KOPINT-DATORG Gazdaságfejlesztési Szakgimnázium OM: 100 536 OKÉV: 01-0698-04 AL-2007 alapítva: 1998....semmiből egy új, más világot teremtettem. Bolyai János Pedagógiai program (2016.)
Gazdaságfejlesztési Szakközépiskolánkat (Szakgimnáziumunkat) 1998. augusztusában alapította a KOPINT-DATORG Szervezési Akadémia Kft. A fenntartói jogokat még abban az évben átvette a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány. (Akkori neve pontosan: KOPINT-DATORG Konjunktúra Kutatási Alapítvány.) Iskolánk első pedagógiai programját a nevelőtestület 1998. nyarán állította össze. A program első formális módosítására 1999-ben került sor. Akkori változata csak néhány pontban tér el az 1998-ban elfogadottaktól. A módosításunk szükséges volt, mert bár a testületünk személyi összetétele a marketing és külkereskedelmi osztályok oktatása során kialakult, így a pedagógiai program biztos alapokon áll, viszont új osztályokat is indítani akartunk. Szándékunk szerint az addigi képzési formát elsősorban az informatikai szakokkal kívántuk bővíteni. Így került be kínálatunk közé a gazdasági informatikus szak, amelyet már nem oktatunk. 2001. évben iskolai rendszerű nappalis tanulói létszámunk elérte a 245 főt. Ezért Pedagógiai programunkat is felül kellett vizsgáltatni. A Pedagógiai program tartalmi módosítása akkor nem történt meg. A 2003. évi átalakításunkra azért volt szükség, mert a változó piaci helyzet újabb szakmák beindítását igényelte. Ez nem feltételezte szükségszerűen a régi szakok elhalását, ugyanis tíz éve a jelentkezők összetétele igen változatos. Évről évre más és más. A hagyományos szakmák lehetőségeinek tárházát is nyitva hagytuk ez okból. 2007-ben törvényi szabályozás változása miatt három szakma OKJ előírása változott meg. A logisztikai ügyintéző, marketing- és reklámügyintéző, illetve a külkereskedelmi ügyintéző szakmáé. Így újra kellett gondolni e képzések szakmai és vizsgakövetelményeinek helyi sajátosságait. A 2007/2008-as tanév a megújult OKJ jegyében zajlott. Tanév végén esedékessé vált a programban szereplő szakmák új leírása. Ettől a tanévtől 2
kezdődően a Szakmai és vizsgakövetelmények új rendszeréhez kellett igazodnunk. 2010. április-májusában kezdődött el a program ismételt felülvizsgálata a Szülői és Diák Szervezet bevonásával. 2011-ben új szakma indítását határoztuk el. A kereskedelmi ügyintéző képzés szervesen illeszkedik eddigi tevékenységünkhöz. Képzéseink szervezését esti tagozaton is elindítjuk. 2013-ban a szabályozók változása miatt módosult programunk. 2016-ban a névváltoztatás (szakgimnázium), valamint a kifutó rendszerű évfolyamok miatt áltoztattunk. 3
1. Bevezető Ajánlás anno 1998. Egy alig egy éve szerveződő iskola, melynek csak rövid története van, nincsenek még hagyományai, bár van már néhány sikeres tanítványa, kialakulóban lévő nevelőtestülete, mégis alkothat pedagógiai programot. Igaz, csak kevéssé összegezheti eredményeit és kudarcait, mégis felvázolhatja egy eredményesnek vélt jövő képét. Létrehozásában megnyilvánul egy alapítói szándék, leendő oktatói feladatvállalásában az ezzel a szándékkal való azonosulás, elkötelezettség az iskola céljai és azok megvalósítása iránt. Üzenete az, hogy egy, a nemzetközi kereskedelem és a gazdaságpolitika makrogazdasági aspektusainak kutatásával foglalkozó alapítvány, évek során felhalmozott szellemi és anyagi tőkéjét azzal a szándékkal kívánja mozgósítani, hogy fiatalok sokaságának mindezt nemcsak hozzáférhetővé tegye, hanem szervezett oktatás keretében tudatosan átadja. Ezt a szándékot ismerték meg és el azok a szakemberek, pedagógusok, a közép- és felsőoktatásban jó nevet szerzett oktatók, akik összefogtak az alapító és iskolája céljának megvalósítására. Ajánljuk tehát ezt a pedagógiai programot mindenek előtt: - a gimnáziumok azon tanulóinak, akik a külgazdaság, a külkereskedelem, az idegenforgalom és az azzal legszorosabban összefüggő szakterületeken kívánnak dolgozni, hogy a majdani munkájukhoz szükséges ismereteket ebben az iskolában szerezzék meg, mert ez az iskola nem csupán a tankönyvekbe foglalt ismereteket kívánja közvetíteni, hanem egyfajta szellemiséget, mely a közös Európába integrálódó gazdaságunk, a XXI. század kereskedelmébe, és információvilágába vezeti őket, s a szükséges tudás mellett megerősíti emberi tartásukat, elkötelezettségüket hazájuk, és Európa élenjáró gazdasági törekvései iránt. - a szülőknek, akiket az a szándék vezet, hogy gyermekeiknek magas követelményeket támasztó, jó szellemiségű iskolát válasszanak, melyben 4
