadó: Kelen Csaba Útdíj és törvény konferencia Aranytíz Kultúrház 201 július 6. TARTALOM 2. 4. 5. Városi útdíjas rendszerek Európai városok
Személyközlekedési információs rendszerek
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék JKL rendszerek (BSc) Személyközlekedési információs rendszerek Dr. Csiszár
Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért
Új évtized, új kihívások a közlekedésbiztonságban közúti közlekedésbiztonsági konferencia Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért Szűcs Lajos elnök ITS Hungary
Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?
1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.
Helyváltoztatási, utazási szokások alakulása
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Jubileumi 20. konferencia Siófok (Balatonföldvár helyett) 2018. május 15-17. Helyváltoztatási, utazási szokások alakulása Albert Gábor központvezető Szokás: A gyakorlat
AZ ELEKTROMOBILITÁS ÜZEMELTETÉSI KIHÍVÁSAI
2017. Október 18. BPMK e-mobilitás konferencia AZ ELEKTROMOBILITÁS ÜZEMELTETÉSI KIHÍVÁSAI Dr. Csiszár Csaba egyetemi docens Csonka Bálint PhD hallgató Földes Dávid PhD hallgató Tartalom 1. Technológia
A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.
A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki
Sensor Technologies Kft. TrafficNET (közlekedés-információs rendszer)
TrafficNET (közlekedés-információs rendszer) 1 1. Projektcél A TrafficNet projekt célja olyan közlekedés-információs rendszer megvalósítása, amely Kecskeméten és vonzáskörzetében közlekedőket valósidejű
Közúti pályák (BMEKOEAA213)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai
Hogyan lehet otthonunk Smart Home?
VII. Energetikai Konferencia 2012 Budapest, 2012. november 13. Hogyan lehet otthonunk Smart Home? Haddad Richárd Prolan Smart Energy haddad.richard@prolan.hu 1. Bevezetés Egy ország fejlettségi szintje
SmartActive Squash - IoT sportanalitika a felhőben
SmartActive Squash - IoT sport a felhőben Gódor István Vidács Attila Fehér Gábor TrafficLab HSNLab HSNLab Ericsson Research BME TMIT BME TMIT (SMartActive Garage : Ericsson BME ELTE) SmartActive Okos környezet
Korszerű és gazdaságos felszíni parkolási módszer beruházásának és üzemeltetésének tapasztalatai
Korszerű és gazdaságos felszíni parkolási módszer beruházásának és üzemeltetésének tapasztalatai TÓTH TIBOR Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal 1 Parkolási problémák Parkolóhelyek keresése 30% Torlódás
2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok
GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.
FŐVÁROSI E-MOBILITÁS FEJLESZTÉSI IRÁNYOK
FŐVÁROSI E-MOBILITÁS FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Nyul Zoltán Stratégia és Innováció igazgató BKK Zrt. 2017. június 15. II. E-mobilitási konferencia Témák Fővárosi irányelvek (stratégia, koncepció) E-mobilitási
Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása
Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető
II. Vasúti Forgalmi Konferencia. Állomások utaskomfort fejlesztése üzemeltetési szempontból
Békési László Igazgató MÁV Zrt. ÜFI INGI 2019. május 15. Állomások utaskomfort fejlesztése üzemeltetési szempontból 1 Meghatározó körülmények Bevezetés Adottságok Épületek korossága Szerkezeti avultság
A DKV Zrt. tevékenységének bemutatása, új megoldások a közösségi közlekedésben jelen- jövő- mobilitás
A DKV Zrt. tevékenységének bemutatása, új megoldások a közösségi közlekedésben jelen- jövő- mobilitás 7. Nemzetközi Logisztikai Nap Debrecen, 2016.04.21. Előadó: Nagy Attila vezérigazgató Tartalom: 1.
