fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés:



Hasonló dokumentumok
Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről

JOGALAP POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET

JOGALAP POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

dr. Zsifkó Mariann Az EU fejlesztési politikája. A Cotonoui Megállapodás.

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források

A többéves pénzügyi keret (MFF) és a kohéziós politika jövője 2020 után

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája

ACP-UE 2112/16 ACP/21/003/16 ol/kf 1

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

Nemzetközi fejlesztési együttmködés

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0172/15f. Módosítás. Liadh Ní Riada, Marisa Matias, Younous Omarjee a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE. Számadatok JANUÁR

8831/16 eh/ju 1 DG C 1

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai

Energetikai célú beruházások megvalósítására igénybe vehető nemzetközi pályázati rendszerek. Vámosi Gábor igazgató

Az EU évi költségvetése

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Az Európai Unió ALA regionális programja (fejlesztési együttműködés az ázsiai és latin-amerikai országokkal)

15573/17 ok/kk 1 DG C 1

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

Regulation (EC) No. 1080/2006

A rezsim szereplői. A nemzetközi fejlesztési együttműködési rezsim működése és hatékonysága. Donorok GNI arányos ODA költése

PUBLIC. 9489/17 pu/ol/kf 1 DG C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 1. (OR. en) 9489/17 LIMITE PV/CONS 27 RELEX 440

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában

11652/12 EVN/mb DG C1

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

EU NÉHÁNY SZAKPOLITIKAI TERÜLETE

OPERATÍV PROGRAMOK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Betekintés. évi. azeurópaiközösség2006.évifejlesztéspolitikájáról. ésakülsősegítségnyújtásvégrehajtásáról EURÓPAIBIZOTTSÁG

15571/17 ea/ms 1 DG C 1

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA

Az EU regionális politikája

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: Az interjúk száma: Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

Partnerségi Megállapodás

Strukturális Alapok

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

Bardócz Tamás Halászati osztály

Kultúra és Fejlesztés az Európai Unió fejlesztéspolitikájában és az új Afrika Stratégiában

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Összefoglalás Magyarországnak a as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

MKT Az európai fejlesztéspolitika és hatása az államháztartás egyensúlyára.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, december 6.

(7) Luxemburgtól (1997) Thesszalonikiig (2003)

Az Európai Unió regionális politikája a as időszakban

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

Az EU regionális politikája

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

v e r s e n y k é p e s s é g

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AFRIKA JOGALAP. Az Európai Unió ismertetése

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2016/0005(NLE) a Fejlesztési Bizottság részéről

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője

Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések

A gazdasági helyzet alakulása

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

Erasmus+ Felsőoktatási intézmények közötti együttműködések Fókuszban a partnerországok. Holik Mónika

AZ ELFOGADOTT PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSOK FELÜLVIZSGÁLATA

EURÓPAI PARLAMENT Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

A közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Nappali tagozat. Gazdaságdiplomácia szakirány

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK. Nappali tagozat Európai tanulmányok szakirány

Nemzeti Pedagógus Műhely

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Átírás:

Az Európai Unió közös fejlesztési politikája Szent-Iványi Balázs Az EU a világban A fejlesztés-politika az EU külkapcsolati eszközrendszerének része A világ legnagyobb donora, az ODA 55%-a az EUtól származik 2004: több, mint EUR 40 milliárd A közösségi szolidaritás külső megnyilvánulása Az európaiak 80%-a támogatja a szegény országok fejlődésének támogatását (Eurobarometer 2005) Két pillér: tagállami és közösségi Összesen 150 célország, LDC-k és LIC-k prioritást élveznek Jogi háttér Római szerződés: 177-181. cikkelyek (nagyrészt afrikai) gyarmatok társult területté nyilvánítása Európai Fejlesztési Alap (EDF) létrehozatala TEU Alkotmány

Történeti háttér Motiváció: gazd/pol kapcsolatok fenntartása az egykori gyarmatokkal Yaoundé-i konvenciók (1964-1975) Aszimmetrikus kereskedelmi liberalizáció Pénzügyi segélyek De: agrártermékek kimaradnak Arusha-i megállapodások Lomé-i konvenciók A loméi konvenciók 1973: brit tagság 1975: első loméi konvenció 46 országgal korábbi megállapodások egységes szerkezetbe ACP: afrikai, karibi és csendes óceáni országok 5-5 évre kötötték őket 1975-80: I. konvenció 1980-85: II. konvenció 1985-90: III. konvenció 1990-2000: IV. konvenció IV konvenció: 70 ország, nagy részük LDC A loméi konvenciók fő jellemzői Aszimmetrikus és részleges liberalizáció Befektetési kedvezmények Fokozatos könnyítések a mezőgazdaságnak Segélyelemek: Stabex Sysmin EDF források EIB hitelek Egyéb segélyek Felhasználási terület kiszélesedett: iparosítás, energetika, mezőg., bányászat, infrastrukt., turizmus, nemzeti cégek támogatása