igényes, változatos munkához, biztos megélhetéshez szükséges, jól mobilizálható ismeretek birtokába juthatnak. - az iskola oktatóinak, akiknek tanítási óráik mind eredményesebb megtartásán túl meghatározó szerepet kell vállalnia tanítványaik erkölcsi nevelésében, személyiségük formálásában, hogy a tanulmányi idő ne csak meghatározott ismeretek elsajátításának éveit jelentse számukra, hanem a pályára állítás, az alkotó munkára való felkészülés időszakát, és akiknek jelen program megvalósításán túl feladata és lehetősége a program, a pedagógiai környezet és az alkalmazott módszerek folyamatos fejlesztése, olyan pedagógiai műhely létrehozása, mely megtartja, továbbfejleszti, és a mindennapi pedagógia gyakorlatává teszi az iskola létrehozásával megnyilvánult alapítói szándékot. - az iskola tanulóinak, akik nélkül a legjobb program is céltalanná válik, hiszen annak sikere az ő teljesítményükön múlik, érdekeltség nélkül pedig nincs teljesítmény. Ezért ezt a programot meg kell ismerniük, el kell fogadniuk, s a maguk szempontjai és eszközei szerint hozzá kell járulniuk folyamatos fejlesztéséhez. 5
1.1. Az iskola neve KOPINT-DATORG Konjunktúra Kutatási Alapítvány Gazdaságfejlesztési Szakgimnázium Rövidebb neve : KOPINT-DATORG Gazdaságfejlesztési Szakgimnázium e-mail: info@kdszki.hu; web: http://www.kopint.hu; skype: kdszki Az iskola neve egyrészt utal az alapító fenntartóra, másrészt kifejeződik benne, hogy több/más mint az oktatott szakok összessége. Túlmutat a külkereskedelem, marketing, vámügy, szállítmányozás, logisztika, sőt az informatika határán is. A szakmák specifikus ismereteit, kihasználva a szabad sáv adta lehetőségeket, az egész programot átható európai uniós ismeretekbe ágyazza. Ily módon kívánja pedagógiai programjában érvényre juttatni gazdaságunk beleértve az idegenforgalom tárgykörét is fejlesztésének programját, az euro atlanti integrációt hatékonyan felhasználni Ez irányú elkötelezettségét névválasztásával is kifejezi. 6
1.2. Az iskola alapítója és fenntartója A KOPINT - Konjunktúra Kutatási Alapítvány 1991 áprilisában alakult meg, tevékenységét arra a tudásanyagra és kutatói tapasztalatra alapozva, amely közel harminc év alatt a Konjunktúra- és Piackutató Intézetben, illetve a KOPINT-DATORG-ban halmozódott fel. Ez alatt az idő alatt a KOPINT- DATORG nagy szakmai elismertségre tett szert, egyrészt, mint a részletes, ágazati bontású külkereskedelmi adatok elsődleges forrása és számítógépes feldolgozója, másrészt, mint a nemzetközi kereskedelem és a gazdaságpolitika makrogazdasági aspektusainak kutatóhelye. A KOPINT Alapítvány elérhető: Katalin.Nagy@found.datanet.hu címen, illetve az Interneten: http://www.kopintalapitvany.hu). Az Alapítvány nonprofit szervezet, melynek célja, hogy támogassa a magyar, a közép-kelet-európai és az általános gazdasági kutatásokat szorosan együttműködve a többi hazai és külföldi hasonló profilú intézménnyel. Fő tevékenységi területek: Az Alapítvány fő tevékenysége a közgazdászok és társadalomkutatók külkereskedelmi folyamatokkal, beruházásokkal, energetikával, finanszírozással, monetáris politikával és a regionális integrációkkal, valamint a magyar gazdaságpolitika aktuális problémáival stb. kapcsolatos folyamatban levő kutatómunkáinak és az egyetemi hallgatók szakmai gyakorlatának támogatása. Az Alapítvány emellett az egyetlen külkereskedelmi szakfolyóirat, a "Külgazdaság" kiadója, (lásd http://w3.datanet.hu/~kopint/ ) kiadója a Magyar Közgazdasági Társaság félévenként megjelenő lapjának, a "Gazdaság"-nak, támogatja számos közgazdasági témájú könyv és tanulmány szakfolyóiratokban való megjelenését, 7
