Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara A kis- és középvállalkozások helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Miskolc, 2013. április Bihall Tamás elnök
A kis- és középvállalkozások helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2012. áprilisában a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Közgyűlés a megyei Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatója alapján megtárgyalta a megyében működő kkv-k helyzetét. Az anyag a regisztrált vállalkozások számát, alkalmazott létszám szerinti megoszlását, a kkv-k részesedését a megyei gazdasági eredményekben, a vállalkozások pénzügyi, piaci helyzetét, foglalkoztatási pozícióját mutatta be és néhány javaslatot fogalmazott meg a helyi vállalkozások erősítése érdekében. Jelen anyagunkban kitérünk az egy év alatt bekövetkező változásokra, tovább árnyaljuk a kkv-k-ről adott képet és kitérünk az aktualitásokra is. A vállalkozások száma, megoszlása Az elmúlt évi anyagban is jeleztük, hogy a megyében de országosan is jelentősen eltér a regisztrált és a működő vállalkozások száma. Ez utóbbiakat a KSH csak több éves késéssel közli, így bemutatásként 2010-ig tudjuk bemutatni a folyamatot. 2012 2010 2008 2006 2004 2002 2000 Regisztrált és működő vállalkozások száma 0 20000 40000 60000 800000 100000 2000 2001 20022 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Működő 3042731615336853381034143340193321932599327703194332090 Regisztr. 55021564435859460324617376240560650622587806379022807918321783030 A vállalkozások nagy számbeli növekedése 2008-ban következett be, aminek egyszerű adminisztratív oka a mezőgazdasági őstermelők számára előírt kötelezettség a vállalkozói igazolványok kiváltására. Jól látható ez, ha a társas illetve egyéni vállalkozások számának alakulását nyomon követjük. Míg a társas vállalkozások esetében a nem működő cégek száma folyamatosan 7-8 ezer között van, addig az egyén vállalkozások esetében 2008-ig 12-13 ezer volt inaktív, ezt követően viszont 34 ezer körüli lett. 2010-ben a mezőgazdaságban 1283 vállalkozás működött (ebből egyéni 712) a 21848 regisztrált (ebből 20963 egyéni) vállalkozás közül.
Társas vállalkozások 2012 2010 2008 2006 2004 2002 2000 0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Műk 11316 12058 12692 13 104 13631 13739 14153 14428 14873 15081 15 226 Reg 17578 17994 18673 19 419 20146 20738 21229 21907 22639 23119 23 765 23017 22655 Egyéni vállalkozások 2012 2010 2008 2006 2004 2002 2000 0 10 000 20000 30000 40000 50 000 60000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Műk 19111 19557 20993 20 706 20512 20280 19066 18171 17897 16862 16 864 Reg 32025 32943 34381 34 960 35355 35276 32866 33915 49008 49511 50 351 51668 51846 Mindezzel együtt a társas vállalkozások száma folyamatosan nőtt (különösen kedvezett ennek a kft-alakítás egyszerűsítése), míg az egyéni vállalkozásoké csökkent. A folyamat azonban nem jár együtt a cégek erősödésével: míg 2010-ben 42 nagyvállalatot regisztráltak, 2011-ben már csak 36 cég alkalmazott 250 fő fölötti létszámot.
A vállalkozás-csoportok részesedése a gazdasági teljesítményekben A megye gazdasági teljesítményében az egyes vállalatcsoportok részesedési aránya változó. % 120 100 80 60 40 20 0 Egyes vállalati méretű csoportok teljesítmény megoszlása 2010 2011 2010 2011 2010 2011 2010 2011 Nettó árbev Export Hozzáadott érték Létszám Nagy 65 66 88 89 54 52 34 36 Közép 13 14 9 8 18 20 20 21 Kis 12 11 2 2 15 15 22 20 Mikro 10 9 1 1 13 13 24 23 Forrás: NAV TOP 100 Általános tapasztalat, hogy a nagyvállalatok elsősorban az exportban és az árbevételben hozzák a megyei összteljesítmény nagyobb hányadát. Hozzá kell tennünk azt is, hogy a NAV adatai természetesen csak a megyei székhelyű vállalatokra vonatkoznak, míg a multinacionális többnyire Budapest-székhelyű cégeké itt nem szerepel. Ezek a cégek viszont jelentős foglalkoztatók (pl.máv), nagy árbevételűek (pl. kereskedelmi üzletláncok,bankok,biztosítók). Emellett vannak olyan ágazatok, amelyek részben az ágazati privatizáció, részben egyedi okok miatt alig rendelkeznek jelentősebb megyei székhelyű vállalattal (pl. élelmiszeripar- kenyér, tej, gabona, hűtőipar, stb). A hosszabb távú esélyeket jelző mutatók azonban biztatóak. A vállalkozások pénzügyi helyzete A kkv szektorra változatlanul a tőkehiány a jellemző. A gazdasági válság alatt gyakorlatilag felélték a tartalékokat, a körbetartozások, a csődök miatt kifizetetlen számlák számos kisvállalkozást lenulláztak, emiatt is nőtt a regisztrált vállalkozásokon belül a nem működők száma. A bankok hitelezése gyakorlatilag leállt, kockázat-vállalásuk a kkv-szektor tekintetében szinte megszűnt. Még a sikere Széchenyi kártya esetén is gyakran tagadták meg a hitel hosszabbítását. Emiatt is nagy várakozás övezi a Magyar Nemzeti Bank 0 %-os kamattal átadott hitelkontingensét, remélhetően a kereskedelmi bankok partnerek lesznek a 2 %-os kamatú hitelezésben, ami valóban jelentős élénkítést hozna a gazdaságba.