AZ AUTONÓM KÖZÚTI JÁRMŰVEK TESZTELÉSI ÉS VALIDÁLÁSI KIHÍVÁSAI
AZ AUTONÓM KÖZÚTI JÁRMŰVEK TESZTELÉSI ÉS VALIDÁLÁSI KIHÍVÁSAI Dr. SZALAY, Zsolt HAVEit demonstrációs jármű 2 Speciális kihívások Jogi felelősség Kié a felelősség, illetve hogyan lehet a járművekbe felelősséget
Autonóm jármű forgalomszimulátorba illesztése
Autonóm jármű forgalomszimulátorba illesztése Szalai Mátyás 2018 Konzulens: Dr. Tettamanti Tamás A szimulációs feladat Miért hasznos? Biztonságos környezetben nyújt lehetőséget az autonóm járművek forgalmi
ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért
ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért 2011. Január 2013. december Az Európai Unió Délkelet- Európai Transznacionális EgyüMműködési
A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása
A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június
A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei
A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei Dr. Bokor Zoltán MTA KTB közgyűlési képviselő 1 Tartalom Célok Az együttműködés
A felelősség határai a tudásalapú társadalomban a közlekedés példáján. Palkovics László BME
A felelősség határai a tudásalapú társadalomban a közlekedés példáján Palkovics László BME Az autonóm közúti közlekedési rendszerek (jármű + közlekedési környezet) fejlődésének indokai a humán vezető képességei
A közforgalmú személyközlekedés időbeli tervezése
A közforgalmú személyközlekedés időbeli tervezése igény-kapacitás összerendelése (tervezés, lebonyolítás) - igények részletes jellemzői (térbeliség, időbeliség, utas-összetétel, stb.), mértékadó utasszám
Forgalmi modellezés BMEKOKUM209
BME Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Forgalmi modellezés BMEKOKUM209 Szimulációs modellezés Dr. Juhász János A forgalmi modellezés célja A közlekedési igények bővülése és a motorizáció növekedése
Dr. Tóth János egy. docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék KÖZLEKEDÉSI IGÉNYEK JELLEMZŐI - A FORGALOM ELŐREBECSLÉSE Dr. Tóth János
Érzékelők az autonóm járművekben
Érzékelők az autonóm járművekben Gáspár Péter Szirányi Tamás 1 Érzékelők Tartalom Motivációs háttér Környezetérzékelés célja Autóipari érzékelők Széria megoldások és ipari trendek 2 Motiváció: A járműipar
MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.31. C(2017) 3574 final ANNEX 1 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU
dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT
TERÜLETHASZNÁLAT TÖRTÉNET - GIS LONDON, SOHO, 1854 Dr. SNOW MA MA FEJLŐDÉS KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS ELOSZTÁS MÓDVÁLASZTÁS RÁTERHELÉS IDŐPONTVÁLASZTÁS! MODELL 1. MODELL
CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN
CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN Dr. Buzás Kálmán c. egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék LIFE-MICACC projekt LIFE 16 CCA/HU/000115 Lajosmizse, 2019. június 19. Csapadékvíz
Elektromos kerékpáros közösségi közlekedési rendszerek
Elektromos kerékpáros közösségi közlekedési rendszerek ekkkr koncepció Alternatív megoldás a közösségi közlekedés kiegészítésére közös használaton alapuló igény szerinti hozzáférést biztosító rendszerek
INTELLIGENS KÖZLEKEDK
INTELLIGENS KÖZLEKEDK ZLEKEDÉSI FEJLESZTÉSEK SEK A FŐVÁROSBANF 10 év alatt az ITS alapoktól a működő szolgáltatásokig Rónai Gergely osztályvezető ITS Hungary 10 - jubileumi workshop - 2016. november 24.