támogatja a különböző nemzetközi együttműködés keretében folyó kutatásokat, gazdasági témájú szemináriumokat. konferenciákat, vitákat és tanfolyamokat rendez és támogat. 1993-ban az UNCTAD-dal közösen "A privatizáció tapasztalatai Kelet-Európában" címmel, 1995-ben pedig a japán nemzeti kutatóintézettel, a NIRÁ-val "A Közép- és Kelet-Európában 1989 óta bevezetett gazdasági reformok értékelése" címmel rendezett nemzetközi konferenciát. Kerekasztal-beszélgetéseket szervez a magyar és a nemzetközi makrogazdasági kérdésekről. Nyomon követi és értékeli a külkereskedelem és külkereskedelem-politika alakulását. 1994-ben részt vett a CIPE "Jogi és szabályozó-rendszeri reformok Magyarországon" és a New York-i Columbia Egyetemmel valamint a Világ Bankkal közösen a Közép Európai Egyetem "A gazdasági társaságok irányítása Közép Európában" témájú kutatásában, 1997/98-ban ismét egy CIPE-kutatásban vesz részt Adózási és a piaci környezet hatása a kis- és közepes vállalatok gazdálkodására és piaci helyzetére témában.(ezzel kapcsolatban részletes tájékoztatást a home page CIPE oldala nyújt.) Évente néhány közgazdász hallgatónak egész éves ösztöndíjat ad, továbbá kutatói ösztöndíjakat és pályadíjakat egyéni elbírálás alapján. Ezek az ösztöndíjak lehetővé teszik, hogy a fiatal közgazdászok kutatással foglalkozhassanak, tudományos fokozatot szerezzenek és megkönnyíti a kutatás feltételeit. 1998- ban az Alapítvány 2.360.000 forint ösztöndíjat és 250.000 forint pályadíjat adományozott és hasonló nagyságrendű az 1999-re tervezett ösztöndíjak összege is. Pályázatokat ír ki 40 évesnél fiatalabb közgazdászok és társadalomkutatók számára különféle aktuális makrogazdasági témák kidolgozására. Részt vállal a közgazdasági kutatások eredményeinek megismertetésében és terjesztésében (például kiadta és 8
terjeszti az UNCTAD és a NIRA és a CIPE konferenciák előadásaiból szerkesztett angol nyelvű tanulmányköteteket). Felkutatja és felkéri a lehetséges további hazai és külföldi szponzorokat az alkalmazott közgazdasági kutatások támogatására annak érdekében, hogy Magyarország, illetve a magyar közgazdasági kutatás minél hamarabb integrálódni tudjon a világ közgazdász társadalmába. 9
1.3. Az iskola megalapítása és profilja Megalakulásakor az iskola feladata a KOPINT-DATORG által reprezentált gazdasági területekre irányuló szakmai oktatás volt. Jelenleg az üzletfelek, a megrendelők munkatársai rendszeres továbbképzésén túl, elsődlegesen az iskola az Országos Képzési Jegyzékkel állami elismertséget nyert szakképesítések megszerzésére teremt lehetőséget. Az iskolai rendszerű illetve a felnőttoktatás keretében INFORMATIKA, KERESKEDELEM, KÖZGAZDASÁG, TURISZTIKA ÉS ÜGYVITEL szakmacsoporton belüli képesítések szerezhetők, s ezekhez kapcsoltan, vagy önállóan idegen nyelvek is tanulhatók. A szakközépiskola néhány hónapos tevékenysége után azonnal elindította az ECDL Vizsgaközpontot. Az informatika oktatás minden szakma részét képezte. Jelenleg is minden szakma tartalmazza az informatikai képzést. A 2007-es OKJ szerinti, ú.n. modul rendszerű anyag, kötelezővé tette a különböző ECDL modulok elsajátítását. A komplex OKJ képzés bevezetésével iskolánk is ezt a tevékenységet folytatja. 10
1.4. Szakmák az iskolai rendszerben 11
KOPINT-DATORG Gazdaságfejlesztési Szakgimnázium OM: 100 536 OKÉV: 01-0698-04 AL-2007 OKJ megnevezés szakmacsoport 54 812 01 Idegenvezető Turisztika 54 345 01 Logisztikai ügyintéző Kereskedelem 54 812 03 54 344 03 Turisztikai szervező, értékesítő Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző Turisztika Közgazdaság
KOPINT-DATORG Gazdaságfejlesztési Szakgimnázium OM: 100 536 OKÉV: 01-0698-04 AL-2007 A felsorolt szakképesítések önmagukban is jelzik, hogy az elmúlt tizenöt esztendő tapasztalatai alapján, valamint az igények és lehetőségek szerencsés találkozása folytán olyan szakközépiskola (szakgimnázium) körvonalazódott, mely döntően a hazai és nemzetközi gazdasági életnek képezhet középfokú, az informatikában, közgazdaságban, idegenforgalomban is jártas, szakembereket. Az alapító meggyőződése, hogy azzal a háttérrel, amelyet az Alapítvány jelent, a költségvetés normatív támogatásával képesek olyan szakközépiskolát (szakgimnáziumot) létrehozni és fenntartani, amelyben érettségizett fiatalok nem pusztán tanulási lehetőséget kapnak, hanem olyan ismeretek és szakképesítések birtokába jutnak, olyan kapcsolatrendszer részesei lesznek, személyiségük pozitív vonásai olyan mértékű megerősítést nyernek, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megtalálják helyüket az üzleti élet vérkeringésében, s fontos szereplői lehetnek az ország Uniós gazdasági kapcsolatainak. Ennek gyakorlati megvalósítása a helyi tantervben jelenik meg.