Adózott eredmény a kkv szektorban 25000 20000 MFt/év 15000 10000 5000 0 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Mikro 17295 14445 8575 3519 5956 7787 Kis 11475 12567 10245 6600 9842 11149 Közép 22694 11810 8736 3234 6793 11972 Forrás: NAV TOP 100 Bár a válság előtti szintet még egyik csoport sem érte el, a fejlesztésre, létszámbővítésre fordítható adózott eredmény növekedése 2010-től minden kkv-szinten megindult, a főként egyéni vállalakozókat és családi Bt-ket magába foglaló mikro-vállalkozások kivételével a 2007-es szinthez közelít. (megjegyezzük, hogy a nagyvállalatok eredménye még mindig negatív, a veszteségek ledolgozásánál tartanak, ott viszont a fejlesztési döntések nem feltétlenül az adott magyarországi cég adatai alapján születnek meg, a források sem feltétlenül csak innen származnak.) Széchenyi kártya tapasztalatai A KKV-k likvid tőkéhez a Matolcsy György által bejelentett hitelezés élénkítő csomag elindulásáig legkönnyebbenn a Széchenyi kártya által juthatnak. Míg 2012-ben nagyon pesszimista volt még a hangulat, ez 2013-ra enyhülni látszik, a vállalkozások egyre bizakodóbbak, és nagy várakozással üdvözölnek minden kormányzati lépést, mely a forráshoz jutást segíti. A legnagyobb gondot még mindig az jelenti, hogy az induló vállalkozások különösen a kistelepüléseken gyakorlatilag semmilyen segítséget, forrást nem kapnak, hiszen a hitelezéshez a bankok olyan fedezeti feltételeket szabnak, melyeket ezen vállalkozások nem tudnak teljesíteni. Az elmúlt évben a megyében működő KKV-k tekintetében is tisztult a gazdaság képe, hiszen az elhúzódó válság, és a kötelező kamarai regisztráció kapcsán sok csak névleg létező vállalkozást szüntettek meg, sok tevékenységet nem végző egyéni vállalkozást számoltak fel a tulajdonosok. A megmaradt, ténylegesen működő vállalkozások azonban középtávon is csak akkor lesznek termelőképesek, ha a vállalati hitelezés beindul. Érdemes lenne megfontolni a kormányzati szereplőknek, hogy az MNB vállalkozásfejlesztési forrásainak kihelyezését a KAVOSZ
meglévő, működő bázisának felhasználásával folyósítsák, már csak abból a szempontból is, hogy ha a program sikeres lesz, és esetleg a későbbiekben kiterjesztésre kerül, akkor sokkal jobb feltételek mellett juthatnak majd hozzá a vállalkozások, mint a Széchenyi Kártyához, melynek kamata jelenleg az alapkamat+4% körül mozog. A gazdaság fejlesztését leginkább az szolgálná, ha az MNB forrásai elsősorban beruházásra lennének igényelhetők, és így elkülönülnének az elsősorban likviditási biztonságot nyújtó Széchenyi Kártyától. A kkv-szektor piaci helyzete A kis- és középvállalkozások elsősorban hazai piacon értékesítik termékeiket, szolgáltatásaikat. Jelentős hányaduk kifejezetten a lakosság számára dolgozik, többnyire a megyén vagy akár a városon belül. Így a kkv-k piaci lehetőségeit erősen korlátozza a lakosság anyagi helyzete, különösen igaz ez a kereskedőkre, szolgáltatókra. A gazdasági válság lakosságot ért hatása így visszatükröződik a kkv-k belföldi értékesítésének alakulásában is. A legjelentősebb piac-vesztést az egyéni vállalkozók szenvedték el, jó részük valószínűleg véglegesen befejezi a tevékenységét. Mft Belföldi értékesítés - kkv 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 2007 2008 2009 2010 20111 Közép 324395 310827 239888 248958 296252 Kis 324395 310827 239888 248958 296252 Mikro 374497 268148 259970 262759 266044 Forrás: NAV TOP 100 A legnagyobb visszaesést a mikro-vállalkozások szenvedték el, de az erősebb kis- illetve közép-vállalkozások sem érték még el a válság előtti szintet. Azon cégek, amelyek más vállalkozások számára termelnek, szolgáltatnak, szintén a fizetőképes kereslet csökkenésével találkoztak, helyzetüket tovább rontja a körbetartozások kiterjedt jelenléte. A belföldi piaci lehetőségeket elsősorban a tudatos vásárlással, a helyi vállalkozások, termékek, szolgáltatások pozitív megkülönböztetésével, preferálásával lehet javítani.
