2.2. Vezetés-, szervezés- és szervezetelmélet

Átírás

1 2.2. Vezetés-, szervezés- és szervezetelmélet A klasszikus iskolákhoz tartozó irányzatok Frederick Winslow Taylor ( ) Fő művei: - Üzemvezetés - Tudományos vezetés alapjai Munkásságának főbb alapelvei: - a munkaerő-gazdálkodás racionalizálása, - a fizikai és szellemi munka szétválasztása, - az alkalmazottak kiválasztása, betanítása, - napi feladatmeghatározás, - differenciált bérezési rendszer, - a csoportmunka eltörlése, - egységesítés, szabványosítás, - méréseken alapuló szervezés: részletes technológia, művelet- és mozdulatelemzés, időadatok, - szabályozott pihenőidő, - minőségbiztosítási eljárás. Funkcionális szervezet kialakítása: az egyszemélyi vezetés helyett funkcionális vezetők (specialisták) kinevezése a munkairodában és a termelő üzemben. Henry Fayol ( ) Legfontosabb műve: Ipari és általános vezetés, 1916 Munkásságának legfontosabb eredményei: Az ipari vállalkozások jellemző tevékenységi köreinek megfogalmazása - műszaki - kereskedelmi - pénzügyi - biztonsági - számviteli - igazgatási (vezetési) Az igazgatási (vezetési) tevékenység funkciónak és azok tartalmának megfogalmazása - tervezés (Planning) - szervezés (Organizing) - közvetlen irányítás, rendelkezés (Communarding)

2 - koordinálás (Coordinating) - ellenőrzés (Controlling) Fayol képzési koncepciója: a szakemberképzésben, a felsőoktatásban és a vezetőképzésben egyaránt szükség van az egyes vállalati funkciók oktatására. A sikeres vállalati működés általános szervezetirányítási elvei (a vezetés 14 principiuma): 1. Munkamegosztás 2. Tekintély 3. Fegyelem 4. Egyszemélyi vezetés 5. Az irányítás egysége 6. A részérdekek alárendelése az általános érdekeknek 7. Bérezés 8. Centralizáció és decentralizáció 9. Hierarchia 10. Rend 11. Méltányosság 12. Személyzet állandósága 13. Kezdeményezés 14. Egység Max Weber ( ) Szervezetelméleti szempontból legfontosabb műve: Gazdaság és társadalom 1921 A tömegméretű igazgatás megoldására a lehető legjobb szervezeti forma a bürokratikus szervezet, a legitim (törvényes) uralom legtisztább típusa uralom a tudás szerint. Ideáltípusának fő jellemzői: - maximális munkamegosztás - szabályozottság - hierarchia - írásbeliség (aktaszerűség) - szakmai hozzáértés - személytelenség, tárgyilagosság

3 Henry Ford ( ) Munkásságának világszerte ismertté vált eredménye a futószalagos gyártás bevezetése, tömeggyártás, feltételeinek kidolgozása. A futószalagon történő gyártás és a nagyüzemi termelés megvalósításához kapcsolódó további szervezési megoldások: - komplex termelésszervezés - részletes technologizálás - célgépesítés - célirányos konstrukció - az anyag és alkatrészválaszték szűkítése - készlettartás szabályozása - az anyagmozgatás rendszerének átalakítása - a szállítási tevékenységek csökkentése - a fejlesztések, újítások ösztönzése Ford munkásságának negatívumai: a futószalag melletti munkával járó pszichikai és fizikai terhelés következményei. A taylorizmus továbbfejlődése Az első világháború után az USA-ban az irányzat egyik jellegzetes ága, a veszteségforráskutatás, Európában racionalizálási, majd a munkaszervezés és norma kérdéseivel foglalkozó mozgalom bontakozik ki. A fayolizmus továbbfejlődése Luther H. Gulick és Lyndall F. Urwick munkássága Az igazgatási (vezetési) funkciók újrafogalmazása - tervezés, - szervezés, személyzeti tevékenység, - irányítás, utasítás, - koordinálás, tájékozódás, tájékoztatás - pénzügyek, költségvetés. A törzskari rendszer továbbfejlesztése - általános törzskör - szaktörzskör A bizottságok szerepe a szervezetben.