1.5. Az iskola oktatói Az iskola alapítói, azok a vezetők és más szakemberek, akik az iskola működési feltételeiről gondoskodtak, különös körültekintéssel jártak el a nevelőtestület összeállításakor. Csak olyan szakembereket, pedagógusokat hívtak meg tanítani, akik évek, évtizedek óta vannak a pályán, hozzáértésükről, emberi és szakmai alkalmasságukról sokszorosan bizonyságot adtak. Többen egyetemi doktori vagy kandidátusi fokozattal is bizonyították szakértelmük szintjét. Az oktatók nagy többsége aktív egyetemi, főiskolai oktató, középiskolai tanár, mások gyakorló szakemberek, mint pl. a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsokságának tisztjei, köztük egy nyugállományú tábornok, vagy vállalkozók, idegenvezetők, szellemi szabadfoglalkozásúak, akik saját pályájukkal, sikereikkel, vagy kudarcaikkal azt a valóságot, gazdasági életet példázzák, melynek hamarosan tanítványaik is részesei lesznek. A más-más környezetből jött, más-más szakmai múltú, tapasztalatú emberek azonban közösek abban az elhatározásban, "hogy alkotnak egy jó iskolát", és "sok-sok gyereknek megtanítják mindazt, amit ők tudnak", "átadják, amit tapasztaltak". Közösek továbbá abban, hogy valamennyien rendelkeznek a jogszabályokban rendelt feltételekkel. Az oktatók névjegyzékét, feltüntetve az általuk tanítandó tantárgyakat, diplomájuk másolatát a mellékletek tartalmazzák. 14
1.6. Az iskola működése Az iskola működése " a tanév rendjéről " szóló mindenkori miniszteri rendelet szerint alakul. A tanév általában szeptember elsején kezdődik, a tanítás a hét öt munkanapján általában 8 és 18 óra között zajlik. Esti oktatás 20.30 óráig tarthat. Az iskolai élet kereteit a vonatkozó jogszabályokon túl a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend, a Tanulók fegyelmi és kártérítési szabályzata határozza meg. A dokumentumok megalkotása a minőségbiztosítás segítségével történik. Intézményünk a 2003/2004-es tanévtől kezdődően az ISO 9002. sz. minőségügyi eljárások bevezetésével működik. 2006/2007. tanév elejétől MSZ EN ISO 9001:2001 ISO tanúsítvány birtokában dolgozik tantestületünk. 2009-ben megszereztük az MSZ EN ISO 9001:2009 M 6351/03 tanúsítványt, jelenlegi verzió: 201/2011. Az iskola működési feltételeiről, elhelyezéséről, a tantermekről, azok felszereltségéről, az oktatástechnikai eszközökről, továbbá az iskola pénzügyi tervéről a Pedagógiai program külön mellékletei szólnak. 15
1.7. Az iskola kapcsolatai, innováció Képzési programja teljesítése érdekében az iskola igazgatója és tanárai révén kiterjedt kapcsolati rendszerben működik, melynek meghatározó elemei, -a szakképzés, ill. az iskolai nevelés - oktatásirányító, felügyeleti szervei, - az alapító-fenntartó, - az illetékes kamarai szervek, a munkaerőpiac intézményei, - gazdálkodó szervezetek, amelyek szakképzési hozzájárulásukkal elősegítik az iskolai fejlesztéseket. A tanulók közvetlen kapcsolatba kerülnek - az alapítóval, hiszen használói lesznek létesítményeinek, és főleg könyvtárának, - más, hazai, külföldi és határon túli hasonló profilú iskolákkal, azok tanulóival szervezett közös rendezvényeken, tanulmányi versenyeken, óralátogatásokon, stb. A kapcsolati rendszer fejlesztése természetszerűleg szolgálja a tapasztalat-átvételt,(cserét), a viszonyítást, másrészről a munkaerőpiacikereslet és kínálat megismerését, stb., s így jótékony hatással lehet a tanárok és tanulók teljesítményére, a végzők munkába állására. Az iskolának feltett célja a folyamatos innováció, a pedagógiai környezet, a működési feltételek javítása, az anyagi és szellemi tulajdon gyarapítása. A megvalósult fejlesztések folyamán nyelvi tantermünk lehetőségeit bővítettük, informatika-oktatásunkat korszerűsítettük. Tanirodát hoztunk létre. Mindezek egyensúlyban vannak egykori (alapításkori) programunkkal. Az idegenforgalmi és a külkereskedelmi képzés alapvető részének tekintjük az idegen nyelv oktatásának nemcsak tantermi, laboratórium, hanem a külső helyszíneken történő gyakorlati elsajátíttatását is. Takarékos gazdálkodást, a szakképzési hozzájárulások révén nyert pénzek célszerű felhasználását jelentette és jelenti, s eredményeznie kell az előzőekben írottakon túl a teljes gazdasági függetlenség és önállóság hatékony kihasználását is. 16
2. Nevelési program 2.1. Az iskolában folyó nevelés és oktatás pedagógiai alapelvei, értékei, eszközei, eljárásai, célja és feladatai 2.1.1. Pedagógiai alapelvek. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a diákokat bevonjuk saját iskolai életünk megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló tanuló és nevelő (szülő) és nevelő nevelő és nevelő között 17
2.1.2. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. eljárások: Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. Közvetlen módszerek - követelés - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés - elbeszélés - tények és jelenségek bemutatása - esettanulmányok - a nevelő személyes példamutatása Közvetett módszerek - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése - közös (közelebbi vagy távolabbi célok kitűzése, elfogadtatása) - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés - a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből 18
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). - magyarázat, beszélgetés - a tanulók önálló elemző munkája - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - vita 19