A kkv szektor viszonylag kis hányada képes nemzetközi piacokon megjelenni. Ezek viszont éppen a kisebb méretből adódó rugalmasságuk, illetve a piaci réseket megtaláló speciális termék-szerkezetük miatt a válság ellenére is stabilizálódtak illetve növekedtek. MFt Export-bevételek- kkv 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 2007 2008 2009 2010 20111 Közép 80351 80591 69038 90253 108899 Kis 20245 24207 24122 21020 248588 Mikro 29620 5745 7142 8453 9270 Forrás: NAV TOP 100 Számukra különösen fontos a beszállítói láncokba való bekerülés, illetve a környező országok, elsősorban a Kárpát-medence piacainak meghódítása. A Kárpát-medencei gazdaság-fejlesztés, a sorra alakuló vegyes kamarák ezt a terjeszkedést segítik elő. A kkv-k szerepe a foglalkoztatásban A kis- és közép-vállalkozások legnagyobb szerepe a foglalkoztatásban van. Foglalkoztatottak aránya 2011 Mikro Kis Közép Nagy 40% 23% 18% 19%
A verseny-szektorban ez a réteg foglalkoztatja az emberek 60 %-át, ami alacsonyabb arány, mint jónéhány évvel ezelőtt. A visszaesést a válság okozta piac-csökkenés okozta. Ahhoz, hogy több embernek adjanak munkát, a megrendeléseknek, a fogyasztásnak kell nőnie. Ezért is stratégiai kérdés a helyi vállalkozások preferálása. A kkv szektorban foglalkoztatottak ágazati megoszlása Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem Szállítás Egyéb 6% 40% 29% 20% 5% A megyén belül elsősorban a hátrányos helyzetű kistérségekben jelentős a munkanélküliség, mivel itt alig vannak nagyobb létszámot foglalkoztatni tudó vállalkozások. Az év elején bejelentett Szabad Vállalkozási Zónák éppen a munkabérekhez kapcsolódó terhek csökkentése miattt jelenthetnek kedvező helyzetet újabb vállalkozások megjelenéséhez, letelepedéséhez. Jelenleg még nemigen látszik a pozitív hatás, valószínűleg a feltételek további javítása és erőteljesebb kommunikáció is szükséges a fordulat eléréséhez. Összefoglalva A megyében működő kis- és középvállalkozások egy része már túljutott a válságon, lassú megerősödésük kezdődött el, de a válság előtti szintet még nem érték el. A megerősödést visszaveti a megye lakosságának általános szegénysége, alacsony fizetőképessége. A 2013-as évben bevezetett intézkedések (kedvező kisvállalkozói adózás, Szabad Vállalkozói Zónák, alacsony kamatú hitelcsomag) hatása várhatóan pozitív lesz. Nagyon lényeges, hogy a 2014-től kezdődő hét éves időszakban az EU-források 60 %-a a gazdaság élénkítésére fordítódik majd, remélhetően egy sokkal hatékonyabb és lényegesen kevesebb adminisztrációt és bürokráciát tartalmazó támogatási rendszerrel.
Ezzel együtt a gazdaság fejlődése érdekében továbbra is hangsúlyoznunk kell a helyi vállalkozások preferenciáját, hiszen csak piaci lehetőségek birtokában tudnak erősödni, újabb munkahelyeket létrehozni.