Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
A munkatudományok célja, feladata 91. lecke
A munkatudományok célja: az emberi munka és a rá ható tényezők vizsgálata, az ide tartozó tudományok rendszerbe foglalása A munkatudományok feladata: a munkával kapcsolatos törvényszerűségek feltárása, a munka termelékenységének növelése, a munka emberközpontúbbá tétele
Munkatudományok: Munkaszervezéstan Ergonómia Munkafiziológia Munkapszichológia Munkahigiénia Munkavédelem Munkajog Munkagazdaságtan
A munkatudományok kialakulása Ramazzini (szül: 1663, Modena) Foglalkozási megbetegedések Lavoisier (1743-1794, Franciaország) Munkafiziológia: légzés vizsgálata Peronet (1708-1794, francia) Gombostűgyártás: napi teljesítményt 200 db/10 óráról 240 szeresére növelte munkaműveletekre bontással
Villermé (1782-1863, francia) Gépek forgó által okozott balesetek (forgó részek) Marey (1830-1904, francia) Munkamozdulatok fototechnikai vizsgálata Taylor (1856-1915, USA) A tudományos menedzsment megalapítója
Frederick Winslow Taylor Született USA Pennsylvania gazdag családba (1856-1915) Elkezdte a Harvard Egyetemet 1874-től gépészsegéd majd esti iskolán mérnöki diplomát szerez Bethlehem Steel Works a lapátoló emberek számát 500- ról 140-re csökkentette
The Principles of Scientific Management (1911) Munkamódszer tanulmányok fejlesztése Darabbér-rendszer bevezetése Időtanulmány bevezetése Tudománnyá fejlesztette a szervezést a korábbi tapasztalaton alapuló munkavégzéshez képest A dolgozók kiválasztása és képzése
Együttműködés a menedzser és a dolgozók között Munkamegosztás a munkások és a menedzsment közt
Taylor szervezeti elmélete Világos alá-fölérendeltség Felelősség A tervezés és végrehajtás különválasztása Ösztönzők kidolgozása A terv követése Feladat specializáció
Taylor kritikája Az embereket gépnek tekintette Az embereket csak a pénz elégíti ki egyedül
Taylor hatására jött létre Munkafolyamat tervezés Munka mérése Termelésellenőrzés Munka tanulmányozás Személyzeti munka Minőség ellenőrzés
Ford (1863-1947) Szalagmunka Münsterberg (1863-1916, német) Pszichológiai alkalmassági vizsgálatok
Fayol (1841-1925, francia) Munkaszervezés alapelvei, Taylor kortársa Bedeaux (1886-1944, francia, USA-ban dolgozott) Normákat ír elő a szükséges pihenőidőre. Hegner (1900-as évek, német) A munkaidő megállapítása Hensch Árpád (1847-1913) Jószág berendezés Nagypataki Béla A munka eredményes fokozása a mezőgazdaságban
Hellei András (1942) Munkatan könyv írója, a Mezőgazdasági Munkatudományi Intézet igazgatója
Szervezés Szervezetek létrehozása, működtetése, továbbfejlesztése, a munka tárgya, munkamódszer és a munkaeszköz összehangolása A szervezés területei Társadalmi Gazdasági Tevékenység vizsgálata Racionalizálás Emberi alkotótevékenység
Szervezési irányelvek Teljesség Arányosság Tervszerűség Viszonylagosság Szervezési alaptévedések Ösztönösség Sematizmus Rendszertelenség Túlzott centralizmus Túlzott decentralizmus
Szervezetek a társadalomban Naturális gazdálkodás családok Árutermelés kialakulása latifundiumok Árutermelés és fogyasztás szétválása szervezetek A termelés atomizálása szervezetek, rendszerek Speciális egységek kialakulása bonyolult szervezetrendszerek
A szervezéstudomány fejlődése Klasszikus szervezéselmélet Taylor Neoklasszikus szervezéselmélet (I. Vh.) Human relatios Human behavior Munkakörülmények Munkapszichológia Munkaszociológia Informális csoportok
Integrált szervezéselmélet (1950-) Rendszerszemlélet A vállalat mesterséges rendszer Interdiszciplináris megközelítés
A munkaszervezés A munkafolyamatok összehangolt kialakítása úgy, hogy a munka termelékeny, gazdaságos, biztonságos, kényelmes, kulturált legyen. Tárgyi tényezőkkel kapcsolatos feladatok: Munkaeszköz kialakítás Munkakörülmények Munkafeladatok Munkahely ellátás
Emberi tényezőkkel kapcsolatos feladatok Munkaerő munkakör összehangolása (szakképzettség, gyakorlat) Munkaerő személyi kapcsolatai (alá fölérendeltség) Munkaerő gazdasági kapcsolatai (bér)
Munkaszervezés területei Tervezés Racionalizálás, fejlesztés Munkahelyszervezés Adott munkahelyen Munkaszervezés Egész vállalat szervezése
Az ergonómia feladata, célja és kialakulásának szakaszai
Görög ergos = munka és nomos = törvények, tan szavakból alkották Az ergonómia feladata az ember és környezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. A fizikai, környezeti tényezőket a használt eszközöket, anyagokat, a munkamódszert, a munka szervezetét jelenti. Az ergonómia célja az ember és a technikai környezet közötti harmónia biztosítása. A munka hatékonyságának növelése, valamint az emberi igények kielégítése.
Hatvanas évek: Az ergonómia ipari alkalmazása, rendszer-ergonómia Az ember-gép-környezet rendszer optimális működését elősegítő tudománynak és/vagy gyakorlatnak tekintik. Hetvenes évek: ergonómia a munka világán kívül termék-ergonómia A hetvenes évektől kezdődően egyaránt teret kap a közlekedésben, az iskolában, a lakásban, a sport és a szabadidős tevékenységek széles területén. Létrejött az ergonómia újabb ága, a termék-ergonómia. Nyolcvanas évek: biztonság és ergonómia, számítógép és ergonómia Integrálódik a tudományokba, az innovációs folyamatokba és a fogyasztói/jóléti társadalomba. A szoftver-ergonómia lényegében magasabb szinten történő visszatérés a klasszikus ergonómia által képviselt nézőponthoz.
Kognitív ergonómia és szoftver-ergonómia integráció emberi megbízhatóság felhasználói felület humán és mesterséges intelligencia összeillesztése participáció Az ergonómia fejlődésének vázlata Munka világán kívüli ergonómia Termék-ergonómia expanzió rétegspecifikus igények piaci verseny design és ergonómia Kulcsfogalmak Rendszer-ergonómia Termelési rendszerek, környezetergonómia rendszerelmélet ember-gép-rendszer optimalizálása környezet humanizálása Az ergonómia születése Klasszikus ergonómia ( fogantyúk és skálák ergonómiája ) 1950 1960 1970 1980 1990 vezérlési felület ember-gép-kapcsolat antropometria szenzomotoros kompatibilitás
A kilencvenes évek ergonómiája súlypont áthelyeződés a termék-ergonómiára, a biztonsági és környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényesítése, rétegigények fokozottabb figyelembe vétele, a felhasználók növekvő arányú közvetlen részvétele az ergonómiai tervezés és értékelés folyamatában.
A munkaszervezés és az ergonómia kapcsolata Hármas cél elérését kell a maga eszközeivel elősegíteni: műszaki gazdasági hatékonyság az emberi követelmények érvényesítése
Köszönöm a figyelmet!