4 Az emberközpontú irányzatok A human relations, az emberi viszonyok tana A klasszikus irányzatok kritikája, a vezetés korábbi személytelenségével szemben fontosnak tartja az emberi kapcsolatokat. Mary Parker Follett ( ) A szervezeti konfliktusok feloldására fogalmazta meg a szituáció törvényt. Megpróbálta humanizálni a racionálismódszereket. Elsőként vetette fel a dolgozók részvételén alapuló (participatív) irányítás jelentőségét. Elton Mayo ( ) Munkásságának kiemelkedő eredménye a Hawthorne-i tudományos kísérletsorozat. A kísérlet célja: - munkafeltételek és teljesítmény közötti összefüggés vizsgálata, - az érzelmi beállítottság és a teljesítmény kapcsolatának feltárása, - az informális struktúrák (csoportok) szerepének elemzése. Eredmények: - A munkateljesítmény alakulásában fontos szerepe van a szociális és érzelmi körülményeknek, erkölcsi normáknak. - A csoportok teljesítményét a belső informális struktúra, annak normái, valamint a hivatalos szervezethez való viszonya határozza meg. A Human Relations irányzat következtetései - A gazdálkodó szervezet társadalmi és technikai-gazdasági rendszer. - Az egyének nemcsak gazdasági, hanem társas és pszichológiai tényezőkkel is motiválhatók. - A szervezetek alapegységei inkább a csoportok, mint az egyének. Az informális munkacsoport fontos szervezési tényező. - A teljesítmény szorosan összefügg a munkahelyi elégedettséggel. - A hatalmi pozíción alapuló vezetési módszerek és a döntések centralizációja helyett a széles résztvételen alapuló vezetési stílus alkalmasabb. - Fontos, hogy működőképes kommunikációs csatornák épüljenek ki a különböző hierarchiai szintek között, hogy javuljon az információáramlás. - A vezető feladata a szervezeti tagok felelősségérzetének növelése, képességeik fejlesztése az állandó felügyelet, ellenőrzés helyett. - A vezetésnek technikai és szociális képzettségre egyaránt szüksége van.

5 Douglas McGregor X és Y elmélete A klasszikus iskola és a Human Relations szemléletének összehasonlítása Az X elmélet feltételezései: - Az átlagember idegenkedik a munkától. - A legtöbb embert kényszeríteni, irányítani, ellenőrizni kell annak érdekében, hogy a feladatát megfelelően végezze. - Az átlagember nem szereti a felelősséget. Y-elmélet: - Az átlagember számára a munkavégzés természetes igény. - A célokkal való azonosulás esetén az ember képes magát irányítani és ellenőrizni. - Az ember elkötelezettsége azon is múlik, hogy a szervezet mit kínál cserébe. - Megfelelő feltételek esetén az átlagember keresi a felelősséget. - Az alkotóképesség a legtöbb ember veleszületett képessége. - A modern ipar az átlagember szellemi képességét csak részben használja ki A szervezeti magatartástudomány Célja az egyéni, csoport és szervezeti színtű magatartás vizsgálata a szervezeti lét feltételei között. Kurt Lewin Tevékenysége elsősorban a csoportdinamika, az akciókutatás és a magatartási változások területén volt jelentős. Chester Barnard Kiemelkedő szerepet tulajdonított a szervezeten belüli kommunikációnak, ami lehetővé teszi a szervezeti tagok együttműködésének koordinálását. Herbert Simon A korlátozottan racionális döntések elve: az elfogadható megoldások keresése egy realisztikus világban Integrációs törekvések Két szempont tekintetében lépnek klasszikus és az ember központú irányzaton: - A szervezetet környezetével kölcsönhatásban álló nyílt rendszerként értelmezik. - Integrálni igyekeznek a szervezetek technikai és emberi megközelítéssel, a szervezeteket ún. szociotechnikai rendszereknek tekintik Strukturalista elméletek A szervezetek kialakításában a struktúrát meghatározó tényezőket és az ezekhez való alkalmazkodást hangsúlyozzák.

6 A rendszerelmélet Bertalanffy általános rendszerelméletének újraértékelésével megerősödik a rendszerszemlélet és annak gyakorlati alkalmazása. A vezetés- és szervezéstudomány a speciális rendszerszemléletet képviselő tudományok közé tartozik, amelyek tárgyukat rendszerként kezelik, azaz többoldalúan, több tudomány segítségével vizsgálják. A tranzakciós költségelmélet Piaci és vállalkozói ügyleteket (tranzakciókat) különböztet meg, amelyek a termelés irányításának alternatív megoldásait jelentik. A szervezetek azért jönnek létre, mert csökkentik a tranzakciók költségeit. A vezetőknek a szervezeti struktúra változtatására vonatkozó döntéseit a költségek által diktált racionalitás határozza meg. A kontingencia-elmélet A szervezet teljesítménye attól függ, hogy struktúráját mennyire tudja megfeleltetni a környezeti feltételrendszernek. Az elmélet két fő tétele: - a vezetés-szervezésnek nincs egyetlen legjobb útja, - a vezetés és szervezés különböző útjai nem egyformán hatékonyak. a. A technológiai iskola Joan Woodward ( ) a vállalat szervezeti felépítésének fő jegyeit az alkalmazott technológia befolyásolja leginkább. b. A nagyság iskola Az Aston kutatócsoport (Birmingham) vizsgálatai szerint a szervezeti méret (nagyság) gyakorolja a legnagyobb befolyást a szervezet struktúrájára. c. A külső környezet iskola A külső környezet meghatározó szerepét hangsúlyozza. - Tom Burns és G. M. Stalker vizsgálatai (1961) szerint két ideális szervezeti forma körvonalazható: A mechanisztikus szervezet a viszonylag stabil környezethez, az organikus a változó feltételekhez alkalmazkodik.