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei
Alter Róbert Báró Csaba Sensor Technologies Kft
Közúti forgalomelemzés kamerával e_traffic Alter Róbert Báró Csaba Sensor Technologies Kft Előadás témái Cégbemutató Videó analitikai eljárások Forgalomszámláló eszközök összehasonlítása e_traffic forgalomelemző
A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése
A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése KÖZOP 5.5.0-09-11-0027 KÖZLEKEDÉSI PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉSI NAPOK Visegrád, 2013. november 26-27. Dobrocsi Tamás Előzmények 2011 novemberben Kormányhatározat
A jövő útjai - Intelligens közlekedési rendszerek az üzemeltetésben
A jövő útjai - Intelligens közlekedési rendszerek az üzemeltetésben Tomaschek Tamás Attila forgalomszabályozási csoportvezető 41. Útügyi Napok Balatonfüred, 2016. szeptember 21-22. A pálya elválaszthatatlan
Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés
Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi
Intelligens közlekedési fejlesztések a fővárosban
Intelligens közlekedési fejlesztések a fővárosban Rónai Gergely osztályvezető XVI. Városi közlekedés aktuális kérdései - 2016. szeptember 8-9. Fővárosi ITS trendek ITS térnyerése a szakmai gondolkodásban
FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése
FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi
CROCODILE 2.0_HU projekt
CROCODILE 2.0_HU projekt Cooperation of Road Operators for COnsistent and Dynamic Information LEvels Rónai Gergely osztályvezető Csillik Ádám fejlesztési mérnök ITS Hungary évzáró rendezvény- 2017. december
Kooperatív Intelligens Közlekedés Rendszerek építőelemei
Kooperatív Intelligens Közlekedés Rendszerek építőelemei ITS Hungary Workshop 2016. November 24. Váradi András, Commsignia Bemutatkozás V2X Szoftver Stack V2X Hardverek V2X Security Applikációk Hybrid
VÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, szeptember Kérdőívek eredményei
VÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, 2015. szeptember 10-11. Kérdőívek eredményei Mi az első szó, ami eszébe jut a Fenntartható közlekedés fogalmához kapcsolódóan? Környezet, környezetszennyezés,
KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓS NAGYVÁLLALATI TARTALOMKEZELŐ MEGOLDÁSOK Stratis Kft. / Autonomy üzleti reggeli / 2014.10.16. Mezei Ferenc üzletág-igazgató
KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓS NAGYVÁLLALATI TARTALOMKEZELŐ MEGOLDÁSOK Stratis Kft. / Autonomy üzleti reggeli / 2014.10.16. Mezei Ferenc üzletág-igazgató Hasonló, mégis más Ez se rossz amíg ezt ki nem próbáltad!
Igényvezérelt közlekedés a BKK hálózatán. Dr. Denke Zsolt kiemelt munkatárs Budapesti Közlekedési Központ
Igényvezérelt közlekedés a BKK hálózatán Dr. Denke Zsolt kiemelt munkatárs Budapesti Közlekedési Központ gyalog kerékpár mkp szgk taxi autóbusz trolibusz közúti vasút hév nagyvasút metró Különleges vasutak
VÁROSI KÖZLEKEDÉS. Földhasználat -tervezés. 7. előadás: dr. Schuchmann Gábor és Hajós Balázs
VÁROSI KÖZLEKEDÉS 7. előadás: Földhasználat -tervezés és Hajós Balázs FEJLŐDÉS 1. Városi közlekedés 7. előadás FEJLŐDÉS 2. Városi közlekedés 7. előadás KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS
Jedlik Ányos Terv. Dr. Lenner Áron Márk helyettes államtitkár Magyar Energia Szimpózium 2015. Budapest, 2015. szeptember 24.
Jedlik Ányos Terv Dr. Lenner Áron Márk helyettes államtitkár Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, 2015. szeptember 24. Jelenlegi helyzet az EU-ban Kőolajimport-függőség: az EU közlekedésre fordított
Okos Városok Globális helyzetkép, lehetőségek, várakozások. Digitális Város Konferencia 2016 szeptember, Győr
Okos Városok Globális helyzetkép, lehetőségek, várakozások Digitális Város Konferencia 2016 szeptember, Győr Az okos város Célja a lakók életminőségének javítása. Olyan versenyképes, erős növekedési potenciállal
TELEMATIKAI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA A SZEMÉLYKÖZLEKEDÉSI IGÉNYEK MENEDZSELÉSÉBEN. Számítógépek Interfészek Kommunikációs és felhasználói szoftverek
TELEMATIKAI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA A SZEMÉLYKÖZLEKEDÉSI IGÉNYEK MENEDZSELÉSÉBEN Dr. Csiszár Csaba Absztrakt A személyközlekedési igények kezelhetők egyrészt az igények lehetőség szerinti leépítésével,
2011. 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth Balázs: Személy / autó / busz / megálló A közforgalmú közlekedés szerepe a városok életében előadását hallhatják! 2 Dr. Horváth Balázs: Személy