2.1.3. Pedagógiai célok A "KOPINT-DATORG Gazdaságfejlesztési Szakgimnázium" érettségizett fiataloknak kínál lehetőséget, különösen az informatika, kereskedelem, közgazdaság ügyvitel és turisztika szakmacsoporton belüli szakképesítések elnyerésére. E szakképesítések egy része már nevével is kifejezi "hovatartozását", jelesül, hogy e szakképesítések birtokosai a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban érdekeltek, másik részében irányultságként vannak jelen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok. Az ehhez szükséges ismeretek hordozói az iskola által kreált tantárgyak, úgymint az Európai uniós ismeretek, amely például előző Helyi tantervünk Integrációs ismeretek címmel szintén évek óta jól működik. Ide sorolható még a modulrendszerű szakmák számos feladata és tevékenysége. A vizsgázó hallgatók iskolánk ECDL Vizsgaközpontja által adott lehetőséget kihasználva nemcsak az informatika és kommunikáció irodai üzemeltetés technikáját sajátítják el, hanem nemzetközi akkreditációval rendelkező bizonyítványt is szerezhetnek. A következő fejezetben az alapító céljait foglaljuk össze, a gazdasági életben elfoglalt helyére, az iskolaalapítással kinyilvánított szándékára, és nem utolsó sorban az oktatott szakokra tekintettel. 20
2.1.4. Az iskolai nevelés legfőbb céljai Szakgimnáziumunk, mint minden magyar oktatási intézmény, első feladatának tekinti a Magyar Köztársaságnak, olyan felnőtt állampolgárt nevelni, aki büszkén vállalja nemzeti kultúráját, egyben elő kívánja mozdítani hazájának szellemi fejlődésén túl annak gazdasági haladását is. Céljaink továbbá: az euro atlanti csatlakozás után megkívánt korszerű szakmai műveltség megalapozása és szakirányú kifejlesztése, a közös Európa gondolat elfogadtatása, az európai demokráciák, más népek társadalmi és gazdasági fejlődésének megismerése és tisztelete, az európai műveltség és magatartásformák megismerése, a probléma felismerés és - megoldás képességének megerősítése, a döntéshozatal és a felelősségvállalás szakmai és személyi követelményeinek kifejlesztése, a kreativitás, az innovatív magatartás személyiségjegyeinek megerősítése. Valamennyi oktatott szakterület művelőjének nyelveket beszélő, határozott fellépésű, tárgyalóképes, művelt embernek kell lennie, aki nap, mint nap kerül döntési helyzetbe, kerül szembe újabb és újabb problémákkal. Munkája illetve személye ezért nem nélkülözheti a kreativitást, az innovatív irányultságot, az elemző készséget, az információk gyors feldolgozását és értékelését, a gyors reagálás képességét, a határozott és felelősséggel meghozott döntéseket. Ugyanakkor nagyfokú nyitottsággal és kompromisszumkészséggel is rendelkeznie kell. Mindezek azonban nem valami csodalény jellemzői, hanem egy biztos szaktudással, megbízható értékrenddel felvértezett, kiegyensúlyozott, magabiztos személyiség sajátjai. Az iskolai nevelésnek az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó nevelési célok szintéziseként ennek a személyiségnek a kifejlesztését kell céloznia. 21
2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Cél: Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése. Kritériumok a személyiségfejlesztés esetén: teljességre való törekvés (testi-lelki-szellemi) egyenletesség differenciáltság, individualizáltság folytonosság, következetesség belső motivációs bázisra építettség életkori szakaszokhoz rendeltség nevelőtestületi kompetencia nevelőtestületi konszenzus Személyiségfejlesztés során fejlesztendő készségek, képességek: önismereti, önértékelési, önfejlesztési kompetencia kommunikációs kompetenciák életvezetési, munkavégzési, munkavállalói technikák, kompetenciák: szociális kompetencia (- kommunikáció; - kooperáció; - kreativitás) tanulási, művelődési kompetencia viselkedési kultúra kompetencia 22
2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói csoport és közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Cél: Harmonikus, tartalmas emberi kapcsolatok kialakítása, harmonikus társas kapcsolat létrejöttének szükségessége. Felelős állampolgárrá, munkavállalóvá való nevelés. Konfliktuskezelési technikák megismertetése. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Fő koordinátora az osztályfőnök. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói csoportok, esetleg közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók ifjúkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral megváltozott közösségi magatartáshoz. Az ifjúkori tanuló már nem csak a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiség, hanem immár autonóm, önmagát értékelni és irányítani képes, személyiség, illetve ehhez közeli individuum. 3. Az önkormányozás képességének kialakítása. Feladat: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői iránymutatással, de segítsége nélkül, közösen tudjanak, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni. 4. A tanulói közösségek tevékenységének értékelése. 23
Feladat: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos szervezési igényének felkeltése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe is bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 24
2.4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés és oktatás folyamatában Az intézményben dolgozó pedagógusok, szakmai oktatók, óraadók, felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A pedagógus: megbeszéli és kialakítja a legfontosabb feladatokat a tanulócsoportjában oktató tanárokkal, és szükség esetén egyeztet velük; tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a diákok életkori sajátosságainak megfelelő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására; tanórai munkáját a diákok adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi; a lemaradó tanulók számára egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat; gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet; a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről; rendszeresen ellenőrzi és értékeli a diákok tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen; 25