A loméi konvenciók értékelése I. A gyarmati múltat tükrözi Újszerű megközelítés - rendkívül kedvező a fejlődő országokra nézve a kondicionalitás csak a III. konvenciótól jelenik meg A segélyeknek nem a szegénységcsökkentés a célja Nem oldja meg az ACP-k strukturális problémáit A loméi konvenciók értékelése II. A segélyek nem növekedtek az államok számának bővülésével Fő haszonélvezők: EK cégek új piacokhoz jutottak EK számára olcsóvá váltak a trópusi agrártermékek és a nyersanyagok A kereskedelmi könnyítések formálisak ACP-k piaci részesedése csökken A fejlesztési politika reformja 1998-2000 A reform pillérei: Lomé-i konvenciók gyökeres átalakítása! Cotonue-i szerződés Tanács és Bizottság közös fejlesztéspolitikai nyilatkozata (DPS) a szegénységcsökkentést teszi prioritássá A különböző fejlesztési programok egységes struktúrába helyezése

A cotonou-i szerződés I. Lomé eredményei vegyesek 2000-ben kötötték, 20 évre 5 évente felülvizsgálat, pénzügyi tervezés 5 évre Fő cél: a szegénység csökkentése és az ACP országok bekapcsolása a világgazdaságba Demokratizálódás elősegítése A cotonou-i szerződés II. Újítások: Politikai dialógus Széleskörű partnerség (nem-állami szereplők bevonása) Integrált szegénységcsökkentési keretprogram Gazdasági partnerség Jól teljesítő államok előnyben részesítése A 2000-es DPS I. Cél: A szegénység csökkentése, majd végső megszüntetése Ehhez szükséges: A fenntartható fejlődés, a béke és biztonság, valamint a stabil politikai környezet létrejötte valamennyi partneroszágban A fejlődő világ integrálása a világgazdaságba Fenntartható és igazságos emberi és társadalmi fejlődés elősegítése Emberi jogok, demokrácia és a jó kormányzás kibontakozásának elősegítése

A 2000-es DPS II. Hat kulcsfontosságú terület: A kereskedelem és a fejlődés összekapcsolása Regionális integráció és együttműködés Gazdaságpolitikák támogatása Közlekedés Élelmiszerbiztonság és fenntartható vidékfejlesztés Intézményépítés Négy cross-cutting terület: az emberi jogok, a női egyenjogúság, a környezeti fenntarthatóság és a jó kormányzás minden terület esetén figyelembe veendő A 2000-es DPS III. A három C, vagy magyarul 3 K Koordináció: egyrészt az EU tagállamok között, másrészt a világ többi donorja (ENSZ, BW intézmények) között Komplementaritás: a különböző szervezetek segélyei egészítsék ki egymást minden ország/szervezet azt támogassa, amihez a legjobban ért Koherencia: az EU közös politikái közti összhang, illetve a fejlődők politikái és az EU közti összhang biztosítása Az új fejlesztéspolitika megközelítése Partnerség: minden ország maga felelős a fejlődéséért, dialógus, ownership Regionális és ország stratégiák készítése (RSP, CSP) A projektek rendszeres értékelése, monitoring A segélyek nem automatikusak Források: közös költségvetés + EDF Kereskedelem és fejlődés összekapcsolása Unilaterális kedvezmények (GSP, EBA program) Trade related assistance

Regionális programok rendszere Nyugat-Balkán CARDS program cél: SAP támogatása Kelet-Európa és Közép-Ázsia TACIS program; új szomszédság politika Mediterránum és Közel-Kelet MEDA program, barcelonai folyamat Ázsia, Latin-Amerika ALA Afrikai, karibi és csendes-óceáni (ACP) országok Cotonou-i szerződés, EDF EK segélyek regionális megoszlása 2003 évi kötelezettségvállalások, millió Euró EU segélyek országok szerinti megoszlása

Új kihívások A globalizáció miatt ki kell szélesíteni a fejlesztési politika spektrumát A kibővült EU új prioritásai (pl. új szomszédságpolitika) A nemzetközi környezet átalakulása Biztonsági kérdések Migráció Nagyobb összhang az MDG-kel Belső tényezők (pl. külső politikák közti koherencia, operatív szintű koordináció elégtelensége) 2004: széles körű vita indul a fejlesztési politika jövőbeli új irányairól, 2005 november: új DPS A 2005-ös DPS új elemei Alap: MDG-k Célok: szegénységcsökkentés, jó kormányzás erősítése, emberi jogok érvényesülésének előmozdítása Kapcsolódó területek: biztonság, migráció, kereskedelem, környezetvédelem, szociális dimenzió Gyenge államok melletti elkötelezettség Iránymutatások a hatékonyság növelésére Erőforrások növelése Prioritások és cross cutting területek: koncentrációt fenn kell tartani, ám rugalmasabbá tenni Cross cutting területek jobb figyelembe vétele Ajánlott irodalom Degnbol-Martinussen, John Enkberg- Pedersen, Poul, 2003. Aid: Understanding International Development Cooperation. London: Zed Books Vonatkozó fejezet European Commision, 2004. Report on Millenium Development Goals 2000-2004. Brussels: EC DG Dev European Commision, 2004. Annual Report on the European Community s Development Policy and External. Brussels: EC DG Dev