az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen; a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli; az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani; fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét; biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben tanuljanak; feladata a szakmatanulás megszerettetése, felkérésre tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően; a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására; a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait; a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazárót, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja; a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli; megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett diák tanításkor és osztályzásakor; az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra; foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket; 26
állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tarthat tanítványai szüleivel. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal. 27
Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt. 28
2.5. A tanuló (szülő) és az intézmény partneri kapcsolattartásának szabályai Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében 2.5.1 Tanulóink kapjanak az iskolától értékálló tudást az anyanyelv, az idegen nyelv, a és az informatika területén; ismerjék meg és érvényesítsék jogaikat: vegyenek részt az iskola színes, sokoldalú életében (működő diákönkormányzat); értékeljék saját és mások tudását, a tanulásnak legyen tekintélye; fejlődjön önismeretük; saját képességeiknek megfelelő maximális tudást (jártasság, készség) szerezzenek, olyan humán értékeket is sajátítsanak el, mint becsület, tisztesség, egymás tisztelete, hazaszeretet, magyarságtudat; kapjanak személyiségfejlődésüknek és képességeiknek megfelelő egyéni bánásmódot. Célkitűzések Feladatok Kritériumok Alakuljanak ki a személyiség olyan értékes tulajdonságai, mint a szervezőkészség, aktivitás, önállóság, kitartás, érdeklődés, kollektivitás. Az osztályközösség az iskola és a diákönkormányzat legkisebb működő egysége, amelynek alapértékei: - tanulói joggyakorlás, - célok demokratikus meghatározása, - közösségen belüli vita, kritika, - választott tisztségviselők tevékenysége, Az osztályközösség választja meg az A tanulók tudjanak: - együttműködni társaikkal, - mások szempontjait is figyelembe véve cselekedni, - felmerülő akadályok esetén dönteni az életkoruknak megfelelő szinten, - tetteikért 29
Célkitűzések Feladatok Kritériumok osztály tisztségviselőit, s delegál képviselőket az iskola diákönkormányzatába. felelősséget vállalni. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Feladata sokrétű. A tanulók megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit, jogaikat és kötelességeiket. Az ezzel kapcsolatos legfőbb elvárások: - szabad véleménynyilvánítás lehetőségének és a demokratikus döntés létrejöttének biztosítása. - az iskolai és osztály önkormányzattól kapott információkat építse be nevelő munkájába. Diákönkormányzat (DÖK) működtetése: - Az iskolai diákmozgalmat a DÖK-segítő pedagógusok támogatják és fogják össze. - A DÖK-nek lehet a tanulók által elfogadott szervezeti és működési szabályzata. - Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi A tanulók: - tudják érdekeiket felmérni, megfogalmazni, képviselni, - tudjanak érvelni, vitázni mások nézeteinek tiszteletben tartásával, - legyenek képesek kompromisszumra jutni, 30
Célkitűzések Feladatok Kritériumok kérdésre kiterjedhet. - Véleményt nyilváníthat: *a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, *a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, *a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, *a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor, * más jogszabályban meghatározott kérdésekben. - A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákönkormányzat képviseli. - A DÖK képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, az SZMK értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjánál. - A diákönkormányzat a tanulókat faliújságon, - az elfogadott döntéseket hajtsák végre, tartsák be, - tudjanak és merjenek véleményt mondani. 31
Célkitűzések Feladatok Kritériumok Gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez. A Diákközgyűlés a legmagasabb fórum, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a DÖK és az iskolavezetés beszámolhat az előző iskolagyűlés óta eltelt időszak: - munkájáról, és minősítheti azt, - a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, - tanulmányi versenyekről, - ügyeletesi munkáról. Az alá- és fölérendeltségi viszony tanítsa meg a tanulókat a vezetésre és az alkalmazkodásra egyaránt. A tanuló egyéni (akár magán- jellegű) problémáival keresse meg tanárát. Az iskolagyűlésen: - bárki felszólalhat, közérdekű észrevételt, javaslatot tehet, kérdezhet, - döntést csak a megtárgyalt ügyekben születhet. - Az osztályfőnök, vagy bármelyik pedagógus keressen megoldást a felmerülő problémára. A tanuló teljes biztonsággal és bizalommal fordulhasson segítségért a pedagógushoz. 32
2.5.2 A pedagógus rendelkezzen színvonalas, korszerű szaktudással, pedagógiai ismeretrendszerrel, befogadási és önművelődési készséggel; készüljön fel a tanítási óráira szaktárgyilag, didaktikailag, és módszertanilag; ismerje és alkalmazza a differenciált képességfejlesztés formáit, módszereit; legyen képes kollégáival, a szülőkkel, de főleg a diákokkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegye észre gondjaikat, hallgassa meg véleményüket, javaslataikat; értékvállaló magatartással hitelesen érvényesítse az iskola által közvetített nevelési elveket; rendelkezzen kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel; nevelőtestületünk tagjaként egységesen képviselje a munka tiszteletét, megbecsülését, valamint a műveltségnek és igazságosságnak, mint feltétlen értékeknek a fontosságát. Célkitűzések Feladatok Kritériumok Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület és a tanulók, az intézmény-fenntartó, intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása. Tanulóink többsége különböző társadalmi A partnerközpontú hálózat kiépítése. A környéken lakók segíteni tudnak minket: Közös gondolkodás, a felelősség vállalása. Ki kell alakítani az iskola és a környéken 33
Célkitűzések Feladatok Kritériumok és természeti környezetből érkezik. - iskoláink környezetének tisztántartásában, - programjaink megvalósításában. lakók barátságos, együttélésen alapuló kapcsolatát. Közvetlen kapcsolat alakítása pedagógus és szülő között. Az iskola segítséget adhat: - lakógyűlések, rendezvények megtartásához, - hasznos hulladék gyűjtéséhez, - akciók, kulturális és sport programok szervezéséhez. Ugyan az iskola diákjai felnőtt személyek, időnként kapcsolatban kerülhet a pedagógus, az igazgató a szülői házzal. Különösen mulasztások alkalmával célszerű felvenni a szülői házzal a kapcsolatot. Emberi, bizalmon alapuló, őszinte kapcsolat alakítása a szülőkkel. 34
2.6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység: nevelők és a tanulók személyes kapcsolattartása kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, pszichológussal együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, segítő szakemberekkel, szervezetekkel szülőkkel rendszeres kapcsolattartás egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése felzárkóztató órák, korrepetálások tanulási nehézségekkel küzdő tanulók egyéni felmentése, mentesítése a másság felismerése, elfogadtatása a nevelők és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős szoros együttműködése speciális programok: egészségnevelési program, drog prevenciós program 2.7. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység Iskolánk diákjai részt vesznek az Országos Szakmai Tanulmányi versenyen. A szakgimnázium nappali tagozatán a szak-, illetve szakmacsoportos bontást a szakminisztérium hirdeti meg. Felkészítés a szaktanárok részéről folyamatos. 35
2.8. Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánk ifjúsági orvosa és védőnője folyamatosan ellátja az ifjúságvédelmi feladatokat. Együttműködnek az iskola dolgozóival. Folyamatosan tájékoztatják az osztályfőnököket és a szülőket. 2.9. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelőoktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelése a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelése a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedése Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével átfogóan értékeli. 36
A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákszervezetés az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek-és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanításai módszerek, program-és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a főiskolák, egyetemek visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve). A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások: A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban következő szempontok alapján az iskola igazgatója, végzi. A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai: Az óra célja és tartalma Az óra felépítése és szervezése Az órán alkalmazott módszerek A tanulók munkája és magatartása A nevelő munkája, egyénisége, magatartása Az óra eredményessége 37
A pedagógusok munkájának értékelése: A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok szervezése, segítése, részvétel. Az iskolai diákszervezet működtetésében való aktív részvétel. A diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. A diák-önkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet. Iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel. A tehetséges tanulók gondozása. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutató, pályázatok, stb. szervezése, segítése, részvétel. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre, stb. A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása: A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése. Az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és szakmai munkaközösség tevékenységében: Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladatiban. Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. 38
Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. Továbbképzésekben való részvétel, önképzés. A nevelő önként keresi a továbbképzés, önképzés lehetőségeit. A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak. Az iskolai munka eredményességének javítása. Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége. Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás. Az iskolai munka javítása új ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció). Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások: Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések, stb.). A pályakezdő vagy iskolánkba újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel). Az iskola képviselete: Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken, azok segítése. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai, illetve érdekképviseleti tevékenységébe. Érdeklődés a szakmai rendezvények, események iránt, azokon való részvétel. Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala: Előzetes felkészülés a tanítási órára. A motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke. A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek, szemléltetés, szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés. 39
A tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján. A nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán. A nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)? A tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon. A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás: Megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség kialakítása. A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl.: szakkör, sportkör, stb.) eredményes, közös tevékenysége. A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás. Gyermekvédelmi feladatok ellátása. A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése: Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége (pl.: iskolai rendezvények, ünnepélyek, stb.). A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival: A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfőnök a szaktanárokkal, szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással). Személyes példamutatása: A tanulókkal, a szülőkkel, a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető normáit. Magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára. Munkafegyelem, a munkához való viszony: 40
A munkaköri kötelességek teljesítése. A tanítási órák pontos és eredményes megtartása. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása. Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak, pontosság). A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása. A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag szakszerű. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában: Részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő elemző készség, vitakészség, önálló vélemény. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért. A vezetői feladatok ellátása: A különféle nevelői közösségek vezetői (igazgató, munkaközösség-vezető) milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés. A vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért. Megfelelő kapcsolatok a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal: Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban. A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre. Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása. A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése: A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje. A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése. 41
Szakmai felkészültség: Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (továbbképzés, szakvizsga, stb.). Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma. Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga. Tudományos fokozat. Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban. A felzárkóztatásra szorulók eredményes fejlesztése: A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál. Eredményes továbbtanulás elősegítése az előbb felsorolt tanulók esetében is. Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése: A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön, nyelvvizsgákon. A tanuló továbbtanulásának, felsőfokú jelentkezésének eredményei: A nevelő által tanított tárgyból a főiskolai, egyetemi felvételin elért eredmények. 42
2.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskolában taneszközökre van szükség minden olyan tananyag feldolgozásához, amely szemléltetés, illetve tanulói tevékenység nélkül nem valósítható meg. A taneszköz-készlet meghatározásához a központi programok eszközjegyzéke nyújt segítséget. Ezen kívül az eredményes munka érdekében a pedagógus nevelőoktató munkáját segítő eszközök, módszerek, melyek az iskola megjelenési formáját szolgálják: beiskolázási szórólapok készítése a tanulók érdekében készített felmérések, tesztek paradigmák, élethelyzetek, szituációk elemzése mérőlapok az eredmények, képességek, készségek, a tudás mérésére személyiségtesztek hatástényezők vizsgálata kérdőívek feladatlapok kiselőadások napilapok, hetilapok, folyóiratok iskolai elégedettségi felmérők 43
2.11. A szülő, a tanuló, és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei az együttműködés és véleményalkotás formái, lehetőségei, visszacsatolási módszerek: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákszervezet felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább évente egyszer az évnyitón, valamint a diákszervezet ülésén. A diákszervezet vezetője félévente egyszer a diákszervezet ülésén és a diákszervezet faliújságján keresztül. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, vagy írásban) tájékozatják. A szülőket szükség esetén telefonon tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, vagy a nevelőtestülettel. Igény esetén a szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. A szülők és a pedagógusok együttműködésére egyéb fórumok is szolgálhatnak: Nyílt tanítási nap, szakmai nap. Feladata, hogy igény esetén a szülő és tanuló betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Közelebbről megismerhesse a választott szakma régión belüli helyzetét, gazdasági-ipari követelményrendszerét. 44